Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Bréking nyúz, 2018. 09. 15. – Tudósítás a másik valóságból

0

Lassan múlik a Sargentini-sokk, visszatér az élet a rendes kerékvágásba, lehet megint migránsozni, megszokta már a magyar, hiányolná, ha nem kapná meg a mindennapi betevő migránsát. Mari néni, Józsi bácsi, eszükbe se jusson Svédországba menni, rettentő hely lett a migránsok miatt, az összes svéd retteg és fél, Malmőben már nappal sem mernek kimenni az utcára az emberek, mindenki odahaza van, a legtöbb helyen már nincs is utca, minek, ha nem használja senki.

Tessék itthon maradni, mert mindenhol jó, de a legjobb ott, ahol hamarosan megint lesz nemzeti konzultáció. Miközben Orbán Trumphoz törleszkedik, a több brosúrával lemaradt PestiSrácok azon sivalkodik, hogy Amerika messze van, de nem eléggé. Valaki szólhatna nekik, hogy a főnök mostanában nem vevő az ilyen szövegekre.

Még a rendőrök is félnek Svédországban

„Svédországot teljesen megváltoztatta a bevándorlás az elmúlt években. Több nagyvárosban vannak  migránsnegyedek, ahol már csak bevándorlók élnek. Mindennaposak a lövöldözések, a nemi erőszakok, a gyújtogatások. A munkanélküli bevándorlók állami segélyekből élnek, miközben az adott negyedekben virágzik a feketegazdaság. Svédországban élő magyarok nyilatkoztak nekünk, hogyan változott meg az ország az elmúlt évtizedekben.

Sok helyre fényes nappal sem mernek bemenni a svédek Malmőben. Ezek olyan helyek, amelyeket megszálltak a migránsok, és no-go zónákat alakítottak ki.

De nincs ez másként Göteborgban sem, ahol naponta törnek ki verekedések. Több helyre még a rendőrök is alig mernek bemenni. Itt több nőt is zaklattak már szexuálisan. A választás előtti utolsó napon kameránk előtt vittek el több migránsbarát szociáldemokrata szimpatizánst a Svéd Demokraták egyik utolsó kampányrendezvényéről. A bevándorlásellenes svéd demokraták szeretnének rendet tenni az országban, és megállítani a migránsáradatot.” (Origo: Így döntötték össze a migránsok a békés Svédországot).

Családbarát Dömötör

„A kormány nem titkolt célja, hogy Magyarországot családbarát hellyé tegye, az ehhez szükséges további lépéseket egy nemzeti konzultáció keretében szeretnénk közösen eldönteni”- mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki  Kabinetiroda parlamenti államtitkára szombaton Tatán, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) hagyományos őszi találkozóján. Hozzátette, hogy a konzultáció előkészítése már gőzerővel zajlik, pár héten belül el is indul.

Szeretnénk az a hely lenni Európában, amely bebizonyítja, hogy az önfeladásnak nincs helye, és saját erőnkből is képesek vagyunk megerősíteni közösségeinket, az erős családok pedig Európa megújulásának pótolhatatlan főszereplői”. (888: Pár héten belül indul a új Nemzeti Konzultáció).

Talonban tartott alternatív ellenzék

„USA külügyminisztériuma csodálatos szervezet, a világ minden országára tart talonban egy alternatív ellenzéket, akit aztán a demokrácia helyreállítása esetén hatalomba lehet segíteni. Óriási szerencsénkre Magyarország esetében Fekete-Győr András és Szél Bernadett az a két jövendőbeli politikai potentát, akit megtaláltak. Mint az közismert, mindkettőjüknek hasít a karrierje, mély nyomokat hagytak a választópolgárok lelkében, akik a jövő nagy reménységeiként tekintenek rájuk. Bizonyára ezért nem szavaztak rájuk most.

Más okát el sem tudjuk képzelni.

Hogy addig se unatkozzanak, elnyertek valami amerikai ösztöndíjat olyan tudás megszerzésére, ami hazahozható. Fegyőr András az International Visitors Leadershipprogram ösztöndíjasa lesz. Az ösztöndíjat korábban Antall József és Horn Gyula is megkapta, akárcsak Tony Blair, Margaret Thatcher, Gerhard Schröder, Willy Brandt vagy Nicolas Sarkozy. Hát nem nyugodtam meg. Ennek a felsorolásnak szinte mindegyik tagja látványosan bukott meg, miután rendesen tönkretette az országát.” (PestiSrácok: Amerika messze van, de nem eléggé – avagy Szél és Fekete-Győr diverzáns-képzésen).

A józan ész irtózatos bukása: tíz éve tört ki a gazdasági világválság

0

Tíz évvel ezelőtt, 2008. szeptember 15-én jelentett csődöt a Lehman Brothers, s ezt követően viharos gyorsasággal süllyedt a nagy gazdasági világválság (1929-1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

A negyedik legnagyobb amerikai befektetési bankcsoportnak és egyben a világ vezető brókercégének összeomlása katasztrófa szélére sodorta a nemzetközi pénzügyi rendszert, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés.

A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügy támogatással lehetett megállítani.

Számos brit bank is – például a Royal Bank of Scotland – csak adófizetői pénzekkel tudott talpon maradni. Az amerikai kongresszus stabilizációs csomagot fogadott el, egyebek között egy 700 milliárd dolláros mentőprogrammal, amellyel bajba került nagybankokat, pénzügyi szolgáltatókat és autóipari vállalatokat is megsegítette.

A 25 ezer alkalmazottat foglalkoztató, több mint 150 éves Lehman Brothers 2008 szeptemberében már 691 milliárd dolláros adósságteher alatt roskadozott a „nem elsőrendű” (subprime) jelzáloghitel-piaci alapú származékos befektetési eszközök miatt. Pár hét alatt sorra kihátráltak mögüle a befektetései alapok, egyre többen dobták piacra a Lehman-részvényeket, a

szektortársakkal kudarcba fulladtak a tárgyalások, és a kormány nem segített.

A New York-i tőzsde irányadó indexe, a Dow Jones értéke 500 ponttal zuhant, ami a legnagyobb csökkenés volt a Világkereskedelmi Központ ikertornyait leromló 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta. A bank egyik londoni alkalmazottja arról beszélt, hogy nem tudtak semmiről, váratlan volt az összeomlás. Mások viszont, mint például Lawrence McDonald volt bróker, a pénzintézet csődjéről 2009-ben megjelent, A józan ész irtózatos bukása című könyv társszerzője úgy vélte, hogy a Lehman vezetői jó ideje tudtak arról, hogy túlzott kockázatokat vállaltak a haszon rövid távú növelésének érdekében.

A hatóságokat egyszerre érték súlyos bírálatok amiatt, hogy feláldozták a Lehmant, másfelől viszont megmentettek más bankokat, mint például az ugyancsak tisztán brókerprofilú, azaz csak önálló brókertevékenységre épülő banki modell alapján működő Goldman Sachsot.

Timothy Geithner, a Federal Reserve New York-i tagbankjának akkori vezetője egy nemrégen adott nyilatkozatában rámutatott: a Lehman Brothers nagyon gyenge volt a többi pénzintézethez képest, és azokban a vészterhes időkben nagyon nehéz lett volna találni bárkit, aki elég stabil lett volna ahhoz, hogy mentőövet dobjon neki. Mások viszont úgy vélik, hogy a Lehman a hatalmas politikai nyomás áldozata lett, mert a közvélemény nehezen emésztette meg, hogy a Wall Street óriásait az adófizetők pénzén mentették meg.

Gyurcsány: Magyarországnak lúzer miniszterelnöke van

1

Európai magyarok” – ezzel a címmel tartott évadnyitó beszédet tartott Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. A DK elnöke szerint nemzeti, demokratikus ellenállásra van szükség.

 

A DK elnöke Orbán Viktor mellett azokat is bírálta, akik nem szavazták meg a Sargentini-jelentést. Szerinte akik nem voltak ott a Sargentini-jelentés voksolásakor vagy tartózkodtak, azok nem tekintetők a magyar ellenzék becsületes, tisztességes részének.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint Magyarországnak lúzer kormányfője és lúzer kormánya van. Szerinte Orbán itthon lophat, csalhat, hazudhat és hatalomban tarthatja magát, de Európában elveszítette a becsületét. A Fidesz azt próbálja láttatni, hogy a menekültválság az Európai Unió legnagyobb problémája,

ez azonban hazugság, mert a válság véget ért.

Gyurcsány Ferenc szerint a diktatúrákat nem parlamentek, hanem a szervezett népakarat szokta megbuktatni. Ilyen szervezett népakarat buktatta meg a kormányt Belgrádban, Kairóban, legutóbb pedig Pozsonyban. És ez a szervezett népakarat kényszerítette visszavonulásra a magyar kormányt az elmúlt években az internetadó, a vasárnapi boltzár és az olimpia esetében.

A szavak háborúja a koreai félszigeten

0

Mike Pompeo külügyminiszter azzal vádolta meg Oroszországot, hogy tudatosan lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, kijátszva az embargót, melyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendelt el. A szankciók szükségesek ahhoz, hogy Észak-Korea végrehajtsa atomfegyvereinek leszerelését, melyre ígéretet tett júniusban – tette hozzá.

Pompeo, akinek útját Phenjanba az utolsó pillanatban fújta le Trump elnök, a maga részéről Kínát vádolta azzal, hogy lassítja Észak-Korea atomfegyver mentesítését, mert így akar bosszút állni a kereskedelmi háborúért. Washington bejelentette: feketelistára helyez egy kínai informatikai céget, mely kereskedik Észak-Koreával a szankciók ellenére. Ugyancsak feketelistára került a kínai cég orosz leányvállalata és észak-koreai irodájának főnöke is.

Oroszország és Kína a júniusi amerikai-észak-koreai csúcstalálkozó után azt javasolta: enyhítsék a szankciókat. Ehelyett Trump egy évre meghosszabbította a szankciókat Észak-Koreával szemben. Válaszul Kim Dzsongun leállította a leszerelési folyamatot. Mike Pompeo külügyminiszter most azt hangsúlyozta: a viszony Washington és Phenjan között továbbra is jó. A problémát a két nagy szövetséges, Kína és Oroszország jelenti. A két nagyhatalom közben közös hadgyakorlatot tart a Távol-Keleten. Mind Putyin mind Hszi Csinping megerősítette: Amerikával szemben egyre jobban együttműködnek!

Közben azonban jól halad előre a békülési folyamat a két Korea között. Mindkét fővárosban bejelentették, hogy déli diplomáciai képviselet nyílik Észak Koreában. Ezt nem nagykövetségnek nevezik, hanem összekötő irodának és nem Phenjanban nyílik meg, hanem Keszonban, a fegyverszüneti vonal közelében.

Keszonban működik az a különleges gazdasági körzet, melyben jobb időkben 50 ezer észak-koreai munkás dolgozott dél-koreai tőkével és technikával. Most a szankciók miatt alig megy az üzlet, hiszen, ha valaki itt befektet, akkor automatikusan kizárja magát a hatalmas amerikai piacról. Ezt kevesen kockáztatják. Dél-Korea mindenesetre készen áll arra, hogy hatalmas pénzekkel beszálljon Észak fellendítésébe, ha megszűnnek a szankciók.

Erről is tárgyal hamarosan Phenjanban Dél-Korea elnöke. Idén ez lesz már a harmadik koreai csúcstalálkozó, amely előkészíthet egy újabb Trump-Kim találkozót. Az USA, Oroszország és Kína ellentétei a legplasztikusabban a koreai félsziget kapcsán mutatkoznak meg, de szerencsére nem háborús formában, mint 1950 és 53 között. Ez a szavak háborúja – ahogyan azt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter harcias nyilatkozata is mutatja.

Kínában tárgyal és házal a venezuelai elnök

0

Li Kocsiang kínai miniszterelnök minden támogatást megígért Venezuela elnökének, de konkrétumokba nem bocsátkozott. A hírek szerint elsősorban arról folyik az alkudozás Pekingben, hogy meghosszabbítsanak egy 5 milliárd dolláros kölcsönt, melynek visszafizetésére Venezuela képtelen.

Nicolas Maduro elnök nagy nővérnek nevezte Kínát. A Tienanmen téren háromszor meghajolt Mao elnök mauzóleuma előtt. Venezuela a vele ellenséges Amerikával szemben Kínában és Oroszországban keres támogatást. Csakhogy ennek ára van. A kínaiak és az oroszok szépen csendben felvásárolják a földeket és az értékes ingatlanokat, legfőképp pedig az olajipart, mely Venezuela legfontosabb gazdasági ágazata.

Venezuela mélyrepülése akkor kezdődött, amikor az olaj árfolyama drámai mértékben csökkent.

Trump hatalomra kerülésével végképp kiéleződött a viszony Washington és Venezuela között. Az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára még egy katonai inváziót sem zár ki Venezuelában. Minthogy Kína és Oroszország támogatja Venezuelát, a katonai invázió távolról sem jelent biztos megoldást. Annál is kevésbé, mert senki sem tudja, hogy mi következne utána. A gazdasági csőd ugyanis egyértelmű: az IMF szerint az év végéig az infláció elérheti az egymillió százalékot!

A lakosság tömegesen menekül a szomszédos latin-amerikai államokba, illetve Spanyolországba.

Így érthető, hogy Venezuela elnöke Kínában házal némi támogatásért.

A kínaiak nagyok az ígérgetésben, de pénzt általában csak akkor adnak, ha abból nekik is hasznuk származik. Így várható, hogy Venezuela mélyrepülése Nicolas Maduro elnök pekingi látogatása után is tovább folytatódik.

Levelet írt az MTA elnöke a kutatókhoz

0

Az elmúlt héten még arról szóltak a hírek, hogy megszakadtak a tárgyalások a Magyar Tudományos Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Már akkor is jelezték, hogy a tárgyalások felfüggesztése csak Palkovics László miniszterre vonatkozott, és az MTA kifejezte szándékát, hogy a kormánnyal tovább folytatják az egyeztetéseket. Miután ez megtörtént, Lovász László, a MTA elnöke levelet írt a kutatókhoz.

Szeptember 12-én az MTA szakértői munkacsoportja fogadta az ITM szakértőit, hogy a kutatóintézet-hálózat zökkenőmentes működésének jogi-gazdasági hátteréről egyeztessenek. A megbeszélés eredményeképpen a felek megállapították, hogy a finanszírozás feltételei az elfogadott költségvetési törvény szerint adottak, és kialakítják a költségvetési törvény végrehajtásának jogi-igazgatási feltételeit. A fejezet – beleértve természetesen az intézethálózatot is – 2019. évi költségvetésének tervezése a jogszabályokban előírt módon és határidőkkel, a megelőző évekkel azonos módon megtörténik. Az intézmények jövő évi finanszírozását véglegesen megállapodásban fogják rendezni.

A jelenleg aktív akadémiai kiválósági pályázati projektek (Lendület program, Prémium posztdoktori program, Fiatal kutatói pályázat, Kiválósági Együttműködési Program, támogatott kutatócsoportok) támogatása az Akadémián belül, akadémiai támogatással zavartalanul folytatódhat, az eredeti támogatói döntéseknek és futamidőknek megfelelően.

Ehhez a szükséges költségvetési keretet az ITM biztosítja az Akadémia számára. Az akadémiai kutatóhelyeken működő Lendület-kutatócsoportok támogatásának intézményi beépülésére is a hatályos akadémiai szabályozások szerint lesz lehetőség. Az MTA által támogatott egyetemi kutatócsoportok 2019. július 1. és 2024. június 30. közötti időszakára kiírt pályázati eljárás a 2018. júniusban megjelent felhívás szerint, a tervezett támogatási keret figyelembevételével lefolytatható.

A megállapodások után az ITM szakértői tájékoztatást adtak az innovációs rendszer átalakításáról. Az ITM álláspontja, hogy az új rendszer bevezetését az alap- és alkalmazott kutatást végző intézmények átvilágítása és értékelése előzze meg. Ezt az állami intézmények esetében az ITM a saját hatáskörében bonyolítja le, az MTA intézethálózata esetében ugyanezt az MTA-tól várja. Az átvilágítás lefolytatása előtt az intézményi struktúrát érintő döntések nem történnek.

Az ITM a továbbiakban a fentiek megvalósításának módszertanáról és a megvalósítás időbeli ütemezéséről kíván tárgyalni.

Ezt követően Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben tájékoztatta az intézmény kutatóit az eddig megállapodásról, valamint a kialakult helyzetről. Lovász László levelét itt közöljük.

Tisztelt Kutatótársam!

A  Magyar  Tudományos  Akadémia  (MTA)  és  az  Innovációs  és  Technológiai  Minisztérium  (ITM) munkatársai  között  2018.  szeptember  12-én  szakértői  szintű  egyeztetés  zajlott.  Az  MTA munkacsoportja  a 2018. szeptember 11-i  elnökségi határozatban foglaltaknak megfelelően képviselte az

Akadémia szempontjait. A határozat szerint „az Elnökség megismerte az MTA elnökének előterjesztését az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) folytatott tárgyalásokról a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei finanszírozásának tervezett átalakításával kapcsolatban,  és fenntartja korábbi 31/2018 (VI.  15.), 32/2018 (VI.  26.),  valamint 42/2018. (VII.  25.) számú határozatait. Az Elnökség az intézethálózat bármely megcsonkítását vagy akár egyoldalú intézkedésekkel történő szervezeti átalakítását elfogadhatatlannak tartja. Ha megalapozott átalakítási igény merül fel, az intézetek alapfeladatában és finanszírozásában bekövetkező lényeges

változásokat csak nemzetközi mérce szerinti, nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás alapján tartja elfogadhatónak”.

A  kutatóintézet-hálózat  zökkenőmentes  működésének  jogi-gazdasági  hátteréről,  a  kiválósági  alapon odaítélt pályázatok és projektek tárgyában folytatott egyeztetés részeredményeiről, és az ITM szakértői által az innovációs rendszer átalakításáról adott tájékoztatásról levelem mellékletében olvashatnak. A szakértői szintű egyeztetésen elhangzott részeredményeket és az elhangzott tájékoztatást, az Elnökség fent említett határozatainak tiszteletben  tartása  mellett, a  tárgyalások folytatására alkalmas kiindulási pontnak  tekintem.  A  tárgyalások  eredményeiről  az  Elnökség  tagjait  és  a  kutatói  közösséget folyamatosan tájékoztatom.

Budapest, 2018. szeptember 14.

Üdvözlettel, Lovász László

A Nézőpont a kormány migrációs politikájáról kérdezte a magyarokat

0

Hiába fogadta el az Európai Parlament a héten a Sargentini-jelentést, a magyar választók kétharmados többsége továbbra is támogatja a kormány migrációs politikáját – ez derül ki a kormányhoz közeli Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából.

A 2015. szeptember 15-én létesített határzár felállításának harmadik évfordulóján, hat és fél millió magyar jó döntésnek tartja a kerítést, a kvótákat pedig még ennél is többen utasítják el. A kormány migrációs politikájának támogatottsága három éve kiemelkedően magas szinten stabilizálódott.

A 2016-os népszavazási kérdést illetően még mindig egységesnek mondható a választókorú magyar népesség álláspontja.

A megkérdezettek 86 százaléka nem támogatja, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül telepítsen be Magyarországra nem magyar állampolgárságú személyeket, ellenkező véleményen mindössze 7 százalék van. A kvótaellenesek aránya állandónak mondható, a referendum óta folyamatosan 80 százalék felett van. A menekültek kötelező betelepítésének támogatottsága Budapesten 14 százalék, azonban minden más társadalmi csoportban (a nemet, az életkort, az iskolai végzettséget és a településtípust vizsgálva) egytized alatt marad a kvóták támogatóinak hányada.

Az immáron három éve álló határkerítés felépítésével a megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább egyetért. Ez azt jelenti, hogy a nyolcmilliós választókorú népességből 6 és fél millió embert maga mögött tudhat a kormány ebben a kérdésben. 2015 nyarán ugyanez az arány még 50 és 60 százalék között ingadozott. Az őszi kerítésépítés heteiben emelkedett 70, majd azt követően 80 százalék fölé, azóta pedig ezen a szinten van.

A kormány határpolitikájával a választók háromtizede nagyon, további 38 százaléka pedig inkább elégedett, összességében tehát a lakosság bő kétharmada a kabinet mögött áll ebben a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy nyolcmillióból öt és félmillió ember támogatja a kormánypártok migrációs politikáját. Az inkább elégedetlenek aránya 16, míg a nagyon elégedetleneké 10 százalék.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 97 százaléka támogatja a kerítést, de a jobbikosok 94 és még a baloldaliak 57 százaléka is egyetért a határzár szükségességével. Összességében az ellenzéki pártok szavazóinak közel 70, az ismeretlen pártpreferenciájúak 80 százaléka osztja a kormány álláspontját ebben a kérdésben.

Az elégedetlenek tábora is két részre oszlik, egyik fele túl kevésnek, másik fele túl soknak tartja az eddigi lépéseket, ez derül ki egy másik kérdésre adott válaszokból. A kormány eddigi, illegális határátlépésekkel szembeni intézkedéseit a válaszadók 66 százaléka megfelelőnek tartja, 12 százalék gondolja úgy, hogy túl keveset tett a magyar vezetés a határok védelméért, míg 14 százalék azoknak az aránya, akik túl szigorúnak tartják az eddigi lépéseket. Az első elégedetlen csoportot a Jobbik-szimpatizánsok, míg az utóbbit a különböző baloldali pártok szavazói dominálják. inkább elégedett, összességében tehát a lakosság bő kétharmada a kabinet mögött áll ebben a kérdésben. Ez azt jelenti, hogy nyolcmillióból

öt és félmillió ember támogatja a kormánypártok migrációs politikáját.

Az inkább elégedetlenek aránya 16, míg a nagyon elégedetleneké 10 százalék.

A Fidesz-KDNP szimpatizánsainak 97 százaléka támogatja a kerítést, de a jobbikosok 94 és még a baloldaliak 57 százaléka is egyetért a határzár szükségességével. Összességében az ellenzéki pártok szavazóinak közel 70, az ismeretlen pártpreferenciájúak 80 százaléka osztja a kormány álláspontját ebben a kérdésben.

Kurz, a megbízhatatlan labanc

0

A Die Presse bizalmas értesülésekre hivatkozva írja, hogy Orbán a velencei frakcióülésen így nevezte az osztrák kancellárt. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját.

Az osztrák lap így értékeli a magyar helyzetet: Mintha bedobták volna a gyeplőt a lovak közé, olyan vehemensen támadja a kormány közeli magyar sajtó az osztrák kancellárt, miután annak párttársai támogatták a magyar kormány elleni indítványt az Európai Parlamentben. Orbán Viktor a nyilvánosság előtt megértő hangot ütött meg, bár megjegyezte, hogy Bécs tanúsíthatott volna több bátorságot is a Sargentini-jelentés kapcsán.

Bizalmas értesülések szerint viszont a velencei frakcióülésen már megbízhatatlan labancnak nevezte Kurzot. Azt veszi rossz néven tőle, hogy az nyíltan Magyarország ellen foglalt állást, ám erről nem értesítette előre magyar kollégáját. Az újság szerint az osztrák kormányfőnek erre három oka is volt: középen kívánt maradni, ugyanakkor világosan ki akarta nyilvánítani, mennyire fontosnak tartja a jogállamiságot. Másodszor lépését összehangolta Weberrel, végül pedig az ÖVP-képviselők amúgy is az eljárás megindítása mellett voksoltak volna.

A Die Presse helyet ad az Orbán-hívek véleményének is. Így idézi Magyarország volt bécsi nagykövetét, aki szerint kedden-szerdán politikai kirakatper zajlott Strasbourgban Magyarország ellen. Szalay-Bobrovniczky Vince, aki jelenleg államtitkárként a civil és társadalmi ügyek felelőse a miniszterelnöki hivatalban, úgy gondolja, hogy mivel Kurz kancellár hasonló migrációs politikát folytat, mint a magyar kormány, nem volt logikus, hogy a néppárti EP-képviselők a jogállami eljárás megkezdése mellett szavaztak.

A Die Presse interjúalanya megerősítette, hogy a Fidesz az Európpai Néppártban kíván maradni, hacsak ki nem rakják. De az EP-választáson konzervatív színekben indul. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miért keresi szélsőjobbos vezetők társaságát, az volt a válasz, hogy Salvinival és az Osztrák Szabadságpárttal a migráció ügyében közös a nevező, de a magyar fél tárgyal mindenkivel, aki támogatja a politikáját. Ám most egy kicsit csalódott, mert idáig ezt hitte az osztrák kancellárról is.

Az államtitkár hazugsághalmaznak minősítette a Sargentini-jelentést, szerinte az annyit sem ér, mint a papír, amelyre nyomták. Úgy folytatta: ezek után még az is kérdéses, egyáltalán komoly intézmény-e az Európai Parlament, illetve a Bizottság. Ami pedig a Néppárt frakcióvezetőjét illeti, neki azt hányta szemére Szalay-Bobrovniczky, hogy Weber feladta a politikai eszményeit, mert a Bizottság elnöke kíván lenni. Egyben tagadta, hogy Orbán Viktor nem tanúsított volna kompromisszumkészséget a civilek és a CEU ügyében. Időben elküldte a válaszait Brüsszelbe. Ugyanakkor nem gondolná, hogy a kormány rosszul mérte volna fel a hangulatot Strasbourgban, ám másra kapott felhatalmazást a szavazópolgároktól. De mint mondta, itt az EP bosszút akart állni, a háttérben Soros és barátai húzódnak meg. Az okokról úgy gondolja, hogy bizonyos erők szeretnék bedönteni az európai jogrendet. Az uniós szavazati jog megvonásától azért nem tart, mert a nép támogatja a kormányt, ezért a Fidesz toronymagasan nyeri meg a májusi választást. Semmi más nem számít.

Die Presse/Szelestey Lajos

Árulással vádolják Köves Slomó egyházát

0

A legnagyobb magyarországi zsidó szervezet „A MAZSIHISZ nem árulja el a magyar zsidó közösséget” című közleményében reagált arra a hírre, hogy a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Zsidó Hitközség lett a tulajdonosa és működtetője a sok vitát kiváltó Sorsok Házát. (A Sorsok Háza körüli vitákról és az azzal kapcsolatos fejleményekről a Független Hírügynökség is beszámolt.)

A MAZSIHISZ szerint az utóbbi hónapokban végképp világossá vált, „mi fontos nekünk és mi fontos a Köves Slomó által vezetett Egységes Magyarországi Izraelita Zsidó Hitközségnek.” Szerintük a helyzet egyértelmű: az EMIH-nek nem a történelmi hitelesség, nem a magyar zsidó közösségi emlékezet és nem a magyar zsidóság a fontos, hanem a közpénzek és ingatlanok megszerzése.  Ez világos stratégia, ami szembe megy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) törekvéseivel és a magyar zsidó közvélemény értékrendjével.

A MAZSIHISZ egyik alapintézménye a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár. A legjelentősebb holokauszttal foglalkozó nemzetközi intézmények természetes partnere. A MAZSIHISZ elkötelezett a holokauszt hiteles bemutatásában, ezért

a Sorsok Háza néven Köves Slomó és Schmidt Mária által most meghirdetett koncepciót elutasítja és attól elhatárolódik,

nem hajlandó a múlt megtagadásával a jövőt feláldozni.

A közösségi emlékezet és a hiteles történelmi kutatások megerősítésére, bátorítására, a Mazsihisz 10 millió forintos induló összeggel pályázati keretet különít el, hogy segítse a kutatók, intézmények, civil szervezetek munkáját.

A MAZSIHISZ feladatának tekinti a Tórához, a kulturális örökségünkhöz közelíteni a magyar zsidó közösség tagjait, érdekvédelmi munkával megteremteni az otthonosság légkörét, erősödő intézményeinkkel a tanulás, a gyógyulás és a tájékozódás lehetőségeit.sor

Mi történik Németországban?

0

Újabb és újabb hullámokat vetnek a chemnitzi tüntetések és az azt követő fejlemények Németországban, ahol a chemnitzi tüntetésekről eltér az államfő és a belügyminiszter véleménye. Ez utóbbi szerint azonban nincs kormányválság.

Tűrhetetlen, hogy a parlamentben az Alternative für Deutschland (AfD) azt követelte, csökkentsék Frank-Walter Steinmeier államfő költségvetését arra hivatkozva, hogy a gyűlésén radikális dalokat énekeltek – szögezte le Horst Lorenz Seehofer német belügyminiszter. A szociáldemokrata államfő Chemnitzben az antifasiszta tüntetők gyűlésén vett részt. A demonstrálók a szélsőjobboldali akciók ellen tiltakoztak a volt kelet-német városban, Chemnitzben.

Seehofer korábban azt mondta, hogy maga is részt vett volna azokon a tüntetéseken, melyeket a szélsőjobboldal szervezett Chemnitzben, ahol két migráns leszúrt egy helyi polgárt.

Ám a DPA hírügynökségnek most adott interjújában kiállt a szociáldemokrata államfő mellett, s cáfolta, hogy kormányválság lenne.

Csütörtökön rendkívüli ülést tartottak a kormánypártok vezetői az Alkotmányvédelmi Hivatal főnökének ügye miatt. A szociáldemokraták azt követelték: Seehofer váltsa le Hans-Georg Maassent az Alkotmányvédelmi Hivatal éléről, mivel a belső elhárítás főnöke együttműködött az AdF-fel, adatokat szolgáltatott a szélsőjobboldali pártnak. A chemnitzi tüntetések kapcsán pedig azt állította: manipulálták a videókat, amelyek a neonácik brutális fellépését mutatták az egykori Karl Marx Stadtban.

Angela Merkel kancellár elítélte az Alkotmányvédelmi Hivatal elnökének viselkedését, de leváltásáról a döntést a jövő hétre halasztották. Seehofer belügyminiszter ugyanis a CSU vezetőjeként sok tekintetben szembenáll az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetőjének leváltását követelő szociáldemokratákkal. Seehofer nincs könnyű helyzetben, mert

Bajorországban hamarosan választások lesznek, és az AfD megszorongathatja a CSU-t, amely évtizedek óta kormányozza Németország egyik legnagyobb tartományát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK