Idén nagyon erős volt a határon túli színházak felhozatala, ennek megfelelően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Ibsen-előadása, a Rosmersholm lett a legjobb a 18. Pécsi Országos Színházi Találkozón, amelynek díjait szombaton adták át Pécsen.
A szakmai zsűri által legjobb előadásnak ítélt produkció még két díjat kapott, a Rebekka Westet alakító Imre Évát a legjobb női főszereplő, Andrij Zsoldakot és Daniel Zsoldakot a legjobb díszletért járó díjjal ismerték el.
A legjobb rendezésért járó díjat Székely Kriszta, a budapesti Katona József Színház Kaukázusi krétakör című darabjának rendezője kapta,
a legjobb férfi főszereplő a darabban Azdakot játszó Kocsis Gergely lett.
A legjobb női mellékszereplő a Radnóti Színház III. Richárd című előadásából Kováts Adél, a legjobb férfi mellékszereplő a kecskeméti Katona József Színház által színre vitt Csárdáskirálynőben Kaucsiánó Bonifác grófot alakító Szemenyei János lett.
A legjobb harminc év alatti színésznő díját Szakács Hajnalka, a debreceni Csokonai Színház művésze kapta Csehov Három nővér című drámájában nyújtott alakításáért. Ez a produkció kapta a legjobb színpadi mozgás és térhasználatért, illetve Kozma András a legjobb dramaturgi munkáért járó díját is.
A színészzsűri különdíját a legjobb női alakításért Pálmai Anna kapta A kaukázosi krétakörben nyújtott alakításáért a Katonában, a legjobb férfi alakításét pedig Horváth László Attila a Móricz Zsigmond Színház Illatszertár című előadásáért. A közönségzsűri díját is ez a darab kapta.
A migránsokkal barátkozó Theresa May, az MSZP vasárnapi kongresszusa és a veszélyeztetett férfi faj is téma volt a kormánypárti sajtóban.
Behódolt az iszlámnak Theresa May az Origo szerint
„Theresa May brit kormányfő bizonyára tudja, hogy az arab eredetű „iszlám” szó jelentése behódolás, alávetés. Ő most pontosan ezt gyakorolja.
Néhány napja ért véget a ramadán, a hagyományos muszlim böjt hónapja. Nagy-Britannia miniszterelnöke valamiért úgy érezte, hogy emiatt el kell mennie egy londoni mecsetbe.
Az eseményről videofelvétel is készült, aminek az alapján May szemmel láthatóan jól érezte magát a muszlim migránsok körében.” (Origo: A brit miniszterelnök fejkendőben látogatott meg egy mecsetet – videó)
A 888 az MSZP haláltusájának tartja a vasárnapi kongresszust
„A legfrissebb hírek szerint a vasárnap tisztújító kongresszust tartó szocialista párt megújul, de mégsem, négy elnök aspiránsról szavaz, illetve valójában csak kettőről, és eladja a Villányi úti konferenciaközpontot, amit talán mégsem ad el.” (888: A maradék vagyona maradékát is kiárusítja a haláltusáját vívó MSZP)
A Magyar Idők szerint is már csak a felszámolás vár a pártra
„Vasárnap elnököt választ az MSZP. Ám hogy ki lesz a szocialista párt vezetője, majdnem mindegy. A baloldali párt tagsága mindössze arról dönt, hogy a már egyszer megbukott Mesterházy Attila újra leborotválja-e d’artagnanos szakállát, vagy a Tóth Bertalant távirányító Puch László elkezdheti-e csődgondnoki munkásságát.” (Magyar Idők: Csődgondnokok)
A Pest Srácok blogja sajnálja a szegény, szegény MSZP-t
„Nem akarom ezt érezni, de szegény, szegény MSZP. Vagy a Mesterházy vagy a Tóth. Gondolom Retkes Attila nem vállalta.
Tudjátok az a Mesterházy, aki 2010-ben bevállalta a miniszterelnök-jelöltséget abban a boldog tudatban, hogy a biztos kudarcot csak nem varrják a nyakába. Cserébe országos ismertséget kapott és négy évet arra, hogy valamit kezdjen az MSZP-vel. Ezt az időt olyan hatékonyan használta ki, hogy alig bírta kilőni a Bajnait a miniszterelnök-jelöltségből és összefogott azzal a Gyurcsánnyal, aki három évvel előtte kettészakította az MSZP-ét és nem mellesleg háborús méretű károkat okozott az országnak, amikor hatalmon volt.
Tóbiás József jött utána, aztán meg Molnár Gyula (remélem jól emlékszem, az arcok nem ugranak be), és most Tóth Bertalannal kell megküzdenie a poziért.
Mert a Kunhalmit, aki tehetségesebb náluk, férfisoviniszta módon kiracizták.
Tóth Bertalannal emberek! …
Azt hiszem a „káderhiány” fogalmát bízvást illusztrálhatjuk ezzel a párossal az idők végezetéig.” (Pesti Srácok: Az MSZP új elnöke)
A férfiak elnyomása zavarja a 888-at
„Úgy tűnik, vesztésre állnak a ballibek által évtizedek óta folytatott nemek közötti genderharcban a férfiak a nőkkel, a feminácikkal, a transzneműekkel és mindenki mással szemben is. Veszélyeztetett faj a férfi. Van apák napja, de minek is?
A gender alapú identitásokat nemzetközi ünnepnapokkal is megerősítő globális baloldal a nőnap, az anyák napja és a meleg büszkeség, azaz a pride-napok és -hónap mellett mellett dobott egy kicsit lerágott csirkecsontot a férfiaknak is:
Ez az Amerikában kitalált apák napja.
A minden év harmadik júniusi vasárnapján megszervezett apák napja jól mutatja, hogy a balliberálisok genderikonográfiájában hol is van a férfiak helye. Nagyjából sehol. Nincs olyan felhajtás az apák napja körül, mint ami a többi genderalapú „ünnepnapot” övezi.” (888: Feminácik figyelem! Holnap apák napja!)
Újabb exkluzív infókat osztott meg az Origo az EU menekültpolitikájáról
„Információink szerint az Európai Bizottság egy migrációt támogató uniós költségvetési javaslatot tett le az asztalra, amely a jelenlegi (2014-2020) 13 milliárd euró helyett immár 35 milliárd eurót biztosítana a következő hétéves ciklusban (2021-2027) a migráció kezelésére és az úgynevezett „határvédelemre”. A javaslat megvizsgálása után azonban egyértelműen kiderül, hogy a megnövelt források nem a migránsok beáramlásának a megszüntetését céloznák meg, hanem a migrációt ösztönöznék.” (Origo: Háromszor annyit költene Brüsszel a migráció ösztönzésére, mint eddig)
Az Egyesült Államok elnöke felhívta a magyar miniszterelnököt annak kapcsán, hogy az új amerikai nagykövet a jövő héten foglalja el budapesti állomáshelyét.
Erről Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. A tárgyalás részleteiről pedig Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Trump szerint az új nagykövet, David Cornstein nagyszerű ember, akinek az érkezése lehetőséget biztosít a kétoldalú kapcsolatok további javítására.
Hozzátette, hogy beszéltek a határvédelem fontosságáról és egyetértettek abban is, hogy az az ország, amely nem tudja megvédeni saját határát, az nem ország többé.
A miniszter tájékoztatása szerint
az amerikai elnök biztatta Orbán Viktort, hogy védje erősen a déli határt.
Orbán Viktor biztosította az amerikai elnököt, hogy Magyarország elkötelezetten folytatja eddigi migrációs politikáját, és megvédi határait.
Orbán Viktor azt is kiemelte Trumpnak, hogy Magyarország számára fontos, hogy az EU visszanyerje versenyképességét, ugyanis a magyar kivitel kis híján nyolcvan százaléka az EU tagországaiba irányul – mondta el Szijjártó.
Karácsony Gergely és Hiller István erről az után beszélt, hogy megkoszorúzták Nagy Imre szobrát az 56-os vértanúk emléknapján.
Hatvan éve végezték ki Nagy Imrét. Az 56-os vértanúk emléknapján Karácsony Gergely arról beszélt, hogy az 1956 után eltiporni akart szellem 1989-ben feltámadt. „Újra hittünk abban, hogy Magyarországon szabadság lesz, és újra köztársaságban élhetünk”, most viszont „a zsarnokság újra és újra feléledő erőivel szemben újra meg kell védenünk a köztársaságot és a szabadságot” – mondta.
Ezután arról beszélt, hogy a kormány ki akarja retusálni Nagy Imrét a történelemkönyvekből, és
a szobrát is elvitetnék az országház tőszomszédságából, hogy eltávolítsák a szellemét.
Pedig Karácsony szerint éppen ő volt az egyetlen 20. századi politikus, akit minden magyar a történelem jó oldalára sorol. Így ha az volna a cél, hogy a történelemmel egybeforrasszák a magyarokat, akkor Nagy Imre lenne az egyik hős, akire ezt alapozni lehetne.
Azzal fejezte be, hogy az MSZP-P párbeszéd, amely Nagy Imre szellemi öröksének tartja magát, kiáll azért, hogy a szobor a helyén maradhasson, és hogy senki ne pocsékolhassa el erkölcsi örökségét. (A szobor elvitetése ellen korábban a Demokratikus Koalíció is kikelt, Gyurcsán Ferenc petíciót is indított ellene.)
Hiller István is arról beszélt, hogy a kormány törekvései ellentétesek 1989 szellemiségével, „itt arról van szó, hogy Nagy Imrét akarják arrébb tenni a magyar történelemből”, valamint megerősítette, hogy a pártszövetség a párt szellemi örökösének tekint magára.
Június 16-án Áder János köztársasági elnök Rákoskeresztúri új köztemetőben emlékezett: virágot helyezett el Nagy Imre, valamint a forradalom névtelen áldozatainak sírjánál a 301-es parcellában, főhajtással tisztelgett a forradalom erdélyi mártírjai előtt a 298-as parcellában, továbbá megkoszorúzta a 300-as parcellában lévő, Jovánovics György által készített emlékhelyet.
Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke és Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára is koszorúzott a Vértanúk terén.
Sebastian Kurz osztrák kancellár mondta ezt egy interjúban. Arról is beszélt ugyanakkor, hogy a demokrácia és a jogállamiság ügyében nincs kompromisszum. Júliustól Ausztria lesz az Európai Unió soros elnöke.
Az osztrák kancellár a Der Standardnak adott interjút, ebben beszélt többek között arról, hogy az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, az oroszokkal való feszültség, a törökországi helyzet és az EU-tól délre lévő országokban dúló polgárháború és terror miatt az Uniónak össze kell tartania, és szorosan együtt kell működnie.
Mint mondta, egyetért Guy Verhofstadttal, a liberálisok EP-frakcióvezetőjével, aki szerint, ha holnap az EU-t valaki megtámadja, akkor nincs, aki megvédje. Viszont úgy látja, hogy az elmúlt években történtek lépések a közös biztonságpolitikában, még ha messze is van a cél.
Kurz beszélt arról is, hogy
az Unióban vannak feszültségek.
Szerinte ha Kelet-Európában az a benyomás, hogy az ottani országok másodosztályú EU-tagok, akkor az minden, csak nem pozitív. Megemlítette, hogy az osztrák parlamentben bírálták azért, mert kapcsolatban van bizonyos kormányokkal, de szerinte ezt muszáj megtenni.
Kurz szerint nem érdemes táborokra osztani az Európai Uniót, mert ez csak további megosztottsághoz vezet, és
„nem lehet azt gondolni, hogy egy Orbán Viktor vagy egy Matteo Salvini kompromisszumkészebb lesz, ha lenézik őket”.
Ő úgy látja, hogy a közös biztonság- és védelempolitika legnagyobb támogatói pont a visegrádi országok. Nem ért egyet azzal, ha valaki feketén-fehéren látja a helyzetet, szerinte a tagok jó és rossz európaiakra való felosztása a garancia arra, hogy az EU szétessen.
Kurz nagyon sok mindenben egyetért a holland liberális miniszterelnökkel, Mark Ruttével, például abban is, hogy az EU-nak kevesebb dologgal kellene foglalkoznia, de támogatja például az egységes piac, a környezetvédelem és a mezőgazdasági és regionális politika átgondolása irányába tett lépéseket is. Emellett csökkentené a bürokráciát és könnyebbé tenné a munkahelyteremtést.
Az EU fontos feladatai között említette a külső határok kezelését és az Európai Bizottság létszámának a csökkentését.
Az ő víziója egy karcsúsított, egységesebb, koncentráltabb Európai Unió. Megszüntetné például, hogy Strasbourgban és Brüsszelben is legyenek parlamenti ülések.
Az egységesebb EU-n azt is érti, hogy egyenrangú partnerekként kezeljenek mindenkit, ne nézzenek le senkit. Ugyanakkor azt is kiemelte:
„A demokrácia és a jogállamiság nem lehet kompromisszum tárgya.”
Más kérdésekben viszont teret lehet engedni az eltérő véleményeknek és véget kell vetni a kioktatásnak, mert az az egységes Európát veszélyezteti.
Szerinte muszáj, hogy az EU a fontos kérdésekben szorosan együttműködjön, a kisebb ügyekben viszont hátrébb kellene lépnie. Például meg kell erősíteni a határvédelmet és át kell dolgozni a regionális támogatások rendszerét.
Szívesen látná, ha lenne vita arról, hogy az EU mire költi a pénzt, szerinte ennek felvetése nem jelenti azt, hogy valaki Unió-ellenes lenne.
Az EU-t szerinte Mark Rutte és Emmanuel Macron tudná modernebb irányba vezetni,
de ez csak akkor sikerülhet, ha a tagállamok követik őket.
A menekültügyben Sebastian Kurz nem vár komoly előrelépést a júniusi uniós csúcstól, de abban bízik, hogy az év második felében, az osztrák soros elnökség alatt már lesznek sikerek. Emellett még a digitalizáció és a EU nyugat-balkáni bővítése terén akar lépéseket tenni.
Néhány órával a spanyol-portugál rangadó előtt hozták nyilvánosságra a hírt: adócsalás miatt elítélte a bíróság a portugál sztárt. Aki aztán mesterhármast lőtt a spanyolok ellen, de a vége így is döntetlen lett. A többi mai vb meccsen Uruguay Egyiptomot, Irán pedig Marokkót verte 1-0-ra.
Uruguay-Egyiptom meccsel kezdődött a foci vb második napja, a tegnapi nyitómeccs után. Az egyiptomiaknál nem játszhatott a legnagyobb sztár, Mohamed Szalah, akinek még nem jött rendbe teljesen a BL-döntőn szerzett sérülése, így valószínűleg a szakvezetés úgy döntött, hogy azon a két meccsen játszik majd, amelyik fontosabb lehet a továbbjutást tekintve.
Uruguay ellen aztán
meglepően jól tartották magukat az egyiptomiak,
nagyon jól védekeztek, a dél-amerikaiaknak helyzetük is alig volt. Amikor pedig mégis, akkor több esetben az egyiptomi kapus, el-Senavi védett nagyszerűen, például Suárez két ziccerénél, vagy Cavani távoli lövésénél, egyszer pedig a kapufa is kisegítette.
A 89. percben azonban már ő sem tudott mit tenni: egy szabadrúgást az Atlético Madrid védője, Giménez a kapuba fejelt, ezzel
1-0-ra nyert Uruguay.
A nap második meccsét Marokkó és Irán játszotta. A találkozó a marokkóiak mezőnyfölényével kezdődött, volt egy-két helyzetük is, de a legnagyobb ziccert az irániak hagyták ki a félidő végén: az egyik sztárjuk, Azmun egyedül vihette kapura a labdát, de védett a kapus, majd az ismétlés is elakadt benne.
A második félidőben aztán egyre unalmasabb lett a meccs, helyzetek se nagyon voltak, az iráni kapusnak kellett egyszer egy távoli lövésnél védenie. Az utolsó percek viszont itt is gólt hoztak, méghozzá a vb első öngólját: a 95. percben egy beadás után a marokkói Buhadduz a saját kapujába fejelt, így
1-0-ra nyert Irán.
A nap rangadóját Spanyolország és Portugália játszotta este, pikáns előzmények után. A spanyolok két napja kirúgták a szövetségi kapitányt, mert a szövetség engedélye nélkül aláírt a Real Madridhoz, a portugálok legnagyobb sztárjáról, Cristiano Ronaldóról pedig ma derült ki, hogy elítélte a spanyol bíróság.
A Real Madrid játékosának adócsalási ügye régóta tart már. A vád 14,7 millió eurós csalásról szólt, az eredeti hírek szerint három és fél év börtönre is számíthatott volna. Az ítélet végül 5,7 milliós csalásról szól, ezért
Ronaldo két év börtönt és 18,8 millió eurós pénzbüntetést kapott.
Ez nem jelenti azt, hogy valóban börtönbe is kell mennie: a spanyol törvények szerint ugyanis a rövidebb büntetéseket, amennyiben első alkalommal ítélnek el valakit, automatikusan felfüggesztik.
A meccsen aztán már az elején előnybe kerültek a portugálok: Nacho hozzáért Ronaldóhoz a 16-oson belül, a portugál elesett, a bíró büntetőt ítélt, amit Ronaldo be is lőtt. A gól után mezőnyfölénybe kerültek a spanyolok, de a portugál kontrák is veszélyesek voltak, egy alkalommal Jordi Alba óriási helyzetben mentett az utolsó pillanatban.
A félidő közepén jött az egyenlítés: Diego Costa és Pepe küzdött a labdáért, a portugál eljátszotta, hogy Costa megütötte, de a bíró nem hitte el, Costa tovább vitte a labdát, és két másik védőt kicselezve szép gólt lőtt.
Aztán majdnem a vezetést megszerezték a spanyolok: Isco lövése a felső lécről a gólvonalra pattant, később Iniesta lőtt centikkel mellé. A szünet előtt mégis a portugálok lőttek újabb gólt: Ronaldo lapos lövését a sokak által a világ legjobb kapusának tartott De Gea csúnyán bevédte.
Hatalmas potyagól volt.
A szünet után folytatódott a spanyol mezőnyfölény, és hamar sikerült ismét egyenlíteni: egy szabadrúgás után Busquets fejelte vissza a labdát Costa elé, akinek két méterről nem volt nehéz dolga. Néhány perccel később már a spanyolok vezettek: egy megpattanó labda Nacho elé került, aki 18 méterről kapásból rálőtte, óriási kapufás gól lett belőle.
Ezután a spanyolok visszavettek az iramból, így kicsit leült a meccs, a végére azonban itt is maradt gól. A portugálok kaptak egy szabadrúgást jó helyről, a második félidőben pedig szinte labdához sem érő Ronaldo pedig ebből belőtte harmadik gólját. Érdekesség, hogy ez volt a 48. szabadrúgása Eb-ken és vb-ken, amit kapura lőtt, és az első gólja.
A végén még nyerhettek is volna a portugálok, de Quaresma lövését blokkolták a védők, így maradt a 3-3.
Barátságos külső környezetben lassulva nő a magyar gazdaság, amely szinte teljesen az uniós támogatásokra támaszkodik – írja vendégszerzőnk. Katona Tamás szerint a szociális ágazatban is csak közösségi pénz jut fejlesztésekre. Versenyképességben a térségben lassan mindenki lehagyja Magyarországot.
A globális gazdaság az első negyedévben az előzetes adatok szerint a korábbi évekénél dinamikusabban bővült. Az egyesített GDP növekedése a múlt évben elérte a 3,7 százalékot, amely 0,5 százalékponttal meghaladta az előző évi bővülést. Az IMF az idei, valamint a jövő évre is további gyorsulást, 3,9 százalékos összesített GDP növekedést vár a világgazdaságban. A politikai természetű kockázatok, a regionális konfliktusok ellenére az idei kilátásokat az elemzők többsége kedvezőbbnek ítéli meg a múlt évinél; az első negyedévi előzetes adatok a mérsékelt optimizmust támasztják alá.
A fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,5 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez, és 2,6 százalékkal a megelőző év azonos időszakához képest. Az Egyesült Államokban az első negyedévben – az előző negyedévi 2,6 százalékkal szemben – 2,9 százalékkal bővült a gazdaság éves összehasonlításban.
Az Európai Unió egyesített bruttó hazai terméke az első negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és – a várakozásokat meghaladóan – 2,4 százalékkal a megelőző év azonos időszakához képest. Az eurózónában ugyancsak 0,6 százalékkal emelkedett a GDP az előző negyedévhez, és 2,5 százalékkal az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A legnagyobb teljesítményt nyújtó német gazdaság az első negyedévben az eurózónáét megközelítő dinamikával, 0,3, illetve 2,3 százalékkal nőtt.
A magyar gazdaság 2010 óta problematikus változásokon ment keresztül. A növekedés dinamikáját gyakorlatilag az uniós források bevonásának lehetősége, a támogatásban preferált vállalkozói kör kiválasztásában tudatos kormányzati szándék szerinti időzítése határozza meg.
Amíg a környező országokban a 2008. évi válságot követően számottevő fejlődés indult, nálunk ez nem következett be. Fokozatosan romlik versenyképességünk, mert a kilencedik éve regnáló kormány gazdaságpolitikája torzítja a versenyt, nem teszi lehetővé a vállalkozások egészséges fejlődését.
Emiatt felhasználható uniós támogatás hiányában alig bővülne a gazdaság.
A múlt évben már érzékelhető volt a 2014-2020 évek középtávú uniós ciklusában – ismételten sajátos módon – lehívott jelentős összegek élénkítő hatása. Ennek megfelelően a múlt év egészében – előzetes adatok szerint – 4,2 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék volumene. Az idei évben is folytatódott a dinamikus növekedés: az első negyedévben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 1,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez, és 4,7-del a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.
Katona Tamás MTI Fotó: Illyés Tibor
Az év egészében is a tavalyihoz hasonló ütemű, 4 százalék körüli bővülés várható, bizonyos kockázatokkal. Ez a dinamika 1,5 százalékponttal meghaladja az Európai Unió, valamint az eurózóna átlagát, a térségünkben ugyanakkor ez az index gyakorlatilag csak közepes. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy a magyar gazdasági növekedés átmeneti gyorsulása nem állítja meg, sőt egyes országokhoz képest még növeli is a leszakadásunk mértékét. A magyar kormány az idei konvergencia programban a következő négy évre egyenletes, 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel számol, ennek azonban nincs realitása; a gazdasági folyamatok alapján feltehetően a jövő évben még 3 százalék feletti növekedés várható, de a továbbiakban erre nem lehet számítani.
A kormány az Európai Bizottság számára ez év tavaszán készített konvergenciaprogramban nem csak a következő négy év kilátásait ítéli meg rendkívül pozitívan, hanem az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának eredményeit is. A magyar gazdaság helyzetét nagyon jónak, a versenyképességet folyamatosan javulónak minősíti, és még a környező országokhoz képest is kedvezőnek mutatja be a gazdasági növekedés alakulását. Ha azt az elvet követjük, mely szerint a statisztika a bázis megválasztásának művészete, akkor ez a konvergencia program betöltötte a neki szánt feladatot, ugyanis olyan kiragadott idősorokat és időszakokat választ, illetve mutat be, amelyek látszólag alátámasztják a kormány érvelését.
Ez azonban nem feledtetheti azt a valós helyzetet, hogy
Magyarország versenyképessége rendkívül kedvezőtlen, a kelet-közép-európai tagországok pedig egyre jobban lehagynak bennünket.
A 2004-ben csatlakozott országok között a háztartások egy főre jutó fogyasztásában, az egy főre jutó bruttó hazai termékben, a születéskor várható élettartamban Magyarország az utolsó helyen áll; Lengyelország, Szlovákia, a balti államok az utóbbi években sorra elhagyták hazánkat, noha egy évtizeddel ezelőtt ezek az országok mögöttünk voltak az uniós rangsorban. Sőt, Románia a háztartások egy főre jutó fogyasztásában gyakorlatilag beérte a magyar háztartások hasonló mutatóját.
Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a konvergenciaprogramban vázolt kormányzati gazdaságpolitika a munkaalapú társadalom elképzelésével, az oktatás háttérbe szorításával és ezáltal a társadalmi mobilitás lehetőségének beszűkítésével, az unortodox monetáris politikával, az egészségügy és a szociális szféra fokozatos ellehetetlenítésével akár hosszú távon is fenntartható.
Igaz ennek iszonyatos ára van: az ország tartós lecsúszása,
a modernizáció, és ezzel a fejlett tagállamokhoz közelítés esélyének elvesztése.
A foglalkoztatottság statisztikai mutatói az elmúlt négy évben látványosan javultak, ezen belül az utóbbi két évben az elsődleges hazai munkaerőpiacon is érdemben emelkedtek. A magyar munkanélküliségi ráta az Európai Unió egyik legalacsonyabb értékét mutatja, igaz úgy, hogy ebben az európai gyakorlattól eltérve a KSH a közmunkásokat is munkaerőpiaci foglalkoztatottnak tekinti. Ezzel a tényleges munkanélküliségi ráta 7,3 százalék lenne, ami kissé meghaladja az Európai Unió átlagát.
A foglalkoztatási mutató meghatározásakor a munkaerő-felvétel módszertana alapján 97 ezer – 12 hónapnál rövidebb ideje – külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH; számuk 13,2 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. (A kormánytól független elemzések azonban legalább 350 ezer külföldi magyarról számolnak be – a szerk.)
Az aktív munkanélküliek száma a február és április közötti trimeszterben 177 ezer fő volt, 32 ezer fővel, 15,3 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésre álló adatok szerint az első negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 238 ezren válaszolták az adatfelvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták az elhelyezkedést; közülük 44 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek számának figyelembevételével meghatározott mutató – a vizsgált trimeszterben 3,8 százalék volt, 0,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség:
az álláskeresők nagy hányada, 43,5 százaléka legalább egy éve nem talált elhelyezkedési lehetőséget.
A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban is megközelítette a másfél évet, 17,1 hónap volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma április végén 258 ezer fő volt, 16,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év negyedik hónapjában a foglalkoztatók 39 ezer új álláshelyet jelentettek be, 70,8 százalékkal kevesebbet, mint egy hónappal, és 27,1 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a piaci munkahelyek száma 1,7, a támogatott munkahelyeké 40,9 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az áprilisban bejelentett
új álláshelyek több mint fele, 52,6 százaléka még mindig közmunka végzésére irányult.
A munkanélküliek csaknem fele, 45,7 százaléka – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – a szűkülő szociális gondoskodási szegmenset jól jellemző, összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 9 hónapig jár az érintetteknek.
A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első negyedévben 316 300 forint volt, 12,4 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában 327 100 forint volt az átlagos kereset, 10,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 336 600 forintot mutatott a keresetek átlaga, 13,5 százalékkal magasabbat az egy évvel azelőttinél. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első negyedévben 210 300 forint volt, 12,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban 2 százalékkal emelkedtek, így
a reálkereset kiemelkedő mértékben, 10,2 százalékkal nőtt.
A magyar gazdaságot a megelőző három évben folyamatosan deflációhoz (árcsökkenéshez – a szerk.) közeli belső környezet jellemezte, ez a helyzet azonban a múlt évben fokozatosan megváltozott. A fogyasztói árak összességében hosszabb ideig stagnáltak, míg a múlt év közepétől – hullámzó dinamikával – határozott növekedés mutatkozik. Számottevő emelkedés egyelőre az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztói árában látható. A drágulás áprilisban 0,7 százalék volt az előző hónaphoz, és 2,3 százalék az egy évvel korábbihoz képest; évkezdettől 2,1 százalék.
A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásállománya április végén 46,3 milliárd forint volt, egyetlen hónap alatt több mint egyötödével, 8,2 milliárd forinttal, 21,4 százalékkal nőtt március vége óta, és 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A tartozások 85,7 százaléka, azon belül
a 30 napnál régebben lejárt fizetési határidejűek több mint kilenctizede az Emberi Erőforrások Minisztériumának intézményeinél halmozódott fel.
Különösen kritikus állapotot mutat, hogy a központi költségvetés minősített – 60 napnál korábbi fizetési határidejű – szállítói adósságának 93,5 százaléka szintén a tárca intézményeinél keletkezett.
A tárca intézményei közül az egészségügyi szolgáltatók tartozásai képviselték a teljes tartozásállomány 79,2 százalékát, míg a – klinikai központtal nem rendelkező – felsőoktatási intézményeké annak 7,2 százaléka volt, abszolút értékben egy hónap alatt 116 millió forinttal csökkent. A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Központ, a klinikummal rendelkező felsőoktatási intézmények, valamint a bizonyos feladatokban az OEP helyébe lépett Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adósságát is beszámítva az egészségügyi ágazatba sorolt állami fenntartású intézmények összesített tartozása április végén 32 milliárd forintot tett ki, 21 százalékkal többet az egy hónappal korábbinál.
Ez azt jelenti, hogy a múlt év végén is megvalósult ugyan a – mondhatni szokásos – konszolidáció, de ez is csupán újabb tűzoltás volt, a normális működés feltételei változatlanul hiányoznak, ami önmagában is magyarázza az egészségügyi ellátás romló színvonalát.
Az adósságállomány-növekedés április folyamán felgyorsult, hét intézménynél meghaladta a tavalyi ütem másfélszeresét, sőt, egynél annak 22,5-szerese (Országos Onkológiai Intézet – ennek addigi vezetője, Kásler Miklós lett az EMMI új irányítója – a szerk.).
A kormány az egészségügyben láthatólag képtelen megállítani az adósságspirált.
A rendszerszemléletű, kiszámítható működési feltételek megteremtése helyett – több éves tendenciát követve – újrateremtődik az adósság, az intézményi menedzsmentek érdektelenné válnak a gazdálkodásban. A bérezésben preferált dolgozói csoportok közötti időbeni ütemezés és az emelés mértékében történő differenciálás tovább fokozza a szakképzett és gyakorlott munkaerő elvándorlását, amelyben kiemelt a garantált bérminimum miatt összecsúszó bértábla kiegyenlítő szerepe is.
A beruházások 2015-ben és 2016-ban rendkívül alacsony szintűek voltak, jelezve, hogy az előző hétéves támogatási ciklus lezárultával hiányoztak az uniós források. Kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével
uniós pénz nélkül alig valósultak meg közösségi fejlesztések.
Ehhez a rendkívül alacsony bázishoz képest élénkült meg a múlt évben a beruházási tevékenység 16,7 százalékkal, de még így is valamivel alatta maradt a két évvel korábbinak. A beruházások aktuális szintje csupán a 2017-ben bekövetkezett növekedés után haladta meg a 2008. évi válság előttit.
Az idei évkezdet is ellentmondásos helyzetet tükröz: a beruházások volumene ugyan az egy évvel korábbi dinamikát némileg meghaladóan nőtt, ugyanakkor ez kizárólag a költségvetési szervek – döntő hányadban uniós finanszírozású – fejlesztéseinek köszönhető,
a vállalkozások által megvalósított beruházások mennyisége csökkent.
Az első negyedévben a beruházások többségét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások felhalmozási teljesítménye 1,1 százalékkal visszaesett, a költségvetési szerveké 65 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Jellemző, hogy az erőltetett ütemű stadion- és sportcsarnok-építések eredményeképpen a művészet, szórakoztatás, szabadidő eltöltés területén megvalósult fejlesztések – a magas bázishoz képest is – kiemelkedő mértékben, 68,3 százalékkal nőttek.
A közszférában uniós források hiányában a megelőző két évi jelentős visszaesést követően tavaly kiemelkedően nőtt a beruházási teljesítmény. E pénz bevonásával – a korábbi rendkívül alacsony bázishoz képest – az idei első negyedévben a közigazgatásban és a védelmi ágazatban 75,4, az egészségügyben és a szociális ellátásban 73,6, az oktatásban 70,7 százalékkal nőtt a beruházási volumen. Úgy tűnik,
a kormányzat az oktatásban, valamint az egészségügyben és a szociális szférában kizárólag uniós forrásból hajlandó fejleszteni.
A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene márciusban 5, az új exportrendeléseké 6,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A teljes rendelésállomány az első negyedév végén 6,7 százalékkal maradt el a tavaly márciusitól. A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások rendelésállománya a múlt év eleje óta folyamatosan alatta marad az előző évinek; ez a megelőző négy évben egyszer sem fordult elő.
Szerző: Dr. Katona Tamás,egyetemi tanár, a KSH korábbi elnöke, a Pénzügyminisztérium egykori államtitkára
Az egyik legnagyobb, európai uniós ügyekkel foglalkozó portálon megjelent véleménycikk szerint „eljött az igazság pillanata” az Európai Néppárt számára: ha „meg akarja menteni a lelkét”, akkor ki kell zárnia a Fideszt.
Manfred Weber és Orbán Viktor gyakran találkozik. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A cikk szerzője, Philippe Dam, a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet egyik igazgatója, azt írja az EUObserveren: a múlt héten az Európai Néppártnak lehetősége lett volna arra, hogy kiálljon a saját és az Európai Unió értékeiért, de nem foglalkoztak a kérdéssel. Dam
a Fideszt a Néppárt leginkább renegát tagjának nevezi.
Megemlíti, hogy a pártszövetség vezetője már egy éve figyelmeztette a Fidesz vezetőit és személyesen Orbán Viktort, hogy tisztelni kell a Néppárt értékeit. Ehelyett viszont a Fidesz tovább csökkenti a vita lehetőségét, démonizálja a kritikusait, valamint a média és a civilek ellen kampányol.
Azt is írja:
„Populista és idegengyűlölő kampányok kísérik a migrációs politikát, amely a legkorlátozóbb és legbrutálisabb az egész EU-ban.”
Ír arról is, hogy a kormány egy lépésre van attól, hogy elűzze Magyarországról a CEU-t, pusztán azért, mert Soros György alapította, ráadásul a parlament most tárgyalja azt a törvényt, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy a menedékkérők bármilyen segítséget kapjanak Magyarországon, büntetné a nekik nyújtott segítséget, és börtönnel fenyegeti a civileket és a segélyszervezetek munkatársait.
Ennek ellenére, írja Philippe Dam, a Néppárt múlt heti találkozója nem Magyarországra, hanem Lengyelországra fókuszált. A vezetők kijelentették, hogy „a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége és mindenféle szabadság tisztelete az egészséges demokrácia alapjai”.
Dam szerint
jogosan fogalmaznak meg kritikát Lengyelországgal szemben,
csakhogy ezt könnyen teszik, mivel a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazság nem tagja a Néppártnak. A hallgatás a Fideszről viszont szerinte azt jelenti, hogy a Néppárt még mindig megvédi a magyarokat.
Ugyanakkor egyre több olyan hangot hallani, hogy ezen változtatni kell. A holland kereszténydemokraták például támogatnák a Fidesz kizárását, ha nem tartja be a demokratikus elveket, és
a német kereszténydemokraták is figyelmeztették már Orbánt,
hogy ne feszítse túl a húrt. A finn konzervatívok szerint ez már megtörtént, így ők támogatnák a Fidesz elleni szankciókat.
A szerző szerint azonban a Néppárt vezetésének az is fontos, hogy a pártszövetségnek maradjon a legtöbb képviselője az Európai Parlamentben a jövő évi választás után is. Így arra kérték a hollandokat, hogy kérjenek bocsánatot.
Dam szerint még rosszabb lehet a helyzet: a lengyel kormánypártból ugyanis többen úgy gondolkodnak, hogy ha a Néppárt tagjai lennének, őket is megvédenék. Ráadásul Orbán Viktor éppen „újrabrandeli” magát, kereszténydemokráciának nevezi az illiberális demokráciát.
Philippe Dam szerint
az európai jobbközép most mutathatja meg, hogy ragaszkodik az uniós értékekhez és a jogállamisághoz.
Ugyanez igaz Manfred Weberre, a Néppárt EP-képviselőcsoportjának elnökére, aki állítólag szívesen lenne az Európai Bizottság következő elnöke. Dam azt írja: „ahhoz, hogy a Néppárt megmentse a saját lelkét (…) el kell utasítania azokat, akik antidemokratikus, jogállam-ellenes és az emberi jogokkal ellentétes politikát folytatnak”.
Ez pedig szerinte azt jelenti, hogy ki kell zárni a Fideszt, amíg nem változtat a politikáján és el kell utasítani a Jog és Igazság esetleges felvételi kérelmét.
Ugyanis a szerző szerint a Néppártnak két választása van: szankcionálja az autoriter populizmust, vagy elfogadja, hogy az azt valló pártok sötétebb és kevésbé demokratikus párttá változtatják magát a szövetséget is.
Nem adott megbízást Fenyő János megölésére, ez akkor már nem is állt érdekében, és akár hazugságvizsgálatra is hajlandó lenne, hogy bebizonyítsa igazát – mondta a lakhelyelhagyási tilalom alatt álló Gyárfás Tamás a Magyar Időknek adott interjújában.
Az interjú azzal kezdődik, hogy a médiától eddig ügyvédje, Bánáti János kérésére elzárkózó Gyárfás megmagyarázza, hogy most miért nyilatkozott a Magyar Időknek: zavarta, hogy csak egyoldalú információk jelentek meg róla, amelyek nem igazak. „A média egy része ugyanis már most ítéletet hirdetett rólam, megelőzve a bíróságot, de még az ügyészséget és a rendőrséget is” – mondta.
A sportvezető ezután elmondta, hogy 2017. november 27-én maga tett feljelentést a rendőrségen, miután ősszel egy hangfelvétellel próbálták megzsarolni.
Egy darabig „jóindulatúnak, segítőkésznek” mutatkozott a rendőrség, ezért számára is váratlan volt a letartóztatása.
A feljelentéssel állítása szerint azért várt két hónapot, mert félt a bosszútól, és egyébként is sokszor megzsarolták már.
Elismerte, hogy Tasnádi Péternek adott 10 millió forintot, de az csak kölcsön volt, amelyből soha, semmit nem kapott vissza, és nem bízta meg semmivel. A Portik Tamással való kapcsolatáról pedig azt mondta, hogy csak véletlenül ismerte, mert 12 hónapra kibérelte a házát.
„Nem tudom megmondani, hogy összesen hányszor beszéltem vele, de ha tízszer, ha százszor, ha ezerszer is váltottam vele szót, én erőszakos cselekedetre nem ösztönöztem”
– mondta, hozzátéve, hogy az azért nem igaz, hogy hetente találkoztak, egyeztettek volna.
Tagadta azt is, hogy mikor Portik Fenyő megölésével fenyegetőzött, ő azt mondta volna, hogy „Tomikám, ezzel nekem is nagy szívességet tennél (…), különben is megérdemelné, hogy megdögöljön.” Azt mondta, Portik nem tudta, nem is tudhatta volna őt megzsarolni, hiába rögzítette a beszélgetéseiket. Azt viszont megbánta, hogy megbízott benne és beszámolt neki a gondjairól.
„Azt a vak is láthatta, hogy Fenyő Jánossal súlyos vitáink voltak” – mondta arról, hogy milyen kapcsolatban állt a meggyilkolt médiavállalkozóval, de szerinte az ügyben akkoriban nyomozó Kovács Lajos alaptalanul sározta be őt.
„A legnagyobb gondot számomra azt jelenti, hogy a Nemzetközi Úszószövetségben és az Európai Úszószövetségben nem tudok helytállni. A szabályok szerint aki két egymást követő FINA végrehajtó bizottsági ülésen nem vesz részt, azt kizárhatják. Én háromszor nem lehettem jelen, a türelem végső határán lehetek” – összegezte mostani helyzetét. Hozzátette, hogy számára egyébként nem kétséges, ki fog derülni, hogy nem tett semmit.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
