Bayer Zsolt gondolatai követhetetlenül kalandoznak, de a cikknek lesz egy második része is, abból, ha csak nem jön közbe semmi, akkor szinte biztos, hogy valószínűleg majdnem minden kiderül. Huth Gergely megmondja a tutit: G-nap után I-nap. A 888 attól trendi, hogy lehülyéz egy ismert filozófust, közben meg közé is lövethetett volna.
Egy rahedli isten
„Hazát véren szokás venni, vérrel szokás megvédeni, még akkor is, ha ez a mondat olyan idétlennek, szentimentálisnak és félelmetesnek tűnik egyesek szemében.
Nem érdekel egyesek véleménye, a félelmük pedig még kevésbé…
Persze tudom én jól, korunk nagy fétise a tudomány, eszménye pedig a cinizmus. A tudomány feltárja a valóság legapróbb részleteit, és boldogan gügyög hozzá, mert azt hiszi, birtokba veheti így az egészet, azt hiszi, kövezett útja van a végső igazsághoz. Bizony, az ember már a kezdet kezdetén összeveszett isteneivel, s kivetették őt az örökkévalóság boldogságos termeiből, belökték a tér és idő cellájába, és azt mondták neki: te egy semmi vagy, ez a helyed, itt húzd meg magad…
És parolázott az ember a halállal, és leheveredett cellája mocskos, verejtékes rongyaira – de álmában az istenek termeiben járt, s azt képzelte, hogy nincs elmúlás, nincs idő és tér, ezt képzelte akkor is, amikor még volt egy rahedli isten, és sokáig így hitte akkor is, amikor már csak egy volt… (Magyar Idők: Változnak az idők 1.)
G nap után I nap a HírTV-nél
„A G-nap után bő három és fél évvel később eljött az I-nap, az Igazság napja – így értékelte Huth Gergely, a Pestisrácok.hu főszerkesztője a HírTV-ben lezajlott vezetőváltást. Az I-napnak el kellett következnie, és az új tulajdonos becsületére váljon, hogy ezt lehetővé tette. Huth Gergely feltette azt a kérdést, hogy kik is valójában az igazi áldozatai a korábban történteknek? Szerinte egyértelműen azok, akik 2015 februárjában gyakorlatilag kiugrottak a világűrbe, nem tudták, hogy mi lesz a karrierjükkel, és miből fognak a későbbiekben megélni – mondta Huth.
Úgy látja, nagyon szomorú, hogy azok, akik részt vettek a polgári média felépítésében, azok a G-nap után vállalták a korábbi polgári néző-és olvasótábor elárulását azzal, hogy teljesen megváltoztatták a korábbi sajtótermékek politikai irányvonalát. Huth szerint az érintettek a Gyurcsány–Vona–Fekete-Győr összefogás érdekében levitézlett baloldali figurákkal töltötték fel a Hír TV-t.” (Origo: Huth Gergely: Végre eljött az Igazság napja)
Ha az ember esztéta, akkor vagy nagyon okos, vagy nagyon buta
„Itt van nekünk az esztéták esztétája, Radnóti Sándor, a nagyeszű és karakán értelmiségi, akit méltán állíthatunk a legnagyobbak, úgymint Heller Ágnes, Vajda Mihály, Ludassy Mária, Anatolij Lunacsarszkij és Andrej Zsdanov mellé. Radnóti Sándorra – nem lévén a baloldali sajtó és az esztétikai szakirodalom hűséges követője – sokáig nem figyeltem fel. Csak akkor vettem észre létezését, amikor évekkel ezelőtt arról értekezett, hogy mennyire gány épület a magyar Parlament, hogy ez a „pöffeszkedés emlékműve”, de ő aztán legyűrte az undorát, és egy hajnali taxizáson a túlparti rakpartról végül is megbékélt a látványával.
Ekkor már éreztem, hogy egyszer dolgunk lesz egymással.
És lőn. Itt van előttem az ürügy, maga a nagybetűs mondat. Amely mondatot Radnóti roppant alapossággal, európai kitekintéssel és civilizátori hajlammal így fogalmazta meg a minapi Népszavában, most figyeljünk: „A legkülönbözőbb rehabilitálási és újraélesztési kísérletek ellenére a magyar kultúra (amely mindig első sorban irodalmi kultúra volt) lényegi tradíciója vagy liberális, vagy baloldali.”
Mindig tudtam, hogy ha az ember esztéta, akkor vagy nagyon okos, vagy nagyon buta, átmenet nemigen létezik. Azt a lehetőséget, hogy Radnóti nagyon okos, szerintem azonnal vegyük ki a kalapból. Aki a „pöffeszkedés emlékművének” nevezi Budapest legimpozánsabb építészeti remekét, amelyről mellesleg naponta turisták ezrei szavaznak a jelenlétükkel, továbbá a teljes magyar kultúrát betessékeli a baloldali-liberális ideológia feliratú skatulyába – nos, mondjuk ki: az szimplán hülye. (888: A szimplán hülye esztéta esete)
