Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Cseh fegyvereket fogunk gyártani

0

Cseh licensz alapján fog gyalogsági kézi lőfegyvert gyártani a HM Arzenál Zrt. – közölte a két honvédelmi miniszter. Az üzlet keretében 100 millió euró értékben 200 ezer fegyvert készítenek.

Tíz éves időtartamban 200 ezer gyalogsági kézi lőfegyvert fog gyártani a HM Arzenál Zrt. a Ceská Zbrojovka Export nevű cég licensze alapján – jelentette be a két tárcavezető, Simicskó István és Karla Slechtová.

Először az összeszerelés kezdődik Magyarországon, jövőre pedig a teljes gyártás a HM cégénél történik. Ez 200 munkahelyet teremt.

Simicskó szerint ezzel a döntéssel

„a magyar hadiipar újraindul”.

Azt is közölte, hogy a magyar hadiipar újraélesztése során azt szeretnék, hogy elsősorban a V4-es országokkal együttműködve alakítsák hadiipari kapacitásaikat.

Arról nem esett szó, hogy mely fegyvertípusról van szó. A patinás cseh gyártó szinte mindenféle kézifegyvert készít: pisztolyokat, hagyományos puskákat, gépkarabélyokat és gránátvető puskát, de még légfegyvert is. A Magyarországon gyártott fegyverekből a cseh haderő is részesülni fog.

Kizárják a pártból az LMP-st, akinek a Fidesz gyűjtött aláírásokat

0

Amint azt egy rövid hírben már jeleztük, a zuglói LMP-s jelölt, Barta János elismerte, hogy a Fidesz gyűjtött és adott számára aláírásokat.

Az LMP közleményben reagált a párt számára kínos ügyre. Mint írják, „a Fidesszel semmilyen együttműködés nem megengedhető. A Fidesz számtalan helyen bizonyíthatóan visszaélt az állampolgárok személyes adataival, ehhez egy ellenzéki párt sem asszisztálhat, sőt ha bárki ilyet tapasztal, akkor feljelentést kell tenni.

Mivel Barta János a fenti elvárásoknak nem tett eleget, ezért a párt elnöksége a mai napon felfüggeszti a párttagságát, megindítja a kizárási eljárást, és nem tekinti az LMP hivatalos jelöltjének.”

Német csomagterv a migránsok hazatelepítésére

0

500 millió eurós alapot hoz létre a fejlesztési minisztérium Berlinben, hogy megkönnyítse a migránsok visszatérését a szülőföldjükre. Gerd Müller fejlesztési miniszter a sajtónak elmondta: ebből az 500 millió eurós alapból munkahelyeket teremtenek, illetve tanfolyamokat indítanak Irakban, Tunéziában, Nigériában és Afganisztánban.

Németországba elsősorban ezekből az államokból érkeztek olyan migránsok, akiknek a letelepedési kérelmét visszautasították. A fejlesztési miniszter azt is elmondta: a Siemens-szel együtt egy olyan program is indul, mely 5000 bevándorlót képez ki mérnöknek vagy épp villanyszerelőnek. Ők vállalják, hogy hazatérnek.

Németországba több mint egymillió bevándorló érkezett 2015 óta, és ez komolyan megosztja nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányzatot is. Míg a belügyminiszter, a bajor Seehofer igyekszik a minimumra korlátozni a számukat és növelni a kitoloncolásokat, addig a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlók fontos munkaerő-tartalékot jelenthetnek abban az országban, ahol jelenleg a mélyponton van a munkanélküliség és több szakmában hiány van.

Gerd Müller fejlesztési miniszter Angela Merkel pártjához tartozik, vagyis igyekszik középutas álláspontot elfoglalni. Korábban azért bírálták a Merkel-kormányt, mert sok olyan migráns, akinek a letelepedési kérelmét elutasították, nem tért vissza hazájába hanem “felszívódott”. A mostani 500 millió eurós program azt a célt szolgálja, hogy mindenki számára kielégítő módon oldják meg ezt a problémát Németországban és azon kívül is.

 

Az Együtt visszalép a XV. kerületben a DK javára

Az Együtt visszalépteti jelöltjét, Huzsvári Erzsébet Máriát a budapesti 12. választókerületben a DK-s Hajdu László javára – adta hírül az Együtt. Hajdu jelenleg a XV. kerület polgármestere.

Az Együtt arra kér minden demokratikus ellenzéki pártot és civil szervezetet, hogy hasonlóképp járjanak el, azaz támogassák Hajdu Lászlót a Fidesz ellen induló egyetlen jelöltként.

Ebben a kerületben a kormánypártok jelöltje a korábbi polgármester, most képviselő László Tamás. Versenyben van a Jobbik, a Momentum, a Munkáspárt, a Rend Párt és a Közös Nevező nevű alakulat, továbbá az MSZP-ből a kerületi „puccskísérletben” játszott szerepe miatt kizárt Móricz Eszterrel induló Lendülettel Magyarországért. Utóbbi párt elnöke, Lévai Katalin éppen ma közleményben tudatta, hogy mivel nem tudtak országos listát állítani, jelöltjeikre bízzák, kívánják-e folytatni egyéni kampányukat.

A kormányváltáshoz egyéni győzelmek kellenek, ezért az Együtt bízik abban, hogy más pártok is felismerik a választók elvárását, és visszaléptetik egyéni jelöltjeiket a győzni képes jelöltek javára. Így például az Együtt olyan bátor, helyben győzni képes jelöltjei javára, mint Berkecz Balázs, Baranyi Krisztina, Vajda Zoltán, Szabó Szabolcs, Lövei Csaba, vagy Kerepesi Tibor – áll a párt közleményében.

A skótok miatt nem kapnak pénzt a beteg csepeli gyerekek

Bangóné Borbély Ildikó a szocialisták csepeli képviselőjelöltje még a skótok elleni meccs előtt jelentette be, hogyha nyer a magyar labdarúgó válogatott, félmillió forintot ajánl fel a beteg gyerekeket gyógyító Szent László Kórháznak.

A csapat kikapott, jelen állás szerint tehát egy vasat sem kapnak a csepeli kórházban ápolt gyerekek a szocialisták ottani jelöltjétől.

Tetszettek volna a fiúknak megnyerni a mérkőzést! Akkor lenne félmillió a gyerekekre. Mely pénz nyilván most is megvan, különben nem ajánlották volna fel a győzelem esetére.

A skót válogatott drukkerei nem kötötték feltételekhez a segítséget. A Tartan Army szurkolócsoport Sunshine Appeal nevű alapítványa 2003 óta minden idegenbeli válogatott mérkőzés előtt gyűjtést szervez, és az összeget egy helyi ügy támogatására fordítja.

Most is így volt, a Tartan Army a meccs kapcsán Budapestre látogatva a helyi skót alapítványok közvetítésével (Robert Burns Nemzetközi Alapítvány, St. Andrews Association) a hátrányos helyzetű családok gyermekeivel foglalkozó Wesley János óvodának adományozott több mint 1.7 millió forintot a Magyarország–Skócia mérkőzés előtt.

Minden előzetes feltétel nélkül. Azaz, ha veszítenek, akkor is odaadták volna a pénzt az óvodásoknak.

Áldozatnak és/vagy mártírnak lenni

0

Mártírnak lenni nemcsak nehéz, hanem – amennyiben a keretfeltételek nem adottak, a politikai szimulákrum szabályai szerint – szinte lehetetlen is. Horváth Anna áldozat, de az adott kontextusban és a rommagyar politikai diskurzus szabályai miatt, mártír nem lehet, kétszeres áldozat, az (i)gazságszolgáltatás és a politikum kétszeres áldozata viszont, nagyon is igen.

Ítéletet hozott a kolozsvári táblabíróság, minden bizonnyal igazságtalant (még jó hogy csak alapfokon), de legalábbis indokolatlanul aránytalant, amikor Horváth Annát több mint két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az ügy, minden bizonnyal, még sokáig foglalkoztatja majd a rommagyar közvéleményt, és fordulatokat is tartogat. Nem tisztem pusztán jogi, vagy erkölcsi megítélése a dolognak, viszont nem tartom érdektelennek politikai kontextusba helyezni a történteket, annál is inkább, hogy amiről szólni szeretnék az a mód, ahogyan maguk a szereplők (aktorok, stakeholders) politikai célokra igyekeznek kihasználni az adott ügyet.

Éppen mert az (i)gazságszolgáltatás integritása morális kérdés, a példaadás adekvát lehet a rendszer korrupciójának leleplezésére, elindíthat olyan folyamatokat, melyek a korrupció ellen hatnak, és minden esetre, ráirányíthatják a  figyelmet a jelenségre, csakhogy. A mártír, a példaadó kulturhérosz sikerének feltétele, hogy a hős az egyetemesnek tételezett igazság, a humanizmus nevében lépjen föl („a példaadás erkölcse”), mindenféle pártos elköteleződés nélkül hozzon áldozatot, érték-vezérelten, de nem valamilyen partikuláris, hanem az egyetemes értékek nevében. Az önként vállalt mártírságnak hitelt (és ennyiben elismerést) az egyetemesre való hivatkozás ad(hat), a vértanúság csak és kizárólag az erős és megmásíthatatlan hiten alapulhat, de nem a politikai közösség, hanem a morális közösség ad neki értelmet és keretet.

Horváth Anna ügye jogosan borzol kedélyeket, okoz morális fölháborodást, ezért első látásra rendelkezik azzal, ami a példaadás erkölcsének maximuma, rendkívüli gesztusokat, akár mártíriumot (persze átvitt, szimbolikus értelemben) is kiválthat, csakhogy. Az ügy amiért szabadsága elvesztésével készül kiállni Horváth Anna és a rommagyar politikai mainstream (valamint egy ad hoc fanklubbá izmosodó közösség „#tartskiancsa”), egyfelől (1) zavaros és átláthatatlan (felemás volt a mártír-szerep választása is, amikor HA nem fogadta el az esetleges felfüggesztett börtönbüntetést, viszont vádlott-társa Fodor Zsolt elfogadta azt. Különös tanács egy ügyvédtől, ha ugyan ő volt a kezdeményező, aki nem arra bíztatja védencét, hogy minden eszközt használjon ki a kiszabandó büntetés mérséklésére hanem, hogy visszautasítson egy lehetőséget. Téves helyzetértékelés vezethetett arra a következtetésre, hogy a felfüggesztett büntetés előzetes elfogadása azonos lenne a bűnösség elismerésével. Most akkor a tettestárs „bűnösebb”, mint a fővádlott, van ilyen értelmezése, vagy akárcsak percepciója is, a dolognak?). Másfelől pedig csak (2) áttételesen, azaz mesterkélten, manipulatív módon kapcsolódik ahhoz, aminek érdekében politikai eszközként igyekeznek kihasználni, azaz a korrupció-ellenes harc betámadására. Az eset alkalmas lehet – nem perdöntő bizonyítékként, de fontos adalékként – az (i)gazságszolgáltatás korrupciójának illusztrálására, de a korrupció-ellenes föllépés fölösleges voltának igazolására, és még inkább, a jelenleg kormányon levő pártokhoz való csatlakozás legitimálására, teljességgel alkalmatlan.

(1) Különös ellentmondásba keverednek azok, akik a közszereplők erkölcsi profiljából, pontosabban annak percepciójából kiindulva, egyfelől azt feltételezik, hogy amennyiben lehetőségük van rá, a korrupt megoldásokat fogják – eufemisztikusan szólva – előnyben részesíteni. Ezt rögzíti a népi bölcsesség, miszerint „alkalom szüli a tolvajt”. Másrészt ezt az erkölcsi kérdést, azután túlszabályozással próbálják kezelni, és a lehető maximális politikai kontrollt erőltetik a korrupció visszaszorítására, ráadásul hiteltelenek, mert maguk is korrupciós ügyekben érintettek. Csakhogy az erkölcsi tartást, az ügyészek-bírók feddhetetlenségét szinte lehetetlenség törvénykezéssel szabályozni. Végső soron az erkölcsös magatartás garanciái nem a szabályozásban, hanem személyiségvonásokban, és az azt létrehozó kulturális közegben vannak. Paradox módon éppen az (i)gazságszolgáltatási intézmények (egy vitatott, de elgondolkodtató korrupciós-elmélet szerint az egészségügy mellett) „ellenőrizhetetlenek”, mert egyfelől a jogi kultúra alacsony szintje miatt is, olyan szakmai elit működteti, mely különleges tudása okán szuverén; mert olyan titkos belső hálózatok jönnek/jöhetnek létre az intézményeken belül, melyeket semmilyen felügyelet nem képes sem leleplezni, sem fölszámolni, akik megtehetnék maguk, is részesei a céhen belüli nagyon erős szolidaritásnak (úgymond kötelezi őket a „mundér becsülete”), tagjai a kiváltságos klubnak; mert az intézmény működésének jórésze a nyomozás érdekeire való hivatkozással titkos, vagy legalábbis a médiák és a nagyközönség számára elérhetetlen információkon alapul, stb. Azok az eljárások, melyek a testületek integritását hivatottak bizonyítani – a szigorú és szakszerű kiválasztási rendszertől, (ha meggondoljuk, a jogászok erkölcsi tartásának kérdése már a pályaválasztáskor, az egyetemi felvételinél eldől, azután a rendszerbe való belépéskor kellene újfent kérdés legyen. Csakhogy, gondoljunk bele, a román rendszerben rengetegen gyanús másod-harmadosztályú egyetemeken utólag szerzett diplomákkal nemcsak ügyvédek, ügyészek vagy bírók, hanem törvényhozókká lettek. Azután rengeteg kiszolgált rendőr és titkosszolga stb., szerzett így-úgy jogi diplomát és lépett be a rendszerbe stb., stb.) és időszakos átvilágítástól kezdődően, a magas fizetés és karrierút szabályozásáig, vagy az „elmozdíthatatlanság” (inamovibilitate) biztosításáig – végső soron kijátszhatók, a korrupció ezekben az esetekben, szinte teljes egészében morális kérdés marad. A tisztán morális föllépések kritikus száma adhat reményt a rendszer korrupciójának mérséklésére, ráadásul bevett és egyszerű receptek sincsenek, ha csak a generációs megújulás, és a politikai környezet befolyásának radikális visszaszorítása, az oktatási rendszer átalakítása (a jogi karok nyakló nélküli létrehozása és akkreditálását is vissza kellene szorítani stb.), nem számít annak.

(2) Két bizonyítékát láthatjuk annak, hogy az ügyet, attól lényegében független politikai kérdésekben és vitákban próbálják eszközként használni az elítélt és politikustársai. Az első érdekesség, hogy maga Horváth Anna, az ítélethirdetést követően, első reakcióként, az ügynek megfelelően, nagyon is emberileg és érthető módon reagált, azaz megdöbbent a kiszabott börtönbüntetés hallatán. A „szekusállam” emlegetése csak később (konzultációt követve? “Mi azt mondtuk Annának, menjen tovább” – hangzik el Kelemen Hunor interjújában) került be a nyilatkozataiba, és ezzel a végletesen általánosító politikai diskurzus útjára lépett. (Nehéz világosan látni, hogy mi is történt az ügyben – legalábbis a részletes bírói indoklás megismerését megelőzően – de ha valóban a SRI és ügyészség törvénytelen együttműködésével gyűjtöttek terhelő bizonyítékokat, ez ki fog derülni. Sőt a hibás, a jogosulatlan bizonyítási eljárás nyomós érv lehet a fellebviteli eljárásban. És ez esetben is nehéz a „szekusállam” fogalom (allegória?) használata, mert ez mindenestől azonosítja a mostani titkosszolgálatot a volt politikai rendőrséggel, azután ezt az egész állam működésére kiterjeszti, de mindenekelőtt, egy igazolhatatlan föltevést, egy terjedő konteót, próbál tényként /alternatív tényként/ elfogadtatni. És mi történik, ha fellebbezést követően a Legfelsőbb Bíróság felmenti, vagy esetleg, egy felfüggesztett büntetést szab ki Horváth Annának? Akkor vége a „szekusállamnak”? Ezek után, vélhetően, lehetetlen lesz számára – esetleges fölmentését követően is – jogászként elhelyezkednie a „rendszerben”, véglegesen fő állású politikus marad).

Hogy itt politikai (stratégiai) kommunikációról van szó, és nem a konkrét ügy megítéléséről, azt a leginkább Kelemen Hunor rossz mondata leplezi le, aki először igazságtalannak és szabálytalannak véli az ügyet, azután pedig azt mondja: ”Szóval sok sebből vérzik ez az úgynevezett korrupcióellenes harc, és Horváth Anna esetében korrupciót nem lehet emlegetni.”(Itt feslik föl a politikai kommunikáció vékony szálából font háló, bár HA esetében korrupcióról nincs szó – jelenti ki a főnök –, mégis a korrupcióellenes harc betámadására használja a politikum az ügyet. Sőt a korrupció-elleneseket később sztálinistának mondja a Fidesz itteni pártjának szóvivője, aki a PSD-ALDE-val való politikai szövetség legitimálására is használni akarja HA ügyét, és ezzel egy sorba helyezi Dragnea and Co-val. Ki kit véd, és kitől? Ki szolidáris HA-val? Aki, ügyét manipulatív módon, politikai harc eszközeként igyekszik kihasználni, vagy az, aki arra biztatja, hogy mentse magát, minden legális eszközzel és ne vigye át a politikai diskurzusok területére áldozatiságát, hagyja az esélytelen mártírszerepet?)

És itt a törés, a meg nem engedhető diskurzusváltás, a mártírgesztus lenullázása, de legalábbis politikai kihasználása, megszállása és eltérítése eredeti morális jelentésétől. Mártírnak lenni nemcsak nehéz, hanem – amennyiben a keretfeltételek nem adottak, a politikai szimulákum szabályai szerint – szinte lehetetlen is. Horváth Anna áldozat, de az adott kontextusban és a rommagyar politikai diskurzus szabályai miatt, mártír nem lehet, kétszeres áldozat, az (i)gazságszolgáltatás és a politikum kétszeres áldozata viszont, nagyon is igen. (A Sacco e Vanzetti – egy sikeres film, az amerikai igazságszolgáltatási rendszert viszont nem az változtatta meg (ehhez ötven évet késett is), hanem a demokratikus folyamatok és az emancipáció, a civilizációs haladás).

Magyari Nándor László

Nem a Fidesz írja a választási tematikát

A négy évvel ezelőttivel szemben a választási kampány témáit idén nem a Fidesz diktálja, az egyre „forróbb” vita az ellenzéknek kedvez – olvasható a Policy Agenda rövid elemzésében. Négy éve csak Rogán Antal lakásügye okozott kellemetlenséget, most szinte csak ilyen témák találhatók.

Nem kedveznek a körülmények a „hideg kampányhoz”, ahhoz, hogy a választókat nagyobb számban távol tartsák az urnáktól, azt az érzést keltve, hogy a Fidesz győzelmének csak aránya kétséges – olvasható a Policy Agenda (PA) elemzésében. Ebben összehasonlítja a 2014-es és az idei választás előtti bő egy hónap közéleti témáit.

Négy éve lényegében egyetlen olyan téma került be a köztudatba, amely igazán kárt okozhatott a Fidesznek: Rogán Antal Pasa parki lakásának ügye. Ezzel szemben az éppen hetekkel a választás előtt kirobbantott

Simon Gábor-botrány (az MSZP akkori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámlája) végig uralta a kampányt.

Ezek mellett egyetlen olyan téma se volt, amely jelentősebb mozgósító erejű lehetett az ellenzéki pártok mellett, például Paks II. A rezsicsökkentés, a gazdaság korábbihoz képest javuló állapota pedig ezekkel szemben álló témák voltak.

Ennek eredményeképpen az alacsony választási részvétel megteremtette a Fidesz nagy arányú győzelmének lehetőségét.

Ezzel szemben most a migránsozás és a sorosozás, illetve a változatlanul megmaradt rezsicsökkentés teljesen eltérő dinamikájú közegben fut a kormány melletti „érvekként”. A szinte naponta előkerülő botrányok azonban

folyamatosan magyarázkodásra késztetik a Fideszt,

s együtt a négy év alatt jelentősen felértékelődött egészségügy-oktatás témáival mindinkább képesek mobilizálni a kormányváltást akarókat.

Ebben a közegben a PA szerint hiba volt Orbán Viktortól, hogy március 15-én sokak szerint megfenyegette az egész ellenzéki tábort az „elégtételt vesznek” mondattal. Ezzel a Fidesz, bár nem állt érdekében, „forró” kampányt csinált.

Nem hivatalos látogatáson járt az észak-koreai vezető Kínában

0

A kínai állami média megerősítette, hogy maga Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott, és arról beszélt, hogy elkötelezett a koreai félsziget nukleáris leszerelésében. 

Az észak-koreai vezető megválasztása óta most először járt külföldön. Pekingben elmondta, hogy a Koreai-félsziget atommentesítésének problémája megoldható, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok értékeli az erőfeszítéseiket, és megteremti a béke és a stabilitás légkörét.

Kim Dzsongun phenjani látogatásra hívta a kínai elnököt, amit Hszi Csin-ping el is fogadott. A tervezett USA – Észak-Korea csúcstalálkozóról Kim azt mondta, hogy kész dialógust folytatni az amerikai elnökkel.

Az elmúlt napokban csak találgatások voltak Kim Dzsongun kínai utazásáról, miután olyan különvonat futott be egy pekingi pályaudvarra, amilyennel a mostani észak-koreai vezető apja, Kim Dzsong Il utazott a kínai fővárosba még 2011-ben. A kínaiak most megerősítették, hogy Kim Dzsongun vasárnaptól szerdáig tartózkodott Pekingben.

Az évek óta tartó nukleáris tesztelés és provokáció után meglehetősen nagy fordulat állt be Észak-Korea külpolitikájában Kim Dzsongun kínai látogatásával, az elmúlt időszakban tapasztalható látványos enyhüléssel a két Korea között, illetve az amerikaiakkal tervezett májusi találkozóval. Kim a tervek szerint a dél-koreai elnökkel, Mun Dzse Innel is találkozik áprilisban.

Lapszem – 2018. március 28.

0

Szerdán a Gedeonok és Johannák ünneplik a névnapjukat. Tovább melegszik az idő, 10-15 fok között alakul a legmagasabb nappali hőmérséklet. Lássuk a mai lapszemlét:

Magyar Nemzet: Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei

A Quaestor számláin volt elég pénz a kisbefektetők vagyonának megmentésére – írja a Magyar Nemzet a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a lap birtokába került nyomozati anyagok, illetve levelezések alapján. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki hosszú ideje kapcsolatban állt Tarsoly Csabával, azt ígérte közvetítőkön keresztül a Questornak, ha a külügy kiveheti a vagyonát, akkor megmentik a céget. A korábban Orbán Viktor elnöki tanácsadójaként is tevékenykedő Bende Gyöngyi, a Quaestor kommunikációs igazgatója, találkozott Szijjártó Péter első emberével, Benkő Szilárddal. Benkő a lap információi szerint azt kérte Bende Gyöngyitől, hogy engedjék ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház 4 milliárd forintját, és akkor segítenek megmenteni a céget. Két nappal a találkozó után, 2015. március 9-én a kereskedőháznak elutalták a 3,8 milliárd forintot.

Népszava: Mészáros Lőrinc, a szerencsés bodrogi hajós

Bodrogkisfaludon az olcsón megszerzett borászat és pálinkafőzde után a kikötőt is bekebelezheti Mészáros Lőrinc – írja a Népszava hozzátéve, hogy Mészáros szállodát és éttermet is tervez a Bodrog partjára. Miközben a kormány épp most indít el Bodrogot is érintő, 4,6 milliárdos folyami turizmusfejlesztési programot. Mészáros Lőrinc a lap szerint alig egy évvel azelőtt vetette meg a lábát kezdett fejlesztésekbe a Bodrog partján, hogy a kormány hivatalosan is bejelentette a turisztikai programot.

Magyar Idők: Orbán Viktor a legalkalmasabb

A demokratikus legitimitás nélküli világelit és az általuk minden eszközzel meggyengíteni próbált nemzetállamok küzdelmében a magyar miniszterelnöknek központi szerepe van, mert politikájának társadalmi támogatottsága a nemzetállami koncepció életképességét bizonyítja. Emiatt támadják minden fronton – mondta a Magyar Időknek adott interjújában Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője. Németh szerint az ellenzéki pártok oldalán csak az erőlködés zajlik, és az nem elég program, hogy a kormány bukását akarják: perspektívát kellene mutatniuk a társadalom számára. Nem vallanak nyíltan színt, de a baloldali pártok a migrációt támogatják – mondta Németh a lapnak.

Magyar Hírlap: „Meg kell mutatni a választóknak, mit veszíthetünk”

Senkinek ne legyen kétsége afelől, hogy egy ENSZ-ben a migrációval kapcsolatban készülő dokumentum nem lesz kötelező érvényű – mondta a Magyar Hírlapnak Kovács Zoltán kormányszóvivő. Kovács Zoltán szerint Magyarország a saját határainál be tudta bizonyítani, hogy megfelelő intézkedésekkel, vagyis a kerítésépítéssel, a szükséges számú emberi erőforrás és a jogi környezet biztosításával kezelhető az illegális migráció, ennek fenntartása szerinte a választások tétje. Arról is beszélt, hogy a külföldi újságírók elfogultak a magyar kormány ellen, kizárólag az ellenzéki média híreit veszik figyelembe a választási rendszerrel, az ellenzéki pártok lehetőségeivel és az általuk megfogalmazott vádakkal kapcsolatosan.

Kampánykisgyűlés a panelek árnyékában

Mi másról is eshetne szó a finise előtt álló választási kampány egyik állomásán az óbudai panelek tövében, mint a panelek népéről. Az ő problémáikról, hogy magas a rezsi, s persze pénz lenne, de a kormány inkább középületekre költi a felújításra szánt uniós pénzt.

Szabó Tímea megérkezett tán a Flóriánról, s mielőtt ment is volna tovább Békásra, kedden késő délután behúzódott a váratlan szél elől az egyik tízemeletes tövébe, a máltai játszótér mellett. S bár jó előre szórólapokon és kitelepüléseken osztogatott kampányújságban is meghirdettetett, elszánt nyugdíjasokon kívül kevesek éreztek késztetést, hogy odasétáljanak beszélgetni, valószínűleg személyesen először találkozni az amúgy hetedíziglen ősóbudai Szabó Tímeával.

Megtudhatja az összesereglett maroknyi hallgatóság, hogy noha a kormány évente tíz százalék csökkentést vállalt az energiafelhasználásban, az sehol se tart. Pedig ez az itt élő kis jövedelműeknek az egyik legégetőbb, hogyan lenne csökkenthető a rezsi. Hogy a panelfelújítást a kormány leállította, az erre szánt 65 milliárdos uniós pénzt átterelte a középületekre. Pedig ez a pénz önerő nélkül tenné lehetővé a külső szigetelést, az ablakok cseréjét és a fűtés korszerűsítését. Bólogat is az egyik idős hölgy, hogy „hát hitelt, azt biztosan nem vennék fel”.

Fej-fej mellett állunk Menczer Erzsébettel (a Fidesz helyi jelöltjével), 40 százalék körül – mondja Szabó Tímea. Kis mosollyal nyugtázza a megjegyzést, hogy a kormánypárti politikus legmaradandóbb cselekedete az volt, amikor fia barátnőjének kijárt egy önkormányzati lakást, felújítással együtt.

A kampány itt is lejt, az Óbuda újság kitiltotta a pártok hirdetéseit, de a fideszes jelöltet a cikkekbe azért becsempészte – mondja Szabó Tímea. Emiatt az ellenzék a választási bizottságnál keres jogorvoslatot.

Szó esik még arról is, hogy a 13-ik havi nyugdíj kampányígérete némi megszorítással értendő. Évente 120 ezres pluszpénzt kapnának az idősek.

Aztán a hangos hirdetős furgonból kiszállva érkezik a kampányfőnök, hogy vigye a politikust a következő állomásra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK