Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Vita helyett kultúrveszély

0

„Olyan kormányok beszélnek európai és keresztény értékekről, melyeket leginkább maguk nem tartanak be. Olyan kultúrveszéllyel riogatnak, ami nem létezik; olyan erőket boronálnak össze összeesküvés-elméleteikben, amelyek érdekei – minden józan számítás szerint – messzebb esnek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Nincsenek birtokában a legelemibb, vitaképes tartalmaknak; legtöbbször nyilvánvalóan nem tudják, miről is beszélnek, vagy mondandójukat mindössze pillanatnyi provokációnak szánják.” Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzete:

Pinchas Goldschmidt, az Európai Rabbikonferencia (CER) feje a Politico európai kiadásának véleményrovatában fejtette ki álláspontját arról, hogy a kontinensre újabb sötét középkor vár, ha a nyugati kormányok továbbra is számon kérik a bevándorlóktól az európai – liberális, demokrata és a felvilágosodás eszméiből fakadó – értékeket és viselkedésmódot. A rabbi véleménye azért keltett feltűnést, mert egyértelműen

a messze többségében muszlim vallású egyénekkel szembeni európai elvárásokat kritizálta.

Megemlítette a dán kormány azon igyekezetét, hogy a bevándorlók gyermekeit külön tanórákon, dán közegben igyekeznek az ottani életformára megtanítani. Hogy több állam a tradicionális – leginkább a sária-törvénykezésnek megfelelő – ruhaviselettel szemben lépett fel.

A rabbi megszólalása lehet meglepő, de nem nélkülözi a logikát. Ha ugyanis valaki fellép a muszlim vallási szokások védelmében, ezzel – a jobbára már zsidó közegben sem gyakorolt – számos előírást is védi.

Finomítja azonban a párhuzamokat s egyben meg is zavarja azok logikáját, hogy Goldschmidt nem egyszerűen zsidó szokásokról beszél, hanem olyanokról, amelyek egyértelműen megkülönböztetik a szigorú és modern körülmények között nehezen betartható ortodox hitgyakorlatot a reformközösségekéitől. Vagyis

egy olyan tradicionális életvitel érdekében emel szót, amelyet számos zsidó közösség már elhagyott,

s az, hogy az európai zsidó közösségek olyannyira sikeresek tudtak és tudnak lenni, az épp annak köszönhető, hogy igazodtak a felvilágosodás utáni Európa azon elvárásához, hogy a vallás magánügy, annak semmi keresnivalója a közélet tágabb köreiben, nem is beszélve a politikáról. A rabbi által felvetett mentalitás egyébként Izraelben okozza a legtöbb vitát az ortodox és a modernista csoportok között.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Goldschmidt véleményét, melyet egy liberalizmustól mentes társadalomkép dominál, leginkább azok osztják, akik a legszélesebb jogok megadását, a szabadság teljes érvényre juttatását várják el a társadalmi rendszerektől. Akik úgy vélik: mindenki, akként élje meg vallási vagy másmilyen preferenciáit, azok előírásait, ahogyan akarja, s ahogyan szokásai azt megkívánják. Azok viszont, akik a nyugati típusú demokráciák védelme érekében követelnék meg a nyugati normarendszerek elsajátítását és gyakorlását a bevándorló muszlimoktól, hirtelen azok oldalán találják magukat, akik keresztény Európáért kiáltanak, miközben

valódi eszméik semmiben sem különböznek a 20. századi nacionalizmusok valamelyest szalonképesített variánsaitól.

Vonatkozik ez a francia Nemzeti Fronttól (FN), a német Alternatíva Németország számára nevű párton (AfD) és az Osztrák Szabadságpárton át (FPÖ) a magyar Fideszig. Igaz, nagy különbségekkel. Amíg Marine le Pen pártja következetes filoszemita politikát folytat, addig a Fidesz antiszemitizmusáról mára már köteteket írtak össze, Soros Györgytől akár függetlenül is.

Ám, ha egy kicsit hátrébb lépünk, a kép korántsem lesz annyira kusza, mint ahogy az az előbb elmondottak alapján tűnhet. Valóban értékek komoly vitájáról van szó, viszont ez a vita bizonyos értelemben már most olyan erővonalakat rajzolt ki, amelyek meg fogják határozni a jövendő Európa kultúráját és politikai intézményrendszerét. Bizonyos értelemben már most meg is határozzák azt.

Vegyük példának a francia Nemzeti Frontot: sok jót elmondani róla nem lehet, leginkább fogantatásának súlyos bűnei terhelik e pártot, de tény, hogy alapvetően megváltoztatta politikai karakterét és az általa megfogalmazott politikai érvek valósak, még ha az általa javasolt módszerek abszurdak, vagy elfogadhatatlanok is.

Franciaországban valóban komoly és tartalmas vita folyik a muszlim bevándorló vagy ott született muszlim fiatalok beilleszkedési nehézségeiről;

és emellett a felvilágosodás – konkrétabban a francia forradalom – törvényi, kulturális, politikai vívmányainak megtartásáról vagy feladásáról. Az állam küszködik a kérdéssel és küszködnek az elitek, valamint a pártok is. Születnek döntések, amelyek további vitákat generálnak, de ezek a döntések valós társadalmi hatással bírnak, a viták pedig nem légből kapottak. A francia hatóságok például, egy 1905-ben hozott törvényre utalva – vallás és közélet elválasztása! – már betiltották a burka viselését az oktatási intézményekben. A napokban pedig megtagadták egy algériai nőtől a francia állampolgárságot, mert az, amikor a hatóságoknál megjelent, hogy kérelmét előterjessze – vallási indokokra hivatkozva – elutasította, hogy az ügyében eljáró tisztviselővel kezet fogjon. Helyes volt a hatósági döntés vagy joga volt-e a nőnek, hogy egy Európában módfeletten kétséges szokásához ragaszkodjon? Folyik a vita, mely megszüli a jövőt. Mai ismereteink – és reményeink – szerint, aligha fog egy középkori szokás felülkerekedni az 1789-ben és a rákövetkező közel két évtizedben meghonosodott európai törvényeken.

Más kérdés, ami e párhuzam szempontjából Kelet-Európában zajlik: olyan kormányok beszélnek európai és keresztény értékekről, melyeket leginkább maguk nem tartanak be.

Olyan kultúrveszéllyel riogatnak, ami nem létezik;

olyan erőket boronálnak össze összeesküvés-elméleteikben, amelyek érdekei – minden józan számítás szerint – messzebb esnek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Nincsenek birtokában a legelemibb, vitaképes tartalmaknak; legtöbbször nyilvánvalóan nem tudják, miről is beszélnek, vagy mondandójukat mindössze pillanatnyi provokációnak szánják. Megnyilvánulásaik abszurditása egyszerre nevetséges, sértő és szégyenteljes. A román agrárminiszternek, Petre Daea-nak például, a kényszer-disznóvágásokról véletlenül Auschwitz jutott eszébe, miközben Tusványoson Orbán Viktornak évente ünnepélyesen visszavonja az emberi jogok globális érvényét.

Komoly vita nem folyhat e kérdésekről, s minthogy ilyen vita nincs, a jövő kulturális, jogi, politikai formálása sem megy általa végbe. Kelet-Európában minden marad a régiben, esetleg rosszabb lesz.

No, ez lesz aztán nagyon sötét korszak, nem pedig az, amit Pinchas Goldschmidt rabbi ortodoxiája vizionált.

A kínai recept vonzó lehet a Balkánon

0

A politikai diktatúra kombinációja a piacgazdasággal sok balkáni állam számára vonzó alternatíva lehet a liberális demokráciával szemben, különösen, ha a kínaiak nagy pénzekkel támogatják is előrenyomulásukat a Balkánon – mondta az egyik uniós biztos.

Johannes Hahn, az Európai Unió szomszédságpolitikáért és EU-csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa a Politicónak beszélt arról, hogy sok szó esik Oroszország balkáni nyomulásáról, de ez kevésbé veszélyes, mint a kínaiak térnyerése.

Oroszország ugyanis gazdaságilag sikertelen:

nem tud olyan modellt felmutatni, mint Kína, és nincsen pénze sem, hogy a diplomáciai elképzeléseket anyagilag támogassa. Kínának viszont van pénze az Új Selyemút program támogatására.

Hahn szerint jó példa erre Montenegro: az alig félmilliós állam nagy pénzt kapott autópályák építésére Kínától. A sztrádának sok értelme ugyan nincs, de látványos beruházás, amely a helyi elit meggazdagodását is elősegítheti, az államot pedig

pénzügyileg függővé teszi Kínától.

Montenegro és Szerbia 2025-ben szeretne az Európai Unió tagja lenni. Ez Johannes Hahn szerint kissé túl ambiciózus terv, de mindenképp jó, ha a balkáni államok az EU fele keresik a megoldást.

Csakhogy ebből is problémák adódhatnak: egyes balkáni államok, ha a kínaiak receptjét alkalmazzák, akkor Peking trójai falovának a szerepét játszhatják majd az Európai Unióban. Ezt meg kell akadályozni, de az osztrák biztos szerint nem úgy, ahogy Emmanuel Macron francia elnök teszi.

Macron szerint ugyanis sokkal inkább az eurozóna integrációja a kulcskérdés nem pedig a bővítés. Johannes Hahn szerint viszont folytatni kell a bővítési folyamatot. Abban bízik, hogy Montenegro és Szerbia mellett jövőre újra megkezdődhetnek a tárgyalások Albániával és Macedóniával, és még Bosznia-Hercegovinát és Koszovót sem tartja reménytelen esetnek, bár ott még sok mindent meg kellene változtatni ahhoz, hogy az uniós tagság komolyan felmerüljön.

Orbán: Az Európai Bizottság napjai meg vannak számlálva

1

A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt erről. Ismét beszélt „álcivil” szervezetekről, az ENSZ migrációs tervezetéről és az akkumulátorainak feltöltéséről is.

Orbán Viktor reagált a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárásra és arra is, hogy a testület javaslata szerint 6000 eurót adnának menekültenként a befogadó országoknak. Azt mondta: nem tulajdonít jelentőséget a bizottság mostani döntéseinek, hiszen szerinte minden, mostani kezdeményezés már kifutott az időből.

Szerinte azt a módszert kell megtalálni,

„hogyan lavírozzunk, evickéljünk” el a jövő év májusáig,

amikor lejár a mostani Bizottság mandátuma. Azt mondta: a jövőben olyan Európai Bizottság kell, amely „nem a határokat megvédő országokat bünteti”.

Elvi kérdésnek nevezte, mire fordítja az Unió „az emberek pénzét”, és veszélyes gondolkodásnak nevezte azt, ha azt „migránsoknak adnák oda”.

Valójában egyébként, ahogy az még az MTI tudósításából is kiderül, erről szó sincs: az Európai Bizottság azoknak a tagállamoknak adna pénzt, akik hajlandóak menekülteket befogadni.

A miniszterelnök a világ egyik legstabilabb országának nevezte politikai szempontból Magyarországot, mondván, nincs egyetlen olyan ország sem, ahol egy kormány háromszor egymás után tudott volna kétharmados többséggel nyerni. A politikai stabilitás előnyét pedig szerinte be lehet váltani, világossá lehet tenni a világban, hogy a magyar kormány politikája kiszámítható.

Sikeresnek nevezte az elmúlt heteket, amikor külföldi vezetőkkel találkozott, szerinte

ez az országot erősebbé teszi és a gazdaságra is jó hatással van,

mivel a befektetők is tudhatják, hogy a politika felől nem terheli kockázat vállalkozásaikat.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta: amíg kereszténydemokrata kormánya van az országnak, a nyugdíjak vásárlóértéke megmarad. Szerinte az időseknek apránként szinte teljes egészében visszaadták azt az összeget, amelyet a szocialista kormányok vettek el tőlük.

Orbán Viktor stabilnak nevezte a magyar gazdaságot és azt a modellt, amelyet 2010 után épített ki a kormány. Ugyanakkor ismét arról beszélt, hogy a világgazdaságban feltűntek már a „sötét felhők”, bár senki nem mondja ki, hogy válság közelít.

Orbán arra számít, hogy az Egyesült Államok, Ausztrália és Magyarország után további államok lépnek ki az ENSZ migrációval kapcsolatos tárgyalásaiból, ott ugyanis a kibocsátó országok vannak többségben, így szerinte a folyamat támogatóinak érdeke érvényesül.

Bár az ENSZ döntéseinek nincs közvetlen hatása az emberek életére, a kormányok azokat mégsem hagyják figyelmen kívül. Szerinte

a bevándorlás ügyében nem lehet felelőtlen nyilatkozatokat tenni,

olyan dokumentumokat előállítani, amely „a tagok egy részének érdekével ellentétes”.

Orbán úgy véli, hogy bár jogilag nehéz majd kikényszeríteni, az ENSZ tervezetét a „puha hatalom” eszközének nevezte, amely befolyásolja a közgondolkodást. „Nem mindenkinek jár egyformán az ébresztőórája” – mondta.

Steve Bannonnak, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójának új európai, szélsőjobboldali mozgalmáról azt mondta: sok sikert kíván az amerikai konzervatív eszmék terjesztéséhez, mert eddig csak a liberális volt hallható.

Beszélt arról is, hogy nem emlékszik az elmúlt 30 évben olyan évre, amikor az Egyesült Államok ne avatkozott volna be a magyarországi vitákba, leggyakrabban alapítványokon keresztül szólnak bele más országok belügyeibe. Ezt a tevékenységet a modern világ olyan tulajdonságának nevezte, amellyel szemben nehéz védekezni.

Mint mondta, Magyarország úgy védekezik, hogy átláthatóságot kér. Állítása szerint 67 „álcivil szervezetet” finanszíroznak a Soros-alapítványok, a magyar választóknak pedig szerinte tudniuk kell, hogy „kiket finanszíroz Soros György” vagy éppen „Brüsszel” azért, hogy „beleszóljanak a belügyekbe”.

Azt is megemlítette, hogy szombat délelőtt előadást tart a Tusnádfürdői Nyári Szabadegyetemen, hétfőn azonban megkezdi szabadságát. Mint mondta:

„az erőim végén vagyok, rám fér, hogy feltöltsem az akkumulátorokat”.

A munkát augusztus végén, szeptember elején kezdik újra.

Lázár beszólt a Figyelőnek

1

A kormánypárti hetilap azt írta: Lázár János Szeged polgármestere akar lenni. A volt miniszter röviden annyit reagált: fake news.

A kormánypárti Figyelő még szerdán írta azt, hogy információik szerint Lázár János „bejelentkezett” Szeged polgármesteri székéért – amelyben most az MSZP-s Botka László ül. Lázár János az idei választás után visszavonult az országos politikától, de közben hivatalosan is résztulajdont vett a hírhedt vadászkastélyt üzemeltető cégben.

A Figyelő nem írt túl sokat arról, mire alapozzák, hogy a korábban Hódmezővásárhelyet 12 évig irányító Lázár Szeged polgármestere akar lenni, mindössze annyit, hogy „Szeged stratégiai szempontból sem elhanyagolható”, mert közel van a román és a szerb határhoz, és az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.

„Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak”

– ez viszont már Lázár János reakciója volt a Facebookon a Figyelő cikkére. Beszédes a fotó is, amit rövid, kétsoros posztjához mellékelt:

A Figyelő című újság megírta, hogy Szeged polgármesteri székére pályázom. Úgy látszik, a nagy meleg megártott néhányaknak.

Közzétette: Lázár János hivatalos oldala – 2018. július 26., csütörtök

A szerb parlament alelnöke aljasságért nem megy a szomszédba

0

A minap meghalt az 1995-ös srebrenicai szerb mészárlás muszlim áldozatai emlékére alapított Srebrenica Édesanyák Egyesületének elnöke, akinek a férjét és fiait is a Mladić-féle népirtásban végezték ki. Erre a szerb parlament alelnöke megeresztett egy Twitter-üzenetet. Aljasságban azonnal toplistára került.

“Olvasom, meghalt Hatidža Mehmetović a srebrenicai üzletasszonyok egyesületéből.

Ki fogja vajon eltemetni? A férje vagy a fiai?”

Ezt találta írni szerbiai képviselőház alelnöke, a Szerb Radikális Párt képviselője, Vjerica Radeta a minap Hatidža Mehmedović, a Srebrenica Édesanyák Egyesülete elnökének halála kapcsán.

Ezzel az üzenetével, amelyet azóta törölt, óriási felháborodást keltett kül- és belföldön egyaránt.

Zorana Mihajlović miniszterelnök-helyettes azt mondta a bejegyzés kapcsán, hogy a Szerb Radikális Párt képviselőjétől megszokták, hogy sértő megjegyzéseket tesz a politikai ellenfelek számlájára, de nem hitte, hogy a holtakat is képes sértegetni, írja a szerb N1 Televízió honlapja.

„Ez nem a radikálisok szégyene, mert ők nem is ismerik ezt az érzést. Ez mindazok szégyene, akik a radikálisoknak a szavazataikkal lehetővé tették, hogy tagjaik legyenek a szerb parlamentnek” – mondta Mihajlović.

A kijelentésről elítélően nyilatkoztak az újságíró és emberi jogvédő szervezetek, valamint a kormányfő másik helyettese, Rasim Ljaljić is.

Maja Videnović, a parlament emberi- és kisebbségi jogi bizottságának alelnöke bejelentette, hogy a bizottság következő ülésén mindenképpen téma lesz Vjerica Radeta üzenete, mert a bizottságnak el kell ítélnie az ilyen megnyilvánulásokat.

Videnović hozzátette, hogy ehhez a többségnek szavaznia kell az elítélés mellett, majd ennek kapcsán hozzátette, hogy

a Szerb Radikális Párt a Szerb Haladó Párt marionett pártja és bármit tesznek, azt a Szerb Haladó Párt figyelmen kívül hagyja és nem ítéli el. Ellenkezőleg.

Az üzenetet nem hagyták kommentár nélkül a szomszédos Bosznia és Hercegovinában sem.

Sadik Ahmetović független képviselő nyílt levélben arra kéri a boszniai parlamentet, hogy azonnal szakítson meg mindenféle együttműködést a szerb parlamenttel mindaddig, amíg valaki nyilvánosan bocsánatot nem kér.

A boszniai Naša stranka elnöke, Predrag Kojović nyílt levéllel fordult Szerbia boszniai nagykövetségéhez, amelyben kiemeli, hogy Vjerica Radeta üzenete mélyen érintette nem csak a bosnyákokat, hanem Bosznia és Hercegovina minden állampolgárát, és mivel Radeta komoly funkciót tölt be a szerbiai képviselőházban, elengedhetetlennek tartja, hogy a többiek elhatárolódjanak a kijelentésétől. Hozzátette, szeretné azt hinni, hogy Vjerica Radeta véleménye nem tükrözi Szerbia véleményét, de elvárja, hogy ezt nyilvánosan ki is mondják.

Drúzok bírálják Izrael új nemzetállami törvényét

0

Az izraeli kormánytöbbség a múlt héten fogadta el a törvényt, amely nemzetállamként definiálja Izraelt.

26 évig szolgáltam Izrael hadseregében – panaszkodik Amal Aszad tartalékos dandártábornok a Jediót Ahronótnak. Száz, a drúz kisebbséghez tartozó tiszt tiltakozik közösen az új nemzetállami törvény ellen.

A drúzok már Izrael függetlensége előtt is együtt harcoltak a zsidókkal: 1947-ben alakult meg a Kard zászlóalj. Ez azután Izrael hadseregének a része lett, és csak 2015-ben szűnt meg. A drúzok viszont most úgy érzik, hogy

Izrael cserbenhagyta őket.

Imád Faresz nyugdíjas dandártábornok szerint ez pontosan olyan mintha a temető árkába temetnék el őket. Pedig ő is sokáig szolgált a hadseregben, az egyik fia most is tiszt, egy másik pedig szintén katonának készül. Ehhez képest úgy érzik, hogy az új törvény sérti őket, mert másodrendű állampolgár lesz belőlük.

Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője is jelezte, hogy tanulmányozzák az új törvényt, főként abból a szempontból, hogy mennyire sérti a kisebbségek jogait. Az arab kisebbséget például nyelvhasználat tekintetében érte súlyos csapás:

eddig az arab is hivatalos nyelv volt Izraelben, most viszont már csak a héber az.

Az Európai Unió azzal sem ért egyet, hogy a törvény kimondja: az egységes Jeruzsálemet tekinti Izrael Állam fővárosának. Donald Trump az Egyesült Államok nevében múlt decemberben elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, de ezt a palesztinok és a muszlim világ jelentős része máig nem fogadja el.

Az új izraeli törvényt hétéves vita után fogadta el a Knesszet, ahol a baloldal ellene szavazott, mert úgy érzi: ezzel sérült Izrael demokratikus jellege, amely pedig az ország alapítása (1948) óta alapvető értéknek számít.

Ön kiről látna szívesen graffitit? Szavazzon!

0

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt graffitise, Basky ezúttal Felcsúton járt, és egy söröző falára aranytallérokat gyűjtő Super Marióként festette fel Mészáros Lőrincet. Korábban ugyanő Orbán Viktort mozdonyon ülve ábrázolta.

Kinek kellene következnie? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint kiről kellene legközelebb graffitit festeni?
×

Bréking nyúz, július 26. – Tudósítás a másik valóságból

0

Korábban a Jobbik kedvenc zenekara volt az Ismerős Arcok, mióta azonban a Fidesz átvette a helyét a szélsőjobboldalon, a kormánymédia is népszerűsíti: most épp a Figyelő készített interjút a frontemberrel. Az alternatív valóság emellett leginkább liberálisokkal és „migránsokkal” van tele.

Forrás: Facebook

A szélsőjobboldalon rajongott zenekar frontemberével készített interjút a Figyelő

„Az Ismerős Arcok frontembere, Nyerges Attila a saját bőrén tapasztalta meg a kulturális életben uralkodó balliberális túlsúlyt. (…)

A magyar nemzeti rock kultikus alakja, Nyerges Attila közel két évtizede zenél, ám a rendszerváltáskor döbbent rá a szocializmus bűneire, s Wass Albert akkor reneszánszát élő műveiből döbbent rá arra, hogy milyen nehéz is a határainkon túlra sodródott nemzettestvéreink sorsa. (…)

A Figyelőnek adott interjújában elmesélte, hogy élete egyik legmeghatározóbb pillanata az volt, amikor egy felvidéki lelkész a következőket osztotta meg vele: a Nélküled című száma a szlovákiai magyarok himnuszává vált.

Nyerges mindig is úgy tartotta magáról, hogy ő olyan ember, aki nem rejti véka alá a mondanivalóját, s mindenről van véleménye, így azt is bátran kijelenti: a liberalizmus egyfajta kórság Európának.”

„Migránsoktól” retteg az Origo

„Több tízezer migráns szorult be a Balkánra, mivel több ország, Magyarország példáját követve, lezárta  a határát az illegális bevándorlók elől. Nemcsak Bosznia-Hercegovinába, hanem Görögországba is sokkal több migráns érkezett idén, mint 2017-ben. (…)

Bosznia-Hercegovinába csak az idei évben nyolcezer új migráns érkezett, ami nyolcszorosa a tavalyi számnak. Görögországba július 8-ig 24 ezer migráns érkezett, ami 122 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. (…)

Az utóbbi napokban és hetekben egyre több hír és adat mutatja, hogy az illegális migránsok száma a Balkánon újra a 2015-ös számokat és arányokat közelíti. Ezt bizonyítják az egyik legnagyobb görög város polgármesterének nyilatkozatai, illetve a boszniai helyzet is. Bosznia-Hercegovinában az Origo is drámai videókat készített.

Bemutattuk azt is, ha átlépnek a migránsok Horvátországba, már az Európai Unión belül vannak, ha pedig átjutnak Szlovéniába, a schengeni övezeten belül. Ez pedig azt jelenti, hogy úgy mozoghatnak, hogy még csak határokon sem kell átkelniük.”

A 888 „libsi idiótákról” ír

„A libsi idióta ugyanis az átlagember alatt található. A libsizmus az emberi létezés pöcegödre. Elmerül a gödörben a jó libsi, dagonyázik, élvezi, hogy körül van véve mocskos és szennyes dolgokkal, s ebből a gödörből ő nem is nagyon szeretne kijönni.

Ő ott boldog, csak néha kidugja fejét a latrina nyílásán, nyakát nyújtogatja, s olykor kurjongat.

Mert a hangját hallatni, azt ő szereti.

Nem nagyon érti a világot, ami nem is csoda, hisz onnan alulról nem sok látszik, ott csak az alja dolgok vannak. A hajléktalanok buszon büdösödésének, másokat fertőzésének jogai. A színházban színpadon ordítva vizelés jogai, meg a különféle piszkos és beteg utópiák nyílt társadalmakról, egyenlősdiről, nemi szerepekről.

Mert alul csak ez van. A minőség meglátásához föl kell kissé emelkedni, kimászni a szutyokból, otthagyni a Schilling Árpádot, a Tóta W. Árpádot meg a Tordai Bencét.

De ez nem megy. Így áztatja magát tovább a büdiben a libsi, olykor elődugja a fejét, és – mint azt mondtuk volt – kurjant egy nagyot.”

A Bors szerint „kiverte a biztosítékot” az Orbán ajtaja előtt tüntető jobbikos képviselő táskája

„Nem csak a bundái, de táskája is kiverte a biztosítékot a jobbikos Varga-Damm Andreának. Az egyik fotón a jobbikos politikus vállán, ránézésre egy Louis Vuitton-táska lóg, amelynek árát köztudottan nem a hétköznapi, átlag ember pénztárcájához szabták. (…)

A politikusnő a devizahitelesekért és az otthon ápolókért sztrájkolt a Parlamentben, pedig nemrég közösségi oldalán dicsekedett méregdrága bundáival, amelyek közt nerc, ocelot, coboly és perzsabunda is van. Emiatt már Bundás Andinak nevezik.”

Egy ország, ahol a korrupt kormányfőt börtönbe zárják

0

93 évesen tért vissza a miniszterelnöki székbe Malajziában Mahathir Mohamed, miután elődjét korrupcióval vádolják.

Mahathir Mohamed (MTI/EPA)

Nadzsib Razak nem pusztán az elődje volt Mahathir Mohamednek, hanem a mentoráltja is. A kormányfői posztra visszatérő politikus, a világ legidősebb hatalmon levő vezetője viszont most azt mondta a CNN-nek:

az egész kormányzati elit korrupt.

Mahathir Mohamed ezért tért vissza a nyugdíjból és indult el a választáson tavasszal. Ráadásul korábbi ellenfelével, Anvar Ibrahimmal kötött szövetséget – akit pedig még ő maga küldött börtönbe.

Nadzsib Razak (MTI/EPA/Wallace Woon)

A választást megnyerték, és most már Nadzsib Razak ül börtönben. Akár 20 év börtönt is kaphat. A házkutatáskor

több milliárdnyi készpénzt és luxuscikkgyűjteményt találtak nála.

Többek szerint a világ egyik legnagyobb korrupciós ügyéről van szó. Az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

Bukása után az is kiderült, hogy egy, kínaiak által szponzorált vasútépítési programban 20 milliárddal lépték túl az eredeti tervet – a szerződést azonnal felmondták.

A magyar revizionizmus perverz támadása

0

Ezzel a címmel számol be egy jobboldali román lap Németh Zsolt tusványosi előadásáról.

Az Evenimentul Zilei című, Traian Basescu volt államfőhöz közel álló lap azt írja, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke arról beszélt: az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára.

A román lap ezt úgy értékelte, hogy

„a magyar képviselő gyújtó hangú kijelentést tett a trianoni szerződésről”,

mivel európai problémaként állította be, amelyre Európának közös választ kell adnia.

Az Európa jövőjéről szóló beszélgetésen Németh Zsolt egyébként azt is mondta: „Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető.”

A fideszes politikus szerint Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Szerinte

Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához.

Azt mondta: „Itt van egy nyitott kapu. (…) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek.”

A román lap szerint Németh Zsolt a Minority SafePack nevű (Románia által ellenzett), az őshonos kisebbségek jogvédelmének uniós szintű szabályozását sürgető kezdeményezést is a közös európai projekt részeként említette, és fontos szerepet tulajdonított az nemzeti közösségeknek.

Az Evenimentul Zilei idézi a beszélgetésen szintén részt Mihai Razvan Ungureanu volt román miniszterelnököt is, aki szerint

az EU-t nem azért hozták létre, hogy megbosszulja a múltat.

Az EU-nak Ungureanu szerint az a célja, hogy garantálja a békét.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK