Ők képviselik az Egyesült Államokat illetve Észak-Koreát a téli olimpia záróeseményén: Ivanka Trump, aki nemcsak az elnök lánya, de egyben tanácsadó is a Fehér Házban és Kim Jongcsol tábornok, a titkosszolgálat feje, egyben a dél-koreai ügyek felelőse.
Dél-Koreában őt tartják felelősnek több olyan terrorakcióért, melyet észak-koreai diverzánsok követtek el a félsziget déli részén. Kim Jongcsol állítólag nagyon közel áll Kim Dzsongunhoz. Furcsa lenne, ha a párbeszédet ő kezdené meg Amerikával.
Washingtonban azért is jelezték előre, hogy Ivanka Trump, aki pénteken együtt ebédel Mun Dzse-in dél-koreai elnökkel, nem találkozik észak-koreai vezetőkkel, mert korábban
majdnem létrejött egy titkos találkozó az amerikaiak és az észak-koreaiak között a téli olimpián.
Mike Pence amerikai alelnök mellett az észak-koreai diktátor húga, Kim Jodzsong és a tulajdonképpeni parlament elnöke, Kim Jongnam is ott volt az olimpián, és szóba is került köztük egy titkos találkozó.
Az amerikai alelnök ezt megelőzően ugyan újabb szigorú szankciókkal fenyegette meg a világtól elzárkózó kommunista rendszert. Észak-Korea pedig – miközben mosolyoffenzívát folytat Dél-Koreával szemben – továbbra is nukleáris háborúval fenyeget. A háborús retorika ellenére fennállt a párbeszéd lehetősége – állítja most Mike Pence irodája. De valamiért Észak-Korea az utolsó percben meggondolta magát.
Pekingi források viszont úgy vélik, hogy
Észak-Korea egy pillanatig sem gondolta komolyan a párbeszédet az Egyesült Államokkal,
hanem éppen megosztani akarja az USA-t és Dél-Koreát.
A diktátor húgát mint nemzeti hőst ünnepelték, amikor visszatért Phenjanba. Most először fordult elő, hogy a Kim-dinasztia egy fontos tagja Dél-Korea területére lépett. Kim Jodzsong ugyanis tagja a Politikai Bizottságnak is. Ő a felelős a propagandáért.
Kim Jodzsong meghívta Phenjanba a dél-koreai elnököt, aki ezt el is fogadta. Közben persze Dél-Koreában készülődnek a helyi erők és az amerikaiak arra a nagy hadgyakorlatra, melyet ilyen tájban tartanak meg minden évben. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelik. Most a dél-koreai elnök kérésére elhalasztották a hadgyakorlatot, csak a téli olimpia után rendezik meg.
Életének 75. évében, néhány nappal 74. születésnapját követően, február 20-án türelemmel viselt betegség után elhunyt Sárdi Anna szerkesztő, újságíró.
Sárdi Anna 1972-től 27 évig dolgozott szerkesztőként a Magyar Televízióban.
Első munkái között volt a Századunk című sorozat. 1982-től az Ablak magazinműsor vezető szerkesztője, majd A Hét főszerkesztő-helyettese volt.
1989-től az MTV 2-es program önálló műsorának, a TV2-nek a szerkesztője. Egész napos élő adások éppúgy fűződnek a nevéhez, mint a Napzárta szerkesztése, és a rendszerváltás első választási műsorai.
1994-97 között a Hírigazgatóság főszerkesztő-helyettese volt. Vezető szerkesztőként dolgozott a Budapesti Körzeti Stúdiónál, a Kincsestár, majd a Csak ma adásaiban, illetve a Naprakész közéleti, kulturális, szórakoztató magazinműsorban.
Első lett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a phjongcshangi téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és az első aranyat a téli olimpiák történetében.
A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású magyar csapat az 5000 méteres, 45 körből álló távon szinte végig a harmadik helyen korcsolyázott. Néhány körrel a vége előtt a Liu testvérek az élre törtek, és végül Liu Shaolin Sándor első helyen hozta be a váltót a célba.
Liu Shaoang MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A második helyen a kínaiak végeztek, a kanadaiak lettek a harmadikok, a hazai csapat pedig egy kicsúszás miatt hatalmas hátránnyal fejezte be a versenyt.
A magyar váltó 6:31,971-es időeredménnyel ért célba, ami új olimpiai rekord.
Nagyon kemény futam volt, hosszú volt az út idáig, de mi vagyunk a legjobbak – értékelte hatalmas lelkesedéssel Liu Shaolin Sándor a verseny után a döntőt az M4 Sportnak.
A futam után a csapattagok felállhattak ugyan a dobogóra, az aranyérmet viszont csak a péntek délelőtti hivatalos éremátadón kapják meg. Szintén a csütörtöki versenynapon Liu Shaolin Sándor az ötödik, pontszerző helyet szerezte meg 500 méteren egyéniben.
Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor (b-j), a gyõztes magyar válogatott tagjai. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
A váltó volt az utolsó éremesélye a magyar csapatnak a dél-koreai téli olimpián, amely egyébként nem csak az első aranyérem megszerzése miatt sikerült kiemelkedően jól:
korábban még nem történt meg, hogy ilyen sok, összesen öt pontszerző helyet ért volna el az olimpiai csapat.
Eddig egyébként csak műkorcsolyában és jégtáncban tudott magyar versenyző érmet szerezni a téli olimpiák történetében. Most ez is megváltozott. Magyarország eddigi téli olimpiai érmei:
ezüstérem:
1948, St. Moritz: Kékesy Andrea, Király Ede (műkorcsolya, páros)
1980, Lake Placid: Regőczy Krisztina, Sallay András (műkorcsolya, jégtánc)
bronzérem:
1932, Lake Placid: Rotter Emilia, Szollás László (műkorcsolya, páros)
1936, Garmisch-Partenkirchen: Rotter Emilia, Szollás László (műkorcsolya, páros)
1952, Oslo: Nagy László, Nagy Marianna (műkorcsolya, páros)
1956, Cortina d’Ampezzo: Nagy László, Nagy Marianna (műkorcsolya, páros)
Ezt közölte Bartosz Ciehocki külügyminiszter-helyettes. Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a kétértelmű lengyel holocaust törvényt. Ez ugyanis hároméves börtönbüntetést is lehetővé tesz annak, aki azt állítja: lengyelek is részt vettek a népirtásban a második világháború idején.
Most a lengyel külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a lengyel állam nem indít majd pereket a törvény alapján. Ha viszont azt látja, hogy indokolatlanul keverik bele a lengyeleket a zsidók kiirtásába, melyet a nácik követtek el, akkor helyreigazítást fog követelni – mondta Bartosz Ciehocki.
Külügyminiszter-helyettesként ő annak az izraeli-lengyel vegyes bizottságnak a varsói vezetője, mely azért jött létre, hogy tisztázza a törvény körül kialakult ellentéteket. Ezt a bizottságot Netanjahu izraeli és Mazowiecki lengyel miniszterelnök megállapodása alapján hozták létre, de eddig még egyszer sem ülésezett.
Izraelben az eset miatt horogkeresztekkel mázolták be Lengyelország nagykövetségének falát. Az ellenzék azt követeli Netanjahutól, hogy tiltakozásul hívja vissza Izrael nagykövetét Varsóból. Ő viszont továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal.
Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.
Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü
Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:
a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.
Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.
Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy
Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,
vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.
A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:
„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”
az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.
Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.
A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.
Ugyanakkor
menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.
Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.
Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.
A jelentés szerint
sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.
Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.
Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.
A tompai tranzitzóna. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy
nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,
ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.
Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében
az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.
Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.
A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:
„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.
A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és
„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.
Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy
elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.
Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.
A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de
„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,
hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.
Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.
Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).
Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Globális összehasonlításban
Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,
teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,
Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.
Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.
Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig
„Magyarország új mélységekbe süllyedt”
annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.
Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.
Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de
tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,
miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.
Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.
Karácsony Gergely, a Változás Szövetsége néven futó MSZP-Párbeszéd-MLP miniszterelnök-jelöltje bejelentette, hogy az MSZDP is csatlakozott hozzájuk.
„Az 1890-ben alapított MSZDP, Kéthly Anna pártja is csatlakozott hozzánk. Hasilló Lászlóval, a szociáldemokraták elnökével írjuk alá a szövetségi megállapodást” – írta Karácsony ahhoz a Facebook-videóhoz, amely a megállapodás megkötését örökíti meg.
Karácsony Gergely a videóban arról beszél, hogy az elmúlt időszak nem előrevivő baloldali politikája helyett az igazságosság mellett elkötelezett, szociáldemokrata alapú politikát kell képviselni. Hozzátette, hogy most a kormányváltás a cél, de a választások utánra is van együttműködési szándék az MSZDP-vel a baloldal megújítására.
Hasilló László pedig arról beszélt, hogy már tavaly elkezdtek dolgozni az MSZDP-ben a választási induláson, de a lakossági fórumokon arra kérték őket, hogy ne egyedül, hanem egy baloldali összefogás részeként induljanak. Elmondta, hogy tavaly év végén vette fel a kapcsolatot Karácsony Gergellyel, hogy csatlakozzanak a választási szövetséghez.
A 19. századi gyökerű MSZDP a rendszerváltás idején alakult újjá, de azóta nem sikerült bejutnia a Parlamentbe.
Minden tisztségéből és munkahelyéről eltávolítaná mai ülésén a kalocsai önkormányzat kormánypárti többsége a baloldali képviselőt, Angeli Gabriellát, aki az Elios-ügy helyi szálát tárta fel. Eközben nincs válasz arra, hogy miért kellett az energiatakarékos lámpákat idő előtt lecserélni Elios-égőkre.
Csütörtök délutáni ülésén a kalocsai közgyűlésben kezdeményezik, hogy mindkét bizottsági tisztségéből hívják vissza Angeli Gabriellát (független, az MSZP-DK-Együtt támogatottja). Emellett önkormányzati intézményben ellátott munkahelyét is megszüntetnék. Valószínű, hogy meglesz ehhez a többség – mondta a Független Hírügynökségnek Angeli, aki a jogi bizottság elnöke a legutóbbi választás óta, a közbeszerzési bizottságnak pedig tagja.
Egy további napirendi pontban a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár részeként működő Ökopont Iroda szervezői posztját akarják megszüntetni átszervezésre hivatkozva. Mivel ez az egyetlen státusz az intézményben, amelyet Angeli Gabriella tölt be, ez
egyet jelent a képviselő munkájának elvesztésével.
Angeli Gabriella az, aki a nyilvánosság elé lépett a Kalocsán is lámpákat szerelő Elios ügyében, miután kikérte a helyi apparátustól a városra vonatkozó OLAF-jelentést. Ennek kapcsán nincs válasz arra, miért kellett újabb takarékos lámpákra szerződni az Eliosszal, s miért kellett ehhez bankkölcsönt is vállalniuk.
Kalocsa egyike annak a 14 önkormányzatnak, amelyiknek akkora „szerencséje” volt, hogy a miniszterelnökség – közpénzből – kifizette az Elios által telepített LED-lámpák bekerülési költségének 15 százalékos önrészét (85 százalék uniós pénz volt), összesen 881 millió forintért.
Az alföldi város ráadásul úgy jutott hozzá az önrész 86 milliójához 2014 júniusában, hogy magát a lámpacserét csak a következő évben végezte el az Elios. Abban pedig talán egyedülálló a kalocsai eset, hogy a városnak 15 éves élő szerződése volt az áramszolgáltató Démásszal, amely az ezredforduló után takarékos lámpatesteket szerelt fel a városban. A szerződés 2016-ban járt volna le, a sietség tehát nem érthető – derült ki a Angeli Gabriella szavaiból.
Mindennek következtében a város 2014 áprilisában
bankhitelt vett fel az eliosos beruházás önrészére,
amelyet aztán két hónap múlva kiváltott az állam.
Szerettük volna megtudni Bálint József kalocsai polgármestertől, miért vált ennyire sürgőssé a 2013 elején kiírt uniós programba csatlakozás, ha rövidesen élvezhették volna a korszerű lámpákból származó előnyöket a démászos szerződés lejárta után. Ettől kezdve ugyanis hozzájuk folyt volna be a megtakarítás. A kalocsai polgármester eddig nem adott választ a kérdésünkre, ahogy arra sem, hogy a bankhitel gyors felmondásából származott-e kára a városnak.
Egy ismeretlen férfi robbanószerkezetet, feltehetően kézigránátot dobott az Egyesült Államok nagykövetségi épületére a montenegrói fővárosban, Podgoricában, majd felrobbantotta magát csütörtökre virradóra – közölte a montenegrói kormány a Twitteren, megerősítve korábbi sajtójelentéseket a történtekről.
Az angol nyelvű üzenet szerint éjfél után fél órával „egy ismeretlen személy öngyilkosságot követett el egy robbanószerkezettel”. A podgoricai vezetés közölte azt is, hogy a férfi közvetlenül ezt megelőzően egy másik robbanószerkezetet – nagy valószínűség szerint kézigránátot – dobott egy közeli útkereszteződésből a nagykövetség területére. A tájékoztatás szerint az elkövetőn kívül senkinek sem esett bántódása, és jelentősebb károk sem keletkeztek.
A rendőrség vizsgálatot indított a történtekkel összefüggésben, a férfi személyazonosságának megállapítását megkezdték.
A Portalanalitika montenegrói hírportál korábban azt közölte, hogy a támadás szerda éjfél előtt öt perccel történt, s a lakosok két robbanásról számoltak be.
Hírügynökségi jelentések szerint a rendőrség lezárta az amerikai diplomáciai képviselet környékét.
Időközben a podgoricai amerikai nagykövetség a honlapján folyamatban lévő biztonsági helyzetre hivatkozva figyelmeztetést adott ki az amerikai állampolgároknak, hogy maradjanak távol az épülettől.
Miután kedden Egerben gyűjtött aláírásokat, és ezzel megkezde kampánykörútját, szerdán már Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa.
Csütörtök reggel újabb kampányvideó jelent meg a miniszterelnök Facebook-oldalán, ezúttal dúnaújvárosi látogatásáról. A rövid összeállításból kiderül, hogy Orbán Viktor interjút adott a helyi televíziónak, ahol Galambos Dénest a Fidesz régi harcosának nevezte.
Ahogyan az egri, úgy a dunaújvárosi kampányvideóból sem hiányozhatott a viccelődés:
„Balosok balra, jobbosok jobbra. A Jobbik az balra van… tőlünk. nézd meg!”
– mondta Orbán Viktor a mögötte érkező Rogán Antalnak, amikor beléptek abba az épületbe, ahol a helyi Fidesz és a helyi Jobbik irodája van. Majd, miután észrevette, hogy a Kleopátra hastánciskola is az épületben van, megkérdezte, miért nem oda mennek inkább.
A helyi fideszeseknek Orbán arról beszélt, hogy számítanak Galambos mandátumára a választáson. „Ez kellene, úgyhogy kérem, hogy ezt érezzék át” – mondta. A miniszterelnököt ezután a helyi hokicsapat tagjai is köszöntötték, akik támogatóíveket és egy Orbán feliratú mezt is ajándékoztak neki.
A HírTV tegnap este riportot is közölt a dunaújvárosi kampányról, amelyről a sajtót nem értesítették előre, és testőrök védték az újságírói kérdések elől a miniszterelnököt. A riportból az is kiderül, hogy néhányan az Elios-ügyre utaló molinókkal tüntettek a látogatás kapcsán, mivel az OLAF által feltárt visszaélésekben a miniszterelnök veje, Tiborcz István is érintett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
