Kósa Lajos nagyobb értékű ajándékot kapott volna, ha segít befektetni a mesés örökséget, mint az édesanyja – mondta a „csengeri asszony”, Szabó Gáborné ügyvédje.
A jelenleg Genfben, kiadatási őrizetben lévő Szabó Gáborné a napokban visszatérhet Magyarországra, és ügyvédje, Helmeczy László szerint nagyon sok olyan dolog kiderülhet, amely terhelő Kósa Lajosra nézve a csengeri örökség ügyében.
Helmeczy erről az Hír TV Egyenes beszéd című műsorában beszélt, ahol elmondta, hogy a fideszes politikus és Szabó Gáborné Svájcban is találkozott az állítólagos 1300 milliárdos örökség ügyében, amelynek kezeléséhez a nő Kósa segítségét kérte.
Kósa Lajos nemrég azt nyilatkozta, hogy az egész ügy csak a lejáratására tett kísérlet, amely az ellenzéktől indult ki. Helmeczy viszont azt mondja, fotók is vannak róla, hogy Kósa és Szabó Gáborné Svájcban is találkozott, és több dokumentum is van a birtokában, amelyből kiderül, hogy Kósa szerepe még jelentősebb az ügyben.
Az ügyvéd arról nem nyilatkozott, hogy létezik-e az örökség, azt mondta, ezt maga sem tudja. Ez a körülmény viszont szerinte lényegtelen abból a szempontból, hogy Kósa anyjának nevére 800 milliós ajándékozási szerződést írtak, és maga Kósa is kapott volna ajándékot. Erről csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy nem készpénzről van szó, hanem külföldi értékpapírokról, és az ajándék értéke meghaladta volna a 800 millió forintot.
Hosszas viták és több mint kétezer kiegészítés után a parlament Ukrajnában elfogadta a törvényt, mely különleges korrupcióellenes törvényszéket hoz létre Kijevben. Ez a Nemzetközi Valutaalap régi követelése volt, mert Ukrajnában a külföldi segélyek jelentős része szőrén szálán eltűnik.
A Nemzetközi Valutaalap 17,5 milliárd dolláros segély csomagot állított össze a csőd szélén álló Ukrajna számára. Ezt a hatalmas összeget Ukrajna részletekben kapja meg attól függően, hogy milyen tempóban hajtja végre a megígért reformokat. A korrupcióellenes törvény megszavazása az egyik szükséges, de nem elégséges feltétele volt annak, hogy Ukrajna megkapja a következő részletet. Ehhez szükséges még az is, hogy emeljék a gáz árát, és tartsák a költségvetés hiányát a GDP 2,6%-a alatt!
Ezt az utóbbi kettőt igen nehéz teljesíteni hiszen rendkívül népszerűtlen döntésekről van szó egy olyan országban, ahol évtizedek óta csökken az életszínvonal. A pénzügyminiszter, akit a reformok elszánt hívének tartanak, össze is veszett a miniszterelnökkel.
Ukrajna mindezek mellett háborúskodik Oroszországgal. Az orosz többségű keleti tartományok sokkal inkább Moszkvának engedelmeskednek, mint Kijevnek. A külföldiek lelkesedése is alaposan megcsappant Ukrajna iránt hiszen azt láthatták, hogy a beérkező pénzek nem váltanak ki gazdasági fellendülést viszont eltűnnek a hatalomhoz közeli oligarcha zsebében. Ezen változtatna a most elfogadott korrupciós törvény. Ez olyan törvényszéket hoz létre, mely elven politikai befolyástól mentesen ítélkezik majd. Ezt deklarálni könnyű, de Ukrajnában eddig nemigen láttak olyan törvényszéket, amely a politikai befolyástól függetlenül ítélkezett volna …
A PestiSrácok – lapigazgató Stefka István, a pártállami belügyminisztérium kitüntetett tudósítója – a Heti Válasz megszűnésén örvendezik, mindeközben a migránsok Horvátország felől támadják az értékeinket, de nincs semmi baj, Európa, csöppet se aggódjál, a Figyelő cikkéből kiderül, hogy Magyarországra mindig lehet számítani, a 888 szerint inkább egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos, mint egy, a fideszes csajok orális örömszerzési (888-ék szopásnak írják) szokásairól dicshimnuszokat zengő Jeszenszky Zsolt.
A PestiSrácok örül, hogy néhány kollégának nem lesz munkája
„Az identitását, becsületét és hitelét vesztett Magyar Nemzet után végre lakat kerül a Heti Válaszra is. Már csak a Hír TV-n dünnyög tovább Kálmán Olga, minden este emlékeztetve bennünket arra, hogy az árulásnak nincs felső korlátja. Reméljük, ott sem sokáig. A Heti Válasz megszűnésével végre távozik a magyar közéletből a gyomorforgató kétszínűség, az egyfelől-másfelől újságírás hamissága, a mindenhol bő nyállal lefetyelő, de mindenkit lenéző, üres, álértelmiségi, álkonzervatív, áltisztességes, álalapos, álérdekes újságírás. .. Borókai egész szakmai élete egy nyálkás mocsár. Amiben semmi sem az, mint aminek látszik.”
Nem szoktuk minősíteni az olvasó számára általunk feltálalt csemegéket, most sem tennénk, ám itt az embertelenségnek és a bunkóságnak olyan magaslataivak állunk szemben, amely átível világnézeteken, pártállásokon, egyszóval tahóság a köbön. (PestiSrácok: Borókai még búcsúzni sem képes ordas hazudozás és kétszínűség nélkül)
Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát
„Egyre nagyobb migrációs nyomás nehezedik Horvátországra, a rendőrök pedig nem tudják hatékonyan védeni a horvát-boszniai határt – idézi Schmodt Mária lapja a Vecernji List című horvát napilap csütörtöki cikkét. Akár rendőri erők kirendelésével is támogatja Magyarország az új migrációs útvonalon levő államok határvédelmét – ezt már Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója mondta csütörtökön. Az új útvonalon levő országok határvédelméről szerdán tárgyaltak a nyugat-balkáni országok rendőri vezetői, akik szerint a határok védelmére a hadsereget kellene bevetni – tette hozzá.
Elmondta: a határvédelmi tevékenységek támogatásáról rövid időn belül belügyminiszterek tanácskoznak majd. Az új migrációs útvonal Albániából, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, Szlovéniába, Ausztriába és onnan Olaszországba vezet.
A főtanácsadó arra is kitért, hogy jelenleg egyre nagyobb számban érkeznek illegális bevándorlók a török-görög határon, a megszokott tengeri útvonal pedig háttérbe szorult.” (Figyelő: Magyarország az új migrációs útvonalon is kész megvédeni Európát).
888: Inkább ma egy buzilobbi, mint holnap egy Jeszenszky Zsolt
„Tény, hogy a buzilobbi egyre több formában férkőzik be mindennapjainkba, a magassarkú már gendersemleges, lassan már a háziállatunkat is feleségül vehetjük, mert az a kapcsolat is csak egy betű lesz az LMTBQI között. Az újabban a tinédzserek nemi identitásáért aggódó „közírók” és politikai hobbisták viszont úgy tűnik, nem figyeltek eléggé a középiskolai biológiaórán, vagy a tanultakat minimum XX. század eleji tankönyvekből szedték. Ez mondjuk megmagyarázná azt is, milyen lealacsonyítóan beszélnek a nőkről, az ilyen viccesnek eladott attitűd azonban sokkal nagyobb károkat okoz. A nőket lealacsonyító, kizárólag szexuális tárgyként kezelő viselkedés például sokkal vonzóbb lehet egy, a sérelmei miatt a lányokra dühös fiatal fiú számára, mint egy homoszexuális szerep kipróbálása.
Ráadásul a tévéből azt is láthatja, hogy a macsó szerepet díjazzák: Jeszenszky Zsoltot nemcsak hogy elmarasztalás nem éri a „A fideszes csajok, ők nagyon jól szopnak. A jobbikosok borzasztó rosszul.” mondatáért, de hetekkel később még mindig megismételheti a gondolatmenetét, csaknem szó szerint. Egy tizenéves gondolkodása még a tekintélyelven alapszik, aki pedig megmondóember, tévében szerepel vagy híres, annak van tekintélye. Sokkal károsabb tehát egy ilyen szereplés, egy ilyen karakter az identitásfejlődés szempontjából (is), mint egy szoknyában parádézó fiú balett-táncos. Arról nem beszélve, hogy Jeszenszky viselkedésével kapcsolatban más kérdések is felmerülnek. (888: A macsó, a nők és a buzik)
A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, majd a Heti Válasz megszűnésével alig maradt olyan lap, amit ne a Fidesz közvetlen baráti köre működtetne, vagy a Fidesz kegye tartana fenn.
Tarthatatlan, amit a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta tesz a magyar sajtóval. A totális centralizálással a vidéki média az Orbánhoz közelálló oligarchák kezébe került – állapítja meg a Magyar Liberális Párt közleménye: A történelmi emlékezetünket segítő, magyar kulturális életet kiegészítő nemzetiségi műsorokat szüntettek meg, helyükre pedig a Fidesz központosított propagandáját erőltették. A „közszolgálati médiának” a tájékoztatás helyett az Orbán-kormány gyűlöletkeltő, uszító politikájának közvetítése lett az elsődleges célja és feladata.
Miközben a Fidesz a saját képére formálta a magyar sajtót, megszüntették a szabad versenyt a piacon.
A kormánylapokat közpénzből tömték ki, piaci alapon pedig lehetetlenné vált kormánykritikus sajtót működtetni. A szereplők félnek, és joggal félnek a kormányzat retorziójától. A Népszabadság, a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, majd a Heti Válasz megszűnésével alig maradt olyan lap, amit ne a Fidesz közvetlen baráti köre működtetne, vagy a Fidesz kegye tartana fenn.
A Liberálisok ezen a pár – még létező – sajtóorgánumon szeretne segíteni,
ezért egy olyan független, nem párt, és nem kormányzati alapú kuratórium létrehozását javasolják, amely lehetővé tenné a szabad piac érvényesülését, és vállalkozóknak, befektetőknek adna lehetőséget a sajtótermékek támogatására. Amelyben nem fideszes oligarchák között osztanák szét előre a pályázati pénzeket, hanem szabad pályáztatás útján, teljesítmény alapú rendszeren belül döntenék el független szakértők, hogy a társadalom objektív tájékoztatásával melyik sajtótermék szolgált rá az állam és az adófizetők támogatására.
Nem hagyhatjuk, hogy a Fidesz még több független szellemi műhely munkáját lehetetlenítse el! Itt az ideje megszüntetni a kora kádári időket idéző helyzetet, amely demokratikus viszonyok között, Európa nyugati országaiban teljesen elképzelhetetlen. A demokrácia alapja, a sajtószabadság és annak utolsó morzsái a tét – áll egyebek között a Liberálisok közleményében.
Épp hogy elkezdtük a hetilapok szemlézését, egyik alanyunktól máris búcsuznunk kell. Ma jelent meg a Heti Válasz utolsó száma, nyomtatásban legalábbis nem találkoznak a jövőben ezzel a lappal az olvasók. Béke soraira! A HVG-ben arról olvashatnak, hogy menekülnek a diákok az állami közoktatásból, a magán- és alapítványi iskoláők alig tudnak megbirkózni a korábban soha nem tapasztalt túljelentkezéssel. A 168 órában Juhász Péter, a megszűnt Együtt egykori elnöke arról beszél, hogy a Fidesz mozgatja a szocialistákat, de az LMP politikájára is hatással van.
Heti Válasz: Korszakzárás a Heti Válasznál
„A múlt héten visszakoztak Amerikából. Egy magyar gyökerű, republikánus üzletember mondott le a választások után eladósorba került Heti Válasz megvásárlásáról. Arra kellett rádöbbennie, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek.”
Ezekkel a sorokkal kezdi Borókai Gábor a lap utolsó számának vezércikkét. Majd így folytatja:
„Előbb a kormányzati üzenetekből gyorsan értő itthoni vállalkozások fordultak le a tárgyalásokról, majd a külföldi kapcsolatunk menedzselte amerikai is. A régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg. Így a kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére. A lap ezért – a helyzet rendeződéséig – június 7-én jelenik meg utoljára nyomtatásban.
Nem kérdés, a Heti Válasz alkotóközössége az úgynevezett G-nap (2015. február) után szorult helyzetbe került. Az egyik tulajdonos súlyosan összekülönbözött korábbi harcostársával, a miniszterelnökkel. Kormányzati körök távozásra biztattak bennünket, stabil anyagi bázist ígérve, de a gáláns ajánlat, hogy zöldmezősen új újságot hozhatunk létre, csak egzisztenciális biztonsággal kecsegtetett. 2015-ben már képtelen vállalkozásnak tűnt olyan nyomtatott sajtótermékkel a piacra lépni, amely az ellenoldali konkurencia, a HVG, a 168 Óra vagy az akkori Figyelő vásárlóközönségének nyomába érhetett volna. A nyomtatott sajtó egyre töpörödő helyzetében kellett volna számottevő tábort toboroznunk magunknak. Úgy értékeltük, hogy a kudarc borítékolható. Ezért maradtunk.
Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk. S aki olvasott bennünket, tudja, hogy a Heti Válasz és a Jobbik viszonya nem változott.
Egyre levegőtlenebb és egyre szűkebb térben állítottuk elő az újságot. Mindannyiszor támogattuk, bátorítottuk a kormány ország javát szolgáló HVG: erőfeszítéseit, de nem takarékoskodtunk a nemkívánatos jelenségek kritikájával sem. A kormányzati irányok többségét helyeseltük, de erősebb kontrollt kívántunk a hatalmat gyakorlóknak.
És most sem gondolunk mást.”
HVG: Menekülés a közoktatásból
Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget – olvasható a legfrissebb HVG cikkében. – Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel.
„Éveken át a magántanulói státuszt az egyedi életforma velejárójaként választhatták, például az élsportoló fiatalok éltek ezzel a lehetőséggel. Később azonban elszaporodtak azok az esetek, amikor egyes intézmények nem voltak képesek integrálni a nehezebben kezelhető gyermekeket, akkor magántanulói státuszt javasoltak számukra. Erről sokszor maga az intézmény döntött, illetve dönthet ma is, ha nem tud megbirkózni egy-egy diák nevelésével.
Mára megfordult ez a tendencia, sokan önként veszik ki a gyermekeiket a közoktatásból azzal, hogy tanulócsoportba „íratják”. A státusz megszerzésével a tanulói jogviszony, a támogatások megmaradnak, de a gyermek oktatásáról, arról, hogy félévenként osztályozó vizsgát tegyen, a szülőnek kell gondoskodnia. A félévenkénti vizsgát abban az iskolában kell letennie a gyerekeknek, amellyel a tanulói jogviszonyt létesítették.
A szülők többsége, társulva más családokkal, megszervezi a tanulócsoportokat, ezzel persze vállalva a tanítás költségeit is. Ez a „tandíj” attól függően is változik, hogy milyen és mennyi pedagógusra van szükség az adott programban. Ha speciális fejlesztéseket vállal egy ilyen tanuló közösség, akkor nyilván több pedagógus, fejlesztő szakember kell, ami növeli a költségeket. Ugyanakkor, ha a közösség szervez mondjuk szakköröket „külsősök” számára is, akkor ez a bevétel csökkentheti a családok hozzájárulását. Így a fizetendők tekintetében nagy a szórás, nagyjából harmincezer és nyolcvanezer forint között vannak a különböző csoportoknál.
A csoportok hátterét többnyire alapítványok, egyesületek, nonprofit szervezetek adják. Így a befizetett forintokat az utolsó fillérig a gyerekekre költik. Tehát a szülők számára jelent ez a taníttatás vállalkozást, nem pedig a csoportokat működtető nonprofit szervezetek szempontjából. Az ilyen tanközösségekből van egyre több országszerte, amelyek az elmúlt időszakban egyre gyakrabban találnak egymásra, támogatják, mentorálják az újonnan létrejövőket, azaz hálózatosodnak.”
168 óra: Juhász Péter: Az MSZP-t a Fidesz pénzeli és irányítja, de az LMP-ben is van Fidesz-hatás
Juhász Péter, a megszűnt Együtt volt elnöke szerint azzal követett el hibát a választási kampányban, hogy rosszul mérték fel, ki akar valójában kormányváltást Magyarországon – olvasható a ma meghjelent 168 órában. Ma már világos számára, hogy az MSZP-t a Fidesz irányítja és pénzeli, és az is, hogy az LMP-ben igenis van Fidesz-hatás.
Botka László tavaly ősszel szocialista árulókról beszélt, miután lemondott a miniszterelnök-jelöltségről, erről Juhász Péter azt mondja, hogy pont az elvtelenség volt az ok, ami miatt az Együtt nem volt hajlandó az MSZP-vel együtt közös listán indulni.
„A volt párt volt elnöke szerint az Együtt szenvedte talán a legnagyobb választási vereséget április 8-án. Nem érték el az 1 százalékos parlamenti küszöböt, ezért a kampánytámogatást vissza kell fizetniük, körülbelül 153 millió forintot. A vereség után gyűjtést szerveztek, a pénz nagy része összejött, a párt mégis megszűnt.
A volt pártelnök elismeri, hogy kudarcot vallottak, de véleménye szerint a gyűjtés eredménye mégis azt mutatja, hogy morálisan helyt álltak a választók előtt. Arra a kérdésre, hogy lehet, Orbán Viktor jobban ismeri az országot, ezért jobban meg tudja szólítani a magyar embereket, Juhász Péter úgy felelt, hogy csak jobban tudja befolyásolni őket hatalmi eszközökkel.”
Magyar Narancs: Toroczkai, Emberevők, Királyhágómellék, Stop Soros
A Magyar Narancs Az Út Orbánig című cikkében Toroczkai László tényekkel és homályokkal teli pályaképét vázolja fel, ír arról, hogy kormány harmadszor fut neki a Stop Sorosnak, valamint Emberevők címmel egy összeállítást közöl az 1946-os magyarországi antiszemita erőszakhullámról. Olvashatnak a lapban az új olasz kormányról (Kényszerházasság), valamint a kirrályhágómelléki református püspök elleni újabb ügynökvádról.
Lionel Messit és Cristiano Ronaldót is lepipálta a bokszoló Floyd Mayweather, az egyetlen meccsért kapott 275 millió dollár pénzdíjjal a legjobban fizetett sportoló volt a világon. Az Európában focizó két sztár is növelte keresetét 2017-ben.
Floyd ‘Money’ Mayweather bokszoló lett a legjobban fizetett sportoló a világon az elmúlt tizenkét hónapban – derül ki a statista.com grafikonjából. Mayweather a Conor McGregor ketrecharcos legyőzéséért kapott 275 millió dollárral került a Forbes listájának élére 285 milliós (77 milliárd forint!)összkeresettel. Azért a legyőzöttnek sincs oka panaszra.
Forrás: statista.com
Mögötte mifelénk is ismert nevek találhatók Messivel, Cristiano Ronaldóval és a kosárlabdázó LeBron Jamesszel. A sorban lejjebb lévő Stephen Curry szintén kosaras, Matthew Stafford és Matt Ryan pedig amerikaifocista.
Ha az egyszeri pénzeső nem lett volna, a rangsort tavalyhoz hasonlóan a most is jól szereplő sportolók vezetnék. Egy évvel korábban a lista élén C. Ronaldo állt 93 millió dollárral, utána LeBron James (86,2) és Messi (80 millió) következett. Vagyis a portugál és argentin focisták javadalmazása jelentősen emelkedett egy év alatt.
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök fellebbezést nyújtott be a hivatali visszaélés miatt őt két év börtönbüntetéssel sújtó ítélet ellen, ám további négy folyamatban lévő ügyben is hamarosan ítélet várható – jelentette a balkáni oknyomozó újságírói hálózat, a BIRN.
A Macedóniát több mint tíz évig vezető jobboldali Nikola Gruevszkit május végén találta bűnösnek egy szkopjei bíróság, mert miniszterelnökként politikai befolyását latba vetve, törvényellenes módon vásárolt páncélozott luxusautót a kormány, de voltaképpen saját maga számára.
A BIRN információi szerint azonban további négy esetben is bűnösnek találhatják. Gruevszki mindegyik ügyben ártatlannak vallotta magát, és többször is kijelentette, hogy véleménye szerint politikailag motivált vádemelésekről van szó, amelyek mögött a jelenlegi szociáldemokrata kormány áll.
Az ügyekre a 2015-ben, az akkor még ellenzéki szociáldemokraták által kiszivárogtatott telefonbeszélgetések által derült fény.
Az ügyben kijelölt különleges ügyész is ezen felvételek alapján emelt vádat, és perdöntőnek bizonyultak a luxus kormányautó megvásárlásáról szóló eljárás során is.
A Titanic fedőnevet viselő eljárásban nemcsak Gruevszki, hanem az akkor még általa vezetett jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) több tisztségviselője ellen is vádat emeltek, mert a gyanú szerint választási csalást készítettek elő 2013-ban. Nikola Gruevszkit bűnszervezetben való részvétellel, a választási kampány során szerzett pénzeszközökkel történő visszaéléssel, valamint a voksolók szabad választási jogának megsértésével vádolják.
Ha mindhárom vádpontban bűnösnek találják, akár 13 év börtönbüntetésre is ítélhetik.
A TNT nevű ügyben a különleges ügyész hivatali visszaéléssel vádolja a volt miniszterelnököt, amelyért legfeljebb háromévnyi börtönbüntetés szabható ki. A vád szerint Gruevszki minden alap nélkül rendelte el egy olyan épület lebontását, amelyet egykori politikai szövetségese, később pedig ellenfele épített.
A harmadik vádirat szerint Nikola Gruevszki és társai megsértették a közbeszerzési törvényt, és jogellenes befolyást gyakoroltak, amikor két autópályaszakasz megépítését egy kedvezményezett kínai építési cégre bízták. A kiszabható börtönbüntetés ebben az ügyben egytől három évig terjed.
A Shamari, vagyis Pofozás fedőnevet viselő ügyben pedig azzal vádolják a volt kormányfőt, hogy
2013-ban egy ellenzéki polgármester és a pártközpontja elleni támadást rendelt el.
A vád közrend elleni bűncselekményre történő felbujtás, amiért hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik.
Mindezeken felül a BIRN információi szerint továbbra is Nikola Gruevszki a legfőbb gyanúsított az Ezüstpénz fedőnevet viselő nyomozásban, amely azt vizsgálja, hogy Nikola Gruevszki, valamint a VMRO-DPMNE további tíz tagja több éven át pénzmosáson keresztül illegálisan finanszírozta-e a pártot.
A Pedro Sánchez vezette szocialista kabinet 17 minisztere tette le hivatali esküjét VI. Fülöp király jelenlétében a Madrid melletti Zarzuela-palotában. A beiktatási ünnepségen elmaradtak a vallási jelképek, a Biblia és a feszület, ahogy Pedro Sánchez kormányfő eskütételekor is, először a spanyol demokrácia négy évtizedes történetében.
A kormánytagok az alkotmányra tett kézzel mondták el fogadalmukat. A spanyol történelem során először alakult olyan kormány, amelyben többségben vannak a nők.
Sánchez kormányában 11 minisztériumot irányítanak nők, köztük a legfontosabb gazdasági tárcákat.
„Az új kormány elkötelezett az egyenlőség mellett”
– fogalmazott Pedro Sánchez a kormányzati névsor szerdai bejelentésekor, hangsúlyozva kabinetje Európa-barát politikáját is.
Az uniós elköteleződést jelzi, hogy a külügyi tárcát a jövőben külügyi, európai uniós és együttműködési minisztériumnak nevezik, vezetője pedig Josep Borrell, aki 2004 és 2007 között az Európai Parlament (EP) elnöke volt.
Nadia Calvino Santamaría, a megújuló gazdasági és üzleti minisztérium vezetője pedig az Európai Bizottság költségvetési ügyekért felelős főigazgatói posztjáról érkezett, amelyet 2014 óta töltött be.
Pedro Sánchez zömében kormányzati tapasztalattal rendelkező, szocialista elköteleződésű tagokat választott kormányába. Közülük többen voltak államtitkárok a 2011-ben leköszönt szocialista Zapatero-kormányban, vagy tanácsosi, azaz helyi miniszteri tisztséget töltöttek be valamelyik spanyol autonóm közösség kormányában.
Pedro Sánchezt múlt pénteken választotta meg miniszterelnökké a spanyol parlament azzal, hogy elfogadta a szocialista párt bizalmatlansági indítványát, és megvonta a bizalmat Mariano Rajoy konzervatív kormányfőtől, miután pártját,
a konzervatív Néppártot (PP) korrupció miatt marasztalta el első fokon a bíróság.
Az új kormány komoly kihívás elé néz, mivel a szocialista pártnak 84 mandátuma van a 350 fős törvényhozásban, vagyis jelentős kisebbségben vannak ahhoz, hogy elképzeléseiket más pártok együttműködése nélkül meg tudják valósítani.
A kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került.
A jelek szerint az újabb kétharmad birtokában Orbán Viktor nekimegy a bíróságoknak – írja a német lap. Megfigyelők szerint ehhez a startjelzést az adta meg, hogy a kormányfő rögtön a választási győzelem után élesen bírálata a Kúriát, amiért az érvénytelennek nyilvánított több ezer szavazatot és ez a Fidesznek egy parlamenti helyébe került. Majd nem sokkal később bejelentette az igazságszolgáltatás reformját. Az Európai Néppárt nyilvánosan aggályát fejezte ki, hogy a politikus most megpróbálhatja még jobban kiépíteni a hatalmát, miközben már a bíróságok képezik az egyetlen megmaradt ellensúlyt.
Hogy ezt letörje, Orbán nem olyan brutális módszert alkalmaz, mint a lengyelek. Közigazgatási bíróságot tervez, ám az ellenzők attól tartanak, hogy ily módon politikailag fontos ügyeket ki lehet majd vonni az eredeti jogrendszer hatálya alól.
Az egész szisztémában központi szerepet tölt be a miniszterelnök barátjának számító Polt Péter, bár idáig még nem tudták rábizonyítani, hogy kényes korrupciós ügyekben akadályozza a bírósági eljárást. Viszont nagyon is tetten érhető az ütközés Handó Tündével, aki ellen a kinevezési gyakorlat kapcsán ellentámadásba mentek át a bírák. A hatalmi ág függetlenségére felügyelő Bírói Tanács nyíltan kétségbe vonta Szájer József feleségének elfogulatlanságát. Mindazonáltal arról egyelőre nincs szó, hogy a politikai járszalagra vette volna az igazságszolgáltatást, Darák Péter pl. igen határozottan fellép Handóval szemben.
Az unió Csalás Elleni Hivatala azt gondolja, hogy Nagy-Britanniából Magyarországra és Görögországba tevődött át az évek óta megfigyelt kínai kereskedelmi csalássorozat. A módszer lényege, hogy a ténylegesnél jóval kisebb összértéket jelentenek be a vámnál, ily módon kevesebb illetéket, illetve adót kell leróni – írja a Reuters.
Az EU a briteknél az idén megelégelte a dolgot 2,7 milliárd euró megfizetését írta elő, elmaradt vámbevétel címén. Ám az OLAF-nál most azt gyanítják, hogy a kínaiak a visszaéléseket átterelték az új selyemútra, mert a magyar és a görög vámstatisztika azt mutatja, hogy az utóbbi két évben igencsak megugrott az alul értékelt ruhaneműk és cipők importja. Egyidejűleg a briteknél igencsak alábbhagytak az ilyen kísérletek. Mint emlékezetes, Peking megvette Pireusz kikötőjét, amelyet Európa kapujának szán a saját termékei számára, és azon keresztül akarja eljuttatni az áruit Magyarországra. Az illetékes uniós nyomozóhatóság képviselője sürgette Brüsszelt, ne engedje meg, hogy a létesülő infrastruktúrát törvénytelen kereskedelemre használják.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Alig tudnak felvenni gyerekeket magániskolákba, annyira sokan keresnek az állami intézményeken kívül lehetőséget – olvasható a legfrissebb HVG cikkében. – Jobb híján a szülők arra vállalkoznak, hogy magántanulói csoportokat alakítanak a legkülönbözőbb igényekkel.
Juhász Péter, a megszűnt Együtt volt elnöke szerint azzal követett el hibát a választási kampányban, hogy rosszul mérték fel, ki akar valójában kormányváltást Magyarországon – olvasható a ma meghjelent 168 órában. Ma már világos számára, hogy az MSZP-t a Fidesz irányítja és pénzeli, és az is, hogy az LMP-ben igenis van Fidesz-hatás.
A Magyar Narancs Az Út Orbánig című cikkében Toroczkai László tényekkel és homályokkal teli pályaképét vázolja fel, ír arról, hogy kormány harmadszor fut neki a Stop Sorosnak, valamint Emberevők címmel egy összeállítást közöl az 1946-os magyarországi antiszemita erőszakhullámról. Olvashatnak a lapban az új olasz kormányról (Kényszerházasság), valamint a kirrályhágómelléki református püspök elleni újabb ügynökvádról.
