Ujhelyi István azt állítja, hogy a Fidesznek szégyenkeznivalója van a fiatalok világnapján, mert egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni”.
Ön szerint is sokkal többet tehetne a kormány a kivándorlás megfékezésére?
Hangsúlyozta: senkinek ne legyen illúziója, „mindenkire sor fog kerülni”, ezt bizonyítja, hogy a Fideszen belül is megindult a „kulturkampf” Chikán Attila, Prőhle Gergely és Pálinkás József elleni támadással. Emellett a debreceni Ady Endre Gimnázium, a pásztói óvoda és a váci gimnázium vezetőinek kinevezéséből is látszik, hogy a Fidesz a szakmaiságot is lábbal tiporja – tette hozzá.
Brenner Koloman kifejtette, hogy álláspontja szerint Orbán Viktornak nincs szüksége a polgári világra, és úgy fogalmazott, itt az ideje, hogy a Fidesz mellett kitartó, konzervatív, nemzeti érzelmű értelmiség felébredjen. Fontos emellett megérteni, hogy a baloldal és a liberális értelmiség nem képes megújulni, és az MSZP-nek el kell tűnnie ahhoz, hogy az „Orbán-uralmat” le tudják bontani – jegyezte meg.
A képviselő hozzátette: a szabad véleményt elnyomó politikai rendszerek mindig bukásra ítéltettek, és az utókor megvetette ezeket.
Ujhelyi levelében emlékeztet arra, hogy az ENSZ közgyűlésének döntése értelmében 1999 óta ezen a napon ünnepeljük a fiatalok nemzetközi világnapját. Szerinte az egykoron „Fiatal Demokraták Szövetségeként” megalakult – akkor még radikálisan liberális – jelenlegi kormánypártnak és csatolt kirakatszervezeteinek azonban csak szégyenkeznivalója van ezen a napon. Nem, hogy megoldásuk, egyetlen szavuk sincs, amikor több mint félmillió magyar fiatal elvándorol az országból és válluk sem rendül, amikor az állami hivatalok is megerősítik: további negyedmillió készül távozni. Rezzenéstelenül tűrik, ahogy a fiatal vállalkozások nem tehetség, hanem párttagkönyv, vagy rokoni-haveri kapcsolat mentén nyerhetnek csak megbízásokat. Gerincroppanás nélkül elnézik, ahogy a fiatal generációk segítésére létrehozott Új Nemzedék Központok kapcsán visszás módon felhasznált uniós pénzekről, megtagadott adatszolgáltatásról, rejtélyes viharok során megsemmisült könyvelésről szólnak a hírek.
A szocialista EP képviselő hivatkozik a National Democratic Institute legfrissebb felmérésére, amely szerint a magyar fiatalok többsége elégedetlen a magyarországi helyzettel és a demokratikus kereteket sutba dobó kormányzás helyett olyan vezetést akar, ahol a döntéseket megfontolt jogalkotás és konzultáció előzi meg. Fontos, hogy többségük számára az európai identitás meghatározó, szemben a kormányzati propaganda által sulykolt szlogenekkel. Meg kell mutatni, be kell tehát bizonyítani ennek a generációnak, hogy nem egy felcsúti dinasztia úri birtokán nőnek fel, hanem egy európai, felvilágosodott, kritikus és szolidáris közösségben. A baloldali, szociáldemokrata erőknek ebben a munkában, a fiatal generációk megszólításában sok lemaradása és hiánya van, de előny a hátrányban, hogy a tisztesség, a korrektség, az igazság és az elszántság a mi oldalunkon van – állapítja meg Ujhelyi István.
A Pedro Sánchez spanyol kormányfővel lezajlott első tárgyalás után a német kancellár kijelentette, hogy a dublini rendszer már nem működik, teljesen meg kell újítani az unió menedékpolitikáját, azaz a menedékkérők befogadását és elosztását. A mostani szabályok értelmében az érkezőknek abban az államban kell(ene) kivárniuk ügyük elbírálását, ahol először léptek az unió területére, de nagyon sokan idő előtt tovább állnak, a legtöbbször Németországba. Merkel azt mondta, hogy igazságosan kell széttelepíteni azokat a migránsokat, akik jogosultak az oltalomra. Kiemelte, hogy a kérdés az összes tagállamot érinti, nem csupán azokat, amelyek a Földközi-tenger mentén fekszenek. Igen kemény dió ez, fűzte hozzá, de a partnerség szellemében igyekeznek feltörni, mert itt európai megoldást kell találni. Lényegesnek nevezte ugyanakkor, hogy érvényesüljenek az érintettek emberi jogai, és hogy semmiképpen ne kerekedhessen felül a rasszizmus.
A visegrádi négyek keresztbe fekszenek, ha ez a kérdés szóba kerül. Szerintük, amint azt Orbán Viktor többször kifejtette, ez a németek gondja, mert a többség úgyis hozzájuk akar eljutni.
A mostani legfelső szintű találkozó színhelyeként egyébként tudatosan egy tengerpart közeli várost választottak (Sanlucar de Barrameda), miután Spanyolországban az idén már csaknem 25 ezer menedékkérőt vettek jegyzékbe. Egyébként tegnap pedig lépett hatályba az a szerződés, amelynek értelmében a német-osztrák határról visszaküldik a menekülteket, akiket már spanyol területen regisztráltak.
A szombati erdőtűz három kisebb település határán volt, de a horvát hatóságok jelentése szerint sérülés nem történt és a lángok nem értek el lakóépületeket sem. A rekkenő hőség miatt, amely még előreláthatólag néhány hétig tart, nagyobb óvatoságra intik a lakosságot és a turistákat.
Ezúttal azonban sem a csendőrök, sem a tüntetők részéről nem jelentettek erőszakos cselekményeket, a tüntetés végig békés mederben zajlott. Sőt, helyi beszámolók szerint sokan még virágot is hoztak a csendőröknek. Az ország nagyobb városaiban is folytatódtak a megmozdulások szombaton. A Hotnews összefoglalója szerint Nagyszebenben 8 ezren, Iaşi-ban 6 ezren, Kolozsváron, Temesváron, Brassóban és Konstancán is körülbelül 3 ezren kérték a Dăncilă-kabinet lemondását és előrehozott választások kiírását.
Az osztrák kancellár magyarázatot vár egy csendőrök által megvert osztrák újságíró miatt A péntek esti kormányellenes tüntetésen megsérült egy osztrák újságíró, aki az állami ORF televíziónak tudósított. A televízió honlapján elérhető közlemény szerint munkatársukat a csendőrök támadták meg. „Határozottan elítéljük a bukaresti erőszakot, amelynek során több tüntető sé újságíró is megsérült. Elvárjuk, hogy tisztázzák ezeket az eseteket. A megsérült operatőrnek jó gyógyulást kívánok. A szólás- és a sajtószabadság az Európai Unió alapvető értékeihez tartoznak, mi hiszünk ezekben, és azt gondoljuk, hogy meg kell védeni ezeket” – írta ki a Facebook-oldalára Sebastian Kurz osztrák kancellár az esetről értesülve. Az újságírók akkor sérülhettek meg, amikor a csendőrök támadást indítottak a közelükben levő agresszív demonstrálók felé. Az ORF szóvivője azt közölte, hogy az osztrák operatőrt a csendőrök gumibotokkal ütlegelték, és akkor hagyták abba, amikor többször is felkiáltott, hogy ő újságíró. A honlapon fellelhető cikk szerint Andreas Wrabetz, a csatorna igazgatója is felháborodásának adott hangot. Szerinte könnyen meg lehetett különböztetni a tévés stáb tagját a tüntetőktől, és egy uniós országban elvárható, hogy a karhatalom ne támadjon rá a sajtó képviselőire.
(news.ro, Agerpres, Transindex)
A Hajdú-Bihar megyei Balmazújvárosban azért kellett időközi választást kiírni, mert a polgármestert, Veres Margitot (független) áprilisban hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt jogerősen öt év börtönre ítélték. A településen 14 137-en jogosultak szavazni, ők négy jelölt közül választhatnak. A jelöltek közül három függetlenként indul, egy pedig a Magyar Munkáspárt színeiben.
A Fejér megyei Felcsúton szintén polgármestert választanak, mert a település vezetője, Mészáros Lőrinc (Fidesz-KDNP) áprilisban lemondott tisztségéről. A voksoláson két jelölt indul, egyikük a Fidesz-KDNP jelöltjeként, a másik pedig függetlenként. A falu választói névjegyzékében 1507-en szerepelnek.
A Vas megyei Sorkikápolnán az időközi választást a polgármester halála miatt írták ki. A tisztségért két független jelölt indul, a faluban 205 választásra jogosult adhatja le a voksát.
Hszincsiang-Ujgur tartományban a kommunista Kína megalakulása idején (1949) a lakosság döntő többsége muszlim volt, nagyrészük ujgur nyelven beszélt. A kínaiak mindössze a lakosság 10%-át tették ki. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a többség immár kínai az északnyugati tartományban. A politikai és gazdasági pozíciókat szinte kizárólag kínaiak foglalják el ebben a határtartományban, ahol az iszlamista terrorizmus olykor felüti a fejét.
2001. szeptember 11 után az iszlamista terrorizmus megerősödött: Oszama bin Laden hadseregében egész ujgur dandár harcolt. Egy ízben fegyveres lázadás tört ki Urumcsiban. A tartomány fővárosában pogrom kezdődött a kínaiak ellen, akik közül sokat megöltek. A kínai hadsereg brutális akciókkal állította vissza a rendet. Azóta mindenfajta ujgur nemzetiségi akciót terrorizmusnak bélyegeznek meg Pekingben.
Rendkívüli mértékben megerősítették a hadsereget és a fegyveres rendőrséget a lázongó tartományban. A laogaj – a kínai gulag rendszer – ősrégi találmány, melyet a kommunisták csak továbbfejlesztettek. Hivatalosan a rendszert felszámolták. Ezt maga Hszi Csin-ping elnök jelentette be, akinek édesapját – a kommunista párt magasrangú vezetőjét – több mint egy évtizeden át tartották ilyen lágerben. Amikor szabadult, akkor nem ismerte meg a saját gyermekeit, akik különben más táborokban éltek. A lágerek rendszerének felszámolása nem vonatkozik a „különleges esetekre”.
Kínában rendkívül szigorú a terrorizmusellenes törvény. A rendszerellenes akciókat Hszincsiang-Ujgur tartományban ennek alapján ítélik meg. A potenciális terroristákkal szemben preventív eljárásokat alkalmaznak, így lehetséges, hogy sok ujgur család a titkos lágerekben éljen. Ennek ellenére az ENSZ bizottsága által említett 2 milliós szám kissé magasnak látszik – még Kína hatalmas méretei mellett is. A legtöbb esetben valószínűleg arról van szó, hogy a problematikus körzeteket a hadsereg és a rendőrség megpróbálja légmentesen elzárni az ország többi részétől. Ebben az esetben a családok a régi helyen élnek, de semmit sem tehetnek anélkül, hogy erre engedélyt kérnének. Ez is igen szigorú rendszer, de nem jelenti a családok szétválasztását, mint a régi laogaj szisztéma.
Kínában több mint 50 millió muszlim él. Ezért az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt mindent elkövet annak érdekében, hogy megakadályozza az iszlamista terrorista szervezkedést. Hszincsiang-Ujgur tartományban az a probléma, hogy a nemzeti és a vallási ellenállás egymást erősíti. A muszlim vallású kínaiak, a hujok – számuk több mint 10 millió – jóval kevesebb gondot okoznak, mint az ujgurok, akik ragaszkodnak saját nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Az ujgur nyelv a török nyelvcsaládhoz tartozik, a kínaihoz semmi köze sincsen.
Magyar Bálint egy interjúban azt állította, hogy Magyarországon vannak háziasított, domesztikált pártok, amelyek közvetlen Fidesz irányítás alatt állnak. Szerinte ilyen az LMP és részben az MSZP. Ön szerint igaza van Magyar Bálintnak?
Szavazzon!
A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dan belügyminisztertől, és büntetőjogi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a vétkesek felelősségre vonása érdekében. Augustin Lazar legfőbb ügyész közölte, hogy a katonai ügyészség már hivatalból bűnvádi eljárás indított a csendőrség erőszakos tömegoszlatásának kivizsgálására.
Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a „civil megmozdulást eltérítő”, garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”, akiknek az azonosítását a titkosszolgálattól várja. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbálnak hasznot húzni.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben válaszolt, amelyben elítélt minden olyan „összeesküvés-elméletet”, amellyel a szolgálatot be akarják vonni a politikai csatározásokba.
A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely ellen a külföldről hazatért román vendégmunkásuk pénteki nagyszabású tüntetésüket meghirdették – bocsánatkérést követelt Iohannistól, amiért az államfő vádaskodásával szerinte „aláássa az állami hatóságok tekintélyét” és ezzel úgymond a rendfenntartók elleni támadások folytatását bátorítja.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke külön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az ellenzék és az államfő által támogatott szervezett csoportok az ország alkotmányos rendje ellen intézzenek támadást” a főváros szívében, a kormány épülete előtt. Párttársai is Iohannisra mutogatnak: Liviu Pop szenátor szerint az államfő tartozik magyarázattal, amiért „a szavazói” csendőröket vernek.
Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a rendfenntartó erők, a futball-huligánokkal összejátszva előre eltervezett módon provokáltak erőszakot a diaszpóra pénteki tüntetésén, hogy lejárassák a nagyszabású kormányellenes megmozdulást.
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a demokrácia gyásznapjának nevezte a péntekit, amikor az állampolgárok szolgálatára felesküdött csendőrség a kormánypárt eszközévé silányult. „Ide vezet az, mikor büntetett előéletű alakok kerülnek az ország élére” – sommázta az ellenzéki pártvezér, a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt, és újabb korrupciós perben vádlottként szereplő Liviu Dragnea PSD-elnökre utalva.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben rámutatott: az RMDSZ elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, mert senkinek sincs joga a polgárok szabad véleménynyilvánítását erőszakkal megakadályozni, sem a csendőrségnek, sem az erőszak kiprovokálásának szándékával Bukarestben utcára vonult csoportoknak.
A politikusok – ellenfeleikre mutogatva – valamennyien az erőszak megfékezését, a vétkesek felelősségre vonását sürgetik. Közben a közösségi portálokon ellenzéki csoportok újabb kormányellenes demonstrációt hirdettek szombat estére a kormány székháza elé, a Victoria-téren pedig már a koradélutáni órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők.
