Franciaország 4:2-re legyőzte Horvátországot az oroszországi futball világbajnokság moszkvai döntőjében. A gólkülönbség nem tükrözi azt, hogy kiegyenlített volt a játék, olyannyira, hogy az első félidőben a horvátok még jobban is játszottak, dacára annak, hogy 2:1-es francia vezetéssel fordultak rá a második félidőre. A horvátok minden dicséretet megérdemelnek.
Minden volt ezen a világbajnoki döntőn: öngóllal szerzett vezetést a francia válogatott; majd a horvát egyenlítés után videóbírónak köszönhetően odaítélt tizenegyessel lőtte a következő vezető gólt; a második félidőben a Pussy Riots orosz punkzenekar tagjai megzavarták a játékot, amikor berohantak a pályára (a meccset néző Vlagyimir Putyin boldog lehetett.)
De menjünk sorjában!
Az első félidőben a horvátok többet támadtak, egységesebb és karakteresebb játékot mutattak, mégis a franciák szerezték meg a vezetést a 17. percben, mégpedig Mandzukic öngóljával – ami egyébként első volt a vb-döntők történetében. Tíz perc kellett a horvátoknak az egyenlítéshez: Perisic lőtt a kapuba a 16-oson belüli kavarodás végén. Nem sokkal később ő volt az, aki egy tisztázás közben kezezett, s a videobírói döntés eredményeként tizenegyest ítéltek a horvátok ellen. Griezmann lőtte a bűntetőt, s ezzel 2:1-es vezetést szereztek a franciák.
A horvát lendület kitartott a második félidőben is, de a franciák egy-egy kitámadása veszélyt okozott a horvát kapu előtt, az 59. percben azonban Mbappé elfutása góllal végződött. 3:1 a franciák javára. Hét perc múlva Mbappé 20-22 méterről középről, szintén takarásból a kapu jobb oldalába lőtt. A horvátok javára szól, hogy ezután sem adták fel, s a 69. percben sikerült is szépíteniük, Mandzukic szemfüles góljának köszönhetően.
De a horvátok is vittek el trófeát: a vb legjobb játékosa Luks Modric lett.
Az oroszországi vb bronzérmét az angolokat szombaton 2-0-ra legyőző belgák szerezték meg, történetük során először végezve az első három között.
A világ legjobban fizetett híressége volt 2012-13-ban, 125 millió dollárral – írta róla a Forbes magazin, amely már korábban feltette a kérdést: vajon Madonna az Egyesült Államok legsikeresebb üzletasszonya?
Annyi bizonyos, hogy a Blond Ambition megasztárrá tette az egész világon azt az énekesnőt, aki egyetlen bőrönddel érkezett New Yorkba Detroitból, ahol a fehér alsó-középosztály átlagos tagjaként álmodozott a világsikerről. Neki bejött …
Madonna sikerének a kulcsát sokan abban látják, hogy mindig újrakezdte karrierje építését. Míg sztártársai belemerevedtek egy-egy szerepbe, Madonna újra meg újra kitalálta önmagát. A legnagyobb lelemény talán a Girl Power volt, a női hatalom. A Blond Ambition nem véletlenül nem Blonde hanem férfiasan kemény. Olyan mintha Blind lenne.
Madonnával kapcsolatban senkinek sem jutnak eszébe a szőke nős viccek.
A kőkemény üzletasszony ugyan egy ideig Marilyn Monroe pózában tetszelgett, de egy pillanatig nem hagyott kétséget afelől, hogy ő nem lesz a nagyhatalmú férfiak játékszere, ahogy a fiatalon meghalt hollywoodi sztár volt.
Madonna hatvan éves korra mindent elért, amiről annak idején Detroitban csak álmodozott. Sőt, valószínűleg sokkal többet is. A korszellemet nemcsak követte, de alakította is.
A Girl Power gondolat átformálta a szebbik nem szerepét az Egyesült Államokban, sőt az egész világon.
A self made man mellett megszületett az egyenjogú és egyenrangú self made woman. Madonna szimbólum lett, míg vetélytársai Michael Jackson vagy Prince a szórakoztató biznisz kihasznált sztárjai maradtak.
Madonna szinte a macsó szerepet játszó Donald Trump ellenszimbóluma. A 72 éves Trump épp most jelezte: újra indul az elnökválasztáson. A régi Amerika őt tekinti szimbólumának, az új viszont Madonnát. Aki igazi amerikai sikertörténetet produkált : szinte a semmiből indulva lett megasztár, aki hatvan éves korban is egyenrangú a férfi vetélytársakkal, ha épp nem kerekedik föléjük…
A diplomáciában szokatlan módon jelentették be Moszkvában a vasárnapi Putyin-Orbán találkozót, a külpolitikai szakértő szerint ez arra utal, hogy az orosz elnök magához rendelte a magyar miniszterelnököt. Vajon mi az igazság?
Orbán Viktor igazán elemében van: tárgyalt Putyinnal, majd jelen lehetett a foci VB döntőjén, Moszkvában. Nyilatkozott is a Nemzeti Sportnak a horvát és a magyar fociról, no meg a Puskás Akadémiáról. Az alternatív valóság médiájában mára is jut sorosozás, migránsozás, odavágás – ezúttal a többi között a Figyelő ment neki egy igazán tekintélyes brit lapnak. Némi változatosságként Erdélybe kalauzol minket a Pesti Srácok, amelynek ez alkalmat kínált egy jó kis románozásra. Jó olvasást!
Origo/Nemzeti Sport – Orbán Viktor: azt várjuk horvátoktól, fordítsák meg a futballtörténelmet
Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal is a helyszínen, a moszkvai Luzsnyiki Stadionban nézi meg a labdarúgó-világbajnokság döntőjét. A Nemzeti Sportnak adott interjúban a kormányfő elárulja, hogy a döntőben is a horvátoknak szorít, és amondó, hogy a torna egyik legkisebb országának sikere nekünk, magyaroknak is reményt adhat.
„Igen, rokonszenvezek velük, egyrészt szomszédként összeköt bennünket a közös történelem, a közös futballmúlt. Tíz magyarból kilenc nekik szurkol, sokan utaznak most Horvátországba, hogy ott éljék át a döntőt” – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is elmondta, hogy a hét eleji brüsszeli NATO-csúcson azt tapasztalta, hogy a régió többi vezető politikusa is a horvátokkal van, nekik szurkol.
A horvátok sikerének egyik legfontosabb üzenete, hogy, ha nekik, a régió egy négy és fél milliós nemzetének sikerült eljutnia a vb-döntőig, akkor ez másnak sem lehetetlen.
„Mert a futballsiker mégiscsak a tehetségre épül.”
Nagy a lemaradásunk, de nem mozgunk más dimenzióban, senki nem tud olyan okot, olyan érvet mondani, ami lehetetlenné tenné, hogy a magyar futball utolérje a horvátot.
Amióta 2006-ban az MTK akadémiája után másodikként megalapítottam a Puskás Akadémiát, sok keserűség, csalódás ért, de akkor is úgy gondoltam, húsz évet rá kell szánnunk arra, hogy visszakerüljünk a futballban minket megillető helyre.”
Figyelő – Külföldi sajtóban ismételték régi hazugságaikat Soros emberei
Nem tetszik a The Independentnek Magyarország bevándorláspolitikája, ezért megszólaltatták az Amnesty International és a Helsinki Bizottság munkatársait, hogy elmondhassák szokásos sirámaikat.
A menetrendszerű unalom elkerülése végett – amit a Soros-hálózat operatív tisztjeinek megszokott panelei jelentenek – idézték Abdult is, egy Magyarországra tévedt “menekültet”.
A stílusosan, és semmiképp nem félrevezetően, csak a “független” nevet viselő sajtóorgánum egyvalamitől biztos nem függ: a helyes fogalomhasználattól. Az Independent Magyarországról szóló cikkének szövegében ugyanis tíz alkalommal szerepel a menekült szó, márpedig akik eljutnak Magyarország déli határaihoz, miután átvonultak egy rakás biztonságos országon, bajosan lehetnek menekültek. És akkor azt még jótékonyan elhallgattuk, hogy az Európát sújtó invázió nem politikai menekülteknek, hanem gazdasági bevándorlóknak “köszönhető”.
A cikk csúcspontján megszólal Abdul, egy afgán “menekült”, aki elmondja, hogy borzalmas megpróbáltatáson ment keresztül, mióta népvándorol, de Magyarország a legrosszabb, olyan elfogadhatatlanul bánnak itt velük. Ja, itt még komolyan veszik, hogy egy országnak határai vannak, amiken nem lehet csak úgy ki-be járkálni.
Az olyan történetekkel meg, amikor egy Abdul elmeséli, hogy megverték, bezárták stb., mindig jusson eszünkbe az a bevándorló, aki a sínek közé rántott egy anyát és gyermekét, miközben magát ütlegelte.
Pesti Srácok – Lábbal tiporja a nagyváradiak múlthoz való kötődését a román polgármester
A nagyváradi utcanevek magyarosításának megoldatlan kérdése mögött mély és szerteágazó, politikai és történelmi problémák húzódnak meg. Ilie Bolojan, a nagyváradi román polgármester nem csak figyelmen kívül hagyja, hanem meg nem történtként kezeli a Bihar megyei város nagyívű magyar múltját, pedig Nagyvárad történelmi és turisztikai jelentősége is magyar értékekben gyökeredzik. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) eddig is voltak helyi önkormányzati képviselői, de ma ellenzékben vannak a Bihar megyei városban.
Azért, hogy a polgármester látványosan megalázza az RMDSZ-t, úgy döntött, a választásokon 5 százalékot sem kapó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnökét, Zatykó Gyulát tanácsadói pozícióba emelve alkalmazza a magyarságot érintő ügyek kézben tartására.
Ez az álca csak arra szolgál, hogy úgy tudja saját akaratát érvényesíteni a magyar ügyekben, mintha az a legkedvezőbb megoldás lenne a nagyváradi magyarság számára.
Szabó József, az RMDSZ politikusa és Borsi Balázs, a helyi “Reggeli Újság” című lap volt főszerkesztője segít az eligazodásban.
Donald Trump megerősítette : indulni akar 2020-ban az elnökválasztáson. Az amerikai elnök a hétvégén ősei szülőföldjén Skóciában golfozott, miután a NATO csúcsértekezleten összeveszett szövetségeseivel, vérig sértette vendéglátóját, Theresa May brit miniszterelnököt, s készült a hétfői helsinki találkozójára Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Trump az elnöki gép fedélzetén nyilatkozott Piers Morgannak, a Daily Mail on Sunday sztár újságírójának.
Szerinte nincs senki a liberális demokrata táborban, aki eséllyel vehetné fel a harcot ellene 2020-ban. A demokrata jelölt 2016-ban Hillary Clinton volt, s ő hiába szerzett több szavazatot Trumpnál, a republikánus jelölt több államban győzött, és ezzel több elektorhoz jutott.
„Én vagyok a legnépszerűbb republikánus elnök” –állította szemrebbenés nélkül Trump.
A londoni bulvárlapban Abraham Lincolnhoz hasonlította magát, és azzal büszkélkedett, hogy sokkal népszerűbb nála. Megjegyzendő egyébként, hogy Lincoln az egyik legkevésbé népszerű republikánus elnök volt az Egyesült Államokban, mert polgárháborút viselt a déli államok ellen, egy déli színész lelőtte, de halála után a nemzeti egység szimbólumává vált. A sors iróniája, hogy Trump elsősorban azokban a déli államokban népszerű, amelyek a polgárháború idején Abraham Lincoln ellenségeinek számítottak.
A 72 éves Trump jelezte az újságírónak, hogy az egészségével lehetnek problémák, de politikai támogatottsága miatt egyáltalán nem aggódik.
Pedig volna miért: Mueller különleges ügyész 12 orosz kémet vádolt meg azzal, hogy beavatkoztak a választási kampányba 2016-ban Donald Trump érdekében. Az orosz informatikus kémek feltörték a Demokrata Párt adatbázisát, és ezzel hozzájárultak Trump választási győzelméhez.
Hillary Clinton a vereség után nyíltan megvádolta Oroszországot azzal, hogy őt gyengítve győzelemhez segítette Trumpot, akit Putyin valamilyen módon a markában tart.
Trump hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben. Nagylelkű ajánlata van: ha Putyin ráveszi Iránt arra, hogy kivonja csapatait az Izraellel határos Szíriából, akkor Washington feloldja a szankciókat Oroszországgal szemben. Trump a javaslattal az amerikai zsidó közösség szimpátiáját igyekszik elnyerni. Novemberben ugyanis választásokat tartanak az Egyesült Államokban. A republikánusoknak minden egyes szavazatra szükségük lesz, hogy el ne veszítsék a többségüket a szenátusban és a képviselőházban. Ha ez megtörténne, akkor Trumpnak kínos kérdésekre kellene válaszolnia a múltját illetően. T
rump azonban a jövőbe tekint: 2024-ig akar a Fehér Házban lakni. Utána pedig szíve szerint a stafétabotot lányának Ivanka Trumpnak adná át, aki így az USA első elnökasszonya lehetne.
Trump az említett interjúban nem csak politikai terveiről beszélt, érintette a menekültkérdést is, s ennek kapcsán szóba hozta Magyarországot. Kifejtette, hogy szerinte a tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára, majd hozzátette, hogy „Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – mondta Trump
„Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre…” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Orbán szokatlan kijelentésére, hogy a NATO és Európa számára Oroszország jelenti az egyik legfőbb veszélyt, gyorsan megjött Moszkva válasza. Az orosz elnöki hivatal egyik alacsonyabb beosztású munkatársa jelentette be az eseményt, egyoldalúan, az összes diplomáciai szabály megszegve. A Reuters erről szóló jelentését olvasva mindenkiben az a benyomás erősödött meg, hogy a Kreml mintegy magához rendelte Orbánt. Hogy a színfalak mögött teljes egészében mi zajlik, ezt nehéz átlátni, de hogy a kapcsolatok eddigi menetét valami megakasztotta, azt biztosan jelzi a normálistól eltérő eljárás.
Arról tudni lehetett, hogy Orbán és Vlagyimir Putyin között a héten lezajlik majd egy találkozó, de ennek fontosságát igencsak leértékelte, hogy a világ abban a hitben élt: a bilaterális kapcsolatokban nincs érdembeni változás. Ráadásul – az elvárások szintjén – az „alkalom” is formálissá stilizálta a tervezett eszmecserét, minthogy a futball világbajnokság döntője szolgáltatott volna erre lehetőséget. Most azonban, hogy megtörtént a diplomáciai szokásokat felrúgó moszkvai bejelentés, okkal számíthatunk rá, hogy a miniszterelnök és az elnök találkozójáról sok minden elmondható lesz, kivéve azt, hogy protokolláris jellegű.
Mert minden ilyen közös programot komoly diplomáciai egyeztetés előz meg, melynek szokásos ügymenete a hírek szerint el is indult a magyar miniszterelnökség és az orosz nagykövetség között. Ezt általában egy kétoldalú bejelentés szokta követni, melyben az érintettek jelzik a magyar és az orosz szándékot, s adott esetben közlik a találkozó helyszínét és időpontját. Ha időközben valamilyen vis major adná elő magát, azt szigorúan a háttérben, diplomáciai csatornákon rendezi a két ország külügyi apparátusa.
Az is egy járható út lehetett volna, hogy – tekintettel a két politikai vezető 2009 óta szárba szökő kapcsolatára – Putyin felhívja Orbánt, s felveti neki aggályait. De mint láttuk nem ez történt. Az orosz fél egyrészt készakarva meg akarta alázni Orbánt, másrészt olyan helyzeti előnyt kívánt teremteni a maga számára, hogy a feltételeket később ő diktálhassa. Harmadrészt: példát kívánt statuálni a világ – és elsősorban az oroszok által fenyegetett Európa – számára a tekintetben, hogy mit lehet megtenni egy önmagára nagyhatalomként tekintő állammal, mint amilyen Oroszország, és mit nem.
Volt már erre példa. Putyin és külügyminisztere, Szergej Lavrov főkén a balti államokkal szemben engedett meg magának korábban hasonló módszereket. Egészen addig, amíg bízhatott abban: Észtország, Lettország és részben Litvánia jelentős orosz kisebbsége, kormányukra gyakorolt belső nyomással kiszolgálja az orosz érdekeket. Ám mióta ezek az államok az Európai Unió tagjai lettek, az ottani orosz kisebbségek örömmel fedezték fel jogaik bővülését, s eszük ágában sincs ma már feláldozni a szerzett jogokat az orosz lojalitás oltárán. Nem mellesleg igencsak lehűtötte a kedélyeket az, hogy a balti államok igen gyorsan – és Moszkva számára végül is váratlanul – a NATO tagjai lettek.
Ám a mostani orosz közlés kevéssé barátságos formája – vagyis egyoldalúsága – a maga nemében egyedülálló, példátlan.
De a hírek szerint a magyar vezetés magatartása is az. Egy ideje a kormány szándékaira többé-kevésbé rálátó szakértő források már rebesgetik, hogy Orbán Viktor valójában ki akar hátrálni az Oroszországgal megkötött paksi megállapodásból. E források utalnak arra is, hogy három oka is lenne erre a miniszterelnöknek:
Megszűnt az a hitelválság, amellyel a magyar kormánynak akkor kellett szembesülnie, amikor gyorsan – és nagy titokban – letárgyalta a megállapodást Moszkvával.
Orbán az utóbbi időben egyre nagyobb nyűgnek érzi az orosz feltételeket, amelyek ráadásul megkötik a kezét, hogy a befolyó hitelkeretet a saját elképzelései és céljai szerint költhesse el.
Végül, de nem utolsó sorban a magyar kormányt az iparkamara és saját szakértői is figyelmeztették: képtelen lesz teljesíteni a megállapodás azon részét, hogy a paksi beruházás 40 százaléka önerőből teljesüljön. Ehhez nincsenek meg a források, elsősorban technológiai téren, de szakértelemben sem.
Minderről már egy ideje tudni lehet. Miért ne épp Moszkva lenne igen jól informálva a kormány szándékairól, elvégre Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta lényegében nagyvonalúan elnézte azt, hogy az orosz hírszerzés olyan szabadon tevékenykedjen Magyarország területén, mint egyetlen más kelet-európai országban sem. Emiatt Putyin tulajdonképpen okkal tekinthetett úgy Orbánra, mint egy vazallus ország első emberére.
Az Egyesült Államok fenyegetésének ellenére India megvásárolja az orosz rakétavédelmi rendszert – tudatta az indiai védelmi miniszter. Nirmala Sitharaman hangsúlyozta, hogy évtizedes a kapcsolatuk Oroszországgal, és az amerikai szankciók sem akadályozhatják meg a beszerzést.
Az 5,7 milliárd dollár értékű szerződést már véglegesítették. Az ünnepélyes aláírásra Vlagyimir Putyin orosz elnök októberi indiai látogatásán kerítenek sort.
Moszkva és Delhi évtizedek óta kiváló kapcsolatot ápol egymással. Az oroszok támogatták India függetlenségét. Winston Churchill azért is döntött Pakisztán létrehozása mellett, hogy így akadályozza meg, hogy Karachi kikötője az orosz flotta támaszpontja legyen. Nagy Britannia és az Egyesült Államok sokáig Pakisztánra támaszkodott a térségben. Így vált az orosz hadiipar India fő szállítójává.
Kezdetben Moszkva stratégiai okokból működött együtt Indiával, de az elmúlt időszakban a pénz is mind fontosabb szerepet kezdett játszani.
A nyugati szankciók miatt egyre több a gazdasági nehézség Oroszországban, amely nyersanyagokon kívül csak fegyvereket tud exportálni. India pedig fizetőképes piac: a Világbank friss jelentése szerint a GDP-je már megelőzte Franciaországét, hamarosan utoléri Nagy-Britanniáét, s közel kétszer akkora, mint Oroszországé. Éppen ezért a nagy fegyverüzlet fontosabb Moszkvának, mint Delhinek. Ám India dacol az Egyesült Államokkal, amely automatikusan szankciókat alkalmaz az orosz fegyvereket vásárló államokkal szemben.
S erre már van is precedens: Törökország is orosz rakétavédelmi rendszert vett, pedig NATO tagként ezt nem tehetné meg. Az orosz rendszer ugyanis nem kompatibilis a NATO szisztémájával.
A török elnök azonban neheztel az Egyesült Államokra, amelyet azzal gyanúsít, hogy Washington puccsot szervezett ellene. Erdogan ezért barátkozik tüntetően Oroszországgal. Trump elnök pedig vígan beszélgetett Erdogannal a NATO csúcson, annak ellenére, hogy a törökök – Indiához hasonlóan – orosz rakétavédelmi rendszert vásároltak. De hát maga Trump is hétfőn találkozik Putyinnal Helsinkiben.
A foci vb kapcsán is sokat lehetett a színészkedésről beszélni. Több kutatás is vizsgálta már, miért szimulálnak olyan sokszor a focisták, és érdekes eredményekre jutottak. Tudta például, hogy minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki? És hogy az állatvilágban is találni példákat hasonló megtévesztésre?
A brazil Neymar volt a foci vb egyik legnagyobb sztárja, még akkor is, ha csapata kiesett a negyeddöntőben. Vele kapcsolatban mégsem elsősorban a góljairól vagy a látványos cseleiről beszélnek sokat, hanem arról, hogy mennyit színészkedett és fetrengett. Ki is számolták:
öt meccsen összesen körülbelül negyedórát töltött a földön.
Tény persze, hogy ellene szabálytalankodtak a legtöbbet, a FIFA statisztikái szerint meccsenként átlagban több mint ötször, de sokszor alaposan rájátszott ezekre az esetekre. Olyannyira, hogy mém is lett belőle:
Persze nem ő volt az egyetlen, aki a vb-n látványosan színészkedett. A brutális szabálytalanságairól hírhedt portugál Pepe sem először mutatta meg ezt az oldalát, amikor némi vállveregetéstől összeesett:
A portugál Cristiano Ronaldo pedig rengeteg tapasztalatot szerzett korábban is a színészkedésben, a vb-n azonban új szintre lépett: miután látványosan feldobta magát, még azt is kérte, hogy a bíró nézze meg videón, mi történt:
Na de miért színészkednek ennyit a focisták? Erre a kérdésre több kutató, viselkedéspszichológus is keresett már választ. A Vox összeállítása szerint közülük többen egy olyan taktikának írják le a színészkedést a focipályán, amellyel
kritikus helyzetben előnyt tudnak szerezni.
Más, több gólt, pontot hozó sportágakhoz képest ugyanis a fociban kiemelt jelentősége van egy-egy gólnak, így például egy színészkedéssel szerzett büntető, vagy akár kiállítás is nagyobb előnyhöz juttathat egy csapatot, mint például kosárlabdában.
A színészkedés komoly indulatokat is kiválthat. Fotó: MTI/EPA/Franck Robichon
A kutatók szerint egyébként a színészkedő focisták olyan mintákat követnek, amelyekre az állatvilágban is vannak példák. A vándorrákok mondjuk pont az ellenkezőjét szokták színlelni egy-egy sérülésnél, mint a focisták, vagyis azt, hogy nem komoly a baj, különben célponttá válnának, de a cél itt is az, hogy a színészkedéssel előnyhöz jussanak.
Vagyis
a megtévesztés arra jó, hogy tulajdonképp minimális erőfeszítéssel jelentős előnyhöz jusson valaki.
Azt is vizsgálták már, hogy a fetrengés mikor milyen eredménnyel jár. Egy ausztrál kutatócsoport azt találta, hogy, kicsit talán furcsa módon, minél közelebb van a bíró egy színészkedő focistához, annál valószínűbb, hogy hisz neki. Ugyanakkor viszont annak a valószínűsége is megnő, hogy sárga lapot ad a megtévesztésért. Önmegerősítő hatást is találtak: minél többször hitt a bíró egy-egy fetrengő focistának, annál többször próbálkoztak azzal, hogy megtévesszék.
Neymarnak mindig nagyon fáj. Fotó: MTI/EPA/Taccjana Zenkovics
Az is kiderült, hogy átlagosan kétszer annyit színészkednek a focisták döntetlen állásnál, és sokkal kevesebb a példa az időhúzó fetrengésre.
a focisták akkor színészkednek igazán, ha a lehetséges előnyök felülmúlják az esetleges kockázatot.
Ezért jó ötletnek tűnt, hogy sárga lappal kell büntetni a színészkedést a focipályán, eredménye mégsem lett, ugyanis a bírók lelkivilágát is figyelembe kell venni: egyik sem akar hibázni, és esetleg elnézni egy sérülést, ezért elég óvatosak és hajlamosak hinni a komoly fájdalmat mutató focistának.
Az egyik sokszoros amerikai válogatott focista, Alexi Lalas az AP-nek úgy fogalmazott, hogy a színészkedés egyfajta képesség,
van, aki jól csinálja, van, aki rosszul.
Az viszont biztos, hogy, ha másban nem is, a szimulálásban a magyar NB1-ben játszók is abszolút a világ élvonalában tartoznak. A videotonos Danko Lazovics fetrengését ugyanis kevesen tudnák utánozni:
Ritkán vonz akkora országos figyelmet egy időközi önkormányzati képviselőválasztás, mint amekkorát a miskolci 12. számú választókörzetben mára meghirdetett voksolás, amely több eleme miatt is már-már szimbolikussá vált. A tétjét a Fidesz emelte meg. Van itt kamu- és névazonos jelölt éppen úgy, mint csomag-osztogatás. Máshonnan nem érkeztek ilyen hírek, pedig az ország sok más pontján is lesz ma voksolás. Igaz, ilyen ellenzéki összefogás, mint a miskolci Avasalján sehol nincs.
Reggel hétkor nyitottak az urnák a mai időközi szavazásokra, a többi között Miskolcon, pontosabban annak 12. sz. – Avasalja – városrészében, ahol a 6896 választásra jogosult, névjegyzékbe felvett polgár voksolhat a parlamenti képviselőnek megválasztott és ezért lemondott fideszes Hubay György helyére aspiráló jelöletek közül. Öten vannak a szavazólapon, hárman elvben függetlenek, s mellettük egy-egy Fidsze-KDNP-s, illetve munkáspárti jelölt. Ám a három független közül az egyik – saját bevallása szerint is – fideszes aktivista (ő a 19 éves Molnár Zsolt). Amiért országos figyelem övezi a választást az az, hogy az egyik induló Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti mögé felsorakozott az összes számottevő ellenzéki párt, amire válaszként hirtelen, tíz nappal azután, hogy az NVI nyilvántartásba vette az „igazi” Erdei Zsoltot előkerült a semmiből egy ugyanilyen nevű, „független” jelölt, akit a sajtó képtelen volt utolérni, hogy szóra bírjon.
Nem úgy Rokker Zsoltit, a tősgyökeres miskolci Erdei Sándort, aki erőtejesen hangsúlyozta a széleskörű párttámogatásának a fontosságát a Független Hírügynökségnek adott interjújában. Az üzenet eljutott sokak fülébe, a Fideszébe feltétlenül, legalábbis erre utal, hogy a kormányzópárt megemelte a tétet – a HírTV helyi riportjának a tanúsága szerint aktivistái csomagokat, illetve pénzt is osztogatnak a város 12-es számú választókörzetében. Az ellenzék által támogatott Erdei Sándor is közleményében azt írta: olyan információk jutottak a birtokába és jelentek meg a sajtóban, amelyek „alapvetően kérdőjelezik meg a miskolci 12-es választókörzetben zajló időközi választások törvényességét és tisztességét.”
mindennaposnak számítanak, ezért felszólította „a Fidesz-KDNP-t, a miskolci városvezetést és annak holdudvarát, hogy azonnal fejezzék be Miskolcon” az elmúlt hetekben felé irányuló megvesztegetési kísérleteiket,
„a kamu-jelöltek, névrokonok felsorakoztatását, a választási plakátjaim leszaggatását, valamint a lejárató szórólapok terjesztését”.
Az ország több más pontján is tartanak választásokat, de egyikről sem érkeztek a miskolcihoz hasonló hírek.
Polgármestert választanak ma – lemondás miatt – a Baranya megyei Ágon. A 150 szavazásra jogosultnak nincs sok választása, ugyanis egyetlen jelölt indul csak a tisztért.
Új képviselőtestületet választanak (4 főt) a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hernádbűdön, ahol a képviselők száma a képviselő-testület vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent. A jelöltek száma nyolc, mindannyian függetlenként indulnak a megmérettetésen. 113 választópolgár él a településen.
Haláleset miatt kell új polgármestert választani a Zala megyei Vaspörön, ahol 308 választó voksolhat a két független jelölt egyikére.
Szintén lemondás miatt tartanak ma időközi önkormányzati képviselőválasztást Veszprém 8. sz. választókörzetében. Itt két jelölt indul, az egyik LMP-s, a másik pedig a Fidesz-KDNP jelöltje. A szavazók száma 3971.
A veszprémihez hasonlóan egyéni önkormányzati képviselőt kell ma választani Sopron, az 1. sz. Választókörzetben. Itt négyen indulnak, köztük egy kormánypárti, egy az MSZP-t képviselő és két független jelölt. A voksolni jogosultak száma 4193.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
