FüHü

Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Egyes elképzelések szerint Albánia lehetne az a központi ország, amelyben menekültközpontot lehetne létrehozni; elvégre Európában található, mégsem tagja az Európai Uniónak – tudatta a Deutsche Welle (DW).

A portál kiemeli, hogy ez még mindig csak egy elképzelés, nem több annál, de az elképzelés arra vonatkozik, hogy Albánia lehetne az az ország, amely ideiglenesen befogadná az Európába érkezett menekülteket. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen ismertette azt az elképzelést, amely szerint befogadóközpontot, úgynevezett hot spotot kellene létrehozni a menekültek számára Európában, de az

unión kívüli országban,

ahol elbírálnák a menekültkérelmeket.

A DW albán nyelvű műsorának nyilatkozva Peter Launsky-Tieffenthal, a bécsi kormány szóvivője megerősítette, hogy pillanatnyilag Tiranával folynak tárgyalások egy ilyen központ létrehozásáról. Endri Fuga, az albán miniszterelnök tanácsadója és kommunikációs igazgató ugyanakkor azt állítja, semmiféle ilyen követelés vagy egyeztetés nincs napirenden. Az albán ellenzék ezt nem így látja, mi több, azzal vádolja a tiranai kormányt, hogy a menekültközpont létrehozásával akarja „megvásárolni“ a gyorsabb unós csatlakozást.

A DW emlékeztet: az Albánián keresztül vezető útvonalat továbbra is használják azok, akik Európába szeretnének eljutni. A menekülők elsősorban a Földközi-tengerről érkeznek, de

Olaszország, Málta és Görögország már nem szeretne nagyobb számban befogadni embereket.

Németország és az EU viszont szeretne megszabadulni azoktól, akiknek menekültkérelmét az uniós államok elutasították.

Albánia egyfelől a menekültútvonalon található, másfelől Durrës kikötője elég nagy ahhoz, hogy nagyobb számú menekültet fogadjon. A menekülteket szállító hajók a Frontex hajóinak kíséretében kiköthetnének ebben az albán városban, a menekülteket ezt követően pedig albán földön regisztrálnák. Ha kiderül, hogy a kérelmezőnek nincs jogosultsága a menekültstátusz megszerzésére, közvetlenül a származási országba vinnék vissza, míg azokat, akiknek menekültkérelmét jóváhagyják, az EU valamely államába küldenék.

Az EU államai számára ez azért lenne jó megoldás, mert Albánia nem az EU tagja, ott nem érvényesek az uniós előírások, mint amilyen a schengeni vagy a dublini egyezmény. Ugyanakkor Albánia a NATO tagja és így erős a beágyazottsága a nyugati államok katonai szövetségébe. Albániában pillanatnyilag éppen megalakulófélben van a NATO terroristaellenes központja. Emellett Albánia északi részén magas hegyek találhatóak, ami további természetes akadályt jelentene a migrációval szemben.

Albániának nagy tapasztalata van a menekültellátásban,

hiszen 1998/99 folyamán mintegy egymillió koszovói albán keresett itt menedéket.

Emellett a Nyugat-Balkán államaiban a 2015-ös menekültválság idején jelentős kapacitások épültek ki a menekültek fogadására. Ezek a befogadóközpontok jelenleg kihasználatlanok, hiszen Albániában pillanatnyilag csak néhány ezer menekült tartózkodik.

Neven Crvenković, az UNHCR (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága) délkelet-európai szóvivője a DW-nek nyilatkozva megerősítette, hogy Albánia 2017 óta megkétszerezte menekültellátó kapacitásait. Ugyanakkor az albán belügyminiszter számos kétoldalú egyeztetést folytatott az európai fővárosokban, csütörtökön például Berlinben járt, ahol beszélgetéseinek témája a migráció volt.

Líbiától eltérően Albánia biztonságos országnak számít, Európában található, az EU kapujában, de azon kívül. Albánia szeretne csatlakozni az unióhoz, ezért kész tiszteletben tartani az EU normáit, amelyek közé az emberi jogok tiszteletben tartása is tartozik. Az UNHCR is megerősítette, hogy Albánia jól bánik a menekültekkel. Mindez nem mondható el Líbiáról, amely alternatív megoldásként jelentkezik a hot spotok felállításának helyszíneként. Líbiában az EU nem lehet szabályozó testület, ráadásul vezető és belső struktúra nélküli országként tartják számon.

Horst Seehofer német belügyminiszter a minap kijelentette, hogy támogatja az EU-n kívüli menekültközpontok létrehozását.

Az esetleges „albán deal“-nak

hatalmas jelentősége lenne a Németországon belüli koalíciós válság megoldásában:

Albánia lenne a humánus megoldás, amelyet Angela Merkel kancellár szorgalmaz, ugyanakkor Seehofer biztonsági követelményeit is kielégítené egy ilyen rendszer, hiszen Seehofer éppen azt szorgalmazza, hogy a menekültek ellenőrzését kontrollált eljárásban, de az EU-n kívül végezzék el.

Az „albán megoldás“ Tirana számára is hasznos lehetne: a kormányzó szocialista kormányra a német konzervatívok, elsősorban a CDU gyakorol nyomást. A közelgő uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését célzó csúcstalálkozót veszélyeztetik a jogállamiságra vonatkozó észrevételek. Ha Albánia kötne egy ilyen menekültközpont létrehozására irányuló megállapodást, az uniós államok egészen biztosan hálásak lennének Tiranának, hogy megoldja számukra a migrációs válságot, emlékeztet a DW, amely szerint egy ilyen megoldással a kecske is jóllakna, a káposzta is megmaradna, elégedett lehetne az EU, Albánia, Angela Merkel és Horst Seehofer is.

Deutsche Welle/Szabad Magyar Szó