Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Miért ma van az Európa-nap?

0

Minden évben május 9-én tartják az európai béke és egység ünnepét, az Európa-napot. Robert Schuman francia kereszténydemokrata politikus ugyanis 1950. május 9-én vázolt fel egy olyan új gazdasági és politikai együttműködést Európa országai között, amelyből aztán az Európai Unió kinőtt.

Robert Schuman
Forrás: YouTube

Robert Schuman célja az volt, hogy európai országok között többé ne lehessen háború, ehhez szerinte a szoros együttműködésen át vezetett az út. 1950-ben ő volt a francia külügyminiszter, amikor május 9-én ismertette a később Schuman-tervként ismertté vált javaslatot, amelynek kidolgozásában Jean Monnet is részt vett.

Azt találták ki, hogy az európai országok szén- és acéltermelése kerüljön közös irányítás alá. Schuman és Monnet úgy gondolták, hogy ezzel az évszázados ellenségek,

„Franciaország és Németország között egy háború nemcsak elképzelhetetlen, hanem gyakorlatilag is kivitelezhetetlen lenne”,

és hogy a gazdasági érdekek egyesítése az életszínvonalat is növelheti. A tervek között szerepelt az is, hogy a vámok eltörlésével közös piacot hozzanak létre. A végcéljuk az volt, hogy egy erős, egységes Európa jöjjön létre. Ahogy Schuman fogalmazott: „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra.”

Az Európai Szén- és Acélközösség alapító okiratát egy évvel később hat állam írta alá: Franciaország, az NSZK, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország. A következő évben életbe is lépett, ezzel

kezdetét vette az európai integrációs folyamat.

A hat tagállam aztán fokozatosan mélyítette az együttműködést, 1957-ben aláírták a Római Szerződést, amellyel a következő évtől megalakult az Európai Gazdasági Közösség, amelyet később sokan Közös Piac néven emlegettek. Az integrációt bővítették is: 1973-ban (hosszas vita után) az Egyesült Királyság, Írország és Dánia, 1981-ben Görögország, 1986-ban pedig Spanyolország és Portugália csatlakozott. A német újraegyesítéssel természetesen az egykori NDK-s tartományok is az EGK részei lettek.

1992-ben aztán újabb szerződést írtak alá Maastrichtban: ezzel a következő évben

megalakult az Európai Unió,

amelynek 2004-ben Magyarország is tagja lett.

Az elmúlt több mint 60 évben az európai integráció komoly sikereket hozott: az Európai Unió jelentős gazdasági hatalommá vált, és hatalmas mértékben nőtt a tagállamok lakóinak az életszínvonala is. 2012-ben az EU megkapta a Nobel-békedíjat, az indoklás szerint azért, mert meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához is.

Évek óta megtartják Magyarországon is az Európa Napot.
MTI Fotó: Marjai János

Arról, hogy a Schuman-terv kihirdetésének évfordulóját Európa-napként ünnepeljék, az akkori tagállamok kormányfői 1985-ben, Milánóban döntöttek. Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét Európa napjává.

Az Európa-nap az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik,

az uniós himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt.

Mivel május 9. idén hétköznapra esik, ezért a magyarországi fő ünnepséget 13-án, vasárnap tartják majd. A programok azonban több városban már elsején elkezdődtek.

Közeli a konfliktus Orbán és az EU között

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített.

Nagyon közeli konfliktusra számít a Financial Times Brüsszel és Budapest között, mivel az új Országgyűlés várhatóan igencsak gyorsan jóváhagyja majd a Stop Soros-csomagot. A tervezet Orbán hadjáratának része az üzletember ellen, aki pártfogóból szörnyeteg lett a miniszterelnök szemében. Így most korlátoznák azoknak a civil csoportoknak a működését, amelyeket bevándorlásbarátnak minősítenek. Emberi jogi szervezetek máris tiltakoztak, és ha átmegy a javaslat, jogi következményekkel lehet számolni az EU részéről.

Egyre kevesebb uniós diplomata bízik abban, hogy a kormányfő most már visszavesz a hangból, miután a kampányban a migrációra és külföldi hatalmak állítólagos gonosz befolyására épített. A borúlátóak egyre nagyobb tábora ezzel szemben úgy véli, hogy a vártnál nagyobb győzelem csak még jobban felbátorítja a politikust. Lengyelországgal az igazságszolgáltatás reformja miatt van viszálya az uniónak, a feszültség erősödik és a kérdés lassan szétszakítja a szervezetet.

A New York Times viszont szélsőjobbosként mutatja be Orbán Viktort

az új parlament megalakulása alkalmából, hozzátéve, hogy az EBESZ szerint a Fidesz szabad, de nem tisztességes választáson nyert kétharmadot.

Politikai mondandója uralja a közmédiát, valamint a tantervet, de követői ellenőrzik a sajtó jelentős részét, az egyetemek javát és a kultúrát. A hatalmat az ideológiai állhatatosság elé helyezte, így sodródott az évtizedek során liberális ellenzékiségből a szélsőjobbra. A magyarok körében népszerű, részben a gazdaság teljesítménye miatt. Ám közgazdászok megkérdőjelezik, hogy csoda történt volna, mivel például a statisztikák magukban foglalják a külföldön dolgozókat is.

Orbán a választási hadjárat során nem árulta el, hogy mire készül, de elégtételt helyezett kilátásba a bírálóival szemben. Idetartozik a Stop Soros-csomag, továbbá az is, hogy egy sor bíró máris lemondott a felbátorodott Fidesz szövetségeseinek nyomására.

Lapszem – 2018. május 9.

0

Szerdán az elmúlt napokhoz képest hűvösebb, borult időre lehet számítani, és több helyen lehet zápor, zivatar is. A Gergelyek ünneplik névnapjukat, és ma van az Európa-nap is, a lapszemle pedig már megérkezett:

Népszava: Az elbocsátás luxusa a hatvani kórházban

Ágyszám csökkenésére hivatkozva kirúgtak két nővért és egy traumatológust, miközben hirdetésükben épp ilyen szakembereket keresnek a hatvani Albert Schweitzer kórházban – írja a Népszava. A lap szerint a hatvani kórházban csakúgy, mint máshol, folyamatosan szakemberhiánnyal küzdenek, és az ápolók már így sem tudják kivenni a pihenőnapjaikat. Mindhárom dolgozó esetében felmerült, hogy politikai és nem szakmai okok állnak az elbocsátások mögött.

Magyar Idők: Káosz az Országos Bírói Tanácsban

Fegyelmi eljárás várhat az Országos Bírói Tanács elnökére, ha a testület feloszlik, egy másik tagja pedig érintett lehet a Budaházy-ítélet körül kialakult botrányban, ami miatt nyomozást indított az ügyészség – mondták a Magyar Időknek igazságügyi források. Mivel többen is kiléptek a szervezetből, legutóbbi ülésükön még arról is vita alakult ki, hogy egyáltalán határozatképes-e a testület. Az Országos Bírósági Hivatal álláspontja szerint nem, de az ületést ennek ellenére megtartották. A Magyar Idők informátorai szerint az OBT elnökének különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a testület tovább működjön, a Budapest Környéki Törvényszéket vezető Hilbert Edit ellen ugyanis – ha az OBT nem biztosítana neki mentességet – fegyelmi eljárás indulna.

Világgazdaság: Rövidíti a várólistát az egynapos sebészet

A márciusban publikált váró­listaadatokhoz képest májusban 551 beteggel többen, összesen 28 376-an vártak valamilyen műtéti beavatkozásra a hazai kórházakban – írja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adataira hivatkozva a Világgazdaság. Továbbra is a legtöbben, 11,5 ezren szürkehályog-műtétre várnak. A beavatkozásra az átlagos várakozási idő 92 nap, a második leghosszabb várólista a térdprotézisműtétre várakozóknál van, itt márciushoz képest 136 beteggel nőtt a várakozók száma. Magyarországon az OECD-adatok szerint a várólisták nem is olyan hosszúak, mint sokan gondolják, de talán nálunk a legnagyobb a különbség a reálisabb képet mutató medián várakozási idő és az átlagos várakozási idő között – mondta Kincses Gyula egészségpolitikus a Világgazdaságnak. Ennek csökkentésére az egynapos sebészeti eljárások fejlesztése lehet az egyik megoldás – írja a lap.

Bréking nyúz extra – Így nézett ki a kormányellenes tüntetés az alternatív valóságban

0

Finoman fogalmazva is sajátos módon számolt be a kormánymédia a múltkori, százezres tüntetésről, így megnéztük, mit írtak a mostani, jégeső által elvert demonstrációról.

(Az elütések, helyesírási hibák is az eredeti szövegekből valók.)

Origo: „Jégesőbe torkolló égéssorozat lett az esti tüntetés vége”

„Sűrű programot adtak a hatóságoknak az ellenzéki szimpatizánsok a mai napra: gyakorlatilag óránként igyekeztek megdönteni a kormányt. A dologból – milyen meglepő – nem lett semmi, sőt, legnagyobb sikerükként azt könyvelhették el, hogy egy ritkán látott intenzitású jégeső véget vetett bénázásaiknak. Összeszedtük a legnagyobb ellenzéki égéseket az új Országgyűlés alakuló napján! (…)

A beszédek nem tartogattak túl sok újdonságot, az ex-kereszténydemokrata Lukácsi Katalin szokása szerint hevesen bírálta a kormányt, a legkínosabb (már-már Monty Python-szerűen) abszurd jelenetet azonban Gyetvai Viktor aktivista adta elő, aki Martin Luther Kingnek képzelte magát és drámai arcccal ismételgette: van egy álma.  Az biztos, hogy nem most fog ez teljesülni, hiszen miután elegáns stílusban megszavaztatta a többnyire idősekből álló közönségét, hogy finom cselekszünk, vagy kussolunk és elmegyünk, közbeszóltak az égiek: rég nem látott jégeső zúdult a tüntetőkre, akik rohanva menekültek valamilyen fedél alá.”

888: „Egy tízperces eső verte szét a „nagy” ellenzéki tüntetést”

„Ez a tüntetés koránt sem volt kormányváltó, de még ellenzékváltónak sem igazán lehetne mondani. Az ócska ballib paneleket hamar elmosta az eső, a haladók pedig egyből szétrebbentek. (…)

Márki-Zay sajnos ma nem ért rá, mert túlságosan lekötik hódmezővásárhelyi korrupciós ügyei, de volt helyette Lukácsi Katalin, aki mellett még Török Gábor is elbújhat közhelyezésben. Szerinte a Fidesz nem keresztény és nem is demokrata. Melyik frakció is tartott ma közös misét a KDNP-vel az Országházban? Ja, a Fidesz. Ennyit erről. Lukácsi ismételten olyan érdektelen és zagyva dolgokat hordott össze, hogy ennél a pontnál el is engedtem az egész tüntit, egyszerűen nézni is kínos volt ezt a vergődést, pedig még popcornt is készítettünk be a szerkibe, de a nagy ellenzéki áttörés érdeklődés hiányában és persze az eső miatt (amit egyes tüntetők szerint a Fidesz küldött) ma is elmaradt.

Volt még két sivalkodó, Hidvégi-B. Attila, a RomNet főszerkesztője és Lakatos Béla, Ács város polgármestere, akik beszédeiket teljesen indokolatlanul arra húzták fel, hogy „a kormány nem bánik jól a romákkal”. Biztos nem hallottak még a közmunka-programról, ami az alapköve a társadalmi integrációnak, avagy az alapvető munkakultúra megteremtésének. De még hajnalig sorolhatnánk a kormány romaintegrációval kapcsolatos lépéseit. Én személyesen csak annyit jegyeznék meg, hogy az egész folyamat eljutott odáig, hogy jó érzés a 8. kerületben élni. (…)

Az ellenzéki tüntetések szervezői siralmasan bénák, hiszen még azt a pár ezer embert sem tudták normálisan kiszolgálni, akik ma megjelentek a Kossuth téren. És itt van egy alapvető és jól látható probléma. Hiszen az látszik ebből az egész bénázásból, hogy az önjelölt „újellenzéki” balfékek egyszerűen nem tisztelik közönségüket, csak szerepelni akarnak. Nekik nem számítanak az összegyűlt emberek. Szánalmas kis politikai (pecsenyének nem nevezhető) morzsáikat akarják csak sütögetni, hallatni erőtlen hangjukat. Tipikus percemberek.”

Figyelő: „Jégeső verte szét a „nagy” kormányváltó tüntetést”

„Harmadjára vonultak utcára a balliberális tüntetők. A séma nem változott: hazugság, provokáció és bizonyságtétel arról, hogy nem értik a többpárti demokráciát. (…)

“Diktátort” vagy éppen diktatúrát” kiáltanak úgy, hogy szerintem nem is tudják, mit takar a kifejezés. Ahogy a demokráciáét sem, hiszen ha helyesen értelmeznék a demokrácia fogalmát, gyorsan rájönnének, hogy önmaguk cáfoják meg állításaikat. És mivel? Hát azzal, hogy kimennek tüntetni. Egy diktatúrában ezt nem lehetne megtenni. (…)

Ha egy következtetésben segíthetek kedves ballibsi sivalkodók: ilyen esetben fix, hogy az ország nem balliberális kormányzásra vágyik. Ezt ideje lenne megérteni. Lehet nem egyetérteni, vitázni, de ahhoz Nektek el kéne fogadni, hogy van olyan, amikor nincs igazatok. A jelenlegi tüntetéshullámban megfogalmazott üzeneteitekkel pedig egyáltalán nincs!”

A Pesti Srácok percről percre közvetítést tartott

„Ez a rendszer se nem keresztény, se nem demokrata – szögezte le az MSZP-s Gurmai Zita fia, és igazi kereszténydemokrataként konferálta fel Lukácsi Katalint.

A jó ideje a súlytalan, KDNP-s múltjából élő hordószónok, Lukácsi Katalin örömét fejezte ki, hogy sok fiatalt lát, majd reménykedő hangon hozzáfűzte, hogy ő sem valami öreg. (…)

Gyanús, hogy a közönség nem kifejezetten keresztény. (…)

Ismét a mobiltelefonok fényével buktatja meg a rettenetes diktatúrát a tömeg. (…)

Az éppen mutaló Tarnay Kristóf Ábel éktelen rikoltozását nem volt könnyű elviselni, szerencsére nem sokáig tartott. (…)

Dés László videóüzenetének elején elhangzott, hogy Petőfi Sándor balliberális volt, és innentől ez már mem lehetett jobb.”

Hiradó.hu: „Ismét a demokráciáért tüntettek Budapesten, jégeső zavarta meg a rendezvényt”

„Ismét a demokráciáért tüntettek a Mi vagyunk a többség csoport szervezésében kedd este Budapesten, a Kossuth téren a parlament alakuló ülése után.

A választás után tartott tüntetések folytatásaként “3.0 Mi vagyunk a többség – tüntetés a demokráciáért!” címmel meghirdetett demonstrációt jégeső zavarta meg.

Ezt megelőzően a teret megtöltő tüntetők előtt mondott beszédeikben a felszólalók egyebek mellett a “korrupt” rendszer leváltását, az ellenzék összefogását sürgették, valamint szabad sajtót és -minőségi oktatást követeltek.”

A zivatar miatt kurta lett a többezres tüntetés

0

A Mi vagyunk a többség mozgalom által szervezett tüntetés valamivel 18 óra után kezdődött a Kossuth téren. Sokkal kevesebben gyűltek össze, mint az előző két alkalommal, amikor több tízezren tiltakoztak. Most több ezren lehettek.

Az első felszólaló Lukácsi Katalin azt mondta, menjenek közel a tüntetők a parlamenthez, hiszen

„miénk ez az épület.”

Egy hónapja, hogy újabb kétharmadot szerzett a Fidesz – mondja Lukácsi, mire fújolni kezdett a tömeg.

Reményt ad, hogy sok a fiatal – teszi hozzá. Köszöni, hogy ők bíznak az országban és tüntetnek miatta.

„Az ország a tiétek, nem azoké, akik félelmükben rendőrsorfal mögé bújtak a parlamentben.”

„Volt egy álmom” – kezdte beszédét Gyetvai Viktor diáktüntető. Olyan országban akar élni, ahol nem lesznek milliárdosok a miniszterelnök haverjai, nem szalámizzák le az ellenzéket, nem borul narancssárgába az ország, a fiatalok nem akarnak külföldre „menekülni.” Volt egy álma, ahol nem maradhat fent egy ilyen maffiakormány, az álma elbukott.

Gyetvai is ellenzéki összefogást sürget, de fontos az állampolgári aktivizmus. Most kell elkezdeni, vagy most kell elmenni.

„Maradunk és cselekszünk, vagy kussolunk, és elmegyünk?”

tette fel a kérdést.

Hidvégi B. Attila (Romnet) azt kéri számon, miért gondolják az állami vezetők, hogy a romák 600 év alatt nem tudtak integrálódni, miért kérdés, hogy erőforrások vagy tehertételek-e, hogy merülhet fel, hogy szétosszák őket Európában. Miért a cigányságot okolják a Fidesz kétharmados győzelméért? Nem minden cigány szavazata megvehető, ahogy nem minden nyugdíjas adta el a szavazatát Erzsébet-utalványért vagy gázártámogatásért.

Itt az idő komolyan venni a romákat

– üzeni.

Lakatos Béla, Ács polgármestere (korábbi fideszes politikus, aki a Momentum színeiben indult a választáson) arról beszél, hogy vidéken polgármesternek lenni ellenzékben nehéz dolog. Mindenhonnan rosszat kapnak. Azt mondja, nagyon meg kell alázkodni, hogy a településen lehessen fejleszteni.

Olyan emberekkel szemben vesztett a saját településén, akik be sem tették a lábukat Ácsra. Olyan elkeseredett volt, hogy be akarta fejezni.

„Nem hiszem el, hogy az Erzsébet utalvány meg a migránsozás többet ér, mint a helyben végzett munka.”

Nem lehet elég, még többet, még jobban kell csinálni. El kell hitetni a vidékiekkel, hogy aki helyben dolgozik, segít az embereknek, ő a fontos, nem a migráns, akit nem láttunk soha.

Ezt követően eleredt az eső és a tüntetők távozni kezdtek a térről.

Egy részük visszament a Parlament elé, és azt kiabálták, hogy mocskos Fidesz. Tripla rendőrsorfallal állnak szemben.

Bűnözőket védtek! – skandálják a tüntetők a rendőröknek. Néhány százan maradhattak.

Orbán nem kilépne, hanem átalakítaná az EU-t

0

Magyarország és Lengyelország az európai demokráciát veszélyezteti, kikezdi a politikai és erkölcsi összefogást az unióban. De ezen nemigen lehet csodálkozni, mert a földrész keleti felén a demokratikus visszafejlődést a rasszizmusban és elnyomásban gyökerező nacionalizmus vezérli – írja Richard North Patterson a Boston Globe publicistája.

Közvetlen támadást jelent az EU által szorgalmazott összetartó tényezők, a demokrácia, az átláthatóság, a kultúrák sokszínűsége, a szabad kereskedelem és a jogállam ellen, éspedig két, egyre inkább tekintélyelvű állam részéről. A jól ismert okokat: a gazdasági bajokat és a bevándorlással szembeni félelmet csak súlyosbítják a térség múltjából eredő gondok. Így az, hogy etnikailag egységes társadalmakról van szó, amelyeket megrémített a muzulmán menekültek tömeges felbukkanása.

A leghevesebb elutasító reakció Orbán Viktorhoz fűződik, aki a „keresztény értékek védelmében” meghirdette az illiberális demokráciát a külső-belső ellenségek vagyis a szabad versenyes kapitalizmus, a demográfiai nyitottság, a nemzetközi szervezetek és a liberális média ellen. Putyin módjára ő is a nacionalizmuson és kegyencrendszeren alapuló kapitalizmust épít. A gusztustalan eredmény ötvözi a muzulmán-ellenes felhívásokat az alig-alig rejtett antiszemitizmussal Soros ellen, aki a jelképes zsidó Orbán számára. Mint a korábbi idegengyűlölők és antiszemiták ő is hatalma növelésére veti be ezeket az eszközöket. A többi közt háborút hirdetett a külföldről támogatott civil szervezetek ellen, és száműzni igyekszik a CEU-t. Sajnos, a magyar és a lengyel kormány éket alkot az unió ellen, miközben mindkettő erősen függ a brüsszeli forrásoktól. Céljuk nem az, hogy kilépjenek, hanem hogy az egyre jobban lábra kapó nyugati illiberális erőkkel vállvetve átalakítsák az EU-t.

A korrupcióba keveredett Mengyi helyett Koncz lett a képviselő

0

A Fidesz volt országgyűlési képviselője Mengyi Rolánd már nem indulhatott a párt színeiben az idei választásokon, de utódja, Koncz Ferenc simán hozta a győzelmet Tiszaújvárosban. Elődjének korrupciós ügyei dacára.

A borsodhir.hu tudósított arról, hogy a 6-os tiszaújvárosi választókerület második ciklusát töltő országgyűlési képviselője, a jogász végzettségű, ötgyermekes Mengyi Roland – aki korábban a megyei közgyűlés elnöke volt – 2016-ban keveredett korrupciós botrányba, mely szerint szociális szövetkezetek szerettek volna 2015-ben 500 millió forintos uniós pénzre pályázni. Ehhez állításuk szerint az elosztásnál a bennfentes Mengyi segítségét kérték, aki bizonyos százalékáért ígért támogatást.

Tavaly áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészség Mengyi Rolandot bűnsegédként különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettével vádolta meg. Mentelmi jogát az Országgyűlés egyhangú szavazással felfüggesztette.

Az Index viszont arról írt, hogy érdekes indoklással szüntette meg a NAV a nyomozást egy gyanús uniós pályázat ügyében, amelyben Hadházy Ákos LMP-s képviselő tett korábban feljelentést.

Az ügy, amiről szó van, így néz ki: több dél-békési faluban is három olyan cég nyert el „egészségmegőrzésről” szóló uniós pályázatokat, amelyek székhelyük szerint egyrészt nagyon messze vannak a falvaktól, másrészt nem is igazán foglalkoznak egészségüggyel.

Az egyik szóban forgó cég a Public Sector Kft., amely onnan lehet ismerős, hogy ez a cég írta azokat a kamu uniós pályázatokat, amelyekből a magát Voldemort nagyúrnak szólíttató Mengyi Roland „alkotmányos költségként” 10 millió forint kenőpénzt kért.

Az idei országgyűlési választáson a Fidesz Mengyit már nem indította, de párttársa, Koncz Ferenc is nyerni tudott a 6-osban. A Tornaszentjakabon született Koncz 59 éves, a megyei közgyűlés alelnöke volt 2006 és 2010 között, Szerencs polgármestere.

Koncz Ferenc április 8-án 24 774 szavazatot kapott, ez 50,44 százalékos arány. Valódi ellenfele csak a jobbikos Biró László volt, ám ő csak 15 122 voksot gyűjtött (30,79 százalék).

Ma kezdődik a cannes-i filmfesztivál

0

Idén a kortárs társadalmi problémákra, mindenekelőtt a nők helyzetére koncentrál a ma kezdődő és május 19-ig tartó 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, ahová Szilágyi Zsófia első játékfilmje is meghívást kapott.

Az Arany Pálmáért 21 alkotás versenyez, köztük Jean-Luc Godard legújabb filmesszéje, a Le livre d’image (Képeskönyv), és a Cannes-ba 27 év után visszatérő Spike Lee BlacKkKlansman című filmje.

Meghívást kapott a versenybe az iráni ellenzéki Dzsafár Panahi Három arc című alkotása és a sikkasztás vádjával moszkvai otthonában házi őrizetben lévő orosz Kirill Szerebrennyikov Nyár című filmje is. A nyitófilm Aszgar Farhádi Oscar-díjas iráni rendező Nyílt titok című alkotása lesz Penélope Cruz és Javier Bardem főszereplésével.

A Harvey Weinstein hollywoodi producer szexuális visszaélései miatt tavaly kitört botrány nyomán a nők helyzetéről szóló filmek kiemelt szerepet kapnak az idei seregszemlén, amelynek zsűrijét a szexuális zaklatások elleni küzdelem egyik élharcosának számító Cate Blanchett vezeti. A testületben fele-fele arányban kaptak helyet férfiak és nők.

A nők helyzetével foglalkozik Szilágyi Zsófia első játékfilmje is, amelyet szerdán mutatnak be a Kritikusok Hete elnevezésű párhuzamos szekcióban. Az Egy nap című alkotás az Arany Kamera díjért is versenyez, amelynek díjkiosztója május 19-én lesz a zárógálán.

A magyar koprodukcióban készült, Még egy nap élet (Another Day of Life) című animációs filmet a különleges előadások szekcióban mutatják be.

Német exkancellár és volt Stasi főtiszt Putyin beiktatásán

0

Több mint ötezren vettek részt Vlagyimir Putyin negyedik elnöki beiktatásán a Kremlben, ahol a legelső sorban hárman álltak: Kirill pátriárka, Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Gerhard Schröder, aki Németország kancellárja volt Angela Merkel előtt (1998-2005).

Aztán kiderült, hogy Schröder, aki jelenleg a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft igazgatótanácsának elnöke, előbb gratulálhatott Putyinnak mint Oroszország miniszterelnöke. Mindez kínos feltűnést keltett Németországban, ahol sokan sokallják az exkancellár oroszbarát aktivitását Moszkvában. Gerhard Schröder ugyanis Putyin aktív lobbistája a világban. Mindenütt állást foglal az oroszellenes nyugati szankciókkal szemben. Angela Merkel kormánya ugyanakkor szolidáris a NATO-val és az EU-val, és támogatja a szankciókat, pedig ezzel jelentős veszteséget okoz a németek exportjának.

Nem Schröder volt az egyetlen német meghívott a Kremlben, ahol Putyin újabb elnöki periódusát ünnepelték. Matthias Warnigot azonban jóval kevésbé ismerik, mint Gerhard Schrödert. Nem véletlenül, hiszen a Stasi, a rettegett keletnémet titkosszolgálat magas rangú tisztje volt. Most kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz-német kapcsolatokban: az ő cége építi azt a tengeralatti gázvezetéket, amely Ukrajnát és Lengyelországot elkerülve juttat földgázt Németországba. A Nord Stream 2-t nemrég engedélyezte a német kormány annak ellenére, hogy azt az USA és néhány más NATO tagállam ellenezte. De az exkancellár és a volt Stasi főtiszt hatékony lobbistának bizonyult.

Vlagyimir Putyin az NDK utolsó éveiben Drezdában szolgált, ahol a KGB helyi csapatát vezette. Jól beszél németül és sok hasznos kapcsolatra tett szert az NDK-ban. Németország ma is a legfontosabb európai partnere Oroszországnak. A NATO és az EU tanácskozásain előfordult már, hogy a németek lobbiztak azért, hogy enyhítsék vagy szüntessék meg a szankciókat Oroszország ellen. Berlin megítélése szerint ezek a szankciók nem hatékonyak. Ráadásul a német politikai elitben sokan úgy vélik: az USA szándékosan gyengíti Berlin és Moszkva kapcsolatát, mert tart attól, hogy Németország és Oroszország együttműködése komoly kihívás elé állítaná Amerikát. Árnyalja a képet, hogy Oroszország nagyon jól megfizeti azokat a németeket, akik érte lobbiznak. Schröder a hírek szerint dollárban is milliárdos.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK