Belgium megérdemelten nyerte el a bronzérmet az oroszországi foci világbajnokságon. Ez a belga futball eddigi legelőkelőbb eredménye. Az első félidőben egyértelműen jobb játékot produkált, mint Anglia nemzeti tizenegye, amely a második félidőre kiegyenlítettebbé tette a játékot, ám gólt nem sikerült rúgnia. A belgák mindkét félidőben szereztek egy gólt, a végeredmény: 2:0.
Szentpéterváron tartották a foci világbajnokság bronzmeccsét, amely túlságosan nagy izgalmakat nem hozott, már csak azért sem, mert a belgáknak már az első félidő 4. percében sikerült megszerezniük a vezetést. Lukaku indította a bal szélen Chadlit, aki pontosan ívelt középre, Meunier pedig közelről a kapuba kotorta a labdát (1-0). A gyors vezetés rányomta a bélyegét az angolok játékra – az első félidő így belga fölényt, erős belga támadásokat hozott az egyik oldalon, illetve erőtlen ellentámadásokat az angolok részéről.
A szünetben magukra találtak az angolok, akik két cserét is végrehajtottak, s miközben a belgák továbbra is gyors támadásokkal sokszor kerültek az angol kapu elé, az angolok is több, ígéretes támadást vezettek. Benne volt a pakliban egy egyenlítő gól, s a hetvenedik percben ez majdnem össze is jött: Dier jól lépett ki a védők közül és az ötös bal sarkától átemelte a labdát az elvetődő Courtois felett, ám Alderweireld szinte gólvonalról mentette a kaput. Ezután fokozódtak az angol támadások, de a belgák a 82. percben egy hárompasszos támadás után, Hazard góljával eldöntötték a meccset.
Az oroszországi világbajnokságon ezzel a belgák másodszor verték meg az angolokat: a két csapat a vb csoportszakaszának harmadik fordulójában találkozott, akkor 1-0 volt az eredmény.
A belgák 16 góllal a legeredményesebbek az oroszországi vb mezőnyében. A vasárnapi döntőben pályára lépő horvátok 12-nél, a franciák 10-nél tartanak – összegez az MTI.
Belgium története legjobb eredményét érte el, eddig egy VB negyedik helyezésük volt 1986-ban. Az angolok is másodszor játszottak harmadik helyért, 1990-ben is alulmaradtak
Alaposan megvédi a képviselői fizetések megemelését az alternatív média, amely olyan, mint Móricka: mindenről ugyanaz jut az eszébe – mi más, mint az ellenzék pocskondiázása, élén Gyurcsánnyal? De kap jócskán az Orbán, és így a sajtója számára sem kedvelt Jean-Claude Juncker, akiről állítólagos részegsége miatt lehúzzák a keresztvizet, s ennek apropóján több más, Orbánt bírálni merészelő európai politikusról is – akikről sorra megemlítik párthovatartozásukat, kivéve Junckert, aki történetesen kereszténydemokrata. Azt azért elfelejtik megemlíteni, hogy kereszténydemokrata. Persze a jobbik is célkeresztbe került.
Magyar Idők – Emelés (Gajdics Ottó)
Azt már láttuk, hogyan bántak el a dolgozó emberek jövedelmével a szocialisták és a liberálisok. Átélhettük a Bokros-csomagot, a „nem fog fájni” és a „fájni fog” kommunikációs trükkjeit, miközben nemes egyszerűséggel felkopott az állunk a megszorításoktól.
Állt már előttünk kifordított zsebekkel egy milliárdos pojáca, aki a legundorítóbb cinizmussal tolta a képünkbe, hogy el lehet innen menni. Most nézzük, hogyan bánnak a saját jövedelmükkel!
Előrebocsátom, hogy szerintem az országgyűlési képviselők munkája nehéz és felelősségteljes…jár nekik fizetés… amíg egyes területeken ötven százalék fölötti bérnövekedésről beszélhetünk, az ő esetükben ez 18,5 százalékot tesz ki a tervek szerint – írja a szerző, aki az írásával az ellenzéki pártokra lőve, a fizetésemelés körüli zűrzavarra utalva megállapítja: a hangzatos nyilatkozatok mögül állandóan kikandikál a teljes tanácstalanság mindennel kapcsolatban, aminek egy hazája sorsáért felelősséget érző politikust foglalkoztatnia kellene. Képzeljük el, ha ezekre az emberekre, akik a saját illetményükről sem tudnak egységes állásfoglalást kialakítani, rábíztuk volna a választásokon Magyarország sorsát! Vagy inkább ne képzeljük el…
Próbáljunk beletörődni, hogy bármilyen bumfordiak, bármilyen tehetetlenek, bármennyiszer teszik magukat nevetségessé, mégiscsak mi, magyarok választottuk meg őket is.
Nyilatkozgassanak, döntsenek bármennyire is összevissza, még nekik is jár az a 18,5 százalék. Akkor is, ha ők maguk nem értenek vele egyet, aztán mégis megszavazzák. Vagy mégsem.
Origo – Az alkoholista, a tanulatlan, és akit felizgatnak az 5 éves kislányok
Véget ért a NATO-csúcstalálkozó, amin a show-t kétségkívül Jean-Claude Juncker vitte el. Pontosabban őt vitték el, mert szemmel láthatóan a lábán nem állt meg egyedül.
Mint közismert, nem ő az egyetlen botrányos európai képviselő, aki számtalanszor élesen bírálta hazánkat. Lássuk, kik is akarják Európának a helyes irányt megmutatni
– írja az Origo, amely nem csak Junckert osztja ki, megállapítva: az alkoholizmus nem csak Juncker problémája, hazánkat többek között migrációs politikánk miatt bíráló volt német szociáldemokrata politikus, Martin Schulz aki csak a nyolc általánost végezte el. Az európai baloldalt – amihez ő is hozzá tartozik – disznók gyülekezetének tartó politikus fiatalon közismerten pszichiátriai problémákkal küzdött.
Az EP első embereként pedig súlyos pénzügyi szabálytalanságokat követett el, feltehetően ebből a forrásból jutott a magánrepülésekre és luxuséttermekre.
Szakmailag viszont messze nem csak Schulz az egyetlen, aki megkérdőjelezhető. Nemrég fény derült arra, hogy Magyarország jogállamiságát vitató, a teljesen jogosan Soros-jelentésnek nevezett, a brüsszeli hivatalos kifejezéssel LIBE-jelentést elkészítő Judith Sargentininek nemhogy jogi, de más diplomája sincs.
Az európai politikusok csúcsa az Európai Zöldek–Európai Szabad Szövetség frakció volt társelnöke, Daniel Cohn-Bendit, aki szerint a gyermeki szexualitás fantasztikus.
Magyar Hírlap – Interjú Novák Előddel
Nagyon veszélyes lenne, ha olyan emberek hozhatnának döntéseket az ország sorsáról, mint a Jobbik jelenlegi vezetői, akiknek annyi politikai realitásérzékük sincs, hogy elhitték, megnyerhetik a választást – mondta a lapnak adott interjúban Novák Előd, a párt volt alelnöke. A Jobbikból a pártszakadáskor kilépett politikus beszélt arról is, hogy a közelmúltban alapított új pártjuk, a Mi Hazánk Mozgalom nemzeti elvpártként a jobboldali kormány józan kritikusa, konstruktív ellenzéke kíván lenni.
Szerinte a Jobbik szakadása Vona Gábor elhibázott stratégiájának, valamint két bábja, Sneider Tamás és Gyöngyösi Márton alkalmatlanságának következménye.
A pártból való távozása kapcsán azt mondta: „A Jobbik két évvel ezelőtti tisztújításán Vona Gábor egyik pillanatról a másikra, a tagság véleményét felülírva, vétójogával élve kitett a párt élvonalából, mert nagyon jól tudta, hogy velem a Jobbik nem tud lényegében dezertálni a jobboldalról…
A néppártosodást eleinte elsősorban stílusváltásnak, kommunikációs finomhangolásnak nevezték, pontosabban hazudták. Valójában azonban komoly tartalmi váltás történt.
A mindenáron való kormányra kerülés szándékával nem értettem egyet, ezt gyakran tettem szóvá Vona Gábornak, ám ezt a kritikát sem tűrte. Korábban a Jobbik programjának része volt az írni-olvasni nem tudók szavazati jogának megvonása, majd Vona Gábor a választmány döntését is egy személyben felülírva megváltoztatta. De feladták azt az Alapító nyilatkozatunkba foglalt irányt is, miszerint elfogadhatatlan számunkra az uniós tagság, amely nemzeti függetlenségünk végzetes megcsonkításával jár. Egyetlen jelszó maradt: váltsuk le Orbán Viktort…Többen azzal áltatták magukat, hogy ez csak a felszín, és kormányra kerülve visszatérünk a régi, radikális változást célzó elveinkhez,
de Heller Ágnestől Havas Henrikig sok olyan személy került a Jobbik holdudvarába, és lett „politikacsinálója” a pártnak, akiknek semmi keresnivalójuk nem lenne ott.
A homoszexuális felvonuláson részt vevő Momentum és a már Schiffer Andrásnak is vállalhatatlanul elvtelenné váló LMP mint koalíciós partner? Ez is Vona Gábor egyszemélyi döntése, politikai ámokfutása volt, amivel tényleg liberalizálta a Jobbikot.
Jim Mattis amerikai hadügyminiszter 8 balkáni állam katonai vezetőivel találkozott Zágrábban. Oroszország egyre aktívabb ebben a térségben – szögezte le a Pentagon vezetője, aki célzott arra, hogy Moszkvában örülnének, ha ez a tanácskozás kudarcba fulladna. Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn személyesen is találkozik Helsinkiben.
Az oroszokat aggasztja, hogy Montenegró már tagja a NATO-nak – egyébként az ország hadügyminisztere elnökölt a zágrábi tanácskozáson. Macedónia éppen most kapott meghívást a NATO csúcstalálkozón az észak-atlanti szervezetbe, amit Oroszország szkopjei nagykövete elítélt, ám a macedón hadügyminiszter(asszony) Zágrábban leszögezte: bár jó kapcsolatokra törekszenek Moszkvával, de a jövőjüket a NATO-ban képzelik el. Finoman célzott rá, hogy
az orosz titkosszolgálat Macedóniában – éppúgy mint korábban Montenegróban – aktívan támogatta az oroszbarát politikusokat, beavatkozva a kis balkáni államok belügyeibe.
Az oroszok idegessége érthető, hiszen egyre-másra veszítik el korábbi partnereiket a Balkánon. Jelenleg már csak Szerbiában és Bosznia szerb övezetében számíthatnak első számú külföldi nagyhatalomnak.
Szerbiát egyébként meghívták a zágrábi hadügyi tanácskozásra, de a szék üresen maradt.
A távollétük okát firtató kérdésre a horvát házigazda azt válaszolta, hogy erről őket kellene megkérdezni.
„Putyin nekem nem az ellenségem, hanem a vetélytársam”
– nyilatkozta Trump Brüsszelben, a NATO csúcstalálkozón. Felmerül kérdés: valójában ki képviseli az Egyesült Államok diplomáciáját. Vajon Jim Mattis hadügyminiszter, aki mindent megtesz azért, hogy fokozza az Egyesült Államok befolyását a Balkánon, és visszaszorítsa Oroszországot? Vagy Donald Trump, aki egyezkedni próbál Vlagyimir Putyinnal? A választ senki sem tudja.
A hétfői Trump-Putyin tárgyaláson persze nem a Balkán lesz a legfontosabb téma. A két állam kapcsolatán kívül Szíria problémája izgatja jelenleg a legjobban Donald Trumpot. Nem diplomáciai szempontból, hanem mert a befolyásos zsidó szervezetek támogatására szüksége van a novemberi választásokon az Egyesült Államokban.
Ezért Trump árukapcsolásra készül Helsinkiben: ha Moszkva visszafogja Iránt Szíriában, akkor számíthat a szankciók enyhítésére, illetve feloldására.
Putyin számára prioritás a szankciók megszüntetése hiszen ez a gazdasági nehézségek egyik fő oka Oroszországban. Csakhogy az is aggasztja az orosz elnököt, hogy az USA szépen csendben folytatja Oroszország bekerítését. Erre utal a zágrábi tanácskozás is, amelyen nem csak Macedónia, de Grúzia is meghívót kapott a NATO-ba. Sztálin elvtárs szülőföldje hamarosan NATO tagállam lehet…
Orbán Viktor jövő heti jeruzsálemi látogatása előtt azt írja a Washington Post, hogy az antiszemitizmus nem zavarja Benjamin Netanjahut, ha az a szövetségesei felől érkezik. Az izraeli kormányfő ezért törleszkedik Orbán Viktorhoz, és ilyen megfontolásokból lép túl a lengyel holokauszt-törvényen.
Olyannyira, hogy a múlt hónap végén megállapodást írt alá Varsóval, és a szerződés feloldja a lengyeleket az alól a szerep alól, amelyet a zsidók kiirtásában töltöttek be a 2. világháború végén. De idetartozik az is, amikor a politikus tavaly beszállt a magyar kormánypropagandába Soros György ellen, pedig a kampány csöpögött az antiszemitizmustól és idegengyűlölettől.
Orbán, aki dicsérte Horthyt, nem csupán zsidóellenes összeesküvés elméleteket terjeszt, politikája egyúttal a melegek és a menekültek ellen is irányul. Utóbbi szöges ellentétben áll a holokauszt tanulságaival, de azzal is, hogy Izrael korábban a térség LGBT-közösségének liberális otthonaként határozta meg magát.
Netanjahu már jó 8 éve hatalmon van, mégis úgy tesz, mintha bármelyik pillanatban megbukhatna. A jelek szerint csakis a saját érdekeit követi, és ebbe belefér az is, hogy szélsőjobbos európai kormányokkal álljon össze. Amikor összeszűri a levet az olyanokkal, mint a magyar és a lengyel kormány, lényegében az izraeli történelem nagy darabjait árulja ki. Cserében a másik fél nem bírálja országát az emberi jogok megsértéséért. És ha Magyarország kulcsfontosságú szövetséges lehet neki, akkor meg lehet feledkezni a nyilvánvalóan antiszemita kirohanásokról Soros ellen. Persze ez nem azt jelenti, hogy a miniszterelnök cionista alapon zsidóellenes volna, de ettől még elősegítheti a zsidók elleni gyűlöletet, a maga javára aknázhatja ki a holokauszt emlékét. Például úgy, hogy antiszemitizmussal vádolja meg azokat, akik szóvá merik tenni Izrael emberi jogi politikáját. Egyébiránt a holokauszt tanulságai közé az is beletartozik, hogy véget kell vetni az antiszemitizmusnak.
Megemelte a tétet a Fidesz a vasárnapi miskolci időközi önkormányzati választáson – a HírTV helyi riportjának a tanúsága szerint aktivistái csomagokat, illetve pénzt is osztogatnak a város 12-es számú választókörzetében. Korábban pedig a helyben népszerű és az ellenzéki pártok által támogatott független Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti névazonos jelöltjét is bevetették (természetesen szintén függetlenként), mégpedig tíz nappal azután, hogy az NVI nyilvántartásba vette az „igazi” Erdei Zsoltot.
Összesen öten mérettetik meg magukat a vasárnapi időközin Miskolc 12. számú választókörzetében, Avasalján, amelyet azért tartanak, mert a korábbi képviselő, Hubay György áprilisban parlamenti képviselő lett. A szavazólapon (amelyet a minap.hu is leközölt) a jelöltek sorrendje is megtévesztő lehet, mivel az utolsó két helyen áll a két Erdei Sándor. A sorrend:
Molnár Zsolt – Független
Fülöp József Istvánné – Munkáspárt
Nagy Ákos – Fidesz-KDNP
Erdei Sándor (1983) – Független
Erdei Sándor (1976) – Független (Rokker Zsoltti)
Az már csak hab a tortán, hogy a harmadik függetlenként induló jelölt keresztneve megegyezik a másik két jelölt keresztnevével: Molnár Zsoltról van szó. A 19 éves fideszes aktivista – sajtóértesülések szerint – elismerte kamujelöltségét.
Ezt ugyan a másik Erdei Zsolt nem tette meg, de egy olyan személyről van szó (nyomozta ki a HVG) , akinek semmi köze Miskolchoz, ezen belül az érintett 12. választási körzethez: Nyékládházán él, Tiszaújvárosban dolgozik és a semmiből bukkant fel a politika színpadán, politikai nézeteiről, programjáról semmit nem lehet tudni.(A Független Hírügynökség próbálta szóra bírni a titokzatos jelöltet, de nem állt kötélnek.)
Miskolcon egyébként „hagyományai” vannak a névegyezésnek. Néhány évvel ezelőtt Varga László szocialista képviselő ellenében megjelent (majd visszalépett) egy ugyancsak Varga László nevű személy, hab a tortán, hogy a külföldi bankszámlái révén elhíresült volt MSZP-s elnökhelyettesnek, Simon Gábornak is van egy névrokona: ő Simon Gábor az MSZP miskolci elnöke.
Ugyanakkor, amikor a Kétfarkú Kutyapárt is bevetetett a névazonos jelölt indítását– mégpedig Felcsúton, a jelenlegi polgármester, Mészáros Lőrinc által ajánlott eddigi helyettese Mészáros László ellen, akkor a jobboldal igencsak felháborodott.
Miként a csomagosztogatásnak is vannak tradíciói – Miskolcon is. Mint a HírTV tudósítása is emlékeztet rá: a Fidesz már az áprilisi választás előtt is csomagokat osztott a rászorulóknak Borsodban, a kormánypárti Csöbör Katalin végül alig több mint 100 szavazattal nyerte meg körzetét.
Új megmondóembert kapott a Pesti Srácok, a Figyelő szinte még kevesli is a képviselők fizetésemelését, a 888 szerint „liberális eunuch”, aki nem szereti a focit, az Origónál pedig hiteles forrásnak számít egy oroszbarát álhíroldal – megnéztük, mi a helyzet az alternatív valóságban.
Csintalan Sándor lánya a Pesti Srácok új megmondóembere
„A PestiSrácok.hu áprilisi választások előtt megjelent, szavazásra hívó videójában bukkant fel a nagyközönség előtt Vincze Emília, aki többedmagával a kormány melletti kiállásra buzdított. (…)
Jobboldaliságának és kormánypártiságának nyílt felvállalása mellett, Vincze Emília történetét az teszi még érdekesebbé, hogy a korábbi MSZP-alelnök, majd Fidesz-tag, jelenleg pedig Jobbik-támogató Csintalan Sándor lánya. (…)
Vincze Emília a jövőben állandó produkcióval jelentkezik a PestiSrácok felületén: ez lesz a Social Justice Emília című videóblog.
Apa és lánya Forrás: YouTube
A fiatal nő a társadalmi igazságosság önjelölt bajnokait, az álcivil vágyforradalmárokat veszi górcső alá hetente jelentkező új sorozatában. Leplezetlenül mondja el véleményét azokról, akik minden szociális kérdésből képesek politikai ügyet kreálni, csak hogy támadhassák a kormányt, és az emberek felbőszítésével visszasegítsék a hatalomba a sokszor leszerepelt baloldali kurzust. Azt a baloldali kurzust, amely akár akasztgató kommunistákból, akár posztkommunista szociáldemokratákból, akár újbaloldali „jóemberekből” áll, mindig ugyanaz az országrontó marad.
A Figyelő most a képviselők fizetésemelését védi meg lelkesen
„A balliberális sajtó „pofátlan”, illetve „durva” béremelésről beszél, miközben a parlamenti képviselők illetményének mostani 18,5 százalékos emelése eltörpül az országban tapasztalható béremelésektől. A versenyszférában például 50 százalékkal nőttek a bérek 2012 óta, de a közférában is hasonló mértékű emelés történt. A képviselők illetményét utoljára és a közszféra többi területnél jóval alacsonyabb mértékben emelik. A magyar képviselői fizetések ezzel a szlovák szint környékére kerülnek. A javaslatot az ellenzéki képviselők többsége is elfogadta a törvényalkotási bizottságban.”
A 888 a foci vb kapcsán liberális eunuchokról értekezik
„Ez az ún. „liberális kukac” tankönyvi esete, akit amúgy senki sem vesz észre az asztal szélén, de épp annyira nyálkás és idegesítő, hogy az ember ne tudjon rendesen figyelni tőle a meccsre.
A liberális kukacnak nem csak esztétikai vagy normatív problémái vannak a focival, általában személyes trauma kötődik a futballhoz. Hiszen nem kellemes azon testnevelésórák emléke, amikor mindig ő volt a kapuba állítva, de akkor is csak afféle harmadik kapufaként. A rossz érzés a többi foglalkozáson sem szűnt meg, mert amikor a liberális kukac szipogva, szemüvegét igazgatva nyomogatta tamagocsiját, egy-egy osztálytársa néha hátba verte, hogy törölje már meg az orrát, mert csöpög. Nemcsak a fociból, hanem az összes többi közösségi élményből is kimarad élete során, de a foci épp alkalmas arra, hogy minden sérelmét összegezve lássa benne.
Így teltek a liberális kukac mindennapjai, és ezért lehet bennünk megértés sajátos felfogásával szemben. Mindenki más úgy éli az életét, hogy merőben földi dolgok foglalkoztatják, a foci, a csapatnak szurkolás, a csajok, a kocsmázás, a jogosítvány megszerzése és ehhez hasonlók. A liberális kukac ezeket megveti és lenézi, ha már része nem lehetett bennük. Amikor mások a szabad levegőn voltak, vagy a kocsma füstös levegőjét szívták, ő már hálózatban játszott stratégiai játékokkal – akkor, amikor a többieknek otthon még számítógépük sem volt. És amikor a többiek a hétvége eseményeit beszélték meg, ő éppen feszengett, hogy mikor jön már ki az új Pentium.
Azzal vigasztalta magát egész életében, hogy nagy feltaláló lesz, és ő küldi a Marsra az első kapszulát I. Szent Elon Musk helyett, de aztán ez sem történt meg. Pusztán tagja maradt egy egyre szűkülő és öregecskedő haladó szektának, amely továbbra is egy progresszív utópia lázálmában él, és hajtja a bosszúvágy Mucsával szemben. Nedves álmaiban külön múzeumot épít a falurombolás emlékére. Fiatalos tevékenységnek tartja a jövő megvitatását az aldis szatyrot szorongató Bauer Tamás társaságában. Hamarosan megvásárolja első könyökfoltos zakóját, ha ugyan nincs már rég túl ezen.
Azok az iskolapadban szipogók, akik később valóban nagy dolgokat vittek véghez, tényleges felmentéssel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy az az egy szabályos fekvőtámasz sem sikerül. A többieknek viszont semmi sem maradt: nem jutott Mucsa földhözragadt, de legalább életszagú örömeiből, és közben a furcsa geekek nagy eredményeiből sem. Így próbálnak erényt kovácsolni abból, amikor beesett vállaik összeomlanak a szörnyűséges teher alatt, amit a karton ásványvíz félemeletre való felcipelése jelent.”
Az Origónál egy oroszbarát álhíroldal is hihető forrásnak számít
„A hollandiai Denk nevű muszlim migránsok érdekeit képviselő párt vezetője szerint a hollandoknak el kell hagyniuk a hazájukat, ha nem tetszik nekik a sokszínűség.
A Denk egy szélsőbaloldali, iszlámbarát párt, amelyet két Munkáspártból kivált török migráns, Tunahan Kuzu és Selçuk Öztür alapított 2015-ben – közölte a Voice of Europe.”
A NATO-t fenyegető keleti veszélynek nevezte Oroszországot Orbán Viktor a brüsszeli NATO-csúcson, azok után, hogy az elmúlt években egyre inkább oroszbarátságának adta jeleit. Ön szerint mi történt? Orbán Viktor kijelentése fordulatot jelent, vagy csak a környezetnek akart megfelelni? Szavazzon!
Egyre több lépés utal arra, hogy a magyar kormány a Nyugathoz tartozást akarja erősíteni, ezt mondta Krekó Péter a Független Hírügynökségnek arról, hogy Orbán Viktor keleti veszélynek nevezte Oroszországot.
Oroszország a NATO-t fenyegető keleti veszély – ezt mondta Orbán Viktor az állami médiának a brüsszeli NATO-csúcson adott interjújában. Furcsának tűnhet ez a kijelentés azok után, hogy Orbán és Putyin rendszeresen találkoznak, elemzők már arról beszéltek, Orbán Putyin érdekében az EU meggyengítésére tör, vagy éppen, hogy ő Putyin hangja Európában. Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója viszont azt mondta erről a Független Hírügynökségnek, hogy az utóbbi időben azt látja: mind nemzetközi szinten, mind belföldön egyre erősebbé vált az üzenet, hogy Orbán nem Putyin bábja.
Szerinte a nemzetközi dimenziója fontosabb a kérdésnek:
átfogó törekvést lát arra, hogy Magyarország javítsa a kapcsolatait az Egyesült Államokkal, Németországgal és általában a Nyugattal.
Mint mondta: „egyelőre nem is sikertelenül”.
Ennek a folyamatnak több látványos elemét is felsorolta. Az egyik ilyen volt a megváltozott kommunikáció az energiapolitikával kapcsolatban: a magyar-román gázmegállapodásnál szerinte egyelőre több a kommunikáció, mint a tényleges tartalom, de az volt az üzenete, hogy Magyarország kevésbé függ az orosz gáztól, mint korábban.
amely egyértelmű jele a NATO-val való erősebb együttműködésnek. A kormánysajtóban külön ki is emelték ezt a kérdést.
Krekó Péter szerint ide tartozik Kovács Béla, a kémkedéssel vádolt jobbikos EP-képviselő ügye is, amely, az elemző szavaival, „valahogy most felgyorsult”, és a nyilvánosság is egyre inkább megismerheti az ügy részleteit.
Szintén az oroszoktól való távolságtartást jelzi a magyar hadsereg helikopterbeszerzése is: az Airbustól érkeznek újak, és nem az oroszok újítják fel a régieket.
Ahogy Krekó Péter a Független Hírügynökségnek elmondta: ezek a lépések erősen befolyásolják az Oroszországgal való kapcsolatot és azt jelzik, hogy
már túl vagyunk a kommunikáció szintjén,
és a két ország viszonya nem egydimenziós.
Krekó Péter szerint Orbán Viktor eddig is az EU-n és a NATO-n belül akart közeledni Oroszországhoz, és ha ez konfliktust okozott, akkor a szövetségrendszer oldalára állt, néhány kivételtől eltekintve, mint amilyen az utóbbi időben Ukrajna ügye volt.
De, mint mondta, az is igaz, hogy Orbán Viktortól hosszú ideje ez volt az első kritikus mondat Oroszországgal kapcsolatban, ősszel pedig jöhet az újabb hivatalos találkozó Vlagyimir Putyinnal, így „érdemes várni egy kicsit”, de mindenképp van egy tendencia: a kormány egyre inkább a Nyugathoz tartozást hangsúlyozza Oroszországgal szemben.
Eszkalálódni fognak a kapcsolataink Iránnal – ezt mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Donald Trump.
A színfalak mögött tovább is ment: arról győzködte NATO-partnereit, hogy Irán a nemzetközi terrorizmus legfőbb támogatója, ezért szerinte minden tagállamnak a minimálisra kell csökkentenie az együttműködését Iránnal. Trump érve ebben az ügyben az a merényletkísérlet, amelyet a CIA segítségével hiúsítottak meg Belgiumban.
Június végén letartóztattak két iránit, aki
egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani.
A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is. A CIA információi alapján a németek elfogtak egy iráni diplomatát, aki állítólag a terrorakció szervezője volt. A diplomata állítólag a titkosszolgálat ügynöke Bécsben.
Richard Grenell, az USA berlini nagykövete azt kérte a németektől, hogy tagadják meg a berepülési engedélyt az iráni Mahan Airtől. Ez a légitársaság a Forradalmi Gárda irányítása alatt áll, a szervezetet pedig terrorizmust támogató intézménynek tekintik az Egyesült Államokban.
Az USA megpróbálja elszigetelni Iránt,
Trump nemrég kilépett az atomalkuból is. Annak keretében Irán azért mondott le az atomfegyverről, mert cserébe a nagyhatalmak, az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország a szankciók megszüntetését ígérték. Amerikán kívül a többi ország nem akar kilépni az alkuból.
Trump most arra akarja rávenni Európát, hogy alkalmazzon újra szankciókat Iránnal szemben. Sok európai cég felfüggesztette iráni beruházásait, mert attól tart, hogy emiatt hátrányba kerülhet az Egyesült Államokban.
Trump nemcsak az Európai Uniót, de
Oroszországot is szeretné rávenni arra, hogy csökkentse együttműködését Iránnal.
A hírek szerint Helsinkiben azt javasolja majd Putyinnak, hogy ha Oroszország ráveszi Iránt arra, hogy elhagyja Szíria területét, akkor cserébe megszüntetik az amerikai szankciókat Oroszországgal szemben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
