Az Orbán-rezsimmel a modern kori magyar történelem (amit csak azért nem bővítek a honfoglalás óta eltelt időszakra, mert nehézzé válik az összehasonlítás) legkárosabb tartós periódusa szabadult az országra. Rövidebb, kivált emberi életekben mérve sokkal károsabb politikai korszakaink voltak ugyan (1914-1918, 1919-1920, 1942-45, 1949-1953, 1956-1963), de ilyen tartós, szívós egyértelműséggel egyik kormányzat sem pusztította a saját népét, annak erkölcsi, tudásbeli és anyagi kompetenciáit – ráadásul, de csak ráadásul, önként és szuverén módon.
A konzervatív igazságosságkoncepciónak való megfelelés minden szempontja hiányzik ebből a kormányzatból: a közösség nem manipulált tudása, a személyek közösségi tudásra vonatkozó kritikájának szabadsága és a kettő reflexív (ugyanakkor multilaterális), a közösség objektív érdekének mérlegelésében megnyilvánuló gyakorlata. A hazai tudás szabályos üldözése, amely már több éve megkezdődött a politikai és eszmei ellenfelek hiteltelenítésével, a közösségi viták intézményes rendszerének rombolásával, a nyilvánosság frontvonalak mögé rendezésével, majd folytatódott – a teljesség igénye nélkül – a közoktatás lezüllesztésével és ma a CEU és az MTA tönkretételében éri el a szellemnek (na, rendben) a magyar történelemben páratlan rombolását, a nemzet elleni szisztematikus hadviseléssel felérő folyamat.
Ez a nemzet jövőjének felszámolásával ér fel
Minden valamennyire értelmes ember tudja, hogy ásványkincsek, tőke stb. híján ennek az országnak hagyományosan a legfontosabb erőforrása az emberi tehetség, tudás, aminek sűrűségére ezen a 93 ezer négyzetkilométeren méltán vagyunk büszkék. (Tegyük most zárójelbe a tehetségeink ugyancsak hagyományos elüldözését, a számolatlan kiirtásukat és a korrumpálásukat, amelyek a fenti dátumokat indokolják.) Ez ellen hadjáratot vezetni valóban a magyar nemzet gyilkolásával, a jövőjének felszámolásával ér fel, ha érti ezt a többség, ha nem. A manipulált etno-demokrácia abszolutizmusa tönkreteszi az emberi szellemet, az ország regenerációjának esélyeit és a maradék erkölcsi tartását.
Ha ebben az országban az óriási többség számára az Orbán környezetének minősége válik nemcsak mércévé (ez eddig is volt), hanem az egyetlen lehetőséggé, mert minden nemzetmegtartó (erkölcsi, szellemi) kiválóság és tudás elé akadályok gördülnek, akkor ennek a nemzetnek semmi esélye nincs a jövőben. Kis szavak ezek a tragikus valósághoz képest.
A Soros György alapította CEU elűzése siker volt Orbán Viktornak, de kudarc az amerikai nagykövet, egy 80 éves ékszerkereskedő és egyben Donald Trump régi barátja számára, aki missziójává tette a CEU megmentését – írta a brit liberális lap az Egyesült Államok európai nagyköveteiről szóló cikkében.
A szerző ismertette Cornstein nagykövet magyarországi politikai helyzettel kapcsolatban tett meglepő kijelentéseit, majd megállapította: Cornstein a Trump által kinevezett nagykövetek közül egyike azoknak, akik a jelek szerint készek eltérni a diplomáciai protokolltól, hogy olyan nacionalista, populista kormányokat támogassanak, amelyek esetleg hasonlatosságokat mutatnak az amerikai elnökkel. A megközelítés azonban eddig nemigen hozott külpolitikai hasznot, de legalább annyi kárt okozott a hagyományos szövetségesek körében, mint amennyi sértődöttséget idézett elő a külügyminisztériumban.
A továbbiakban a cikk felhozta Richard Grenell berlini nagykövet tévelygéseit, aki egyebek között az európai konzervatívok támogatását helyezte kilátásba, és a július 4-i amerikai ünnepségre meghívta a szélsőjobb AfD képviselőit. Mindennek persze nem örült a német politikai osztály, és Martin Schulz egyenesen azt mondta: „Grennel nem úgy viselkedik, mint egy diplomata, hanem mint egy szélsőjobboldali gyarmati tiszt”. Problémái támadtak az Egyesült Államok hollandiai nagykövetének is. Mindhárom diplomata politikai kinevezett, egy régi gyakorlat képviselője, amely szerint az elnök híveit, vagy nagy adományozóit nagyköveti kinevezésekkel jutalmazzák.
A korábbiakhoz képest azonban nagy különbség, hogy most olyan amerikai elnök van hivatalban, akinek hazai retorikája gyakran emlékeztet a közép-kelet-európai nacionalista, populista rezsimekére.
A karrierdiplomaták úgy tesznek, mintha Trump elnök nem is létezne
Azokon a helyeken, ahol karrierdiplomaták maradtak hivatalban az amerikai nagykövetségeken, azt az egyszerű receptet követik, hogy úgy tesznek, mintha Trump elnök nem létezne. Nehéz egy olyan elnököt képviselni, aki számos olyan dolgot tesz, amiket az amerikai diplomaták korábban bíráltak. Ha létezik egyáltalán központi irányvonal a térségben folytatandó amerikai politikát illetően, az Wess Mitchelltől, az Európáért felelős külügyminiszter-helyettestől van, akinek van közép-európai tapasztalata, és pragmatista a problémás szövetségesekkel való bánásmódban. Mitchell nemrég azt mondta, az Egyesült Államoknak fel kell emelnie a szavát, vagy arra kell számítania, hogy veszíteni fog.
A CEU ügyében azonban Washington felemelte a szavát, és mégis vesztett. Cornstein viselkedése kiszámított volt, és Amerika visszavonta még a vidéki sajtó támogatására felajánlott 700 ezer dolláros programot is. Orbán azonban simán zsebre tette a szóbeli támogatást, és figyelmen kívül hagyta az egyetemmel kapcsolatos követeléseket.
Végül a szerző Krekó Pétert idézte, aki azt mondta: „Minden jel arra utal, hogy az amerikai érdekeket szisztematikusan figyelmen kívül hagyják. Orbán az illiberális példakép, így mások most azt figyelik, hogy lesznek-e eljárásának következményei”.
Ma nyugodt nap volt Budapesten, nem is volt itt semmilyen tüntike. Ezt láthatták a legtöbb kormányközeli lapon az olvasók. Néhány oldalon azért volt valami lent, nem túl szem előtt tartott hír valami rendetlenkedésről, de nyilván ez sem zavarta meg az olvasóikat. Volt azért egy kivétel is, a PestiSrácok fontosnak tartotta elmagyarázni, hogy az ellenzék jól láthatóan csak a szokásos politikai haszonszerzés érdekében tüntet. Azzal már többen szembesültek, hogy Merkel CDU-jának annyi. Leslie Mandoki szerint viszont a CDU új elnöke a Fidesz politikáját erősítheti.
Csak politikai haszonszerzés érdekében tüntetnek
Öt százalékos gazdasági növekedés van és munkaerőhiány, komoly bérnövekedés tapasztalható, a gazdaság és az állam makroadatai kiválóak. Ebből nem csak az következik, hogy bizonyosan nem szocialista vagy liberális kormányzás van, hanem az is, hogy a technológiai robbanás következtében is drasztikusan alakul át a munka világa, vagyis a munka törvénykönyve által szabályozott ember és vállalat közötti viszony.
Az állam, a kormány, a Fidesz érdeke is az, hogy a jelenleg munkavállalói státuszban lévő, képzett munkaerő többet dolgozzon. A munkavállalók érdeke az, hogy többet keressenek. Érthetően ezt úgy szeretnék elérni, hogy ne kelljen többet dolgozniuk. De ha többet dolgoznak, a bérnövekedésük is nagyobb lesz, nem csak a bérük.
Az ellenzék és a szakszervezeti vezetők jól láthatóan csak a szokásos politikai haszonszerzés érdekében mozdultak rá erre a törvényi változásra. (PestiSrácok.hu: Ki tüntet és miért most éppen? Magyarországon)
A német CDU balra tart
Az új pártelnök megválasztásakor a szavazás tétje az volt, hogy visszatér-e a CDU az eredeti nyomvonalra, vagyis a Helmut Kohl-féle kereszténydemokráciához, vagy folytatódik a Merkel által megkezdett balratolódás.
Kramp-Karrenbauer, alias mini-Merkel számára ezzel a győzelemmel egyenes út nyílt a kancellárjelölti státusz elnyerésére. AKK győzelme azért lehet káros a CDU-ra nézve, mert Kramp-Karrenbauer a kancellár embere, így az ő politikáját viszi tovább. Márpedig a CDU az elmúlt években pont Merkel hülyeségei miatt gyengült folyamatosan.
Ám AKK győzelmével folytatódhat a baloldali, liberális politizálás a CDU-ban. (888: A CDU-nak vége: Merkel jelöltje nyert, folytatódik a balos fordulat)
Leslie Mandoki szerint viszont a CDU új elnöke a Fidesz politikáját erősítheti
A Fidesz politikáját erősítheti az európai színtéren a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU új elnöke – mondta a Németországban élő Leslie Mandoki zenész, producer szombaton az M1 aktuális csatornának adott interjújában.
Leslie Mandoki a CDU hamburgi tisztújító kongresszusán elmondta, Annegret Kramp-Karrenbauer, az új elnök garanciát jelent arra, hogy a párt újra a nemzetek Európájának elvét erősíti majd.
A mai eredmény nagyon pozitív a magyar népnek – hangsúlyozta a világhírű zenész, hozzátéve, most az a lényeg, hogy az európai parlamenti választásokon is ez az elv erősödjön. (MTI: Leslie Mandoki: A Fidesz politikáját erősítheti a CDU új elnöke)
A szervezet tüntetés végén néhány száz tüntető betört a Kossuth térre, dulakodtak a rendőrökkel, többen a földre kerültek. A rendőrök egy idő után visszavonultak. Több száz tüntető az Országgyűlés épülete előtt skandálta, hogy „mocskos Fidesz”.
Az éhség menetéről ismert Komjáthy szólította fel a tömeget, hogy törjön be a Kossuth térre. A lökdösődésben azonban megsérült, végül szocialista politikusok kísérték le a térről. Az MSZP alelnöke térdsérüléssel került a baleseti intézetbe. Fél három körül a tömeg szétszéledt.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Szakszervezeti vezetők mondtak beszédeket
Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek nyújtanak igazi védelmet a dolgozóknak. „A mi kollégáink korán halnak meg, nem úgy mint a benzinkártyás, közpénzen élő politikus urak!” Székely Tamás felszólította a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot.
Mezei Tibor, a külügyminisztériumi dolgozók képviselője arról beszélt, hogy az állami szféra és a versenyszféra dolgozóinak össze kell fogniuk, mert csak így érhetnek el közös eredményt. Azt mondta még, hogy „Az államtitkárok kapnak 21 milliót, az alkalmazottak meg plusz tíz forintot.”
Eörs Nóra a Hallagatói Szakszervezet részéről arról beszélt, hogy fontos a diákok és a munkások szövetsége. Ez már a sokadik alkalom, hogy összegyűlik a tömeg, de mindeddig tehetetlenek voltak a tiltakozók, a hatalom nem hallotta meg a kritikát.
Dr. Szilágyi József, Liga Szakszervezetek társelnöke, az EVDSZ elnöke elmondta, tiltakoznak az ellen, hogy a munka világát a kormány érdemi szociális párbeszéd megkerülésével terjessze az Országgyűlés elé.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Magyarországon „mi viseljük a legnagyobb terhet, közben pedig Európa legkisebb bérét kapjuk.” Felidézte: a kormány elvette a nyugdíjpénztárakat, a cafeteriát, most pedig még több munkára, rabszolgamunkára kötelezik a magyart. Ebből elég volt! – tette hozzá, és európai béreket követelt a magyar dolgozóknak.
A tüntetők előzőleg a Jászai Mari térről vonultak az Alkotmány utcába
A rabszolgatörvény ellen tüntetők a Jászai Mari térről az Alkotmány utcába vonultak, a szervezők szerint valamivel több mint tízezren voltak. A Magyar Szakszervezeti Szövetség molinóját vitték elől. Az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végéhez vonultak, de nem mentek be a Kossuth térre. Tegnap ugyanis a rendőrség közölte, hogy lezárják a Kossuth teret a tüntetés alatt. Ezt azzal indokolták, hogy nemzetközileg védett személy – a lengyel parlament alsóházának elnöke – érkezik a parlamentbe.
A tüntetők a Szent István körúton vonultak. A DK-sok egy rövid időre elállták a 6-os villamos útját is, de a rendőrök és a demonstráció szervezői kérésére felhagytak ezzel.
Évi 250-ről 400 órára nőhet a ledolgozandó túlórák száma, fizetni meg csak három év után kell, ha szerdán elfogadja a parlament a törvénytervezetet. Több ellenzéki párt és szakszervezet is támogatja a tüntetést.
A Mérce élő közvetítése a tüntetésről:
Álságos és nagyon átlátszó, ahogy a kormányzat a rabszolgatörvény elleni tüntetést igyekszik megakadályozni – írta a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Facebook oldalán. A szervezők tudomásul vették a rendőrség döntését, a vonulás végállomása az Alkotmány utca Kossuth tér felőli vége lesz, a színpadot is ott állítják fel.
Kálmán Olga a Kossuth térről jelentkezett be élőben, ahol a szakszervezeti képviselőkkel beszélget. Elsőként a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökét, Kordás Lászlót kérdezte a rabszolgatörvényről.
Kordás elmondta, felmérésük szerint a munkavállalók 83%-a nem kér a rabszolgatörvényből. Úgy véli, a béreket kellene emelni, nem a túlórákat: a kormány által emlegetett „önkéntes túlmunka” egy kamu.
Az MSZP azt tervezi, ha mégis átmegy a hatnapos munkahét, népszavazást kezdeményeznek ellene.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Ellenzéki politikusok is ott voltak a tüntetésen,
többen a Facebookon osztottak meg erről videókat. Az MSZP-ből Ujhelyi István EP-képviselő, Molnár Zsolt országgyűlési képviselő és Tóth Bertalan pártelnök jelentkezett sárga mellényben. Tóth Bertalan azt mondta: „Baloldali pártként, szociáldemokrata pártként kötelességünk itt lenni”. Szél Bernadett az LMP volt társelnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a magyar ember nem hülye, pontosan tudjuk, hogy mit akarnak tőlünk, szét akarnak minket dolgoztatni”. A tömegben feltűnt többek között Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Molnár Gyula, Kunhalmi Ágnes, Karácsony Gergely és Mesterházy Attila is. Az LMP, a Momentum és a Jobbik is részt vesz a tüntetésen.
A mentősök is tüntetnek, mert már most is sokat dolgoznak, a munkaerőhiányt pedig nem lehet a munkaidőkeret kitolásával megoldani, ráadásul a fizetésük is alacsony. A mentődolgozók másodállásban is dolgoznak, a túlórák emelésével ezeket a munkákat és az ezzel járó fizetést fogják elveszíteni.
A Város Mindenkié mozgalom és a Hallgatói Szakszervezet is szolidaritását fejezte ki. A tüntetésen megjelenő diákok arról beszéltek, hogy szabad egyetemet tartanak.
Már tegnap elkezdődtek a tüntetések a rabszolgatörvény ellen, a veszprémi vasasok tiltakoztak figyelmeztető útlezárással. Ma nem csak a fővárosban tiltakoznak a dolgozókat kizsigerelő törvénymódosítás ellen, Debrecenben is demonstrációt tartanak. A jövő héten Pécsen és Győrben is félpályás útlezárások várhatók.
Országos sztrájk kellene
Az Audi Hungária Független Szakszervezetének egyik képviselője elmondta, már most minden szombaton dolgoznak, úgy játszanak a munkáltatók a munkaidőkerettel, hogy már nincs hétvégéje az embereknek. Ha elfogadják a törvényt, szerinte országos sztrájkba kellene kezdeni.
A parlament szerdán szavaz a rabszolgatörvényről, a fideszes többség nyilván elfogadja majd.
2016 és 2018 tavaszi mozgalmai után teljesen váratlanul Párizsban, sőt egész Franciaországban ismét harcol a nép a kormány politikája ellen.
A Champs Elysée-n felgyújtott, lángoló gépkocsik, páncélba öltözött, pajzzsal felszerelt rendőrök, halálos sebesültek, letartóztatott sárga mellényesek képével és számával van tele a világsajtó. A szálloda-tulajdonosoknak és alkalmazottaiknak, a turista iparnak rosszul jönnek ezek a november közepe óta nem lankadó szombati erőszakos összetűzések a rendőrség és a sárga mellényesek között.
Az öt hónapja lecsillapodott sztrájkmozgalom és tüntetések után mindenkinek meglepetést okozott a sárga mellényesek haragja a benzin és dízel árának januárra ígért felemelése miatt. Ez a Facebook-on és a Tweet-en napok alatt vezetők, szóvívők nélkül összeverbuválódott tömeg Franciaországban elszórtan de egyemberként követelte, hogy a kormány azonnal vonja vissza ezt az új anyagi megterhelést, ellenkező esetben a következő szombaton, november 17-ikén, blokád alá veszik az autópályákat. A kormánynak hideg zuhany volt ez a semmiből felbukkant apolitikus, haragos tömeg. Úgy vélte, hogy a tavasz-nyár elejei mozgalom nem teljes de lényegi sikertelensége után nincs mitől tartania, folytathatja az anyagilag amúgy is nehéz körülmények között élők további megsarcolását
Forrás: YouTube
A pártok nehezen értelmezik a helyzetet
A baloldali ellenzék, a szakszervezetek óvakodva nézték ezt a nehezen behatárolható mozgalmat. A jobboldalon a három számításba jövő párt közül csak a Rassemblement national, Le Pen újra keresztelt pártja karolta fel azonnal a megmozdulást, a másik kettő nem túl aktívan, de a kormány mellett állt. A Zöldpárt pedig határozottan ellenségesen fogadta a sárga mellényesek követelését, mert a kormányintézkedéstől a környezetre káros benzin- és főleg dízelfogyasztás, a CO2-kibocsátás csökkenését remélték.
A baloldali France Insoumise-on belül egyedül Francois Ruffin képviselő jelentette be az első megmozdulás előtt, hogy észak-franciaországi körzetében magánemberként ő részt fog venni a sárga mellényesek blokád-akciójában. Ezt egy az interneten november 14-ike óta óriási számban keringő 10 perces videón meg is indokolta. A videó elején rövid, mindössze kétperces parlamenti felszólalását halljuk-látjuk, amely vádbeszéd a kormány ellen. Emlékeztet Macron első intézkedésére, a választási kampányát anyagilag finanszírozó milliomosok, milliárdosok szolidaritási vagyonadójának (francia rövidítése: ISF) eltörlésére, majd részletezi, hogy ez az új intézkedés hogyan csökkenti tovább a munkájukhoz autójukat használni kényszerülő bérből élő dolgozók, munkások, kisiparosok, kiskereskedők, kamionosok, mezőgazdák jövedelmét. A rövid beszéd végén követeli, amiből azóta jelmondat lett a tüntetéseken: „Rendez-nous l’ISF d’abord!”, magyarul „Előbb adjátok vissza nekünk az ISF-et!”.
A kormány kezdettől fogva tehetetlen a sárga mellényesekkel szemben
A mainstream sajtó szokásához híven a vidéki baleseteket, gyújtogatásokat, a rendőrökkel való összetűzéseket ecsetelte, de meglepő módon ezúttal a várt hatás elmaradt, a mozgalmat támogatók magas aránya nem csökkent. A támogatottsági arány november közepén társadalmi kategóriáktól függően átlagosan 65 % volt, ma 63 %. Az államfő, mint a nyári Benalla-botrány idején, az eseményeket látva megnémult. A miniszterelnök reagált, de a sárga mellényesek őt statisztának tekintik, azt követelték, hogy az elnök nézzen a szemükbe. Ezért a második szombaton már Párizsban, a Concorde téren, az Elysée palotához közel követeltek találkozót. Ezt a prefektus nem engedélyezte, így a tüntetők a Champs Elysée-n és környékén fejezték ki haragjukat. Az elnök továbbra is hallgatásba burkolózott. Némaságát az elemzők előbb azzal indokolták, hogy hajlandó lenne, de nem tud tárgyalni egy olyan mozgalommal, amelynek nincs vezetője, szóvivője, márpedig ez az, ami valóban (egyenlőre) a sárga mellényesek leglényegesebb jellemzője. Majd miután ez a magyarázat elkopott, csak az általános értetlenség maradt. Népszerűsége ennek megfelelően tovább zuhant.
Forrás: YouTube
Kéthetes hallgatás után megszólalt Macron
Végül, a tanácsadók és a sajtó sürgetésére, kéthetes hallgatás után, november 27-ikén nyilatkozott az elnök. Tudatában van, mondta, hogy oda kell figyelni a társadalmi tiltakozásra, de ugyanakkor (ez még mindig egyik kedvenc szavajárása) nem adhatja fel a mával és holnappal szembeni felelősségét. Kötelességének érzi, hogy válaszoljon a környezeti vészcsengő hangjára. (A környezetvédők különösen pikánsnak érzik Macron hirtelen támadt elkötelezettségét a környezeti vészcsengővel szemben. November 27-ikég inkább súlyosan nagyothallónak mutatkozott, amikor a környezetvédő egyesületek, írók, újságírók, filmesek és nem utolsó sorban a nyáron lemondott ökológia-minisztere nyomták neki a vészcsengőt.)
A latolgató baloldali ellenzéket Ruffin állásfoglalása mozdította ki holtpontjáról. November 28-ikán egy a Köztársaság-téren tartott nagygyűlésen ő és mások, párizsiak, üzemi szakszervetek, migránsok, bevándorlók, munkanélküliek, hajléktalanok jogait védő szervezetek, környezetvédő egyesületek képviselői, magánemberek, köztük sok nő mondták el, hogy miért érdekük nekik és az országnak a sárga mellényesek mozgalmának,követeléseinek támogatása.Ekkorra már hosszú listát tett ki a követelések száma, amelyben a benzin- és dízelár felemelésének visszavonása csak egy volt a sok közül. December 6-kán a Cnews France internet újság egy 41 követelésből álló listát tett közzé.
A 41 követelésből csak az első ötöt idézem:
nulla-számú hajléktalan
progreszivebb jövedelem-adókulcs
a minimálbér nettó 1300 euróra emelése
a kiskereskedelem fejlesztése szemben a bevásárló-központokéval
országos program beindítása a lakások hőszigetelésére, a környezetvédelem összekapcsolása a háztartások jövedelmének növekedésével
A december 1-ei nagyon kemény incidensek hatására végül válaszolt a kormány. 4-ikén a miniszterelnök bejelentette: az áremelést januárról márciusra halasztotta el a kormány. A várt fellélegzés helyett a közlemény mindenkit, a tüntetőket és támogatóikat még jobban felbőszítette. Másnap maga az elnök vette kezébe a mikrofont, hogy közölje a hírt, a kormány lemondott az áremelésről. Ezt sem fogadták kedvezően az érintettek. Mindenki érzékelte a káoszt az ország vezetésében, de ami fontosabb, Párizsban és az országban számosan hangsúlyozták, ezt az engedményt november 17-én várták, a kormány le van maradva egy brossúrával. December 5-ikén már
azt követelik, hogy Macron mondjon le.
A mai, december 8-ikai tüntetésnek ez a meghirdetett célja.
A kormány válasza: „kivételes” biztonsági rendszert léptet életbe. Tegnap, december 7-ikén 94 ezer rendőr bevetését rendelte el az országban, megerősítve őket katonai erőkkel. A kormányszóvivő és a miniszterek kánonban meleg hangon kérik, szigorúan figyelmeztetik az embereket, hogy maradjanak otthon. A politikai pártok is – változó intenzitással – csatlakoztak a felhíváshoz. Az interneten a tüntetés fontosságában, fent említett céljában hívők gyakorlati tanácsokkal látják el nézőiket, hogy hogyan öltözzenek fel, milyen biztonsági kellékeket vigyenek magukkal szombaton a tüntetésre.
Forrás: YouTube
A gimnazisták sztrájkolnak
A Ouest-France regionális napilap az AFP-re hivatkozva december 6-ikai számában jelzi, hogy a „kormány fél a növekvő erőszak perspektívájától”. A sárga mellényesek mellett más okai is vannak az aggodalomra. A gimnáziumok is, mint tavasszal, hetek óta megint fel vannak bolydulva, a diákok sztrájkolnak, barikádokkal védik magukat a rendőri erőszak ellen. Az utolsó epizód a rendőrség Mikulás-napi brutális fellépése a Mantes-la-Jolie Jean Rostand gimnáziumát blokád alatt tartó diákok ellen. A rendőr-akciót és a 151 gimnazista letartóztatását dokumentáló videó péntekre bejárta az országot, és azon nyomban 280 gimnázium diákjai léptek sztrájkba. Ezekben sem ritkák az erőszakos összetűzések a gimnazisták és a rendőrök között. Több gimnázium bejelentette, hogy szombaton a sárga mellényesekkel karöltve tüntetni fognak.
Forrás: YouTube
A rendőrök is elégedetlenek
Egy másik figyelemre méltó oka a kormány aggodalmának: a rendőrségen belüli nyilvánossá vált elégedetlenség. A héten két különböző sajtó fórumon két különböző rendőrosztag képviselője nyilatkozott a sárga mellényesekkel való érdekazonosságukról. Az egyik interjút a MédiaTV készítette december 6-ikán a rendőrség Technikai Osztagának szakszervezeti titkárával, aki elmondta, hogy a szakszervezet szombatra sztrájkot hirdetett meg – a rendőrségen belül egyedül ennek az osztagnak van sztrájkjoga. Az ok: az osztag személyzete, adminisztratívok, technikusok és tudományos munkatársak egyetértenek a tüntetőkkel, támogatják őket, hozzájuk hasonló követeléseik vannak, ezért nem akarnak résztvenni a nagyon sok erőszakcselekményt ígérő december 8-ika logisztikájában. Ő maga, mondta, Bretagne-ba utazik, ott fog részt venni a sárga mellényesek helyi akciójában. A többi hozzá hasonlóan érző, sztrájkjoggal nem rendelkező rendőrtársának pedig azt ajánlotta, hogy orvostól kérjenek betegszabadságot a hétvégére.
A másik interjú az Ile-de-France autonóm kollektívájának egyik tagjával készült a La bas si j’y suis nevű internet-rádió. A megszólaltatott rendőr elmondta, hogy osztaga a mozgalom elejétől tüntetően viselte a rendőrségi sárga mellényt addig, amíg meg nem tiltották nekik feletteseik, és azóta kabátjuk alá rejtik. Elégedetlenségük oka a nehéz munkakörülmények: a 15-20 órás munkanapok,a hónapok óta ki nem fizetett túlórák. Országos szinten 25 ezer túlóra (!) bérével tartozik a belügyminisztérium a rendőröknek. Különösen megalázónak tartják az elnök alamizsnáját: a szombati tüntetés előkészítésére 100 euros prémiumot ígért a rendőröknek. „Ha mi, rendőrök leállnánk, mondta, a kormány egyből megbukna.” Az interjúban „lázadás”» szóval jelölte meg azt, ami most Franciaországban zajlik.
Lehet, hogy ez már forradalom
A december 1-i tüntetésen egy sárga mellényes 40 év körüli nő a Champs Elysée-n könnygázbombák füstjében, lángoló autókkal a háttérben mondta egy újságírónő mikrofonjába: „Ez itt most nem lázadás, ez forradalom. Követeléseinket ez a kormány nem fogja, nem tudja kielégíteni. Vagy mi győzünk, vagy Macron”.
Végre azt is megtudtuk a Magyar időknek köszönhetően, hogy Brüsszel nem Moszkva, az EU véletlenül sem hasonlítható a Szovjetunióhoz. Rosszabb annál. A 888 leleplezte a balliberális lapokat: azok zsidóznak, nem a jobboldal. A Ripost pedig Vona Gábort leplezte le: könyvet lopott!
Brüsszel a kis Moszkva
Brüsszel nem Moszkva, az EU véletlenül sem hasonlítható a Szovjetunióhoz. Rosszabb annál, ugyanis a kommunizmus sosem hirdette magáról, hogy a szólásszabadság és a jogállamiság fellegvára.
A „népi demokrácia” nem tűrte a fősodortól eltérő hangot, véleményt, világnézetet, de ezt nem is rejtette véka alá. Aki akkoriban Moszkvában a hivatalos politikai irányelveket nyilvánosan kritizálni akarta, pontosan tudta, mire számíthat: cenzúrára, betiltásra, rendőrségi intézkedésre.
De nézzük, mi a gyakorlat manapság az Európai Unió központjában. A belga fővárosban szerdán a magyar kormány megbízásából egy plakátos kisteherautó járta az utcákat, amellyel az elhibázott bevándorlási politika következményeire akarták felhívni figyelmet. A plakáton egymás mellett olvasható Guy Verhofstadt, liberális EP-frakcióvezető korábbi felelőtlen kijelentése, miszerint nincs bevándorlási válság, illetve az, hogy már több százan haltak meg terrortámadásokban Európában.
A mozgó kampányplakát híre gyorsan eljutott a belga hatóságokhoz, mert a járművet rendőrök állították meg, és arra kényszerítették a sofőrt, hogy szerelje le a feliratot. (Magyar idők: Cenzúra kis Moszkvában)
A 888 bemutatta a liberális kettős mércét
A tudathasadásban szenvedő baloldali újságok előszeretettel hivatkoznak a szakmaiságra, a moralitásra és az újságírói etikára, de rendre megfeledkeznek arról, hogy ha a jobboldali, konzervatív közösséget, esetleg ha Orbán Viktort kell lejáratni, akkor az eszközökben egyáltalán nem válogatnak. Sőt, a baloldali közösség kurucinfójának számító Magyar Narancs gusztustalanabbnál gusztustalanabb címlapjain már szerepelt Orbán Viktor szögesdrótos Hitler-bajusszal, pajeszos rabbiként ábrázolva, vagy éppen Köves Slomó kormánypárti díszzsidóként.
Sok éven át a baloldal és a hozzá hűséges szellemi holdudvar dönthette el, hogy ki az antiszemita, ki a fasiszta és ki a náci. Ha jobboldalinak vallottad magad, esetleg arra vetemedtél, hogy feltűzz a ruhádra egy kokárdát, akkor rendre megkaptad, hogy te bizony egy utolsó fasiszta vagy.
Szerencsére (vagy éppen egyesek sajnálatára) a baloldalnak és a vele szövetséges médiának, amely 2014-ig masszívan liberális és baloldali volt, sikerült lejáratnia ezeket a jelzőket, sőt a túlbuzgósága visszafelé sült el. Ezen jelzők hallatán ma már mindenki legyint, de ha antiszemita, netán becsületsértő cikkeket akarunk olvasni, akkor mindenképp vegyünk Magyar Narancsot, mert ott szinte csak ilyenek vannak. (888: Balliberális lapok zsidóznak, de még nekik áll feljebb!)
Vona, a könyv tolvaj
Kínos ügybe keveredett a Jobbik mai napig legbefolyásosabb politikusa, aki a háttérből továbbra is mozgatja a pártot, egy könyvesboltból üzentek neki, hogy ideje lenne végre kifizetni azokat a könyveket, amelyekkel fizetés nélkül kisétált az üzletből. A kár hozzávetőleg 10 ezer forint.
A történet úgy került nyilvánosságra, hogy Vona Gábor az új fészbúkos divathullámnak megfelelően kedvenc könyveit ajánlgatja a közösségi oldalon.
Csakhogy az egyik könyvről kiderült, hogy Vona fizetés nélkül távozott vele a könyvesboltból! Arra hivatkozva, hogy ő a „híres Vona”, rávette az eladót, hogy a kiválasztott könyveket ne kelljen kifizetnie. Azt állította ugyanis, hogy nincs nála pénz, otthon felejtette a pénztárcáját. Persze megígérte, hogy másnap beviszi a több ezer forintos vételárat – legalább 9-10 ezer forintról van szó -, csakhogy erre aztán sohasem került sor. Magyarán Vona trükkösen lenyúlta az egyáltalán nem olcsó könyveket.
A bolti eladónál akkor szakadt el a cérna, amikor az egyik ravasz módon eltulajdonított könyvet meglátta Vona Facebook-oldalán. Dühös lett, hogy a ki nem fizetett, magyarán ellopott könyvvel dicsekszik a bukott pártelnök. (Ripost: Vona Gábor kisétált egy boltból, de fizetni elfelejtett)
Orbán a közérdekre hivatkozva kormányrendeletben tiltotta meg az új fideszes médiaholding versenyhivatali vizsgálatát. A versenytörvény 2013-as módosítása kimondja: a kormány felhatalmazást kaphat arra, hogy az engedélyköteles összefonódást rendelettel közérdekből – így különösen a munkahelyek megőrzése, az adott ágazat nemzetközi versenyképességének megerősítése, az ellátás biztonsága érdekében – nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítse.
Demokráciában demonstratívan pártszempontokat szolgáló sajtóbirodalom, amelyet ráadásul közpénzek felhasználásával hoztak létre, eleve elképzelhetetlen lenne. Az ilyen sajtó és a demokrácia kizárják egymást. De ami itt van, az már régóta nem is demokrácia. Hogy mégis annak nevezik, az döntően éppen a most használt fordulattal lehetséges: mert a demokráciát olyan érdeknek – a „közérdeknek” titulált magán- és csoportérdeknek – veti alá a nemzet vezére, amely bevallottan túlmutat a demokrácián.
Közérdek válhat még bármiből
A „közérdek”, a nemzetstratégia és a nemzetbiztonság döntően szinonim fogalmakként, a demokrácia pedig ezek bunkósbotjaként kerül szembe a liberalizmus és a jogállam maradékával. A előbbiekbe az elasztikusságuk (gumifogalom voltuk) miatt bármi belé képzelhető, amit Orbán nem szégyell. De ha – mint most – közérdek a pártsajtó hegemóniája, azaz választók zavartalan pártcélú manipulálása, akkor ez nem demokrácia, hanem pártállam. Pontosabban, mivel párt nincs, csak a vezér és köre, ezért autokrácia. És közérdek válhat még bármiből, az olvasó fantáziájára bízom. A rossz szellemű Boross ex-miniszterelnök például leplezetlenül nyilas tempóban a „nemzetietlen” kultúrmunkások kirekesztését és egzisztenciális ellehetetlenítését nevezi annak. A jogállam ma addig tart, amíg az önkény érdeke engedi. De nemsokára az élet is tarthat csak eddig.
A magyar választók többségének fogalma sincs ennek a fordulatnak a veszélyeiről; arról, hogy precedensszerűen megnyitja az utat akár egy durva diktatúra előtt. Ha a demokrácia létjogosultsága abból áll, hogy ráüsse a pecsétet a jogállam nemzeti jelszóval való kivéreztetésére, az egyformán a demokrácia, a jogállam és a nemzet valós értelmének kiforgatása és a szavak abszolút elértéktelenedésére utal. A magán- és hatalmi érdekek közérdeknek, a közérdek nemzeti érdeknek való beállítása, az eleve manipulált demokrácia felszívódása ebben a dekódolhatatlan, csak a Vezér által megfejthető nemzeti érdekben, azaz a nemzet és érdekének önkényes értelmezésében, végül – ami egyedül várat még magára – a neki való „ellenszegülés” kriminalizálása az emberi történelem legsötétebb lapjait idézi. Orbán nem áll távol attól, hogy a sötétség új lapjait nyissa meg a történelmünkben az övéi kollaborációjával, a választói ostobaságától kísérve és régen látott emberi szenvedések rémét a falra vetítve. Kétségbeesni nem kell. Komolyan kell venni, ami itt folyik.
Reménykedjünk, hogy a komoly idők végül felszínre dobják azokat is, akik komolyan szembenéznek velük túl az utóbbi tíz év percpolitikusain és a Schiffertől Karácsonyig terjedő bohócellenzéken. Most már tényleg ideje lenne.
Oroszország elnöke az Európai Unióhoz szeretné hasonlatossá tenni az Eurázsiai Gazdasági Tanácsot, mely a Szovjetunió felbomlása után alakult meg Oroszországból, Kazahsztánból és Belorusziából. Később csatlakozott Örményország és Kirgizisztán is. Vietnam az első olyan állam, amely nem volt része a Szovjetuniónak, de csatlakozott az Eurázsiai Gazdasági Tanácshoz.
Putyin a szervezet vezetőinek ülésén kifejtette elképzelését, mely szerint olyan közös fizetési rendszert kellene létrehozni, mely minimális mértékűvé tenné a dollár szerepét a belső kereskedelemben. Hasonlóan egységes energia rendszert is javasolt, mely garantálná a tagállamok biztonságát és növelné a szuverenitását. Kirgizisztán elnöke bejelentette, hogy jövőben a határon nem állítják meg a tagállamok polgárait vagy az onnan érkező árukat. Kirgizisztán államfője hangsúlyozta olyan együttműködés kellene mint az Európai Unióban és olyan közös pénzzel mint az euró.
Putyin elnök ugyan nyomatékosan hangsúlyozta a tagállamok szuverenitását, de elsősorban nyilvánvalóan arra gondolt, hogy növelje Moszkva befolyását hiszen Oroszország a szövetség messze legerősebb országa. Kis problémája Putyin elnöknek, hogy nincsen pénze, mert az olaj ára lent van, és nem is nagyon valószínű, hogy a közeljövőben sokat emelkedne. Oroszország GDP -je jelenleg azzal a Dél Koreával egyenértékű, melynek lakossága alig több mint egyharmada Oroszországnak. Dél Koreával, Kínával és néhány más állammal tárgyalások folynak egy szabadkereskedelmi egyezmény megkötéséről, de a két dinamikus gazdasági nagyhatalom számára nem túlságosan vonzó jelenleg az Eurázsiai Gazdasági Tanács, mert számukra sokkal egyszerűbb egyenként megállapodni a tagállamokkal, melyek maguk is szuverenitásuk megőrzését nem elsősorban Putyin elnök irányításával kívánják elérni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
