Nyár közepe van, már az egyetemi vizsgaidőszakok is véget értek, a legtöbb család ilyenkor megy nyaralni. Ön is megy? Ha igen, hova? Szavazzon!
FüHü
A Trump-paradoxon
„Trump nimbuszának, működésének leghatékonyabb kritikusa mégiscsak az a média, mely trumpi módszerekkel teszi most következetesen tönkre mindazt, amire az igénytelen és alacsony iskolázottságú amerikai alsó középosztály olyannyira vágyott.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:
Trump múlt heti európai körútját követően – NATO-csúcs Brüsszelben, amerikai-orosz csúcs Helsinkiben – eddig nem tapasztalt hevességgel lángolt fel az amerikai elnökkel szembeni düh világszerte, illetve – ami ennél sokkal fontosabb – az Egyesült Államokban is. Az interjúkat, megszólalásokat, tévékommentárokat nézve és a lapokat olvasva gyakorlatilag egyetlen valamirevaló republikánus politikus sem volt, aki ne adott volna hangot vádjainak azt követően, hogy Trump Helsinkiben kijelentette: inkább hisz Putyinnak, mint az amerikai titkosszolgálatoknak, illetve a Robert Mueller vezette különleges ügyészségnek. Mint ismeretes, ez utóbbi egyszerre vizsgálja az orosz behatolást a 2016-os elnökválasztási kampányban, illetve azokat a gazdasági üzelmeket, melyeket az elnök, korábbi ügyvédje, a már börtönben ülő Michael Cohen oldalán párban elkövetett.
Innen már nyilvánvalóan csak egyetlen – bár nem rövid – lépés, hogy megindítsák azt az eljárást az elnök ellen, mely impeachmenthez vezethet
– vagyis Trump megvádolásához és eltávolításához. Érik a szándék, mely a Képviselőházban és Szenátusban lehetővé tenné a beadvány benyújtását, s a kétharmadot is, mely szükséges az elnökkel szembeni vádhoz. Mindenesetre, ha Trump ilyen „következetességgel” kezdi ki az amerikai intézmények – beleértve az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok – legitimitását, s helyezi azok fölé az orosz érdekeket, a honatyáknak aligha lesz más választásuk.
Az impeachment nem gyakori eljárás, de azért meglepően sokszor éltek vele az elmúlt két évszázad során. Még Bill Clinton ellen is indult egy ilyen – igaz, eredmény nélkül. Ám a Richard Nixonnal szembeni vádakra alighanem mindenki emlékszik, s arra is, hogy Nixon az eljárást azzal előzte meg, hogy lemondott és visszavonult. Cserében utódja, Gerald Ford mentesítette őt minden következménytől.
Most, hogy aktualitása van e kérdésnek, s hogy jobban megértsem az impeachmenthez köthető folyamatok amerikai társadalmi lélektanát, a napokban ismét – ki tudja hányadszorra – megnéztem Az elnök emberei című 1976-os filmet. (A film eredeti címe All the President’s Men, vagyis nem azonos a szintén Az elnök emberei címen futó későbbi, méltán nagysikerű tévésorozathoz, melynek eredeti címe The West Wing volt. Bár – egyes vélemények szerint – ez utóbbinak is megvannak a maga tanulságai egy Trump dominálta korszakban.)
Nos, az akkori események és a maiak között semmiféle hasonlóságot nem fedeztem fel, leszámítva azt, hogy milyen erőteljesek az amerikai intézmények, s hogy milyen erős a polgári elkötelezettség ezek mellett. Ám a filmben – még ha utalásszerűen is, de – egy olyan elnök tűnik fel (Nixon), aki morálisan totálisan inkonzisztens, de politikailag, míg teheti, következetesnek bizonyul. Ugyanez mondható el adminisztrációja működéséről is.
Trump esetében azokban a morális és politikai következetlenség kéz a kézben jár,
s jól látható, hogy az elnök bosszúsan csapong és rögtönöz, amikor munkatársainak egyike-másika korrigálni próbálja azt, aminek a szánalmasságát és káros voltát ő maga értelmezni sem képes.
A másik tanulsága Az elnök emberei című filmnek a sajtó működése. A ’70-es években, s még utána is évtizedekig az amerikai sajtó egészen más belső szabály- és indíttatás-rendszerrel rendelkezett, mint az európai. Benne szigorúan elvált a vélemény a tényvilágtól; a kettőt nem lehetett keverni büntetlenül.
Ez mára megváltozott, túlnyomórészt annak köszönhetően, hogy a Trump mögé felsorakozó média az iskolázatlanabb rétegek elvárásait hallván, elkezdte relativizálni, majd meghamisítani a tényeket, illetve számos elfogult véleményt tényként feltüntetni, miközben valótlan és szenzációhajhász hírekkel (fake news) „támasztotta” azokat alá. Trump a Breitbart hazugsággyára által elindított hullámon érkezett a Fehér Házba, melyhez csatlakozott – még ha nem is teljesen azonos nívón – a Fox News. Az elnökhöz kötődő politikusok pedig gyorsan eltanulták a mocskolódást és a zabolátlanságot.
Nem állítható azonban, hogy a jelenség ne érintette volna meg a komolyan vehető, nagy médiumokat a CNN-től a The Washington Poston át a The New York Timesig és a The Wall Street Journalig. Igaz, ezek az orgánumok szigorúan őrzik még ma is eredeti etikai és zsurnalisztikai krédójuk lényegét,
de ha Trumpról van szó, már nem kíméletesek, nem visszafogottak,
s egyáltalán nem hajlandók a bizonyított tényeknek alávetni az elnökkel szembeni megvetést, gúnyt és kritikát. Míg az 1976-os Az elnök embereiben a The Washington Post akkori munkatársai nem voltak hajlandóak semmit leírni – vagy elfogadni –, amit legalább két forrás nem támasztott alá, addig a mai The Washington Post munkatársainak már elég, ha felmerül Trumppal szemben a gyanú, hogy következtetéseiket megfogalmazzák. És eddig e következtetéseiket minden esetben vissza is igazolták a későbbi tények.
Trump és a mögötte álló – Steve Bannon mozgatta – hazugsággyár nélkül nem következett volna be e pálfordulás. Vagy lehetne úgy is fogalmazni:
a populizmus iránt megélénkült kereslet nélkül nem lett volna Trump
s nem következett volna be az amerikai médiában tapasztalt változás sem. Ugyanakkor Trump nimbuszának, működésének leghatékonyabb kritikusa mégiscsak az a média, mely trumpi módszerekkel teszi most következetesen tönkre mindazt, amire az igénytelen és alacsony iskolázottságú amerikai alsó középosztály olyannyira vágyott.
Bréking nyúz, július 21. – Tudósítás a másik valóságból
Nyíltan az orosz propaganda szolgálatába állt a Pesti Srácok, amikor, pár napos késéssel, megemlékezik a maláj utasszállító lelövéséről; a Magyar Idők szerint tovább él a „Simicska-kultusz”; a Ripost egy fotó alapján von le következtetéseket; a 888 pedig nem tud leszállni Soros Györgyről. A kormánypropaganda a hétvégén sem pihen.
Hiába állapította meg minden vizsgálat, hogy az oroszok és az általuk támogatott lázadók felelősek a maláj utasszállító lelövéséért, ez a Pesti Srácokat nem zavarja
„2014. július 17-e szerencsés esetben legfeljebb azzal vonulhatott volna be a történelemkönyvekbe, hogy aznap lett Angela Merkel 60 éves, bár kétlem, hogy ez a világon bárkit is érdekelt volna. Ez a nap sajnos másról marad nevezetes: minden idők olyan, legtöbb halálos áldozattal járó légikatasztrófájáról, amelyben a repülőgép nem műszaki hiba, hanem külső behatás miatt semmisült meg a levegőben. A hasonló esetekben, mint a Korean Air Lines 007-es járatának 1983-as, vagy az Iran Air 655-ös járatának 1988-as tragédiája esetében legalább tudni lehetett, hogy mi történt, és egyértelmű volt, hogy ki a felelős; a kelet-ukrajnai incidenst illetően viszont abban se lehet biztos az ember, hogy érdemes-e egyáltalán a mindenhol hangoztatott, kincstári verziót elfogadni. (…)
Jókora színjátéknak tűnik ez utólag, több száz halottal és egy ki tudja, miért padlóra küldeni szándékozott maláj állammal, amely aztán – bár Malajzia állami befektetési alapja korábban is a légitársaság többségi tulajdonosa volt – a Malaysia Airlines teljes államosítására és a korábbi struktúrában felhalmozott veszteségek lenyelésére kényszerült. Nagyon kicsi, szinte elhanyagolható az esélye annak – a statisztika, a nagy számok törvénye, meg miegymás alapján –, hogy egy ilyen céggel kétszer is megtörténhet a legrosszabb, ráadásul gyors egymásutánban: épp ezért kijelenthető, hogy valamiféle szabotázs történt. (…)
Ellentétben a nagyon bátor és nagyon független újságírókkal, akik kérdés nélkül bármit elhisznek a számukra kedves hadviselő félnek (ez esetben az ukránoknak), nem célom állást foglalni az elkövetők kilétét illetően, ugyanakkor beszédes: az orosz állam 4 év elteltével sem ismert el bármiféle felelősséget az MH17-tragédiáért, viszont tény, hogy nem hátráltatták a nyomozást (a kelet-ukrajnai népfelkelők eleinte igen). A géphez tartozó feketedoboz három nappal később már a maláj hatóságoknál volt, a roncsokat pedig pár hónappal később Hollandiába szállították további elemzésre.
Akármi is történt, akárhogy is történt, egy biztos: 298 ember odaveszett, olyanok, akiknek semmi közük nem volt a Donyeck környékén zajló konfliktushoz. A tragédiát feldolgozó források, a felelősség kérdését firtató elemzések általában rendkívül egyoldalúak és kizárólag a hivatalos ukrán (illetve az abból eredő amerikai) álláspontot tartják szem előtt. Ijesztő, hogy magukat intelligensnek tartó tollforgatók simán felülnek a konfliktusok mibenlétét a végletekig leegyszerűsítő, ostoba neokon propagandának a „gonosz tengelyéről” és szinte vérben forgó szemmel kívánnák a háborút Oroszország ellen, miközben az orosz állam soha nem minősült – ma sem, és a szovjet időkben sem minősült – „latorállamnak”.”
A Magyar Idők szerint Simicska-kultusz van
„Szóval állítólag valaki ismer valakit, aki szerint videóra van véve a vallomás, mintegy életbiztosításként, amiben minden, de minden le van leplezve, be van vallva. Most éppen ez a milliárdos atombombája, aki nemsokára Amerikába készül, nyilván a Manhattan-tervet kívánja tanulmányozni. Simicska amúgy is jól beszél angolul, azt például korábban is szépen mondta, hogy „klózing”, de állítólag ma már a „game over”-t is jól ejti. Most ebben a videóvallomásban kezd hinni a baloldal, amely három éve töretlenül hülyíti magát azzal, hogy Simicska majd néhány durva üggyel megbuktatja Orbánt.
Nem volt baj, hogy maga a milliárdos nyilatkozta a kampányban, hogy nincs neki még egy árva petárdája sem – különben nem állt volna neki plakátokat átfesteni módosult tudatállapotban világ csúfjára -, a libsi sajtó folyton csak azt várta, mikor robban a cucc. Nem robbant. A hit azonban erős vár. Az ortodox hívek szerint a videóvallomás talán már fent van egy titkos torrent oldalon, forrásaink szerint a Radóc utcai főhadiszállás pincéjében vették fel. Stylist-ok serege igazgatta az oligarcha hózentrógerjét, sminkesek púderezték az arcát, és Kálmán Olga kérdéseinek kereszttüzében mondta el megtörten, hogy milyen körülmények között mutatta be neki Orbán Viktor Kaya Ibrahimot. (Ja, közben titkos informátorok arra hívták fel a figyelmemet, hogy videómonológról van szó. Drámai.)”
A Ripost szerint az, hogy a holokauszt emlékművet meggyalázó jobbikos politikus egy fesztiválon az egyik pártvezetővel beszélget, azt jelenti, hogy visszakerül az vezetőségbe
„A döntés megszületett, a hétvégén már a részleteket is megbeszélték. Visszakerül a Jobbik élvonalába a Duna-parti áldozatok emlékművét meggyalázó, horogkeresztes leveleket küldözgető Kulcsár Gergely, a párt korábbi fontos politikusa. Friss, leleplező fotó.
Az új elnök, a korábbi szkinhed-vezér, Sneider Tamás megbocsájtja Kulcsár összes korábbi botrányát, mert nagy szükség van rá. A szétesőfélben lévő, véget nem érő kilépési hullámmal küszködő párt mindenkire számít, aki egy percre sem lett hűtlen Vona Gábor „néppárti” politikájához.Az erről szóló egyeztetéseket bizonyíthatóan máris megkezdték. (…)
Az ötgyermekes, látszólag példás családi életét élő Kulcsár ugyanis bizonyítottan szoros kapcsolatot ápolt egy kiskorú diáklánnyal. Az ifjú hölgyet gyakran látták egy a Magyar Országgyűlés által, közpénzen bérelt Falk Miksa utcai luxuslakásban. (…)
Most a hétvégén a korábbi szobatárs, a Falk Miksa utcai, közpénzen bérelt luxuslakás másik lakója Mirkóczki Ádám érkezett Debrecenbe, hogy a Holokauszt-gyalázó Kulcsár politikai visszatérését előkészítse.
Régi jó kapcsolatukra tekintettel rábízták Kulcsár visszaemelését a politikai élvonalába.
A Ripost információ szerint átbeszélték, hogy milyen új politikai feladatok várják a Jobbikban, milyen területeken vehet majd részt a megtépázott tekintélyű vezetés munkájában.”
A 888 szerint Soros Györggyel kapcsolatban nincsenek véletlenek
„Ismert, a héten egy igen hosszú interjúszerű elbeszélés jelent meg Soros Györggyel a The New York Times (NYT) című lapban, amely megpróbálta elhomályosítani a magyar származású milliárdos piszkos múltját, pénzügyi üzelmeit, és egy idős, beteg, meg nem értett filantróp üzletember képét igyekezett prezentálni az olvasóknak. (…)
Csakhogy arról a balliberális siserehad beszámolói „megfeledkeztek”, hogy pár hónappal ezelőtt a milliárdos nem kevesebb, mint hárommillió dollárt fektetett be a liberális lapot kiadó vállalatba.”
(Azt mi tesszük hozzá, hogy ez az összeg egyébként a kiadóvállalat értékének 0,1%-át sem teszi ki.)
150 ezer dollárt fizetett Trump egy Playboy-modellnek, hogy hallgasson
Donald Trump ügyvédje, Michael Cohen felvette a beszélgetést, amikor arról tárgyaltak, hogy a nőnek, akinek hónapokig viszonya volt Trumppal, hogyan fizessenek.
Michael Cohen sokáig Trump személyes ügyvédje volt, így ő az, aki mindent tud az elnök ügyeiről. Azt viszont valószínűleg Trump sem sejtette, hogy néhány beszélgetésüket Cohen rögzíti. A New York Times információi szerint így tett akkor is, amikor telefonon
arról egyeztettek, mennyit fizessenek Karen McDougal volt Playboy-modellnek.
Az információt megerősítette Trump egyik mostani ügyvédje, Rudy Giuliani volt New York-i polgármester is.
Karen McDougal azt állította, hogy 2006-ban tíz hónapig tartó viszonya volt Donald Trumppal, aki azonban ezt mindig tagadta – a felvétel viszont azt bizonyítja, hogy a nő igazat mond.
Fotó: Wikimedia Commons
A beszélgetés 2016 nyarán, két hónappal az elnökválasztás előtt zajlott le, Donald Trump azt mondta Michael Cohennek, hogy csekket írjon Karen McDougal nevére, hogy legyen dokumentum a kifizetésről.
A felvételt már lefoglalta az FBI,
ugyanis az ügyvéd üzleti ügyeinek vizsgálata során még áprilisban házkutatást tartottak Michael Cohen irodájában és lakásában. A vizsgálat arra irányul, hogy vajon Donald Trump fizetett-e nőknek pénzt a hallgatásukért cserébe, és ha igen, akkor ezt a törvényt megsértve a kampányfinanszírozásra rendelkezésre álló összegekből fedezte-e.
Végül Karen McDougal nem Trumptól kapott pénzt: a National Enquirer bulvárlap vette meg 150 ezer dollárért a sztorit, nem sokkal az elnökválasztás előtt, de aztán soha nem jelentette meg – a lap ugyanis Trump elkötelezett támogatójának számít.
Egy másik nőnek, akinek Trumppal szintén viszonya volt, maga az ügyvéd, Michael Cohen fizetett: Stormy Daniels pornószínésznő 130 ezer dollárt kapott, hogy hallgasson.
Michael Cohen ügyeit egyébként a Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság is vizsgálja: ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy Trump akadályozta-e a nyomozást, amely az elnökválasztásba való orosz beavatkozás miatt folyik.
Terrortámadást akadályoztak meg a Moszad segítségével Franciaországban
Németországban tartóztattak le egy iráni diplomatát, aki a gyanú szerint a titkosszolgálat operatív tisztjeként terrorakciókat szervezett Európában. Az izraeli titkosszolgálat szerzett erről információkat.
Franciaország és Belgium volt elsősorban a célkeresztben, mert mindkét országban jelentős muszlim és zsidó közösség is él. Az Iszlám Állam is több merényletet hajtott végre mindkét országban.
A Moszad viszont információkat szerzett a most készülő akciókról, és azokat el is juttatta a német, a francia és a belga titkosszolgálatoknak – írja a Háárec.
Ezek után tartóztatták le Németországban a diplomatát, valamint Belgiumban két iránit, akik egy Iránnal foglalkozó nemzetközi tanácskozáson akartak robbantani. A találkozón iráni ellenzékiek mellett részt vett Rudy Giuliani, New York korábbi polgármestere, Trump szövetségese, és Newt Gingrich az amerikai képviselőház egykori republikánus elnöke is.
Mindez közel egy hónapja történt,
az izraeli titkosszolgálat most oldotta fel a hírzárlatot,
és számolt be arról, hogy ők szerezték az információkat a tervezett merényletekről.
Az izraeliek amúgy is erősen lobbiznak, hogy újra zárják nemzetközi karanténba iránt. Donald Trump támogatását sikerült is megnyerniük, az USA ki is lépett az iráni atomalkuból, a többi nagyhatalom viszont nem.
Irán Izrael ellensége, még az állam létjogosultságát sem ismeri el, ugyanakkor vezető szerepre tör a Közel-Keleten – aminek következtében viszont Izrael más régi ellenségeihez egyre közelebb kerül. Lobbiznak az oroszoknál is, hogy vonják meg a támogatásukat Irántól. Ebben a hírek szerint Donald Trump is segíti őket,
állítólag felajánlotta Putyinnak, hogy felszámolják az oroszok elleni szankciókat, ha elérik, hogy Irán kivonuljon Szíriából.
Putyin persze ezt sem ígérte meg.
Arról egyébként, hogy Trump miért áll ennyire egyértelműen Benjamin Netanjahu oldalán, itt írtunk korábban.
Az alternatív kezelésekkel csökken a rák túlélési esélye
Azok a rákos betegek, akik úgynevezett kiegészítő terápiákhoz folyamodnak, nagyobb valószínűséggel fordulnak el a hagyományos kezelésektől és teszik kockára a túlélési esélyeiket – ez derült ki egy átfogó amerikai tanulmányból.
A tudósok 1290 amerikai beteg adatainak elemzésével azt találták, hogy akik kiegészítő terápiákat – többek között speciális diétát, vitaminkúrát, akupunktúrát, jógát – használnak gyakrabban utasítják el az életmentő műtétet vagy kemoterápiát.
A JAMA Oncology című szaklap friss számában megjelent, a BBC által idézett tanulmány készítői 258 olyan beteg adatait vizsgálták, akik legalább egy hagyományos kezelés mellett kiegészítő terápiákat is igénybe vettek. Az adatokat összevetették 1032 olyan betegével, aki csak hagyományos kezelésben részesült.
Azt találták, hogy a kiegészítő kezeléseket kapó betegek kisebb aránya éri meg a terápia kezdetétől számított ötödik évet, mint a csak hagyományos módon kezelt betegek (86,6 százalékkal szemben 82,2).
Több mint kétszer akkora volt annak az esélye, hogy a kezelés elejétől számított kilenc évben meghalnak az alternatív terápiákat igénybe vevők,
mivel elutasították vagy halogatták a hagyományos kezeléseket.
A kiegészítő terápiákat használók és az azok nélkül gyógyulók adatait összehasonlítva kiderült, hogy az első csoport 34 százaléka utasította el a kemoterápiát a második csoport 3,2 százalékához képest, a sugárterápiát elutasítók aránya 53 százalék volt az első csoportban, 2,3 százalék a másodikban, a műtétet 7 százalék nem vette igénybe az első csoportból, 0,1 százalék a másodikból.
Az alternatív terápiákat nagyobb valószínűséggel vették igénybe nők, fiatalabbak, gazdagabbak és egészségesebbek.
Noha
a túlélés kisebb esélye a kutatók szerint azzal függött össze, hogy a kiegészítő kezeléseket használók elutasították vagy halogatták a hagyományos eljárásokat,
Skyler Johnson, a Yale Egyetem Orvostudományi karának munkatársa, a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta, az is lehetséges, hogy egyes alternatív terápiák hatnak a hagyományos kezelések eredményességére.
Arról nem voltak adatai a kutatóknak, milyen kiegészítő kezeléseket vettek igénybe a vizsgálat alanyai, de valószínűnek tartják, hogy inkább vitaminkeverékekről és ásványi anyagokat tartalmazó étrend-kiegészítőkről volt szó, mint masszázsról vagy jógáról.
„Ugyan sok beteg hisz abban, hogy ezek a tudományos bizonyítékok nélküli kiegészítő kezelések javítják a túlélési esélyeket, azonban ezt semmi nem támasztja alá” – mondta Johnson.
Illiberális nacionalisták, ha összejönnek
Így jellemzi a Washington Post az izraeli és a magyar kormányfő jeruzsálemi találkozóját, hozzátéve, hogy Orbán talán a legnyíltabban illiberális az európai vezetők között. Netanjahu ellenfelei viszont úgy látják, hogy szelektív az antiszemitizmusa. Egy ellenzéki politikus azt írta, hogy Netanjahunak az antiszemita vezetők a gyengéi a világban.
Orbánt sokan szidják Nyugaton, amiért ördögnek állítja be a migránsokat és Magyarországon folyamatosan aláássa a demokráciát – írja a lap. Ezen kívül udvarol az itthoni jobbos antiszemitáknak. Választási győzelmének kulcsa az volt, hogy megveti Sorost, akit bűnbaknak, nemzeti veszélynek tett meg. A bírálók alávaló zsidóellenes vonásokat láttak a hivatalos propagandában. De nacionalizmusa még sötétebb területeket is érint, lásd, amikor Horthy éltette.
Lehet, hogy Orbán fekete bárány Brüsszelben, de Netanjahuval rokonlelkek, írja a Washington Post. Az izraeli politikus is
vonzódik Trumphoz, viszont ellenszenvvel viseltetik Soros Györggyel, és általában a liberális európai rend védelmezőivel szemben.
Ám Izrael másként ítéli meg Orbánt, lásd a csütörtöki tüntetést a Yad Vashem Intézetnél, vagy az ellenzéki tiltakozásokat. Ugyanakkor a házigazda a sajtótájékoztatón inkább egy másik közös célpontra összpontosított: a radikális iszlámra.
Izraeli lapvélemény szerint a miniszterelnöknek nincs más választása, így annyi barátot kell gyűjtenie, amennyit csak tud. Ám például a Jerusalem Post szerint ez nem azt jelenti, hogy mindent elfogad, amit Orbán Viktor megtestesít. Ellenfelei viszont úgy látják, hogy szelektív az antiszemitizmusa. Egy ellenzéki politikus azt írta, hogy Netanjahunak az antiszemita vezetők a gyengéi a világban.
Tüntettek az otthonápolási díj emeléséért
Az otthonápolás munkaként való elfogadásáért küzdő civil szervezetek, a Cseve Csoport, a Lépjünk, hogy léphessenek és az aHang szerveztek tüntetést pénteken Budapesten. Az EMMI épülete elől vonultak át a Kossuth térre, „Az otthonápolás munka!” feliratú transzparenst tartva.
A tüntetésre azért került sor, mert jelenleg a legmagasabb összeg, amit a magyarországi otthonápolók a munkájukért kapnak, 52.810 forint. Ez az összeg még Romániában is 130 ezer forint, és ott munkaviszonyként ismeri el az állam, míg itthon nem. A tüntetés szervezői szeretnék elérni azt, hogy 50 ezer forinttal emeljék az ápolási díjat és 2019. január 1-től
minősítse át a kormány legalább minimálbéres munkaviszonnyá vagy foglalkoztatási jogviszonnyá
a munkavégzésüket.
A tüntetésen Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek csoport elnöke felháborodását fejezte ki amiatt, hogy miért kell nekik egyáltalán a témában tüntetniük, mert véleménye szerint az otthonápolók reális munkabérének alapjognak kéne lennie, amely mindenkinek járna a gyerekeiért.
Brezvai Éva, a Cseve Csoport alapítója arról panaszkodott, hogy évek óta nincs változás a juttatásaikban. Ezt érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják az otthonápolók az EMMI részéről.
Megalázottnak érzik magukat.
Az idei havi ötszázalékos fizetésemelésük az otthonápolóknak csak havi plusz 2-3 ezer forintot jelent. Míg a kormány támogatja a gyerekvállalást, ők úgy érzik, hogy nem számítanak családnak.
Csordás Anett fájlalta, hogy a kormány és a döntéshozók nem látják be azt, hogy az otthonápolás munkának számít, miközben az otthonápolók 24 órás munkát végeznek és szerintük ezért jogosan béremelést követelnek. Elmondása szerint öt éve folytatnak egyeztetéseket az EMMI-nél a reformokról, eredménytelenül.
Papp Dóra, az aHang képviselője is változást sürgetett. Szerinte
a téma mintegy 45 ezer családot érint.
Kijelentette, hogy országszerte aláírást gyűjtenek a fizetésemelésükért, a petíciót itt lehet elérni. Jelenleg körülbelül 32 ezer aláírásnál tartanak.
Víz Ági
Per elé nézhet az író, akit a Camorra is fenyeget
Nem vagyok az alvilág minisztere – közölte Matteo Salvini, aki tudatta, hogy beperli Roberto Saviano írót. A Nápoly környéki maffiát leleplező olasz író, akinek Gomorra című könyve világsiker lett, 2006 óta áll rendőri védelem alatt, de tart attól, hogy meg akarják szüntetni védelmét.
Matteo Salvini belügyminiszter ugyanis jelezte, hogy felül kívánja vizsgálni a rendőri védelmet élvezők listáját. Az író attól tart, hogy áldozatául esik a felülvizsgálatnak, már csak azért is, mert nagyon mély politikai ellentét van közte és a belügyminiszter között.
Matteo Salvini, a szélsőjobboldali Liga vezére Olaszország belügyminiszterként maximális szigorral lép fel a bevándorlás ellen. Roberto Saviano viszont a pápához hasonlóan a befogadás fontosságát hangsúlyozza. Legutóbb a Twitterre feltett egy képet, amely egy anya és gyermeke tengeren úszó holttestét ábrázolta, s azt az aláírást fűzte a képhez, hogy
„a belügyminiszter úr most bizonyára boldog”
Korábban az alvilág miniszterének nevezte Salvinit.
Mint közismert, Olaszországban a maffiának kiváló felső kapcsolatai vannak. Nemrég elítélték Berlusconi exkormányfő bizalmasát, aki összekötő volt a maffia és az ország leghosszabban regnáló miniszterelnöke között.
Matteo Salvini válaszként közölte, hogy rágalmazás miatt feljelenti a híres írót. Hangsúlyozta: nem amiatt rendelte el a rendőrség védelmi listájának felülvizsgálatáat, mert Roberto Saviano szálka a szemében. Az író viszont közölte: ma is naponta kap fenyegetéseket a Nápoly környéki maffiától, a Camorrától és a kolumbiai kábítószer-kereskedelem főnökeitől, akiknek a korábbi kapcsolati hálóját leleplezte.
Gyárfás: Nincs mitől tartanom
Gyárfás Tamás bármennyit kifizetne óvadék gyanánt, a pénzt úgyis visszakapja, mert a legteljesebb mértékben ártatlan. A Zoom.hu-nak arról is beszélt, hogy sokkal inkább tart attól, hogy elveszíti FINA- és a LEN-beli pozícióit.
Gyárfás Tamást, a Magyar Úszó Szövetség volt elnökét, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagját, az Európai Úszó Szövetség (LEN) gazdasági vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy 1997 végén, 1998 elején arra kérte az olajos ügyekből országosan ismert Portik Tamást, végezzen Fenyő János médiavállalkozóval, Gyárfás üzleti riválisával.
Mint a FüHÜ is beszámolt róla, néhány nappal ezelőtt, Gyárfás Tamás ügyvédje, Bánáti János javaslatára felajánlotta a bíróságnak, hogy 100 millió forintos óvadékot tesznek le azért, hogy Gyárfás mentesüljön a vele szemben foganasított bírósági kényszerintézkedésektől. Az ügyészség azonban fellebbezett a bíróság által első fokon hozott, Gyárfás szempontjából pozitív döntés ellen.
A Zoom.hu kérdésére válaszolva Gyárfás most elmondta: ha a másodfok ezt az összeget még tovább emeli, akkor azt a pénzt is biztosítja. „A határ a csillagos ég, ha kell, mindenemet ráteszem. Már csak azért is, mert nincs mitől tartanom. Nincs szándékomban megszökni vagy elrejtőzni, a bűnismétlés nem lehetséges, mert eleve nincs is bűn. A pénzt visszakapom” – nyilatkozta a lapnak Gyárfás. Hozzátette:
„Nagy előnyöm, hogy én ismerem az ügy végét. Egyértelműen ki fog derülni, semmi közöm hozzá.
Beszélt arról, hogy leginkább ttól tart, hogy elveszíti a FINA- és a LEN-beli pozícióit. Mint leszögezte:
„Lehet, hogy túlértékelem, de ha ennek a fontos sportágnak a két legrangosabb nemzetközi szövetségében elvesztem a tisztségeimet, az nem csak számomra veszteség.
Sajnos olyanra nem volt példa, hogy ha valakitől megváltak a FINA-ban vagy LEN-ben akkor – miután tisztázta magát – visszakapta státuszát” – jelentette ki Gyárfás.
