2019-től újabb négyéves ciklus kezdődik a magyar kormány által támogatott vajdasági gazdaságfejlesztésben. A mezőgazdasági és házvásárlási pályázatok mellett turisztikai beruházások is lesznek. 100 milliárd forint forrást kapnának ehhez.
Szavazzon!
FüHü
Magyarország is visszafogadna menekülteket – vagy mégsem? Frissítve!
Szokásos politikai kacsának nevezte Orbán Viktor a DPA német hírügynökség értesülését arról, hogy visszafogadnánk a nálunk regisztrált menekülteket. Az MTI-vel közölte: semmilyen megállapodás nem született.
A DPA alapján több hírügynökség is azt jelentette: 14 uniós tagország egyezett bele, hogy gyorsított ütemben visszaveszi Németországtól azokat a bevándorlókat, akik elsőként náluk regisztrálták magukat.
Magyarország mellett Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Portugália és Svédország
vállalta ezt azon levél szerint, amelyet Angela Merkel intézett koalíciós partneréhez, s amelybe bepillantást nyerhettek a német hírügynökségek. A Deutsche Welle tudósítása felhívja a figyelmet arra, hogy az országok listájáról hiányzik Ausztria.
Orbán az MTI megkeresésére cáfolta a DPA-jelenttés tartalmát. Az azonban több mint elgondolkoztató, ahogyan
a cáfolatot szinte elrejtették egy MTI-hírben, amely hosszasan foglalkozik Babis cseh kormányfő szintén tagadó nyilatkozatával.
A hosszú jelentés közepe táján, éppen hogy megemlítve szerepel Orbán két rövidke megjegyzse: „szokásos politikai kacsa”, illetve „semmilyen megállapods nem született”.
Ha Orbán ez alatt azt érti, hogy aláírt megállapodás nem született, akkor minden bizonnyal igazat mondott, mivel jelentések szerint még csak szóban egyeztek meg az érintettek.
Orbán mindenesetre az EU állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcsán elért egyezséget követően, hajnalban rögzített gyorsértékelésében szót sem ejtett arról, hogy ilyen – nem is mindenki által elogadott – kötelezettséget vállalt volna.
04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.
04.40. Csata után // 4.40 AM. After the battle.
Közzétette: Orbán Viktor – 2018. június 28., csütörtök
Merkel emellett migrációs központok felállítását is indítványozta a német határon, amelyekben a menedékkérelmeket bírálnák el. A DPA értesülése szerint a terv egy további részeként német rendőröket küldenének Bulgáriába az uniós határok védelmére – erről már megállapodott Berlin és Szófia.
Mint emlékezetes, Merkel július 1-ig kapott haladékot koalíciós testvérpártjától, a CSU-tól, hogy megoldást találjon a németországi bevándorlók számának csökkentésére.
Védte Orbánt, vége a diplomáciai karrierjének?
A diplomáciai rendkívül fegyelmezett világában ritka az olyan nagykövet, aki többé vagy kevésbé, de szembemegy hazája politikai irányvonalával. Franciaország budapesti nagykövete pedig ezt tette. Eric Fournier pályafutása Budapesten júliusban végetér, s jó eséllyel nem csak a magyar fővárosban – értesült a Le Monde.
Franciaország budapesti nagykövete példaértékűnek tartja Orbán migránspolitikáját – legalábbis a Mediapart portál szerint ez áll egy korábban általa hazaküldött jelentésben. Ebből kiderül: nemcsak, hogy elfogadja a magyar kormány migránspolitikáját, egyenesen ajánlja annak átvételét az egész Európai Unió számára. A jelentés úgy fogalmaz, hogy
az EU téved amikor antiszemitizmussal vádolja a magyar kormányzatot, miközben a valódi antiszemitizmus a bevándorló muzulmánok oldaláról fenyegeti Európát.
Eric Fournier sohasem bírálja az Orbán kormányzat illiberális intézkedéseit sem, pedig ezt más nyugati nagykövetek megteszik – írja a párizsi Le Monde.
Mi erről a véleménye Macron elnöknek? – tették fel a kérdést egy sajtóértekezleten Brüsszelben. „Ha tudomást szereztem volna erről a diplomácia jelentésről, akkor azonnal visszahívtam volna a nagykövetet. Az álláspontja ugyanis ne felel meg a francia hivatalos állásponttal” – válaszolt Emmanuel Macron, akinek egyébként kulcsszerepe volt abban, hogy Brüsszelben európai megoldás született migráns ügyben.
Eric Fournier pályafutását illetően a Le Monde megírja, hogy grúziai szereplése is kicsapta a biztosítékot Párizsban. A nyugatbarát Szaakasvili szerint „ő volt a legbolondabb nagykövet Tbillisziben” – ezt pedig arra értette az Amerikából hazatért grúz politikus, hogy a francia nagykövet teljes erővel az oroszok emberét támogatta. Elintézte például, hogy Bidzina Ivanisvili, az oroszok által támogatott oligarcha megkapja a francia állampolgárságot. Később Ivanisvili Grúzia vezetője lett és Moszkva-barát politikát folytatott, miközben az Európai Unió szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben.
Bréking nyúz, június 30. – Tudósítás a másik valóságból
Migránsok, Jobbik és melegek – ilyen témák napi szinten helyet kapnak az alternatív valóság sajtójában. Ma sem volt ez másként.
Pesti Srácok – Polgári Szilvia: Szeress, különben…
Kisregény hosszúságú írást közöl portál a „lopakodó meleglobbiról”, s a szerző felteszi a kérdést: „e jelző vajon napjainkban is megállja-e a helyét? Manapság valóban lopakodik a homoszexuális propaganda, vagy inkább kérlelhetetlenül rúgja ránk az ajtót? Még mindig a másság elfogadásának hőn óhajtott vágyáról volna szó, a többségi tolerancia hétköznapi érvényesülésének megszerzéséről, vagy tűzzel-vassal-erőszakkal kikövetelt szeretetről? Szeress minket, különben megbánod, ugyanis azonnal fölcímkézünk és bezsúfolunk a homofóbok bigott kasztjába!
Nem lehetséges, hogy egyes lobbicsoportok, s a rájuk akaszkodó liberális politikusok mára jócskán túltolták a szivárvány egyre több árnyalatában pompázó buzibiciklit, elterelve ezzel a figyelmet valami sokkal, de sokkal veszélyesebb kérdésről?”
A sajátságos válaszát pedig közel 35 ezer karakterben fogalmazza meg Polgári Szilvia (megj.: kézenfekvően, már maga a név is mennyire stílszerű) a véleményét, amelyből érdemesnéhány alcímet idézni, hogy képet kapjunk az irányról::
Az AIDS, leánykori nevén GRID megjelenése
A manipuláció mesterfoka
Nem olyanok, mint mi
Szeress, különben megbánod!
Szexuális deviancia mint érdem?
„Migránsok fia – fekete és homokos
„Őshonos magyar, fehér és hetero”
El a kezekkel a gyermekeinktől!
Ripost – Törökök: Már mi vagyunk a főnökök Hollandiában!
Az országban egyre több muzulmán él aki, nem akar integrálódni.
„Ez már Törökország és mi folyamatosan egyre többen leszünk Hollandiában”
– mondta az egyikük, idézi a portál A De Telegraafot, amely telefonos interjúkat közöl néhány „igazhitűvel”.
A portál szerint a liberális Hollandia őslakosai talán még fel sem fogják, hogy mekkora veszélyben vannak. A 16 és fél milliós országban már 3,4 millió bevándorló él, azaz négy hollandra jut belőlük egy. Ha csak a törököket (390 ezer) és a marokkóiakat (355 ezer) számoljuk össze, az iszlámhívők létszáma már közelíti a háromnegyed milliót, más források szerint az 1 milliót.
Sokan a keresztény holland kultúrát alapvetően alsórendűbbnek és hitványabbnak tartják a saját kultúrájuknál. Mások arról beszéltek, hogy téves a holland kormány velük kapcsolatos politikája:
„Ezt ti tettétek lehetővé. Itt minden lehetséges. Ha előjogokat adtok az embereknek, akkor ne csodálkozzatok, hogy élnek azokkal”.
Magyar Idők – Duró Dóra: nem volt hova hátrálni
„Az utolsó pillanatig párton belül szerettük volna megoldani a problémákat, de Toroczkai László kizárása olyan pont volt, amikor már tényleg nem volt hova hátrálni, lelkiismereti kötelességemnek tekintettem a kilépést” – idézte fel az elmúlt hetek történéseit a Magyar Időknek adott interjúban a volt jobbikos, jelenleg független parlamenti képviselő, Dúró Dóra. Arról is beszélt, hogy a Jobbik korábbi értékeinek elárulását eredményező döntésekbe nem vonták be, azokat Vona Gábor hozta meg. Az Ásotthalmon zászlót bontott Mi Hazánk Mozgalom szerinte stabil értékrend alapján áll, és nemzetstratégiai kérdésekben nem ad helyet politikai
Mint elmondta, már sokan kiléptek a Jobbikból, többen ezután fognak. Persze korrektebb lett volna, ha azok alapítanak új pártot, akik új utakra akartak lépni, alapító nyilatkozatunkat félretéve.
Így gyakorlatilag ellopták a pártunkat.
Tagadja, hogy 13 ezer aktív tagja lenne a Jobbiknak, ennyien léptek be összesen a pártba annak alakítása óta., nagyjából négyezerre tehető az aktív jobbikosok száma, de ezek jelentős része is megelégelte, amit a párt az elmúlt két évben csinált, ezért még sokan átjönnek majd hozzánk – mondta Duró.
Az interjúban természetesen Simicska Lajos is szóba került. Duró szerint nagyon szűk vezetői réteg tudhatott arról, hogy – mint a kérdésben elhangzott – „Simicska Lajos cégei jóval a piaci ár alatt adtak reklámfelületet a Jobbiknak? Hogy a tiltott pártfinanszírozás mértéke akkora volt, hogy a párt belerokkant?”
Egyre többet kell fizetnünk
Vasárnaptól drágább lesz a taxizás Budapesten. Az emelés a taxisok javaslatára született.
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött a mostan iemelésről. Ennek értelmében a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. Vasárnaptól így kilométerenként 300 forintot számláznak a taxiórák, minden egyes várakozási perc után pedig 75 forintot számolnak fel.
Az áprilisi döntés előtti vitában Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes – az MTI tudósítása szerint – arról beszélt, hogy olyan konszenzus született, amelyet a taxisok döntő többsége elfogad. A tizenkét nagy budapesti fuvarszervező cégből csak egy nem értett egyet a tarifaemeléssel.
A taxisok egyébként reklámokat is szerettek volna a kocsikra, valamint javasolták a reptéri rendelet módosítását is – ahogy azt a FüHü még februárban megírta.
Német elnöki látogatás Fehéroroszországban
Első ízben látogatott német elnök a Lukasenko-fémjelezte Fehéroroszországba. A vizit alatt a két ország vezetője közösen koszorúzott egy korábban a föld színéről is eltüntetni prbált egykori náci haláltábor emléktáblájánál.
Régi elmaradást pótlunk
– hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier német elnök, aki látogatást tett a Minszk melletti Málij Trostenyec egykori koncentrációs tábor területén. A nácik itteni haláltáborában 1942 és 1944 között tízezerszámra ölték meg az embereket. Az áldozatok számát 60 és 200 ezer közé teszik. Többnyire zsidók voltak, de szovjet hadifoglyokat is végeztek ki, ezerszámra. A haláltábor nyomait a visszavonuló nácik igyekeztek nyomtalanul eltüntetni. A szovjet időkben semmiféle kutatás sem folyt a területen.
A tábornak még a nyomait is eltörölték, s az első emléktáblát csak 2002-ben, a láger felállításának a hatvanadik évfordulóján helyezték el.
A német közszolgálati portálnak, a Deutsche Welle-nek nyilatkozó történészek szerint a Szovjetunióban a holokauszt tabunak számított, annak ellenére, hogy sokszázezer zsidó áldozata volt az egykori Szovjetunió területén.
Fehéroroszország és Németország államfője együtt koszorúzott Málij Trostenyecben. Ez volt az első alkalom, hogy német elnök Fehéroroszországba látogatott. Alexandr Lukasenko elnök autokratikus rendszere gyakori bírálat tárgya az Európai Unióban. Fehéroroszország Moszkva hű szövetségese és Putyin támogatásával tartja fenn magát. Minszk ugyanakkor közeledni szeretne az Európai Unióhoz is, hiszen a közeli balti államok fejlődése mutatja, hogy a szovjet múlt ellenére komoly eredményeket lehet elérni a társadalmi-gazdasági körülmények javításában.
„Bajom van a demokrácia hiányával”
Példátlan nagy média-visszhangja van annak, hogy Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ egykori képviselője, szenátora, minisztere egy kormányellenes tüntetésen (június 23-án) bejelentette, hogy kilép az RMDSZ-ből. Mint várható volt “egykori” társai részben sajnálkoznak, részben igen keményen támadják, próbálják hitelteleníteni és lépésének jelentőségét, fontosságát csökkenteni. A nemcsak romániai magyar, vagy magyarországi körökben, hanem a román politikában és médiákban is közismert és népszerű politikus a Független Hírügynökségnek nyilatkozott.
Bizonyára bonyolult és hosszú érlelődési folyamat vezette oda, hogy mundér becsülete ide vagy oda, eldöntse, hogy kilép az RMDSZ-ből, 28 év után, alapító tagként, sokszoros tisztségviselőként. A perrendtartás elfogadását jelölte meg azon cseppnek, melytől betelt a pohár. A mostani módosítások (összesen 327) , melyeket az RMDSZ is megszavazott, egyrésze elfogadható, másrészük pedig botrányos, nemcsak a szakma, vagy az ellenzék, hanem lassan-lassan a jogtudatos állampolgárok többsége számára is. Összefoglalná pontosan, mit kifogásol a módosítók közül?
Léteznek nagyon testreszabott módosítások, amelyek a kétházas romániai parlament vezetőit illetik. Ezekről lehet vitatkozni, de nem érdemes. Ha egy akadályoztatott bíró nem írhat alá egy ítéletet, akkor azt az adott esetben, nyilván mérlegelés után, az intézmény vezetője írja alá, nyilván nem egyedül, hanem másod, vagy negyedmagával. Ezt a megoldást hatályon kívül akarják helyezni. A kormánypárt elnökét jogerősen elítélték, igaz felfüggesztve, választási csalásért. Most alapfokon megint elítélték egy elég piszlicsáré ügyben, de bizonyítékok alapján, végrehajtandóra. Ezt az ítéletet akarja a parlamenti többség, ahol az RMDSZ a mérleg nyelve, kitriblizni. Ne férjen kétség hozzá, van mit jobbítani a romániai bűnüldözés kapcsán. Most is mondom, miként eddig is, hogy vannak elfogult, esetenként korrupt bírák, ügyészek, etnikai ügyekben is. De intézményes magyarüldözés szerintem nincs Romániában. Intézményes és hétköznapi korrupció viszont volt és van Romániában. A módosítások egy része erősen korlátozza a bűnüldöző szervek eszközeit: csak az elkövetéstől számított 6 hónapon belül lehet vádalkut kérni, nem lehet megváltoztatni az alacsonyabb szintű bíróság felmentő ítéletét. Ha nincs új bizonyíték, ha egy éven belül nincs vádemelés, akkor kötelező a felmentés stb. Ezekre a változtatásokra a szakma fatvát mondott. Nyilván nem mindegyikre, vannak helyre dolgok is. Egy BTK módosítás akár éveken keresztül történő egyeztetés, munka eredménye. Most sajnos nem erről van szó. Szerecsenmosdatás esete forog fenn és sajnos, az RMDSZ sikál.
Minden bizonnyal a pontszerű kifogásokon túl, az RMDSZ jelenlegi politikai vonalvezetésétől is elhatárolódott, nemcsak mostani gesztusával, de eddigi állásfoglalásaival is. Mi a kifogás, miért nem hajlandó tovább egykori elvtársaival haladni a mostani politikai establishment vonalával?
Jogász vagyok, az igazságszolgáltatást illetően már voltak komolyabb nézeteltéréseim a fővonallal, és most is ez a fő kritérium. Bajom van a demokrácia hiányával a szervezeten belül, valamint az RMDSZ függetlenségét illetően is. Nagyon beállt a szervezet a két kormánypárt alá, mert ha azt mondanám, hogy mellé, az nem fedné a valóságot. Az etnikai alapú politizálásnak van jogosultsága, de nem válhat kizárólagossá.
Aki A-t mond az mondjon B-t is, ez a politikára is érvényes mondás. Hogyan tovább? Mit tervez, ha egyáltalán még vannak politikai ambíciói, a jövőben? Merre tovább Eckstein Kovács Péter, a politikus?
Ambícióim mindig voltak és lesznek is. Hozzá szeretnék járulni ahhoz, hogy a romániai ellenzék – amelyik olyan, amilyen – le tudja győzni a jelenlegi, szerintem vállalhatatlan politikai kurzust.
Magyari Nándor László
Európa orbánizálódása
A vezető nyugati lapok szerint a csütörtök-pénteki uniós csúcson tető alá hozott egyezmény a nacionalista pártok megerősödését tükrözi.
„Hogy a menedékkérők egy részét a jövőben zárt táborokban tartják, az olyan ötlet, amelyet a kormányok nemrégiben még idegengyűlölőnek és embertelennek minősítettek, ám most belementek, Olaszország és Ausztria követelésére. Ezen belül korábbi álláspontjának feladása a politikai túlélés árát jelentette Merkel számára.” (Wall Street Journal)
„Európa orbanizálódik, Brüsszelben az állam- és kormányfők szinte kizárólag az EU bezárkózásáról tárgyaltak, kerüljön az, amibe kerül. A menekültek jogai már nemigen érdekesek.” (Spiegel)
„Ami új, az az, hogy lesznek gyűjtőhelyek Európán kívül és ott válogatják szét a gazdasági migránsokat, illetve az igazi menedékkérőket. A gond ott van, hogy egyetlen észak-afrikai vagy közel-keleti állam sem kapott az ötleten. Az is újdonság, hogy a tengerről kimentett embereket az EU-n belül, az e célra létrehozandó létesítményekben helyezik el. Csak egyelőre senki sem jelentkezett, hogy hajlandó ilyen létesítmények felállítására.” (Financial Times)
„Nemigen lehet bizakodni bármiben is, a 28-ak nem voltak hajlandók szétteríteni a menekülthullám hatásait. Az olaszok semmire sem jutottak a követelésükkel, mert a közép-európaiak ellenálltak. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Itália hajlandó lesz eleget tenni a német kérésnek, és nem akadályozzák meg, hogy továbbálljanak a területére érkező migránsok. Vagyis a konferencia olyan EU-ra utal, amely még inkább széttöredezett és nem táncolt vissza a szakadék széléről.” (Guardian)
„Leginkább időt nyertek a politikusok, ami Merkel számára a legfontosabb. Hogy most európai megoldás lett-e, arra a válasz: igen is, meg nem is. Ám a lényeg, hogy évek óta hiányzik az akarat, mármint hogy a tagok valóra váltsák azt, amiben megállapodtak. Hogy a magyar kormány megtagadja a menedékkérők átvételét, az csak egyetlen példa a belső szabotázsra. Mások már jó ideje Magyarország mögé bújnak.” (Standard)
Fideszes kamujelöltek – Jobbikos törvényjavaslat
Az, ami a miskolci időközi önkormányzati választáson történik, mutatja, mire számíthatunk a jövő évi önkormányzati választáson: kamujelöltekre, név-dublőrökre, akik csak azért indulnak el, hogy az esélyes ellenzéki jelölttel azonos nevükkel összezavarják a választókat, és győzelemre segítsék a Fideszt – szögezi le a Jobbik közleménye.
A Kubatov-lista új funkciót kapott. Így indul el a miskolci választáson a Jobbik által is támogatott Erdei Sándor ellen nemcsak a Fidesz hivatalos jelöltje, de egy ongai fideszes aktivista és egy nyékládházi Erdei Sándor is „függetlenként”. Utóbbit sajtóhírek szerint Tállai András szállította a miskolci fideszes megsegítésére – olvasható a Jakab Péter országgyűlési képviselő által jegyzett dokumentumban.
Mint a Független Hírügynökség beszámolt róla, július 15-én időközi önkormányzati választást tartanak Miskolcon. Az április országgyűlési választáson győztes Hubay György megüresedett helyé kell betölteni. A kormányzópártok jelöltje mellett a Munkáspárt is indít jelöltet, miközben az MSZP, a Jobbik, a DK, a Momentum, az LMP és a Párbeszéd függetlenként azt az Erdei Sándort támogatja, akit korábban az akkor még létező Slágerrádió Rokker Zsolttijaként ismerhettek a hallgatók. Erdei Zsolt a Független Hírügynökségnek adott interjújábanerről azt mondta: „Álszentség nélkül állíthatom, hogy valóban példátlan támogatást élvezek a pártok részéről. Már csak a Fidesz hiányzik, akkor lenne Magyarországon egy olyan jelölt, aki mögé mindenki be tud állni, megmutatva, hogy nem a politikai hovatartozás a fontos, hanem az a segítő szándék, hogy valaki szeretne tenni a környezetért, az emberekért”.
A Jobbik közleménye emlékeztet arra, hogy
az újabb legalizált választási csalás ellen benyújtotta törvényjavaslatát, mely lehetővé teszi a névazonos jelöltek ragadványnévvel való megkülönböztetését, hogy a választók valóban az általuk támogatott jelöltre adhassák le a szavazatukat a névrokon jelölt helyett.
A párt felszólítja a Fideszt: a jövő évi választások tisztasága érdekében támogassa javaslatunkat, a miskolci időközi voksoláson pedig tiszteljék meg azzal a választókat, hogy visszahívják a fideszes kamujelölteket.
Nem a Fidesz erősödik, az ellenzék gyengül
A 2014-es választások óta nem volt ilyen magas a Fidesz-KDNP támogatottsága – derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. A teljes népességen belül ugyan nem változtak az erőviszonyok, viszont az ellenzéki, kiemelten a Jobbik-szimpatizánsok aktivitása csökkent, így tudták növelni előnyüket a kormánypártok a legvalószínűbb listás eredmény tekintetében.
Magyar Idők számára készített felmérés szerint a teljes felnőtt népesség körében 42 százalék szimpatizál a kormánypártokkal. Ez az arány a Jobbik esetében 11, az MSZP-nél pedig 6 százalék. A DK és az LMP tábora 3-3 százalékos. A Momentum Mozgalom 2 százalékon, a Kétfarkú Kutya Párt pedig 1 százalékon áll.
A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP-re 55 százalék szavazna. A Jobbikot 18 százalék választaná, tehát a választások óta csökkent a párt támogatottsága.
Az adatfelvétel még a Mi Hazánk mozgalom párttá alakulása előtt történt, ezért az új párt esetleges népszerűségnövekedése még közvetlenül nem jelent meg a pártpreferenciákban, azonban a Jobbik szimpatizánsainak inaktivizálódásában már szerepet játszhatott.
Az MSZP-Párbeszéd listára jelenleg a biztos szavazóknak 9 százaléka voksolna, tehát Tóth Bertalan pártelnökké választása után sem állnak a parlamentbe való bejutásukhoz szükséges 10 százalékos szint fölött. Az LMP-re 6, a DK-ra pedig 5 százalék szavazna, népszerűségük nem sokat változott a választások óta. A Momentum szavazataránya 4 százalék, míg a Kétfarkú Kutya Párté 2 százalék lenne a biztos szavazók körében.
