Angela Merkel reményei szerint vasárnap este az általa vezetett CDU megállapodásra jut a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárttal, a CSU-val a menekültügyben kiéleződött vitában. A német kancellár erről egy ma este adásba kerülő televíziós interjúban beszélt. Nem csak belföldi partnerei „akadékoskodnak”, több uniós ország – köztük Magyarország – és öt, a brüsszeli csúcson kimunkált közös uniós tervben kulcsszerepet kapó közel-keleti és afrikai partnerország is ellentmondani látszik Merkelnek.
A ZDF televíziónak adott interjút Merkel azt megelőzően, hogy ma este sorsdöntőnek tartott tárgyalást folytat a bajor konzervatív testvérpárt vezetőivel – áll a Reuters tudósításában. A kancellár meggyőződését fejezte ki, hogy elegendőek lesznek a brüsszeli állam- és kormányfői csúcstalálkozón elért eredmények, hogy lezárják a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) közötti vitát. Merkel szerint
meglehetősen jó eredményeket sikerült elérni Brüsszelben uniós szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszéléseken,
amelyek együttesen – mint fogalmazott – a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatással járnak majd.
Ennek ellentmondni látszik, hogy a német hírportálok közül többen is azt írták: Horst Seehofer szerint nem elégségesek a brüsszeli eredmények kettejük és az általuk vezetett pártok menekültügyi vitájának lezárásához.
Mint az MTI írja: a kancellár szerint a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció – a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása – visszaszorítására törekszik. A vita a módszerekről szól – mutatott rá, aláhúzva:
továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.
Ugyanakkor a nemzetközi partnerek komoly fejfájásokat okozhatnak Merkelnek, aki – egy tegnap kiszivárgott levélben – azt állította, hogy 14 országgal megállapodott Brüsszelben arról, hogy azok hajlandók lesznek visszavenni Németországtól az elsőként nálunk regisztrált menedékkérőket. Ám több nevesített ország tagadta, hogy ilyen egyezséget kötött volna – Orbán Viktor mellett a cseh kormányfő és a lengyel elnök is cáfolt.
A problémát tovább fokozza, hogy öt kiszemelt partnerország (Egyiptom, Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria) is elutasította az ötletet, hogy a területükön hozzanak létre úgynevezett fogdótáborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el.
Akárhogyan is, ma este sorsdöntő találkozót tart a Merkel vezette CDU és testvérpártja, a belügyminisztert adó CSU, amelyen eldőlhet a koalíció, és így végső soron Merkel sorsa. Mindenesetre a Bloomberg hírügynökség szerint kár volna temetni Merkelt, aki megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását – áll a jelentésben.
Már megszokhattuk, hogy az alternatív valóság médiájának kedvenc célpontjává vált az elmúlt években a Jobbik, azon belül is Vona Gábor. Ezen mit sem változtatott Vona kivonulása a politikából – tartanak még tőle, nem véletlenül találják meg máig vitriolos cikkekkel. Egy másik slágertéma is napirenden van tartva: a baloldal, mint amely ráront nemzetére. Erről is találunk cikkeket a mai sajtóban. Amelyből nem maradhat ki a másság elleni támadás sem.
888.hu – A baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást
Ezzel a címmel tudósít a portál Bajkai István Fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatójáról. Beszélt arról, hogy a Stop Sorossal erős felhatalmazást és jogi eszközöket kaptak az igazságszolgáltatási szervek, hogy fel tudjanak lépni azokkal szemben, akik az illegális bevándorlást szervezik, pénzelik, és végső soron a törvények kijátszására biztatják, tanítják a migránsokat, és eredményesen meg tudják védeni az országot tőlük.
A Soros-hálózat változatlan intenzitással és eszközökkel arra törekszik, hogy Európát elárasszák a bevándorlók, a kontinens kevert népességűvé váljon.
Bajkai úgy fogalmazott: a törvénycsomag szavazásánál látták, hogy az ellenzék jelentős része bevándorláspárti, támogatja a Soros-hálózat embereit. Azt mondta, a történelemben megfigyelhető, hogy a baloldal, ha teheti, mindig a magyarsággal szemben foglal állást, nem fontosak neki a magyarok érdekei. A baloldal kész volt a jogszabály megakadályozására, hogy lehetővé váljon a migráció.
A baloldal Magyarország helyett a Soros-hálózat „ügynökeit”, valamint a bevándorlókat választotta
– jelentette ki. A Fidesz ezzel szemben megvédi az országot, a nagyobbik kormánypártnak Magyarország az első – hangsúlyozta.
Magyar Hírlap/MTI – Novák Katalin: A kormánynak határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett
A kormánynak a jövőben is határozottan ki kell állnia a házasság értékei mellett – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára egy kaposvári fórumbeszélgetésen. Novák Katalin a Családok éve alkalmából rendezett ökumenikus fórumon kijelentette: a család szerepe az élet továbbadása. A kaposvári református templomban tartott beszélgetésen megjegyezte: amikor az élet továbbadásának szentségéről, a férfi és nő házasságban betöltött szerepéről, hagyományos férfi és női szerepekről beszélünk, a nyilvánosan szereplők óvatosan fogalmaznak, mert félnek attól, hogy a homofóbia vádjával illetik őket, akkor is, ha a legegyértelműbb összefüggéseket mondják ki. Például ha meleg párok örökbe fogadási jogáról van szó, megtorpanni látszik a logika – fűzte hozzá, és bátorságra buzdította a jelenlévőket, szavai szerint „szabad bátran beszélni nyilvánvaló kérdésekről”.
Nem szabad elfeledkeznünk a többségről, amelynek értékei és a gyerekvállalás mellett határozottan ki kell állni;
a családhoz kell egy nő és egy férfi, és pont elég hozzá egy nő és egy férfi – fogalmazott.
Márfi Gyula veszprémi érsek többek között arról beszélt, hogy van pozitív és negatív másság. A fiú más, mint a lány, ez pozitív másság, ma ezt el akarják törölni.
Az egynemű partnerek nem alternatívái a házastársaknak – mondta.
Origo – Csődbe kormányozta a Jobbikot, ezt olasz luxusnyaraláson piheni ki Vona Gábor
Nem könnyű teljesen taccsra vágni egy középpártot, valahol ki kell ilyenkor ereszteni a gőzt. Vona Gábor választása az elit Lido di Veneziára esett. Felesége nem bírta ki, kiposztolt egy tengerparti-napozós képet közösségi oldalára, így ország-világ megtudhatta, hova „ruccant ki” a Jobbikot eladósító pártvezér és családja.
Részben jogosan választott ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen
az elmúlt hónapokban, években minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy a korábban középpárti státuszú Jobbikból egy balliberális törpepártot varázsoljon.
Ráadásul jelen állás szerint eredményre is vezettek ez irányú, komoly erőfeszítései. Másrészről viszont nem választott jogosan ilyen mesés helyet Vona Gábor, hiszen magasfokon árverték a szavazóikat azzal, hogy az Állami Számvevőszék bírságolása okán a szimpatizánsoktól begyűjtött pénzeket teljesen másra verték el (remélhetőleg nem a Vona család nyaralására), ráadásul a politikus visszavonulása óta gyakorta érkeznek a pártközpontba különböző helyekről fizetési felszólítások, jellemzően több tízmillió forintokról. Bizalmasa, Gyöngyösi Márton, elnökhelyettes a következőképpen foglalta össze Vona politikájának eredményeit a napokban: „a Jobbik most pillanatnyilag olyan helyzetben van, mint a templom egere”.
Sebaj, addig mindenképpen jó a jobbikozás, amíg „nyúlfarknyi” utazásokra van pénz.
Ezt a címet adta a Jerusalem Post Orbán Viktor július 18-án kezdődő három napos közel-keleti látogatása bejelentésének. A lap az izraeli külügyminisztérium erre vonatkozó közleményére hivatkozik.
A Jerusalem Post jobboldali, bevándorló-ellenes politikusnak nevezi Orbánt, akiről megemlíti, hogy áprilisban harmadszor nyert választásokat. Benjamin Netanjahu egy évvel korábbi budapesti látogatását viszonozza.
„A látogatás bírálatokat váltott ki Izraelben, hiszen arra az Orbán-kormány bevándorlóellenes plakátkampányának közepette kerül sor. A kampányban Soros György arcképét használják fel és ennek, sokak szerint antiszemita felhangja van. A Magyarországon született zsidó milliárdos a magyar kormány kemény bírálója” – írja a Jerusalem Post és hozzáteszi:
„A látogatás előtt néhány héttel Orbán Viktor éltette Horthy Miklóst, akinek uralma alatt a 2. világháborúban a 800 ezer magyarországi zsidóból 600 ezret meggyilkoltak a holokauszt során… Már két ellenzéki vezető, Yair Lapid és Tamar Zandberg is a látogatás ellen tiltakozott.”
Netanjahu akkor hívta meg hivatalosan a magyar miniszterelnököt, amikor gratulált neki a választási győzelméhez és egyúttal megköszönte Magyarország Izraelnek nyújtott támogatását a nemzetközi fórumokon.
A lap emlékeztet arra, hogy a magyar kormány azon uniós államok közé tartozik, amely következetesen tartózkodik, amikor Izraelt elítélő határozatot hoznak az ENSZ-ben. Ez az utóbbi időben háromszor is megtörtént: egyszer Jeruzsálem kétszer meg a gázai zavargások ügyében.
Egyiptommal az élen öt ország is elutasítja a menekültek úgynevezett fogadótáborait a területükön. Albánia, Marokkó, Tunézia és Algéria sem hajlandók ilyenek létesítésére. Ezeknek a központoknak a felállítása része annak az uniós tervnek, amelynek a célja a menekültek egyenletesebb elosztása a tagállamok között – emlékeztet a DW.
Hiába kérnék, Egyiptom nem létesítene ilyen táborokat, amelyekbe az EU-ból deportált menekülteket helyeznék el – közölte vasárnap Ali Abdel Aal, a kairói parlament képviselőházának az elnöke. A Welt am Sonntag lapnak nyilatkozva a politikus azt is mondta, hogy ha megtennék, akkor azzal az egyiptomi alkotmányt és jogokat sértenék meg.
Mint emlékezetes, a múlt heti uniós állam- és kormányfői csúcson született megállapodás részeként vették tervbe ilyen táborok létesítését a Közel-Kelet és Afrika néhány uniós „partnerországában”. Az érintettek azonban sorra utasítják el az ötletet.
Egyiptomban már most is tízmillió szíriai, iraki, jemeni, palesztin, szudáni, szomáliai és más országokból érkezett menekült tartózkodik, ezzel teljesen le van kötve a kapacitás, hiszen minden menedékkérőnek biztosítani kell – mert joga van hozzá – az ingyenes egészségügyi ellátást és oktatást. Egyiptom már csak a legálisan az országba érkezetteket hajlandó befogadni – tette hozzá.
Legalábbis ezt állítja a Bloomberg, amely szerint Merkel megőrizte azt a képességét, hogy olyan kompromisszumokat tud összekovácsolni, amelyek senkinek sem felelnek meg, mégis valamiképpen működnek. A Brüsszelben kiadott zárónyilatkozat kibékíti egymással Németország, Olaszország, illetve a keleti tagállamok igencsak ellentétes érdekeit és elégnek látszik ahhoz, hogy leszerelje a CSU további lázadását.
Merkelnek meg kellett szereznie a déli országok, illetve részben a magyar kormány beleegyezését, hogy visszaveszik azokat a menekülteket, akik német földre igyekeznek. Orbán ragaszkodott ahhoz, hogy senki sem kényszerítheti a menedékkérők befogadására, mert az az ország szuverenitását sértené. A vége az lett, hogy mindenki megkapta, amit akart, persze ha nem is mindent, amit szeretett volna. A magyarok esetében ez azt jelenti, hogy náluk nem létesülnek „ellenőrzött központok”, ha elzárkóznak azoktól. Mindent egybevéve úgy tűnik, hogy összefércelték a repedéseket, még ha nem is tüntették el azokat.
Most már csak azt nem tudni, működik-e a kidolgozott megállapodás, gyakorlati, illetve erkölcsi értelemben. Hiszen őrizet alá akarják venni mindazokat, akiknek az egyetlen „bűnük” az, hogy jobb életre vágynak. Emellett ezek a táborok hatalmas lehetőséget nyújtanak a visszaélésekre, a korrupciótól kezdve az embertelenségekig. Európa egyezségre juthatna az értékeit illetően, miközben igyekszik konszenzust találni tagjai között, amelyek közül több is erősen nacionalista, bevándorlás-ellenes pártokkal van megáldva.
Ahogy már év- és félévnyitásokkor megszokhattuk, az idén is számos jogszabályváltozás lépett hatályba a mai napon, július 1-én. Ezek az élet számos területét befolyásolják, kisebb-nagyobb mértékben. Az új büntetőeljárási törvénytől kezdve az online számlázás beindulásán át az utazások fokozott biztonságának uniós védelméig terjed a skála.
A NAV szeme mindent lát
Az új önline-számlázás rendszer lényege, hogy azokat a számlákat, amelyek adóalanyok közötti, belföldi áfás ügyletekről szólnak, s amelyekben az áthárított áfa eléri vagy meghaladja a 100.000,- Ft-ot, tételesen és valós időben be kell majd jelenteni az adóhatóságnak a számlázó programok és az adóhatóság rendszere közötti gép-gép kapcsolat segítségével, manuális beavatkozás nélkül. A program a már lezárt számlát küldi majd be a hatósági rendszerbe. Annyit lehet tudni, hogy június 22-ig több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére, a június 18-án megnyitott regisztrációs felületen pedig már 55 ezer felhasználó jelentkezett be. További részletekről itt olvashat.
A cél a büntetőeljárások gyorsítása
Az újdonságok közé tartozik a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények bírósági tárgyalásának szabályozása, a hatóságok és az együttműködő elkövető közötti egyezség növekvő szerepe, az ülnökök jelenleginél jóval kisebb szerepe a perekben, továbbá, hogy a vád bizonyítása az ügyész feladata.
Az új büntetőeljárási törvény lehetővé teszi, hogy beismerő vallomás esetén az ügyész és az ügyvéd megegyezzen a büntetésről. Bekerült az úgynevezett előkészítő eljárás fogalma is – jogászok attól tartanak, hogy erre hivatkozva gyakorlatilag bárkit megfigyelhetnek majd. A törvény bevezette többek között a „gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények” kategóriáját, ilyen lehet például a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban. Változás az is, hogy az elsőfokú bíróságot csak akkor lehet új eljárásra utasítani megalapozatlan ítélet miatt, ha a bíróság nem állapított meg tényállást vagy az teljes egészében felderítetlen. Az előzetes letartóztatás elnevezése letartóztatásra változik, felső határa továbbra is egy, kettő, három, illetve négy év, míg életfogytiglani börtönnel is sújtható bűncselekmény esetén továbbra sem lesz felső határa. Az új törvény szerint az óvadék összege nem lehet kevesebb 500 ezer forintnál. Az is lehetséges lesz, hogy a büntetőeljárásban valaki ne személyesen, hanem „telekommunikációs eszközök” használatával tegyen vallomást. További részletekről itt olvashat.
Drágább lett a taxizás
A Fővárosi Közgyűlés áprilisban döntött a mostani emelésről. Ennek értelmében a korábbi 450 forintos alapdíj 700 forintra emelkedik, a kilométerdíj 20 forinttal, a percenkénti várakozási díj pedig 5 forinttal nő. Vasárnaptól így kilométerenként 300 forintot számláznak a taxiórák, minden egyes várakozási perc után pedig 75 forintot számolnak fel.
Kezdjük talán az új büntetőeljárási törvény (Be.), amelynek célja az eljárások gyorsabbá, hatékonyabbá tétele. További részletekről itt olvashat.
Adóhatósághoz bekötött étel- és italautomaták
Úgynevezett automata felügyeleti egységet (afe) kellett máig beszereltetniük az étel- és italautomatát üzemeltető vállalkozásoknak, amelyek segítségével az adóhivatal rálát a forgalmi adatokra, s egyben az üzemeltető is pontosan nyomon tudja követni a bevételeket és a készletfogyást. A kormány annak érdekében módosította a rendeletet, hogy minden jogkövető
Olcsóbb a jogsi
A kormány megtéríti a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját a 20 évnél fiatalabbaknak. A tanfolyam és a vizsga díjának visszatérítése 25 ezer forintos értékhatárig jár, és abban az esetben is igényelhető, ha valaki a KRESZ-vizsga után nem vesz részt azonnal gyakorlati oktatáson. Az utólagos visszatérítést elektronikusan is lehet majd igényelni, az ezzel kapcsolatos teendőket a Magyar Államkincstár intézi.
Nagyobb biztonság az utasoknak
Mától szigorúbb fogyasztói jogok védik a szervezett utazásokat foglaló nyaralók érdekeit köszönhetően az új európai uniós szabályoknak. 120 millió – szervezett társasutazásokon és a kombinált nyaralás különféle módjait választó turista számára jelent ez hatékonyabb védelmet. Az interneten foglalók számára is fontosak a változások. További részleteket itt olvashat.
Semmelweis Ignácot sokan a magyar orvostudomány történetének legnagyobb alakjának tartják. Ma 200 éve született, korát megelőzve tett felfedezést a fertőzések terjedéséről, de kortársai nem ismerték el, sokan ellene fordultak. Elmegyógyintézetben halt meg, mindössze 47 évesen: vérmérgezést kapott, miután ápolói brutálisan összeverték.
1818. július elsején, a tabáni Palota utcában (ma Apród utca) született meg a német származású Semmelweis József és Müller Teréz ötödik gyereke, Ignác. Szülőháza helyén található ma az Orvostörténeti Múzeum.
A Magyar Életrajzi Lexikon szerint apjának jól menő fűszerboltja volt, így fiát taníthatta is: Ignác előbb a székesfehérvári ciszterci, majd a budai katolikus gimnáziumba járt. Egyetemre is mehetett: elvégezte Pesten a kétéves bölcsészeti képzést, majd 19 évesen a bécsi jogi karon folytatta, de már az első évben átiratkozott az orvosira. A második és a harmadik évet Pesten, a többit újra Bécsben végezte el. 1844-ben kapott diplomát, nem sokkal később megkapta szülészmesteri oklevelét és sebészdoktorrá is avatták. Rögtön állást is kapott a bécsi közkórházban, a szülészeti klinikán.
Már itt felfigyelt arra, hogy a klinikán, ahol az orvostanhallgatók képzése is folyt, jóval többen halnak meg gyermekágyi lázban, mint a másik klinikán, ahol a bábákat tanították. Az Encyclopaedia Britannica szerint a szülő nők körében
a halálozási arány elérte a 25-30 százalékot.
A Semmelweis Egyetem honlapján olvasható életrajza szerint 1847-ben éppen Velencében volt, amikor boncolás közben szerzett vérmérgezésben meghalt egyik kollégája. Elkezdte vizsgálni az esetet és a kórbonctani leletek alapján rájött, hogy barátja betegsége azonos volt azzal, amit addig gyermekágyi láz néven ismertek.
Rájött, hogy a gyermekágyi láz valójában fertőzés következménye, amelyet bomlott szerves anyag okoz, és az orvos keze, a műszerek, vagy akár az ágynemű segítségével jut el a beteghez. Vagyis
a gyermekágyi lázas fertőzések egy részét az orvosok okozták azzal, hogy boncolás után vizsgálták a terhes nőket.
Azt is felfedezte, hogy ha a boncolás után az orvos klóros vízzel mos kezet, az megszünteti a hullaszagot – arra a következtésre jutott ebből, hogy ezzel a fertőző szerves anyagokat is semlegesíteni lehet. Fontos kiemelni, hogy ekkoriban nem ismerték még a baktériumokat, ehhez Louis Pasteur kutatásai kellettek az 1860-as, 70-es években.
Forrás: Wikimedia Commons
Mielőtt a klórmésszel történő kézmosást ajánlotta, több vegyszert is kipróbált, de ezt tartotta a legmegfelelőbbnek.
Nem csak az orvosokat és a medikusokat kötelezte a fertőtlenítésre, de még az ápolókat is.
Mindenkinek negyedórán keresztül, körömkefével, klórmésszel kellett kezet mosni, mielőtt belépett a szülészetre, vagy bizonyos betegeket megvizsgált.
Ez sok kollégájának nem tetszett, és őket még az sem győzte meg a hatékonyságról, hogy gyorsan csökkent a gyermekágyi lázban meghaltak száma a klinikán.
Semmelweis Ignác 1848-ban részt vett a bécsi forradalomban, a nemzeti gárda tagja lett, de munkáját is folytatta közben. Ugyanakkor hiába tartott módszeréről és eredményeiről előadásokat, a többi orvos nem nagyon hitt neki.
Pedig nem ő volt az első, aki hasonló nézeteket vallott. A Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint egy skót orvos, Alexander Gordon már 1795-ben azt írta:
„kínos beismerést kell tennem, sokszor én magam közvetítettem a fertőzést az asszonyok között.”
1843-ban pedig az amerikai Oliver Wendell Holmes publikálta egy bostoni folyóiratban, hogy tapasztalata szerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.
Nekik sem hittek. Akkoriban ugyanis a gyermekágyi lázat jellemzően olyan okokkal magyarázták, mint hogy a föld kigőzölgése, a lányanyák bűntudata vagy épp az időjárás okozza. Semmelweis viszont, úttörő módon, állatkísérletekkel is igazolta felfedezéseit, ráadásul segítségül hívta a statisztikát is.
Semmelweis rendelete 1861-ből. Forrás: Semmelweis Egyetem
Közben lejárt Bécsben a szerződése, egy ideig nem is volt munkája, végül 1851-ben a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti főorvosa lett. Itt is bevezette a kötelező kézmosást, emellett
ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához,
az ágyneműcseréhez és a szellőztetéshez is. Ezután drasztikusan csökkent a fertőzések száma, hat év alatt sikerült egy százalék alá visszaszorítani a halálozások arányát.
Nemcsak ilyen irányú kutatásai voltak jelentősek. Ő volt az első, aki Magyarországon petefészek-műtétet végzett, és úttörő volt a császármetszések terén is.
Közben magánpraxist is indított, 1855-ben a pesti egyetem tanárává nevezték ki, két évvel később pedig megnősült. Weidenhofer Máriával öt gyerekük született, de csak három élte meg a felnőttkort.
Közben folyamatosan publikált: először 1858-ban, az Orvosi Hetilapban jelent meg cikke, majd 1860-ban Bécsben kiadatta A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése című, német nyelvű könyvét, két évvel később pedig 100 oldalas, szenvedélyes nyílt levelet írt a szülészorvosoknak. Tanai ennek ellenére sem igazán találtak követőkre (bár néhányan megfogadták tanácsait), sőt,
az orvosok nagy része egyre inkább ellene fordult
– köszönhetően annak is, hogy a levelében több neves professzort egyszerűen gyilkosnak nevezett.
Ekkor már erős bűntudata is volt. A Múlt-kor történelmi portál szerint egyszer így emlékezett vissza: „Gyilkoltam – jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam – meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülőnőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s
az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket.”
Forrás: Wikimedia Commons
Hangulata egyre romlott, 1865-ben aztán kollégái egyre inkább az elmezavar jeleit vették észre rajta, ennek okát a kétezres években sikerült kideríteni: úgynevezett hűdéses elmezavara (paralysis progressiva) volt, amelyhez egy agysorvadást okozó fertőzés vezetett. Ezt még fiatalkorában szedte össze, amikor megsérült a keze, miközben egy gyermekágyi lázban meghalt, szifiliszes nőt boncolt. Vagyis tulajdonképp egy
olyan fertőzést kapott, amelynek megelőzésén egész életében dolgozott.
Július 31-én bevitték a döblingi elmegyógyintézetbe – ugyanoda, ahol öt évvel korábban Széchenyi István öngyilkos lett. Itt viszont augusztus 13-án meghalt. Hogy miért, arról évtizedekig viták voltak. Korábban az volt a legelterjedtebb nézet, hogy betegsége következtében halt meg, a hivatalos boncolási jegyzőkönyv szerint vérmérgezést kapott.
Néhány évvel ezelőtt Kiss-Stefán Mónika Semmelweis arca címmel dokumentumfilmet forgatott, és az ehhez folytatott kutatásai közben sok új dolog kiderült. Például az, hogy Semmelweis nem is tudott arról, hogy elmegyógyintézetbe kerül, valószínűleg elbódították, majd már ott ébredt fel. Ettől agresszív lett, mire
az ápolók brutálisan összeverték, majd ágyhoz kötözték
– a dokumentumfilm szerint az így szerzett sérülések fertőződtek el, és ezért kapott vérmérgezést.
Forrás: Wikimedia Commons
Előbb Schmelzben temették el, felesége 1891-ben hozatta haza földi maradványait, a kerepesi temetőben kapott díszes sírhelyet, majd 1963-ban innen is kiemelték, hogy új sírba kerüljön szülőházának udvarán. Ekkor derült ki egyébként, miután Bartucz Lajos antropológus professzor megvizsgálta a koporsót, hogy csontjai között két kisgyerek maradványai is voltak – egyhónaposan meghalt fiáé és négyhónaposan meghalt lányáé.
Kultusza csak jóval halála után kezdett kialakulni, főleg miután a már említett Pasteur és Joseph Lister kutatásai igazolták az ő eredményeit is. 1906-ben utcát neveztek el róla Pesten, és szobrot is állítottak neki. Egy róla készült 1938-as amerikai rövidfilm, a Hogy élhessenek az anyák Oscar-díjat kapott.
1969-ben a budapesti Orvosi Egyetem az ő nevét vette fel, 1991-ben ezt megtette egykori munkahelye, a bécsi női klinika is. Sőt, még egy kisbolygót is elneveztek róla.
„Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Június utolsó napjaiban az Európai Tanács elsősorban a kontinens migrációs helyzetével foglalkozott, és egyfajta megállapodás született arról, milyen közös lépések szükségesek ahhoz, hogy egyrészt ne ismétlődhessen meg a 2015-ös menekülthullámhoz hasonló jelenség, másrészt, hogy a már Európában tartózkodó közel-keletiek és észak-afrikaiak helyzetét hogyan konszolidálják közös uniós együttműködés keretében.
Már most megfogalmazódtak a tanácsi üléssel és az azon született megállapodással kapcsolatos kételyek, melyek okkal érvelnek úgy:
(1) Nem minden uniós ország részéről garantált a nélkülözhetetlen szolidaritás.
(2) Az unió tagállamai nem egyforma mértékben és módon kitettek ennek a kihívásnak.
(3) Nem világosak azok az eljárási szabályok, melyekkel szétválaszthatók lesznek a tényleges menekültek és azok, akiket nem illet meg a menekült-státusz, mert gazdasági menekülteknek minősülnek.
(4) Nem körvonalazódott még teljes mértékben az a gyakorlat sem, hogy az unió területéről kiutasításra kerülteket hogyan juttatják vissza eredeti hazájukba, illetve, hogyan állapítható meg: eredendően mely országnak az állampolgárairól van is szó.
További kérdéseket vet fel – mert egyelőre nincs teljes a konszenzus ezen a téren sem –, milyen módszerekkel állják útját a jövőben jelentkező új esetleges hullámnak: a szubszaharai övezetből, illetve Észak-Afrikából továbbra is állandó a szivárgás, s ez elsősorban Itália, Málta és Spanyolország számára jelent nagyon nagy gazdasági, társadalmi és politikai terheket. És bár közeledtek az álláspontok a kollektív határvédelem (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, Frontex) mikéntjéről, annak számos gyakorlati kivitelezése egyelőre még tervezőasztalon sincs.
Ugyanakkor kialakult egy vadonatúj és biztató helyzet, s a mostani tanácsi megállapodás fő inspiráló ereje ebből fakadt. Míg 2015-ben 1.046.285 menekült érkezett Európába, addig számuk 2016-ban 373.698, tavaly 184.360, idén – azaz 2018 januárja és májusa között – pedig mindössze 41.418. Ez utóbbi szám kevesebb, mint a 2015-öt megelőző évek éves bevándorlási átlaga, vagyis ma kevesebben érkeznek, mint a korábbi normálisnak mondott időszakokban.
Megváltozott ugyanakkor – méghozzá alaposan – a ma Európába beáramló menekültek származási tájegysége. Míg 2015-ben elsősorban Görögországon és Kelet-Európán át vándoroltak a háborúk dúlta Közel-Keletről, addig 2016-2017-ben már messze azok voltak többen, akik Afrikából érkeztek, nem érintve Kelet-Európát, s főként a spanyol és olasz kormányok helyzetét nehezítve – sőt, mint ismeretes – pozícióikat meg is ingatva.
Ez egyben azt is jelenti, hogy megváltozott a menekültek foglalkozásbeli, iskolázottsági és általában kulturális összetétele is. Ezekkel a hullámokkal elsősorban olyanok érkeztek, akik gazdasági menekülteknek minősülnek; általános képzettségük messze elmarad azokétól, akiket a szír vagy iraki polgárháború kergetett el szülőföldjükről.
Mi magyarázza a változást? Az, hogy – elsősorban Angela Merkel diplomáciai közbenjárására – 2016 márciusában az Európai Unió és Törökország megállapodást kötött: ez utóbbi meggátolja a kiáramlást saját területéről a határain túlra. Teheti ezt annál is inkább, mert az Iszlám Állam összeomlását követően már a Törökországba történő beáramlás is jelentősen megcsappant.
További magyarázat, hogy míg korábban két téves hit tüzelte az Európa felé indulókat, addig az ebből fakadó illúziók mára szerteporladtak. Azaz, hogy itt emberjogi alapon mindenkit automatikusan befogadnak; a másik, hogy a népességfogyás és munkaerőhiány miatt itt amúgy is mindenkit tárt karokkal várnak.
Összefoglalva:
(1) Az Európába érkező menekültek száma az utóbbi két évben minimalizálódott.
(2) Elsősorban Afrikából érkeznek, többségükben gazdasági menekültek.
(3) Útjuk nem a Balkánon és Kelet-Európán át vezet, hanem a Földközi-tengeren Olaszország és Spanyolország, illetve Málta felé.
Mindezt figyelembe véve kijelenthető: a 2015-ös értelemben menekültválság ma már egyáltalán nincs a kontinensen, de ezzel az unió persze nem mentesült attól, hogy a már itt levőket elhelyezze, tartózkodási jogosultságukat tisztázza, és hatékony integrációs programokat indítson be részükre. További két teendő a korábbi és az újonnan keletkező menekülési útvonalak kontrollja, adott esetben felszámolása; illetve mindazok visszajuttatása eredeti hazájukba, akik a befogadásra nem jogosultak.
Mindez nyilvánvalóan új politikai helyzetet teremtett azon kormányok számára, amelyeknek magatartása elsősorban a bevándorlás propagandisztikus – rasszista elemektől hemzsegő – politikára épült. Mára egyértelmű: ugyan Orbán Viktor továbbra is naponta emlegeti a menekültveszélyt, az iszlám térhódítást és Soros ármánykodását belpolitikájában, de külpolitikailag, illetve az uniós politikában már nem tudja ugyanezt zsarolásként felhasználni. Egyszerűen azért,
mert menekültáradat és az ebből fakadó veszély nem létezik.
Mintha kissé nehezen ébrednének rá azok a pártok is erre, amelyek szintúgy hasznot próbáltak húzni a válságból, elsősorban az európai szélsőjobboldal és társutasaik, a német CSU. Nem véletlen, hogy elsősorban a centrista konzervatív világ követeli a leghangosabban, hogy a jobboldali demokratikus erők ne hagyják zsarolni magukat a menekültválság fantomjának mesterséges életben tartásával. A vezető német konzervatív lap, a Die Welt a következőket írja:
„Jó lenne, ha Merkel lassan elkezdene barátkozni a gondolattal, hogy elbocsássa renitens CSU-s belügyminiszterét,
és a többi párttal olyan szövetséget kovácsolna, amelynek Európa fontosabb, mint az új nacionalizmus.” Majd hozzáteszi: „Európának közös menedékpolitikára van szüksége, és ennek jegyében habozás nélkül meg kell vonni a pénzt mindenkitől, aki cserbenhagyja Németországot, Olaszországot és Franciaországot a menedékkérelmek ügyében. A szolidaritás nem egyirányú utca, Németországnak Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország nem kifizető helyei többé, ha ezek az államok nem vállalnak szolidaritást.”
A menekülthullám múltával azonban a téma Kelet-Európában is kifáradni látszik, egy idő után nemigen lehet már ijesztgetni vele. Bár a Fidesz-Jobbik tengely még úgy tesz, mintha semmi sem változott volna, korábbi ebbéli kelet-európai szövetségesei, melyek még nem jutottak olyan messze a demokrácia leépítésében, mint Magyarországon, a következő egy évben, a tények súlya alatt mindenképp elfordulnak a témától.
Orbán tehát új populista témát kényszerül majd keresni,
s e témák lehetnek azok, amelyek 2019 két magyarországi választási kampányát meghatározzák.
Mától szigorúbb fogyasztói jogok védik a szervezett utazásokat foglaló nyaralók érdekeit köszönhetően az új európai uniós szabályoknak. 120 millió – szervezett társasutazásokon és a kombinált nyaralás különféle módjait választó turista számára jelent ez hatékonyabb védelmet. Az interneten foglalók számára is fontosak a változások.
Az idén július 1-jétől hatályba lépő új uniós szabályoknak köszönhetően mintegy évi 430 millió euróval kevesebb kár éri majd a fogyasztókat – olvasható a brüsszeli ismertetőben. A védelem három nagyobb csoportba osztható:
az „utazási csomag” fogalmának egyértelmű kiterjesztése az utazási szolgáltatások igény szerint összeállított kombinációira;
egyértelműbb utastájékoztatás a megvásárolt utazási termék típusáról és az annak megfelelő védelmi szintről;
az új „utazási szolgáltatásegyüttes” fogalmának bevezetése az utazási szolgáltatások lazább kombinációira, biztosítva a kereskedő csődje esetén a kifizetések védelmét.
Hozadéka a változásnak, hogy egyértelműbb tájékoztatásra kötelezi a vállalkozásokat a csomag, szolgáltatásegyüttes milyenségéről, árairól, stb.. Emellett egységes tájékoztató formanyomtatványokban kell ismertetniük a résztvevőket megillető legfontosabb jogokat.
Pénzvisszafizetést és hazaszállítási kötelezettséget is ró a vállalkozókra csőd esetén, a felelősséget az utazási csomag szervezőjére, ha valami probléma merül fel, függetlenül attól, hogy ki nyújtja az utazási szolgáltatásokat.
Az új szabályok értelmében az utazók reális díj ellenében bármilyen okból lemondhatják a szervezett utazást, s ingyenesen, ha az úti cél veszélyessé válik, vagy ha az utazási csomag ára több mint 8 %-kal az eredeti ár fölé emelkedik.
Szállás biztosítása is kötelező, ha a visszaút meghiúsul, s az utazásszervező köteles segítséget nyújtani az utasnak, ha nehézségei támadnak, mindenekelőtt az egészségügyi szolgáltatásokról és a konzuli segítségnyújtásról szóló tájékoztatás biztosításával.
Az új szabályok a vállalkozások számára is előnyösek lesznek, mivel megkönnyítik a határokon átnyúló tevékenységeket. Emellett a korszerűsített tájékoztatási követelmények már nem kizárólag az utazási prospektusokra alapulnak: azáltal, hogy a kereskedőknek nem lesz kötelező újranyomtatni a prospektusokat, várhatóan évi 390 millió EUR megtakarítással jár számukra.
Már nem csak a címvédő német csapat esett ki az oroszországi foci vébén: az előző világbajnokság ezüstérmese, Argentína és az Európa-bajnok Portugália is búcsúra kényszerült. Az előbbi a legjobb nyolc közé jutásért vívott küzdelemben Franciaországgal szemben maradt alul; az utóbbit pedig Uruguay verte meg. Pénteken Nyizsnyij Novgorodban lesz a Fanciaország-Uruguay összecsapás.
A francia-argentin mérkőzés első gólja a 13. percben tizenegyesből született: Antoine Griezmann szerezte meg a vezetést csapatának. A gól után is a franciák támadtak, de a félidő második felében az argentinok birtokolták jóval többet a labdát, s a 41. percben Di María egyenlített, úgy, hogy ballábas lövése előtt helyzete sem volt csapatának. A második félidő elején Argentina szerzett vezetést Ever Banega szerencsés góljával, de a franciák tíz percen belül Benjamin Pavard bombagóljával egyenlítettek, majd Kylian Mbappé duplázásával vezetést szereztek. Habár a kitámadó dél-amerikai védelemmel szemben több veszélyes kontrát is vezetett Deschamps együttese, de gólt az argentinok értek el, igaz, ez már csak szépségtapasz volt, így állt be a 4:3-as végeredmény. Mint az MTI összefoglalója rámutat: Messi pályafutása során továbbra sem szerzett gólt a világbajnokság egyenes kieséses szakaszában, és az argentinokat – csakúgy, mint az 1986-os vb-címük óta mindig – ezúttal is európai gárda búcsúztatta.
A Szocsiban rendezett Uruguay-Portugália mérkőzésen az első gólt már a 7. Percben megszerezték az uruguayiak: Edinson Cavani talált a kapuba. A második félidőig kellett várni a második gólra: ezt Pepe fejelte be (az MTI érdekességként jegyzi meg, hogy a dél-amerikai együttes legutóbb tavaly novemberben kapott gólt.) Nem sokkal később ismét Cavani vette be kaput, s ezzel be is állította a végeredményt.
Holnap folytatódnak a nyolcaddöntők: délután Spanyolország játszik Oroszországgal, este pedig Horvátország Dániával. Hétfőn Brazília-Mexikó, és Belgium-Japán, kedden pedig Svédország-Svájc és Kolumbia-Anglia összecsapás lesz.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
