Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Súlyosan beteg a vezér

0

Április óta kórházi kezelésre szorul a hétfőn 69 éves Jaroslaw Kaczynski, aki a háttérből szinte teljhatalommal irányította Lengyelország politikai életét. Az illiberális demokrácia a vezérelv alapján működik Lengyelországban is: minden fontos döntést egyedül a Vezér hozhat meg. De mi van akkor, ha súlyosan beteg? Netán haldoklik? Ki lesz az utódja?

Kezdetben csak azt közölték, hogy a térdével vannak problémák. Aztán kiderült, hogy a betegsége életveszélyes, a hírek szerint leukémiás. Állítólag kiengedték a kórházból, de nem jelent meg azon az ünnepségen, amelyen leleplezték ikertestvére, Lech Kaczynski szobrát Szczecinben. Lengyelország köztársasági elnöke akkor veszítette életét, amikor repülőgépe lezuhant Katyn közelében, ahol tisztelegni szeretett volna az oroszok által meggyilkolt lengyel katonák sírjai előtt. Gépe lezuhant, az oroszok szerint műszaki hiba miatt, de Jaroslaw Kaczynski mindmáig Vlagyimir Putyin elnököt hibáztatja ezért.

Szó sincs róla, hogy Jaroslaw Kaczynski halálosan beteg lenne

– sietett cáfolni a híreket Joachim Brudzinski belügyminiszter. Aki egyébként az egyik utód lehet. Korábban ugyanis a PiS, a kormánypárt közel mindenható főtitkára volt, vagyis a pártapparátus főnöke.

A varsói lapok szerint mégsem ő a fő esélyes, hanem Mateusz Morawiecki miniszterelnök. A korábbi bankárt Kaczynski azért nevezte ki a kormány élére, hogy vezesse a mosolyoffenzívát Brüsszelben, miután Varsó komolyan szembekerült az EU központjával, s a hetes cikkely alkalmazása fenyegetik az igazságszolgáltatási reformjai miatt.

Kaczynski az igazságszolgáltatást is kontrollálni akarja, de ezt az EU semmiképp sem kívánja elfogadni.

És Kaczynski pártja, a PiS nem tagja az Európai Néppártnak, ezért nem élvez olyan védettséget, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

Milyen állapotban van Kaczynski? Kit jelöl utódának? Ez kulcskérdés egy olyan rendszerben, melynek lényege az egyszemélyi vezetés.

Maga a rendszer is meginoghat, ha megindul az utódjelöltek harca a hatalomért.

Arról nem is beszélve, hogy a Kaczynski-testvérpár karizmatikus vezetőnek számítottak Lengyelországban. Részt vettek a Szolidaritás küzdelmeiben, és egy ideig Lech Walesa titkárságát vezették. Az utódjelöltek fiatalok, nincs komoly történelmi múltjuk és presztízsük. Vajon ezek nélkül fennmaradhat-e egy illiberális demokrácia? Hamarosan kiderül.

Bréking nyúz, június 18. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az alternatív média szerkesztői szemmel láthatóan jó témát találnak a Magyar Szocialista Párt elnökválasztásában: több orgánum is publicisztikával tér vissza a vasárnapi eseményre. Azt azért nem mondhatjuk, hogy kedvező színben tüntetik fel az új elnököt, vagy akár alulmaradt ellenfelét. A Jobbik is kedvenc topikja a kormánypárti sajtónak – ezúttal arról olvashat a nagybecsű, hogy milyen jelek mutatnak a jobbik és a baloldal összeborulására. A Jobbikból kivált Toroczkai formálódó pártjáról is megtudhatunk újdonságokat.

Magyar Idők – Most meg Tóth az elnök

Tök mindegy, ki lesz a szocialisták új elnöke, nyilatkozta (szerintem nagyon helyesen) Galló Béla politológus vasárnap reggel a köztévében. Ahhoz ugyanis, hogy bármiféle fordulat legyen a baloldalon, nemzeti érzékenységű szociáldemokrata jelölt is kellett volna az MSZP tisztújító kongresszusára. Olyan viszont nemhogy az indulók között (ketten indultak), de még a pártban sincs. (Ha volt is, világgá ment, vagy elzavarták – a szerk.) – írja Pilhál György, aki nem is annyira az új elnökkel, mint inkább alulmaradt riválisával foglalkozik publicisztikájában.

„ Mit akart az egyszer már elnökösködő Mesterházy?” – teszi fel a kérdést, hozzátéve: „Azok után, hogy négy éve sápadtan, farokbehúzva távozott a posztról, újra kinevettetné magát?”

2014-ben nem sokkal a parlamenti választás előtt Mesterházy ekképp kampányolt: „A Fidesz rehabilitálni akarja a Horthy-rendszert, ezért áprilisban nem lesz nehéz dönteni: vagy a Horthy-korszak, vagy a modern Magyarország… Mi jövünk, ők menni fognak!” De aztán nem a Fidesz ment, hanem ő. Mint most is.

Egyébként Tóth Bercit sem irigylem ezért az elnöki székért. Forgószék az.

Más: pont ma 203 éve volt a waterlooi csata.”

888.hu – A vörös Aphrodité

„Nem is értem Orbán Viktort, hogy alhat nyugodtan” – kezdi az új MSZP-elnök, Tóth Bertalan kapcsán írt publicisztikájában Szentesi Zöldi László. Szerinte Tóth „nem a semmiből, hanem a mínusz tartományból érkezett a magyar politika élvonalába”. A szerző vörös Tóth Aphrodité-ként titulálja az elnököt, „akinek a szépségénél és kecsességénél csak a képzelőereje a nagyobb”.

A vitriolosnak szánt, egyes szám első személyében, Tóth monológjaként írt publicisztikában helyenként szinte nyomdafestéket nem tűrő jelzők, szavak, mondatok sorjáznak egymás után, s nem hiányozhat belőle Gyurcsány említése sem:

„Gyurcsány Athéné lándzsával a kezében őrködik a baloldali értékek felett. Ha Molnár Csaba-fejű aigisz pajzsát meglóbálja a feje felett, Angyalföld valamennyi nyuggere a segítségére siet”…

„Csökkenő érdeklődés mellett, de le fogjuk még játszani ezt a csatát. Két vörös istennő nem fér meg az Olümposzon.”…

„Én, Tóth Aphrodité fogadom, hogy hű leszek a baloldali értékekhez, bármit is jelentsenek azok. Hiszen nem azért jöttem a világra, hogy bevégezzem a sorsomat, hanem hogy tartósan öt százalék felett tartsam szeretett pártomat.

Remélem, menni fog, különben Akhilleusznak kell lennie a merész vállalkozónak, aki bóklászó hajónkat kivezeti a viharos szartengerből.

Föl! Föl, ti vörös istenek!”

Origo  –  Így készíti elő a Jobbik az együttműködést a baloldallal

A radikálisok kiszorításával egy időben megjelentek az első apróbb, de fontos jelei annak, hogy a Jobbik együttműködést készít elő a baloldallal – az Origo szerint.

A Soros-féle Magyar Narancsban Jakab Péter és Tordai Bence közös interjút adott.

Ennek a szimbóluma lehetne az a legfrissebb Magyar Narancsban olvasható interjú, amelyet közösen adott Jakab Péter jobbikos szóvivő, és Tordai Bence párbeszédes parlamenti képviselő. A Soros-közeli hetilapban közös pontokat alakítottak ki a két párt között. Ilyen lehet a miskolci időközi önkormányzati választás, ahol mindkét párt Rokker Zsolttit, a nagyreményű humoristát támogatja. Jakab emellett azt is mondta, fontos az együttműködés, szerinte minimumcélok kellenek. Ennek kapcsán kiemelte, ha a Párbeszéd jó ügyet terjeszt a Ház elé, megszavazzák. Tordai pedig egy esetleges kormányváltás esetén el tud képzelni egy olyan nagykoalíciós kormányzást, amelyben a Jobbik is benne van.

A balliberális pártok ellen létrejövő Jobbik kisegítette volna az Együttet.

A Juhász Péter-féle, azóta megszűnt balliberális Együtt kisegítése szóba sem kerülhetett volna korábban az antikommunista gyökerű párt háza tájékán. Toroczkai László Facebook-bejegyzése alapján pedig így történt.

A radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítése.

Nem ennyire látványos, de a párt vezető politikusai és a Jobbik-média kommunikációs szinten megkezdte a radikális Jobbik szimbólumrendszerének leépítését. Jó példa erre, hogy a napokban Volner János, a párt újraválasztott alelnöke, a párt EP-listavezető-jelöltje a HírTV-ben azt mondta, hogy a Magyar Gárda ideje lejárt. A támadások középpontjába kerültek a régi Jobbik további meghatározó arcai, így Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás is, azért, mert a választási kampányban ellenezték a Jobbik közeledését a balliberálisokhoz, ezen belül a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióhoz.

A pártvezetők még finoman, de a baloldallal való összefogás szükségességéről nyilatkoztak.

A párt tisztújító kongresszusát megelőzően nagy karriert futott be Gyöngyösi Tamásnak a Zsúrpubinak adott nyilatkozata. A portál azon kérdésére, hogy változtat-e a Jobbik a balliberális ellenzéki pártokkal való együttműködési stratégiáján, nem adott egyértelmű választ. Gyöngyösi úgy látta akkor, hogy az eredmény tükrében valamin egész biztos változtatni kell. Ezzel szóban nyitott a baloldal felé.

A Jobbik részt vett a Soros pénzelte kormányellenes tüntetéseken.

A párt vezetősége testületileg jelen volt ezen a demonstráción, amelyen politikusok jelentek meg, mint Juhász Péter, Gyurcsány Ferenc, Szél Bernadett és Hadházy Ákos.

Magyar Hírlap – Gyűlik a pénz Toroczkaiék párttá alakulására

Már harminc önkormányzati képviselő szakított a Jobbikkal, kilépett az ifjúsági tagozat alelnöke is a „néppártból” – írja a napilap. Toroczkai László kizárása óta egyre többen lépnek ki a pártból, eddig majd száz távozóról lehet tudni, köztük van három alapszervezet teljes tagsága és hat polgármester is. A lap információi szerint további kilépések várhatók, sokan arra várnak, hogy a pártból kizárt Toroczkai László és az emiatt kilépett Dúró Dóra és Novák Előd megalapítsák új pártjukat.

Az új párt alapítására szombaton kerülhet sor, ugyanis Toroczkai László bejelentette, az általa alapított Mi Magunk platform a június 23-i zászlóbontó gyűlésén, Ásotthalmon Mi Hazánk Mozgalom néven önálló politikai formációt hoznak létre. A politikus a Facebookon arról számolt be, hogy már egymillió-kétszázezer forintot gyűlt össze a zászlóbontó nagygyűlés költségére. Közölte, mintegy száz adományozó támogatta őket, de tovább folytatják a gyűjtést, mert a rendezvény teljes költsége kétmillió forint körül lesz.

Novák Előd bejelentette, a Mi Hazánk Mozgalom szombaton megkezdi akcióját, lyukas zászlókat adnak át a csatlakozó polgármestereknek, hogy ezzel hívják fel a figyelmet az antikommunista követelések politikai napirendre tűzésének szükségességére.

Göncz Kinga is megszólalt az általa alapított alapítvány ügyében

0

A Magyar idők mai számában arról írt, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) szabálytalanságokat talált egy olyan alapítványnál, amelyet az egykori szocialista külügyminiszter, Göncz Kinga alapított. A hír, amelyet az MTI szemlézett -, nagy iramban végigszáguldott a kormánypárti sajtón. A Független Hírügynökségnek sikerült elérnie Göncz Kingát.

Göncz Kinga szerint annyi történhetett, hogy a Magyar Idők, miután megkapta az OLAF jelentését, megnézte a cégadatokat, ahol alapítóként felfedezte az ő nevét. Ennyi köze van a történethez, vagyis gyakorlatilag semmi: sem a feltárt szabálytalanságok idején, sem azt megelőzően nem vett részt az alapítvány működésében.

A Magyar Idők hétfői számában írt arról, hogy az egykori MSZP-s politikus, Göncz Kinga által alapított alapítvány is tagja volt azon két cég egyikének, amelyeknél súlyos szabálytalanságokat és csalást állapított meg az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF). A lap szerint az egymással stratégiai kapcsolatban álló, ugyanazon cégcsoporthoz tartozó Pillar Európa Nonprofit Kft. – amelynek tagja volt a Göncz Kinga által alapított Pillar Alapítvány 2008 decemberétől 2016 szeptemberéig – és a BME Infokom Kft. (mai nevén Infokom-Innovátor Nonprofit Kft.) az EU költségvetéséből finanszírozott projektjeikhez közösen alkalmaztak kutatókat és más dolgozókat.

A 2015-ben indított OLAF-vizsgálat szerint a két cég azért hozott létre regionális irodákat, hogy az EU-s támogatásokhoz hozzáférést biztosító kutatási-fejlesztési pályázaton részt vehessen, azonban

a három vidéki településre – Etyekre, Bicskére és Tétre – bejelentett tizenhárom munkavállaló is a cégek budapesti irodahelyiségében dolgozott.

A 2012 és 2015 közötti időszakban a két cég 31 projekthez kapcsolódóan tett kétszáznál is több esetben hamis nyilatkozatokat arra vonatkozóan, hogy az érintett munkavállalók a vidéki irodákban dolgoznak.

A lap információi szerint közel kétezerszer a távmunkaszerződések is hamis nyilatkozatokat tartalmaztak, és 1306 alkalommal maguk a szerződések is valótlanok voltak. Emellett a cégek olyan alkalmazottaknak fizettek, akik nem dolgoztak a projektben. A cégek tizenkétmillió forint értékben állítottak ki hamis készpénzfizetési számlákat, és egy, a vállalatok által bérelt épület éves díjáról is készítettek olyan számlát, amely mögött feltehetően nem volt teljesítés – olvasható a cikkben. Az OLAF összesen három személyt és nagyjából két tucat szervezetet talált érintettnek az ügyben. Az Európai Bizottságnak tett ajánlásuk szerint

a két cégnek közel 12 és fél milliárd forintot kellene visszafizetnie a felmerült szabálytalanságok és a csalás gyanúja miatt.

A hivatal a Legfőbb Ügyészség számára is megfogalmazott ajánlásokat, az elérhető adatok alapján a NAV Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztály 9,7 milliárd forint értékű, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást állapított meg.

Göncz Kinga nem foglalkozott az alapítvány ügyeivel

A Független Hírügynökség megkereste Göncz Kingát, aki röviden reagált a Magyar Idők hírére. Mint mondta, ma délelőtt egy ismerősétől hallott a cikkről, s rögtön hozzátette, hogy az alapítvány működéséről nem tud semmit. Annak idején, mintegy

húsz évvel ezelőtt valóban ő volt az alapítója az alapítványnak, akkoriban, fiatal, emberek, húsz év körüli egyetemisták kérték meg arra, hogy adja a nevét az alapítvány létrehozásához.

Ezt követően nem folyt bele a működésbe. Már csak azért sem, tette hozzá Göncz Kinga, mert a törvény szerint ezt nem is tehette volna meg. Az alapító ugyanis független az alapítványtól, annak működésében és döntéseinek meghozatalában nem vehet részt.

Sokba kerül a közbeszerzési trükközés

0

 „A fideszesek ismét sokat loptak, a magyar adófizetők pedig állják a cechet. A 2019-es költségvetésbe már betervezték a 100 milliárdos büntetést? Mire fog kevesebb jutni, a stadionokra, kommunikációra vagy az egészségügyre és oktatásra?” – teszi fel a költői kérdést az MSZP közleménye, amely egy mai sajtóhírre reagálva született.

A 24.hu írta meg, hogy nagyot kaszált Orbán Ráhel fideszes ügyvédje, miután Lázár János és társai átengedték a közbeszerzések ellenőrzését kormányközeli külső tanácsadóknak, és milliárdokat fizettek érte. A munkát pocséknak találta Brüsszel,  és most a tanácsadói díj sokszorosát fizetteti vissza Magyarországgal. Százmilliárd forintnál biztosan nagyobb lesz a számla. Az oknyomozó írásban a szerző a többi között arról ír, hogy az uniós támogatásokat menedzselő apparátus tagjai a 2017-es munkájuk után összesen mintegy 20 milliárd forint céljuttatásnak nevezett pluszpénzt kaptak, a területet felügyelő Miniszterelnökségen pedig 3,3 milliárdot osztottak szét. Az uniós projektek közbeszerzési ellenőrzését alaposan körbebástyázták külső szakértőkkel. Soha ilyen nagy értékű szerződéseket nem kötöttek tanácsadókkal: például a kancellária 4,8 milliárdos keretmegállapodást kötött erre.

Most azonban az derült ki az Európai Bizottság leveléből, hogy a magyar közbeszerzés-ellenőrzésen átcsusszant szinte minden, a szabálytalanságok zömét nem észlelték se a belső, se a külső munkatársak.

Vagy ha igen, nem tettek semmit. A brüsszeli auditorok az ellenőrzés nagymérvű kiszervezését indokolatlannak találták. A tanácsadódíjak egy részét nem fizetik ki, azt a magyar költségvetésnek kell állnia. Ennél is többet kell fizetni az elnézett szabálytalanságok miatt. Százmilliárd forintnál bizonyosan többet

Az MSZP közleményében pedig arra mutat rá, hogy

az Orbán-kormány ismét megdöntött egy európai rekordot: 29 közbeszerzésből 25-ben súlyos szabálytalanságokat találtak az uniós ellenőrök.

A megbundázott, az „alkotmányos költség” megfizetéséért elnyert pályázatokból elege lett az uniónak, a Fidesz visszaélései miatt több mint 100 milliárd forint büntetést kell fizetnie hazánknak.

Terrorcselekménnyel is vádolják a budapesti robbantót

0

Fegyházban végrehajtandó, életfogytig tartó szabadságvesztést kért az ügyész a Teréz körúti robbantás vádlottjára, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontja 40 év. A tárgyalás 2018. augusztus 29-én folytatódik a védői perbeszéddel.

 

A Központi Nyomozó Főügyészség 2017. december 11-én emelt vádat az ügyben, a vádirat két pontból áll. Az első vádirati pont a robbantásról szól, ami miatt az ügyészség a vádlottat előre kitervelten, aljas indokból, több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés bűntettének kísérletével, illetve robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés bűntettével vádolja. A második vádirati pont a robbantás után, október elején megírt és el nem küldött levélről szól, amelyet a vádlottól lefoglalt laptopon találtak meg a nyomozók. Ebben a levélben a vádlott kilátásba helyezte, hogy további robbantásokat követ el, ha a Belügyminisztérium nem fizet ki 1 millió eurót. Emiatt az ügyészség terrorcselekmény előkészületének a bűntettével is vádolja a terheltet.

A per az idén január végén kezdődött.

Magyarország antidemokratikus ténykedéséről ír Soros

0

Magyarország és Lengyelország antidemokratikus ténykedéséről ír a New York Timesban, olvasói levél formájában Soros György és a fia, Alexander.

 

„Az Európai Unió csatlakozási fásultságban szenved. Legégetőbb problémái közül több is a 2004 óta csatlakozott országokhoz köthető: Horvátország és Szlovénia régóta fennálló vitája; a ciprusi török jelenlét; s talán a legjelentősebbként Lengyelország és Magyarország antidemokratikus ténykedése. Emmanuel Macron francia elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy nem lehet új csatlakozás anélkül, hogy Európa megreformálná önmagát” – írja a New York Times-ban megjelent, két Soros által olvasói levél.

Soros György és a fia, Alexander Soros jegyzi a levelet, amely annak apropóján született, hogy a hétvégén – az Európai Uniós közvetítésével – megállapodás született Görögország és Macedónia között ez utóbbi nevéről. Mindezidáig a két ország közötti vita akadályozta ugyanis a volt Jugoszlávia déli utódállamának az EU-s és NATO-csatlakozását.

A New York Times-ban megjelent olvasói levél szerint  a balkáni országoknak laza gazdasági unióra kellene törekedniük, amely nem Jugoszlávia reinkarnácóját, hanem az EU korai időszakára jellemző olyan laza szövetséget jelentene, amelyen belül szabad az áruk és a szolgáltatások, az emberek szabad mozgása. Ezt mind Európának, mind pedig az Egyesült Államoknak támogatnia kell.

A cselekvés hiánya negatív lenne – ha a nyugat hatalmaknak nem sikerül a balkáni országok egymás közötti együttműködését, végső soron az uniós tagságuk elérését elősegíteni, az érintett országokat az orosz, a török és a kínai hatalmak prédájává teszik,

s ezzel ismét balkanizálnák a Balkánt –

vélik a két Soros abban a közös olvasói levélben, amelyet a 444.hu szúrt ki.

Optimistábbak lettek a vállalkozások

0

Termelésben, jövedelmezőségben optimistábbak a vállalatvezetők, mint a korábbi időszakban. A létszám és a beruházások alakulásában azonban meredek hangulatromlás tapasztalható. A nagyobb cégek hangulata a jobb.

Az év elejéhez képest nőtt a derűlátás a hazai vállalkozások körében – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi felméréséből.

A GVI elemzői szerint megállapítható, hogy a vállalkozások vezetői lényegesen optimistábban ítélik meg cégük várható jövedelmezőségét és jövőbeni termelési szintjét az előző negyedévhez képest, miközben a beruházások alakulásával kapcsolatos kilátások jelentősen negatívabbak a 2018. januári szinthez viszonyítva.

Egyes esetekben azonban nagy különbség van a kisebb és a nagyobb méretű vállalkozások prognózisaiban.

Az előző év azonos időszakához képest jelenleg az összes összetevő esetében pozitívabbak a cégek várakozásai a létszám várható alakulása kivételével. A jövőbeni létszám szempontjából ez a mutató 2017. áprilisi, illetve 2018. áprilisi értéke lényegében megegyezik. Vagyis a munkaerőhiány változatlanul jelenlévő probléma a cégek életében.

Az áprilisi adatok alapján a kis- és középvállalkozások a nagyvállalatokhoz képest pozitívabban ítélik meg helyzetüket a jelenlegi és a várható üzleti helyzet, a jelenlegi és a várható jövedelmezőség, a várható termelési szint, a jövőbeni létszám, illetve a várható kapacitáskihasználás tekintetében. A várható beruházási aktivitás, a jelenlegi rendelésállomány, valamint az elmúlt negyedéves termelési szint szempontjából viszont a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek adtak pozitívabb helyzetértékelést.

Ilyen volt a világbajnokság első hete

Csütörtökön megkezdődött az oroszországi futball-világbajnokság. Öt csoportban rendeztek eddig mérkőzéseket. Nézze meg képgalériánkat a megnyitóról és a vb első napjairól!

 

Bréking nyúz, június 17. – Tudósítás a másik valóságból

0

Migránscsempész Soros-hajó, az ijesztő Mesterházy Attila, illetve a veszélyeztetett európai kultúra és futball a vasárnapi alternatív lapszemlében.

A migránscsempész Soros-hajó az Origón

„Megérkezett a spanyolországi Valenciába a két sorosista álcivil szervezet, a SOS Méditerranée és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) által fenntartott Aquarius nevű, migránscsempész hajó. … Eredetileg a Soros György által kitartott emberkereskedők 629 migránssal indultak el, de miután sem Málta, sem Olaszország nem engedélyezte nekik a kikötést, az utóbbiak vállalták, hogy segítenek a migránsokat Spanyolországba szállítani.” (Origo: Megérkezett Spanyolországba a migránscsempész Soros-hajó – videó!)

A muzulmánok már a parkban vannak – figyelmeztet a 888

„Kevesen tudják, hogy csak az Európai Unió területén belül legalább 19 millió muzulmán él. Ennek fényében, a mintegy teljes Románia lakosságával bíró iszlám közösség a keresztény alapokkal és civilizációval megáldott Európában ugyanúgy gyakorolja vallását, mintha az a Közel-Keleten, Ázsiában vagy éppen Észak-Afrikában lenne. …

Így történt ez a nagy-britanniai Birmingham városában is – amely a szigetország egyik muszlimok által legsűrűbben lakott települése-, amikor a ramadán végét megünnepelni szándékozók, a maguk szerény 140 ezres tömegével, egy teljes parkot elfoglaltak.” (888: Egyetlen felvételen az iszlám európai térhódítása)

Ijesztő pillanatokat élt át a Pesti Srácok munkatársa az MSZP kongresszusán

„Mesterházy nem a különutas és magányos, hanem szövetségi politikát tartja szükségszerűnek, ami a magyar ellenzék minden kreatúrájára kiterjed. A Mesterházy-doktrínák szerint a Jobbikkal való együttműködés biztosnak vehető, mert egyetlen szent cél van: eltakarítani az útból Fideszt, és az immáron harmadik ciklus óta zavartalanul kormányzó pártszövetséggel együtt azt a hárommillió jobboldali szavazót is, akiket (eszerint a vaslogika szerint) a pincékben, illegalitásban bujkáló, a végsőkig kitartó munkásőrökkel váltana fel. Elhangzott néhány mondat arról is, hogy a korábban felvetődött “Horn Gyula központ” is megalakulna, egyfajta szellemi és történelmi kontextusba, mélyperspektívába helyezve az MSZP jelenét és jövőjét. Valamiféle Horn-szeánszokra is utalást tett, amikor zavaros fordulatokkal az emlékezésről, a Mester közelében való meditációról beszélt. Ezek voltak a villám-sajtótájékoztató legijesztőbb pillanatai. Majd Mesterházy ahogyan érkezett, ugyanúgy távozott és egy szempillantás alatt eltűnt Nyakó István válltömései mögött. Később Karácsony Gergely is feltűnt, de az egykori miniszterelnök-jelölt olyan gyorsan tűnt el az ólomajtók mögött, hogy még azt a kellemetlen kérdést sem tehettük fel neki: “Gergő, Gergő… akarsz körszakállt?“ (Magyar Idők: Szimpátia az ördöggel – Mesterházy Attila a Jobbik oldalán, egy szent szövetségben váltaná le a Fideszt)

Nem csak az európai kultúra, hanem az európai foci is veszélyben van a Magyar Idők szerint

„A tendencia tehát egyértelmű, az európai válogatottak bombaerősek, még a vasárnap esti brazil-svájci rangadó előtt sem lehet előre beírni a három pontot a selecao neve mellé, nem lenne meglepő, ha a helvétek végig harcban lennének legalább az egyik pontért. …

És hogy miért annyira érdekes ez? Egyrészt azért, mert talán európaiként már csak a közelség okán is sokan az öreg kontinens csapatainak szurkolunk, másrészt pedig tudjuk, hogy a korábbi vb-létszámemelés – 24-ről 32-re – során egyetlen plusz kvótában sem részesült a mi kontinensünk, ugyanúgy 14 válogatottat vonultathat fel Európa. Ebből ráadásul egy, az Oroszországnak házigazdaként járó automatikus kvóta, ugyanakkor a selejtező-csoportok második helyezettjei közül egy, minden további pótselejtező nélkül elbúcsúzik a vb-álmoktól, ami nyugodtan nevezhető igazságtalannak, főleg az erőviszonyok tükrében.

Hamarosan 48-ra emelkedik majd a vb-n részt vevő nemzetek száma és még nem tudjuk pontosan, hogyan alakul az új lebonyolítási rendszerben a kontinensek közötti kvótaelosztás, az azonban biztos, hogy a FIFA illetékeseinek észhez kellene térniük, és figyelembe kell majd venniük a reális erőviszonyokat, ha nem akarják tovább higítani a világ legnagyszerűbb sporteseményének mezőnyét!” (Magyar Idők: A bombaerős Európa elbánt ellenfeleivel)

Handó: A Brüsszelnek panaszkodó bírók elárulják hazánkat

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában a tervezett közigazgatási bíróságokról és az Országos Bírói Tanáccsal (OBT) fennálló konfliktusáról is beszélt.

Handó azzal kezdte, hogy 1949-ben szüntették meg Magyarországon a felsőszintű közigazgatási bíráskodást, így most gyakorlatilag a hagyományokhoz térünk vissza, és a kérdés 1990 óta napirenden van.

Részleteket még nem tudott mondani arról, hogy is nézne ki a közigazgatási bíráskodás, de kiderült, hogy az igazságügyi miniszter, Trócsányi László bizottságot állított fel a koncepció részleteinek egyeztetésére.

Az ellenzők felvetéseire reagálva közölte, hogy biztos abban, amint valaki a bírói széket elfoglalja, a döntéseit a jogszabályok és a tényekről való meggyőződése alapján hozza meg. „Ez a lényege a bírói függetlenségnek, biztos vagyok benne, hogy ezt semmi sem fenyegeti” – mondta.

Felmerült, hogy az OBT néhány tagja is ellenzi az elképzelést. Erre azt mondta, hogy megdöbbenve olvasta, hogy magyar bírák egy Brüsszel által finanszírozott testülethez fordultak.

„Sajnálatosnak tartom azt (…), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat”

– mondta.

Kitért az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács kapcsolatára, amelynek feladata felügyelni a központi igazgatást és közreműködni abban. „Valahogy az utóbbi hónapokban ez a közreműködés egyáltalán nem látszik megvalósulni, a felügyeletet pedig egy statáriális bíróságosdiként gyakorolja a testület, illetve most már nem is tudja gyakorolni, hiszen nem működik törvényesen” – mondta Handó Tünde, ezzel megismételve többször hangoztatott kritikáját a neki nem tetsző döntéseket hozó OBT ellen.

Hozzátette, „úgy tűnik, hogy

nagyon sok olyan kérdést vesznek napirendre, amely azt szolgálja, hogy hibákat találjanak, vagy ha nincsenek, akkor hibákat kreáljanak”,

és ezek sokszor „egyes tagok személyes érdekeiből vagy sértettségéből eredeztethetők”.

De azt mondta, hogy bízik abban, hogy a helyzet hamarosan rendeződik, akár a törvényhozás által, vagy a bírói kar véleménynyilvánításának köszönhetően is. Szerinte van jelzésértéke annak is, hogy a tanács 27 választott tagja és póttagja közül eddig 17 lemondott.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK