Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lapszem – 2018. április 13.

0

Ma az Idák ünneplik névnapjukat. Az országban több helyen várható zápor, zivatar. Péntek 13-a van, de a lapszemle szerencsésen megérkezett:

Magyar Hírlap: Hamis tanúzás miatt is eljárás folyik Czeglédy ellen

A Budapesti Nyomozó Ügyészség hamis tanúzás gyanújával 2016 óta folytat eljárást Czeglédy Csaba cégének, a Human Operator Zrt.-nek egy 2006-ban történt üzletrészvásárlása kapcsán – írja a Magyar Hírlap. Egy szállodáról van szó, amit kilencvenegymillió forintért értékesítettek Czeglédyék, de az adásvétellel kapcsolatos okiratok között nem tüntettek fel egy kétszázhárommilliós tagi kölcsönt. A nyomozás arra irányul, hogy hova tűnt ez a pénz – írják. 

Népszava: Milliárdokat vesznek el a kórházaktól

A kampányban még öntötte a pénzt kormány az egészségügybe, most pedig visszaveszi, amit tud – írja a Népszava. A kórházi főigazgatókat egy nappal a választás után már arról értesítették, hogy tíz napon belül fizessék be a Magyar Államkincstárnak a számlájukon lévő, „kötelezettséggel nem terhelt” maradványösszegeket. Pedig a kórházak működtetéséhez évtizedek óta hiányzik egy-két havi finanszírozás, az év végi konszolidáció után február végén ismét 23 milliárd forint volt a kórházak adóssága – írja a lap.

Magyar Idők: MEHI-ügyvezető: a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges

Jó úton indult el a kormány az energiahatékonyságot növelő programjaival, ám a megtakarítási célok eléréséhez léptékváltás szükséges – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek. Arról beszélt, hogy mivel a lakosság a legnagyobb energiafogyasztó, így az épületek korszerűsítése elengedhetetlen. Ahhoz, hogy ne öregedjen tovább az épületállomány, évi 80-100 ezer lakásnak kellene átesnie komplett energetikai felújításon, de ehhez rugalmasabb rendszerre lenne szükség. A legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nincs átjárhatóság az egyes lakossági energetikai korszerűsítési programok között. 

Magyarország ellen is bevetnék a jogi atombombát

0

Keményen bírálja a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezete, amely szerint indokolt lenne a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása.

Judith Sargentini
Fotó: MTI/Európai Parlament/Dominique Hommel

A jelentéstervezetet készítő Judith Sargentini zöldpárti képviselő szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata:

  • korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét,
  • csorbították a bírói függetlenséget,
  • romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete,
  • támadást indítottak a civil társadalom ellen.

A képviselő kiemelte, hogy nem a menedékkérőkről van szó (amit a magyar kormánypropaganda az ilyen vádakra válaszolni szokott), hanem arról, hogy a magyarok alapjogai hogyan érvényesülnek, az állam miként bánik a polgáraival, és ezt látva az EU-nak kötelessége cselekedni. Azt mondta:

„a figyelmeztetések ideje lejárt”.

Sargentini visszautasította, hogy a tervezet nyilvánosságra hozatala „bosszú” a választási eredmény miatt. Mint mondta: közel egy évig vizsgálódtak, és épp a választás miatt nem mutatták be korábban a jelentést.

Roberta Metsola néppárti árnyékelőadó azt mondta, nem Magyarországot akarják támadni, és nem lenne szabad, hogy ebből bárki politikai tőkét akarjon kovácsolni, de szerinte több olyan pont is van a dokumentumban, amely nem a jogállamiság kérdésével függ össze, és ezeket nem kellene belekeverni ebbe az ügybe.

Az ugyancsak néppárti Frank Engel szerint a tervezet elveszik a részletekben, pedig szerinte inkább az általános helyzetre, az összképre kell figyelni. Azt mondta:

az elmúlt években Magyarországon komoly változások mentek végbe, meggyengítették az ellenzéket, aminek érdekében bármilyen eszköz elfogadhatónak tűnt.

Azt is kijelentette, hogy ő személy szerint egyetlen menedékkérőt sem helyezne át Magyarországra, ugyanis veszélyben lennének a gyűlöletkeltő kormánypropaganda következtében.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint „átfogó és világos” a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években,

az országban súlyosan sérülnek az emberi jogok, a jogállamiságot pedig rendszerszintű veszély fenyegeti.

Említette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait.

Marek Jurek, az jobboldali euroszkeptikusokat tömörítő frakció politikusa szerint ugyanakkor alaptalanok a vádak, Magyarországot pedig „csak a kulturális különbségek miatt támadják”. Erre reagálva Sophia in ‘t Veld liberális képviselő kijelentette, hogy a kulturális különbségeket valóban tiszteletben kell tartani, ugyanakkor az EU-ban vannak bizonyos általános alapelvek, amelyeket ugyancsak. Azt mondta:

a magyar kormány undorító gyűlöletkampányt folytat,

Orbán Viktor miniszterelnök az EU integritását veszélyezteti, az országot pedig ma fel sem vennék az unióba.

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Magyar képviselők is felszólaltak: a fideszes Gál Kinga szerint „azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen”. Ő koncepciós pernek nevezte az eljárást. Az elvileg a Jobbik színeiben megválasztott, de az utóbbi hónapokban a Fideszhez csapódó Morvai Krisztina azt mondta: az országgyűlési választási eredmény tanúsága szerint „a hatalmas túlerővel szemben sikerült legyőzni az EU akaratát és a Soros-csapatokat”. A szocialista Ujhelyi István ugyanakkor „elképesztően szégyelli magát és sajnálja, hogy Magyarországot ilyen helyzetbe hozta a magyar politika itt, az európai közösségünk, az európai szövetségeseink előtt”.

A képviselők május 15-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat a jelentéstervezethez,

amelyhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is csatolni fogja a véleményét. Korábban az EP költségvetési ellenőrző bizottságának a jelentéstervezete is javasolta a hetes cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

A jelentésről várhatóan júniusban szavaz a bizottság, majd ősszel kerülhet az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti a jogi atombombaként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt. A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely

az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat,

ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Magyarország ugyan érintettként nem szavazhat a döntésről, a szintén hasonló eljárás alá vont Lengyelország viszont igen. Igaz, az utóbbi hetekben a lengyelek már azt mondták, ők hajlandóak változtatni az EU által kifogásolt jogszabályokon.

Bréking nyúz, április 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

Szélsőjobboldali hecckampány köszön vissza a Figyelő mai számából, amelyben név szerint listázzák azokat, akik az általuk elképzelt „Soros-hálózathoz” tartoznak. Az Origo szintén sorosozva szidja Karácsony Gergelyt, a Magyar Idők pedig egy 17 éves fiú személyében találta meg a legnagyobb ellenséget.

„Ellenségeket” listázott a Figyelő

„Több száz Sorosnak, illetve az általa pénzelt szervezeteknek dolgozó embert tudtunk azonosítani, miután a milliárdos egykori bizalmasa kikotyogta, mekkora lehet a magyar hálózat. (…)

Megpróbáltunk utánajárni, pontosan kikről van szó, így átnéztük a milliárdoshoz közvetlenül vagy akár csak közvetve kötődő, jelentősebb magyarországi szervezetekben dolgozók névsorát – már ahol egyáltalán van ilyen. A teljes feltérképezés bajosan lehetséges, ahogy azt sem lehet bizonyosan megmondani valakiről, hogy tudatában van-e annak, kinek is dolgozik, vagy éppen milyen küldetést teljesít.”

Az Origo újabb szerző nélküli cikkben „sorosozza meg” Karácsony Gergelyt

„A Soros-blog kemény üzenete után Karácsony Gergely a saját megfutamodását Simicska megmaradt médiumában, a Hír TV-ben jelentette be – ki másnak – Kálmán Olgának. Ezzel színtisztán elárulta választóit, hiszen a napnál világosabb lett, hogy a választási kampány csak azért kellett neki, hogy felépítse magát a másfél év múlva esedékes főpolgármester-választásra. A szocialista szimpatizánsok nem vették jó néven a politikus újabb helyezkedését, amire Karácsony kénytelen volt reagálni: Zuglóból kívánja szolgálni Magyarországot. Így már persze minden érthető. Érdekes egyébként, hogy a Soros-támogatta, saját magát is Soros-emberekkel körülvevő Karácsony Gergelyben maga a bevándorláspárti spekuláns is csalódott. A 444 nevű Soros-blogban a főszerkesztővel üzente meg: a legrosszabb baloldali miniszterelnök-jelöltnek tartja Karácsonyt a rendszerváltás óta. Így írt Karácsonyról Soros blogjának a főszerkesztője: „sokkal gyengébb Medgyessynél, sokkal gyengébb Bajnainál. Még Szekeres Imrénél is. Bizonytalan, esetlen, erőtlen, irritáló egyszerre.” Ezután Karácsony megijedt, és elfutott.”

A Magyar Idők szerint egy 17 éves fiú, Rékasi Zsigmond az egyik legveszélyesebb ellenség

„Ha a szüleid csak „egyszerű” színészek, akiket nem botrányaik, hanem teljesítményük miatt becsülnek, akkor nehezebb a dolgod.

A reflektorfény nem rád irányul. Elkeserítő.

A Valóvilág lefutott, nem éri meg az X-edik széria „VV-celebjének” lenni.

De van megoldás.

Szónokolj, uszíts, mutasd meg, hogy vagy valaki!

Menj be Simicska tévéjébe – vezetékneved miatt csak behívnak -, mondd bele jól a magadét a kamerába.

Mártírkodhatsz az utcán is, de csak óvatosan, mint akit a csúnya – kormány által irányított – rendőrbácsik kínoznak, és elveszik a tulajdonát. (…)

Élvezd a 15 (másod)perc hírnevet!

(Csak siess, mert itt jön egy kis tavaszi szellő, már el is illan az éterben. Pfffffuuuuuuuu…)”

A 888-nak nem tetszik, hogy a Jobbik és a DK is részt vesz a szombati tüntetésen

„A választási kudarc és Soros György varázslatosan messzire érő keze csak összehozta Magyarország két legerkölcstelenebb politikai pártját, a Jobbikot és a DK-t. A választási kampányban még mindkettő váltig azt állította, hogy ők soha semmilyen, de tényleg semmilyen formában nem fognak együttműködni egymással.

Elbuktak a választáson, és a korábbi nagyhangú kormányváltást meg számonkérést kilátásba helyező fenyegetéseik valóra váltása helyett csak a veszteség keserű szájíze maradt meg nekik. Meg a politikusaik. És elsősorban a vezetőik látványos kudarca, valamint az ezzel járó felelősség, melyet nem akarnak felvállalni – ez a napnál is világosabb.

Ezért aztán ahelyett, hogy Gyurcsány és Vona elismerte volna Orbán Viktor elsöprő győzelmét, inkább ők is csatlakoztak a Soros-hálózat utolsó próbálkozásához, a Fidesz vezette kormányzat megdöntéséhez, a szombati, úgynevezett „választási csalás elleni” tüntetéshez.

Ez pedig azért igencsak érdekes. A DK és a Jobbik közösen „tüntet” majd a Fidesz kormányra kerülése ellen.”

A Pesti Srácok szerint a „baloldali véleményterror” ellenére nyert a Fidesz

„A teljes vereségüket mutatja, hogy a hétköznapok baloldali véleményterrorjával szemben eddig meghunyászkodó konzervatív Fidesz-szimpatizánsok is felismerték, hogy ők vannak többségben, és elkezdték hangosan felvállalni a véleményüket. Amiben az a megdöbbentő, hogy csak most, de ez is mutatja, milyen sűrűn fonja át és manipulálja a belliberális értelmiségi-kulturális-oktatási hálózat a társadalmat. Jó lehetőség viszont, hogy a sorozatban harmadszor megélt, elsöprő közös siker rá is szoktassa a részeseit, majd idővel az egész magyarságot a sikerközpontú gondolkodásra. Arra, hogy az egymást lehúzó irigykedés helyett inkább győzni akarjanak, és a néphülyítő prolitempót diktáló politikusok helyett azokra hallgassanak, akiknek a teljes ország és nemzet részére van forgatókönyvük, nemcsak egy-egy rétegnek.”

Tigrisvadászat Kínában – korrupciós per a bukott trónörökös ellen

0

Egy éve még a 47 milliós Csungking ura és a majd mindenható Politikai Bizottság tagja volt Szun Zseng-caj, aki most életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthat Kínában.

Pekingben tigrisvadászatnak nevezik azt, amikor a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt korrupcióellenes nyomozói a legfelső hatalmi szféra tagjait állítják bíróság elé. A nagy korrupcióellenes kampányt Hszi Csin-ping elnök kezdte meg – nem sokkal azután, hogy  2012-ben hatalomra került. Ezerszám csuktak le fontos elvtársakat korrupció címén. A Politikai Bizottságnak jelenleg két tagja tölti életfogytig tartó börtönbüntetését korrupció miatt. Minden bizonnyal Szun lesz a harmadik.

A korrupció egyébként teljesen általános dolog Kínában. 2012-ben a New York Times nagy botrányt kavart amikor megírta:

a Politikai Bizottság minden tagja dollármilliárdos.

A Nagy Tűzfal, amely elzárja a kínaiak világhálóját a külvilágtól, megvédte az átlagpolgárokat ettől a sokkoló hírtől.

Nem mintha a kínaiak nem tudnák, hogy a hatalom korrupt. De akkor mire a nagy leleplező kampány? Egyrészt a közvélemény megnyugtatására, másrészt pedig a hatalmi vetélytársak kiiktatására. Korábban Pekingben az volt a szokás, hogy tízévenként cserélik az elnököt és a miniszterelnököt. A következő körben valószínűleg Szun lett volna a miniszterelnök. Csakhogy nem lesz következő kör, mert a tízéves határt eltörölték.

Így Hszi Csin-ping addig marad hatalmon, ameddig csak akar.

Szun ezzel nem értett egyet, és ezt követően rögtön „kiderült róla”, hogy mélységesen korrupt: a kommunista párt kongresszusa előtt letartóztatták.

Tavasszal azután úgy módosították a kínai alkotmányt, hogy az elnök gyakorlatilag addig marad hatalmon, amíg akar. Volt már erre példa a kommunista Kínában, kettő is: Mao Ce-tung elnökségének utolsó évtizede valóságos katasztrófa volt. 1966 és 76 között zajlott a Nagy Kulturális Forradalom, amely a csőd szélére juttatta az országot.

Aztán jött Teng Hsziao-ping. Negyven éve, 1978-ban megkezdte a reformokat, melyek Kínát kétszáz év után újra világhatalommá tették. Teng a háttérből irányított, de éppoly teljhatalmú uralkodó volt, mint Mao, csak éppen reformer.

Ebben a sorban Hszi Csin-ping lehet a harmadik, aki a reformok folytatását ígéri, valamint azt, hogy Kínát az Egyesült Államokkal egyenrangú nagyhatalommá teszi. Közben viszont kíméletlenül eltipor mindenkit, aki ambícióit megkérdőjelezi.

Miért támogatja Netanjahu Orbánt?

0

Benjamin Netanjahu rossz barátokat választ Európában – írja egy európai zsidó szervezet vezetője a Politico európai kiadásában. William Echikson a European Union of Progressive Judaism nevű szervezet brüsszeli irodáját irányítja és emellett a Centre for European Political Studies digitális igazgatója. Kifejti: nem a populista és gyakran antiszemita irányzatokkal kellene Netanjahunak együttműködnie, hanem az Európai Unióval.

Amely hosszú idő után újból teljes mellszélességgel felvállalja az antiszemitizmus elleni harcot Európában, Frans Timmermans bizottsági alelnök irányításával. Nem mindíg volt ez így: 1999-ben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke úgy mondott holokauszt emlékbeszédet Auschwitzban, hogy egyetlenegyszer ejtette ki azt a szót, hogy zsidó. Maga Romano Prodi beleírta a beszédbe, hogy Auschwitzban elsősorban zsidókat gyilkoltak meg, de az akkori Európai Bizottság ezt kihúzatta vele mondván, túlságosan érzékeny pontot érint.

Ma teljesen más a helyzet, de Izrael kormányfője mégiscsak azzal az Orbán Viktorral működik együtt, aki szemben áll Brüsszellel és egy Soros-ellenes kampánnyal nyerte meg a választást Magyarországon, írja Echikson. Amikor pedig Kovács Zoltán kormányszóvivőt megkérdezték, hogy a Soros-ellenes kampány nem antiszemita-e, akkor így válaszolt: Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálja Soros Györgyöt.

Izrael miniszterelnöke az elsők között gratulált Orbán Viktornak választási sikeréhez.

Netanjahu azért támogatja Orbánt, mert úgy véli: a zsidóságnak nincs jövője Európában, mindenkinek ki kellene vándorolnia Izraelbe. Ezt ki is jelentette korábban Párizsban. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt visszautasította mondván: Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait is.

Az EU ugyanezen az állásponton van: zsidók évezredek óta élnek Európában és semmi okuk a kivándorlásra. Netanjahunak tehát nem a populista Orbánnal kellene együttműködnie, hanem az Európai Bizottsággal – hangsúlyozza a szerző, aki szerint a zsidóságot épp a populizmus fenyegeti az EU keleti felében és az arab antiszemitizmus Nyugat Európában. Ez ellen kellene küzdenie Izrael miniszterelnökének szerinte. Netanjahu viszont úgy látja: a növekvő antiszemitizmus Európában elősegítheti azt, hogy a zsidók tömegesen kivándoroljanak Izraelbe. Erre ott nagy szükség is van, hiszen gyors ütemben növekszik az arab kisebbség, amely másodrendű állampolgárnak érzi magát Izraelben.

A Petőfi szobornál értékelte a választást a Momentum

0

“Április 8-án megígértük, hogy folytatjuk. Hogy nem adjuk fel a harcot. Nem fogjuk itt hagyni a hazánkat. Mi ide születtünk, itt is fogunk meghalni és ezért az országért fogunk küzdeni.“ – mondta el Fekete-Győr András.

A Momentum elnöke szerint a választás óta több mint négyezren jelezték, hogy csatlakoznának a párthoz. A jelentkezők között különösen sok a fiatal, ezért országjárásra indulnak, ennek első állomása Kaposvár lesz.

A Momentum is településről településre fog járni, hogy célt adhasson annak a – megfogalmazásuk szerint –  több millió politikai árvának, akiket a kormány és az ellenzék egyaránt magára hagyott. Ennek finanszírozására közösségi adománygyűjtést indítanak.

Az elnökség továbbá úgy döntött, hogy a lehető leghamarabb előrehozott tisztújítást tart. Erre június elején kerül sor, hogy a jövőben a pártot olyan emberek vezethessék, akik új megerősítéssel bírnak.

“Az Orbán-rendszer nem tart örökké – zárta a sajtótájékoztatót a Momentum elnöke. – Egyik rendszer sem tart örökké. Előbb utóbb a jövő le fogja győzni a múltat, az új felül fog kerekedni a régin. Orbán Viktor nem menekülhet el a sorsa elől. A Momentum nem megy el, itt lesz, és addig üti ezt a rendszert, amíg össze nem roppan.”.

Le Monde: Orbánnal a feltartóztatás stratégiája nem működött

0

A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”. Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt.

A Fidesznek küldött üdvözletek földrajzi megoszlása mutatja, milyen veszedelmes játékot folytat az Európai Néppárt a terhes magyar párttal. Mert az sem volt kutya, amit Weber írt, de messze túltett rajta, amilyen ujjongva pl. Le Pen és Wilders gratuláltak Orbánnak. De miként tűrhet meg a soraiban a magát középjobbosnak tekintő EPP egy olyan politikust, aki a szélsőjobb mintaképe lett?

Miért támogatja Merkel és Juncker a magyar vezető idegengyűlölő mondandóját, azt, hogy egyre őrültebb összeesküvés elméletet terjesszen Brüsszelről és Sorosról?

A konzervatívok arra hivatkoznak, hogy a színfalak mögött mindig jobb belátásra tudták téríteni a miniszterelnököt, ha az túlzásokba esett. Ez azonban nem gátolta meg Orbánt abban, hogy ne sokszorozza meg a provokációkat. Szóval a feltartóztatás stratégiája nem működött valami fényesen. Ám csupán néhány jobboldali EP-képviselő sürgeti, hogy vonják le mindebből a tanulságokat. Ilyen Viviane Reding, vagy a szintén luxemburgi Frank Engel.

A Néppárt továbbra is fedezi a „fekete bárányt”.

Orbán rugalmas. Idáig mindig le tudott fékezni a vörös vonalak előtt. A Néppárt számára kulcsfontosságú a magyar támogatás az Európai Parlamentben. És az az igazság, hogy Magyarország az EPP érdekeit is szolgálja, miután annak vezetői a jelek szerint úgy döntöttek, hogy a választási siker érdekében átveszik a szélsőjobb témáit. A számítás cinikus, mert azzal fenyeget, hogy orbanizálódik az európai szellem. Már nyomul Brüsszelben, ahol immár elsődleges feladatnak tekintik a magyar politikus megszállott törekvését, vagyis, hogy bunkerré változtassa Európát.

A számítás egyúttal veszedelmes, mivel Orbánt védelmezve a Néppárt meggyengíti a Bizottságot, amikor az be akarja tartatni a jogállamot.

Lapszem – 2018. 04. 12.

0

Ma a Gyulák ünneplik a névnapjukat.  A Gyula magyar eredetű név, méltóságot jelölő név, a nádor elődje. Olvassa el, hogy mit olvastunk a megmaradt országos napilapokban!

 

Magyar Hírlap: Feszültség a Mazsihiszben

Váratlanul lemondott tisztségéről Frölich Róbert országos főrabbi. Döntését azzal indokolta, hogy az elmúlt években a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, azaz a Mazsihisz olyan irányba mozdult el – nem kismértékben a világi vezetés tudtával, támogatásával –, amely egyre távolabb kerül mindattól, amit ő képviselt és képviselni akar a jövőben is – olvasható a Magyar Hírlapban.

A Mazsihisz rövid közleményben reagált. Mint írták, közgyűlésük nemrég meghatározó többséggel erősítette meg az új stratégiát, amely a „változó világra nyitott, sokszínű magyar zsidó közösség építését célozza meg”. Márpedig a legfőbb döntéshozó testület határozatát mindenkinek tudomásul kell vennie. „Valljuk, a több mint százötven éves múltra visszatekintő magyar neológ mozgalom számára a hagyományok továbbvitele mellett az állandó megújulás az egyik legfőbb erény, ezen az úton, a megújulás és a befogadás útján kell továbbra is haladni”.

Népszava: Ellentmondó hírek Simicska portfóliójáról

Egymásnak ellentmondó hírek terjednek arról, mikor dől el a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió sorsa. A Népszavához eljutott leginkább pesszimista információ szerint akár az év végéig is elhúzódhatnak a tárgyalások, de hallottunk olyan verziót is, hogy – legalábbis a Magyar Nemzet újraindításáról – már a jövő héten megállapodás születhet

A fideszes kétharmadot hozó parlamenti választás után Simicska Lajos alaposan leépítette médiaportfóliáját. A Lánchíd Rádió kedden éjjel elhallgatott, a Magyar Nemzet szerdán jelent meg utoljára, a Heti Válasz némi haladékot kapott, hogy befektetőt találjon. Az LMP-s Ungár Péter megerősítette, hogy mindhárom sajtóorgánumra vételi ajánlatot tett.

Rejtély, hogy Simicska az üzleti pozícióját is rontva miért zárta be a Magyar Nemzetet, ha valóban kész eladni, és nem akar végleg lakatot tenni a szerkesztőségre. Simicska környezetéből azt a kevéssé kielégítő tájékoztatást kaptuk: fontos szempont volt, hogy a munkatársak megkapják a végkielégítésüket. Az előfizetői díjakat mindenesetre visszafizetik.

Magyar Idők: A Stop Sorossal kezd az új parlament

Négy héten belül, május 7–8-án alakul meg az új Országgyűlés, amely az elsők között a Stop, Soros! törvénycsomagról és az ország 2019-es költségvetési tervéről fog tárgyalni – értesült a Magyar Idők. A dátum pontosan megfelel az Ország­gyűlés házszabályának, amely szerint az újonnan megválasztott parlamentet a köztársasági elnök a választást követő egy hónapon belüli időpontra hívja össze.

Közben megkezdődött a kormányalakítás folyamata, amely végeredményben nagyrészt új személyekből álló, új szerkezetű kabinetet fog eredményezni. Az új kormány politikai programja négy alappilléren – a versenyképességen, a munkaalapú társadalmon, a demográfián és a nemzeti identitás kérdésén – alapul.

A névsort az esküt megelőzően a miniszterelnök ismerteti, az ellenzék részéről addig megjelenő találgatások, kiszivárogtatások a zavarkeltést szolgálják.

Vita az iszlám szerepéről a német kormánypártok között

0

Nincsenek gyökerei Németországban az iszlámnak – ezt mondta a bajor CSU parlamenti frakcióvezetője, válaszul arra, hogy Angela Merkel néhány hete kijelentette: az iszlám része Németországnak.

Alexander Dobrindt egy német regionális lapnak nyilatkozott, és többek között arról beszélt, hogy ellenzi a bevándorlók családegyesítését, szerinte a saría nem egyeztethető össze a zsidó-keresztény kulturális örökséggel. Azt mondta: az a muszlim, aki ezeket elfogadja, az természetesen része Németországnak, de aki nem, az nem.

Vagyis Németországban folytatódik a vita a bevándorlásról, amely hosszú hónapokon át akadályozta az új kormány megalakítását.

Ennek választási okai is vannak:

októberben tartományi választásokat rendeznek Bajorországban. A CSU eddig minden választást megnyert itt, de az őszi országos választáson előretört a szélsőjobboldali, populista, idegengyűlölő Alternativa Németországért (AfD), amely be is került a parlamentbe.

A CSU most választói visszaszerzéséért is küzd, ezért fogalmaznak egyre élesebben a bevándorlókkal és a muszlimokkal kapcsolatban.

A 82 milliós Németországban egyébként négymilliós muszlim közösség él.

Mit jelent Orbán újabb győzelme Európának?

Ezt a kérdést feszegeti a legfontosabb német hírmagazin, a Spiegel.

A lap szerint néhány napig úgy tűnt, hogy a választás szoros lesz, a közvélemény-kutatók is ezt jelezték előre, az ellenzék pedig optimista volt. Végül aztán, a Spiegel szerint meglepetésre, Orbán pártja, a Fidesz sima győzelmet aratott és jó eséllyel újra meglesz a kétharmados többsége a parlamentben.

A Spiegel „extrémen megosztónak” nevezi a kampányt, amelyben

Orbán mindössze egyetlen kérdésre fókuszált,

a bevándorlásra.

A Spiegel azt írja, hogy Orbán vasárnap este visszafogottságot mutatott, azt mondta, hogy szerénynek kell maradni, és az ország azon az úton halad, amelyet választott magának.

A lap nem felejti el megjegyezni, hogy

a választási szabályok egyértelműen a Fidesznek kedveznek,

de ír arról is, hogy az ellenzéki pártok olyannak tűnnek, mind az az ember, akit hideg vízzel riasztanak fel ájulás után.

A Spiegelnek nyilatkozó Tamás Gáspár Miklós filozófus azt mondta: az elmúlt időszakban több európai választást is meghatározott az úgynevezett bevándorló-kérdés. Szerinte eltűnőben van a közjóba, közérdekbe vetett hit, és egyre több csoport helyezi a saját érdekeit a kisebbségek elé.

„Orbán ennek a trendnek egy erős és tehetséges képviselője”

szerinte, és hiába tudja mindenki, hogy korrupt és rosszul kormányoz, ezt nem tartják fontosnak.

A Spiegel idézi Mráz Ágoston Sámuelt, a Nézőpont elemzőjét (megemlítve, hogy ő erősen kötődik a kormányhoz), aki azt mondta: a győzelem nagysága még a Fideszt is meglepte. Szerinte a párt 30 éve nagyon jól szervezett, és „most már lehet egy Orbán-korszakról beszélni Magyarországon”.

A lap szerint

nem reális azt várni, hogy Orbán enyhít a konfrontatív stílusán,

reformot akar az Európai Unióban, azt csupán az uniós támogatások és a közös piac adminisztrátorává akarja lefokozni, lehagyva a közös értékek képviseletét. Ehhez pedig a közép- és délkelet-európai országokban keres szövetségeseket.

Az is várható, hogy

folytatódik az idegengyűlölő hangvétel.

A lap szerint széles körű az elégedetlenség az Orbánt körülvevők korrupciós botrányai, valamint az egészségügy és az oktatás rossz állapota miatt, emiatt erősítették a Fidesz vezetői az idegenellenes retorikát.

A Spiegel azt is megemlíti, hogy Orbán elégtételt ígért néhány hete, ami a civil szervezeteket is érintheti.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK