Azt írják, az ellenzéki képviselők nyilatkozatai alapján egyértelmű, hogy egyetértenek: a jelenlegi politikai rendszer nem tekinthető alkotmányos demokráciának. Az intézet elemzéssel segítené őket, hogy milyen mozgásterük van.
A Majtényi László elnök és Somody Bernadette igazgató által aláírt nyílt levél szerint az elemzés konklúziója, hogy az ellenzék alkotmányos funkciója jelen helyzetben túlmutat a hagyományos eszközök használatán. Az intézet meggyőződése szerint a választópolgárok joga, hogy az ellenzéki képviselők
bemutassák elképzeléseiket, hogy az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében miként élnek majd ellenzéki jogosítványaikkal.
Az intézet szerint, ha az ellenzéki képviselők részt vesznek az Országgyűlés munkájában, akkor „hozzájárulhatnak annak a hamis látszatnak a fenntartásához”, hogy a parlament működése megfelel a liberális demokrácia követelményeinek. Ugyanakkor a képviselők felelősséggel tartoznak az őket bejuttató választópolgárok felé, ráadásul „a képviselői mandátummal járó jogkörök és a parlamenti munkában való részvétel révén többet tehetnek az alkotmányos demokrácia helyreállításáért.” Ezzel kapcsolatban azt írják:
„Az ellenzéki pártoknak és politikusaiknak tehát világossá kell tenniük a választópolgárok előtt, hogy milyen megfontolások alapján hozták meg erről a döntésüket.”
A képviselőknek esküt is kell tenni, amelyben hűséget fogadnak az Alaptörvénynek. Az intézet szerint az esküt vállalhatóvá teszi, hogy „egyúttal kijelenti, azért dolgozik, hogy, amint ennek politikai feltételei meglesznek, az Országgyűlés fogadja el hazánk végleges Alkotmányát, amely a jelenlegi Alaptörvény jogkorlátozó elemei és az ideologikus tartalmai helyébe a korszerű alkotmányosság elveit és szabályait helyezi.”
Az intézet azt írja:
az ellenzéki képviselők feladata, hogy ellenőrizzék a kormányzati tevékenységet, és felmutassák annak alternatíváját.
„Az ellenzéki képviselők jogai azt hivatottak szolgálni, hogy a kormánytöbbség is csak nyilvános és érdemi vitát követően fogadhassa el a többségi döntéseket, és a kormányzatnak a nyilvánosság előtt számot kelljen adnia tevékenységéről” – írják. De ha a Parlament működése már nem az alkotmányos demokráciát szolgálja, akkor „egyes fórumok, viták és szavazások esetében felmerülhet, hogy azok bojkottálása mellett több érv szól, mint a részvétel mellett”. Ennek a szelektív bojkottnak azonban az intézet szerint a társadalom számára jól láthatónak kell lennie, a súlyát pedig az adná, ha minél többen részt vennének benne.
„A demokrácia iránt elkötelezett ellenzéki képviselők a civil szféra védelme érdekében alternatív utakat is kereshetnek, így felhasználhatják az utólagos normakontroll indítványozási jogkörüket” – írja az Eötvös Károly Intézet. Emellett „az országgyűlési képviselő részére minden állami szerv köteles megadni a munkájához szükséges felvilágosítást, továbbá a képviselők jogosultak belépni valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez”. Vagyis a képviselők a nyilvánosság elé tárhatnak politikai motivációjú méltánytalanságokat.
