A hvg.hu információi szerint arról terjednek pletykák, hogy az önkormányzati képviselők kezdeményezhetik a testület feloszlatását. Konkrét javaslat még nincs erről.
A hvg.hu azt írja, hogy egy zuglói szocialista politikus mondta nekik: a helyi MSZP-frakció kezdeményezné a képviselő-testület feloszlatását, vagyis
megbuktatnák Karácsony Gergely polgármestert.
A zuglói önkormányzatban 9 fideszes és 9 MSZP-s/DK-s/párbeszédes képviselő van, valamint 1-1 helye van az LMP-nek, a Jobbiknak és a Civil Zuglónak. Korábban voltak arra példák, hogy a polgármester ellenében, Fidesz-MSZP összefogással vittek át egy-egy döntést.
A hvg.hu forrása szerint többen azt hitték, Karácsony beül a parlamentbe, de végül ezt nem teszi meg, marad polgármester. Azt is mondta a lapnak: azt várták, hogy megválik fideszes alpolgármesterétől (mellette van egy MSZP-s, egy DK-s és egy párbeszédes is), de ez eddig nem történt meg.
„Ebből van nézeteltérés”
– írja a lap.
A kerületben április 8-án az MSZP-s Tóth Csaba nyert, több mint 47 százalékot kapott, míg a fideszes jelölt csak 35-öt.
Karácsony Gergelyt kerestük, de annyit mondott: nem kíván erre reagálni.
A minisztériumok felsorolásáról és az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatból derült ki, pontosan milyen tárcák lesznek majd az új kormányban.
A javaslatot Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Gulyás Gergely és Kocsis Máté nyújtotta be. Az előterjesztés alapján ez a tíz minisztérium lesz az új kormányban:
Agrárminisztérium
Belügyminisztérium
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Honvédelmi Minisztérium
Igazságügyi Minisztérium
Innovációs és Technológiai Minisztérium
Külgazdasági és Külügyminisztérium
Miniszterelnöki Kabinetiroda
Miniszterelnökség
Pénzügyminisztérium
A miniszterelnök részletes feladat- és hatáskörét a jövőben kormányrendelet állapítja meg.
A törvényjavaslatban az is szerepel, hogy
a Miniszterelnöki Kabinetiroda a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként, a létrejövő Miniszterelnöki Kormányiroda pedig kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működik.
Utóbbit közigazgatási államtitkár vezeti majd, és önálló költségvetési fejezettel rendelkező, különös hatáskörű központi államigazgatási szervnek minősül, amelyet a kormányfő közvetlenül irányít.
Az előterjesztés a kormányzati szerkezetről azt írja: a kormányzati tevékenység irányítását a miniszterelnök végzi. Ennek keretében
megszűnik a kormányzati tevékenység összehangolásáért való külön miniszteri felelősség,
az ebbe a körbe tartozó feladatok a továbbiakban megoszlanak a kormányzati központ szervei között. A központ része a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kormányiroda.
A javaslat szerint hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert a világban percek alatt olyan változások mennek végbe, amelyek „mindannyiunk életét érintik”. A kormányzati struktúrában
kiemelt szerepet kapnak a nemzetbiztonsági kérdések, valamint az újítás és az innováció.
Szétválik az állami vagyon kezeléséért és a fejlesztésekért viselt kormányzati felelősség, létrejön az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Az előterjesztésben az is szerepel, hogy a gazdasági életben nagy jelentőséggel bír a pénzügyi stabilitás és a megbízhatóság, ezt a szempontot a pénzügypolitikáért és a költségvetési tervezésért felelős Pénzügyminisztérium képviseli majd.
A törvényjavaslat arra is kitér, hogy a tárca nélküli miniszterek – akikből több is lesz az új kormányban – részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg, tevékenységüket pedig minisztérium vagy a Miniszterelnöki Kormányiroda segíti.
Egy másik rendelkezésben biztosítanák, hogy a honvédelmi miniszter a honvédség irányítására, a rendvédelmi szervet irányító miniszter pedig a rendvédelmi szervek irányítására
olyan szervezeti egységet is létesíthessen, amelynek vezetésére hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a minisztériumba vezényelt személy nevezhető ki.
Őt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezné ki és mentené fel.
Az indítványról várhatóan pénteken szavaz az Országgyűlés.
Ezt állítja annak a pornószínésznőnek az ügyvédje, aki beperelte Trumpot. Stormy Danielsnek Trump ügyvédje, Michael Cohen állítólag 130 ezer dollárt fizetett, hogy hallgasson.
Stormy Daniels ügyvédje, Michael Avenatti a CNN-en arról beszélt, hogy Cohen Trump több egykori kapcsolatának fizethetett, hogy hallgasson. Azt mondja: ő kinyomozta, honnan érkezhetett a pénz:
Viktor Vekszelberg orosz milliárdos 500 ezer dollárt fizetett Cohennek
egy amerikai vállalaton keresztül a 2016-os elnökválasztás előtt.
Avenatti szerint Vekszelberg és unokatestvére, Andrew Intrater 2017 januárja és augusztusa között több részletben utalta át az összeget az oligarcha vállalatbirodalmának egyik amerikai beruházási cégén keresztül.
Az oroszok beavatkozását vizsgáló, Robert Mueller vezette bizottság már meg is hallgatta Vekszelberget, aki közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az oligarchát az FBI emberei tartóztatták fel, amikor magángépével leszállt New Yorkban.
Az amerikai kormány még áprilisban a szankciókkal sújtott oroszok listájára tette Vekszelberget,
mondván, azok egyike volt, akik beavatkoztak a választásba. A CNN úgy tudja, Muellerék azt is vizsgálják, hogy Vekszelberg amerikai leányvállalatának vezetője hogyan és mennyivel járult hozzá Donald Trump választási kampányalapjához és beiktatási ünnepségének költségeihez. És továbbra is vizsgálják, hogy az elnök akadályozta-e a nyomozást.
A Jobbik számít a fő témának ma az alternatív valóságban, a kormánysajtó már előre örül az esetleges pártszakadásnak, de azért megkapja a magáét Hadházy Ákos is – Donald Trumpot pedig megvédik.
Az Origo „eldurvult háborút” lát a Jobbikban
„Csak pár napot kell aludni a Jobbik tisztújítási kongresszusáig, azonban az indulatok már most a tetőfokára hágtak. Úgy tudjuk, Vona Gáborék egyre keményebb eszközöket vetnek be a pártban egyre népszerűbb radikálisok ellen: állítólag a bukott pártelnök és Szabó Gábor pártigazgató telefonon keresi fel a párt középvezetőit, hogy kit is kell támogatni. A pártközpontból érkező lejárató akció Novák Előd esetében sikerrel járt, hiszen a politikus visszalépett az alelnökjelöltségtől. Közben Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője ugyan burkoltan, de azt nyilatkozta, hogy nyitott a baloldallal való szorosabb együttműködésre. Hogy ebből mi lesz? Minden jel arra utal, hogy pártszakadás. (…)
Egyrészről van egy hivatalos elnökjelölt Sneider személyében, és van egy alulról építkező, nehezebb helyzetben lévő vezető aspiráns, akit Toroczkai Lászlónak hívnak. (…)
Pedig a Vona-féle néppártosodási politika rendkívül nagyot bukott, ugyanis a bukott pártelnök egyik legfőbb kampányeleme, a béruniós aláírásgyűjtés finoman szólva is elhasalt. Totális kudarc a Jobbik béruniós aláírásgyűjtése, miután két héttel a határidő lejárta előtt a szükséges egymillió aláírásból Európa-szerte 36, Magyarországon 29 ezret sikerült online összegyűjteni.”
A 888 szerint feszültség van a pártban
„A Vona-féle elnökség statáriális eljárással oszlatta fel a Toroczkai Lászlót támogató alapszervezeteket. Az egyik legerősebb és legsikeresebb szervezetet, a székesfehérvárit most szüntették meg. Közben pedig Novák Elődöt ismét megfúrta a Jobbik, aki le is mond a jelöltségről. (…)
Ha valakik dacolni mernek és kitartanak Toroczkai jelölése mellett, akkor közlik velük, hogy ugyanúgy járnak majd, mint a székesfehérváriak, akik a feloszlatással nyilvánvalóan elveszítették jelölési jogukat is.”
A Pesti Srácok annak örül, hogy alakult még egy szélsőjobboldali párt
„Új radikális, nemzeti, konzervatív és keresztény értékrenden alapuló mozgalom formálódik – tudta meg a PestiSrácok.hu. Pintér Attila ötletgazda – aki nemrég lépett ki a Jobbikból – portálunknak elmondta, egyesületükkel azoknak szeretnének alternatívát nyújtani, akik egy „valódi nemzeti, radikális, jobboldali mozgalmat keresnek maguknak”. Arról is beszélt, olyan mozgalom kívánnak lenni, amelyik fel meri vállalni és nevén meri nevezni azokat a problémákat, amelyeket más pártok a politikai korrektség okán nem mernek megtenni.”
Az Origo közben újabb támadást indított Hadházy Ákos ellen is
„Miután a kormány meghirdette a „Földet a gazdáknak” elnevezésű programot, Hadházy Ákos LMP-s politikus program elleni vehemens támadásai ellenére hozzátartozója három Tolnai megyei ingatlant célzott meg. Nem volt olcsó mulatság: csupán a biztosítékra 30 millió forintot kellett elutalnia. A művelet nem volt sikeres, mivel Hadházy édesanyja visszalépett, így a több tízmillió forint úszott. Felmerül a kérdés: honnan lett hirtelenjében egy átlagos háztartásbeli nőnek annyi pénze, hogy mindenféle pénzügyi kockázat nélkül Tolna megyei ingatlanokra licitálgasson? A választ a környék hírhedt zöldbárója, Zwickel György és strómanhálózata környékén kell keresni! Dokumentumok kerültek a birtokunkba!”
A Figyelő gyorsan megvédte Donald Trumpot
„Donald Trump amerikai elnök bejelentette, országa kilép az iráni atommegállapodásból, amely arra volt hivatott, hogy a közel-keleti ország ne válljon atomhatalommá. Ez rendesen ráhozta a frászt sokakra, egyesek már a közelgő atomháborútól rettegnek, mások szerint viszont az elnök csak felmondott egy rossz egyességet, amelyet gyengekezű elődje, Barack Obama kötött meg, és ami egyáltalán nem alkalmas arra, hogy a világ polgárait megvédje az iráni atomfegyverektől. Trump megint váratlant húzott, de – mint oly sokszor – ebben az esetben is pártolóiknak lesz igazuk.”
Mint mindig, az elütések, helyesírási hibák most is az eredeti szövegekből valók.
Évek óta nem épült pláza Budapesten, jövőre Óbudán húznak fel egy három szintes központot. Ehhez felmentést kaptak a plázastop alól.
A plázastop alóli felmentés nyomán épülhet új bevásárlóközpont a fővárosban. Óbudán, a Szentendrei és Bogdáni út kereszteződésében lesz az eddig az Árkád nevű plázákat üzemeltető német ECE következő egysége – tudatta a cég.
A három szintes, 52 ezer négyzetméter bérbe adható területen 170 üzletnek helyet adó plázát a tervek szerint 2021 végén nyitják meg. A beruházás költsége 200 millió euró (hozzávetőleg 63 milliárd forint) – mondta el Christoph Augustin, az ECE Projektmanagement Budapest Kft. ügyvezetője. Ez az összeg egyébként harmada annak, amennyit eddig összesen beruházott Magyarországon öt meglévő plázájával a cég. Az 52 ezer négyzetméteres alapterület pedig azt jelenti, hogy a tervezett pláza valamivel nagyobb lesz a 49 ezer négyzetméteres Westendnél. (Jelenleg a legnagyobb magyarországi pláza az Arena, a maga 66 ezer négyzetméteres alapterületével.)
Az üzletközpont még 2013-ban felmentést kapott a plázastop alól, más engedélyekkel együtt ezt is frissíteni kell. A tervek szerint az idei engedélyeztetések után
2019-ben megkezdődhet az építkezés, amit 2021-ben fejeznek be.
A bevásárlóközpontban három szinten kapnak helyet üzletek, éttermek, kialakítanak 1800 parkolóhelyet, lesz 4D technológiával működő mozi és tetőkert is.
Andy Vajna cége, a Lapcom nyert meg egy közbeszerzést a szegedi polgármesteri hivatalnál. A Független Hírügynökség megtudta, miért.
Eredetileg a 24.hu írta meg, hogy az Andy Vajna tulajdonában álló Lapcom Kiadó Zrt. nyert közbeszerzést Szegeden a helyi lap nyomtatására, összesen kb. 38 és fél millió forint értékben. (A Lapcom vette meg nemrég a megyei lapot, a Délmagyarországot is.)
A polgármesteri hivatalból származó információink szerint
nyílt közbeszerzési eljárást folytattak le.
A törvény értelmében ilyenkor is meg kell küldeni három szereplőnek az eljárást megindító felhívást, rajtuk kívül még hárman, vagyis összesen hatan jelezték érdeklődésüket. Végül azonban csak hárman tettek ajánlatot: a Lapcomon kívül az Oláh Nyomdaipari Kft. és a Szalprint Kft.
Mint a hivataltól megtudtuk, 52 megjelenésre kértek ajánlatot, megjelenésenként 76 500 példányban. Az Oláh Kft ajánlata 19,25, a Szalprinté 12,65, a Lapcomé 9,68 Ft/lap volt. Vagyis
Andy Vajna cége tette a legolcsóbb ajánlatot.
Ráadásul a másik két ajánlatot érvénytelennek is kellett nyilvánítani, az Oláh Kft. ugyanis nem adta meg a munka teljes elvégzésének a költségét, és a törvény szerint nem volt hiánypótlásra lehetőség, a Szalprint pedig egyetlen példány kinyomtatására vonatkozó árat adott meg, és nem a teljes feladat ellátására kért általányárat.
Így tehát egyetlen érvényes ajánlat maradt – ami egyébként a legolcsóbb volt. Mint a hivataltól megtudtuk, ezért nyerte a Lapcom a közbeszerzést, és, ahogy forrásunk fogalmazott, ez „független volt attól, mit gondolnak az Andy Vajna tulajdonában álló lapok szerkesztői gyakorlatáról”.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő szerint a Fidesz nem szavazta meg az Európai Parlamentben a csalás elleni küzdelemről szóló 2016-os jelentést.
A képviselő közleményében azt írja:
„a Fidesz megint a korrupció mellett szavazott Brüsszelben”.
Szerinte ahhoz már hozzászoktak, hogy a fideszes EP-képviselők „bárgyú sorosozással” érvelve „gyáván” tartózkodnak, vagy akár saját pártcsaládjukkal, az Európai Néppárttal is szembe menve nem-mel szavaznak a civil társadalmat, az emberi jogokat, az európai értékek védelmét vagy a sajtószabadságot érintő kérdésekről.
Ujhelyi azt írja, olyan is volt már, hogy „a korrupcióellenes fellépések kapcsán egyszerűen sunyítanak a kormánypárti politikusok és inkább a korrupció elfedését pártolják szavazataikkal”, és szerinte most is ez történt. A Fidesz képviselői ugyanis, ahogy fogalmaz, „tulajdonképpen egyedül” a Néppártból,
tartózkodtak az EU pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről szóló 2016. évi jelentés megszavazásakor.
Pedig volt olyan fideszes képviselő, aki a szakbizottság véleményét még támogatta egy korábbi szavazáson – a vélemény kiemelte többek között az Európai Ügyészség fontos szerepét.
Ujhelyi szerint a Fidesz ezzel nem támogatta, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok között szorosabb legyen az együttműködés például a sokmilliárd eurós kárt okozó áfa-csalások felderítése érdekében, és nem támogatták egy olyan adatbázis kiépítését sem, amely tartalmazná a tagállami szabálytalanságokat, például a közbeszerzések kapcsán.
Ahogy az MSZP-s EP-képviselő fogalmaz: „A Fidesz nem támogatta az Európai Ügyészség mielőbbi elindulását, de tartózkodásával nem támogatta azt sem, hogy a tagállamokat rászorítsák az OLAF-vizsgálatok eredményeinek hatékonyabb figyelembe vételére és az ezek alapján megtett vádemelési javaslatok számának növelésére.”
A montenegrói Olivera Lakićra saját háza előtt lőttek rá. Az országban egy hónapon belül másodszor támadtak meg újságírót.
Olivera Lakić oknyomozó újságíró, aki elsősorban korrupciós ügyeket és más bűncselekményeket tárt fel a Vijesti nevű lapnál. A Guardian szerint a fővárosban, Podgoricában, a háza előtt lőttek rá. Kórházba vitték, már nincs életveszélyben.
A támadókat keresik, az ugyanis kiderült, hogy többen voltak. Lakić a főszerkesztőjének azt mondta,
egy férfi lőtt rá, de két másikkal együtt menekült el.
Lakićra hat éve már rátámadtak egyszer, akkor egy dohánygyár ügyeiről írt. A támadót elfogták, börtönbe került, az újságíró pedig hónapokig rendőri védelem alatt állt.
A montenegrói miniszterelnök elítélte a támadást, gyors és hatékony vizsgálatot követelt. Az elmúlt egy hónapban ez már a második eset volt, hogy megtámadtak egy újságírót az országban,
néhány hete bombát robbantottak egy másik házánál.
De Montenegróban korábban is voltak hasonló esetek, máig nem tudni például, hogy 2004-ben ki ölette meg az ismert szerkesztőt, Duško Jovanovićot.
A mostani támadást az amerikai nagykövetség és az uniós delegáció vezetője is elítélte.
Az utóbbi hónapokban EU-s tagállamokban is volt példa újságírók elleni gyilkosságra. Tavaly októberben a legismertebb máltai oknyomozó újságírót, a Panama-papírok ügyében is nyomozó Daphne Caruana Galiziát robbantották fel, februárban pedig egy fiatal szlovák oknyomozó újságírót végeztek ki barátnőjével együtt. Az emiatt indult tiltakozáshullámba végül Robert Fico miniszterelnök is belebukott, hiába állt ki mellette a magyar kormánypropaganda.
Az Egyesült Államokon belül és kívül nem kevés nyomást gyakoroltak Donald Trumpra, de az amerikai elnök mindezek ellenére mégis beváltotta korábbi fenyegetését: kilépett az iráni atomprogramból, ezzel egy igencsak bizonytalan helyzetet teremtve nemcsak a Közel-Keleten, hanem a nemzetközi közösségben is. Döntése máris heves reakciókat váltott ki.
Donald Trump amerikai elnök május 8-án, magyar idő szerint 20 órakor jelentette be, hogy mivel Irán az egyik legfőbb támogatója a terrorizmusnak, ezért felmondja az alkut a közel-keleti országgal, és újra bevezeti az ellene felfüggesztett szankciókat.
Az atomalkut még az előző elnök, Barack Obama írta alá 2015. július 14-én, amikor a P5+1 tagállamok (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország) úgy döntött, feloldja az Irán elleni szankciókat. Cserébe viszont a perzsa ország átláthatóvá tette a nukleáris programját és lemondott a nukleáris fegyverek fejlesztéséről. Ezt akkoriban a nemzetközi média óriási sikerként könyvelte el,
az egész Obama-adminisztráció legnagyobb külpolitikai sikerének nevezte.
Ugyanakkor Donald Trump már a 2016-os elnökválasztás előtt keményen támadta a megállapodás pontjait. A „legrosszabb alkunak” titulálta, amelyet Washington valaha is megkötött egy diktatórikus vezetéssel. Megválasztása után hónapokig nem bolygatta a témát, de 2017 őszétől már egyre gyakrabban emelt szót a felmondás mellett, mivel állítása szerint Iránban titokban folytatták az urán dúsítását. Októberben ugyan nem hitelesítette – a törvény értelmében az amerikai elnöknek 90 naponta meg kell vizsgálni, hogy Irán mennyire tartja be az előírásokat – a megállapodást, de nem is vezetett be szankciókat a perzsa ország ellen.
Ezzel együtt pedig látványos diplomáciai hadjárat vette kezdetét, különösen a nyugat-európai szövetségesek felől, hogy az Egyesült Államok lehetőleg ne hátráljon ki a megállapodásból. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán 2015 óta tartotta magát a megállapodáshoz, és nem talált bizonyítékokat sem az izraeli, sem az amerikai vádak alátámasztására. Még az amerikai lakosság több mint fele is támogatta a megállapodást.
A republikánusoknak is több, mint a fele pozitívan vélekedett a 2015-ös atomalkuról. A demokratáknál ez az arány kétharmad volt. A kép forrása: Statista.
Ezek az érvek azonban aligha hatották meg Trumpot:
„Nyilvánvaló, hogy az életben lévő megállapodás rothadó szerkezete nem alkalmas arra, hogy megelőzzük az iráni atombomba kifejlesztését”
– közölte az amerikai elnök a keddi sajtókonferencián.
Ezzel párhuzamosan a hatóságok megtiltották Boeing és az Airbus repülőgépgyártó cégeknek, hogy polgári repülőgépeket vagy alkatrészeket adjanak el Iránnak. Fokozatosan újra bevezetik a kőolajra, az acél- és szénexportra vonatkozó korábbi amerikai szankciókat is. Augusztus elejére már egyetlen amerikai vállalatnak sem lesz arra engedélye, hogy üzleti megállapodásokról tárgyaljon az iráni rezsimmel.
Trump döntése heves diplomáciai vitát robbantott ki. Egyedül Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök állt ki mellette, aki „bölcs lépésnek” nevezte Washington kihátrálását az egyezményből. Ő már kezdettől fogva élesen bírálta a megállapodást, és a múlt héten még egy előadást is tartott az „Irán hazugságáról”. Közben izraeli értesülések szerint egy Szíriában lévő iráni bázis ellen hajtottak végre támadást az izraeli erők, mivel onnan – reagálva Trump bejelentésére – rakétákat akartak kilőni Izraelre.
Haszan Róháni iráni elnök reakciójában kifejtette, hogy egyelőre még várnak néhány hetet, de ha Washington nem változtatja meg a korábbi döntését, akkor hozzáfognak a korlátlan urándúsításhoz. A legrosszabb eshetőségnek azt tartják, hogy a bejelentéssel tovább gyengül Róháni, akinek pozíciója már így is ingatag az év eleji tüntetések óta.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő sajnálatát fejezte ki Trump döntésével kapcsolatban, de azonnal hozzátette, hogy a magállapodás sikere
„nem egyetlen ország hozzáállásától függ”.
Ezzel együtt leszögezte, hogy Brüsszel elkötelezett marad a JCPA (közös átfogó cselekvési terv) iránt. A főképviselő egyeztetni fog a nemzetközi partnerekkel ennek a lehetséges hatásairól, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EU továbbra is védeni fogja a gazdasági befektetéseit.
Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Theresa May brit miniszterelnök egy közös nyilatkozatban ítélték el az amerikai elnök szavait. Hangsúlyozták, hogy mindent megtesznek azért, hogy az iráni atomprogram továbbra is békés és civil maradjon.
France, Germany, and the UK regret the U.S. decision to leave the JCPOA. The nuclear non-proliferation regime is at stake.
Az Egyesült Államokban Barack Obama elnök a Facebookon tette közzé véleményét, miszerint súlyos hiba volt Trump részéről az atomegyezmény felmondása, mivel Irán nem sértette meg a JCPA egyetlen pontját sem.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint maga az Egyesült Államok lesz Trump döntésének a vesztese, Kanada sajnálkozott, Kína pedig csalódottságát fejezte ki az atomalku felmondása miatt. Magyarország is reagált a történtekre: Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott szerdai előadása után arról beszélt, hogy a megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni.
28 ország 77 egyetemi oktatója és kutatója nyilatkozatban állt ki a magyar civil társadalom függetlensége és a Magyar Helsinki Bizottság mellett.
Az aláírók a május 9-én közzétett, több nyelven elérhető nyilatkozatukat azzal kezdik, hogy a magyar civil társadalom jelenleg a puszta létezését is érintő fenyegetéssel néz szembe. Azt követelik, hogy a magyar kormány azonnal szüntesse be a magyar civil társadalom zaklatását, és ne lehetetlenítsék el a civil szervezetek munkáját Magyarországon.
A szövegben kiemelik a Stop Soros névvel illetett törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint még májusban elfogadhat az Országgyűlés, és amely a professzorok szerint rendkívül káros hatással lehet a civil társadalomra, és azoknak a menedékkérőknek a helyzetére is, akiket ezek a szervezetek megsegítenének.
Külön írnak a Magyar Helsinki Bizottságról, amely az aláírók szerint egy kiemelkedő emberi jogi szervezet, és „az ilyen civil szervezetekre minden államnak büszkének kellene lennie, ahelyett, hogy az elhallgattatásukra törekszik”, hiszen a demokrácia és a jogállamiság nem képzelhető el erős és független civilek nélkül.
„A Magyar Helsinki Bizottsághoz hasonló civil szervezeteket érő fenyegetések magát a demokráciát is fenyegetik”
– írják.
Az oktatók saját kormányaikat és egyetemeiket is arra kérik, hogy álljanak ki a civil társadalom ellehetetlenítését célzó magyar jogszabályok ellen, és nyilvánítsák ki szolidaritásukat a magyar civil szektorral szemben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
