Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Trump apósa és anyósa USA állampolgár lett

0

Amalija és Viktor Knavs letette az állampolgári esküt New Yorkban, ahol eddig zöld kártyával éltek a First Lady jóvoltából. Az amerikai bevándorlási szabályok szerint legkevesebb öt évig kell valakinek zöld kártyával az Egyesült Államokban élnie ahhoz, hogy pályázhasson az állampolgárságra.  

Trump apósának és anyósának az ügyvédje szerint a hetvenes éveiben járó házaspárnak megvolt az ötéves zöld kártyás periódusa. A First Lady édesapja autókereskedő volt, édesanyja pedig egy textil gyárban dolgozott Szlovéniában.

A First Lady, Melania Knavs fotómodell-karriert futott be a házassága előtt. 2006-ban Einstein vízummal jutott USA állampolgársághoz. Ezt olyan külföldiek kapják, akik – mint Albert Einstein –  kiemelkedőt alkottak a maguk szakmájában, és ezért hasznára lehetnek az Egyesült Államoknak. A First Lady távolról sem volt olyan nagy sztár a maga szakmájában, mint Einstein a fizikában, de férje volt az ajánlója, aki már akkor is az Egyesült Államok egyik leggazdagabb embere volt. A New York-i építési vállalkozó  Trump első felesége is Európából érkezett: Ivana Trump cseh volt, akinek a lánya Ivanka Trump jelenleg az elnök apuka tanácsadója a Fehér Házban.

Az amerikai sajtó képmutatással vádolja Donald Trumpot, aki állandóan mennydörög az amerikai bevándorlási törvény ellen. Különösen kikel az ellen, hogy családtagok jutnak be az Egyesült Államokba.

Az elnök szerint csakis egyéni érdemek alapján kellene elbírálni a bevándorlási kérelmeket.

Vajon Trump apósának és anyósának milyen egyéni érdemei vannak azon kívül, hogy életet adtak a First Ladynek, Melania Trumpnak?

Az aláírások megvannak, bár eredménye aligha lesz

0

Összegyűltek az aláírások a rendkívüli parlamenti üléshez a devizakárosultak és az otthon ápolás ügyében. A határozatképtelenség borítékolható, de az MSZP-Párbeszéd szerint így is megmutathatják azok véleményét, akiket a Fidesz nem vesz emberszámba.

Mához egy hétre szeretnék megtartani az ellenzéki frakciók a parlament rendkívüli ülését, amelyen a devizahitelesek és az otthon ápolás díjának ügyét tárgyalnák meg, miután összegyűlt a szükséges 40 aláírás. Az eredetileg a Jobbik által kezdeményezett ülés azonban valószínűleg nem fog lezajlani, legalábbis hasonló esetekben eddig a többségben lévő Fidesz nem tette lehetővé a határozatképességet.

Tordai Bence (Párbeszéd) a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ők is erre számítanak, de mégis újra és újra megpróbálják, máskülönben

„ennyi erővel minden mindegy”.

A napirend előtti felszólalásokra így is lesz lehetőség, és egyáltalán, annyi értelme mégis van, hogy megmutathatják, ezek a problémák a kormánynak nem fontosak, s azok véleményét jeleníthetik meg,

akiket a Fidesz nem vesz emberszámba

– mondta Tordai.

Kérdésünkre a politikus elmondta még, hogy „kapacitásukhoz mérten” a következő napokban megpróbálják felvezetni a nyilvánosságban a rendkívüli ülés témáit, azt is figyelembe véve, hogy valószínűleg nem lesz sikeres a kezdeményezés.

A parlament elnökének harminc napon belüli időpontra kell összehívnia az ülést, de az ellenzék 17-én szeretné megtartani – mondta Tordai Bence. Arra szeretnének megoldást találni, hogy még mindig százezernél több olyan egykoron devizahiteles szerződés van, amely minden határidőn túl késedelmes, s amelyekben már csak a kilakoltatás van hátra. Emellett el akarják érni, hogy a hozzátartozójukat otthon ápolók díját jelentősen emeljék meg a mostani maximum 52 ezer forintról, és ismerjék el főfoglalkozásnak.

WSJ: Orbán Putyinhoz törleszkedik

0

Magyarország futó pillantást kínál arra, miként végzi Európa, miután Orbán Viktor, az egykori ellenzéki Putyinhoz törleszkedik és azt gondolja, hogy vége a liberalizmus korának.  A Wall Street Journal két munkatársa által írott hosszú riport a nyugati határon (Bucsu) kezdődik, mégpedig azzal, hogy a Nyugaton képzett magyar kémelhárítás nemrégiben rá akart állni egy ismert orosz hírszerzőre, aki éppen belépett az országba, ám a budapesti központ nem engedélyezte a műveletet.

Beavatottak szerint nincs semmi meglepő, mert az orosz titkosszolgálat már egy ideje ugródeszkaként használja Budapestet a Nyugat elleni tevékenységhez. Az amerikai és európai illetékesek hiába tiltakoznak a kormánynál, amely szerintük közelebb áll az orosz elnökhöz, mint hozzájuk. Széttöredezik az európai szövetség, amire Moszkva buzgón rásegít. A Kreml ezúttal a tekintélyelvű vezetési stílust adja el, amely gúnyt űz a liberális demokrácia finomkodásaiból.

Ehhez a legfőbb partner Orbán Viktor, aki újabb lázadást irányít, miután úgy véli, hogy az eddigi világrendnek leáldozott, viszont felvirradt Oroszországnak, illetve az általa megtestesített politikai modellnek.

Korányi Dávid a washingtoni Atlanti Tanács elemzője szerint a miniszterelnök van annyira gyakorlatias, hogy az országot egyelőre ne vigye ki sem ez EU-ból, sem a NATO-ból, tekintve a pénzügyi támogatást és a biztonsági ernyőt, de úgy gondolja, a századot a keleti kormányzási forma fogja meghatározni.

Orbán Viktor a legnyíltabb kihívást jelenti a közös szabályokkal és értékekkel szemben és az egymást váltó amerikai nagykövetek hiába próbálták jobb belátásra bírni. A magyar diplomatáknak jelenteniük kell, hogy miről tárgyaltak amerikai hivatalos személyiségekkel, de egyébként is korlátozniuk kell az ilyen megbeszéléseket.

Saját miniszterei ellenezték, Orbán mégis belevágott Paks bővítésébe, noha az fokozza az ország függőségét. Egy magas rangú Fideszes elismeri, hogy a jelek szerint az üzlet csak az oroszok számára előnyös. Ugyanakkor nyugatbarát magyar tisztségviselők figyelmeztetnek, hogy Putyin az uniós államok politikai és üzleti elitjét igyekszik megnyerni, mert azt hiszi, hogy ily módon gyengítheti a szervezetet, mivel az szerinte az orosz nagyhatalmi törekvések útjában áll. Orbán ezzel szemben bízik abban, hogy túljárhat a szintén cinikus orosz vezető eszén és képes egyensúlyozni a jelentős államok között. Egy magyar bankár szerint azonban a játék kockázatos és beletörik a bicskája.

Wall Street Journal/Szelestey Lajos

A nap kérdése: Megszűnt-e a sajtószabadság?

0

Magyarországon a nyomtatott sajtó tekintetében megszűnt a sajtószabadság, az elektronikus médiáknál pedig egy lépésre vagyunk ettől – írja Gál Zsolt a Paraméter nevű felvidéki portálon.

Szavazzon!

Ön szerint megszűnt Magyarországon a sajtószabadság?

Bréking nyúz, augusztus 9. – Tudósítás a másik valóságból

0

Schmidt Mária saját lapjában is osztja az igét; a Magyar Tudományos Akadémiának megy neki Pilhál György; a civil szervezeteknek juttatandó adóforintokon polemizál a Magyar Hírlap; a nyugat iszlamizálódásának egy új aspektusára világít rá az Origo. Az alternatív valóság médiájának szemléje következik.

Figyelő/Hír TV: Schmidt Mária: Nálunk nincs politikailag korrekt kánon

„Semmi másra nem vágytunk, mint arra, hogy legyen szólásszabadság, hogy legyen gyülekezési szabadság,

hogy utazhassunk, hogy úgy élhessünk, ahogy mi akarjuk, hogy ne egy pártnak az ideológusai mondják meg nekünk, hogy mit szabad olvasni, és mit nem, mit szabad csinálni és mit nem, most nálunk ezek a szabadságjogok mindenki számára biztosítva vannak” – mondta  Schmidt Mária a HírTV-ben.

A Terror Háza Múzeum főigazgatóját a Hír TV Magyarország élőben című műsorába hívták be. A beszélgetést idézi a Figyelő, amelynek egyébként Schmidt Mária a tulajdonosa. Mint a televízióban fejtegette:

„Nálunk nincs politikailag korrekt kánon,

ami azért nincs, mert volt nálunk politikai korrekt kánon, akkor a magyar szocialista munkáspárt propaganda felelősei írták ezt a kánont, és meg volt mondva, hogy mit nem szabad használni, és miről nem szabad beszélni, most meg ezeket magukat liberálisnak nevező megmondó emberek állítják össze ezt a kánont.

Magyarország nem azért lett szabad és szuverén 30 évvel ezelőtt, hogy most újra alárendelje magát homályos birodalmi érdekeknek, amelyek mögött megint csak más nemzetállami érdekek húzódnak.

Origo: Így iszlamizálódik Nyugat-Európa: muszlim pártok törnek a hatalomra

A mértéktelen bevándorlás mellett egyre nagyobb veszélyt jelentenek a nyugati demokráciára nézve az úgynevezett iszlamista pártok. Ezen alakulatok egyelőre csak Hollandiában és Belgiumban tudnak felmutatni sikereket, de létük is világosan mutatja, hogy teljes bukás felé halad a bevándorlók integrációja.

Ezen pártok jövőbeli esetleges erősödése pedig tovább növelné a feszültségeket a nyugat-európai társadalmakban.

Ha most rendeznék a választásokat, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a 2014-ben a holland szociáldemokrata pártból kilépők által alapított Denk megduplázná parlamenti képviselői számát. Hollandiában rendkívül sok a török-holland kettős állampolgár, akik mindkét állam választásain részt vehetnek.

2017-ben, amikor a törökországi alkotmányreformról, ami az elnöki rendszer bevezetéséről szólt, szavaztak, 115 ezer török szavazott Hollandiában. Közöttük 71 százalékos támogatottságot élvezett a Recep Tayyip Erdogan által javasolt tervezet.

Az idei parlamenti választáson pedig Erdogan pártja, a Jog és Fejlődés 68 százalékot kapott Hollandiában, míg Törökországban csak 53 százalékot. A Denk alapítói is egyértelműen Erdogan híveinek számítanak a holland parlamentben.  A Denk a 2018-as önkormányzati választáson is ringbe szállt és a 14 nagyváros közül 13-ban sikerült mandátumot szereznie. Rotterdamban és Hágában más muszlim pártok is indultak.

Az előbbi városban a muszlim erők együttesen 12,6 százalékot szereztek, így pedig a város második számú politikai erejét alkotják.

Pont Rotterdamban volt példa arra, hogy három baloldali alakulat megpróbált megállapodni egy iszlamista párttal a közös irányításban,

azonban mivel a NIDA nevezetű alakulat 2014-ben még terrorállamnak nevezte Izraelt, ezért végül nem jött létre a koalíció. Hágában pedig két iszlamista párt 5,9 százaléknyi szavazatot tudott összegyűjteni.

Magyar Idők: Mint a Rákosi-korban

Ezzel a címmel írt publit ma Pilhál György, aki abból az MTA közösségi oldalán feltett kérdésből indul ki, hogy tudjuk-e, hogy a Rákosi-korszakban a kommunisták meg akarták szüntetni a Magyar Tudományos Akadémiát?

„Csak úgy” szeretnék párhuzamba állítani és összemosni Rákosi Mátyást Orbán Viktorral – véleményezi Pilhál, hozzátéve: nem könnyű vállalkozás, de ők megpróbálják. Ezért „érdeklődnek”.

Hátha akad olyan megvezethető szerencsétlen, aki „meglátja” a két politikusban a párhuzamot. Amihez persze az is kell, hogy az illetőnek fogalma se legyen a történet előzményeiről. Amit most megpróbálok összefoglalni – írja, majd (sajátságosan persze) meg is próbálja. És a kísérlet után jön a sommázás:

Értelmes, előzetesen egyeztetett tudományos kutakodásokért természetesen ezután is jár a pénz. Csakhogy eddig járt másért is. A Figyelő nemrég listát közölt egyes „kutatásokról”.

Pár munkacím: A roma LGBTQ első szikrái, A szexuális munka és a prostitúció a neoliberális világgazdaságban: a feminista kritika lehetőségei Kelet-Közép-Euró­pában, Férfiak, akik férfiakkal szexelnek – szexmunkások Magyarországon stb.

És a végkövetkeztetés:

Egyebek mellett az efféle „kutatói szabadságnak” vet most véget a „rákosista” kormányzat. Hallatlan!

Magyar Hírlap: Kevés felajánlás a „civileknek”

Nem a személyi jövedelemadó egy százalékaiból működnek a Soros-féle csoportok – már százhuszonegy külföldről pénzelt szervezet regisztrálta magát a vonatkozó adatbázisban – írja a lap annak apropóján, hogy heteken belül életbe lép a bevándorlási különadó.

A NAV frissített kimutatásából szemezgetve sorolja a példákat a lap: a Magyar Helsinki Bizottságnak ötszáztizenhatan összesen 3 166 400 forintot, a Menedék-Migránsokat Segítő Egyesületnek százkilencvenhárman 1 083 761 forintot, míg az Amnesty International Magyarországnak ugyanannyian 1 453 102 forintot adtak. A Társaság a Szabadságjogokért, azaz a TASZ számára jóval többen, kétezer-háromszázhatvanan „küldtek” 15 231 448 forintot.

Az ellenzék által korábban államfőnek jelölt Majtényi László vezette Eötvös Károly Közpolitikai Alapítványnak azonban mindössze harmincan, összesen 209 395 forintot ajánlottak fel.

A hazánk ellen az iskolai szegregáció vádjával kötelezettségszegési eljárást kezdeményező, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány számára ugyanakkor valamivel többen, harminchárman, összesen 377 053 forintot adományoztak. Mindez annak tükrében érdekes, hogy a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok az elmúlt években százmilliós nagyságrendben támogatták ezeket a szervezeteket.

A még tavaly elfogadott civiltörvény szerint az évi 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatásban részesülő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, a mostani állás szerint ezt eddig százhuszonegyen tették meg.

Viták a kínai vezetésben: mihez kezdjünk Trumppal?

0

Túltoltuk a hazafias propagandát, ezért sújtott le Kínára Trump – így gondolják sokan a kínai vezetésben. Erről beszélt a Reuterspekingi tudósítójának egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú pekingi vezető.

Jelenleg a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkara Pejtaho üdülőkomplexumban nyaral. Ami igazán aggasztja őket az Donald Trump amerikai elnök, akiről egészen a legutóbbi időkig azt hitték, hogy csak blöfföl, amikor kereskedelmi háborút emleget. Aztán jöttek a szankciók, melyekre Peking válaszolt. Ebből nem sok jó jöhet ki – döbbentek rá a Tiltott Városban, ahol nemrég még vendégül látták Trumpot. Aki persze ügyesen rejti el valódi szándékait a bombasztikus kijelentések mögé.

A reformok atyja, Teng Hsziaoping azon a véleményen volt, hogy

„rejtsük el a valódi szándékainkat és ne mutassuk meg valódi céljainkat”.

A mostani első ember,

Hszi Csinping más véleményen van: ő meglehetősen nyíltan képviseli Kína világhatalmi terveit.

Ebben fő támogatója a propagandafőnök Wang Huning szociológia professzor, aki jól ismeri Amerikát, tanult, sőt tanított is ott, miközben annak az ősi kínai gondolatnak a híve, hogy Kína vezető szerepre jogosult mind a globális politikában, mind pedig a világgazdaságban, lévén egyben a világ legnépesebb állama.

Hszi Csinping a tavaly őszi pártkongresszuson vitte be a legfelső vezetésbe a kínaiak nagyságának a hívét. A Politikai Bizottság Állandó Bizottságába eddig csak úgy lehetett bekerülni, hogy valaki bizonyított egy tartomány vezetésével. Wang Huning nem járta ki ezt az iskolát. Viszont ő tervezte az Új Selyemút programot és a Kína 2025 koncepciót, mely nem kevesebbet állít mint hogy Kína szükségképp hamarosan a világ első számú nagyhatalma lesz.

Emiatt rágtak be az amerikaiak, akik egyáltalán nem kívánnak lemondani erről a vezető szerepről

–  állítja Liu Ho miniszterelnök-helyettes, aki tagja a Politikai Bizottságnak, de az Állandó Bizottságba nem került be. Viszont a Harvard egyetemen diplomázott, és ő vezeti azt a küldöttséget, amely a kereskedelmi ellentétekről tárgyal az amerikaiakkal. A tárgyalások titkosak, de Larry Kudlow, Trump gazdaságpolitikai tanácsadója a sajtónak elmondta:

kínai partnere rugalmasabb lenne, ha Pekingben ezt megengedné Hszi Csinping elnök.

Trump elnök unokája kínai nyelvű verssel köszöntötte videóról Pekingben a Tiltott városban Hszi bácsit. Ezek után Pekingben sokan azt hitték, hogy minden rendben van. Majd jöttek a szankciók. Trump már a teljes kínai exportot meg akarja vámolni.

Pekingben most nagy a bizonytalanság a válaszolt illetően.

Egy kemény fellépés valódi kereskedelmi háborúhoz vezetne, a puha reakciót pedig a gyengeség jelének fognák fel Washingtonban.

Sokan abban reménykednek, hogy Trump kemény szankciói csak határidős ügyletek. A novemberi választásokig tartanak amikor eldől, hogy megőrzi-e a többséget a republikánus párt a kongresszusban.

De hát addig is kell valamit lépni. A propagandát máris érezhetően visszafogták. Azt a kínai közgazdász professzort, aki a legnyíltabban képviseli a „China First” álláspontot, bírálatok érték Kínában. Hu Angang nyíltan hirdeti Kína különleges szerepét a világtörténelemben, s elsősorban azért vált a bírálatok tárgyává, mert nézetei remek lehetőséget kínálnak Trumpnak, hogy eladja saját America First elképzelését.

Kína kereskedelmi többlete ugyanis csakugyan óriási az Egyesült Államokkal szemben. A Kína 2025 program pedig nyíltan lefekteti, hogy a mesterséges intelligencia terén a Mennyei Birodalom az első helyre törekszik.

Ezt csináljuk, de ne mondjuk ki

– ez a vezetés többségének a véleménye Pekingben, ahol többen a propaganda irányítójának a fejét követelik. Kevéssé valószínű, hogy Hszi Csinping elnök beáldozza hű hívét, Kína nagyságának elszánt hirdetőjét a politikai harcokban. De visszafoghatja őt, hogy kevesebb muníciót adjon Donald Trumpnak a kereskedelmi háborúban Kína ellen.

Amikor a „jobboldal” kinyírja a jobboldali médiákat

Magyarországon a nyomtatott sajtó tekintetében megszűnt a sajtószabadság, az elektronikus médiáknál pedig egy lépésre vagyunk ettől – írja Gál Zsolt a Paraméter nevű felvidéki portálon: „Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!”

A szerző megállapítja, hogy Magyarországon az elmúlt években egy olyan szerkezetű média-világ alakult ki, amely nem a nyugati demokratikus, hanem a keleti diktatórikus mintákat követi. Ami kialakult, az nem „jobboldali média túlsúly”, hanem a fideszes lakájmédia/propagandamédia túlsúlya, aminek köze sincs a sajtószabadsághoz.

Gál Zsolt szerint a Fidesz vagy netalán Orbán Viktor bírálata ismeretlen az olyan fideszes médiáknál, mint a TV2, az Echo TV, a Ripost, a 888.hu, a Magyar Idők, stb. Röhejes, hogy lassan már kilenc éven vannak hatalmon, de ezek a médiák még mindig az ellenzéket támadják, meg Sorost, az EU-t, stb., szóval mindenkit, csak az Orbán-pártot nem. Pedig lett volna miért bírálni a 2010 utáni Orbán-kormányokat jobboldalról, főleg gazdasági intézkedéseik, a jogállam és a demokrácia leépítése meg a hatalmas korrupció miatt is.

A hírhedt 2015-ös „G-nap” után, Simicska Lajos médiabirodalma pontosan erre állt át, de Orbánék idei újabb választási győzelme után az oligarcha végleg bedobta a törülközőt. A Magyar Nemzet és a Heti Válasz megszűnt, a Hír TV meg visszakerült fideszes kezekbe és újra az állami propagandagépezet részévé vált. Ezzel paradox módon a Magyarországon jobboldalnak tartott Fidesz (valójában nem az) nyírta ki a valódi jobboldali média maradékát.

Másodszor, elmondhatjuk, hogy ezzel a lépéssel a hatalmas túlsúlyba került fideszes médiának esze ágában sincs ellenőrző szerepet betöltenie, lépjen bármit is Orbán, mindig mellette állnak, legyenek akármilyen korruptak, semmi következménye nem lesz, be sem kerül a hírekbe.

Harmadszor, újabb abszurdumként egy olyan médiabirodalom alakult, amelynek nincs szüksége előfizetőkre, olvasókra, nézőkre, hallgatókra. Persze nem árt, ha vannak, de a fő bevételi forrást az állami pénzek jelentik, közvetve vagy közvetlenül. Közvetlenül úgy, hogy Magyarországon a régióban egyedülálló hatalmas állami hirdetési piac alakult ki, adófizetői pénzből „állami hirdetés” vagy a „tájékoztató kampány” gyanánt jórészt fideszes pártpropagandát tolnak és jól megpakolják vele a lakájmédiáikat. Ehhez járul az is, hogy az összes közintézmény kötelezően előfizet a kormánypárti médiára és kötelezően lemondja a független, ellenzéki termékek előfizetését. Közvetve meg úgy, hogy ezeket a médiákat kizárólag fideszes oligarchák és strómanok birtokolják, akik az állammal üzletelve gazdagodtak meg, többnyire uniós pénzből finanszírozott közbeszerzéseket „elnyerve”, így hálából tolhatnak némi pénzt a mellékzsebből vett médiáikba szerezve pár jó pontot a kedves vezetőnél. Emellett a Fidesz-közeli üzleti világ persze nagyon jól tudja, hogy milyen médiákban illik hirdetni és milyenekben nem. De ennél is tovább mennek, a saját holdudvaron kívüli magánszférát is bezsarolják, tudtukra adva, hol illik és hol nem hirdetni. Ellenkező esetben ne számítsanak állami megrendelésre, és a szabályozási környezeten is tud a kormány csavarni…

És végül, negyedszer, a lakájmédiánál dolgozókat nehéz újságírónak nevezni, mert a tartalomról nem szabadon döntenek, hanem a pártközpontból ukázba kapják (gyakran a médiák vezetőin keresztül), sőt sokszor már a cikkek is a kormány propaganda osztályáról jönnek, az „újságíró” így nem is írja őket, csak az adott formátumhoz szerkeszti – tartalmilag nem nyúlhat bele – írja Gál Zsolt a Paraméteren, aki felsorolja mi tartozik a fideszes propagandagépezethez:

Ami a nyomtatott sajtót illeti, itt mára teljes a dominancia a közéleti napilapok piacán egyetlen egy sajtótermék, a Népszava nem része a fideszes médiabirodalomnak. De ez sem nevezhető teljesen függetlennek, mert a tulajdonos, az egykori MSZP-pénztárnok, Puch László egyik cége, aki piaci pletykák szerint fideszes segítséggel vette vissza a lap kiadóját. (2010 előtt Magyarországon Puch-Simicska tengelyről beszéltek az MSZP-s és FIDESZ-es pártpénztárnokokról elnevezve, az elv az volt, hogy 70:30 arányban osztoznak a pártok az állami pénzeken attól függően, ki van épp kormányon és ellenzékben). A Fidesznek is érdeke lehet fenntartani a sajtószabadság látszatát, ennek lehet része a Népszava a rendszeren belül, és pár hetilap: HVG, 168 óra, ÉS, Magyar Narancs – ez utóbbiak nem részei a rendszernek, de úgyis csak elzárt nagyvárosi értelmiségi katakombákban olvassák őket a fogyatkozó előfizetők, akik a büdös életben nem fognak a Fideszre szavazni. Még Putyin Oroszországában is vannak független médiák (Novaja Gazeta, Echo Moszkvi rádió, Dozsgy TV) éppen azért, hogy kitehessék őket a kirakatba, lám nálunk sajtószabadság van, nincs itt semmi probléma…

De akkor nézzük a napilapok piacán mi áll szemben a kérdésesen független Népszavával.

Mivel a Népszabadság és a Magyar Nemzet megszűnt, ezért kizárólag fideszes lapok fideszes oligarchák és strómanok kezén. Az összes megyei, regionális napilap, főleg Orbán legfontosabb strómanja, Mészáros Lőrinc birtokában. Az ő Opimus részvénytársasága által megvett Mediaworks birtokolt a 19 magyarországi regionális napilapból 14-et, továbbá Orbán kedvenc lapját az országos Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot, meg közben még Mészáros megvette az Echo Tv-t is. A TV2-tulajdonos Andy Vajnánál van a Kisalföld és a Délmagyarország, de az egyik legnagyobb bulvárlap a Bors is. A maradék három vidéki napilap (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló) az osztrák Heinrich Pecina érdekeltsége, korábban ő zárta be a Népszabadságot és ő adta el a Mediaworks-öt Mészáros Lőrincnek… A megyei lapok esetében nem árt megjegyezni, hogy gyakran 30 ezer feletti példányszámban keltek el, sőt a legolvasottabb Kisalföld 50 ezer fölötti olvasottságával már évek óta a legnagyobb közéleti napilap volt az országos politikai napilapokat is megelőzve.

Az elektronikus médiák piacán sem sokkal jobb a helyzet. Országos lefedettségű független rádió jelenleg nincs.

A televíziók piacán a német tulajdonú RTL Klub az utolsó független bástya országos lefedettséggel, és kritikus (nagyon népszerű) híradókkal. Ott van még az ATV is, csakhogy kevesebb fogyasztóhoz jut el és 2003 óta a protestáns pünkösdista-karizmatikus Hit Gyülekezete mozgalom tulajdonában van, amelyhez az Orbán kormány mindig meg tudta találni az utat, ha akarta. Ezért az ATV az egyház állami támogatásával, az állami hirdetések megjelenésével stb. a rendszer részévé tehető, még ha maradnak is kritikus műsorai és műsorvezetői. Vagy ki lehet szorítani őket a különböző televíziós csomagokból, azok egy részéből. Szemben meg ott áll a teljes „közszolgálati” média (így idézőjelben, mert kormányzati propaganda médiáról van szó), a TV2, az Echo TV és most már újra a Hír TV is. Vagyis gyakorlatilag elég kinyírni az RTL Klubot, és Magyarországon általában véve vége a sajtószabadságnak!

A leggazdagabb brit Monacóba költözik

0

A Brexit elszánt híveként is ismert ír Jim Ratcliffe a dúsgazdag városállamban, Monacóban  folytatja életét. Nincs egyedül.

„A britek nagyon jól tudják kormányozni saját magukat. Semmi szükségük sincs arra, hogy Brüsszel mondja meg nekik: mit tegyenek. Nem hiszek az Európai Egyesült Államokban” – deklarálta a Brexit kampány idején Sir Jim Ratcliffe, akit a királynő nemrég ütött lovaggá, miután a londoni Times a leggazdagabb brit polgárnak nyilvánította. Az ambiciózus vegyészmérnök 21 milliárd fontos vagyont hozott össze a semmiből, pedig az első munkahelyéről három nap után kirúgták. Később start-up céget alapított, az Ineo ma több mint 18 ezer embernek ad munkát Nagy Britanniában.

De hát miért távozik ilyen sikeres pályafutás után szülőföldjéről? A válasz kézenfekvő:

az adó miatt, Monacóban sokkal előnyösebbek az adózási feltételek mint Nagy Britanniában.

Nincs egyedül: az Ineo két másik, a szintén font-milliárdos főnöke is vele tart.

Mindez nagy csapás Theresa May miniszterelnöknek, aki fontos támogatóit veszíti így el. Ráadásul könnyen képmutatással vádolhatják a Brexit dúsgazdag híveit:

miközben másoknak arról prédikálnak, hogy milyen jó Európán kívül, ők maguk sietnek belül maradni.

Theresa May nemrég Breganconban, az elnöki üdülőben egyeztette elképzeléseit Emmanuel Macron francia elnökkel. A Brexit tárgyalások ugyanis már hónapok óta húzódnak, de még senki sem tudja pontosan, milyen is lesz Nagy Britannia viszonya az Európai Unióhoz a kilépés után. Ez többmillió embert érint közvetlenül, azokat az uniós polgárokat, akik Nagy Britanniában dolgoznak, és azokat a briteket, akik a kontinensen élnek.

30 ezer rabszolga él Szerbiában

0

A globális rabszolgaság-index szerint Szerbiában 30.000 ember él modern rabszolgaságban. A modern rabszolgaság a kényszermunka végzését, az emberkereskedelmet és az erőszakkal kötött házasságot foglalja magában, írja a 021.rs nevű újvidéki szerb nyelvű független hírportál.

Más meghatározás szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak.

A világban ennek értelmében mintegy negyvenmillió modern rabszolga él, közülük 25 millióan kényszermunkát végeznek, több mint 15 millióan pedig kényszerházasságban élnek.

A Walk Free Egyesület adatai szerint a modern rabszolgák 71 százaléka nő.

A kutatást több paraméter vizsgálata alapján végezték, vizsgálták a bruttó hazai összterméket, a modern rabszolgaság számát és ahogyan azt is, hogyan reagál az állam ezekre a jelenségekre.

Amennyiben a volt Jugoszlávia területét vizsgáljuk, Szerbiában a legmagasabb ez a szám, amely a 167 vizsgált ország közül a 101. helyen végzett, az eredmények alapján pedig ezer ember közül 3,34-en élnek a modern rabszolgaság valamely formájában.

A legkevesebb, az adatok szerint négyezer modern rabszolga Montenegróban él, majd őt követi Szlovénia, amely a 127. helyen végzett. A volt Jugoszláv tagállamok közül a legrosszabb helyen, vagyis a 25-en, Macedónia végzett, ahol a becslések szerint ezer emberből 8,66 rabszolgaként él.

A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarország a 41. helyen áll. Megjegyzendő – ahogy korábban a Független Hírügynökség megírta -, hogy :

a legfrissebb, 2018-as jelentés szerint Magyarország visszaesett a 93. helyre, a korábbi 22 ezres szám 36 ezerre nőtt.

A felmérés szerint a világban megtalálható áru értéke, amely a modern rabszolgáktól ered, több száz milliárd dollárra tehető. Modern rabszolgáktól származik a legtöbb asztali számítógép, laptop, mobiltelefon, ruha, hal, kakaó és nádcukor. A legtöbb modern rabszolga Ázsia és Afrika területén él.

Erről a világ legnagyobb cégei többet tudnának mondani.

Tessék választani! – Vasárnap, négy helyen is lesz rá lehetőség

0

Négy településen tartanak vasárnap időközi önkormányzati választást: Balmazújvárosban, Felcsúton és Sorkikápolnán polgármestert, Pásztón településvezetőt és képviselőket is választanak.  A hétvégi négy időközi választás körül kettőt országos figyelem kísér: a felcsútit és a pásztóit.

Fotó: Facebook

A Fejér megyei Felcsúton biztosan új személy veszi át a település irányítását – az ország gázszerelője, az Orbán Viktor barátjaként elhíresült, az elmúlt években viharos gyorsasággal Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc ugyanis lemondott. Az országos figyelmet nem csak amiatt váltotta ki ez a vasárnapi voksolás, hanem amiatt is, mert megjelent a Kétfarkú Kutyapárt, amely nem a visszafogottságáról híres.

A viccpárt mindig tesz egy csavart abba, amit csinál: ezúttal azzal, hogy egy Mészáros Lászlót indította a Mészáros Lőrinc által a szavazók figyelmébe ajánlott, eddig helyetteseként funkcionáló Mészáros László István ellen.

A három Mészárost egyébként semmilyen rokoni kapcsolat nem fűzi egymáshoz. A falu választói névjegyzékében szereplő 1507 ember könnyen téveszthet tehát az iksz behúzásakor. A Kutyapárt egyébként azzal is rájátszott a névazonosságra, hogy saját jelöltjének plakátjait a Fidesz-KDNP színeiben induló Mészáros Lászlóéra hajazóan terveztették.

A kutyapártos Mészáros László a Független Hírügynökségnek adott interjújában a többi között azt mondta, hogy „Természetesen én nem félek, engem az ilyen veszélyes szituációk kifejezetten inspirálnak. Ha valaki erődemonstrációt tart, az ellenállást vált ki belőlem, de tisztában vagyok azzal, hogy ma sokan féltik az egzisztenciájukat Magyarországon. Viszont szeretnék egy olyan közhangulatot kialakítani, amelyben az embereknek nem kell semmitől tartani.

Erre a legjobb módszer a humor, ha a hatalmat kinevetik, akkor a félelem megszűnik.

Ha majd polgármesterként viccesen kicsúfolnak a hibáimért, akkor velük nevetek, s kijavítjuk a tévedést.”

 

 

Fotó: Hír TV

A Nógrád megyei Pásztón polgármestert és képviselőket is választanak vasárnap, ugyanis a település képviselő-testülete április végén feloszlatta magát. Az időközi választáson újra elindul a polgármesteri tisztségért Dömsödi Gábor (független), aki 2014 óta áll a város élén, s a Momentum és a Párbeszéd támogatja őt ebben, ami érdekes, hogy ezt ő nem kérte, hanem maguk ajánlották fel.

Dömsödi a Hír TV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy

nem csinált kampányt – mint mondta: három és fél éve egy város polgármestere, akkor mit kampányoljon?

A viszony azért romlott meg – mondta –, hoyg indult az országgyűlési választásokon, amelyen egyébként a Fidesz-KDNP és a Jobbik jelöltje után csak a harmadik helyet tudta elérni.

Dömsödi mellett Farkas Attila (Fidesz-KDNP) volt alpolgármester és Plecskó Péter (független) volt képviselő is megméretteti magát. A nyolc önkormányzati képviselői helyre 39-en pályáznak. A csaknem tízezer lakosú nógrádi városban a szavazatra jogosultak száma megközelíti a 7700-at.

A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban a korábbi polgármester tisztségének megszűnése miatt kellett kiírni az időközi választást, a települést 2014 óta vezető Veres Margitot (független) ugyanis áprilisban hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év börtönre ítélte a Debreceni Ítélőtábla. A vasárnapi voksoláson 14 137-en jogosultak szavazni, ők négy jelölt – Csige Sándor (független), Dobány László (Magyar Munkáspárt), Hegedüs Péter (független), Nagy Tamás (független) – közül választhatnak – írja az MTI.

A Vas megyei Sorkikápolnán az időközi választást Nárai László (független) polgármester halála miatt írták ki. A tisztségért két független jelölt indul: Fodor Béla József és Tóthné Plózer Judit. A 250 lakosú faluban 205 választásra jogosult adhatja le vasárnap a voksát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK