Nem gyakorolhatja papi hivatását a szexuális zaklatás miatt felfüggesztett bíboros-érsek. Ferenc pápa döntött így – hangsúlyozza a New Yorki fő egyházmegye közleménye. Theodore E. McCarrick Washington érseke volt korábban. Egy feljelentés nyomán bizonyítást nyert, hogy 47 évvel ezelőtt egy tinédzsert szexuálisan zaklatott.
A 87 éves bíboros közölte, hogy ártatlan. Egyáltalán nem emlékszik az esetre, de aláveti magát a Ferenc pápa által elrendelt vizsgálatnak.
A katolikus egyházfő keresztes hadjáratot folytat a papi pedofília ellen, amely súlyosan árt az egyház tekintélyének. Nemrég magához rendelte az egész püspöki kart Chiléből, ahol szisztematikusan eltitkolták a pedofil papok ügyeit. Az egész püspöki kar felajánlotta a lemondását a pápának. Néhányuk lemondását Ferenc pápa el is fogadta.
Ilyen magasrangú papot, mint Theodore E. Mc Carrick még nem vádoltak meg fiatalkorúak szexuális zaklatásával az Egyesült Államokban.
Korábban Bernard Law, Boston érseke is lemondott hasonló ügyben, de őt „csak” azzal vádolták, hogy eltussolta a pedofil papok ügyeit. Személyesen nem volt érintett. Az USA-ban több katolikus egyházmegye a csőd szélére került, mert jelentős összegű kártérítést kellett kifizetniük a pedofil papok áldozatainak.
A Vatikán harmadik számú emberét, George Pell bíborost is pedofil vádakkal illetik szülőhazájában, Ausztráliában. Pell bíborost, aki a Vatikán pénzügyi főnöke, arra az időre amíg a bíróság előtt tisztázza magát Ausztráliában, Ferenc pápa felfüggesztette tisztségéből.
Ferenc pápa többször is fogadta a Vatikánban a pedofil papok áldozatait, és bocsánatot kért tőlük a szexuális molesztálásért. A közvéleménynek a pápa megígérte: következetesen lesújt minden pedofil esetre függetlenül az illető rangjától.
Miközben a magyar kormány rendíthetetlenül folytatja a hadjáratát a menekültek ellen, az a nemzetközi szervezet, amelynek hazánk is tagja döbbenetes adatokat tett közzé: az ENSZ Menekültügyi Szervezet (UNHCR) legfrissebb Globális trendek (Global Trends) című kiadványából például megtudhatjuk, hogy minden második másodpercben egy újabb ember vált menekültté a világban tavaly.
Immár ötödik éve tart a háborúk, az erőszak és az üldöztetés elől az otthonukból menekülő emberek számának a növekedési trendje, amelynek eredményeként tavaly 16,2 millió ember vált földönfutóvá, s az év végén 68,5 millió ember élt az otthonából erőszakkal elűzve szerte a világon. Azoknak a menekülteknek a száma, akik fegyveres konfliktusok vagy üldöztetés miatt kényszerültek elhagyni a hazájukat, 25,4 milliót tett ki a 68,5 millióból. Ez 2,9 millióval több, mint 2016-ban, egyben a legnagyobb éven belüli növekedés, amit az UNHCR valaha regisztrált. Mindeközben a menedékkérők száma, azaz azoké, akik 2017. december 31-én arra vártak, hogy a menekült státus iránti kérelmük ügyében döntés szülessen, mintegy 300 ezerrel bővülve 3,1 millióra nőtt. Az otthonukból elűzött, ám saját hazájukon belül menedéket találó emberek száma 40 millióra rúgott.
Világszerte minden 110 emberből egy a menekült – érzékeli plasztikusan a probléma nagyságát a hagyományosan a június 20-i Menekültek Világnapja kapcsán közzétett jelentés.
Némi optimizmusra azért lát okot Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa, aki szerint „Van ok némi reményre. Úttörő jelleggel tizennégy ország már egy új dokumentum elképzelései mentén kezeli a menekülthelyzetet,
pár hónapon belül pedig az új Globális Megállapodás a Menekültekről is készen áll majd arra, hogy az ENSZ Közgyűlés elfogadja.”
Mint a Független Hírügynökség is beszámolt róla, a megállapodás elkészítéséről bő másfél éve döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.
Semmi se igaz ebből. Forrás: Facebook
A harmadik Orbán-kormány azonban már menetközben nekiment a tervezett egyezménynek, és ennek apropóján az ENSZ-nek, az idén márciusban Facebook oldalán arról írt, hogy
„a kormány tájékoztató kampányt indít az ENSZ migrációs csomagjáról.
A szervezet azt akarja, hogy bontsuk le a bevándorlás útjában álló kerítést, folyamatosan fogadjunk be migránsokat, és fizessük a migránsok letelepedését és munkavállalását. A magyar kormány elutasítja ezt. Ragaszkodunk ahhoz, hogy mi dönthessünk a saját jövőnkről. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”.
Pedig erről szó sem volt, a február elején nyilvánosságra hozott tervezet a többi között leszögezi, hogy ez egy jogilag nem kötelező erejű dokumentum, amelynek a hatálya (hatásköre) a konszenzusra, a hitelességre, a kollektív tulajdonra és a közös végrehajtásra támaszkodik. Ez az együttműködési keret elismeri, hogy egyetlen állam sem képes önállóan kezelni a migrációt a jelenség természeténél fogva transznacionális jellege miatt.
Az egyezmény megerősíti az államok azon jogát, hogy szuverén joghatóságot gyakoroljanak a nemzeti migrációs politika felett.
Vagyis minden ország maga alakítja ezzel kapcsolatos jogát.
Visszatérve a UNHCR éves jelentésére. Kiderül belőle, hogy a palesztinokat leszámítva a menekültek kétharmada öt országból érkezik: Szíriából, Afganisztánból, Dél-Szudánból, Mianmarból és Szomáliából. A menekültek többsége (58 százalék) városokban vagy azok környezetében él, azaz nem táborokban vagy vidéki körzetekben, továbbá a világ menekült népessége kifejezetten fiatal, hiszen 53 százalékuk gyermek, közülük sokan a szüleik és más felnőtt kísérők nélkül vágtak neki az útnak vagy útközben szakadtak el a családjuktól.
Ahogyan a nagyszámú menekültet kibocsátó országok, úgy az őket nagy létszámban befogadók is kevesen vannak. Törökország az abszolút számok tekintetében 2017-ben továbbra is a világ első számú befogadó országa volt 3,5 millió – túlnyomórészt szíriai – menekülttel. Összességében az UNHCR mandátuma alá tartozó menekültek 63 százaléka mindössze 10 országban talált menedékre.
Libanon fogadja be a legtöbb menekültet a saját lakosságához viszonyítva
Ókovács Szilveszter az Operaház főigazgatója levélben tájékoztatta a Billy Elliot musical stábjának tagjait, hogy a darab további előadásai elmaradnak. Írásunk végén az Operaház időközben megérkezett közleményét olvashatják.
A musicalt a tavalyi előadások után idén kedden kezdték újra játszani az Erkel Színházban, ám a főigazgató közlése szerint a negatív kampány miatt a jegyértékesítés nem úgy alakult, ahogyan szerették volna, ezért nem lesznek további előadások.
A Billy Elliot című, Sir Elton John által jegyzett darab hányattatásaival a Független Hírügynökség is foglalkozott. Jelesül azzal, hogy június elsején a Magyar Idők újságírója, N. Horváth Zsófia a melegség propagálásával vádolta meg a darabot akkor még csak felújítani szándékozó Erkel Színházat.
Érdekessége a cikknek, hogy a Magyar Idők kritikusa úgy írt a darabról, mintha a cikk egy jelen idejű kritika lenne, vagyis, most látta volna. Miközben a Billy Elliot-ot a mostani előadások előtt csak egy évvel korábban lehetett látni.
Ókovács Szilveszter válaszcikkben védte meg az előadást, pontosabban azt igyekezett elmagyarázni a Magyar idők újságírójának, hogy a darab nem a melegséget propagálja, és az operairodalomból hozott példák segítségével bizonygatta, hogy a férfi és női szerepek felcserélése az opera világában természetes dolog és nem számít ritkaságnak.
A maesteszinhaz.hu nevű last minute színházjegyeket áruló portál még ma is hirdeti az előadás megmaradt jegyeit, s amint a mellékelt képen is látható, ma a déli órákra már nem sok jegy maradt.
Kerestük az ügyben az Opraházat, de a sajtósuk jelenleg szabadságon van, telefonon nem hajlandóak nyilatkozni. Azt viszont megerősítették, hogy tényleg lemondják az előadásokat, és a napokban eltüntetik a honlapról is. Sem portáljukon sem a Facebookon nincs egyelőre tájékoztatás arról, hogy az előadások elmaradnak.
Cikkünk megírása után megérkezett az Operaház közleménye. Az előadásokat megtartják, csak elmaradnak. Íme a közlemény szövege:
Közlemény: nem, az Opera megtartja a Billy Elliot 29 előadását
A Magyar Állami Operaház biztosítja nézőit arról, hogy megtartja Billy Elliot című produkciójának 29 előadását – miközben az összesen 44 db, június-júliusra tervezett alkalomból 15-öt törölni volt kénytelen az elmúlt hetek sajtóvitái nyomán. Félreértések elkerülése végett aláhúzzuk: az előadásokat nem a sajtóvita miatt hagyjuk el, hanem a sajtóvita nyomán visszaesett érdeklődés miatt.
Aki bízik az Opera érvelésében, még több mint 20 előadásra válthat jegyet – akár ma is, hisz kedd óta napi két előadásban újra táncol Billy. Egyes bennünket támadó portálok tájékozatlansága, szándékos félrevezetési kísérlete és hamis információinak cáfolataként csak hivatalos lapunkat, a www.opera.hu oldalt ajánlhatjuk, ahol minden előadás értékesítési helyzetére rálátnak a kedves látogatók, és természetesen vásárolhatnak is. (Itt jegyezzük meg, hogy szakmai gyakorlat szerint minden előadás emeleti szektorai zárva vannak – tehát még nincsenek eladva –, azokat akkor nyitjuk meg, ha az előadások földszinti, jól látó helyei már elfogytak.)
A Billy Elliot-produkció két éve megy, eddigi 90 előadását 101 ezren látták. Ezúton is köszöni nézői bizalmát a Magyar Állami Operaház
„A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés messzemenően ráerősített arra a korábbi feltételezésre, hogy a francia elnök az európai biztonság, külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának fő aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Donald Trump amerikai elnök – jócskán megkésve ugyan, de – telefonon gratulált Orbánnak az áprilisi választási sikeréhez. Néhány más téma is szóba került, de csak olyanok, amelyek Trump programjának eddig még ki nem rostálódott elemeit képviselik, ám várható, hogy ezek közül is néhány le fog kerülni a közeljövőben a napirendről. Nemrég pedig olyan hírek kaptak lábra, hogy Angela Merkel külön, négyszemközti találkozón akar beszélni a magyar miniszterelnökkel. Időközben a hírt nem csak megerősítették, de német források már a dátumot is tudják: július 5.
Vajon arról lenne szó, hogy az orbáni politika nemzetközi mozgásterét tervezné növelni Washington, Brüsszel, Berlin vagy Párizs? Közvetlenül április 8-a után magam is úgy gondoltam, hogy ez részben elkerülhetetlen. Egyszerűen azért, mert – választási csalás ide, manipulációk egész sora oda – Orbán újabb kétharmadot szerzett, s ezzel annak a külföldnek is számolnia kell, mely igazán nem kíván belebonyolódni egy apró, sem Európa, sem annak tágabb környezete, sem pedig a transzatlanti viszony vonatkozásában nem túl jelentős állam piszkos ügyeibe.
Ma már azonban nem így gondolom, ugyanis számos esemény rajzolta át június folyamán a nemzetközi erővonalakat – mindenekelőtt Európában. Bár a tavasz folyamán mind Jean-Claud Juncker bizottsági elnök, mind pedig az európai reformerők vezető szerepét eddig kitűnően játszó Emmanuel Macron letette az asztalra reformterveit, Németország, a kontinens legfontosabb állama viszont mindezzel késlekedett. Látható volt, hogy Merkelt megbénítják a koalíciós problémák a CSU-val, nem kevésbé a fokozódó széthúzás az Európai Néppárt soraiban.
Ez egészen június 4-ig tartott, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi kiadásában a kancellár állásfoglalása végre megjelent, s az elemzők azonnal megállapították: az teljes egészében harmonizál Juncker és Macron elképzeléseivel, sőt: azokat kiegészítő, vadonatúj elemeket is tartalmaz – elsősorban a közös migrációs politika vonatkozásában. A június 19-én megtartott német-francia közös kormányülés aztán messzemenően ráerősített erre a feltételezésre.
Minden jel arra mutat, hogy a francia elnök az európai biztonság, a közös külpolitika és Dél-Európa felzárkóztatásának motorja lesz, míg Németország a gazdasági-pénzügyi feladatok átszervezésének és az ebbéli teendők felgyorsításának aktora. Merkel reformterveinek egyik kulcseleme az euró-övezet megszilárdítása és elmélyítése – épp az integráció felgyorsítása céljából. A két szándékot pedig a Juncker mögött álló adminisztráció hangolja össze.
Minthogy Orbán tervei ebbe a keretbe nem illeszthetők, fontos kérdés lett, hogy mit kezdjen Európa Magyarországgal, mely, mint említettem: egyáltalán nem számít tényezőnek, ám egy ideje mégis jelentékeny biztonsági kockázatot képvisel. Nem csak Európában, de a tengeren túl is legutóbb komoly aggodalmakat váltott ki az orbáni sajtóstrómanok szétrajzása a Balkánon, szerepük a korrupt Janez Janša szlovén miniszterelnök megválasztásában, s az Európával és a transzatlanti kapcsolatokkal szemben szervezkedő politikai erők támogatásában – egyebek mellett Macedóniában –, melyek mögött tudni lehet: végül is Vlagyimir Putyin áll. Különösen, hogy e folyamatba most – az olasz kormánykoalíció egyik tagjaként – az Északi Liga is bekapcsolódni igyekszik.
Ha ez így van, akkor e problémával – az európai reformpolitika logikájából következőleg – elsősorban Macronnak kellene foglalkoznia. De információk szerint ez nem így fog történni. A gazdasági és pénzügyi reform mellett a „magyar ügy” lerendezése – mely sajátos módon a CSU-val való koalíciós vita kezelését is tartalmazza – Merkelre hárul: a két európai vezető ebben egyezett meg, s gyanítható, hogy segítséget remélhetnek és kapnak e téren Junckertől is.
A Merkel-Orbán aktuális különtalálkozó hátterében nagy valószínűséggel épp ez áll. Ezt támasztja alá az az idegesség is, amivel a magyar kormány minden újabb fejleményre reagál, kezdve a holland kereszténydemokratáktól kapott éles kritikára, vagy éppenséggel azokra a tervezett reformlépésekre, melyek nyilvánvalóan általában is szűkíteni fogják a nemzetállami jogköröket.
Liviu Dragnea éppen úgy Brüsszel ellenes húrokat penge,t mint Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski. Ugyanúgy igyekszik ellenőrzése alá vonni az igazságügyi rendszert, mint ők, de van egy nagy különbség: a magyar és a lengyel vezető a hatalmát kívánja erősíteni ezzel míg Liviu Dragnea „csak” a börtönt akarja elkerülni.
Így összegezte a helyzetet Dan Barna, az egyik ellenzéki párt vezetője, aki a brüsszeli Politico tudósítójának nyilatkozott. Liviu Dragnea természetesen tiltakozik: ő csak fair tárgyalást akar a bíróságokon- mondta a Politico tudósítójának. A szociáldemokraták vezére szerint párhuzamos állam működik Romániában, melyet a NATO és EU szövetségesek egy része támogat. Liviu Dragnea, aki a háttérből irányítja a politikai életet – éppúgy, mint Jaroslaw Kaczynski Lengyelországban- tiltakozik az ellen, hogy a populista lengyel vezetőhöz hasonlítsák.
– Nem is ismerem Kaczynski-t. Én éppúgy self made man vagyok, mint a legtöbb politikus Romániában – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak.
Az 55 éves politikus különösen büszke arra, hogy sohasem lépett be a kommunista pártba. Pártja, a szociáldemokraták szervezete, a Ceausescu féle kommunista párt utód szervezete. Ennek ellenére Dragnea házának fala ortodox szent képekkel van feldíszítve. Egyes hírek szerint a közlekedés mérnöki szakon végzett Dragnea a Securitate káder főiskolájának neveltje. Románia rettegett titkosszolgálata a demokrácia rendszerébe is átmentette magát. Az államfő, Klaus Johannis is ennek a testületnek a tagja volt – még Ceausescu idejében.
Jövőre lejár Johannis államfő mandátuma. A szociáldemokraták valószínűleg Liviu Dragneát jelölik a helyére.
A román alkotmány furcsasága miatt miniszterelnök nem lehet, de államfő igen. Liviu Dragnea azért nem lehet kormányfő, mert 2012-ben választási csaláson kapták, ezen kívül van jó pár korrupciós ügye is. Azért is akarja a befolyása alá vonni a bíróságokat, hogy ezeket ne nagyon vizsgálják. Ennek érdekében mindenképp le szeretné váltani a különleges korrupcióellenes ügyészség főnökét, Laura Codruta Kövesit. A főügyésznő már rács mögé juttatott minisztereket, sőt kormányfőt is.
Brüsszelnek az okoz fejtörést, hogy a populista illiberális politikusok egymást utánozzák és ösztönzik az EU keleti tagállamaiban. Bár Orbán Viktor vagy Jaroslaw Kaczynski jobboldali párt család tagja, Liviu Dragnea pedig elvben baloldali, de ennek nincs különösebb jelentősége. Mind a választott diktátor pozíciójára törekszenek – tudatosan negligálva az Európai Unió szabály rendszerét. Mindhárman növelni kívánják az állam szerepét az emberek életében, mindhárman különösen népszerűek vidéken és a gyengén fejlett országrészekben. Brüsszellel szemben nacionalista húrokat pengetnek, mert tudják, hogy ezzel maguk mögé képesek állítani a nem túlságosan tájékozott tömegeket.
Az EU központjában attól tartanak, hogy megerősödnek a populista tendenciák a jövő évi Európa parlamenti választásokon.
Akkor pedig nehéz lesz előrehaladást elérni a reformokban, amelyeket Brüsszelben azért is létfontosságúnak tartanak, mert nélkülük az Európai Unió lemarad a globális versenyben az USA és Kína mögött.
Az Európa-bajnok portugál válogatott 1-0-ra legyőzte a marokkói csapatot szerdán a B csoport második fordulójának moszkvai mérkőzésén a labdarúgó-világbajnokságon. A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között. A spanyolok küzdelmes mérkőzésen egy góllal győztek az iráni válogatott ellen.
B csoport, 2. forduló, Portugália-Marokkó 1-0 (1-0)
MTI/AP/Francisco Seco
Az észak-afrikai együttes 19 veretlen mérkőzéssel érkezett az oroszországi tornára, amelyen második vereségével az első búcsúzó lett annak ellenére, hogy az Irántól és Portugáliától elszenvedett 1-0-s vereség alkalmával is fölényben futballozott.
A labdarúgó világbajnokság nyitómeccsén a portugálok nagy közdelemben gyéztek a marokkói válogatott ellen, Cristiabno Ronaldo góljával már a mérkőzés elején vezetést szereztek, ezt követően azonban a marokkói csapatnak is voltak helyzetei.
A csoport, 2. forduló: Uruguay – Szaúd-Arábia 1-0 (1-0)
A Szaúd-Arábia felett aratott 1-0-s sikerrel Uruguay, valamint a kedden Egyiptomot legyőző házigazda Oroszország is biztosította helyét a legjobb 16 között a labdarúgó-világbajnokságon az A csoport küzdelmeinek második fordulóját követően.
MTI/AP/Andrew Medichini
A szerdai találkozó a torna eddigi egyik leggyengébb színvonalú összecsapása volt, a mérkőzést egy óriási kapushibának köszönhetően a századik válogatottságát ünneplő Luís Suárez döntötte el a 23. percben.
Az orosz és az uruguayi válogatott jövő hétfőn egymás ellen dönt a csoportelsőségről.
2. csoport, 2. forduló: Spanyolország – Irán 1-0 (0-0)
Az iráni válogatott hősiesen és helyenként jól játszott, de végül közdelmes mérkőzésen a spanyolok egy góllal nyertek.
A Jobbik azért szavazta meg az alaptörvény-módosítást, mert annak irányai jók, ugyanakkor eszközeit alkalmatlannak látják a kitűzött célok elérésére – közölte a parlamenti döntéshozatalt követően tartott sajtótájékoztatóján Mirkóczki Ádám, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Mint mondta, februárban tárgyalt formájához képest az indítvány „elvesztette Soros-jellegét”, hiszen nyomokban sem hasonlít egymáshoz a két változat, hozzátéve, a társadalom többségével együtt úgy gondolják, hogy az országot és a kereszténységet meg kell védeni, a biztonságot garantálni kell, a bevándorlási kvótát pedig minden formában el kell utasítani.
„A fő célunk természetesen az, hogy a bevándorlás minden formáját utasítsuk el” – közölte Mirkóczki Ádám.
Szerinte egyébként illúzió, hogy az alaptörvény-módosítás eléri céljait, példaként említve, hogy a biztonságosnak ítélt Szerbiából érkezőknek is oltalmazotti státuszt kell adni a genfi menekültügyi konvenció alapján. Úgy vélte: így a jogszabály ellenzőinek nem kell aggódniuk, mert „ezt a törvényt nem lehet alkalmazni”, ahogy szerinte egyetlen hajléktalant sem visznek majd el a rendőrök közterületről.
A közigazgatási bíróságokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva az ellenzéki politikus azt mondta: nagyon nehéz úgy állást foglalni egy olyan törvénytervezetről, amelynek jelenleg egyetlen sora sem ismert, arról nem is szólva, hogy a kormányoldal a Jobbik nélkül is rendelkezik az elfogadáshoz szükséges kétharmados többséggel.
Mindent meg lehet tudni a Ripostból Vajna Tímea terhességéről, ezen kívül főleg a Stop Soros és a bevándorlás a téma az alternatív valóságban – a Pesti Srácok szerint például Macedóniának is ezért kell nevet változtatni, nem a görögökkel való vita miatt.
A Ripost szinte percről percre tudósít Vajna Tímea esetleges terhességéről
„Még a héten megfoganhat Andy Vajna gyereke
Timi folyamatosan posztol, elkezdte a lombikprogramot!
Eddig csak tervben volt, de Vajna Timi most váratlanul bejelentette: elkezdte a lombikprogramot, és már kapja a hormonkezelést. A héten egy műtétet is végrehajtanak rajta, így ha szerencséjük van, ebben az időszakban megfoganhat a gyerekük. (…)
A 35 éves feleség korábban lapunknak mesélt arról, hogy a számmisztika szerint a 2018-as év lenne számára optimális a gyermekvállalásra. Bár néhány évvel ezelőtt még örökbefogadáson is gondolkoztak, úgy tűnik, végül a lombikprogram mellett döntöttek.”
Az Origo hithű módon kiáll a Stop Soros mellett
„A parlament a napirendi pontok alakulásától függetlenül délután 15 órától tartja határozathozatalait, vagyis a szavazás akkor sem kezdődik el, ha korábban véget érnek az addigi viták, illetve szükség szerint azokat megszakítják ebben az időpontban.
A ház a kabinet javaslatára ekkor dönt az alaptörvény hetedik módosításról, amelynek célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa idegen népesség Magyarországra telepítését. Szavaznak továbbá a jogellenes bevándorlás elleni intézkedésekkel kapcsolatos törvénymódosításokról is. A kormány a „Stop Soros” néven ismertté vált csomaggal azt akarja megakadályozni, hogy Magyarországból is bevándorlóország legyen.”
A Pesti Srácok szerint nem a korrupció és az illegális lehallgatások miatt bukott a kormány Macedóniában, hanem Soros
„Az ellenzék és a haladók természetesen ki vannak borulva a Stop Soros törvénycsomagon, amely gyakorlatilag ellehetetlenítené a civil szervezetek illegális migrációt támogató tevékenységét. Holott egy közeli példán keresztül érzékelhető, hogy mi történhet akkor, ha egy kormány nem harcol a “független” civil szervezetek által szisztematikusan támogatott bevándorlás ellen, amelyet kizárólag politikai célokra használnak fel. Macedóniának ugyanis éppen ez lett a veszte, a bukás pedig olyan mély, hogy már az ország nevét is meg kell változtatni, az etnikai feszültség pedig soha nem látott méreteket öltött.”
A Figyelő munkatársát szokás szerint meghívta az állami tévé
„A június végi uniós csúcs előtt a szokásosnál is erősebb nyomás nehezedik Magyarországra. A kötelező betelepítési kvóta hívei és a Soros-hálózat tagjai most éppen a Fidesz Európai Néppártból való kizárását akarják elérni. Erre azonban – már csak a jövő évi európai parlamenti választások miatt is – kevés esély mutatkozik. Deák Dániel szerint egy összehangolt támadássorozatnak vagyunk a részesei, azt szeretnék elérni, hogy Magyarország egy politikai karanténba kerüljön.
Deák Dániel politológus, a Figyelő munkatársa az M1 aktuális csatornán elmondta: több eszközt is bevetnek Soros György megbízható szövetségesei az Európai Unión belül, az egyik a nemzetközi sajtón keresztül érkező támadás.”
A 888 a Fidesz kedvenc „szakértőjét” szólaltatta meg
„Nem növeli Angela Merkel esélyeit a CDU/CSU kormánykoalíció megmentésére, hogy a migránsok okozta válsághelyzet ügyében most két hét alatt kellene megoldást találnia annak a kancellárnak, aki ugyanerre a problémára már három éve nem talál megoldást – mondta el a 888.hu-nak a németországi belpolitikai válságról nyilatkozó Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint az, hogy Merkel meghívta Berlinbe Orbán Viktort, a magyar miniszterelnök európai népszerűségnövekedésének és a Fidesz kétharmados választási győzelmének az elismerése.”
Elfogadta az Országgyűlés szerdán a kormány „Stop Soros” törvénycsomagját, amely alapján büntető törvénykönyvi tényállás lesz „az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása.” A javaslatot 160 igen szavazattal, 18 nem ellenében fogadta el a parlament. A Fidesz, a KDNP, a Jobbik, a független (volt jobbikos) Dúró Dóra és Ritter Imre nemzetiségi képviselő szavazott igennel, míg az MSZP, a Párbeszéd, a független (liberális) Bősz Anett, valamint az LMP-ből kilépését jelző Hadházy Ákos nemmel voksolt. A többi képviselő nem vett részt a szavazáson.
A 81 éves Paul Alexander Berlinből biciklizik Londonba, 38 társával, köztük fiával és unokájával együtt.
Berlinben a Friedrichstrasséről indultak és Londonban a Liverpool Streetre érkeznek majd.
79 évvel ezelőtt ugyanezt az utat tette meg
Paul Alexander, aki az úgynevezett Kindertransport segítségével menekült ki a náci Németországból.
A központilag megtervezett és irányított, országos zsidóellenes erőszakhullám 1938 novemberében, a Kristályéjszakával kezdődött, amikor a nácik országszerte több tucat embert megöltek, zsinagógák és zsidó üzletek százait rombolták le, gyújtották fel.
Ezt követően zsidó és protestáns szervezetek Chamberlain brit miniszterelnökhöz fordultak, hogy
tegye lehetővé a zsidó gyerekek kimentését a náci Németországból.
Ő azonnal intézkedett, és megindult a Kindertransport.
Már december elején érkeztek gyerekek Angliába, Hollandián keresztül. Az akció 1940 májusáig tartott, amikor Hollandiát is megszállták a németek. Kezdetben csak Németországból, de azután Ausztriából, Csehszlovákiából és Lengyelországból is mentettek ki gyerekeket.
Több mint 10 ezer gyerek menekült meg így,
és élte túl a holokausztot.
Paul Alexander ma Izraelben él. Személyes győzelemnek tekinti Hitler felett, hogy sikeres ügyvéd volt Angliában és nagy családot neveit fel. 34 éves fia és 15 éves unokája is részt vesz az 1000 kilométeres biciklitúrán.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
