Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A Szoledárért folytatott harc szimbóluma  Oroszország ukrajnai háborújának 

A sóbányászváros bukása propagandapuccs lenne a Kreml számára, de elemzők szerint az áldozatok száma miatt így is csupán pirruszi győzelmet jelenthet.

A  kis donbászi sóbányászvároson fölemelkedve drónokról Szoledár romjai láthatók, egy röpke jelenet egy háborúból, ahol az elmúlt héten olcsón mérték az életet és a halált, meg persze az életre szóló sérüléseket testben és lélekben egyaránt.

Pénteken, amikor az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy erői teljes mértékben átvették az irányítást a város felett, nyugati elemzők azt sugallták, hogy ha ez igaz, akkor ez legjobb esetben is pirruszi győzelem lesz, amelyet drága áron szereznek meg Jevgenyij Prigozsin Wagner zsoldoscsoport harcosai.

Ukrán tisztviselők tagadták az oroszok jelentését, azt sugallva, hogy továbbra is kitartanak és ellentámadásba lendülnek, Szerhij Cserevatyi ukrán katonai szóvivő pedig „folyamatban lévő csatákról” számolt be.

De a drónok felvételei csupán az iszonyatos pusztulás képét mutatják bármelyik fél híradása valós.

Míg pénteken továbbra is nehéz volt ellenőrizni a csatatéren kialakult helyzetet, a hét végére a Szoledár – orosz –  haditudósítói jelentések szerint a megszálló erők a város nagy részeit uralják. Az ukrán erők azonban a jelek szerint Szoledár önkormányzati határain belül maradtak, és továbbra is harcolnak északnyugaton, a sóbánya és vasúti csomópontja környékén.

Lényeges, hogy továbbra is Ukrajna ellenőrzi a városon túli utat, amely összeköti a szomszédos Bahmutot és Szoledárt Szlovjanszkkal és Kosztjantyinivkával, amelyek elfoglalása tovább fenyegetné a Bahmutban tartózkodó ukrán védőket. Egyértelmű, hogy a Szoledarért és Bahmutért vívott csata az ukrajnai keleti fronton folyó háború jelenlegi állapotának jelképessé vált, még szélesebb körben a moszkvai offenzíva állapotának jelképe.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön kijelentette, hogy a Bahmutot és a keleti  ukrán erőket mindennel fel kell fegyverezni, ami ahhoz kell, hogy távol tartsák az orosz csapatokat a háború legvéresebb harcaitól.

Pavlo Kirilenko, Donyeck kormányzója az ukrán állami tévének azt mondta, hogy 559 civil maradt Szoledárban, köztük 15 gyerek, és nem tudták őket evakuálni.

Mindkét fél beszámolói egy „pokoli” csatát számolnak be, miközben egyes ukrán harcosok azt állítják, hogy hallották, amikor Wagner-harcosok – sok közülük kegyelemért cserébe toborzott elítéltek – azt mondták, lelövik őket, ha visszavonulnak.

A harcokban résztvevő ukrán katona beszámolója szerint  halott orosz harcosokra bukkant, akik meghaltak járművükben. „Ez csak öngyilkosság volt… Amikor közeledtünk hozzájuk, a halottakhoz, láttuk, hogy a sofőr és a többi katona páncél és sisak nélkül volt, géppuskájukban egyetlen tárral… Közeli gyalogsági csatákban hallottuk a parancsnokaik kiabálását:

„Egy lépést se hátra. Lőni fogunk. A saját szemünkkel hallottuk és láttuk.”

Szoledár bukása – ha beigazolódik – jó propagandája lenne a Kremlnek, amelynek az elmúlt hónapokban kevés csatatéri  pozitív híre volt, de az ezen túlmutató jelentősége nem tisztázott.

Míg a legtöbb elemző úgy véli, hogy Oroszország végső célja Szoledárban az ukrán védelem meggyengítése Bahmut körül, lehetővé téve annak további bekerítését, az orosz halottak száma már eddig is olyan óriási volt, hogy Moszkva napi 100 katonát veszít milyen diadalt jelenthet ez Moszkva számára.

A Háborúkutató Intézet szkeptikusan fogadta az orosz haderő által megszerzett előnyt.

„Az orosz információs műveletek  jócskán eltúlozzák a Szoledár jelentőségét, ami legjobb esetben is egy orosz pirruszi taktikai győzelem”

– áll a legutóbbi frissítésben.

„Folyamatosan azt értékeljük, hogy Szoledár elfoglalása nem teszi lehetővé az orosz erőknek, hogy ellenőrzést gyakoroljanak a fontos ukrán szárazföldi kommunikációs vonalak felett Bahmutban, és nem teszi lehetővé az orosz erők jobb helyzetét a város rövid időn belüli bekerítésére.”

A Szoledárért folytatott harcok rávilágítottak az orosz védelmi minisztérium vezetése és a Wagner-csoport alapítója, Prigozsin közötti egyre mérgezőbb rivalizálásra. Prigozsin egyre láthatóbb szerepet akar játszani Ukrajnában.

A jelentések szerint Szoledárt kizárólag Wagner bandája nyerte, amit megkérdőjeleztek az orosz védelmi minisztérium beszámolói, amelyek a légideszant csapatok és más erők fellépését írták le a Szoledárért vívott csatában. Elemzők szerint Vlagyimir Putyin elnök lépése, hogy néhány hónap után leváltja Ukrajnában a legfőbb parancsnokát, a katonai zűrzavar jele, és egyre növekvő türelmetlensége a háborúban, amelyet Oroszország nem képes megnyerni.

Egy magas rangú ukrán tisztviselő szerint a Szoledár a „21. századi Verdun”. Andrii Yermak, az ukrán elnök hivatalának vezetője az első világháború leghosszabb és legvéresebb csatájához hasonlította a városért vívott küzdelmet.

Gábor György: Elmemunka

Szerintem ideje volna annak, hogy a magyar ellenzéki pártok egyes képviselői végre elkezdjenek gondolkodni. Ez az Erasmus-történet a maga összetettségében nagyon is alkalmas volna az elmemunka beindítására.

Az Európai Bizottság döntése nem csak a hallgatókat sújtja a csereprogramok leállításával (Erasmus), hanem az egyetemeket is (Horizont), amelyeket ezáltal sok tízmilliós pályázati lehetőségektől fosztottak meg. Mindez rossz? Nagyon rossz, egyenesen katasztrofális.

Csakhogy!

Az EU továbbra sem fog tankokkal bevonulni az országba, nem fogja „testvéri segítségnyújtás” címén szétlőni a fővárost, s nem fog a Corvin közben vagy a Széna téren heves és elkeseredett harcokat előidézni.

Az ellenzék a lehető legnagyobb hibát követi el akkor, amikor akarva-akaratlan (de inkább akarva) átveszi a velejéig hazug fideszes narratívát, s most magyarság-versenyben próbál beelőzni: igen, nagyon rossz azoknak az alapítványi egyetemekre beiratkozott diákoknak, akik mostantól nem vehetnek részt az Erasmus csereprogramjában,

de talán nem kellett volna hagyni és elfogadni azt, hogy a kizárólagos politikai érdekektől vezérelve átlátszó, korrupt és a tisztességtelenség minden létező formájával kibélelt alapítványi formába izmozhassa át a kiszemelt egyetemeket a mi bölcs pártunk és kormányunk.

Csak halkan mondom: volt példa az ellenállásra, úgy hívták, hogy Freeszfe: oktatók és hallgatók közös, a személyes, a privát egzisztenciális félelmeken a köz érdekében példamutató bátorsággal és elszántsággal túllépő tiltakozás-sorozat, csak éppen a többiek, a gyáván hallgató Rektori Konferenciától az összes többi érintett egyetemig mindannyian eltartott kisujjal, s elegáns távolságtartással, kényelmes fotelből szemlélték az eseményeket, a szolidaritás jeleként pazar elméleti megbeszélést folytatva egy-egy baráti társaság familiáris félhomályában.

Lehet tehát felháborodottan az EB döntését bírálni, a nagy magyar-nemzeti oldal rozzant vádjaira válaszként, mintegy bizonyítandó, hogy az ellenzék is magyar, s a magyar diákok érdekeiért kiáll, nehogy megint és újfent és naponta hatszázszor, hanem érjük el, hogy mostantól naponta csak ötszázkilencvenhétszer üvöltsék ránk leépült, szellem- és intellektus nélküli, ám remekül kifundált repetitív aljasságaikat, hogy ezek nem magyarok, hogy háttérhatalom, hogy dollárbaloldal, hogy idegen szív, idegen érdekek, s lehet önkéntesen, saját erőből vinni a kötelet a kivégzésre, az akasztás úgyis megtörténik, csak éppen vicces lesz, hogy ezek még a kivégző eszközökről is maguk gondoskodtak.

És persze most panaszkodnak az érintett egyetemek, de hiszen van is okuk a panaszra: várhatóan nehezebb idők következnek. És most jönnek a jogvédők, a diákok jogaira kényesek, meg a saját egyetemeik anyagi helyzetéért aggódók, a bátrak, a hősök, akik mernek ellenállni az EB döntésének. Hülye EB!

Csakhogy!

Amikor jól érzékelhetően nehezebb idők következtek, akkor feszes vigyázzállásban várták a nehezebb időket: a totálisan átlátszó, ócska és persze időzített bombaként robbanásveszélyes alapítványosdi végső aláírási ceremóniáihoz maguk készítették oda a székeket, az asztalt, terítővel, virágos vázával és Bíró László József nagyszerű találmányát, a golyóstollakat. Meg sem hallották a legnagyobbak beszédeit, a célt, hogy a tudományt és az oktatást mostantól a „nemzeti” eszme hassa át (hogy micsoda???) az „internacionalista-globalista” eszmeiséggel szemben (hogy micsoda ???), s nem zavart senkit sem közülük az intézményes garanciák hiánya, az átláthatatlanság, a velejéig korrupt rendszer újabb szárba szökkenése, hogy totálisan inkompetens emberek kerülnek az egyetemi alapítványokba, teljhatalommal, közvetlenül bekötve a kormányhoz, az államigazgatáshoz, a fideszes önkormányzatokhoz, a fideszes rokoni, baráti és csókos körökhöz, hogy az egyetemeknek ebbe beleszólásuk sem lehetett, nekik a kuss jutott, cserébe a Karmelitából kinevezettek élethosszig tartó funkcióhoz jutottak, igazi, hamisítatlan politikai komisszárokként, 1-1,5 milliós fizetéskiegészítéssel.

Ámen!

Ez senkit nem zavart. Közben mindenki arról beszélt, hogy ez a rohadt Európai Unió elfordítja a fejét, semmit sem tesz, tizenkét éve lélegeztetőgépen tartja az Orbán-rezsimet, pénzeli a maffiaállamot, meg német autóipar, meg olcsó munkaerő, meg rabszolgapiac, meg így, meg úgy. És Merkel! És ez mind igaz volt, sajnos teljes mértékben. Most meg történni látszik végre valami, igen, fáj, ahogy fáj a köröm alá behatoló tüske, de fáj annak eltávolítása is. Most mindenki a maga bibijét emeli az égnek, s jajkiáltások közepette obégatja: nem, ezt nem lehet, mert ez fáj, de nagyon! És a Fidesszel vállvetve azonnal fegyverbe a közös ellenség, az Európai Bizottság ellenében, ahol ezt a csúnyaságot voltak képesek megtenni. Velünk. Pedig nekünk lenne sok jó ötletünk: igaz, eddig ezekből egy sem jött be, s a tehenek vígan döglenek továbbra is.

S ahogy emlékeim szerint simán és ellenállás nélkül átmehetett az alapítványi forma messziről bűzlő pokoli bugyra, ugyanúgy nem emlékszem arra, hogy például a közoktatásban részt vevő tanárok és diákok tüntetésein, megmozdulásain oly nagyon képviseltették volna magukat az egyetemek, az oktatók és a hallgatók, s az erasmusos jogvédő harcosok.

Pedig ott is a diákokról volt szó: oké, nem az Erasmus csereprogramjával külföldre utazókról, hanem „csak” azokról, akiknek jövője épp az általános iskolákban és a gimnáziumokban csesződik el véglegesen, akiket már az általános iskola első osztályában megfosztanak minden lehetőségtől a felzárkózásra, hogy ezzel egy életre esély és sors nélkülivé váljanak, akiket nem a nagy nemzetközi munkaerőpiacokon zajló versenyekre készítenek elő, tudásból, értelemből, korszerű felkészültségből, önálló, autonóm gondolkodásból, vitakészségből, hanem hittanból, erkölcstanból, testnevelésből és lojalitásból, leginkább a hazai cselédpiacot szem előtt tartva.

És akadnak, akik most azzal állnak elő, hogy minden jó lesz, minden szép lesz és példaértékű, mert megvan a megoldás: az alapítványi kuratóriumokból vonják vissza a minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat, polgármestereket, s ezzel minden hófehérré és átlátszóvá bír majd magasztosulni.

Hát egy nagy lófaszt!

Semmi sem magasztosul sehová, inkább még koszosabb, még büdösebb, még alpáribb lesz minden: hiszen ott maradnak azok, akik ezer szállal kötődnek a Fideszhez, nem miniszterek ők, de Lévai Anikó barátnői, a Tiborcz-tulajdonolta bank vezérigazgatói és így tovább, és így tovább, akik nagyon, de piszkosul, de marhára bizonyítani kívánnak, hisz bizonyítaniuk kell, ez a dolguk, ez a kötelességük, ezért kapják az obsitot, az egész még koszhadtabb lesz, de kényelmesen hátradőlhetünk, mert megoldottunk mindent, s nem csak az EU-t, de még magunkat is sikeresen átvertük!

Vivát!

És mi változott? Semmi. A mocsok megmaradt, a rendszer ugyanúgy átláthatatlan, változatlanul nincsenek összeférhetetlenségi szabályok, nincs egyetemi vétójog, nincsenek intézményes garanciák, az alapítványokban továbbra is élethossziglan üldögélhetnek a rendszer- párt- és kormányhű fidesznyikek, sub specie aeternitatis, a politikai idea változatlan, éljen és virágozzék a nemzeti eszméjű oktatás és tudomány, szemben az internacionalista-globalista eszmeiséggel, senkinek nem fáj semmi, ne is fájjon, arra érzékenyek vagyunk, mindenkinek a maga körömalja, egyre nagyobb a gyűlés, a furunkulus, sebaj, sose halunk meg, mit nekem te zordon, és az EB végre szokja meg és tanulja meg, milyen az a hamisítatlan, utánozhatatlan, sokszáz éves Magyar-vándor.

A sikeres álláskeresés lépései

0

Amennyiben álláskeresőkké váltunk, akkor mindenképpen szükségünk lesz olyan stratégiákra, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Mutatunk is ezek közül néhányat!

Léteznek olyan álláskeresési stratégiák, amelyek megkönnyítik a munkakeresést. Az egyik ilyen stratégia, ha a megfelelő állások között keresgélünk. Állásokat olyan kulcsszavak használatával is kereshetünk, amelyek egyrészt megfelelnek az érdeklődési körünknek, másrészt olyan releváns munkákat találunk, ahol jól érezhetjük majd magunkat a jövőben. Hogyha szűkítjük a keresési feltételeket, ezzel időt takaríthatunk meg, illetve releváns álláshirdetésekre bukkanhatunk. Az is nagyon lényeges, amikor állást keresünk, hogy a munkáltatók könnyedén megtaláljanak bennünket, illetve az önéletrajzunk könnyedén elérhető legyen számukra.

Az egyik legjobb stratégia, ha kitűnünk a tömegből, hiszen sok esetben a munkaerőpiac nagyon telített, azaz nagyon sokan kereshetnek állást egy-egy pozícióban.

Jó taktika az is, hogyha valamiben kiemelkedünk, hogyha felhívjuk magunkra a figyelmet, mert ez mindig érdeklődést vált ki a munkaadókból. Ezért is nagyon lényeges, hogy legyen egy listánk azokról a cégekről, amelyek a mi érdeklődésünket is felkeltették és aztán az erőfeszítéseinket ezekre a cégekre összpontosítsuk, hogy jó benyomást keltsünk ezekre a cégekre, pontosabban a vezetőkre.

Az is egy nagyon jó stratégia, ha jól megírjuk mind az önéletrajzunkat, mind a motivációs levelünket. Mindkettőnek olyannak kell lennie, amelyek kifejezetten összekapcsolják a képesítéseinket, készségeinket a megpályázott állások felvételi kritériumaival. Amennyiben célzott önéletrajzokat küldünk ki, sokkal nagyobb esélyünk lesz, mintha csak egy általános önéletrajzot és motiváció levelet küldenék el több száz helyre.

A stratégiák egyik legfontosabb eleme a kapcsolati hálózatok kiépítése és megerősítése.

A hálózatépítés megtörténhet online módon, de személyesen is. Fontos, hogy kapcsolatba lépjünk mindenkivel, akit csak ismerünk, hiszen nem tudhatjuk, hogy éppen ki lesz majd az, aki segít nekünk az álláskeresésében. Illetve nem tudhatjuk, hogy ki rendelkezik az ismerősi körünkből olyan kapcsolatokkal, akik közül valaki éppen olyan munkavállalót keres, amilyenek mi is vagyunk.

Kulcsfontosságú, hogy szánjunk időt a felkészülésre. Tájékozódjunk a cégről, mielőtt sor kerülne az interjúra. Öltözzünk fel megfelelően, gyakoroljuk az interjúkérdések megválaszolását, hiszen a legfontosabb, hogy lenyűgözzük az interjúztatót a készségeinkkel, tapasztalatainkkal és a szakértelmünkkel.

Műlencse műtét vélemények híres emberektől

0

A műlencse beültetés ma már az egyik legprofesszionálisabb eljárásnak számít a látásjavítás területén. Mivel tartós, és rendkívüli eredményeket produkáló beavatkozásról van szó, ezért az sem véletlen, hogy több ismert ember végeztette már el a műlencse műtétet magán. Vajon kik éltek a lehetőséggel hazánkban?  

Nézzünk szembe a tényekkel

A népszerű műsorvezetők körében egyre többen vállalják a műlencse műtétet. A televíziózás világban ugyanis a tiszta látás rendkívül fontos. Elég félreolvasni egy szöveget, vagy rosszul látni egy jelzést, és máris problémás lehet a műsorvezetés, de még az újságírás is. A műlencse azonban képes arra, hogy a látásunk ismét tiszta és éles legyen. A profi szakemberek minden lencse kialakításakor figyelembe veszik a munkakörünket is. Ezért például egy médiában dolgozó személy számára azt is bele kell kalkulálni, hogy valószínűleg sok utómunkát végezhetnek a számítógép előtt ülve. Szebeni András a Tények és a Mokka műsorvezetője akkor kereste fel a klinikát, amikor már a saját gyermekének sem látta jól felolvasni a mesét. Először voltak félelmei, ám mivel a barátja, az olimpiai bajnok Szabó Bence is elvégeztette a műtétet, úgy gondolta, hogy számára is ez lehet a legjobb megoldás. A szemlencseműtét a leghatékonyabban 45 éves kor felett végezhető el, ráadásul fájdalommentes és gyors beavatkozásról beszélhetünk, ami Szebeni András számára is rendkívül meglepő volt. A műsorvezető saját lábán távozhatott a klinikáról, szinte azonnali látásjavulással.

Az éleslátás nem csak a médiában fontos

Ha az ember nem látja élesen az őt körülvevő világot, az már önmagában frusztráló tud lenni. Ha pedig még a munkájában is akadályozza, akkor még inkább zavaró lehet. Jennifer Aniston, Reese Witherspoon, Lucy Liu és még sok más külföldi színésznő magyar hangja, Kökényessy Ági színésznő a saját bőrén tapasztalta meg milyen állandóan szemüveget cserélni, és persze egyre közelebb tartani a szeméhez a leírt szöveget, például amikor egy-egy színházi szerepére gyakorol. A művésznő még 2014-ben csináltatta meg a szemlencseműtétet, ami előtt nagyon félt, hiszen a szem mindenki számára egy rendkívül kényes terület. A beavatkozás azonban csupán fél óráig tartott és fájdalommentes volt, még annak ellenére is, hogy a színésznőnek egy kezdődő szürke hályoggal is küzdenie kellett, amit a beavatkozás szintén megoldott. Az első napokon a műtét után még kissé homályosan látott, viszont utána tökéletesen kitisztult a kép, és azóta ő is azon boldog szemlencse műtétesek táborát gazdagítja, akik újra visszanyerték a tökéletes látásukat. Végre semmi sem zavarja már őt sem abban, hogy a munkáját és a mindennapi tevékenységét szabadon, gondok nélkül végezhesse. Hasonló volt a helyzet Bánsági Ildikónál is, akinek ugyan szürkehályogja nem volt, ám homályos látása annál inkább. A színésznő 2021-ben fordult a klinikához, és azóta még a legapróbb betűket is élesen látja. Gondoltad volna, hogy tőlük is olvashatsz műlencse műtét véleményeket?

Fontos csata Kreminnaja környékén

Az elmúlt hetekben a leghevesebb ellenségeskedések egyik helyszíne a luhanszki régió Kreminna városának környéke, amelyet korábban orosz csapatok szálltak meg.

„Az elmúlt három hétben a Kreminnaja körüli harcok a várostól nyugatra eső, sűrű erdős területen összpontosultak” – áll a jelentésekben. A brit hírszerzés hozzáteszi, hogy a tűlevelű erdők még télen is biztosítanak némi fedezéket a légi felderítés elől, így valószínűleg mindkét fél megpróbálja finomhangolni saját tüzérségi tüzét.

„Ahogy az erdei harcokra jellemző többnyire gyalogos harcokra korlátozódnak, gyakran akár kézitusában”  – jegyzik meg.

„Az orosz parancsnokság nagy valószínűséggel fenyegetésnek fogja tekinteni a Kreminnaja körüli nyomást amit amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a Donyeck régió többi részének elfoglalását célzó jövőbeli offenzíva biztosításához”

A luhanszki régió Kreminna városát 2022 áprilisában foglalták el az orosz erők. December végén a brit hírszerzés azt jósolta, hogy Oroszország valószínűleg  prioritásként fogja kezelni a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi erők logisztikai támogatása szempontjából. A brit hírszerzés nyilatkozatai szerint

a lőszerhiány a legfontosabb tényező, amely korlátozza az orosz hadsereg támadóképességét Ukrajna területén.

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Nézeteltérés az orosz felsővezetésben

A brit hírszerzés kommentálta az Orosz Föderáció nyugati haderőcsoportja (ZGV) parancsnokának változását Ukrajnában, és azt mondta, hogy az ilyen személyi fluktuáció az orosz védelmi minisztériumban fennálló nézeteltéréseket tükrözheti.

Valószínűleg Jevgenyij Nyikiforov altábornagy veszi át az orosz csapatok nyugati csoportjának parancsnokságát Ukrajnában. Ezt írja, a brit védelmi minisztérium hírszerzési áttekintése állapítja meg.

Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta, és váltja Szergej Kuzovlev vezérezredest, akit mindössze három hónapja neveztek ki.

A brit hírszerzés emlékeztet arra, hogy az Orosz Erők Keleti Csoportjának (SGV) vezérkari főnökeként az invázió első heteiben Nyikiforov aktívan részt vett a GVS és a légideszant csapatok katasztrofális kísérletének tervezésében, hogy északnyugat felől előrenyomuljanak Kijev felé.

„Szinte biztos, hogy a ZGF-nek most az a feladata, hogy megtartsa Oroszország jobb szárnyát – a Luhanszki régió területét Kreminnaja és Szvatovo térségében. Mivel ebben a szektorban bármelyik fél megkísérelhet támadást, Nikiforov egy fontos operatív szerepe a konfliktusban” – áll az áttekintésben.

„Az orosz vezető tisztek folyamatos cseréje valószínűleg az orosz védelmi minisztérium hadviselés jövőjével kapcsolatos belső nézeteltéréseket tükrözi”

– vélekedik a brit hírszerzés.

Amint arról beszámoltunk, a brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg prioritásként kezeli a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi csapatai logisztikai támogatása szempontjából.

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

„A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK