Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lapszem – 2018. május 14.

0

Ma a Bonifácok ünneplik a névnapjukat. Elő a melegebb ruhákkal és az esernyőkkel/esőkabátokkal: jön ugyanis a csapadékosabb, hűvösebb idő, helyenként erős széllel. A hőmérséklet kora délután ország nagyobb részén 20 és 24 fok között, a csapadékos délnyugati tájakon 18 fok körül várható. Késő estére 13, 18 fok közé csökken a hőmérséklet. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Idők: A migráció lesz az EP-választás központi kampányeleme

A 2019-es európai parlamenti választáson minden országban a migrációs válság lesz a meghatározó kampánytéma, és az erőviszonyok átalakulásával az unió közelebb juthat majd a migrációs válság megoldásához – fogalmazott a Magyar Időknek adott interjúban Navracsics Tibor. Az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint az Európai Parlamentben nyilvánvaló pártpolitikai csatározások folynak, ezért hangzanak el gyakran teljesen alaptalan vádak hazánk ellen a baloldali képviselőktől.

Navracsics beszélt arról, hogy folyamatosan tartja Orbán Viktorral a kapcsolatot, a válaszás óta telefonon is beszélt vele, s júniusra egy személyes találkozójuk is tervbe van véve. Több kérdés – például az Európai Parlament LIBE-bizottságának jelentése – kapcsán is beszélt függetlenségéről, mint uniós biztos, leszögezve:

amikor a bizottságon belül nem tényszerű vagy kifejezetten pártos véleményeket fogalmaznak meg hazánkkal szemben, akkor természetesen megszólal, többször is volt példa erre.

A 7. cikkely szerinti eljárás esetleges megindítása esetére arról beszélt, hogy meg kell nézni a joganyagot, amelyet a tagállamok elfogadtak, amikor beléptek az unióba, és ha a mostani gyakorlatuk ütközik ezzel, akkor különböző lehetőségekkel élhet a bizottság, ilyen például a kötelezettségszegési eljárás.

A terjedelmes interjúban Navracsics nagyon sok kérdést érintett, közte a bevándorláspolitikát („Csak olyan megoldás működhet a bevándorláspolitikában, amelyet az unió tagállamainak mindegyike támogat”); a kvótarendszert („azt az uniós országok kevésbé hatékony lépésnek tartják „Soros Györgyöt („Az uniós biztosok között akad, aki büszkén vállalja, hogy Soros György a legjobb barátja”), s álláspontját a kormányhoz viszonyítva:

„A kormány tagjai és én is egy célért dolgozunk, hogy Magyarország minél sikeresebb legyen az Európai Unióban.

Magyar Hírlap: „Kiemelkedően jó a magyar közbeszerzések átláthatósága”

A brüsszeli adatokkal szemben hazánkban rekordalacsonyra, csupán 16,63 százalékra csökkent az egyszereplős közbeszerzések aránya. A közbeszerzések átláthatóságát tekintve is kiemelkedően teljesít Magyarország – állítja a lap, amely szerint téves adatokat közölt az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT), amely szerint 36 százalék volt tavaly azon magyarországi közbeszerzések száma, ahol egy ajánlattevő volt – mondta Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság elnöke arra reagálva, hogy a 2018. évi országjelentésben és a CONT véleményében egyaránt a hibás szám szerepel, amely az unió szerint a második legmagasabb érték a tagállamok között.

Javuló tendencia látszik az összes közbeszerzési eljárás, a nagy értékű uniós vagy a hazai ügyek tekintetében egyaránt – mutatott rá az elnök.

A CONT azon javaslatára, mely szerint „javítani kell a közpénz elköltésének átláthatóságát, valamint erősíteni a közbeszerzési struktúrákat és a korrupcióellenes programokat”, Rigó Csaba úgy reagált, az Európai Bizottság belső piaci eredménytáblája alapján is az látszik, hogy

a magyarországi közbeszerzések átláthatósága százszázalékos.

Ez azt jelenti, hogy az ajánlatkérők elegendő információt tesznek közzé egy-egy eljárás során, az ajánlattételi felhívásokat vagy az elbírálás eredményeit és egyéb információkat tekintve egyaránt.

Az elnök szerint hazánk e téren is kiemelkedően teljesít, olyan országokat megelőzve mint Dánia, Finnország, Hollandia vagy Svédország.

Népszava: Orbán emberei – A lojalitás dönthetett a kormány-castingnál

Komplett sorokat cserélt kormányában Orbán Viktor, és nagy neveket is kispadra küldött. A válogatón nem a szakmai vagy morális kiválóság, hanem a lojalitás a döntő. A miniszterelnök kivételes képességű személyiség, aki nem tud mást adni, mint önmagát – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke, egy minapi interjúban. Orbán Viktor „önazonossága” jól látszik azon is, hogy hatalomgyakorlása ciklusok óta változatlan: amilyen könnyen emel fel bizalmi posztokra embereket, éppúgy löki is le onnan őket. Az új, negyedik kormányában is kevés a régi „arc”, és közülük is csak Pintér Sándor, Semjén Zsolt, Rogán Antal, Varga Mihály meg Szijjártó Péter számít alapembernek – emlékeztet a lap, amely konkrét példákkal veszi végig a 2010 óta a kormányban megfordul emberek névsorát, s megszólaltatja Ceglédi Zoltán politikai elemzőt, aki rámutat: a nagy túlélők, Rogán és Szijjártó nem tud többet, mint Lázár, Pokorni, vagy Navracsics, de előbbi kettő teljes mértékben függ a kormányfő akaratától.

Míg a másik három fideszes politikus lojalitása korlátosabbnak tűnik, ezért hosszabb távon nem kompatibilisek a kormányfő közvetlen közelségével.

Orbán Viktornak egyébként – folytatta a szakértő – nem bizalmasai, inkább végrehajtói vannak, és természetesen elvárt tőlük a maximális lojalitás. Nem szakmai, morális vagy politikai kiválóság, hanem a sorvezető követése a döntő. Ugyanakkor a siker nagyobb mozgásteret is jelent: Lázár János például teljesítményére büszkén többször is kibeszélt a hivatalos kormányzati kommunikációs kánonból, míg mondjuk a botrányokkal terhelt Rogán Antalnak erre semmi alapja nem lehetett – vélekedett Ceglédi.

Annak, akiben egyszer csalódik Orbán szinte lehetetlen visszatérnie az élvonalba, de erre is találunk példát.

 

Drámai meccsen nyerte meg a kézilabda Bajnokok Ligáját a Győr

0

Akárcsak tavaly, most is hosszabbításban győzte le a Vardar Szkopje csapatát a Győri Audi ETO női kézilabda csapata a Bajnokok Ligája döntőjében. Hiába védett szenzációsan a macedónok francia kapusa, a hosszabbításban Eduarda Amorim ellenállhatatlan volt, Kiss Éva pedig ziccert védett az utolsó pillanatban.

Hatalmas csata volt a pályán.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A tavalyi döntő ismétlődött meg a női kézilabda Bajnokok Ligájában, akkor is a Győri Audi ETO és a macedón Vardar Szkopje játszotta a finálét, ahol hosszabbítás után a győriek ünnepelhettek. Idén mind a két csapat sok nehézséggel küzdött: a Vardarról már régóta lehet tudni, hogy a szezon végén szétesik, minden játékos elhagyja a csapatot, a győrieknél pedig a sikeredző, a spanyol Ambros Martin jelentette be távozását.

Győrben rengeteg volt idén a sérülés is,

a világ egyik legjobb kézilabdázója, a norvég Nora Mörk február óta nem játszhat térdsérülés miatt, szintén az egész szezonra kidőlt a magyar válogatott Tomori Zsuzsanna, nemrég megsérült a jobbszélső Jana Knedlíková, de a kulcsemberek közül a holland Nycke Grootnak, a norvég Stine Oftedalnak és brazil Eduarda Amorimnak is heteket kellett korábban kihagynia.

Ennek ellenére mindkét csapat eljutott a BL szokás szerint Budapesten rendezett négyes döntőjébe, ahol tegnap a Győr a román CSM Bukarestet, a Vardar pedig az orosz Rosztovot győzte le.

A meccs érdekessége volt, hogy a Győr német beállója, Anja Althaus tavaly még a Vardar játékosa volt, míg a macedónok francia kapusa, Amandine Leynaud jövőre már szintén a Győrben játszik majd.

A meccs két győri góllal kezdődött, és ez a különbség állandósult az első negyedórában.

Mindkét csapat sokat hibázott támadásban,

és a két kapus, Leynaud és a győri Kari Aalvik Grimsbø is több labdát fogott. Groot viszont nagyszerűen játszott, az ő harmadik góljával 7-4-re vezetett a Győr a 17. percben, mire a vendégek időt kértek.

Továbbra is keményen védekezett mindkét csapat, a következő hét percben mindössze egyetlen gól született, utána viszont két újabb góllal egyenlítettek a macedónok – Ambros Martin is időt kért. Hiába, egy szép ejtés után a meccsen először vezetett a Vardar.

Ekkor már több mint tíz perce nem lőtt gólt a magyar csapat,

végül emberelőnyből sikerült megtörni a rossz sorozatot. A nagyon kevés gólt hozó első félidő 9-9-es döntetlennel ért véget.

A második félidő macedón gólokkal kezdődött, Leynaud továbbra is nagyszerűen védett, ráadásul Amorim mezhúzásáért megkapta második kiállítását is:

komoly gödörben volt a Győr.

A második félidő első magyar góljára a 8. percig kellett várni.

Támadásban a macedónoknak is voltak gondjaik: sorra hagyták ki a heteseket, végül a második félidőben nagyszerűen játszó csereátlövő, Anne Mette Hansen góljával a Győr ki tudott egyenlíteni a félidő felénél, mire a macedónok edzője időt is kért. Hiába: jó védekezés után Görbicz Anita végre betalált a szélről, ismét a magyarok vezettek.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Támadásban azonban sok volt továbbra is a hiba, a Vardar visszavette a vezetést, de továbbra is teljesen nyitott volt a meccs, Groot góljaival kétszer is sikerült megint egyenlíteni.

Hatalmas csata folyt a pályán,

mindkét csapat egyre jobban fáradt, végül emberelőnyben Groot hatodik góljával 17-16-ra megint a Győr vezetett.

A korábban Győrben játszó Radicsevics viszont egyenlített, a születésnapját ünneplő Görbicz pedig sokadik lövését rontotta el a szélről. A macedónok emberelőnybe is kerültek, Oftedal góljával mégis a magyar csapat vezetett három és fél perccel a vége előtt – a Vardar viszont gyorsan egyenlített.

MTI Fotó: Illyés Tibor

Groot lövését hatalmas bravúrral védte Leynaud, sőt, kevesebb mint két perccel a vége előtt Althaust kiállították, Lazovics góljával vezettek is a macedónok.

Az utolsó perc hihetetlen izgalmakat hozott:

emberhátrányban is sikerült büntetőt kiharcolni, Groot belőtte: újra döntetlen volt az állás, 50 másodperccel a vége előtt. Fél perccel később viszont megvillant a korábban szintén Győrben játszó Andrea Lekics, betörés után bravúrosan csavarta el a labdát a kapus mellett. Vagyis 21 másodperce maradt a Győrnek egyenlíteni, de Amorimnak 10 is elég volt ehhez.

Ez viszont azt jelentette, hogy a Vardarnak maradt még ideje egy gyors támadásra, de lépéshiba miatt a bírók elvették a labdát, 20-20-szal zárult a rendes játékidő,

jöhetett megint a hosszabbítás.

Amely a második félidőben sokat pihenő Amorim hatalmas góljával kezdődött, de Radicsevics hetesből egyenlített. A szinte végig széles mosollyal játszó Amorim újabb gólja után megint jöttek a hibák mindkét oldalon, a győriek például két gyors indulást is elrontottak. Lekics újra egyenlített,

Amorimot viszont nem tudták a macedónok tartani,

kiállítást is kiharcolva lőtt újabb gólt.

10 másodperccel a szünet előtt a Vardar újra kiegyenlített, de ez a tíz másodperc megint elég volt egy győri gólra, ezt most Bódi Bernadett lőtte, 24-23-mal fordult a két rendkívül fáradt csapat.

A hosszabbítás hőse, Eduarda Amorim.
MTI Fotó: Illyés Tibor

A hosszabbítás második félideje győri hétméteressel kezdődött, Groot ezt is belőtte: kétgólos lett a magyar előny. Sőt, Amorim labdát szerzett, Bódi pedig újabb gólt lőtt.

Két gyors macedón góllal azonban újra szoros volt a meccs, Amorim azonban újabb óriási gólt lőtt, a nem sokkal korábban csereként beállt Kiss Éva pedig védett egy nagyot. Egy perc volt még hátra, amikor a macedónok emberelőnybe kerültek, amit Lekics gyorsan ki is használt.

A győriek hosszú támadást vezettek, de Oftedal eladott labdája miatt a Vardar még végigrohant a pályán,

Kiss Éva viszont hatalmas bravúrral védte a ziccert az utolsó másodpercben.

Ami azt jelentette, hogy a Győr megvédte címét és megnyerte a Bajnokok Ligáját, összesen már negyedszer.

Kiss Éva a meccs után a Sport1-nek annyit mondott a győzelmet jelentő védéséről, hogy amikor látta, hogy jönnek felé, semmi másra nem gondolt, csak arra: meg kell fogni. Ambros Martin pedig a győzelmet bebiztosító meccs végi kapuscseréről azt mondta: ezt a két kapusa megbeszélte egymás között, és közös döntés volt. A meccs másik hőse, Amorim arról beszélt, hogy a siker kulcsa az volt, hogy végig nyugodtak maradjanak és magabiztosnak látszanak, ezért is mosolygott sokat meccs közben.

Groot végül 8, Amorim 6, Bódi 4, Hansen és Görbicz 3-3 góllal zárt, a macedónoknál Lekics 6-ot, Radicsevics 4-et, Lazovics, Lacrabère és Penezics 3-at lőtt. A négyes döntő legjobbjának Amandine Leynaud-t választották.

Az Élet menete Budapesten – Folyamatosan frissítjük

0

Évről évre egymással sok mindenben egyet nem értő emberek vonulnak, akiket azonban összeköt az emberség és az élet tisztelete – ezekkel a szavakkal köszöntette az idei budapesti Élet Menetére összegyűlteket a rendezvény házigazdája, Veiszer Alinda. A menet a Március 15-e térről indult a sófárok hangjára, az Erzsébet hídon át a Friedrich Born rakpartra. Az útvonalon élő szobrok fogadták a menet résztvevőit, néha megszólaltak, s Radnóti Miklós hetedik eclogájából mondtak el egy-egy sort.

 

A rendezvényen először a Parno Graszt  zenekar játszott, majd Veiszer Alinda szólt az egybegyűltekhez. Dr. Lebovits Imre 94 éves holokauszt túlélő beszélt röviden, s Róna Tamás főrabbi lépett a színpadra.

„Hogyan lehet, hogyan tudunk emlékezni? Lehet-e nemzedékek hiányát pótolni – erre keressük a választ immár 74 éve” – ezekkel a kérdésekkel kezdte köszöntő beszédét Róna Tamás főrabbi, aki egy talmudi példázatot mondott el. Eszerint egy vándor, egy zarándok menetel az életéért a sivatagban, ahol nincs sem árnyék, sem víz. Hosszú útját rója, már fáradt, szomjas, csüggedt és néha fáradt és remény vesztett. Végül előbukkan egy terebélyes óriási fa, amelynek sűrű lombozata van, ágain édes gyümölcs, gyökeréből csermely fakad.

Ez a fa ma itt és most a 600 ezer magyar zsidó, akiknek az élete sosem teljesedhetett be, akiket nyom nélkül akartak lepusztítani. De sokan sok-sok munkával összegyűjtötték az életük nyomait, hogy ők is itt maradjanak közöttünk – ecsetelte a rabbi. A zarándok miután felfrissült tovább indult, de előtte köszönetet akart mondani a fának. Így szólt: „ha azt mondanám, hogy legyen a lombozatod gazdag, vagy úgy áldanálak meg, hogy legyen édes gyümölcsöd, vagy úgy gondolnám, hogy legyen patak a gyökerednél – ez hiábavaló lenne, hiszen ezekkel rendelkezel. Inkább azt kérem, hogy a belőled tört vékony ág dúsuljon, nőjön, s nőjön az égig, hogy olyan legyen, mint te magad, akiből szakítottalak.”

 

„Ti legyetek őrzői e fa emlékénének, ez az emlék élő lüktető, fájdalmas és magasztos. A mi feladatunk, hogy az ő félbetört útjukat tovább folytassuk, s mi legyünk fává” – zárta beszédét a főrabbi.

A menetet színpad várta a Friedrich Born rakparton, ahol a megemlékezést rendezték a többi között a francia, az izraeli a svéd, a francia, a brit és a kanadai nagykövet, valamint az Egyesült Államok ügyvivője jelenlétében. Jelen voltak emellett a bejegyzett egyházak képviselői is. A díszvendég  Majgull Axelsson svéd írónő volt, akinek a nagysikerű könyve, a Nem vagyok Miriam című regénye mot jelent meg magyarul – erről beszélgetett vele Müller Péter Sziámi. Jelen volt még Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója is.

Először Gordon Gábor, az Élet menete Alapítvány elnöke beszélt arról, hogy egyre több fiatal vesz részt a meneten, ami nagyon jó, mert nekik kell átadni a tapasztalatokat, s egyre kevesebb a túlélő. Az idén kiemelt szerepet szántak az európai béke napjának – mondta, majd megemlékezett Friedrich Born svájci állampolgárról, a rendezvénynek helyt adó rakpart névadójáról, aki a nemzetközi vöröskereszt képviseletében

1944 májusa és 1945 június között kórházak, gyermekotthonok, árvaházak, népkonyhák felépítésével és menlevelek kiállításával támogatta a zsidókat. Közel 15 ezer zsidót mentett meg Friedrich Born, aki 1987-ben a Világ igazai közé választottak.

Budapest, 2018. május 13.
Jószéf Amrani izraeli nagykövet az Élet menetén.
MTI Fotó: Mónus Márton

Josszi Amrani, izraeli nagykövet a többi között arról beszélt, hogy 74 éve megfogadtuk, hogy soha többé, de ez nem elég. Nekünk kell fáklyavivőként elmondani a népeknek, hogy többet ilyet senkivel nem fordulhat elő. Magunkban kell megtalálni az erőt, hogy kiálljunk azok mellett, akiknek segítségre van szükségük.

 

Ez az élet menete az élők menete is.

Szolidaritást kell éreznünk a szegényekkel és a gyengékkel szemben, hogy soha többé senkivel ez ne fordulhasson elő. Európának sok helyen és Magyarországon is látjuk még az antiszemitizmus maradékát. Mindent meg kell tennünk ez ellen, oktatni kell az embereket, a történelemről és a történelem jövőnek szóló tanulságairól – szögezte le a nagykövet.

Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatójának beszédét követően Május 9-éről Európa felszabadulásának a napjáról emlékeztek meg a résztvevők. Az Európát felszabadító országok üzeneteit mondták el a nagyköveteik, majd a megemlékezésen végig szerepet kapó gyerekkórus énekelte le az európai himnuszt, az Örömódát.

 

A magyarországi Élet Menete Alapítvány
Az alapítvány létrehozását egy civil fiatalokból álló közösség kezdeményezte 2003 októberében, a mára már a világ 55 országában működő hasonló szervezet mintájára azzal a céllal, hogy rendezvényein fiatalok és idősek, közéleti személyiségek, színészek, művészek, sportolók, politikusok felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, együtt róhassak le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás, valamint a demokratikus politikai kultúra mellett.

Több ezren ünnepelték Európát Budapesten

0

Az idén is több ezren vettek részt az egésznapos, ingyenes Európa-napi fesztiválon a magyar főváros szívben. 14 kilométeres futóverseny, az új, EU&ME elnevezésű kampánya, illetve a hazai könnyűzenei élet számos csillaga várta vasárnap a budapesti Szabadság térre kilátogatókat.

 

„14 éve csatlakoztunk az Európai Unióhoz, és ezzel egy igazi család részesei lettünk” – hangoztatta Járóka Lívia, az Európai Parlament alelnöke, aki szót ejtett a hivatalos ünnepséget megelőző 14 kilométeres futóversenyről, mondván:

„az jelképezi mindazt a versenyszellemet, testvériséget szolidaritást, összetartozást és barátságot, amit az Európai Unió jelent számunkra”.

A fesztivál délelőtti fő attrakciója, a futóverseny hazánk 14 éves uniós tagságát szimbolizálva 14 kilométeres távot ölelt fel.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, valamint Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár egyaránt fontosnak nevezte hazánk uniós tagságát, ami nagy támogatást élvez a magyar lakosság körében.

A színpadi programok mellett a kilátogatók az információs standokon többek között az uniós munkavállalás és külföldi tanulás lehetőségeiről is tájékozódhattak.

Itt vette kezdetét az EU&ME kampány is, amelynek célja az, hogy felhívja a fiatalok figyelmét az Európai Unió közös vívmányaira és előnyeire.

A nagyszínpadon bemutatták öt neves európai rendező ezekről a témákról készült rövidfilmjeit és a kampány magyar szereplőit.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője a rendezvény helyszínén tartott sajtótájékoztatón a „szabad Európa-kártya” egyik kezdeményezőjeként és mentoraként az európai fiatalok egyhónapos utazási kedvezményét népszerűsítette. Mint elmondta, az InterRail vonatokon ingyenes utazásra jogosító programra június közepétől július közepéig lehet pályázni, azt közvetlenül az Európai Bizottsághoz kell benyújtani. A programot a nacionalizmus és a populizmus elleni harc keretében hirdették meg.

Az Európa-napi rendezvényeket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodája szervezte a Miniszterelnökséggel és a Fővárossal együttműködésben.

 

Harmadik lett a Világkupában a magyar válogatott

0

A női szinkronúszók csapatversenyének kombinációs számában sikerült ezt az eredményt elérni a szlovákiai Világkupa-állomáson.

A szlovákiai Samorinban rendezték meg a szinkronúszó világkupa-sorozat negyedik állomását. A magyar csapat az előző három állomáson nem indult, most viszont igen: egyéniben Kiss Szofi 5., Rényi Luca pedig 8. lett.

A csapatversenyben még jobb eredményt sikerült viszont elérni: a szabadprogramban ötödik, a kombinációs számban viszont az ukránok és a fehéroroszok mögött

harmadik lett a fiatalokból álló magyar csapat.

A világkupa-sorozatot idén indította el a FINA, a Nemzetközi Úszószövetség. A következő állomása a jövő hétvégén, Budapesten lesz, és ahogy Iker Bernadett, a magyar szövetség elnöke nemrég a Független Hírügynökségnek elmondta, ez a sportág magyarországi népszerűsítése szempontjából is nagyon fontos.

Mostanra már az is biztos, hogy

itt lesz Budapesten a világ egyik legjobbja,

az olimpiai és tizenháromszoros világbajnok orosz Szvetlana Kolesznyicsenko is.

Nem ez lesz az egyetlen rangos szinkronúszó verseny az idén Budapesten, júliusban itt rendezik a junior világbajnokságot is.

Bréking nyúz, május 13. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív lapszemlénkbe kerülő orgánumok ma is szinte egymásnak adták át a témákat, írásokat, sőt, az egyik főszerkesztője egyenesen a másiknak írt cikket. S hogy miről, mikről olvashatunk? Hát arról, hogy bármennyire is kapálózik „a pénzért és hatalomért az erkölcsi elveit bármikor eláruló” ellenzék, 2030 a jövő hívószáma. Elcsalták a Jobbik tegnapi elnökválasztását; Brüsszel ki fog akadni Orbán beszédén; egy osztrák zöld politikus migráns bűnözőket akart  megmenteni a kitoloncolástól. Jó olvasást!

 

Ripost: Csaltak a Jobbik kongresszuson

Alig 42 szavazattal győzött a bukott pártelnök Vona Gábor által kijelölt Schneider-Gyöngyösi duó, majdnem fele-fele arányban kettészakadt a Jobbik. A nemzeti radikálisok, az élen Toroczkai Lászlóval hajszál híján szorultak kisebbségbe.

Lázad a tagság, a Ripost információi szerint az alapszervezetek 11 százalékát szüntették meg néhány hónap alatt, csak hogy a Vona-féle irány győzhessen. Pontosan annyit, amennyi ehhez kellett.

Voltak küldöttek a Jobbik zárt körben megtartott tisztújító kongresszusán, akik az eredeti értékek elárulása miatt földhöz vágták a küldöttigazolványukat, és nyilvánvaló csalásról beszéltek a Toroczkai Lászlóval szemben folytatott gusztustalan kampány és egyéb manipulatív módszerek miatt. Melyben még azt is felemlegették, hogy Toroczkai dédapja a Kádár-rendszer hírhedt vérbírója Tutsek Gusztáv volt.

Toroczkai maga ez írta a Facebookon:

„Végül csak egy hajszálon múlt, pedig hatalmas volt az ellenszél.

Átírt alapszabály, lejáratás, egy egész telefonálgatós hadosztály után Vona Gábor is kampányolt még időkeret nélkül ellenem a kongresszuson, aztán a korábban megbeszélt 15 perc helyett végül kaptam 12 percet, hogy a tagsághoz szólhassak. Hiába jártam az országot, nem tették lehetővé, hogy minden taghoz eljuthassak. Most 12 percet kaptam, és 34%-ról (ajánlások) 12%-ot javítva végül 46%-ot elérve nagyon szoros eredmény született.” Aztán hozzátette, hogy nem engedi el azok kezét, akik rászavaztak.

A Jobbik ezzel lényegében  kettészakadt. Toroczkai ezt írta zászlajára:

„Azokkal van a baj, akik a háttérből irányítanak, és elvették ennek a mozgalomnak a lelkét.”

Origo: 2030 – A kimondott szavaknak ereje van. Teremtő ereje és foganatja.

Ezzel a felütéssel írt cikket a 888.hu főszerkesztője az elvben versenytárs portál, az Origo számára. G. Fodor Gábor, aki egyben a Századvég elnökhelyettese is felidézte, hogy Orbán Viktor, négyszeres miniszterelnök beiktatási beszédében azt mondta, nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, minthogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió első öt olyan országa közzé tartozzon, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni….Nem négy, még csak nem is tíz, hanem tizenkét évre tervezünk.

A legyőzött sereg okádja magából a tüzet. Ezt a beszélő is tudja:

„A régi világrend szellemi hívei, anyagi haszonélvezői, valamint a kényelmesek, a lusták és a restek ilyenkor egy táborba tömörülve támadják az újítókat.”

Csak azt látják: húsz év Orbán és tele a gatya.

Nem értik, gyűlölik és félik az erőt, amely 12 évre tervez.

Ezt nem érti, ezt féli, ezt gyűlöli a pénzért és hatalomért az erkölcsi elveit bármikor eláruló magyar ellenzék, a gőgös és dölyfös Brüsszel, a spekuláns Soros György.

Magyarország emelkedik, a régi világ pedig süllyed.

A liberális demokrácia korszaka véget ért. A képmutatók ideje lejárt. Új igazságok emelkednek fel a letűnt világrend romjain:

„Az új kormány a szabad magyarok és a szuverén magyar állam kormánya lesz.” Ebből a parancsolatból, a szuverén magyarok hiszekegyéből jön aztán az összes többi:

Stop bevándorlás és Stop Soros, a Kárpát-medence gazdasági-politikai megszervezése és az erős nemzetek Európája, benne egy történelmi esélyét beváltani képes Magyarországgal.

Tizenkét év nagy idő. Erre már lehet tervezni. Leverni életünk cölöpjeit. Gyereket vállalni és nevelni. Előre és nem hátra nézni. 2030, azaz húszharminc a jövő hívószáma. Próbáld meg, kicsörög…

Echo TV:  Szájer József felháborodott tiltakozásra számít Brüsszelből

A keresztény demokrácia emlegetése egyes brüsszeli, már a nevükben kereszténydemokrata képviselők egy részénél sem számít politikailag korrektnek – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője a Vasárnapi újságnak adott interjújában. Szájer József arra számít, hogy Orbán Viktor néhány gondolata ismét felháborodott tiltakozást vált ki a brüsszeli liberálisok körében.

A politikus szerint Brüsszelben jelenleg egy végső küzdelem folyik, ahol a sarokba szorítottak, akik érzékelik, hogy az általuk képviselt értékek egyre kisebb hatással vannak az emberekre, egyre hangosabban hallatják hangjukat.

Szájer József példaként a Sargentini-jelentést említette. A liberálisok által legfontosabb kérdésnek tartott menekültügyben egy komoly összecsapásra számíthatunk júliusban, ezért próbálják meg erősíteni a Magyarország elleni támadásokat is, hiszen

Budapest az ellenkezőjét képviseli mindannak, amit ez az eszmerendszer képvisel

– vélekedett az EP-képviselő.

888.hu: Bűnöző migráns kitelepítését akarta megakadályozni egy osztrák zöld képviselő

Rudi Anschober, a Zöldek (Grünen) felső-ausztriai vezetője többedmagával hetek óta az ellen küzd, hogy fiatal afgán bevándorlókat hazaküldjenek az osztrák hatóságok. Azonban most kiderült, hogy többek között Ehsan I. deportálását is meg akarta akadályozni, miközben a 19 éves migránsnak komoly bűnlajstroma van. Ehsan I-t testi sértésért jogerősen el is ítélték, több alkalommal is állt már bíróság előtt kisebb-nagyobb bűncselekmények miatt.

Anschober állítása szerint nem tudott erről, ezt a Kronen Zeitung kérdésére meg is erősítette. A politikus valószínűleg tényleg nem tudott arról, hogy egyik „védence” egy bűnöző, korábban ugyanis ebben az ügyben azt nyilatkozta, hogy olyanokat, akik nem követtek el semmit, nem szabadnak kiutasítani az országból.

A legutóbbi repülőn, amely Kabulba ment Bécsből afgán bevándorlókkal, három feltételezett bűnöző volt, és egy elítélt bűnös.

Többek között nemi erőszakkal is vádolják a kérdéses migránsokat, így nem csoda, hogy viszonylag kevesen vannak olyanok, akik meg akarják akadályozni az illegálisan bevándorolt afgánok kitelepítését.

Megszületett az amerikai holokauszt-kárpótlási törvény

0

Donald Trump amerikai elnök – Lengyelország bírálata ellenére – aláírta a holokauszt-kárpótlási törvényt – Varsóban diszkriminációt emlegetnek. A lengyelek bírálják a lépést, amelyet Izrael üdvözöl.

 

„Justice for Uncompensated Survivors Today (azaz, igazságot az utóbb nem kárpótolt holokauszt túlélőknek), rövidítve, Just annak  az új amerikai törvénynek a neve, amely kimondja: az amerikai külügyminisztériumnak rendszeresen jelentést kell készítenie arról, hogy az európai államokban milyen kompenzációt kaptak a zsidók a holokauszt idején, illetve a II. Világháború után őket a kisajátítások után ért kár miatt. A törvény rendkívüli mértékben bosszantja Varsót.

Minden európai államban törvény szabályozza ezt – ez alól egyetlen kivétel Lengyelország.

Az az ország, ahol a holokausztot megelőzően a legnagyobb zsidó közösség élt. Döntő többségüket a nácik meggyilkolták, javaikat elkobozták. A kommunisták nem ölték meg őket, de javaik jórészét ők, mint kapitalista tulajdont szintén elvették. Ugyan néhányan – egyéni alapon – kaptak kárpótlást az elmúlt több mint hetven év során, de törvény máig nem szabályozza Varsóban ezt.

Donald Trump aláírására reagálva Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter bírálta az új amerikai törvényt, mondván: pozitívan diszkriminálja a zsidókat.

Az ynetnews izraeli portálnak úgy nyilatkozott, hogy mások is szenvedtek a második világháború idején és mások javait is elkobozták a kommunisták 1945 után. A varsói kormány nem kíván különbséget tenni az áldozatok között – szögezte le.

Ám most minden bizonnyal a lengyel kormány is rákényszerül a változtatásra, lévén az USA az első számú szövetségese.

Washingtonban már korábban is bírálták a lengyel holokauszt törvényt, amely Izraelben is kicsapta a biztosítékot.

A zsidó államban üdvözölték az új amerikai törvényt, és kifejezték reményüket, hogy Lengyelország 73 évvel a holokauszt után végre hoz egy törvényt, amely kimondja a felelősségét a zsidók tömeges kiirtásában és javaik elkobzásában.

Mesterházy indul az MSZP elnöki tisztségéért

0

Mesterházy Attila is ringbe száll az MSZP elnöki tisztségéért – legalábbis a Sztárklikk értesülései szerint. A hírről sem az MSZP portálja, sem pedig Mesterházy Faceboook oldala nem tesz említést.

 

A portál úgy tudja, hogy Mesterházyt szombaton Gödön, az MSZP Népi és Harmadik Hullám Platformjának közös tisztújító ülésén kérték fel, hogy induljon újra a pártelnöki tisztségért. A politikus elfogadta a felkérést. Mesterházy 2010 és 2014 között már irányította a pártot.

Május 2-án, a Húzós c. műsorában Rónai Egon konkrétan rákérdezett arra, hogy akar-e indulni a posztért, ám a politikus akkor kitérő választ adott.

Tóth Bertalan, Kunhalmi Ágnes és egy belvárosi szocialista, Bródy Gábor már korábban  bejelentkezett elnöknek, s Szanyi Tibor sem zárta ki az indulását.

Trump Merkel-Putyin együttműködést váltott ki

0

Lázas diplomáciai aktivitást váltott ki Donald Trump amerikai elnök döntése az iráni nukleáris egyezmény egyoldalú felmondásáról. Talán ez is volt a bejelentés egyik célja. Az iráni nukleáris egyezmény ugyanakkor féléves türelmi időt hagy a feleknek vagyis novemberig még nagyon sok minden történhet. Akár még Donald Trump is meggondolhatja magát.

 

Hosszú telefonbeszélgetésben egyeztetett  az Iránnal kötött, s Donald Trump által felmondott nukleáris egyezmény sorsáról Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az amerikai elnök láthatóan véresen komolyan gondolta, hogy az USA-t kiviszi az egyezményből: új berlini nagykövete arra figyelmeztette a német vállalatokat, hogy ha novemberig nem hagyják el Iránt, akkor szankciókra kell számítaniuk az amerikai piacon.

Ez a nyugati együttműködés vége – állítják sokan Európában, de a német kancellár nem így gondolja.

Angela Merkel megpróbálja megmenteni az iráni nukleáris egyezményt oly módon, hogy Oroszországot és Kínát bevonva rádöbbenti Donald Trumpot arra, ezúttal túlságosan messzire ment.

A német, a brit és a francia külügyminiszter kedden találkozik az iráni diplomácia vezetőjével Brüsszelben. Merkel május 18-án Szocsiba repül, és ott Vlagyimir Putyinnal tárgyal. Mindenekelőtt arra akarja rábeszélni az orosz elnököt, hogy gyakoroljon nyomást Teheránra annak érdekben, hogy Trump döntése ellenére ne mondja fel az atomalkut.

Irán gazdaságilag nehéz helyzetbe kerül, ha az USA újra szankciókat alkalmaz vele és a vele kereskedő cégekkel szemben.

Ebben a tekintetben a hatodik aláíró fél, Kína – amely az iráni kőolaj legnagyobb vásárlója –kulcsszerepet játszik. Nemrég egy 600 milliárd dolláros, tíz évre szóló gazdasági együttműködési egyezményt írt alá Iránnal. Peking döntésétől tehát nagyon sok függ. Kína – amely számára prioritás az amerikai kapcsolat – Washingtonnal közvetlenül is tárgyal a kereskedelmi háború elhárításáról, Liu Ho, gazdaságért felelős kínai miniszterelnök-helyettes révén. Nyilván ezektől a tárgyalásoktól is függ, hogy Kína milyen álláspontot foglal el az iráni atomalku ügyében.

Pekingben ugyan bírálták Trump döntését, de kérdés, hogy hajlandóak-e a kínaiak egységfrontot alakítani az EU-val és Oroszországgal az Egyesült Államokkal szemben.

Mindenesetre – mint elemzésünkben megírtuk – az Egyesült Államok kihátrálása súlyos, de (egyelőre) nem végzetes csapást mért az iráni atomalkura. Az európai országok ugyanis jelezték, hogy semmi áron sem fogják veszni hagyni a megállapodást, még abban az esetben sem, ha emiatt nyíltan szembe kell menniük Washingtonnal.

Mit üzen Weber interjúja?

0

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője hosszú interjút adott az egyik vezető holland napilapnak, a De Volkskrant-nak, amelyben először beszélt nyíltan arról, hogy ha a Fidesz nem tartja be az európai alapértékeket, akkor a Fidesznek nincs keresnivalója az EPP soraiban – írja Facebook posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, aki azt veszi górcső alá, hogy mi ezeknek a kijelentéseknek a valódi tartalma.

 

Valóban új, és irányváltást jelezhet az Jávor Benedek szerint, hogy Orbán találkozása Weberrel a választások után nem udvarias eszmecsere volt:  Orbánt rapportra rendelték Brüsszelbe Weberék, és minden forrás szerint kőkemény konfliktus volt köztük. Nem véletlen, hogy a szokásokkal ellentétben nem az EPP frakció vendége volt a magyar miniszterelnök, hanem zárt ajtók mögötti, nagyon szűk körű találkozót tartottak, amelyről az EPP frakció sem kapott szinte semmilyen tájékoztatást – emlékeztet Jávor Benedek Facebook posztjában.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője hosszú interjút adott az egyik vezető holland napilapnak, a De…

Közzétette: Jávor Benedek – 2018. május 12.

Még egy mosolygós, kézfogós protokoll-fotóra sem kerítettek sort, ami gyakorlatilag mindenkinek kijár, aki felbukkan Brüsszelben. Weber sem Orbánnal, sem nélküle nem állt ki a sajtó elé: amit mondhatott volna, azt inkább nem akarta mondani.

Mostani interjúja egyértelművé teszi, hogy Orbán tényleg ultimátumot kapott, és az EPP vezetése kész levonni a konzekvenciákat, ha Orbán továbbra is hülyére veszi őket.

Weber két tűz között van. Miközben szeretné megtartani a Fidesz 12 szavazatát az EP-ben, Emmanuel Macron francia elnök centrista platformja, amellyel a jövő évi EP-választásra készül, örömmel hasítaná le róla a skandináv, Benelux konzervatív pártok képviselőit, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy Orbánnal kell egy frakcióban ülniük. A 12 fideszes mandátum megtartásáért könnyen sokkal nagyobb árat fizethet a Néppárt. Ebben a helyzetben kell egyensúlyoznia az EPP-nek, és végtelenségig pragmatikus frakcióvezetőjének.

Webert pedig nem fog habozni, ha az üzleten nagyobb a vesztesége, mint a nyeresége, s be fogja áldozni a magyar miniszterelnököt.

Van azonban egy rakás de is, ami miatt jobb, ha helyiértéken kezeljük ezeket a kijelentéseket – teszi azonban hozzá Jávor. Egyfelől az interjút egy holland lapnak adta, Weber pontosan tudja, hogy mit szeretne a holland olvasóközönség és a holland kereszténydemokraták (az EPP tagpárt) látni.

Figyelemre méltó az is, hogy mik azok a konkrét ügyek, amiket Weber megemlít. Az egyik a CEU ügye – nos, ezt a Néppártban úgy gondolják, hogy az lényegében nyugvópontra jutott, és szerintük nekik meghatározó szerepük volt abban, hogy a Fidesz itt visszatáncolt. A civil szervezetek felemlítése érdekesebb ebből a szempontból, hiszen itt egy potenciálisan elfajuló ügyről beszél. Lehet, hogy ez valóban egy kemény konfliktus tárgya lehet.

De az is benne van a pakliban, hogy éppen ebben állapodtak meg Orbánnal: A CEU-t élni hagyják, a civilekről lehátrálnak (mondjuk a Stop Soros csomagot majd az erős néppárti nyomás hatására visszavonják), és vígan folyhat minden tovább, ahogy eddig – latolgat Jávor.

De az Alkotmánybíróságtól az ügyészségig, a Számvevőszéktől a médiahatóságig a demokratikus intézmények romokban, a sajtó megszállása folytatódik, az igazságszolgáltatásnak neki lehet menni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK