A katolikus egyházzal kapcsolatos, sokszor botrányosnak minősíthető híradások újra és újra jelzik a Szent Ágostonnak tulajdonított mondás, az „Ecclesia semper reformanda” elv időszerűségét. Nevezetesen azt, hogy az egyház mindig és minden időben megújulásra szorul. Ebben a vonatkozásban kell értelmeznünk Ferenc pápa erőfeszítéseit is, amelyek azonban folyamatosan ki vannak téve az egyház konzervatív körei részéről támadásoknak és kemény kritikáknak.
Legutóbb egy érsek, Carlo Maria Vigano, volt amerikai nuncius, a világsajtót bejáró levele szólította fel lemondásra a pápát, arra hivatkozva, hogy miközben a dublini Családok Világtalálkozóján a katolikus egyházfő szörnyűségnek nevezte a papok által elkövetett szexuális zaklatásokat és a visszaélések áldozataival is találkozott, ő maga is bűnös egy ilyen jellegű ügy eltusolásában.
A levél nyilvánosságra hozatalának időpontja sem tekinthető véletlennek: az érsek éppen akkor állt elő a pápa elleni váddal, amikor a katolikus egyházfő az egyház megtisztulását szorgalmazta. De a levél tartalma is számos ellentmondást tartalmaz, amelyre a megjelenést követően az elemzők is rámutattak.
Ugyanakkor tudnunk kell, hogy Vigano érsek egyike azoknak a főpapoknak, akik a 2016 tavaszán megjelent „Amoris laetitia” (A szeretet öröme) című apostoli buzdítást, amely többek között az újraházasodott elváltakkal való lelkipásztori törődéssel is foglalkozott, teológiai tévedéssel vádolták.
Anélkül, hogy részletesen tárgyalni akarnánk az egyébként a széles tömegek számára nehezen érthető teológiai megfontolásokat, annyit mindenképpen meg kell jegyeznünk, hogy az említett dokumentum nem a házasság felbonthatatlanságának tanítását relativizálja, hanem az egyéni szempontok és élethelyzetek sajátosságaira hívja fel a figyelmet, és kellő tapintattal és megértéssel kívánja orvosolni a korábban egyértelműen az egyház közösségéből kánonjogilag kiközösítettek – mivel az elvált újraházasodottak nem járulhattak szentségekhez – helyzetét. Megnyíltja a lehetőségét, hogy az elvált és újraházasodott hívők bizonyos feltételek teljesülése révén szentáldozáshoz járulhassanak.
Ferenc pápa részéről az is teljesen újszerű kezdeményezésnek mutatkozik, amely a házas férfiak (viri probati) pappá szentelését is felveti, sőt, úgy látszik, a nők diákonussá (szerpappá) történő szentelése elől sem zárkózik el. Mindez kiváltja az egyház konzervatív köreinek folyamatos berzenkedését, jelezve, hogy a több mint fél évszázaddal ezelőtt lezajlott 2. Vatikáni Zsinatnak az idők jeleiről szóló tanítása még korántsem került egyetértő elfogadásra a teológiailag képzett főpapok és teológusok mindegyikében sem.
A pápa tehát nehéz küzdelmet folytat és valószínűleg a korábbiaknál is nehezebb feladatokat kell megoldania, mivel következetesen munkálja az egyház megújulását. A Vatikán bejelentette, hogy februárra Rómába hívja megbeszélésre a világ minden püspöki konferenciájának elnökét „a kiskorúak védelme témáról”. Magyarul: Soha nem volt még ilyen nagyszabású megbeszélés a katolikus egyházban a pedofíliáról, s már önmagában az sem gyakori, hogy a püspöki konferenciák elnökeit együttesen várják Rómába. A találkozót „válságtanácskozásnak” is lehet mondani, hiszen az elmúlt hetekben a pedofíliabotrányok miatt Ferenc pápaságának legnagyobb krízise jött el, és ebből még egyáltalán nem látni a kiutat. A kommentárok arról szólnak, hogy Ferenc kötéltáncot járva próbálja megmenteni éppen az egész pápaságát, és nem tudni, sikerül-e. Aki ismeri az egyháztörténelmet, az tudja, hogy az ilyenfajta erőfeszítések mindig ellenállásba ütköztek. A hagyományokhoz mereven ragaszkodó vallási elöljárók Jézust is veszedelmes fölforgatónak, a vámosok és a bűnösök barátjának tartották.
Ezért is van jelentősége annak, amikor a konzervatív kritikusokkal szemben a Ferenc pápát támogató egyházi személyek is megszólalnak, bizonyítva, hogy embert próbáló küzdelmében az egyházfő nincs egyedül. Helyi egyházunk különösképpen büszke lehet arra, hogy Varga László kaposvári megyéspüspök, Bíró László tábori püspök, Beer Miklós váci megyéspüspök és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát közös nyilatkozatban állt ki Ferenc pápa megújulást szolgáló törekvései mellett.
S ennek akkor is örülnünk kell, ha bizonyos hiányérzetünk is támadhat: vajon miért nem adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar egy ehhez hasonló értelmű közös állásfoglalást?
A Három Tenger Kezdeményezés találkozóra utazott volna Bukarestbe.
Ma tartják a román fővárosban a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozóját. Ezen az előzetes tervek szerint a magyar köztársasági elnök is részt vett volna, de nem tudott elutazni. Ugyanis
elromlott ugyanis a repülőgép,
erről tájékoztatta az MTI-t a Köztársasági Elnöki Hivatal.
Magyarországot így a bukaresti magyar nagykövet képviseli majd a találkozón.
A Három Tenger Kezdeményezés az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 uniós tagállam (Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia) közös fellépése. Lengyel kezdeményezésre jött létre 2016-ban, főleg gazdasági célok közös elérésére irányul.
A 444 egyébként úgy tudja, hogy az aszfalton várakozó kormánygép egy cateringes autóval ütközött, amelynek felemelt rakománya nekicsapódott a gép ajtajának, ettől pedig az deformálódott.
Nem igaz, hogy „zsoldosokat” küldenének a magyar határra, a határőrizet tagállami hatáskör marad.
Az Európai Parlamentben elszenvedett kétharmados vereség után bukkant fel egy új elem a kormány kommunikációjában: Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában mondta azt, hogy „magyar fiaink” helyett „Brüsszel zsoldosokat küldene” a határra, hogy „beengedjék a migránsokat”. Még Angela Merkel egyik beszédét is idézte, amelyben a kancellár arról beszélt, hogy
meg kell erősíteni a határvédelmet
– vagyis egyébként ugyanarról, amiről a magyar kormány is –, és szerinte ez úgy érhető el, ha az országok átadják kompetenciájuk egy részét a Frontexnek, az uniós határvédelmi ügynökségnek.
Erre válaszolt közleményben az Európai Bizottság. Azt írják: a Bizottság valóban javaslatot tett a héten az uniós határőrizet erősítésére, ám az előzetes hírekkel vagy Merkel kancellár kívánságával ellentétben a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök évértékelőjében ismertetett tervekben nem szerepel a nemzeti hatáskör elvétele.
Mint írják, a Bizottság többek között az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését javasolja. Külön kiemelik, hogy
a Frontex nem venné át a külső határok védelmével kapcsolatos tagállami feladatokat.
Az Európai Határ- és Parti Őrség feladata a tagállamok támogatása maradna. A Bizottság javaslata szerint a Frontex személyzete azon tagállam irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben szolgál.
A kormányt azonban, úgy tűnik, ez kevéssé érdekli. Hiába cáfolta ugyanis egyértelműen a víziót az Európai Bizottság, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reggel az állami tévében ismét arról beszélt: a határőrizet megerősítése önmagában üdvözlendő, az azonban már kevésbé, hogy úgy akarnak Magyarországtól elvonni jogot, hogy az ország közben ellátja ezt a feladatot.
Vagyis, hiába nem tervez ilyet az Európai Bizottság, a kormány a következő napokban várhatóan ugyanúgy sulykolja majd ezt a hamis üzenetet.
Nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog – írja Paul Lendvai. Szerinte Orbán itthon semmilyen kockázatot nem vállal az Európai Parlamentben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen.
Paul Lendvai a Der Standardban arra figyelmeztet, hogy hiba volna a magyar miniszterelnököt sértett májas hurkának, azaz olyan valakinek tekinteni, aki felhúzta az orrát. Az „Orbán pávatánca” című írás szerint sok Európai Néppárt-i képviselőt megdöbbentett és zavart a magyar politikus engesztelhetetlen fellépése a plenáris ülésen, illetve kereszténydemokraták frakcióülésén. Ez nagyban hozzájárult, hogy
jókora pofont kapott a világ szemében.
Orbán hat éve maga mondta el a nyilvánosság előtt, hogy látszólagos engedményekkel meg kell téveszteni az EU-t. Ám Lendvai szerint most nem szabad úgy venni ezt a végletesen cinikus profit, aki 30 éve trükközik, intrikál, manipulál, mint aki duzzog. Ő ugyanis odahaza semmilyen kockázatot nem vállal az EP-ben elszenvedett vereséggel. Éppen ellenkezőleg: bizonyosan a választási hadjárat fő témája lesz, hogy meg kell védeni a nemzetet a bevándorláspárti brüsszeli bürokraták és politikusok, valamint Soros hazai „zsoldosai” ellen.
A megosztott és részben megvásárolt ellenzék nyomora, a sajtó helyenként a szocialista korra emlékeztető, szinte teljes ellenőrzése, az igazságszolgáltatás, valamint a rendőrség kézbentartása, de elsősorban
Orbán megkérdőjelezhetetlen hatalma szavatolja, hogy ő döntsön minden lényeges ügyben.
A strasbourgi határozat kapcsán az egyetlen veszély számára az, ha az unió a korrupciós gyanú miatt netán visszafogná az anyagi támogatást a következő hosszú távú pénzügyi időszakra. De ki tudja, mi történik az elkövetkező években. Orbán és jobboldali-populista német illetve olasz barátai mindenesetre nagy előretörésre számítanak jövő májusban.
Szegény Kálmán Olga és D. Tóth Kriszta! Kellett nekik egy autóba szállni és beszélgetni! Ha nem tették volna, nem támadta volna őket le az Origo szerzője. Nem járt jobban a Jobbik sem, amelynek szakadó frakciójának egyik fele invitálta egy frakcióbulira a Ripost stábját. Szinte hihetetlen hogy migrációs témában korrekten számol be egy nem éppen a nézeteit domborító felmérés eredményéről a Pesti Srácok. Ilyenre is van példa a kormánypárti médiában, ha nem is túlságosan gyakran.
Origo – Kálmán Olga és D. Tóth Kriszta együtt: amikor az sem igaz, amit kérdeznek
Két médium is egy-egy kiváló írást jelentetett meg ma reggel egy megmosolyogtató, szánalmas, de egyúttal bicskanyitogató beszélgetésről. Nem véletlenül. Az előzmény: a hosszú évek óta semmilyen országos tévének nem kellő, az interneten Coelho stílusában bölcselkedő D. Tóth Kriszta egy autóban kocsikázva trécsel a régi-új Hír TV-ből az első napon kirúgott Kálmán Olgával. És persze együtt gyűlölködnek.
Maga a beszélgetés olyan, hogy voltaképpen érdemes lenne (egyelőre) bizonytalan politikai hovatartozású embereknek vetíteni, mert ha megnéznék, feltehetően azt mondanák:
oda nem akarnak tartozni, ahova ez a két, nyugodtan jellemezhetjük őket így, bukott tévés.
Ritkán látható ilyen kölcsönös hízelgés. D. Tóth azt állítja, hogy Kálmán Olgától tanult kérdezni, Kálmán Olga meg az internet fantasztikus-mesteri használatát akarja ellesni D. Tóth Krisztától. És más hízelgések is csak úgy repkednek, köztük a leghazugabb: Kálmán Olga úgymond kifilézte a vendégeit.
Ripost – Koccintott a Sargentini-jelentésre a Jobbik
Kiadós italozással és rendkívüli frakcióüléssel ünnepelte meg a Jobbik a Sargentini-jelentés elfogadását egy minden földi jóval ellátott wellness-szállodában és a híres Frittmann-pincészetben, Soltvadkerten.
Szó szerint megtapsolták a Magyarországot megszégyeníteni akaró politikai akciót!
– írja a Ripost, amelynek a stábját a kettészakadt frakció egyik fele meghívta a hétvégi frakcióülésre. „Szerették volna, ha saját szemünkkel látjuk, hogyan ünnepli meg a Vona Gábor által bábként mozgatott új pártvezetés a hírhedt Sargentini-jelentés megszavazását”.
Pesti Srácok – A németeknek még több migráns kell
A németek többsége továbbra is hajlandó menekültek befogadására és úgy véli, hogy a menekültek gazdaságilag és kulturálisan is kedvező hatással vannak hazájukra, azonban a többség a befogadás korlátozását is fontosnak tartja – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.
Az integrációs és migrációs folyamatok tanulmányozására közhasznú alapítványok által létrehozott független tudományos tanácsadó testület (Sachverständigenrat deutscher Stiftungen für Integration und Migration – SVR) Integrációs barométer 2018 (Integrationsbarometer 2018) című kutatásának fő megállapítása szerint az integrációs – társadalmi beilleszkedési, befogadási – légkör továbbra is stabil Németországban.
A nem migránsok és migránsok együttélésének napi tapasztalatai sokkal jobbak, mint a politikai vitákból kibontakozó kép
Ugyanakkor az utóbbi időben befogadottakkal kapcsolatban a nem migrációs hátterű lakosság 47,8 százaléka egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a befogadott menekültek növelik a bűnözést, 52,2 százalék pedig nem ért egyet, míg az EU-s társállamokból érkezett bevándorlók körében 55,3 százalék egyetért, 44,7 százalék nem ért egyet ezzel az állítással.
Sikeresen működik az új magyar gazdaság gazdasági modell, jön az új nemzeti konzultáció a családokról, készül az új NAT, ingyen tankönyvek tanévkezdésre az iskolásoknak, közben hősies harc Brüsszellel, a Sargentini-jelentés után újabb fronton, a határvédelem jogáért – a jól ismert panelekből felépített beszéddel és hangsúlyokkal indította a Parlament őszi ülésszakát Orbán Viktor miniszterelnök. Beszédét az M1 élőben közvetítette. Ezúttal a frakcióvezetők válaszait is – ezeket Orbán nem fogja kitenni az ablakba.
A miniszterelnök beszédének első részében az új magyar modell sikereit foglalta össze, köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek, sőt, név szerint is kiemelte Varga Mihály miniszterelnök-helyettest elismerve vitathatatlan érdemeit a jó teljesítmények elérésében. A segélyek helyett a munkára alapozott gazdaságpolitika eredményeként az idei első félévben már 800 ezerrel magasabb volt a foglalkoztatottak száma, és ebből 600 ezerrel a magángazdaságban dolgoztak többen, mint 2010-ben. Hamarosan megközelítjük az a foglalkoztatottak 4,5 milliós álomhatárát – mondta, a munkanélküliség 3, 5 százalékos aránya pedig a harmadik legjobb az EU tagországai között, a cél természetesen az, hogy az élre kerüljünk. A bérek emelkedésében is jelentős az előrelépés, „bár még nem tartunk ott, ahová szeretnénk eljutni” – vetette közbe. A gazdaság szereplői és a kormány között már megkezdődtek a 2019-es bérmegállapodások is.
Szép és bíztató idők következnek a magyar gazdaságban, a cél nem kevesebb, hogy megérje dolgozni és gyermeket vállalni. A kormány szándéka, hogy Magyarország bekerüljön az Európai Unió első öt legjobb és legélhetőbb országa közé.
A miniszterelnök úgy látja, ennek jól az esélyei, hiszen az első negyedévi 4,8 százalékos GDP növekedés messze meghaladta az EU átlagát. A sok jóból a nyugdíjasok is részesülnek, várhatóan az idén is kapnak nyugdíjprémiumot.
„Zakatolnak az ipari erőközpontok” – jellemezte az országot, elsősorban autópari nagyhatalomként Győrtől Debrecenig a BMW beruházása kapcsán, valamint emlékeztetett a múlt heti bejelentésre, mely szerint újabb 390 milliárd forintos MOL-Tissen Group „giga-beruházás” indul Tiszaújvárosban is. Mindezt akiváló magyar munkaerőnek köszönhetjük – hangsúlyozta.
Az agrárium teljesítményének egy elismerő mondatot szánt: akár 20 millió embert is el tudnánk látni kenyérrel – mondta.
Összefoglalta az oktatásban zajló folyamatokat is: elindult a tanév, minden eddiginél több, egy millió kisdiák kapott ingyen tankönyvet, számítástechnikai eszközöket a közoktatásban, elindul az új NAT társadalmi vitája, a felsőoktatásba bekerült fiatalok többsége pedig ösztöndíjasként, az állam segítségével tanulhat.
A magyar közoktatás történetének legnagyobb fejlesztésének nevezte, ami most zajlik,
az Orbán-kormány 2018-ban 606 milliárd forinttal többet költ oktatásra, mint az utolsó szocialista kormány 2010-ben, összesen több mint ötszáz fejlesztés van folyamatban. Ez az igazi befektetés a jövőbe – zárta a témát.
A miniszterelnök szerint a közeljövőben két terület érdemel kiemelt figyelmet: a népesedési kérdések és az európai politika.
A nemzeti keresztény kormány nem törődhet bele, hogy elfogyjon a nemzet
– mutatott rá – , s nem kétséges, hogy a magyar családok megerősítése a feladat és nem az idegenek betelepítése a megoldás. A népességfogyás megállítását a magyar családokra kell bízni. Újabb kezdeményezésekre van szükség, ezért még az ősszel a családpolitikáról nemzeti konzultáció indul.
Orbán Viktor az Országgyûlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Ezután rátért a másik nagy közfigyelmet kiváltó témára: A vita Európa színpadán zajlik majd, – mondta – 2019 májusában pedig a választáskor a jelenlegi európai elit távozik. Éppen ideje! – tette hozzá Orbán Viktor. – Nem tudták bent, az Európai Unión belül tartani az Egyesült Királyságot és nem tudták kint, az unión kívül tartani a migránsokat.
Mindkettő súlyos történelmi hiba!
Kérdés, hogy mi jön ezután? A miniszterelnök úgy véli, a politikai erők Európában két táborra oszlanak, bevándorlás ellenzőkre és bevándorlás pártiakra, s ez a helyzet ma felülírja a hagyományos pártszerkezetet – fejtette ki.
A bevándorlás ellenes erőket ma markánsan Olaszország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország képviseli, s ellenük folyamatosak a támadások. Többek között a „globális elit” részéről, amely az európai népességcserét támogatja,
annak reményében, hogy majd átveheti fölöttük az uralmat, így az EU és az európai nemzetállamok irányítását is. Magyarországot és Lengyelországot jogi eljárások indításával próbálják gyengíteni Ebbe a sorba tartozik az unió Magyarország elleni jelentése és annak időzítése is.
Orbán Viktor gyermekded vitának nevezte, hogy a Sargentini-jelentés nem Magyarországot, hanem a magyar kormányt támadta, szerinte ugyanis már a címében is Magyarország szerepel.
Egyébként pedig 19 vita alatt lévő témát, 13 már lezárt ügyet és 37 ténybeli tévedést tartalmaz, például hazánkban dúló antiszemitizmusról. A jelentést abszurd hazugsággyűjteménynek minősítette, elfogadásának módját pedig az alapokmány legelemibb megsértésének.
A kormány jogi lépéseket tesz.
Végezetül kitért arra, hogy Brüsszel a közös védelmi politika jegyében „porta szolgálaltot” kíván a magyar határra telepíteni és azt követeli, hogy adjuk át a „kulcsot”, hogy ők döntsék el, ki léphet be az országba.
Salzburgban a következő EU csúcson a magyar miniszterelnök azt képviseli majd, hogy saját határait Magyarország képes a legjobban megvédeni, ennek jogáról nem mond le.
Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
„Hányszor szerepel Magyarország a bírálat címzettjeként? Egyszer sem! Hányszor a kormány? 48-szor”
– tette fel a teátrális kérdést a frakciók közül elsőként szót kapott Demokratikus Koalíció képviseletében Gyurcsány Ferenc a Sargentini-jelentés és annak kapcsán, hogy Orbán megpróbálja úgy beállítani, mintha Magyarországot szavazták volna le Strasbourgban, nem pedig a magyar kormányt. A pártelnök a tőle megszokott szenvedélyes hangon és némileg teátrálisan elmondott beszédét, amelyben többször is lediktátorozta Orbánt, azzal kezdte, hogy a kormány kezeltetésre szorulna. „Akinek téveszméi vannak, és Napoleonnak, macskának, Magyarországnak képzeli magát, azt a köz és orvosi nyelv tudathasadásosnak hívja. Ilyen tudathasadása van a kormánynak. Kezeltetni kellene magukat” – fogalmazott beszéde elején, amelyben leszögezte, hogy a kormány a 12 pontos teszten megbukott.
Felszólalása után Kövér László házelnök – az ülés alatt először, de nem utoljára – kiesve szerepéből szarkasztikusan azt mondta, hogy Gyurcsánynak nem kellett volna a kezeltetésről beszélni, mert különösen ingoványos talajra tévedt ennek taglalásával.
Gyöngyösi Márton (Jobbik) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Gyöngyössy Márton Orbán 12 évvel ezelőtti mondatait idézte, amikor még ellenzékben Strasbourgban arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy az EU ne saját belügyeként kezelje és ne segítse a csaló és hazug kormányokat. „12 év után meghallgatták a kérését” – tette hozzá. Hangsúlyozta:
Orbán Európában vesztett, talán nem lenne késő kihátrálnia.
Orbán éveken át küzdött, hogy Európában legyen közös határvédelem, a mostani javaslatot pedig annak fényében kellene megítélni, hogy miről szól a javaslat, s ha már a migrációba beleállt, ne rontsa el, támogassa, hogy Európa meg tudja védeni közös határait.
Nem az ön által felhúzott néhány kilométernyi kerítés védi meg Európát!
Tóth Bertalan (MSZP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője visszaeső jogsértőnek nevezte Orbánt, arról beszélt, hogy a Sargentini jelentés kimutatja, hogy Magyarországon nincs demokrácia, s megmutatja, hogy
Orbán Viktor nem Európa erős embere.
A frakcióvezető egyben kijelentette, hogy pártja javaslatokat fog benyújtani, amelyek elfogadásával okafogyottá válik az uniós eljárás.
Szabó Tímea, (Párbeszéd) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azzal vezette fel a beszédét, hogy mindenki áruló Orbán szemében, aki nem ért vele egyet. Beszélt a mélyszegénységről, az egészségügyről (évente egy szekszárdnyi ember hal meg, mert kilopják a pénzt az ágazatból), a kivándorlásról, a devizahitelesekről, a kilakoltatásokról, a légszennyezettségről, stb., majd felvezette, s feltette a kérdést, amit rögvest meg is válaszolt.
„Önnek a pénz és a hatalom az első, nem Magyarország”! Ki az áruló miniszterelnök úr? Ön támadja az országot, a magyar embereket, Ön az áruló!”
Keresztes László Lóránt (LMP) az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője szerint Orbán ugyan azt állítja, hogy nem akar migránsokat, de pont ő volt az, aki Pécsett befogadóközpontot akart létrehozni, s ezt csak a helyi lakosok ellenállásának sikerült megakadályozni. „Orbán nem abban érdekelt, hogy a migrációs kérdés megoldódjon, hiszen az kampánytéma, így nem a kritikus magyar problémákról esik szó” – szögezte le, majd igyekezett megindokolni, hogy pártja EP-képviselője miért nem szavazta meg a Sargentini-jelentést. Szerinte azért, mert a magyar problémkra Magyarországon kell válaszokat adni.
Harrach Péter KDNP az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. szeptember 17-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a kormány továbbra is Gyurcsánytól tart a leginkább: ő az, aki a frakcióvezetőtől is a legtöbbet kapta, például azt, hogy antiszemita (!), mert egy zsidótól elkobzott villában él, illetve, ő az, aki királynak képzelte magát.
Ugyanez volt kiolvasható Harrach Péternek, a KDNP frakcióvezetőjének a felszólalásából is, aki örömét fejezte ki amiatt, hogy Gyurcsány itt van, mert hogy első kézből személyesen lehet neki gratulálni a most évfordulójához érkezett őszödi beszédhez.
Orbán Viktor válaszában arról beszélt, hogy
vannak olyan politikusok, akik jobban gyűlölnek bennünket, mint mennyire szeretik a hazájukat.
Ezt a határvonalat nem lenne szabad átlépni – mondta, külön hangsúlyozva, hogy nem nevezi hazaárulóknak az ellenzéki képviselőket. Egy dolog a kritika és más dolog szembe fordulni a hazával.
Megerősítette, szerinte komolyan fennáll annak veszélye, hogy Magyarországot megfosztják a határvédelemre vonatkozó nemzeti hatáskörtől, holott kétséget kizáróan képes megvédeni a határait.
Miért van erre szükség? – tette fel a költői kérdést. A magyar kormány értelmezése szerint ennek nincs értelme, tehát más van mögötte: ők akarják megmondani, ki jöhet be és ki nem – ismételte meg a beszédében elmondottakat, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy ne támogassák a határvédelem jogának elvételét a hazájuktól.
Gyurcsány Ferenc bejelentette: a Demokratikus Koalíció pártja „folyamatos” tüntetésre készül, már kedden ott lesznek a Kossuth tér környékén, és addig nem is távoznak onnan, amíg a kormány le nem mond.
„Szellemes, de semmi jogi alapja nincs” – kommentálta Magyar György ügyvéd a DK akcióját, hogy hazaárulás bűntettének gyanújával feljelentette a Sargentini-jelentést megszavazó két európai parlamenti képviselőjét. Molnár Csaba és Niedermüller Péter ugyanis így felmentvényt kap a hazaárulás vádja alól az ügyészségtől. Egyébként pedig a két politikusnak – mint minden EP-képviselőnek – elsődleges feladata az európai érdekek védelme.
Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be, hogy Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője hazaárulás vádjával feljelenti az ügyészségen saját magát, miután a kormánypárti politikusok lehazaárulózták őket.
Magyar szerint ez a kormány részéről értékítélet, a DK elnöke részéről pedig a szónoki beszéd része, de nem büntetőjogi kategória.
Megítélésem szerint, e kettőt nem csak jogászok, hanem laikusok is képesek elkülöníteni. „Az ügyészség csak bűntetőjogi értelemben dönthet a kérdésben, közpolitikai értelemben nem, s az előbbinek a Btk.-ban meghatározott pontos kritériumai vannak” – szögezte le Magyar György.
A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.
„Amikor magyar politikusként európai parlamenti képviselőnek delegál a pártom, akkor azzal háttérbe szorul a magyarországi képviseleti lehetőségem, mert elsődlegesen az össz-európai érdekeket kell vizsgálnom és Európát kell képviselnem”
– fejtette ki, hozzátéve: ez persze egy kettős, hogy úgy ne mondjuk skizofrén állapot, de a tény az tény: közpolitikai értelemben egy EP-képviselőnek elsősorban európainak kell lennie. Példaként hozta fel Navracsics Tibort, az Európai Bizottság – Fidesz által delegált – tagját, aki immár négy éve felelőse az uniós oktatás-, kulturális, ifjúság- és sportpolitikáért fele, és nem a kormánypárt politikáját jeleníti meg. De ugyanígy, amikor Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője küzd Paks-2 ellen, akkor nem csupán a magyar választók érdekében emeli fel a szavát.
Hazaárulás
§(1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a)súlyos hátrányt okozva,
b)állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
c)háború idején vagy
d)külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével
követik el.
(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Izrael átadja legnagyobb kikötője kulcsait a kínaiaknak – írja a Háárec című ellenzéki lap. Haifában a kereskedelmi kikötő mellett van a hadikikötő, ahol Izrael állítólag atomfegyverrel felszerelt tengeralattjárói állomásoznak. A kikötő az amerikaiaknak is fontos.
Belegondolt ebbe valaki? – tette fel a költői kérdést Saul Horev dandártábornok, aki már tartalékos, de korábban a flotta vezérkari főnöke volt, és egy időben az izraeli nukleáris csapásmérő erő parancsnoka. A főtiszt bombát robbantott azzal a bejelentésével, hogy a kínaiak előrenyomulása egyúttal azt is jelentheti: Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok szép csendben elhagyja Haifát. A US Navy ugyanis nem akarja, hogy hadihajói olyan helyen állomásozzanak, ahol a kínaiak könnyen kikémlelhetik őket.
A kínaiak szorgosan nyomulnak a Szuezi csatorna kulcsfontosságú régiójában. Első külföldi katonai támaszpontjuk Dzsibutiban van. Ma már Washingtonban a katonák Kínát éppoly stratégiai ellenfélnek tekintik mint Oroszországot.
Ráadásul a két nagyhatalom katonai együttműködése egyre jobb:
a Távol Keleten a nagy orosz hadgyakorlaton a kínaiak is részt vesznek. Sőt az amerikai hírszerzés értesülései szerint azt azért rendezik a Távol Keleten és nem Európában, mert Hszi Csin-ping elnök ezt kérte Putyintól. Az oroszok pedig végtelenül le vannak kötelezve Kínának, hiszen a gazdasági nehézségek idején mindig számíthattak Pekingre.
Szíriában – ahol közvetlen a szembenállás az USA és Oroszország között – Kína is Asszad elnök rendszerét támogatja. Izrael viszont mindent megtesz azért, hogy gyengítse Asszad rendszerét, és csökkentse Irán befolyását Szíriában. Kína Iránnak is igen fontos szövetségese: a legnagyobb olajvásárló a fenyegető szankciók ellenére.
Ilyen körülmények között a kínaiak megjelenése Haifában komoly stratégiai következményekkel járhat.
Miközben tömegek ujjonganak a Lajtától a Tatrosig, vagy éppen az EU megannyi szegletében (a kivándoroltak), hogy Sógor Csaba micsoda kemény fickó és milyen prímán megmondta, aközben nem árt egy picit elgondolkodni. Ugyan a politikának nem a köznapi elvek mentén alakul a moralitása, az Európai Unió egyik legfontosabb intézményében attól, akit én a politikai képviseletemmel felruháztam, attól elvárom, hogy az ilyen beszédektől tartózkodjék.
… Az intézet egyik részlegén, ahol dolgozom, sokáig én voltam az egyetlen magyar anyanyelvű. Hamar rá kellett jönnöm, hogy a román anyanyelvű kollégák számára én voltam az ERDÉLYI MAGYAR archetípusa. Ha valami bajuk volt a magyarokkal, akkor nekem mondták, többes szám, második személyt használva ránk. Ha valamilyen érdekesebb ételt vittem, például egyszer bárányfej levest, akkor azt hitték, hogy az összes erdélyi magyar ezt eszik húsvétkor. És így tovább, és így tovább. Ezért mindig igyekeztem nem nagy marhaságokat csinálni, hogy aztán ne az erdélyi magyarok egészére húzzák rá hülyeségeimet. A politikusok a fentiekről, életünk apró, de meghatározó történeteiről minden bizonnyal hajlamosak elfeledkezni. Másképpen egészen biztosan nem hangzott volna el egy erdélyi magyar képviselő szájából a következő mondat az Európai Parlament egyik strasbourgi ülésén: „Nemcsak SZAR-gentinit, hanem mind a 448 képviselőt minősíti egy ilyen színvonalú jelentés elkészülte”. A politikai hadakozások hevében, az érzelmi politizálás közben, sok minden megtörténhet és talán elfogadott is. Csakhogy egy ilyen, szerencsékre a tolmácsok által nehezen lefordítható mondat, akkor is több mint kínos: szégyenletes. Gyakorlatilag azt állítja a poénos kedvében levő képviselőnk, hogy 448 munkatársa ócska viccek tárgya lehet a plénumban, és még annál is rosszabbat is gondol róluk. Nem mellékes, de ha egy ilyent eresztett volna meg a Magyar Országgyűlésben egy nem a 2/3-hoz tartozó képviselő valamelyik exponáltabb kormánypártiról, akkor egészen biztosan kapott volna egy kis pénzbírságot Kövér László házelnök úrtól. Miközben tömegek ujjongnak a Lajtától a Tatrosig, vagy éppen az EU megannyi szegletében (a kivándoroltak), hogy Sógor Csaba micsoda kemény fickó és milyen prímán megmondta, aközben nem árt egy picit elgondolkodni. Ugyan a politikának nem a köznapi elvek mentén alakul a moralitása, az Európai Unió egyik legfontosabb intézményében attól, akit én a politikai képviseletemmel felruháztam, attól elvárom, hogy az ilyen beszédektől tartózkodjék. Mert ez a performance nemcsak teljes tiszteletlenség, hanem totális diplomáciai öngyilkosság is volt egyben. Kisebbségiként, erdélyi magyarként az identitásunk egyik fontos eleme a nevünk, a bevezetőben már említettem, hogy sok esetben miért. Ha mi nem tiszteljük a másét, akkor mégis mi alapján várjuk el, hogy majd legközelebb tisztelettel viseltessenek irántunk? De ha nem is ezért, hanem pusztán pragmatikus okokból, hiszen legközelebb, ha éppen Romániát kell valamiért figyelmeztetni (sokszor jogosan egyébként) vagy szövetségeseket keresni, akkor kihez fog fordulni Sógor Csaba? Azokhoz, akik egy kétharmadhoz tartoznak és akiket szarnak nevezett? Mindenki el tudja képzelni, hogy milyen hatékonysággal fog majd támogatókat találni, hiszen a képviselő is ember, neki is vannak tűréshatárai. Csupán két képviselőnk van az EU parlamentjében (most hadd tekintsük el, a magyar színekben játszó Tőkés Lászlótól). E két veterán politikus testesíti meg mindazt, amit az EU fontos döntéshozói rólunk, erdélyi magyarokról megtudnak. Ők az erdélyi díszmagyarok Brüsszelben és Strasbourgban. És bár nem vagyok református, azért remélem, hogy a képviselők nem tudják: az egyikük református pap, mert még az erdélyi reformátusokat is ilyen szar poénkodóknak találják gondolni. A politikus, akit a szavazatom révén képviseletemmel felruháztam, vitatkozzon, érveljen, legyen szenvedélyes ha olyan a habitusa, kössön szövetséget, mondjon erős beszédeket és érjen el eredményeket. De soha nem szabad elfelejtenie, hogy figyelem a tevékenységét, és amint egy bizonyos szint fölött lesüllyed egy bizonyos szint alá, legközelebb másra ruházom át képviseletem jogát. Remélem nem csak én vagyok így ezzel az erdélyi magyarok közül.
Silye Lóránd
(A szerző geológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézete magyar tagozatának oktatója)
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.
