Ma az Ákosok és a Bátorok ünneplik a névnapjukat. Az Ákos török-magyar eredetű, az Akkus török névből. Jelentése: fehér sólyom. A Bátor szintén török-magyar eredetű, mely helynévként is megmaradt. Jelentése: hős, bátor. Olvassa el, hogy mit olvastunk az országos napilapokban!
Magyar Hírlap: Nincs országos jelentősége a hódmezővásárhelyi választásnak
Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa szerint nincs országos jelentősége a vasárnapi hódmezővásárhelyi polgármester-választásnak, az önkormányzati időközi választásokat mindig a helyi viszonyok és politikai események befolyásolják – olvasható a Magyar Hírlapban.
Deák Dániel az M1 aktuális csatornán az ellenzéki pártok „önbecsapásának” nevezte, hogy ebből a választásból igyekeznek az országgyűlésire stratégiát alkotni, hiszen utóbbin nem független jelöltek indulnak az egyéni körzetekben, hanem pártjelöltek. Ezzel összefüggésben felidézte: a független Tétényi Éva 2010-ben polgármester lett Esztergomban egy fideszes jelölttel szemben, miközben a kormánypártok elsöprő győzelmet arattak. Majd 2014-ben – folytatta – Tétényi Éva veszített a Fidesz jelöltjével szemben, miközben listán a Fidesz-KDNP rosszabb eredményt ért el, mint 2010-ben.
Szólt arról is, hogy hódmezővásárhelyi választás felélénkítette az „összefogásvitát” az ellenzéki oldalon. Jelenleg azt próbálják tesztelni, hogy melyikük „adja be a derekát” – mondta. Szerinte ennek a legnagyobb vesztese az LMP, amely folyamatosan őrizte az önállóságát, de most, hogy nyitott a Jobbik és a baloldal felé, lemorzsolódhatnak a szavazói.
Magyar Nemzet: A háziorvosok nem oldják meg a kormány helyett a sportorvos-hiányt
Úgy tűnik, megbukott a kormány terve, amely szerint a háziorvosokkal oldanák meg a sportorvos-hiányt. Az alapellátók közül ugyanis mindössze 13-an kötöttek szerződést az Országos Sportegészségügyi Intézettel, vagyis a Sportkórházzal négy hónap alatt – tudta meg a Magyar Nemzet. Még októberben írtak arról, hogy egy kormányrendelet-módosítás miatt jelentősen lazultak a sportorvosi vizsgálat szabályai, miután a sportorvos feladatait az amatőr sportoló háziorvosa, házi gyermekorvosa is elláthatja. A tavaly életbe lépő kormányrendelet ellen a sportorvosok is felemelték a szavukat, és úgy tűnik, hogy a pluszmunkát a háziorvosok sem vállalnák.
Selmeczi Kamill, a Fakoosz Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke arról beszélt lapunknak: a rendelet átgondolatlan, és nem segített a kevés sportorvos helyzetén, nem lett belőlük több az országban. Az elnök ezt a lépést inkább a felelősség áthelyezésének tartja, és a szakma sem ért egyet a döntéssel. Ezt tükrözi a megvalósulása is.
A Sportkórház honlapján elérhető friss lista alapján 13 olyan háziorvos van az országban, akinek élő szerződése van az intézménnyel. Valószínűleg rajtuk kívül nincs is más, aki vállalta a feladatot, ugyanis a rendelet úgy szól, ha a háziorvos, házi gyermekorvos vállalja a feladatok ellátását, írásban tájékoztatnia kell a települési önkormányzat jegyzőjét és a Sportkórházat.
Magyar Idők: Magyarország nem fog bólogatni
Nem volt olyan régen, nagyjából nyolc évvel ezelőtt, amikor minden külpolitikai jellegű kérdésben az aktuális kormányzati tisztviselő azt mondta, Budapest megvárja az Európai Unió állásfoglalását, majd csatlakozik hozzá – írja a Magyar Idők. Ezt úgy is lehet érteni, hogy Magyarország önként lemondott a diplomáciai tevékenységről, a soktagú Európai Unió pedig ezért roppant hálás, ugyanis hazánkat be tudja tenni a mindig bólogatók fiókjába. Alapvetően ez is az elképzelés Brüsszelben.
A később felvett tíz ország nagyon boldog, hogy egyáltalán tag lehet, és az ő bólogatásukat előre borítékolni lehet. De a világ nem ilyen statikus, folyamatosan mozgásban van, s lám, Magyarország már nem fog bólogatni, ha az ügyek az ő bőrére mennek. Mondjuk most, az ENSZ plénuma előtt.
Federica Mogherini mégis azt találta mondani, hogy egységes uniós álláspont van a kérdésben, a 28 tagú szervezet egyöntetűen támogatja az ENSZ elé kerülő migrációs tervezetet. Ő az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, azaz megbízható fődiplomata, aki mégis elfelejtette, hogy a tagok közül legalább egy nem támogatja a szóban forgó dokumentumot. Vagy a régi reflex lépett működésbe, vagy nagyon is tudatosan gondolták úgy az uniós diplomácia vezetői, hogy Magyarország véleményét nem veszik figyelembe, hiszen a közös álláspont igazi varázslat, azzal sokkal többet ér az EU, mint egy „voltaképpeni” közös állásponttal.
Népszava: Rohamtempóban költi a kormány az uniós pénzeket
Az Európai Unió a 2014-2020-as gazdasági ciklusában Magyarország 8923 milliárd forintnyi uniós támogatást költhet el fejlesztési célokra olvasható a Népszavában.
A pályázatok többségét 2016-tól kezdve hirdették meg. Már ebben az évben az egész ciklusra érvényes források felére győztest is hirdetett Magyarország. A Miniszterelnökség a G7 internetes portál kérdésére közölte, hogy azóta már 96 százaléknál járunk, vagyis 8595 milliárd forintot kötöttek le a nyertes pályázók. A tárca azzal magyarázta a rohanást, hogy rossz tapasztalatokat gyűjtöttek az előző, 2007-2013-as ciklusban, amikor is, állítják, annyira beszorultak a pénzek és elmaradásban voltak a projektek, hogy a 2010-es kormányváltás után „azonnali intézkedések meghozatalára volt szükség a forrásvesztés elkerülése érdekében”.
Furcsa, hogy más uniós tagállamok nem tartják valós veszélynek a forrásvesztést, és lassabban, időben sokkal kiegyensúlyozottabban használják fel a támogatásokat, derül ki a G7 régiós körképéből.
Több megyében a további havazás, emellett országszerte a hófúvás veszélye miatt vannak érvényben elsőfokú figyelmeztetések
