A francia hírügynökség, az AFP írja, hogy elfogtak Franciaországban egy turistákra utazó tolvajbandát, amely áldozatai között volt a magyar miniszterelnök lánya is. A Le Parisien szerint Orbán Ráhel táskáját lopták el.
Orbán Viktor és Ráhel 2010-ben. MTI Fotó: Beliczay László
A 15-21 éves fiatalokból álló banda a Charles de Gaulle repülőtér és Párizs között taxival vagy külföldi rendszámú kocsival utazó turistákra specializálódott. A 14 tolvaj tavaly január és idén március között 88 támadást követhetett el. A módszerük ugyanaz volt: odamentek a dugóban álló kocsihoz, és
amelyben értéket láttak, annak betörték az ablakát,
majd elfutottak a zsákmánnyal. Néhány napja a banda összes tagját elfogták.
Az AFP úgy tudja: a tolvajok tavaly novemberben Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik lányától is loptak. A Le Parisien több részletről ír:
úgy tudják, a banda Orbán Ráheltől lopott.
A lap szerint Orbán Ráhel 2017. november 9-én utazott Párizsba, és a Saint-Denis kereszteződésben törték be a kocsija ablakát, majd vitték el a táskáját. A Le Parisien szerint a most elfogott 14 bandatag egyikének DNS-ét meg is találták a kövön, amellyel betörték a kocsi ablakát.
Ha az MSZP-Párbeszéd április 8-án megkapja a választók bizalmát, akkor visszavezeti Magyarországot Európába – ezt mondta Karácsony Gergely, az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, miután Budapesten találkozott Reiner Hoffmann-nal, a Német Szakszervezetek Szövetségének elnökével.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Karácsony szerint április 8-án a magyar választópolgárok nemcsak arról dönthetnek, hogy milyen lesz a magyar belpolitika, hanem végre
leválthatják azt a kormányt, amely akadálya annak, hogy Európa magára találjon
és elinduljon egy olyan úton, ami Magyarországnak és a kelet-közép-európai régió országainak alapvető nemzeti érdeke.
Azt is mondta: ha bizalmat kapnak, Magyarország hajóját visszavezetik Európába, mégpedig a szociális Európa irányába, egy olyan másfajta Európába, amely a válságokon túl tud lépni. A teljes magyar társadalmat egy szociális, biztonságos és fejlődő Európa részeként szeretnék látni a következő évtizedekben.
Karácsony Gergely szerint
a magyar emberek európai béreket és európai szociális biztonságot akarnak,
és az a kormány, amely akadályozza ennek a kialakulását, a magyar munkavállalók, a magyar embereket érdekével szemben politizál.
A Német Szakszervezetek Szövetségének elnökével egyetértettek abban, hogy Európának egységes bérpolitikára van szüksége. Ugyanakkor szerinte ez nem egy olyan „buta és leegyszerűsített” javaslat, mint amivel a Jobbik próbálja félrevezetni az embereket, hanem az egységes európai minimálbér-politikáról, egységes munkavállalói jogokról és az európai társadalmi egységről szól.
Reiner Hoffmann arról beszélt:
Európa nincs kimondottan jó állapotban,
ezért fontos, hogy az európai tagállamok szoros együttműködésben egy politikai változást indítsanak el. Az embereknek szerinte látni kell a maguk életében, hogy Európa többet jelent, mint az európai közös piac, ehhez azonban egy erős szociális dimenzióra van szükség.
Arról is beszélt, hogy Európában lényeges béremelésre van szükség a munkavállalók számára, mert semmi értelme annak, hogy az EU-n belül a tagállamok úgy próbáljanak egymással versenyezni, hogy egyre alacsonyabb béreket fizetnek és egyre hosszabb munkaidőt követelnek meg.
A sajtótájékoztatón Karácsony Gergely megkérdezték, hogy „beengedne-e migránsokat”, ha kormányra kerülnek: nemmel válaszolt. Kérdezték Semjén Zsolt svédországi vadászatáról is, erről azt mondta:
Semjén Zsolt egy korrupciós önvallomást tett
azzal, hogy a nyilvánosság elé tárta, milyen drága hobbikat űz. Szerinte egy politikus esetében különösen kényes, ha ez a hobbi drágább, mint amennyit a legális fizetése lehetővé tesz, és nyilvánvaló, hogy Semjén Zsoltnak csak „lopott pénzből” lehetett pénze erre, ezért távoznia kell a magyar közéletből.
A választás közeledtével egyre inkább elemükben vannak a politikusaink is, ezen a héten csak úgy kapkodhattuk a fejünket, kinek a száját hagyta el egy-egy emlékezetes mondat. Ön mennyire emlékszik? Töltse ki kvízünket és kiderült.
A parklandi mészárlás után szigorították Floridában a fegyvertartási szabályokat. Az egyik legerősebb amerikai lobbiszervezet, a Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) máris pert indított emiatt.
Február közepén lőtt agyon a 19 éves Nikolas Cruz 17 diákot és tanárt a parklandi középiskolában. Az ámokfutó ellen szerdán emeltek vádat, ügyvédje szerint kész bűnösnek vallania magát, ha nem halálra, hanem életfogytiglanra ítélik.
és úgy tűnik, még Donald Trump is támogatja a javaslatok egy részét – igaz, ő , hogy az iskolai lövöldözéseket úgy lehet megakadályozni, ha a tanárok is fegyvert kapnak.
Rick Scott, Florida republikánus kormányzója pedig már alá is írta a törvényt, amely 18-ról 21 évre emelte a fegyvervásárlás alsó korhatárát, és kiterjesztette a hatóságok fegyverelkobzási jogkörét. Ugyanez törvény egyébként lehetővé teszi, hogy egyes tanárok és alkalmazottak fegyvert viselhessenek az oktatási intézményekben.
A Trump megválasztását is támogató
fegyverlobbi máris támadásba lendült.
Az NRA szerint az új szabályozás „hátrányos helyzetbe hozza a fiatal férfiakat és nőket”. A szervezet az alkotmány második kiegészítésére hivatkozik, amely alapjognak nevezi a fegyvertartást. Ezért pert indítottak.
A szigorítást követelők szerint amúgy az új floridai törvény is túl megengedő: nem tiltja be ugyanis a gépkarabélyhoz hasonló félautomata puskákat.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadságért felelős képviselője szerint az indexes újságíró elítélése veszélyes precedens és tovább szűkítheti a sajtószabadságot Magyarországon.
Harlem Désir annak kapcsán beszélt erről, hogy a magyar bíróság jogerősen elítélte Nyilas Gergelyt, az Index újságíróját. Ő 2015 augusztusában kirgiz menekültnek adta ki magát, hogy bemutathassa, hogyan bánnak a magyar hatóságok a menedékkérőkkel. Átlépte a határt, elfogatta magát a rendőrökkel, majd Győrbe vitték. Miután felfedte, hogy újságíró, okirathamisítással vádolták meg.
Désir szerint
„az újságírói munkát soha nem szabadna kriminalizálni.”
Nyilas azzal indokolta álcáját, hogy a magyar hatóságok nem engedték be a média képviselőit a menekültközpontokba, így máshogy nem lehetett információt szerezni, hogy mi is történik valójában. Az EBESZ képviselője szerint „az újságíróknak kulcsszerepük van abban, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyekről tudósítsanak, mint például a menekültválság, és
a hatóságok felelőssége, hogy hozzájussanak a szükséges információkhoz,
„Igenis létezik ma fenyegetés, és zsarolás és félelem Magyarországon…. Nem lehet ma egy civil rendezvényt megszervezni, ha az a kormány vélt érdekeit sérti” – erre a megállapításra jut Alföldi Róbert abban a posztban, amelyet „egy meghiúsított talk-show története” kapcsán tett ki szombat hajnalban a közösségi oldalára.
„Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.
És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.”
Ezzel zárja a „Ma – itthon – Magyarországon 2018. március” címet viselő írását Alföldi, aki nem csak az utóbb lemondott, eredetileg a zalaegerszegi Városi Hangverseny– és Kiállítóteremben, a „Zalegerszegi Páholy” sorozatba illeszkedő, vele szervezett szórakoztató talk-show történetét eleveníti fel, hanem annak talán még tanulságosabb utóéletét is, mivel – mint indokolja – „olyat tapasztaltam meg, amit eddig még soha, aminek a létezését – figyelve a valódi valóságot ebben az országban – csak sejtettem”.
Azt írja: amikor „nevetséges és szánalmas” indokokkal lemondták az eredeti talk-show-t, „a zalaegerszegiek elkezdték kikérni maguknak, hogy hülyének nézik őket. Pillanatokon belül kiderült, hogy a parlamenti képviselő tiltotta le az estet.” De ami a lényeg – írja Alföldi – civilek elkezdtek szervezni egy estet vele, amelyen „mint normális kultúremberek beszélgetünk a színházról, a kultúráról, és jól érezzük magunkat együtt. Mint olyanok, akik egy normális, és demokratikus országban élnek.”
Ami mégsem valósulhatott meg, ugyanis értesítették róla, hogy nincs olyan hely Zalaegerszegen, amit bérbe mernének adni, hogy megtartsák az eseményt. Ahogy írja:
mert félnek, mert megfenyegették őket, mert nem merik. Nem találtak olyan embert sem Zalaegerszegen, aki merte volna moderálni a beszélgetést.
Alföldi talán a legfontosabbnak a történetből azt tartja, hogy ő is pontosan érti, mi történt velük, ami arra kényszerítette őket, hogy mást tegyenek, mint amit szerettek volna.
„Tényleg egy ilyen országban akarunk élni?”
És ez nem választási kortesmondat -írja. Független a pártszimpátiától és attól is, hogy ő milyen filozófia szerint éli az életét.
„Shakespeare III.Richárd című drámájában nem biztos, hogy mindenről Richárd tehet. Arról sem biztos, hogy csak Richárd tehet, hogy király lehet. Övé lehet a hatalom, miközben soha semmiből nem csinál titkot. Hogy ő mit akar, és milyen módszereket használ, és mi a célja. Látszik. Ha a valóságot nézzük.” – szögezi le Alföldi, aki hozzáfűzi:
„Itt élünk ebben a csodálatos országban. Ki jobbra szavaz, ki balra. De meggyőződésem, hogy létezik megkérdőjelezhetetlen nemzeti minimum. Az erkölcsben is. Függetlenül attól, hogy ki hova áll.
És a valóság is létezik. Látszik. És keresni sem kell. Csak látni.
Szombat van ugyan, de munkanap, így a hétvége most rövidebb lesz. Nézzük, miről írnak a mai lapok, utána pedig köszöntsék fel Ildikó nevű ismerőseiket.
Tarlós: Csak hazafiak védhetik meg Magyarországot
A Magyar Időknek adott interjúban Tarlós István főpolgármester azt mondta, emberileg tiszteli az ellenzéki miniszterelnök-jelölteket, de
egyikről sem tételezi fel, hogy képes lenne egy országot vezetni.
Szerinte „gyerekeink, unokáink jövője” a tét az április 8-i választáson, az ellenzék politikája pedig ezt kockáztatja. Beszélt az Orbán-kormány és a főváros közötti nyolcéves együttműködésről is.
Kamupárt is növelheti Simonka György esélyeit
A Magyar Nemzet szerint ugyan a Fidesz a látszatát is igyekszik elkerülni annak, hogy bármi köze lenne az egyre több kamupárthoz, Békés megyében hangfelvétel bizonyítja, hogy a Magyarországi Cigánypárt képviselőjelöltje, Faragó Lajos
rendszeres kapcsolatban van Simonka Györggyel,
a körzet kormánypárti képviselőjével. A lap Faragó feleségével tudott beszélni, ő azt mondta: Simonka rendszeresen meghívja Faragót politikai gyűlésekre is.
„A politika lehet csinos”
El ne dobja senki a szavazatát – ezt mondta Kuncze Gábor Kunhalmi Ágnes jelöltbemutató fórumán, Pestszentimrén a Népszava szerint. A jelöltre utalva azt mondta: „a politika lehet csinos”. Kunhalmi Ágnes bízik benne, hogy a választás el fogja söpörni a kormányt, mert
négy újabb fideszes évet nem bírnak ki az emberek.
A fórumon beszélt Lendvai Ildikó és Dobrev Klára is.
Elmaradt Magyarország felminősítése
A Világgazdaság arról ír, hogy Magyarország devizában és forintban fennálló hosszú futamidejű államadósságának BBB mínusz szintű, befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. Elemzésében a Fitch azt írja: a magyar gazdaság strukturális jelzőszámai erőteljesek a cég által a BBB minősítési kategóriában nyilvántartott többi szuverén adós mediánértékeivel összevetve.
Megteltek délután a szlovákiai városok terei, a tüntetők Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásának kivizsgálását és egy új kormányt követeltek. Becslések szerint csak Pozsonyban 30–40 ezren vettek részt a tüntetésen, más városokban is többezres tömegekről érkeztek hírek.
Az Új Szó beszámolója szerint világszerte zajlottak tüntetések, még az ausztráliai Sydney-ben is. Szlovákia több tucat városában – köztük magyarlakta településeken is – délután öttől gyülekeztek a tüntetők a köztereken. Pozsonyban már negyedórával a meghirdetett kezdés előtt nagy tömeg gyűlt össze. Elsőként Štefan Hríb, a .týždeň hetilap főszerkesztője tartott beszédet. Hríb arról beszélt, az antiszemitizmus már nem Kotlebáék privilégiuma, a sorosozással közjogi méltóságok is csatlakoztak ehhez.
„Szlovákia ma nem igazságos állam, de örülök, hogy egyre többen jelentkeznek, akik igazságosabbá akarják tenni”
– utalt az Új Szó szerint Hríb Vasiľ Špirko speciális ügyészre. A tüntetők hősként ünnepelték Špirkót.
Hríb után Vladimír Crmoman, a 2016-os tanársztrájkok egyik szervezője lépett a pódiumra. „Most az a legjobb miniszter, aki a legjobban tudja elhárítani a kérdéseket, aki a legkönnyebben söpri a szőnyeg alá a dolgokat” – utalt Crmoman Kaliňák belügyminiszter nyilatkozataira. Az Új Szó szerint Robert Bezák egykori nagyszombati érsek is a pozsonyi felszólalók között volt, Bugár Bélát, Lucia Žitňanskát, Peter Kresákot és František Šebejt üdvözölte, mondván, beléjük helyezte bizalmát a választásokon.
Több helyszínen is felolvasták a meggyilkolt Ján Kuciak öccse, Jozef levelét, aki arról írt, Ján és Martina megmutatta, hogy szerény körülmények közül indulva is meg lehet váltani a világot, munkával és alázattal.
A tüntetők az „Elég volt Ficóból!”, „Lemondani!”, „Szégyen!” rigmusokat skandálták, és a kulcsaikat csörgették a tereken.
A legnagyobb, pozsonyi tüntetés délután hat óra után pár perccel ért véget, és végig békésen zajlott. Később néhány százan a kormányhivatal elé vonultak, ahol kormányellenes jelszavakat kiabáltak.
„Nyolc kérdés Gulyás Gergelyhez” címmel szólította meg a Fidesz országgyűlési képviselőjét és egyben képviselőjelöltjét (amúgy a kormányzópárt alelnökét) Bauer Tamás, aki a Demokratikus Koalíció jelöltje ugyanabban a budapesti választási körzetben. Bauer gyakorlatilag számonkéri politikai ellenfelén, hogy az – az esküjét megszegve – nem lép fel a hatalom kizárólagos birtoklására irányuló törekvések ellen. Nyolc konkrét eset kapcsán rója fel ezt az ellenzéki politikus, s fogalmazza meg a nyolc kérdést.
Hogy pontosak legyünk: Bauer Tamás nem is csak nyolc kérdést tesz fel – amelyeket alább, betű szerint idézünk -, hanem egy súlyos megállapítás zárásaként egy kilencediket is, nevezetesen:
Mindezzel jogászként, képviselőként, frakcióvezetőként Orbán Viktor kizárólagos hatalmát építette. Ha esküt tett az Alkotmányra, hogyan vetemedhetett erre?
És íme az ide vezető nyolc kérdés:
Miért vett részt Ön 2010 nyarán az alkotmánybíróságról szóló törvény olyan módosításában, amellyel a Fidesz ellenzéki támogatás nélkül egymaga jelölhette és választhatta meg az új alkotmánybírákat?
Ellenzéki egyetértés nélkül módosították a jelölés szabályát, és így csak a Fidesz jelölhetett és kétharmados többségével választhatott is alkotmánybírákat.
Miért folytatta ezt az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozásával, kizárva a költségvetési és adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát?
Egyúttal megszüntették az alkotmánybírósághoz fordulás állampolgári jogát. Az alkotmányjogi panasz kiterjesztése, a bírói döntések alkotmánybírósági vizsgálata nem változtat azon, hogy ezeket súlyos korlátozások.
Miért szavazta meg Ön képviselőként a magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását, zsarolással elvéve hárommillió magyar ember nyugdíjcélú megtakarításait? Miből lesz a ma aktív korúaknak majd állami nyugdíja?
Az így elvett pénzt úgy költötték el részben az államadósság csökkentésére, hogy az államadósság összege azóta sem csökkent. Ezt a törvényt sem vizsgálhatta már felül az Alkotmánybíróság.
Miért támogatta Ön a választójog kiterjesztését a kettős állampolgárokra a Fidesz érdekében, amikor tudja – elmondta egy konferencián –, hogy az emberek többsége nem ért egyet azzal?
Mikola István 2006-os kongresszusi beszédéből tudjuk, hogy a kettős állampolgársággal saját hatalmának tartósítása volt a Fidesz valódi célja.
Miért írták bele az Alaptörvénybe a negyedik módosítással a hírhedt Zétényi–Takács törvény tartalmát, miközben azt a köztársaság Alkotmánybírósága egészében és részeiben alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette? Azért, hogy azt ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?
Ön elmondta az Országgyűlésben, hogy nem helyesli ezt az alkotmánybírósági határozatot. Csakhogy az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezők, országgyűlési képviselőre pedig különösen.
Miért írtak bele az alaptörvénybe az egyházak diszkriminatív kezelésére, a hajléktalanokra illetve pereknek az illetékes bíróságtól más bírósághoz való önkényes áthelyezésére irányuló rendelkezéseket, melyeket korábban már alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság? Azért, hogy azokat a továbbiakban már ne is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság?
Ha a parlamenti többség alkotmányellenes politikai törekvéseit a kétharmaddal visszaélve beírják az alkotmányba, alaptörvénybe, ezzel az alkotmány vagy alaptörvény értelmét veszti.
Miért alakították át a maguk érdekében a választási kampány feltételeit, amikor a „településkép védelmére” vonatkozó feles törvénybe dugták bele a plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozást, mert a választási eljárási törvény módosításához nem volt kétharmaduk?
A magyar rendszerváltás egyik normája az volt, hogy a pártokra, a választásokra vonatkozó szabályokat kormányoldal és ellenzék közösen állapítja meg. Önök ezt, amíg volt kétharmaduk, a választójogi és a választási eljárási törvény ellenzéki egyetértés nélküli meghatározásával sértették meg. Ez utóbbi alkalommal már ezen is túlmentek, immár formailag is megsértettek minden alkotmányos elvet.
Miért nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlésben olyan határozati javaslatot, amely a Czeglédy-ügyben olyan tényállást mond ki a bíróság helyett az országgyűlési többség, amelynek számos elemét már polgári bíróságok cáfolták meg?
Czeglédy Csabát nem ítélték el, még vádat sem emeltek ellene, az Ön által előterjesztett határozati javaslat gyanúsításokat ír le tényállásként, és ezt fogadta el a parlamenti többség. A parlamenti többség az Ön irányításával bíróságnak képzelte magát.
A kelet-európai bevándorlók gyerekei együtt tanulnak a migráns diákokkal az integrációs iskolákban Németországban, s ez – ahogy egy 16 éves diáklány a német közszolgálati médiának, a Deutsche Wellenek nyilatkozva fogalmazott – „eleinte különös volt, hiszen Moldáviában nincsenek muzulmánok”.
A Berta von Suttner középiskolában régi hagyomány, hogy bevándorló gyerekekkel foglalkoznak: a nyolcvanas években Kelet-Európából érkezett a döntő többségük, még most is sokan jönnek onnan, s miután nem tudnak németül, nem járhatnak a helyi középiskolába. Ám a többséget ma már nem ők alkotják, hanem a muzulmán diákok, akik a Közel-Keletről vagy éppen Afganisztánból érkeztek.
Az integrációs iskola elsősorban a nyelvi és a társadalmi beilleszkedést segíti.
A diákok zöme rendkívül szorgalmas és igyekvő, hiszen tudja: egyedülállóan kedvező lehetőséghez jutott Németországban
– mondja az iskola igazgatóhelyettese. Mégis mindenki angolul tanul, mert egyáltalán nem biztos, hogy Németországban akarják leélni az életüket.
„Diplomát akarok szerezni” – mondja a 16 éves Sandra Jacub. A moldáviai diáklány még nem tudja, hogy milyent, és azt sem, hogy hol fog élni a jövőben. Egyelőre szorgalmasan tanul az integrációs iskolában, mert tudja, hogy a bevándorlók számára ez a beilleszkedés legkönnyebb útja Németországban.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
