A Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete visszautasítja az Állami Számvevőszék elnökének hétfői kijelentéseit, miszerint pénzügyi szempontból botrányos, anarchiára jellemző állapotok vannak az egészségügy egyes területein.
A két egyesület közleményében azt írta: „visszautasítjuk azt a megállapítást, amely szerint az egészségügyünket az ’anarchia, botrány’ summázattal lehet jellemezni, miközben a szakmai alapossággal végzett elemzések egyértelműsítik:
ilyen kevés pénzből, ennyire hozzáférhető, ilyen magas szintű ellátás a fejlett országokban sem általános”.
Domokos László, az ÁSZ elnöke a Magyar Időknek adott interjúban azt mondta, pénzügyi szempontból botrány és anarchia jellemzi az egészségügy egyes területeit.
Az ÁSZ több kórházat és szakrendelőt ellenőrzött. Domokos szerint rendszerszintű, hogy az összességében több millió embert ellátó
szakrendelők vezetői nem tartják be a legalapvetőbb gazdálkodási szabályokat sem.
A kórházaknál pedig néhol leltár sem készült egyes készletekről. Azt is mondta: a szabálykövető intézményvezetőket nem szabad leváltani, de azokon a helyeken, ahol a pénzügyek nincsenek rendben, új gazdasági irányításról kell gondoskodnia a tulajdonosnak, az államnak.
Az interjú megjelenése után az Emberi Erőforrások Minisztériuma bejelentette: tanulmányozni fogja az ÁSZ kórházakat érintő vizsgálati eredményét.
A két szakmai szervezet vezetőit mai, a Kórházszövetség rendkívüli elnökségi ülése után kiadott közleményük szerint, megdöbbentették a cikkben megfogalmazott,
„általánosításokon és téves feltételezéseken alapuló megállapítások”,
és visszautasítják az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat.
Szerintük a teljes egészségügyi ellátórendszer a beteg oldalán áll, az ágazatban dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően tudták fenntartani az ellátórendszer működését akkor is, amikor nemzetközi összehasonlításban az egészségügyre fordított közkiadásokban az utolsók között voltunk. Úgy fogalmaznak: most már az ország teljesítménye lehetővé tette, hogy lényegesen több jusson a közpénzből az Európában egyik legbetegebb magyar lakosság gyógyítására. Ez azonban az uniós vagy az OECD-országok átlagához viszonyítva még mindig nem elég.
Példaként hozták, hogy
Magyarországon 2017-ben a GDP 5,2 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben az uniós átlag 7,2 százalék.
Jelentős az elmaradásunk, hiszen Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás 600 euró, míg az uniós átlag 2000.
Azt írták: nehezen tudják értelmezni a cikkben felhozott méltatlan, szakmaiatlan, a kórházak lejáratására alkalmas példákat. A vécépapír-beszerzésnél feltételezésként leírt folyamat például már csak azért sem képzelhető el a kórházi gyakorlatban, mert ezt
WC-papírt egy kormányrendelet, valamint egy BM-rendelet szerint csak a büntetés-végrehajtás intézményrendszerén keresztül szerezhetik be,
azaz önálló beszerzést vagy közbeszerzést nem is folytathatnak le.
A közlemény szerint az ÁSZ-elnöknek a sok nehézséggel küzdő sürgősségi ellátásra vonatkozó példája sem állja meg a helyét, hiszen a cikkben leírt 12 órás ellátási idő helyett szigorú, szakmailag pontosan szabályozott, a beteg állapotától függ az osztályozás és az ellátási rangsorolás. Így van olyan beteg, akinél az ellátást azonnal el kell kezdeni, míg másnál akár több órát is halasztható. Ezek az osztályozási és ellátási rendek nemzetközi és hazai szakmai szabályozásokon alapulnak, amelyek véleményezésére az arra kijelölt szakmai grémiumok alkalmasak. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a sürgősségi ellátásnak az ország minden területén folyamatosan és elérhetően kell működnie.
A két szervezet szerint valóban közös érdek, hogy a magyar egészségügy hatékonyan működjön, és még fontosabb, hogy a betegek megkapják a szakmailag szükséges és lehetséges ellátásokat. Egyetértenek abban, hogy a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, de felhívják a figyelmet arra is, hogy az élet törvényét és
a beteg üdve a legfőbb törvény elvét nemcsak az ellátórendszeren, az egészségügyben dolgozókon kell számon kérni, hanem a jogalkotón, az irányító és ellenőrző hatóságokon is.
Mint írják, ezután is konstruktívan együtt kívánnak működni Magyarország jobb egészségügyi ellátásáért, és csak remélni tudják, hogy az interjú szerzőjét és szereplőjét is hasonló célok vezérlik. Ezért meghívták az Állami Számvevőszék elnökét a Magyar Kórházszövetség következő elnökségi ülésére, hogy „felesleges, sőt káros” sajtóüzengetések helyett közös gondolkodással a valódi problémák feltárásán és megoldásán fáradozhassanak.
„Az általánosságban megfogalmazott korrupciós vádakat visszautasítjuk,
és azt javasoljuk: ha ilyenről bárkinek tudomása van, tegye meg a szükséges lépéseket” – írják a közleményben.
Az ügyben több párt is megszólalt. Az LMP szerint az egészségügyben tapasztalható botrányokat a Fidesz-KDNP idézte elő, miután az elmúlt nyolc évben több száz milliárd forintot vont ki az ágazatból. Felszólították a kormányt, hogy „ne használja az Állami Számvevőszéket arra, hogy politikai leszámolásokat hajtson végre”.
Az Országgyűlés népjóléti bizottságának szocialista elnöke, Korózs Lajos pedig feljelentést is tesz, különösen nagy összegre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalások, hivatali visszaélések, hűtlen és hanyag kezelések miatt ismeretlen tettesek ellen. Mint mondta: egyszerű a dolga Polt Péter legfőbb ügyésznek, mert Domokos László neveket, címeket tud, amelyeket egy pillanat alatt átadhat neki.
