Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Kilép az MSZP-ből a gyöngyösi polgármester

0

Az országgyűlési választáson sem indul.

Hiesz György, Gyöngyös polgármestere sajtótájékoztatót tartott, ahol, a heol.hu tudósítása szerint, „könnyeivel küszködve” jelentette be, hogy visszalép az országgyűlési képviselői jelöléstől, és az MSZP-ből is kilép. Azt mondta: „nekem csak egy fontos van, a város szolgálata, ennek a hivatásnak a maximális ellátása és így talán sokkal többet tudok Gyöngyösnek tenni, szolgálni azzal, hogy ezt a kampányt most nem csinálom végig.”

Hiesz György azt is bejelentette, hogy

függetlenként folytatja munkáját,

és így indul majd a jövő évi polgármester-választáson is.

„Lengyelország beleköpött Izrael képébe!”

0

Hiába bírálta Izrael és az Egyesült Államok – számos zsidó szervezettel együtt – Lengyelország új holocaust-törvényét, Andrzej Duda államfő jelezte: aláírja azt. A törvény tagadja a lengyelek részvételét a holocaustban.

Varsóban a parlament mindkét háza korábban megszavazta a törvényt, melyet a kormányzó jobboldali populista párt terjesztett elő. Jaroslaw Kaczynski, a párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy külföldön félreértették a törvényt, különösen Izraelben voltak nagyon hevesek a reakciók.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal hívja vissza Varsóból Izrael nagykövetét – így reagált Ysrael Katz miniszter arra a hírre, hogy Lengyelországban a szenátus is jóváhagyta a törvényt. Korábban Netanjahu telefonon tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel arról, hogy változtassák meg a törvényt, mely tagadja a lengyelek bármifajta felelősségét a zsidók meggyilkolásában.

A törvény szerint tilos lengyel haláltáborokról beszélni, pedig Auschwitz, a legnagyobb ilyen tábor Lengyelország területén volt.

Cipi Livni egykori külügyminiszter emiatt igen keményen fogalmazott: „Lengyelország beleköpött Izrael arcába!” Hiába kérte az izraeli vezetés, hogy módosítsák a törvényt, azt a szenátus végül megszavazta az eredeti formájában. Végül már csak a köztársasági elnökben bíztak külföldön, de most kiderült, hogy hiába.

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világ legnagyobb zsidó közössége, amely szinte teljes mértékben elpusztult. A náci halálbrigádok – gyakran helyi segítséggel – tömegesen gyilkolták le a zsidókat a keleti területeken. A haláltáborok csak ezt követően épültek meg – szinte kizárólag Lengyelország területén.

Ma Varsóban arra hivatkoznak, hogy Lengyelország 1939 ősze után megszállt ország volt, ahol a lengyeleket is üldözték.   

Amikor Netanjahu Budapesten járt, találkozott a visegrádi államok vezetőivel. Mind a négy állam vezetői megígérték, hogy nem lesznek elnézőek az antiszemitizmussal szemben. Ehhez képest Lengyelországban meghozták az új holocaust törvényt, Magyarországon pedig egyre hevesebb a Soros-ellenes kampány, melynek antiszemita felhangjaira korábban Izrael budapesti nagykövetsége is felhívta a figyelmet. Igaz, még Netanjahu budapesti látogatása előtt, aztán pedig a kormány vissza is vonatta a bírálatot.

Okosmobil nélkül már élni se tudunk?

0

A magyarok háromnegyede szerint nem. Az okostelefont már inkább internetezésre és csetelésre használjuk, mint beszélgetésre. Minden második honfitársunk rendszeresen a vécére is magával viszi.

A mobillal kelünk és fekszünk: éjszaka is 81 százalék maga mellett tudja a készüléket, 45 százaléknak reggel első dolga a telefonhoz nyúlni, és 58 százalék lefekvés előtt még használja – derül ki az Ipsosnak az atv.hu-n megjelent felméréséből, amelyet a Huawei mobilgyártó megbízásából készített 12 európai országban. Magyarországon félezer mobiltulajdonost kérdeztek.

Annyira az élet természetes részévé vált az okostelefon, hogy a megkérdezettek 30 százaléka napi 20 órán át folyamatosan magánál tartja azt, noha többségük legfeljebb nyolc órát használja ténylegesen. A válaszadó magyarok

34 százaléka minden alkalommal, további 18 százaléka rendszeresen még a mellékhelyiségbe is telefonnal látogat.

A kutatásból kiderült, hogy a magyarok már nem hanghívásra használják elsődlegesen a készüléküket. Fotózásra a válaszadók 83 százaléka használta a telefonját a megkérdezést megelőző héten, szöveges üzenetek küldésére 77, közösségi oldalakhoz való csatlakozásra 76, míg hanghívásra csupán 62 százalékuk. Ez utóbbi egyébként lényegesen kevesebb, mint az európai átlag (73 százalék).

A magyarok többsége egy órát sem bír ki a mobilja ellenőrzése nélkül, a válaszadók 38 százaléka pedig egy óra leforgása alatt többször is, akár 10 percenként, vagy még gyakrabban előveszi a telefonját ebből a célból.

A kutatásban résztvevőktől azt is megkérdezték, hogyan éreznek okostelefonjaik iránt. A magyarok 88 százaléka

inkább imádja a telefonját, mint gyűlöli,

illetve több, mint háromnegyedük érzi inkább szabadságnak, mint kötöttségnek azt, hogy van okostelefonja.

A válaszadók 93 százaléka szerint a készüléke segítséget jelent számára a mindennapokban, és 55 százalékuk szerint a telefon inkább összeköti, mint eltávolítja az embereket egymástól.

A válaszadó magyarok háromnegyede nem tudna lemondani az okostelefon használatáról, ennek ellenére a válaszadók kevesebb mint harmada (29 százalék) tartja magát telefonfüggőnek, ami jelentősen elmarad a régiós átlagtól (42 százalék). De honfitársaink 42 százaléka úgy érzi, hogy túl sok időt tölt az okostelefonjával, 49 százalékuk pedig meg is próbál időkorlátot is szabni a mobilozásnak.

Juhász Péter Köves Slomóval találkozna a Szabadság téren

0

Az Együtt elnöke közösen bontaná el a Szabadság téri, sokat vitatott, hivatalos elnevezéssel a német megszállás áldozatainak emléket állító emlékművet.

A szobrot, amely bíráló szerint a magyarországi zsidóság tragédiájában bagatellizálja az akkori magyar vezetés felelősségét, 2014. júniusában  állították fel az éjszaka leple alatt, a hazai, valamint nemzetközi botrányok hatására, azóta sem avatták fel.

Mint Juhász Péter írja: „találkozni hívtam Köves Slomót, mert szerintem el kell bontani a Szabadság téri emlékművet. Ehhez kérem a támogatását. Mert szerintem szerinte is. Szerinted?”

Szintén ma, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Juhász Péter levelét itt olvashatják:

Köves Slomó

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vezető rabbi

Tisztelt Rabbi Úr!

Miután Ön úgy nyilatkozott az elmúlt napokban a Hollik István KDNP-s képviselőjelölt kampánykiadványában való támogató megjelenése kapcsán, hogy bármelyik demokratikus párt jelöltjével hajlandó találkozni, és megkaphatja az Ön támogatását, engedje meg, hogy egy találkozóra hívjam Önt egy konkrét ügy kapcsán.

2014 júliusában Orbán Viktor kormánya botrányok közepette, a magyar zsidó közösség és a demokratikus érzelmű emberek minden tiltakozása ellenére titokban, rendőri kordonok mögött felállította a Horthy-korszak háborús bűneit rehabilitálni kívánó Szabadság téri emlékművet, hivatalos nevén, „A német megszállás áldozatainak emlékművét”. Ez az emlékmű, de önmagában a kormány eljárása is méltatlan mind a holokauszt közel félmillió zsidó áldozatával, mind a túlélőkkel és hozzátartozókkal, mind pedig a jóérzésű magyar emberekkel szemben.

Az emlékművet azóta sem avatta fel a kormány, de nem vállalták a felelősséget a mi kárunkra elkövetett szégyenért: a Fidesz-KDNP Horthy-mosdató emlékműve azóta is áll.

1944 márciusára, a német megszállás bekövetkeztekor már három zsidótörvény is érvényben volt Magyarországon, amelyek a zsidókat faji alapon meghatározva kiszorították őket a közélet és a gazdaság számos területéről. Még a német megszállás előtt több tízezer magyar állampolgárt kényszerítettek munkaszolgálatra, illetve ezreket gyilkoltattak meg csupán származásuk alapján a magyar és német hadsereg által közösen megszállt területeken. Az 1944-ben történt német megszállás a magyar hatóságokkal és a hadsereggel összejátszva történt, utána pedig a magyar állam hathatós támogatásával küldtek biztos halálba százezreket.

Amennyiben 2018. április 8-án megválasztanak a Belváros országgyűlési képviselőjének, az első feladataim között lesz eltakarítani ezt az emlékműnek nevezett szégyent a Szabadság térről. Sem szavakkal, sem tettekkel, sem emlékművek felállításával nem vállalhatunk közösséget a Horthy-korszakkal. Igazságot kell tennünk mindazoknak, akiket ez az emlékmű okkal sért.

Erről szeretnék Önnel, mint minden demokratikus párt jelöltje iránt nyitott, a zsidó közösség egy részét képviselő rabbival értekezni az emlékműnél, illetve annak lebontásához kérem az Ön támogatását.

Arra kérem, jelölje meg az időpontot, amikor találkozhatunk a Szabadság téren.

Ezúton is köszönöm együttműködését.

Budapest, 2018.02.06.

Üdvözlettel: Juhász Péter

elnök, Együtt-a Korszakváltók Pártja

 

Kormányhivatalnokok őrizetben – ukránoknak szereztek hamís papírokat

0

Sajtóhírek szerint január 24-én Hajdúdorogon több kormányhivatali alkalmazottat vettek őrizetbe. Az esetről a rendőrség hivatalosan csak annyit közölt, hogy négy embert vettek őrizetbe, akiket hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítanak.

A nyomozás közel egy évvel ezelőtt, 2017 májusában kezdőt9ött. A Magyar Nemzet szerint a két kormányalkalmazott, valamint két másik társuk hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket. A lap munkatársai megtalálták azt a fodrászatként is működő családi házat, ahová a mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. A rendőrség itt is házkutatást tartott.

Az ügyben nagyon nagy a titkolózás, mert a jelenleg is őrizetben lévő kormányhivatali alkalmazottak

állítólag egy közismert személlyel állnak szoros kapcsolatban.

Miután a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem túlságosan közlékeny az ügyben, jelenleg azt sem tudni, hogy az ügy milyen kapcsolatban áll a sajtóban mostanában gyakran emlegetett és ukrán nyugdíjbiznisznek nevezett tevékenységgel. Ez utóbbiról a Független Hírügynökség is írt, a Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc pedig egy rövid, az interneten nagy népszerűségnek örvendő videót is forgatott.

Orosz oligarchák nyomában a Scotland Yard

0

Kedves orosz oligarcha, miből él ön ilyen jól Nagy-Britanniában? Ezt a kínos kérdést immár jogosan feltehetik a brit bűnüldöző hatóságok, mert életbe lépett az Unexplained Wealth Orders.

Eszerint az 50 ezer fontot meghaladó vagyontárgyakat akár el is lehet kobozni, ha a tulajdonos nem tudja megfelelőképp indokolni, hogyan jutott hozzá. Ben Wallace közbiztonsági miniszter a The Times-nak elmondta, hogy

a brit rendőrség gyanúja szerint több mint 90 milliárd fontot mosnak tisztára a londoni Cityben.

Ebben az élen járnak az orosz oligarchák. Ezért most elsősorban rájuk akarnak lecsapni. A BBC McMaffia címmel sorozatot készített erről, és ez a közbiztonsági miniszter szerint jól tükrözi az állapotokat ezen a téren.

Csakhogy a londoni City számára a pénzmosás pompás üzlet, az orosz oligarchák pedig a legjobb ügyfelek. És akkor még nem beszéltünk az ingatlan- vagy a műkincspiacról. Amikor rekordáron elárverezték Leonardo da Vinci képét, a Világ megváltóját, akkor keveset írtak arról, hogy a tulaj nem volt más, mint egy orosz oligarcha. De nemcsak ez a probléma: a legnevesebb orosz oligarcha Londonban nem más, mint Roman Abramovics. Ő a többi között London reprezentatív futball csapatának, a Chelsea-nek a tulajdonosa, a VIP-páholyban pedig ott tolong az egész elit.

Putyin, ha Londonba látogat, akkor helikopteren érkezik Abramovics birtokára.

Igaz, hogy most nem épp a legjobbak a brit-orosz kapcsolatok, de azért Roman Abramovicstól érdeklődni a vagyoni helyzete után bizonyosan diplomáciai botrányt váltana ki.

A brit hatóságok célkeresztjében persze aligha a Roman Abramovics szintű nagyágyúk vannak, hanem a kisebb halak: Putyin jelenlegi kedvenc oligarchái, akiket nemrég az Egyesült Államokban is feketelistára tettek. Ezzel meg akarják akadályozni, hogy a Putyin-közeli oligarchák üzleti tevékenységet folytassanak a Cityben. Persze az, hogy ki számít jelenleg kedvencnek a Kremlben, gyorsan változik.

Berezovszkij milliárdos oligarcha egykor királycsinálóként támogatta Putyin felemelkedését.

Aztán valamin összekülönböztek és Berezovszkij Londonba menekült, ahol utóbb titokzatos körülmények között meghalt. Bár a Scotland Yard végül lezárta a nyomozást és nem állapított meg idegenkezűséget, a brit sajtó azt írta: a Putyinnal szembekerült oligarchát olyan méreggel ölték meg, melyet utólag nem lehet kimutatni.

Ez pedig az orosz titkosszolgálat egyik kedvelt módszere arra, hogy a kegyvesztett oligarchákat a túlvilágra exportálja – szükség esetén akár Londonban is.

Köves Slomó elnézést kért, amiért beszállt a kampányba

0

Amint arról korábban a Független Hírügynökség is beszámolt, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija Hollik István Fideszes képviselőjelölt választási szórólapján szerepelt. A szórólapon Köves arról ír, hogy Hollik István személyében lát garanciát arra, hogy zsidó hitéleti és kulturális élet kiteljesedéséhez minden szükséges segítséget megkapjanak.

Köves Slomó politikai szerepvállalását követően többen is megütközésüket fejezték ki. Így Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke, aki a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Köves a Zsidó.com portálnak adott interjúban elnézést kért, ahogy fogalmazott: „ha ez a kampányba való beszállásként értelmeződött, akkor lehet hogy hiba volt, ezért elnézést.”

Mindehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy miközben értékeljük Köves Slomó gesztusát és bocsánatkérését, a megfogalmazás lehetett volna egyértelműbb és szerencsésebb is. Egy pártszövetség képviselőjelöltjének szórólapján, ahol a pártszövetség, jelent esetben a Fidesz-KDNP logója is szerepel, nem a kampányba való beszállásként értelmezhető, hanem  a kampányba való beszállás.

Átterjedhet a pénzpiaci pánik Európára

0

Nyitás után három százalékot közelíti a budapesti tőzsde esése a történelminek nevezett mértékű hétfői amerikai és ázsiai tőzsde-beomlás után. A tengeren túl elsősorban a pénzügyi ágazat cégei veszítettek dollármilliárdokat. A háttérben a megelőző időszak óriási emelkedése áll, továbbá sok befektető most látta úgy, hogy érdemes kivennie a felhalmozott nyereséget. Az esés az első jelek szerint megjelent a budapesti börzén.

Tíz perc alatt ezer pontot zuhant az amerikai Dow Jones indexe hétfőn: a 6,5 százalék óriási mértékű. Ekkora esést hat és fél éve nem jegyeztek fel. A legtöbbet a pénzügyi ágazat cégei veszítettek – percek alatt dollár ezermilliárdok tűntek el a semmibe.

Az ilyenkor megszokott részvényeladási hullám azonnal átterjedt Ázsiára. A japán Nikkei szűk másfél év legnagyobb indexesését produkálta 5,6 százalékkal.

A háttérben lényegében nem szokatlan korrekció áll. A megelőző időszakban a Dow egyre másra adta át a múltnak az árfolyam-emelkedési rekordokat; az ilyet előbb-utóbb mindig ellentétes folyamat követi. Most is ez történt, sokan döntöttek úgy, hogy kiveszik az árfolyamban felhalmozódott nyereséget, ami eladási hullámot indított el.

A keddi nyitáskor a Budapesti Értéktőzsde is romlással kezdett. A BUX 2,5-2,7 százalék közötti mínuszban mozog.

Kissé korrigált a BUX

0

Valamelyest visszakúszott a budapesti börze indexe, de még veszteségben van. A nyitás utáni órában nagy forgalom mellett az egyik kis papír, az Opus van a legnagyobb mínuszban.

Másfél órával a nyitás után mérséklődött a Budapesti Értéktőzsde nap kezdetkori vesztesége. A BUX a mínusz 2,5-2,8 százalékos sávból visszakúszott két százalék közelébe. A forgalom nagy, hárommilliárd forintot is meghaladó.

A hétfői amerikai pánik vesztese a pénzügyi szektor, cégei 4 százalék feletti mértékben buktak értékükből. A budapesti börzén ennek megfelelően az OTP részvényét is eladói magatartás jellemezte, 3 százalék a vesztesége. A legtöbbet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Opus vesztett, öt százalékot.

Lehetséges, hogy elkezdődött az óvatos vásárlás, ez a későbbiekben kiderül.

Nem vizsgálja az Állami Számvevőszék a Fidesz gazdálkodását

0

Mint ismert, Juhász Péter, az Együtt elnöke és Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje kockázatjelzést tett az Állami Számvevőszéknél, miután kiderült, hogy a magyar óriásplakát piacon hozzáférhető szabad felületek jelentős részét a kormányzati kommunikáció és a Fidesz koordináltan lefoglalták.

Az Együtt politikusai azt suerették volna, hogy az ÁSZ vizsgálata kitérjen a Fidesz foglalóinak biztosításához szükséges összeg forrására, számvitelileg helyes elszámolásának módjára. Az Állami Számvevőszék friss tájékoztatásában elutasította Juhász Péter és Szigetvári Viktor kockázatjelzését.

Szigetvári Viktor szerint az Állami Számvevőszék ismét tanúbizonyságot tett arról, hogy szolgalelkűen kiszolgálja Orbán Viktor és a Fidesz illiberális érdekeit. Mint közleményében írja, ez már nem egy független intézmény, hanem kétséget kizáróan politikai befolyás alatt áll. Szigetvári szerint felháborító, hogy egy kockázatjelzés alapján a Jobbiknál rendkívüli vizsgálatot folytattak, miközben ugyanezt a Fidesz esetében nem hajlandóak megtenni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK