Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

„A Szovjetunió bukása óta nem volt ilyen nagy a háború veszélye”

0

Ezt a müncheni biztonságpolitikai konferencia elnöke, Wolfgang Ischinger mondta. Szerinte nincs bizalom a nagyhatalmak között, konfliktus viszont bőven van, Szíriától Ukrajnán át a Koreai-félszigetig.

Ischinger a Deutsche Wellének nyilatkozva beszélt arról, hogy Donald Trump rendszeresen katonai csapással fenyegeti Észak-Koreát, miközben Kim Dzsongun nukleáris háborúval fenyegeti az Egyesült Államokat. Kína és Oroszország tárgyalásokat sürget az USA és Észak-Korea között. Mike Pence alelnök legutóbb erről azt mondta, hogy nincs akadálya, de

semmi sem mutat a párbeszédre.

Ugyancsak a párbeszédet hiányolja Wolfgang Ischinger a Közel-Keleten, ahol Szíriában hetedik éve dúl a háború, melyben a nagyhatalmak a szembenálló feleket támogatják. Súlyosbítja a helyzetet Törökország aktív katonai beavatkozása Szíriában. Ráadásul Törökország NATO-tagállam, amely olyan erőket támad, melyeket az USA fegyverzett fel.

Ukrajnában az amerikaiak a kormány támogatják, míg Oroszország, amellett hogy erőszakkal elcsatolta a Krím-félszigetet, az ország keleti tartományaiban levő szakadároknak nyújt pénzügyi és katonai segítséget.

Ez is potenciális konfliktusveszély az USA és Oroszország között

Ischinger szerint.

A NATO-n belül az is ellentéteket szíthat, hogy néhány tagállam, például Magyarország nem foglalkozik az orosz fenyegetéssel, és ez a szankciók miatt is vitákhoz vezet. Erről egyébként szintén beszéltek a konferencián.

Cáfolja az állami médiát a hódmezővásárhelyi ellenzéki jelölt

0

Az M1 és a Magyar Rádió szerint a Jobbik már nem támogatja Márki-Zay Pétert. Ő válaszul csoportképet készített a jobbikos támogatóival.

Forrás: Facebook / Márki-Zay Péter

Márky-Zay a Facebookon azt is írta, helyi katolikusok hívták, ahogy fogalmaz, „a tendenciózus kérdésen felháborodva”, hogy a helyi lap munkatársa róla kérdezi őket. Azt írja: ő is odament hozzá, és megkérte, hogy „Kövér László köteles beszédét és Lázár akasztófás tüntetését se felejtse el megemlíteni a cikkében”.

A polgármester-jelölt szerint Hegedűs Zoltán (a Fidesz polgármester-jelöltje) két plakátja is felkerült a háza elé – ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy nem tehet kifogást ellene, hiszen ők pedig Lázár János házához tettek egyet. De azt írja: sajnálja, hogy Hegedűs Zoltán „harcostársának”, Hernádi Gyulának nem jutott hely (Hernádi MSZP-s képviselő volt, de most függetlenként indul).

Ugyanakkor Márki-Zay szerint

továbbra is lopják és rongálják az ő plakátjait.

Arról is ír, hogy a közmédia pénteken arról adott hírt, hogy a Jobbik már nem támogatja őt. Ezért is készített csoportképet a jobbikos támogatóival a szavazatszámláló bizottsági tagok „választási csalások elleni felkészítésén”. Azt írja: „az M1 híresztelése teljesen alaptalan”.

Három kép a kampány egy napjáról:1. A Délmagyarország újságírója próbált "elfogulatlan" véleményeket begyűjteni a vásá…

Közzétette: Márki-Zay Péter – 2018. február 18.

Bréking nyúz, február 19. – Különkiadás Orbán beszédéről

0

Sajátos nézőpontból számolt be a kormánysajtó Orbán Viktor tegnapi évértékelő beszédéről, nem fukarkodtak a miniszterelnököt dicsérő, az ellenzéket szidó jelzőkkel, és gyakorlatilag egymással versengtek abban, hogy leírják: mennyire egyetértenek Orbánnal.

Origo: „Minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban”

„Zsúfolt teremben, minden túlzás nélkül fantasztikus hangulatban, rengeteg fiatal előtt tartotta meg huszadik országértékelőjét Orbán Viktor miniszterelnök a Várkert Bazárban. A beszédet hallgató tömegben ismert közéleti szereplők mellett feltűnően sok fiatal is feltűnt. (…)

Politikai rendezvényekhez mérten szokatlanul sok fiatal hallgatta a beszédet, akik többször is tapssal fogadták a miniszterelnök szavait – például, amikor arról beszélt, hogy az otthonokat, a munkát és a keresztény kultúrát meg kell védeni.

A  Várkert Bazár zsúfolásig megtelt, nagyon sokan hallgatták végig a helyszínen a miniszterelnök idei évértékelő beszédét.”

Pesti Srácok: „Nem vagyunk birkák”

„Tárgyilagos, világos, egyértelmű üzeneteket fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő ötven percében. Nem vagyunk birkák! – hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzá tette, harcolni fogunk! Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy vannak, akik a Soros-terv végrehajtásán mesterkednek, és ha kell, egyre erősebb jogi fegyvereket vetünk majd be, utalva ezzel első lépésként a migrációt támogató, szervező szervezetekkel és személyekkel szemben tervezett Stop Soros törvénycsomagra. A miniszterelnök szerint a veszélyt brüsszeli, berlini és párizsi politikusok hozzák a fejünkre, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország is vegye át az ő politikájukat, azt a politikát, amely ezeket az országokat kevert népességű bevándorló országgá tették és megnyitotta az utat a keresztény kultúra hanyatlása és az iszlám térnyerése előtt. (…)

A magyar nemzet emlékezet számos olyan hadvezérrel, politikussal, államférfival bír, akik végveszély esetén élére álltak nemzetüknek, utat mutattak. Gondoljunk csak a törökverő  Hunyadiakra, Jánosra és Mátyás királyra, Zrínyi Miklósra, aki megírta a Ne bántsd a magyart, azaz Az török áfium ellen való orvosság című röpiratot.

Azért érdemes forgatni ezeket a műveket, mert a négy-ötszáz évvel ezelőtt történtek hasonlítanak a ma történéseihez.

Magyarországot fennállása óta külső és belső erők el akarták, el akarják pusztítani.”

888: „Farkastörvények uralkodnak”

„Talán kevesen gondolták volna még 2010 áprilisában, hogy egyszer majd újra pozitív, büszkeségre és bizakodásra okot adó dolog lesz visszatekinteni az elmúlt nyolc évre.

Példátlan gazdasági sikerek, kormányzati stabilitás, a nemzeti érdekek és értékek melletti töretlen kiállás, az ország presztízsének meredek emelkedése. Talán így lehetne a legrövidebben összefoglalni mindazt, amit a magyar emberekkel közösen elért a mostani kormányzat. (…)

„Nekünk Magyarország az első.”

Ebben a mondatban minden benne van, ami az elmúlt nyolc esztendőt jellemezte, ami az újabb négy évet jellemezheti, valamint az, ami megkülönbözteti őket a többi párttól, melyek feladták, vagy sohasem szolgálták a nemzet érdekét.

Mindez különösen fontos egy olyan világban, ahol napjaink külpolitikájában farkastörvények uralkodnak. (…)

A tét tehát nem kevesebb, mint saját identitásunk, saját országunk, az eddigi sikereink, a nemzeti büszkeségünk megvédése. Erről szólt Orbán Viktor évértékelője és erről fog szólni április 8-a is.”

M1: „Pozitív töltetű kifejezés lett”

Deák Dániel, a Figyelő főmunkatársa az M1-en elmondta: a miniszterelnöki beszéd abból indult ki, hogy az elmúlt nyolc év sikeres volt. Míg az MSZP–SZDSZ kormányzásával kapcsolatban az „elmúlt nyolc év” szitok volt a közbeszédben, mostanra ez egy pozitív töltetű kifejezés lett – hangsúlyozta.

„Mind gazdasági, mind politikai téren megnőtt Magyarország mozgástere, ami az ellenzéki pártok támogatottságán is meglátszik, az MSZP–Párbeszéd-összefogás jelenleg a 10 százalékos bejutási küszöbbel küzd” – vélekedett a politológus.

Ripost: „Feltűnően sok volt a fiatal”

„Egy gom­bos­tűt nem le­he­tett le­ej­teni, annyian vol­tak. A nézők so­ra­i­ban fel­tű­nően sok volt a fi­a­tal.”

Magyar Idők: „Jól tette”

„Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt. (Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.) (…)

Az a helyzet, hogy egy választásra készülő, nyolcéves sikeres kormányzást maga mögött tudó és minden jel szerint a harmadik ciklus megnyerésére készülő, magabiztos és magabíró miniszterelnöknek pontosan ezt a beszédet kellett elmondania. (Különösen egy ennyire gyalázatos és – tisztesség ne essék – töketlen és aljas ellenzékkel a háta mögött.)

Jó volt ott lenni tegnap délután a Várkert Bazárban.”

Országértékelés és a valóság

Huszadik alkalommal adott értékelést az ország helyzetéről Orbán Viktor.
Megszokhattuk, hogy amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor a valóságosnál kedvezőtlenebb, kormányfőként viszont az emberek nagy többsége által tapasztaltaktól sokkal kedvezőbb képet rajzolt hazánkról. Vasárnap délután azonban minden korábbinál nagyobb volt a különbség a beszéde és a valóság között. A teljesség igénye nélkül nézzünk erre néhány példát.

Nem esett szó például arról, hogy a statisztikai adatok szerint hazánkban 4 millió ember él a létminimum szintjén, vagy annál is rosszabb körülmények között, hiszen ebből 1 millióhoz közelít a mélyszegénységben tengődők száma. A kormányfő a 2010 utáni „magyar gazdasági modell” nemzetközi elismertségéről beszélt, ám a tények, a számok ezt cáfolják. Hazánk az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk idején és az azt követő években Csehországgal és Szlovéniával a három legsikeresebb új uniós tagállam egyike volt. 2010 óta viszont folyamatos a leszakadásunk, ma már csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg, de előnyünk ezekkel szemben is egyre csökken. Természetesen Orbán Viktor arról sem tett említést, hogy gazdasági növekedésünk jelentős részét az Unióból érkező euró milliárdok és a külföldre távozott magyar munkavállalók hazautalásai adják. A jelenlegi gazdasági teljesítménynél is súlyosabb problémát jelent, hogy az elmúlt nyolc évben Magyarország egyre lejjebb került az európai országok gazdasági versenyképességének sorrendjében.

Nem meglepő, hogy a beszédben szó sem esett az egészségügy és az oktatás katasztrofális állapotáról, amit a nemzetközi felmérések adatainak összehasonlítása is jelez. Azt viszont büszkén említette, hogy a két legutóbbi parlamenti választáson a Fidesz kétharmados győzelmet aratott. Arról persze nem szólt, hogy a parlamenti többség aránya 2014-ben a választási szabályoknak volt köszönhető. A választásra jogosultaknak ugyanis csupán 27%-a, azaz kevesebb mint egyharmada szavazott a Fidesz-KDNP koalícióra. A leadott szavazatoknak is csupán 44%-át, azaz kevesebb, mint a felét szerezték meg. Persze már többször bebizonyosodott, hogy a többség helyes értelmezése nem erős oldala Orbán Viktornak. Legutóbb például a Soros György megállítására felszólító nemzeti konzultáció során visszaküldött 29%-nyi kérdőívet nevezte „elsöprő többségnek”.

A kormányfő beszédében emlékeztetett arra, hogy 2010-ben 10 év alatt 1 millió új munkahely megteremtését ígérték, amiből szerinte több mint 700 ezer már létre is jött. Valójában azonban ennek döntő része nem új és nem teljes értékű munkahely, hanem részben a külföldre távozott munkavállalók üresen maradt helye, valamint a közmunkaprogramban biztosított, alacsony bért fizető munkahely.

Mivel a magyarországi helyzettel kapcsolatosan Orbán Viktor semmilyen problémát nem említett, arról sem szólt, hogy mik lennének a következő Fidesz-KDNP kormány legfontosabb céljai a gazdaságpolitikában, az egészségügyben, a szociálpolitikában és az oktatásban. Arról sem esett szó, hogy újraválasztásuk esetén szándékában áll-e mérsékelni az elképesztő nagyságú jövedelemkülönbségeket, a Fidesz holdudvarához tartozó milliárdos oligarchák és a bérből, fizetésből élő munkavállalók között. Így kap valós értelmet az a mondata, hogy „soha ennél rosszabb nyolc évünk ne legyen”.

A hazai viszonyokról adott hamis képnél jóval nagyobb terjedelmet kapott a beszédben Magyarország és a nemzetközi környezet viszonyának a méltatása. Ez nem meglepő, hiszen az emberek életkörülményeiről szóló állításait mindenki össze tudja vetni saját tapasztalataival. Nemzetközi megítélésünkről, kapcsolataink alakulásáról viszont az emberek nagy többsége döntően csak a kormányzati kommunikációból szerezhet információkat. Így nyugodtan állíthatta azt, hogy nemzetközi tekintélyünk növekszik, aminek azonban éppen az ellenkezője igaz. Hazánk nemzetközi megítélése az 1960-as évek vége óta nem volt olyan kedvezőtlen, mint az, ami 2010 óta érzékelhető. Az Orbán-kormány hivatalba lépése óta folytatott politika, a demokratikus jogállam brutális leépítése nyílt szembefordulást jelentett az Európai Unió értékrendjével, amit az Uniós intézmények természetesen nem hagytak szó nélkül. Tovább növelte a feszültséget a jogos bírálatok elutasítása, az Orbán Viktor által „pávatáncnak” nevezett hazudozás, az Európai Unió ellen meghirdetett, értelmezhetetlen szabadságharc és az integráció alapját jelentő közösségi szempontok elutasítása. Ellenszenvet váltott ki a magyar kormányfőnek az a jól érzékelhető törekvése is, hogy a menekültügyet saját belpolitikai céljaira, hatalmának megerősítésére használja fel. Az uniós intézmények és a tagállamok széles körének ellenszenvét fokozta, hogy az Orbán-kormány a visegrádi országokat is igyekszik szembe fordítani az Európai Unióval, amire azonban csak Lengyelország mutatott fogadókészséget. Csehország és Szlovákia azonban egyértelművé tette, hogy az integráció magjához akar tartozni és nem kívánja követni Orbán útját, ami az integráció perifériája vagy az Európai Unióból történő távozás felé vezet.

Magyarország nemzetközi megítélésének jelentős mértékben ártott az is, hogy Orbán Viktor már a kormánya 2010-es hivatalba lépését követően  a Nyugat hanyatlásáról, a Keletről fújó szélről beszélt és szövetségesnek nevezte Oroszországot. Néhány évvel később pedig az illiberális állam, azaz Putyin, Erdogan, Alijev és Nazarbajev rendszerét méltatta a nyugati liberális demokráciákkal szemben.

Az elmúlt egy évben kiderült, hogy Orbán Viktor elszámította magát, amikor úgy nyilatkozott, hogy 2017 a populista lázadás, azaz Nyugat-Európában a szélsőjobboldali pártok nagy áttörésének, kormányra kerülésének éve lesz. Hamisnak bizonyultak az Egyesült Államok elnökválasztásához fűzött reményei is. Donald Trump semmivel sem viszonozta azt a gesztusát, hogy az Uniós tagállamok vezetői közül egyedül ő méltatta – még a megválasztása előtt – a számára kedvezőnek gondolt eredményt. Nem váltak valóra az osztrák kormányváltáshoz fűzött reményei sem. Hiába próbálta rövid bécsi látogatását sikernek beállítani, a fiatal jobboldali kancellár nyilatkozata ellentétes volt Orbán Viktor értékelésével.

Az országértékelésnek volt egy mondata, amely a beszédnek Orbán Viktor szándékaival ellentétes értelmezést adott. Az ellenzéki pártokra tett gúnyos, lesajnáló megjegyzéseit azzal próbálta még sértőbbé tenni, hogy szerinte a választók többsége nem kormányváltást, hanem „ellenzékváltást” akar. Ezzel teljes mértékben egyetértek. Sok millió választóhoz hasonlóan én is úgy gondolom, hogy ellenzékváltásra lenne szükség. Április 8.-a után én is szívesen látnám Orbán Viktort és kormányának tagjait az ellenzéki padsorokban.

Kovács László
az MSZP korábbi elnöke

Csúszópénzt követelt – letartóztatták

0

Razziát tartott a korrupcióellenes hivatal Lettország Nemzeti Bankjában és a jegybankelnök házában, Ilmars Rimsevicsot pedig őrizetbe is vették. A miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze, de közölte: nincs nemzetbiztonsági kockázat Lettország pénzügyi rendszere szilárd.

 

A korrupcióellenes hatóság csúszópénzkövetelés miatt vette őrizetbe a Nemzeti Bank elnökét.

A kis balti állam 2014 óta az euróövezet tagja. Nemzeti Bankjának elnöke értelemszerűen az Európai Központi Bank egyik alelnöke. Frankfurtban, az Európai Központi Bank székhelyén nem kommentálták a letartóztatást.

Az amerikaiak az elmúlt években sürgették a bankok alaposabb ellenőrzését Lettországban. Washingtonban ugyanis azt gyanítják, hogy Oroszország jelentős részben a lett bankok felhasználásával kerüli meg a pénzügyi szankciókat.

Ez nem lenne egyedülálló jelenség: Észak Korea is hasonlóképp cselekszik. Tavaly két lett bankról is kiderült, hogy  rajtuk keresztül utaltak pénzt Észak-Koreából illetve oda, pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsa tiltja ezt.

Lettországban erős az orosz maffiák befolyása is, már csak azért is, mert a lakosság több mint harmada orosz. A hírek szerint az orosz maffiák egy része is Lettországot használja fel tranzakciói lebonyolítására.

Lapszem 2018. február 20.

0

Ma a Zsuzsannák ünneplik a névnapjukat. Délutántól jön az erősebb felhősödés, s indul a havazás, másutt esőzés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 3 és 7 fok között várható. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Erről (is) írnak a lapok. A csapadékos tél kitart az egész héten

 

Népszava – Megnémult a belügy

A fideszes kormány energiáit teljesen leköti a civil jogvédők elleni küzdelem, a neonáci csoportokkal szembeni fellépésre már nem marad ereje – írja a lap az úgynevezett „becsület napján” rendezett szélsőjobboldali demonstráció kapcsán, amelyen bőrfejű és neonáci szerveződések is megjelentek a budai Várban. A Betyársereg, a 64 vármegyések, a Magyar Önvédelmi Mozgalom vagy a Skins4Skins (S4S) mellett felbukkant például egy társaság, amelynek tagjai „Blood C18 Honour, Hungary” feliratú zászlóval érkeztek. A C18 a Combat 18 rövidítése. A „combat” csatát jelent, a „18” az ábécé első és nyolcadik betűjét jelöli: „a” és „h”, azaz Adolf Hitler. A Combat 18-at a neonáci – nevét a Hitlerjugend jelmondatából származtató – Vér és Becsület (Blood & Honour) katonai szárnyaként emlegetik. A nemzetközi hálózat helyi csoportjait Angliától Oroszországig többfelé összefüggésbe hozták már gyilkosságokkal és merényletekkel. A Combat 18-at régebben még a magyar szélsőjobboldal is vállalhatatlannak tartotta, tagjait többször felkérték, hogy maradjanak távol rendezvényeiktől.

Pedig tavaly ilyenkor, Orbán Viktor kormányfő és Heisler András, a Mazsihisz elnöke találkozója után Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a felek megállapodtak abban, hogy

„a Belügyminisztérium megtalálja a törvényes megoldást az ilyen események megakadályozására”. Néhány héttel később  lapnak a tárca csak annyit árult el, hogy „megtette vonatkozó javaslatait”. Történni azonban semmi nem történt.

Az ügyészségnek mindenképpen akadna dolga. A TASZ munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy a párizsi békeszerződések értelmében Magyarországon nem működhetnének neonáci, újnyilas szervezetek – írja a lap.

Magyar Nemzet – Utolsó vitaalkalom – ott lesz-e Orbán?

„Ahhoz képest, hogy választások előtt vagyunk, Orbán Viktor keveset foglalkozott a választással és a mozgósítással, a korábbi választási években elmondott beszédeihez képest” – így értékelte a Political Capital vezető elemzője Orbán évértékelőjét a lapnak, amely minteg összegzését adja annak, mi vár ránk ezen a héten.

A többi között arra emlékeztet, hogy idei első és a választásokig vélhetően az utolsó ülését tartja az Országgyűlés hétfőn és kedden. Hagyományosan a miniszterelnök beszédével kezdődnek az ülésszakok, Orbán Viktor azonban kétnapos szófiai látogatásra indul.

Ha nem lesz ott a parlamentben, akkor úgy kerül majd sor az április 8-i országgyűlési választásra, hogy a kormányfő már négy hónapja nem került senkivel vitaszituációba (miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor nagyon nem akar).

Magyar Idők – Államférfi meg a hógolyó

Ahogy megszokhattuk, keményen odamondott az ellenzéknek, a kormányt ellenzőinek Bayer Zsolt. Publicisztikájában a többi között azt írja: Orbán nem a világnak üzent hadat, hanem a világ elmebeteg részének, a kreténeknek, a „politikai korrektség” szájkosarának – és azoknak, akik szerint nincs szükség sem európai kultúrára és civilizációra, sem nemzetre, sem kereszténységre.

Jól tette, hogy ezeknek hadat üzent.

Orbán azokkal az uniós politikusokkal mondta fel a szolidaritást, akik a fentieket képviselik, ráadásul elviselhetetlenül agresszív, aljas módon. Naná, hogy Orbán Berlusconinak szurkol, minden normális ember Berlusconinak szurkol, és ő meg is fogja nyerni a választást, másképpen az olaszoknak is harangoztak.

Orbán eléggé pontosan leírta az ellenzék állapotát, és ezekről a szegény hülyékről kifejezetten korrektül beszélt.

(Amúgy gyalázkodni kizárólag ez az ellenzék szokott, ugyanis az esélytelenség tényleg gyűlöletet szül – Orbán ezt is elmondta. Jól tette.)

Az ellenzékről pedig mindent elmond, ami odakint történt. Nagyjából tizenkét szerencsétlen tüntetett az utcán, Szigetvári Viktor vezetésével. Egyiküket megdobták hógolyóval, Szigetvári pedig emiatt feljelentést tett.

E helyről is felszólítom a rendőrséget, hogy csoportosítsanak át minden nyomozót erre az ügyre, és váltott műszakban melózzanak a hógolyóbotrány miatt, mert ilyen bűn nem maradhat megtorlatlanul! És ha ezzel végeztek, ne pihenjenek, mert biztos helyről tudom, hogy Szigetvári Viktor körteformáit valaki ellopta a homokozóból.

Ha megvan a hógolyózó terrorista, tessék ráállni a körteformákra! Hogy az ellenzékkel is történjen valami – írja Bayer.

Magyar Hírlap –  Századvég: A többség elutasítja az ENSZ migrációs tervezetének főbb pontjait

A magyarok jelentős többsége elutasítja az ENSZ migrációs egyezményének tervezett főbb megállapításait, pontjait a Századvég legfrissebb, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint. A lap írása szerint a felnőtt lakosság 68-87 százaléka elutasítóan nyilatkozott.

A megkérdezettek 80 százaléka nem ért egyet az ENSZ véleményével, miszerint a bevándorlás és annak elősegítése kedvezően járul hozzá a gazdasági növekedéshez és jóléthez, míg ezt az állítást csak a lakosság 14 százaléka támogatja.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka) elutasítja a biztonságos és szabályozott bevándorlási útvonalak létrehozását Európa irányába és csak 29 százalékuk ért vele egyet.

Az ENSZ álláspontjával, miszerint minden országnak letelepedési programokkal lenne kötelessége segíteni a hozzájuk érkező bevándorlókat a letelepedésben és munkavállalásban, a megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százaléka) nem ért egyet és csak 19 százaléka támogatja a szervezet erre irányuló törekvését – olvasható a közleményben.

A magyar lakosság körében az utolsó két állítás elutasítottsága a legnagyobb mértékű. Az emberek 87 százaléka gondolja úgy, hogy nem lenne helyes megszüntetni azokat a jogi és fizikai akadályokat, amelyek gátolják a bevándorlók átkelését a határokon, 86 százaléka pedig ellenzi a gazdasági bevándorlás legálissá tételét, tehát hogy az országoknak szervezetté és folyamatossá kellene tenniük a gazdasági bevándorlás támogatását és a migránsok befogadását.

Érdektelenségbe fulladt a népszavazás a bulinegyedről

0

Az arra jogosultak mindössze 15,9 százaléka vett részt az erzsébetvárosi népszavazáson. Közülük 66 százalék szavazott igennel, 34 százalék nemmel. A népszavazás így érvénytelen.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A népszavazáson arra a kérdésre kellett válaszolni, hogy az itt lakók támogatják-e, hogy a Belső-Erzsébetvárosban éjfél és reggel hat óra között minden szórakozóhelynek zárva kelljen tartania.

Az alacsony részvételi arány azt mutatja, hogy

az itt lakók túlnyomó többsége nem támogatja a kötelező zárva tartást.

A 43 520 szavazásra jogosultból csak 6918-an mentek el szavazni, 4572-en szavaztak igennel, 2316-an nemmel, 30 szavazat pedig érvénytelen volt. Még a leginkább érintett belső-erzsébetvárosi részen is csak alig néhány százalékkal volt magasabb a részvételi arány.

A szavazás akkor lett volna érvényes, ha a jogosultak több mint fele elmegy szavazni, és valamelyik válasz az érvényes szavazatok több mint felét kapja.

Az igen mellett a lakók egy kis csoportja kampányolt (élükön Vajnai Attilával, a Thürmer Gyula-féle Munkáspárt egykori alelnökével), mondván, túl nagy a zaj és a szemét, emiatt ők élhetetlennek tartják a környéket. A kötelező zárást ellenzők szerint viszont a probléma sokkal komplexebb megoldást igényel, a tiltás pedig csak rontana a helyzeten.

Az önkormányzat az MTI-vel azt közölte: az eredménytől függetlenül a városvezetés olyan törvényt kezdeményez, amely

„az ott lakók életkörülményeinek további javulását, védelmét és biztonságát segíti elő”.

Azt is mondták, hogy számítanak valamennyi párt és a helyi lakóközösségek képviselőinek konstruktív együttműködésére a további döntések előkészítése és meghozatala során.

A népszavazás után az Élő Erzsébetvárosért nevű egyesület bejelentette: 50 ezren írták alá petíciójukat, amely a bulinegyed fennmaradása mellett párbeszédes megoldást sürget, és a népszavazás eredménye azt mutatja, hogy ezt az itt lakók is így gondolják. Arról is beszéltek, hogy kész javaslataik vannak, amelyről bármikor leülnének tárgyalni. Azt mondták, a céljuk az, hogy „tisztaság, csend és rend legyen a bulinegyedben, és élhető maradjon a kerület”.

Itt az ellenzéki konszenzus

0

Tüntetők fogadták az Orbán Viktor évértékelőjére érkezőket a Várkert Bazár közelében, az Együtt kerítéssel körbevett „karámba” zárt aktivistái táblákkal és a közpénz ellopását számonkérő vicces beszólásokkal már a beszédet megelőzően kimondták véleményüket. A pártok a beszédre magára reagáltak.

DK-Szolidaritás: Orbán már csak a veje által ellopott milliárdokról beszéljen

Orbán Viktor miniszterelnökként most tartott utoljára évértékelő beszédet. Sajnáljuk, hogy ismételten kedvenc összeesküvés-elméleteivel fárasztotta magát, bőven elég lett volna, ha megmondja: mikor adja vissza a veje az ellopott milliárdokat, és hogy mikor kerül börtönbe a bűntársaival együtt.

A Demokratikus Koalíció-Szolidaritás szövetség szerint ami késik, nem múlik: ezekre kell majd válaszolnia április 8. után is, immáron a bíróságon.

EGYÜTT – Orbán 8 éve a szabadság és igazságosság elleni értelmetlen háború 8 éve volt

A magyar miniszterelnök országértékelője ismét nem a valóságról szólt, hanem egy társadalmi kisebbséget képviselő, erkölcstelen tolvaj zsákutcás lázálmairól. Igenis kormányváltó hangulat van az országban, lehetséges az illiberális rezsim megdöntése 2018 tavaszán. Csak a választási rendszer csalásai lehetnek támasztékai az elnyomó hatalomnak.

A beszédben képtelen volt a miniszterelnök olyan tényleges eredményekre utalni, amelyek javítottak a közszolgáltatások állapotán. Nem tudott beszélni az egészségügy válságának megoldásáról, nem tudott beszélni a nyugdíjrendszer fenntarhatóságának növeléséről, nem tudott beszélni az oktatási rendszer modernizálásáról, nem tudott beszélni a szegénység csökkentéséről  – hiszen mindezek nem történtek meg.

JOBBIK – Orbán a saját nyolc évét értékelte nem az országét

A miniszterelnök szerint az elmúlt nyolc év sikeres volt. A saját nyolc évére gondolhatott, hiszen strómanjai soha nem látott vagyonokkal lettek gazdagabbak. Magyarország pedig 20 ezer gazdag és 2300 szegény migránssal. Előbbieket pénzért, utóbbiakat titokban engedte be Orbán Viktor. Ez valóban veszélyes.

Mint ahogy az is, hogy a magyar kormányfő maffiózókat megszégyenítő módon fosztja ki az országot – ahogy arra az Elios-botrány rávilágít –, aminek eredményeként ma már minden harmadik magyar kénytelen súlyos nélkülözésben élni, lepusztított kórházak, agyonadóztatott vállalkozások, elszegényedő nyugdíjasok, cserbenhagyott devizások között. Ez az Orbán-kormány valódi eredménye: félelemkeltés, korrupció, eltitkolt migránsok, út szélén hagyott magyarok, elvándorolt fiatalok.

LMP – Orbán évértékelője egy másik Magyarországról szólt

Orbán Viktor évértékelője egy olyan Magyarországról szólt,
– ahol a fideszen kívül mindenki ellenség és az ország vesztét akarja;
– ahol a kampány legfontosabb kérdése, hogy megmarad-e egy olyan kerítés, amit senki nem akar lebontani;
– ahol Matolcsy kiváló munkát végzett és megmentette a devizahiteleseket, miközben ma is több tízezer család retteg a kilakoltatástól;
– amely viszzaszerezte az önállóságát, miközben a valóság az, hogy Orbán pontról pontra, évről éve Putyin tervét hajtja végre.
De csak egy Magyarország van. A valóság pedig mindig legyőzi a propagandát. A valóság mindig legyőzi a hazugságot.

MoMa – A fasiszta világnézet leplezetlen dicsérete

Minden beszéd esetében a beszédnél beszédesebb két dolog.  Mennyire mosolyog a közönség, amikor tapsol. Nos, Orbán évértékelője alatt a kivezényelt nézők többsége nem mosolygott. Akkor sem, amikor úgy érezték, most már illene tapsolni.

Mennyire szól az évértékelő arról, amiről szólnia hivatott: az év értékeléséről. Az ország teljesítménye – tele hazugsággal, a tények tisztelete nélkül – csak 15 percet érdemelt.  Kétszer ennyi időt kapott egyetlen téma, a hóbortos vezér kedvence, a bevándorlás.

Aki nem érti a világot, az fél tőle. Akitől fél, azt meggyűlöli. Akit gyűlöl, az ellen harcol. Ha közben Magyarország lecsúszik, netán beledöglik, akkor is.  Ma hallottuk az önmaga csalhatatlanságába belecsavarodott vezér félelmét a jövőtől. Van rá oka. De nem azért, amit elmondott.

MSZP – PM – Ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt

Hazugságbeszédként jellemezte a kormányfő évértékelőjét az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje. Karácsony Gergely sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „soha még ilyen nyolc évet Magyarországnak”. A Párbeszéd társelnöke szerint a Fidesznek nem Magyarország, hanem a magyar emberek pénze az első. Ha valóban Magyarország sorsa lenne fontos a kormánynak, akkor Orbán Viktor számba vette volna, hogy az elmúlt nyolc évben hova jutott az ország gazdasága, oktatása és egészségügye, közölte, rámutatva, hogy siralmas adatok jellemzik ezeket a területeket.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta: „ez egy közepes méretű szocialista nagyvállalat igazgatójának a termelési beszéde volt néhány hamis, álságos illúzióval megspékelve”.

 

 

Muzsikusok félfényben

Ezzel a címmel készített fotósorozatot a Parafónia zenekarról Mészáros Annarózsa, aki egyébként már hosszú ideje fényképezte próbákon és előadásokon a zenészeket.

„Azt gondolom; nagyon bensőséges, meghitt képek születtek” – mondta a fotóművész az elkészült sorozatról. A portréfotózást nagyon intim tevékenységnek tartja, ami közvetlenséget, bizalmat feltételez, de mivel hosszú évekre visszanyúló barátság fűzi a zenészekhez, gördülékenyen ment a képek elkészítése. Mészáros Annarózsa portrésorozatát, illetve korábbi képeit a zenekarról több helyen is kiállították az országban, általában a Parafónia koncertjével egybekötve.

 

Jobbik-ígéretek nyugdíj- és egészségügyben

0

A nyugdíjrendszer és az egészségügy az a két terület, amelyen a Jobbik újabb elképzeléseit jelentette be Vona Gábor. A pártelnök „személyes vállalásainak” a köre e két területtel bővült, s immár teljessé vált a választások előttre ígért, összesen 18 vállalásainak a száma.

 

Vona mai budapesti sajtótájékoztatóján a nyugdíjrendszer átalakításának az igényeit ecsetelve arra jutott, hogy éppen itt lenne az ideje egy méltányos és igazságos szisztéma kialakításának. Ennek négy eleméről beszélt részletesen, hangsúlyozva azonban, hogy ez nem a teljes paletta. Az első részterület a nyugdíjak vásárlóerejének a megőrzése. Habár – emlékeztetett rá – a Fidesz-kormánynak ez volt az egyik ígérete, ezt nem sikerület elérnie, mégpedig azért nem, mert

az infláció valójában nem egyezik meg a nyugdíjasok kiadásait jelentő tételek áremelkedésének az ütemével.

A Jobbik javaslata szerint az indexálást két tételből kellene összerakni: egyrészt a nyugdíjas kosárhoz, másrészt a reálbérek emelkedéséhez kötnék, abból számolnák ki. Differenciált nyugdíjemelés – ez a Jobbik másik elképzelése, mégpedig olyan módon, hogy

az átlagnyugdíjak és az alatta lévők magasabb kulccsal emelkednének, mint az átlag felettiek.

A szülői nyugdíjkiegészítést is bevezetnék – az szja 1-1 százalékának a mintájára a szülőknek lehetne iránytani az adó egy részét.

Ezzel a humántőkébe való befektetést is lehetne honorálni.

S végül, de nem utolsósorban, általánossá tennék – és  férfiakra is kiterjesztenék –a negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségét – mondta Vona.

A másik vállalási területe a Jobbik miniszterelnök-jelöltjének az egészségügy, azon belül is a legsürgetőbb az alapellátás, hiszen – mint Vona hosszan ecsetelte – már 5 ezer alatt van a háziorvosi praxisok száma, s 303 tartósan – fél évnél hosszabban – betöltetlen ma Magyarországon. Amit a kormány tett ebben az ügyben az Vona szerint értékelhetetlen.

A Jobbik érdemben növelné a háziorvosi praxis finanszírozását, jelentően növelni kell a praxistámogatást

– mondta a pártelnök-miniszterelnök-jelölt. Ahol a helyzet a legkirívóbban rossz, ott akár plusz szorzókkal lehetne ösztönözni a háziorvos betelepülését, illetve az állami, önkormányzati szolgáltatásokat – például lakhatási támogatást – kell kínálni. Emellett a Jobbik-kormány lehetővé tenné, hogy azok a más szakvizsgával is rendelkező háziorvosok rendelőjükben szakrendelést is végezhessenek – mondta Vona.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK