Turcsán Szabolcs, az LMP Országos Elnökségének a tagja beadványt intézett a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósághoz eljárás lefolytatása érdekében. Az LMP álláspontja szerint ugyanis
a köztévé sportműsora megsértette a Médiatörvény termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezéseit,
amikor a műsor házigazdája a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2RULE sportmezgyártó cég kitűzőjét viselte a ruházatán: de a termékmegjelenítésről nem tájékoztatták a nézőket.
Az LMP álláspontja szerint önmagában már az is felháborító, hogy egy még alig létező sportmezgyártó céget kell a közpénzből fenntartott propaganda gépezetben úgy reklámozni, hogy azzal jelzik: a Fidesz rendszerében a fair verseny nem merülhet fel.
Az LMP szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2RULE ugyanúgy akarja letarolni a magyar sportpiacot, ahogy a Fidesz politizál: monopol helyzetet kialakítva, erőből, állami milliárdokat költve a propagandára.
Torinóban tovább tart a Ronaldo-őrület. A portugál szupersztár, aki kilenc év után hagyta ott a Real Madridot, 129,3 millió dollárért váltott klubot.
A világ egyik leghíresebb és sikeresebb sportolójaként ismert Ronaldo pénzügyi vonzereje rendkívül nagy, ráadásul a Juventus a közösségi médiában egyetlen nap alatt több mint egymillió új követőt szerzett.
Vagyis, Ronaldo még labdába sem rúgott, de máris kezdi visszafizetni a sokak által túlzottnak tartott átigazolási díját. (Mint ismeretes, a torinói Fiat gyár dolgozói sztrájkot helyeztek kilátásba, amiért a Juventust támogató cég Ronaldo átigazolására költötte a pénzt, ahelyett, hogy az ő fizetésüket emelte volna.)
A fentieket Szabados Gábor sportközgazdász is megerősítette. Szerinte
a 33 éves portugál labdarúgó hozzáadott marketingértéke lényegesen nagyobb, mint bármely más futballistáé és e mögött rengeteg háttérmunka van.
Ha egy klub leigazolja Cristiano Ronaldót, akkor nemcsak azon gondolkodik, hogy mennyire tudja segíteni a csapatot a pályán az ötszörös aranylabdás, hanem a játékos óriási marketingértéke is nagyon fontos szempont, hiszen ez a mezeladások mellett sok egyéb területen is jelentős bevételnövekedést hozhat a Juventusnak.
Mindehhez hozzájön, hogy a közösségi médiában meglévő,
mintegy 300 milliós rajongótáborával
jelen pillanatban Cristiano Ronaldo marketingszempontból „erősebb brand”, mint maga a Juventus futballklub.
A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek. Sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy a következő idényben a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban játszhasson.
Szlovák lapok szerint a két magyar csapat fejenként félmillió eurót fizetett a Tipsport Ligának, és az emiatt fogadta be a két magyar klubot. Az Átlátszó megkeresésére nem mondta meg az MJSZ, hogy mennyit fizettek a Tipsportnak, de hangsúlyozták, hogy nem az állami támogatást használták fel erre a célra. Such György MJSZ-elnök szerint egyéb bevételeikből fedezik a két magyar hokiklub szlovákiai indulásának költségeit, és a szövetség költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az államtól kapott pénz.
A MAC és a Jegesmedvék kinőtték a magyar bajnokságot
A Nemzeti Sport 2018. március végén írt arról először, hogy két magyar hokicsapat, a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék kinőtte a magyar bajnokságot, ezért beadta csatlakozási kérelmét a szlovák Tipsport Ligába (régi nevén Extraliga).
Such György, a Magyar Jégkorongszövetség elnöke akkor a lapnak adott interjújában óvatosan fogalmazott, hiszen a két csapat kinti indulása még nem volt biztos. Két dologtól függött: attól, hogy a Tipsport Liga rábólint-e a kérelmekre, és attól, hogy sikerül-e előteremtenie a kluboknak a csatlakozáshoz szükséges pénzt. Az NS újságírójának kérdésére Such elismerte, hogy a szlovákok „indulási díjat” kérnek, de pontos összeget nem árult el. „Konkrét számot egyelőre nem mondanék, de maradjunk annyiban, hogy forintszázmilliókról beszélhetünk.” – mondta.
Június 4-én meg is jelent az a kormányhatározat, ami arról szól, hogy
a kormány 2018-ban 600 millió forint (1,88 millió euró) állami támogatást ad a Magyar Jégkorong Szövetségnek.
Az MJSZ két részletben kapja meg a pénzt: 360 milliót azonnal, majd az év második felében a maradék 240 millió forintot.
A kormányhatározat megjelenésének napján a Nemzeti Sport egyből arról írt, hogy hivatalos bejelentés ugyan még nem volt, de információik szerint csatlakozhat a szlovák ligához a MAC és a DVTK.
Továbbra is tartja júniusban mért rekordmagas népszerűségét a Fidesz-KDNP – legalábbis ez derül ki a Nézőpont Intézet Magyar Idők számára készített júliusi felméréséből. A Toroczkai László vezetésével egy hónappal ezelőtt megalakult Mi Hazánk Mozgalom még nem párt, de a Nézőpont már az ő támogatottságukat is méri.
A Jobbik az áprilisi választásokat követően hónapról hónapra veszít népszerűségéből, a Sneider Tamás elnökölte formációra újabb 1 százalékponttal kevesebben szavaznának. A Toroczkai László vezetésével júniusban megalakult Mi Hazánk Mozgalom a választókorú népesség 1 százalékát tudhatja maga mögött, és egy esetleges „most vasárnapi” választáson is ehhez hasonló eredményt érne el.
A közvélemény-kutatás tanúsága szerint a teljes felnőttkorú magyar népesség 42 százaléka szimpatizál a Fidesz-KDNP-vel. A kormánypártok tehát megtartották a májusban és júniusban mért, 3 millió főt is jelentősen meghaladó támogatottságukat. Az 1 százalékpontot veszítő Jobbik 10, az MSZP-P 6, a DK 4, az LMP 3, a Momentum 2, a Kétfarkú Kutya Párt és az újonc Mi Hazánk pedig 1-1 százalékon áll.
A legvalószínűbb listás választási eredményekre (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciájára) vonatkozó becslés szerint a Fidesz-KDNP 55 százalékot szerezne egy esetleges voksoláson, amely szintén megegyezik az előző hónapi értékkel.
A Jobbik a júniusi 18 százalék után júliusban csupán a szavazatok 17 százalékát kapná meg, a belőle kivált Mi Hazánk pedig 1 százalékot érne el.
Az áprilisi választásokon még 20 százalékos, pénzügyi és szervezeti problémákkal küzdő párt tehát folyamatos lejtmenet után immáron 3 százalékponttal áll gyengébben, mint a voksolás idején. Továbbra is 9 százalék az MSZP és a Párbeszéd közös listájának támogatottsága, az elnökváltás tehát nem segítette hozzá a pártszövetséget a számukra elérendő 10 százalékos küszöb átlépéséhez. A DK egy százalékpontot erősödve 6, az LMP pedig ugyanennyit gyengülve 5 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Továbbra sem tudja elérni a parlamenti küszöböt a már negyedik hónapja 4 százalékon álló Momentum, és a 2 százalékos Kétfarkú Kutya Pártnak sem lenne esélye az Országgyűlésbe jutásra, ha most tartanának választást.
Megszületett a másodfokú döntés az ún. Fenyő-ügyben: a Fővárosi Törvényszék 200 millió forintra emelte a Gyárfás Tamás ügyében elsőfokon megállapított óvadék összegét.
Amint arról a Független Hírügynökség is beszámolt, Gyárfás Tamás és ügyvédje 100 millió forintos óvadék kifizetését ajánlotta fel azért, hogy a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással vádolt egykori úszószövetségi elnök szabadabban mozoghasson és lekerülhessen róla a nyomkövető. Az ajánlatot az első fokon eljáró bíróság elfogadta, ám a döntés ellen az ügyészség fellebbezett. A másodfokú bíróságnak egy hete volt, hogy döntsön az ügyben, s mint a szerkesztőségünknek elküldött közleményből (ez a cikk végén teljes terjedelmében olvasható) kiderül, megváltoztatta az első fokon hozott ítéletet.
Gyárfás Tamásnak tehát, ha enyhíteni szeretné a vele szemben meghozott kényszerintézkedéseket,
nem 100, hanem 200 millió forint óvadékot kell letennie.
Korábban Gyárfás azt nyilatkozta, hogy a 100 millió forintos letétet abból a pénzből tudja kifizetni, amit a NAP TV székházának eladásából kapott. Mint ismeretes, Gyárfás Tamás, volt a NAP TV tulajdonosa, s a televízió székházát eladta a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő Echo TV-nek.
A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye itt olvasható:
A rendelkezésre álló adatok szerint Gy. T. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy megbízta P. T.-t, ölesse meg Fenyő Jánost. Bizonyítottság esetén a gyanúsított cselekménye felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberölés bűntettének a megállapítására alkalmas.
Az elsőfokú bíróság – a terhelt bűnügyi felügyeletét fenntartó és a 100 millió forintos óvadékot megállapító – határozatával szemben az ügyészség jelentett be fellebbezést. Indítványában az ügyészség egyrészt arra hivatkozott, hogy a gyanúsított személyi körülményeiben nem következett be olyan változás, amely megalapozná a kényszerintézkedés szabályainak enyhítését, másrészt azzal érvelt, hogy a terhelt bevallott vagyonára figyelemmel az óvadék összege nem alkalmas a gyanúsított eljárási cselekményeken való jelenlétének biztosítására.
A Fővárosi Törvényszék döntése szerint az elsőfokú bíróság végzése túlnyomórészt megalapozott, indokai helytállóak. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy
a gyanúsított személyi szabadságának bizonyos fokú korlátozása továbbra is indokolt,
mert megalapozottan feltehető, hogy a terhelt a büntetőeljárásban elérhetetlenné válna, például megszökne vagy elrejtőzne.
E feltételezést a gyanúsítás szerinti bűncselekmény kiemelkedően magas tárgyi súlya, az ahhoz kapcsolódó büntetési tétel, valamint a gyanúsított rendkívül kedvező egzisztenciális háttere együttesen erősítik. A bíróság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy továbbra is szükséges és elégséges a terhelt vonatkozásában a bűnügyi felügyelet azon formája, amelyet a bíróság korábbi végzése tartalmazott.
A gyanúsított személyi körülményeire és az eljárás során ezidáig tanúsított magatartására figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan ítélte meg azt is, hogy
a szökés, illetve az elrejtőzés veszélye csekélyebb mértékű,
így az az óvadék alkalmazása mellett lehetővé teszi a bűnügyi felügyelet során enyhébb magatartási szabályok rögzítését.
A másodfokú bíróság szerint azonban az óvadék mértékének meghatározásakor különös figyelemmel kell lenni a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény tárgyi súlyára, a gyanúsított személyi körülményeire és vagyoni helyzetére. A gyanúsított által bevallott vagyon és az általa óvadékként felajánlott összeg alapot szolgáltat ahhoz, hogy az óvadék elsőfokon megállapított mértékét a Törvényszék megemelje. Mindezek alapján
a másodfokú bíróság az óvadék összegét 200 millió forintban határozta meg,
amely összeg így már arányban áll a gyanúsított vagyoni viszonyaival és megfelelő biztosítékul szolgál a bűnügyi felügyelet szabályainak megtartásához is.
A Fővárosi Törvényszék 2018. július 23-án meghozott másodfokú végzésében az óvadék összegének megváltoztatásán túl a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú döntését egyebekben helybenhagyta.
A Világzenei Színpad 2000 óta van jelen a Sziget Fesztiválon.
A szervezők közleménye szerint a Világzenei Színpad az elmúlt tizennyolc évben „kirívó nemzetközi rangra tett szert”, egyrészt annak köszönhetően, hogy a műfaj valamennyi kiválósága fellépett itt, másrészt pedig annak, hogy mindig is érzékenyen reagált az újabb és újabb trendekre, hullámokra.
Az idei fellépők közül az egyik jelentőségében kicsit olyan, mintha a világzene Rolling Stonesa érkezne. A francia sanzon, az angol punk, az algériai rai és a spanyol flamenco fúziójával iskolát teremtő francia Les Negresses Vertes most lép fel először Magyarországon, harminc évvel ezelőtti Mlah albumának slágereivel.
A tangó és az elektronikus alapú tánczenék hívei két együttesnek is örülhetnek. A Plaza Francia Orchestra ott folytatja, ahol a kultikus Gotan Project abbahagyta – ezt a formációt is a Gotan Project két alapítója, Eduardo Makaroff és Christoph H. Müller hozta össze. A másik társaság, a belga-argentin El Juntacadaveres a tangó és a hiphop fúziójával tűnt ki, ők már a MüPában is felléptek.
A szervezők fontosnak tartják, hogy a program tükrözze a világzene multikulturális – és gyakran multinacionális – jellegét, a különböző kultúrák egymás iránti nyitottságát, tiszteletét és gazdagító befolyását. Mr Žarkóról elsőre azt gondolnánk, hogy a balkáni rezesek legújabb zenekara, ehhez képest a gitáros-énekes Žarko Jovaševic Szerbiából költözött Berlinbe, és ott alapította meg Mr Žarko nevű együttesét, mely a balkáni rezeszene, a szörf-rock, a funk, a rap és a pop elegyét alkotja.
A Közel-Kelet legnagyobb durranásait sem kell nélkülöznünk. Az isztambuli Baba Zulát a török pszichedelikus rock és az orientális dub fúziója tette legendássá, az izraeli Jewish Monkeys pedig a klezmert, a kabarét, a rockot és a skát gyúrta ellenállhatatlanul szórakoztató egységbe.
A kongói Jupiter & Okwess a legvadabb afrorockot játssza, és a múlt év egyik legsikeresebb afrikai albumát jegyezte Kin Sonic címmel. Az alábbi dalban Damon Albarn is közreműködik.
A skandináv vonalat a nagy múltú klasszikusok képviselik: a svéd Garmarna tizenöt év hallgatás után jelentkezett a „6” című új albummal 2016-ban, hogy bebizonyítsa, töretlenül a legjobb skandináviai zenekarok közé tartozik, míg a finn Värttinä most úgy érkezik a Szigetre, ahogy eddig soha: a híres finn rapper, Paleface társaságában.
Az afrikai zenék rajongói is örülhetnek. A Griot Bluesban a Mighty Mo Rodgers amerikai bluesénekes és Baba Sissoko mali ütős-ngonis folyatta össze a Mississippi és a Niger hagyományait.
Az ukrán Onuka egyrészt az ország egyik legismertebb popzenekara, hiszen az Eurovíziós Dalfesztiválon is láthattuk őket 2017-ben, másrészt elektro-folkban utazó izgalmas produkció.
A francia-tunéziai Ifriquiyya Electrique 2017 egyik legnagyobb szenzációját keltette rituális zenéjével, az archaikus sivatagi banga hagyományt forrasztva össze ipari- és zajrockkal.
Persze fellépnek a legismertebb magyar világzenészek is: a Besh o droM, a Pannonia Allstars Ska Orchestra, a Chalaban és az Amsterdam Klezmer Banddel kollaboráló Söndörgő, a Zuboly, a Kistehén, a Ladánybene27, a Meszecsinka és az Anima Sound System.
A Sziget egyébként idén a szokásosnál is többet költ sztárfellépőkre, erről itt olvashat bővebben.
Az európai ügyek minisztere arra reagált, hogy Bannon szélsőjobboldali alapítványt hoz létre Európában.
Donald Trump egykori főtanácsadója európai központot akar létrehozni The Movement (a Mozgalom) néven Európában. Steve Bannon nacionalista, populista és antiglobalista programját az Egyesült Államokban alakította ki. Trump America First programja nagyrészt Bannon tanácsai alapján született meg. Bannon támogatta a brexitet, és méltatta a visegrádi államok szembenállását az Európai Unióval.
Amerikában azonban megbukott,
távoznia kellett a Fehér Házból, majd a szélsőjobboldali Breitbart vezetői székéből is. Ezután európai turnéra indult. Budapesten is járt, ahol Orbán Viktort „Trump előtti Trumpnak nevezte”.
Most valószínűleg Brüsszelben hozza létre a The Movement központját, hogy frontálisan támadhassák az Európai Uniót, a jövő évi európai parlamenti választások előtt.
Ezzel kapcsolatban Michael Roth, a német kormány európai ügyekért felelős minisztere a Die Weltnek azt mondta: semmiképp nem szabad félvállról venni Bannon kezdeményezését. Szerinte érvekkel kell harcolni vele és követőivel szemben, akik
gyakran hazugságokat és álhíreket is felhasználnak a politikai harc során.
Trump megnyilvánulásai azt mutatják: az Egyesült Államokban sokan vetélytársnak, sőt ellenfélnek tekintik az Európai Uniót, amelyet szeretnének meggyengíteni. Ezt célozza a brexit és a nacionalista-populista kampányok.
Németországban egyébként minden párt elutasítja Bannon kezdeményezését – kivéve a szélsőjobboldali, populista Alternative für Deutschland, amelynek vezetői rendszeresen konzultálnak Bannonnal.
A felmérések szerint a jobboldali populista pártok megerősödhetnek jövőre az európai parlamenti választások során. Ez pedig komolyan befolyásolhatja egész Európa jövőjét.
A kormány szerint a szervezet felállításával az uniós tagállamok egy nagyon fontos hatáskör egy részét adnák át az EU-nak, és a felállításáról szóló rendelet nem tartja tiszteletben a nemzeti szuverenitást. Az ellenzék szerint viszont a kormány azért nem akar csatlakozni, mert akkor nem a magyar ügyészek vizsgálnak az uniós forrásokhoz kapcsolódó, kormányközeli emberekhez köthető korrupciós ügyeket.
Döbbenetes „leleplezés” a Magyar Időkben: szerintük az ENSZ-t is Soros György irányítja, aki amúgy is sokat szerepel ma az alternatív valóságban: megtudhatjuk, hogy ő áll nem csak Judith Sargentini EP-képviselő, hanem a vele interjút készítő hírportál mögött is, hamarosan életbe lép a Soros-adó, Donald Trump megbukott tanácsadója pedig Soros-ellenes alapítványt hoz létre. De megismerhetjük a „francia Watergate-ügyet” is.
MTI Fotó: Kovács Tamás
A Magyar Idők szerint az ENSZ mögött is Soros György áll
„Soros György tudatos háttérmunkája miatt nem csupán az Európai Unióban, az ENSZ-ben, a Világbankban vagy éppen az amerikai törvényhozó testületekben szerzett befolyást, hanem bizonyos üzleti és politikai elit klubokban, társaságokban is. Ilyen például a Concordia, amely minden évben az ENSZ-közgyűléssel egy időben tartja éves csúcstalálkozóját, az általuk megfogalmazott cselekvési tervet tükrözi az a mérföldkőnek tartott nyilatkozat, amit a világszervezet 2016-ban fogadott el a menekültválsággal kapcsolatban. (…)
Az ENSZ-ben meghatározó döntéshozatali pozícióit betöltő vezetők közül többen egy másik „független” csoportban is feltűnnek, csakúgy mint az UNESCO vezetője, Irina Bokova, aki 2015-ig az ENSZ magas szintű bizottságaiban tevékenykedett, a Forbes pedig a világ legbefolyásosabb asszonyai közé sorolta. Ilyen a 2011-ben alapított Concordia nevű társaság – önmagát nonprofit, nem független szervezetként aposztrofálja –, amelynek 2016-os csúcstalálkozóját éppen az ENSZ közgyűlésének idején, szintén New Yorkban tartották, a világ vezető elitjét tömörítő társaság tagjai magas szintű megbeszéléseket folytattak Európa jövőjéről, illetve a menekültügyi válságról.
A Concordia vezetői között a Bilderberg-csoport több tagja is felbukkan, a titokzatos szervezet céljai között az ENSZ megerősítése is szerepel. A csúcstalálkozón az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezete a Nyílt Társadalom Alapítvánnyal karöltve a magánszektor szerepéről és felelősségéről, valamint a globális migrációs kihívások kezeléséről egyeztetett. Figyelemre méltó adalék, hogy az általuk megfogalmazottak az ENSZ migrációs nyilatkozatával megegyező megállapításokat tartalmaztak.”
A Lokál szerint hamarosan jön a „Soros-adó”
Már a nyár végén hatályba léphetnek a bevándorlási különadót, az úgynevezett “Soros-adót” tartalmazó rendelkezések – nyilatkozta Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek. (…)
Mint kifejtette: az állam adót vet ki azokra a szervezetekre, amelyek a bevándorlást segítik, vagy erre a célra támogatást fogadnak el. A frakcióvezető a bevándorlást segítő tevékenységek közé sorolta a migrációt ösztönző médiakampányokat és hálózatépítést. Megjegyezte: a “Soros-szervezetek” köztudottan ilyen tevékenységet folytatnak és nem is szándékoznak felhagyni ezzel.”
A Figyelő nagyon dühös, mert egy EP-képviselő végzi a munkáját
„Tényeken alapul a jelentése és a demokrácia alapvető értékeit próbálja megvédeni – így fogalmazott Soros megbízható embere, Judith Sargentini, egy Soros által támogatott blognak. Nem kell bedőlni az agg milliárdosnak, amikor arról beszél, vesztésre áll az utópiája, a kiképzett emberei ugyanis teszik a dolgukat, a „demokráciáért.” Egy szűk, egyre marginálisabb liberális kisebbség által definiált berendezkedésért, amit ilyen értelemben demokráciának nevezni teljes tévedés. Pontosabban hazugság.
A holland EP képviselő kitartóan végzi feladatát, Magyarország és a harmadszor is kétharmados többséggel bíró Orbán-kormány lejáratását. Ehhez minden segítséget megkap itthonról a Soros-hálózat komisszárjaitól. Értesüléseit a tárgyilagosság jegyében kizárólag tőlük szerzi, a jelentésében ellenzéki aktivisták és kutatók munkáit használta forrásul. Ennyire érdekli a valóság.
A Mércének adott interjújában már egy kissé eltolódtak a hangsúlyok, most nem a migráció ránk erőszakolása Sargentini küldetésének legfőbb célja, hiszen ezzel már nevetségessé válna a brüsszeli elit előtt is. Sargentini értünk, magyarokért aggódik, azt mondja az interjúban, a fő problémája az, ahogyan a magyar kormány a saját állampolgáraival bánik. Úgy fogalmaz: „Hiba lenne azt hinni, hogy ez a vita a menekültügyről és a migrációról szól. Ez a magyarokról szól.” Ez mekkora!!! Ki hitte volna, hogy ekkora poéngyáros a holland képviselő, nagyon jót nevettem. De lenne egy kérdésem.
Kértük mi ezt, Judith? Mi magyarok, sokan?”
Az Origo ujjong, mert az Amerikában megbukott Steve Bannon Európában indít szélsőjobboldali-populista alapítványt
„Bannon bejelentette, hogy „The Movement” (A Mozgalom) név alatt egy alapítványt hoz létre, amely különböző mód segítené a 2019-es európai parlamenti választásokon induló, jobboldali, hazafias és bevándorlásellenes pártokat. Az amerikai republikánusok ikonja célként nevezte meg a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvánnyal való szembeszállást. (…)
Az egyesült államokbeli jobboldal fenegyereke az elmúlt hónapokban arra áldozta idejét, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítson ki a hazafias és bevándorlásellenes pártok, valamint civil szervezetek között. (…)
Bannon Nigel Farage-al, az euroszektikus brit Függetlenségi Párt (UKIP) vezetőjével is jó viszonyt ápol.”
(A mondatban szereplő mindkét hiba az eredeti szövegből való – a szerk.)
A propagandalap főszerkesztője közben a 888-on a francia elnököt támadja
„Alexandre Benalla. Lelkes baloldali fiatalember, sofőr, testőr, Macron elnök bizalmasa. Néhány napja pedig egy letartóztatott bűnöző. Alexandre Benalla története hihetetlen. Hihetetlen, de megmutatja, hogy milyen elképzelhetetlen erkölcsi állapot van Franciaországban, és hogy milyen ember a francia elnök.
Alexandre Benalla azóta állt Emmanuel Macron szolgálatában, hogy Macron bejelentette: elnökjelölt lesz. Azaz már két éve. A személyes védelmét biztosító csoport vezetője volt – mondhatni, a testőrparancsnoka. Az első kérdés: hogy vehetett fel egy pszichopatát? Nem véletlenül használom ezt a kifejezést. Benalla az, mármint pszichopata, és ezt Macronnak pontosan tudnia kellett. Valamiért mégsem zavarta. (…)
Benalla most börtönben van. Ő már nem érdekes. Nyilván még rengeteg más aljassága is ki fog derülni, és még jó néhány rendőr és elnöki hivatali dolgozó gyalázatossága. De akármennyire demagóg is a kérdés: hogy került egy ilyen ember Macron mellé? Hogy bízott meg benne? Nem vette észre, hogy a közvetlen munkatársa agresszív pszichopata? Ilyen emberismerő? Vagy nem érdekelte? Esetleg imponált neki ez a határozottság, keménység? És amikor kiderült, hogy mit csinált május elsején, miért nem rúgatta ki? Miért védte az utolsó utáni pillanatig? Valami titoknak lennie kell. Mert racionális magyarázatot nem tudunk találni, hogy miért véd Macron egy lebukott bűnözőt. (…)
Nem gondolom pedig túlzásnak: ez egy francia Watergate-ügy.”
Erről a FINA elnöke beszélt Budapesten, a junior vb-n.
Cornel Marculescu Szántó Dávidnak, a junior műúszó világbajnokság műsorközlőjének adott interjút. Azt mondta: „Nemrég beszéltünk arról, hogy a jövőben a műúszó Világkupa-sorozat szuperdöntőjét első alkalommal Budapest rendezze. Erről Balogh Sándorral, a Magyar Szinkronúszó Szövetség elnökével és Gyárfás Tamással már egyeztettünk, ez biztosan újabb csodálatos verseny lenne. Elvégre önöknél
mindig rendkívül megbecsültek a versenyzők, akik jól érzik magukat Budapesten.”
A Duna Arénában öt napon keresztül tartott a vb. Szerdán az egyéni technikai számban és az egyéni szabadprogramban is a jövő nagy egyéniségének tartott orosz Varvara Szubbotyina nyert. Előbbi számban Dávid Janka 19., utóbbiban Szabó Veronka 14. helyen lett.
Az oroszok egyébként minden versenyszámot megnyertek a vb-n,
dupláztak csütörtökön is: a Kszenyija Ladnaja, Jelizaveta Minyajeva páros győzött a technikai számban és a szabadprogramban is. Előbbiben a Dávid Janka, Hungler Szabina páros 16., utóbbiban Dávid Janka és Szabó Veronka 14. lett.
Pénteken sem született meglepetés: az oroszok nyerték a csapatok technikai versenyszámát, a magyarok a 14. helyen végeztek.
Szombaton is két orosz győzelem született: a csapatok szabadprogramjában és a vegyes páros technikai versenyszámban. Ez utóbbi szám most debütált, Mihail Vasziljev és Alina Mantulenko nyerte.
A vasárnap végül
magyar sikert is hozott,
az Apáthy Anna, Gács Boglárka, Hungler Szabina, Kassai Kamilla, Szabó Anna, Dávid Janka, Gerstenkorn Mira, Kassai Dóra, Péntek Lili, Szabó Veronka összeállítású szabadkombinációs csapat ugyanis döntőbe jutott, ami a korosztályos vb-ken még soha nem sikerült.
Végül a 10. helyen végeztek, természetesen az oroszok nyertek, Mantulenko és Vasziljev pedig a vegyes páros szabadprogramját is megnyerte.
A vb két legeredményesebb versenyzője Kszenyija Ladnaja és Jelizaveta Minyajeva lett, négy-négy aranyéremmel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
