FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 284 of 940

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

FüHü

-

2019-01-17

Jogállamisági feltételekhez kötik az uniós pénzek küldését

Magyarország lemondhat az eddig ömlő uniós támogatások nagy részéről a következő költségvetési ciklusban, ha nem állítja helyre a jogállamot. Az Európai Parlament ugyanis nagy többséggel megszavazta, hogy lehetőleg kössék jogállamisági feltételekhez a pénzosztást. Arról is döntöttek, hogy jelentősen megemelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását.

Megszavazta az Európai Parlament (EP) azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehetne javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig a két társjogalkotó szerv, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene.

Az aggályosnak tartott kérdések orvoslását követően a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket.

Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt.

A kérdésben még a tagállami kormányok tanácsának is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek majd meg az intézményközi tárgyalások.

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Az Európai Parlament (EP) megvizsgálta az európai uniós tagállamok integrációjának eltéréseit, és állásfoglalást fogadott el, amely szerint megengedhetetlen egy úgynevezett „a la carte Európa”, amelyben minden tagállam csak a közös szabályok egy részét tekinti magára kötelezőnek, valamint egy másodosztályú tagság kialakulása – közölte az uniós parlament.

A tájékoztatás szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai kezdeményezések elindításakor csak a rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat.

Elutasították ugyanakkor, hogy az eltérő mértékű integráció az unió jövőjére nézve lehetőséggé vagy stratégiai prioritássá váljon.

Az uniós parlament a tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának céljából az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolta.

A felülvizsgálat során véleményük szerint erősíteni kell, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás, amelynek hiányát Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) példázza leginkább.

A képviselők aláhúzták, hogy az integráció érdekében a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot. E téren a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el, ugyanakkor valamiféle partnerségi formát biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak – rögzítették.

A meglévő különbségeket az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót – figyelmeztettek a képviselők.

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

A tervezettnek mintegy háromszorosára emelné a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását a 2021-2027-es uniós költségvetési keretben az Európai Parlament (EP) a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozat értelmében.

A 426:152 arányban megszavazott jelentés értelmében az EU következő hétéves költségvetésében 1,8 milliárd eurót különítenének el az Európai Jogok és Értékek nevű új program számára az Európai Bizottság által eredetileg tervezett 642 millió euró helyett.

A javaslat értelmében kivételes esetekben, amikor egy tagországban hirtelen súlyos veszélybe kerülnek az alapértékek, akkor az Európai Bizottság sürgős pályázati felhívást írhatna ki az ott működő civil szervezetek támogatására a demokratikus párbeszéd előmozdítása céljából.

Mint írták, bővíteni kellene a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megerősítésére szolgáló forrásokat, egyebek között az ezen a területen tevékenykedő helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi NGO-k határozottabb támogatásával.

Kiemelték, hogy a demokrácia és a jogállamiság előfeltétele az alapjogok védelmének, valamint a tagállamok egymás közötti és az európaiak EU iránti bizalmának.

Ezen program létrehozása és finanszírozása kapcsán még a másik uniós társjogalkotó szervnek, a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak is ki kell alakítania az álláspontját, utána kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

FH/MTI

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

FüHü

-

2019-01-17

0

Országos sztrájkot hirdetett a közszolgálati dolgozók szakszervezete

Mai sajtótájékoztatójukon országos sztrájkot hirdettek március 14-ére a közszféra dolgozóinak szakszervezetei az önkormányzati köztisztviselők, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak, valamint a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők érdekében.

Ezzel persze kéthavi határidőt is adtak a kormánynak, hogy engedményeket tegyen és ezzel elkerülje a sztrájkot.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az MKKSZ az önkormányzati és kormányzati igazgatásban dolgozó tisztviselők érdekében egyedül, a szociális ágazatban dolgozó közalkalmazottak érdekében a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetével közösen hirdet sztrájkot.

Hozzátette, a közszolgálat súlyos foglalkoztatási problémáinak leglényegesebb oka „a tarthatatlan, követhetetlen, szakmailag értelmezhetetlen bérpolitika” és a „teljesen összekuszált bérrendszer”, elsősorban ezen szeretnének változtatni.

Kitért arra: ahhoz, hogy ne hagyja el a magyar munkaerőpiacot évente több ezer ember, európai felzárkózást jelentő és nem a magyar minimálbérekhez viszonyító emelés kell.

Közölte, szerdán tájékoztatta a miniszterelnököt a tervezett sztrájkról és kérte a kormányzati tárgyalófelek kijelölését. Kiemelte: korrekt, szakmai alapú tárgyalásra készülnek, amelyre két hónap áll rendelkezésre. Ha a törvényes határidőn belül nem tudnak megállapodni követeléseik teljesítéséről, akkor március 14-én munkabeszüntetést tartanak.

Jelezte azt is, a közigazgatás területén csak ott lehet sztrájkolni, ahol szakszervezet működik.

A sztrájkkezdeményezést támogatják az Összefogásnak keresztelt szövetség szakszervezete (a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete, valamint a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete), őket egy-egy delegált képviselte a sajtótájékoztatón.

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

valamint az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá nemzeti munkaügyi kerekasztal létrehozása.

A sajtótájékoztatón a sztrájkot támogató szakszervezetek nevében felszólalt Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének (KSZSZ) elnöke, Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, valamint Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének (KMDSZ) elnöke.

Újságírói kérdése Boros Péterné elmondta, összesen mintegy 200 ezer főt érintenek a követelések, de azt nem tudja előre megmondani, hogy a gyakorlatban hányan élnek majd valóban a munkabeszüntetés eszközével. Egy másik kérdésre válaszolva azt mondta, hogy március 14-e a nemzeti ünnepet megelőző utolsó munkanap, de nem tudják, hogy ez jó-e a sztrájk szempontjából, szerinte egyik nap sem jó sztrájkolni.

Flaskár Nagy Melinda a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), nevében ismertette az érdekképviselet 12 pontos sztrájkkövetelését, amelyek itt érhetők el, míg az MKKSZ 10 pontban foglalta össze a kormányzati igazgatásban dolgozó kormánytisztviselők követeléseit, hét pontban pedig az önkormányzati köztisztviselők követeléseit, utóbbiakat Boros Péterné olvasta fel.

A HVG videót is készített a sajtótájékoztatóról:

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei

FüHü

-

2019-01-17

0

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.

Donald Trump amerikai elnök rendezési terve a palesztinoknak adná államuk megteremtéséhez Ciszjordánia területének nyolcvanöt-kilencven százalékát, és területcseréket is végrehajtanának.

A terv három részre osztja az izraeli telepeket: településblokkokra, melyeknek nagy része Izrael részévé válna, elszigetelt telepekre, melyeket nem számolnának fel, de nem nőhetnének tovább, és a felszámolásra ítélt, az izraeli törvények szerint is illegális „előretolt helyőrségekre”.

Jeruzsálem közös, de megosztott fővárossá válna, Izrael fővárosa lenne Nyugat-Jeruzsálem, Palesztináé pedig Kelet-Jeruzsálem jelentős része, az ottani arab lakónegyedek többsége.

Az óváros és közvetlen környékének vallási szempontból fontos részei izraeli fennhatóság alatt maradnának, de fennmaradna az eddigi helyzet a muzulmán szent helyeken a palesztinok, Jordánia és talán más muszlim országok felügyeletével.

Az amerikai elképzelést Barak Ravid, politikai újságíró szerezte meg egy meg nem nevezett amerikai forrástól, aki néhány nappal ezelőtt részt vett egy amerikai vezető belső tájékoztatóján.

Az is elhangzott, hogy az amerikaiak arra számítanak, hogy a palesztinok a hivatalos bejelentés után azonnal elutasítják a tervet. Izraeltől viszont kedvező választ várnak. Donald Trump néhány héttel ezelőtt már szerette volna nyilvánosságra hozni a tervet, de az áprilisi izraeli választások utánra halasztották ezt a lépést.

Jason Greenblatt, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja Twitter üzenetében pontatlannak nevezte Barak Ravid értesülését, amely szerinte felelőtlen és árt a békefolyamatnak.

Izraeli jobboldali politikusok, az újonnan megalakult Új Jobboldal (Jamin Hadas) nevű párt nevében közleményt adtak ki, amelyben közölték, hogy nem lépnek be a választások után olyan kormánykoalícióba, amely megosztja Jeruzsálemet és létrehozza a palesztin államot.
A Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász is tiltakozott az elképzelés ellen, azt közölte, hogy elutasít minden olyan megoldást, amely nem egyezik az 1967 előtti tűzszüneti vonallal.

MTI

“Meleg pasi vagyok és teherbe ejtettem a barátomat”

FüHü

-

2019-01-17

0

“Meleg pasi vagyok és teherbe ejtettem a barátomat”

Nem a megszokott problémával néz szembe az a meleg pár, akik egy mobilteherautóban alakítottak ki maguk számára kalandos, mégis meghitt életet. Wyley és Stephan mindketten férfiak, egyik pedig terhes.

Az Extreme Love új részének főszereplői úgy szerettek egymásba, hogy hirdetés útján rájöttek: mindketten vegánok, szeretik a természetet, imádnak utazni, és szívesen járnák körbe a világot.

Az sem zavarta egyiküket sem, hogy Wylye transzférfi, vagyis születésekor női nemi szervei voltak, és csak később indult el a fizikai férfivá válás útján.

Első körben a felsőtestét operálták meg, majd az alsótest következett volna: a méh eltávolítása és a pénisz kialakítása. Mielőtt azonban erre sor került volna, Wylye – a bőséges tesztoszteronbevitel ellenére – teherbe esett.

“Először nagyon össze voltam zavarodva, sírtam is, pedig nem szokásom. Stephan meleg férfiként korábban sose gondolt arra, hogy biológiai úton is lehet gyereke. Az abortusz, az örökbeadás mind felmerült” – meséli Wylye, aki még mindig nem biztos abban, mi vár rájuk…

De hát igaz is, melyik leendő szülő tudja, nemtől és élethelyzettől függetlenül?

canadahun/youtube.com

Mai kérdés – Ön szerint lesz hivatalos reakciója a napokban a hazai sajtóban is megjelent George Birnbaum interjúnak?

FüHü

-

2019-01-17

0

Mai kérdés – Ön szerint lesz hivatalos reakciója a napokban a hazai sajtóban is megjelent George Birnbaum interjúnak?

This poll is no longer accepting votes

Nekimennek a kormányzati gigaholdingnak

FüHü

-

2019-01-17

0

Meggyőződésből és hitből vállaltuk a sokszínű sajtó érdekében – nyilatkozta Babos Attila, a Szabad Pécs független portál felelős szerkesztője a Független Hírügynökségnek. Az orgánum vállalta a TASZ felkérését, és bíróságon támadta meg a kormány közeli média-gigaholding GVH-vizsgálatának elmaradását.

Mit kérdeznék magamtól tíz év múlva, ha azzal kell ébrednem innentől minden nap, hogy egy ilyen megkeresést és felkérést, aminek a vállalása becsületbeli ügy, azt nem vállalunk – ezzel indokolja döntésüket Babos Attila. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felkérésére a Szabad Pécs nyújtott be keresetet a bírósághoz, azt kérve, hogy az kötelezze versenyhatósági eljárás lefolytatására a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ügyében. A jogi képviseletet a civil szervezet látja el.

A KESMA az, amely 476 sajtóterméket tömörít, mind a kormány érdekkörében. Úgy jött létre, hogy több kormányközeli cég tulajdonosa (például Mészáros Lőrinc, Andy Vajna) “önként” és ingyen felajánlotta termékeiket a tavaly létrejött alapítványnak. Ide tömörült az összes megyei napilap, rádiók, tévék, internetes portálok, nyomtatott újságok találhatók, mind lényegében egyazon kormányzati álláspontot képviselve.

A kormány decemberben

rendeletben nyilvánította “nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek”

a KESMA-beli fúziókat, egyben “mentesítette” a GVH-t, hogy befogadnia kelljen az ilyenkor kötelező versenyjogi vizsgálati kérelmet. A GVH ezután egy nap alatt leállította eljárását.

A TASZ a Szabad Pécset kereste meg, hogy az – a médiapiacon érdekelt szereplőként – nyújtson be keresetet a GVH határozata ellen.

Érvelésük szerint a GVH a törvény előírásának megfelelően megkapta a KESMA beadványát, amelynek alapján le kell folytatnia (a médiahatósággal közreműködve) a versenyjogi vizsgálatot, megvizsgálva, nem jön-e létre akkora koncentráció, amely sérti a szabad tájékozódás jogát, nem alakul-e ki piactorzító túlzott erőfölény.

A kormányrendelet alapján tehát

a már beérkezett kérelmet el kell bírálnia a GVH-nak a TASZ szerint.

A hatóság dokumentumaiból az derül ki, hogy a GVH-n belül is többen azon az állásponton vannak, hogy nem szabad engedélyezni a KESMA létrejöttét.

Babos Attila szerint meggyőződésből és hitből vállalták a TASZ felkérését.

“Hiszünk, hiszek abban, hogy a sajtó, s azon belül is a sokszínű sajtó nagyon fontos egy ország, egy közösség számára”.

Mint mondta, nagyon örültek, hogy a TASZ fontosnak érezte ezt az ügyet, hogy vállalta a jogi képviseletet, gondolt arra, hogyan kell, hogyan lehet fellépni egy nyilvánvalóan hatalmi szóval elintézett, a médiapiacot még tovább torzító fúzióval szemben.

Most tulajdonképpen az történik, hogy

egy kérdést körbejárunk, ahogyan azt a miniszterelnök is szereti,

ahogyan hallottuk. Megnézzük, hogy adott szereplők, például a bíróság mit mondanak erről az ügyről, majd ha azt mondják ki, amit remélünk, akkor azt is, hogy a GVH és a médiahatóság mit mond erről – fogalmaz a felelős szerkesztő.

Orbán Viktor annyival intézte el az ügyet az egy héttel ezelőtti sajtótájékoztatón, hogy számára az volt a perdöntő, hogy az alapítvány nonprofit, ettől kezdve nincs szükség a GVH-ra. A TASZ szerint azonban a nemzetstratégiai jelentőség és a nonprofit jelleg között nincs összefüggés.

Babos Attila szerint legfeljebb a Fidesznek és a KDNP-nek lehet stratégiailag kiemelt jelentőségű a KESMA, de a Fidesz és a KDNP stratégiai érdeke nem egyenlő a nemzetstratégiai érdekkel.

Új terápia alkalmazását kezdték meg a SOTE-n

FüHü

-

2019-01-17

0

Új terápia alkalmazását kezdték meg a SOTE-n

Egy 72 éves férfin végezték el hazánkban először az úgynevezett radioembolizációs daganatterápiát, mely a hagyományos onkológiai kezelésre nem reagáló, sebészileg el nem távolítható primer és áttétes májdaganatokban szenvedőknek adhat új reményt. A társadalombiztosítás által egyedi méltányosság alapján finanszírozott beavatkozásra a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikáján a Nukleáris Medicina Központtal közösen, az egyetem Onkológiai Központjával és Sugárvédelmi Szolgálatával közreműködésben, 2018. december elején került sor. A terápia jelenleg kizárólag az egyetemen elérhető Magyarországon. A speciális kezelésen átesett beteg jól van, másnap már hazaengedték.

A hazánkban most először végzett intervenciós radiológiai daganatterápia egy 72 éves, jó állapotú, a nyelvgyök területéről kiinduló daganat okozta máj áttétében szenvedő páciensnél történt. A világon már másfél évtizede használt eljárást olyan elsődleges májrák, valamint más szervek okozta májáttétek esetén alkalmazzák, ahol sebészi ellátás nem kerülhetett szóba, és más daganatellenes terápiák nem hoztak eredményt, esetleg a gyógyszerek okozta súlyos, elviselhetetlen mellékhatások, vagy a kezelés mellett kialakult un. rezisztencia miatt (amikor a daganat már nem reagál az addig alkalmazott kezelésre) nincs más lehetőség.

A radioembolizáció többszakmás eljárás, melynek lényege, hogy a kar felől katéterrel bejutva, a máj tápláló erein keresztül, a tumor vérellátásába mikroszkopikus méretű sugárforrások tízezreit juttatják be. Ezek az apró sugárzó részecskék a daganat ereiben elakadva rendkívül nagy dózisú, de csak a tumorban hatást kifejtő, belső sugárterápiás kezelést jelentenek. A beteget így sem a kezelés alatt, sem az azt követő rövid megfigyelés idején nem kell elkülöníteni családjától, otthonától.

Dr. Bánsághi Zoltán, a Radiológiai Klinika igazgatóhelyettese, a nukleáris medicina és képalkotó szakemberből, intervenciós radiológusból, valamint klinikai onkológusból álló munkacsoport vezetője elmondta, a kezelés fájdalommentes, körülbelül 40 perces érfestésként élhető meg, melyet követően – betegbiztonsági okokból – mindössze 24 órás megfigyelés szükséges, utána a beteg hazamehet. Mivel a beavatkozást kar felőli katéterezési technikával végzik, ezért a megfigyelési időszakban sincs a páciens ágyhoz kötve, sem mozgásában korlátozva – emelte ki.

Hozzátette, Magyarországon az elmúlt négy évtizedben mind a máj elsődleges, mind a más szervből kiinduló, de a májba már áttétet adó daganatok száma növekedett. Összességében éves előfordulásuk 8-9 ezer közé tehető, és körülbelül hatezer esetben a daganatos máj sebészileg operálhatatlan, az esetek felében pedig sikeres műtétet követően is számítani lehet a daganat kiújulására a májon belül.

A radioembolizációs daganatterápia eredményei a nem operálható esetekben is biztatóak, sőt számos adat arra utal, hogy az eljárással, a műtéti ellátásra nem alkalmas esetek egy részénél mód van a daganat kisebbítésére és a daganatmentes májterület térfogatának növelésére, ami műthetővé teheti a pácienst. A decemberben kezelt, 72 éves férfi jól van, a kezelést követően két hétig még gyenge és fáradékony volt, de a január elején végzett PET CT vizsgálat alapján a korábban 10 cm-nél nagyobb, hagyományos kezelésre nem reagáló daganat térfogatának több mint 50 %-a már biztosan elpusztult – hangsúlyozta Dr. Bánsághi Zoltán.

Dr. Bérczi Viktor, a Radiológiai Klinika igazgatója elmondta, mindvégig támogatta, hogy a radioembolizációt mint új tumorterápiát Magyarországon is be lehessen vezetni. Az első hazai beavatkozást mintegy kétéves előkészítő munka előzte meg, az úttörő eljárást egyelőre kizárólag a Semmelweis Egyetemen végezhetik. Jelenleg zajlik a következő beavatkozás tervezése, és a szükséges elővizsgálatok után, várhatóan január végén megtörténhet a második hazai kezelés.

Semmelweis Hírek

“Ne vegyétek el a magyarok munkáját…”

FüHü

-

2019-01-17

0

Nem akarok hinni a fülemnek. Azt hallom a rádióban, hogy Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy „Magyarország az unión kívüli, elsősorban az ukrán munkások célországává vált.” Hozzátette, hogy a kormány egy DK-s képviselő írásbeli kérdésére „Maga ismerte el, hogy az elmúlt három évben több mint 26 ezer unión kívüli kérelmezőnek adott ki munkavállalási engedélyt”. Politikustársa, Nemes Gábor hozzátette: „ezzel pedig alacsonyan tartják a béreket, amit a magyar dolgozóknak csendben tűrniük kell.” A DK törvényjavaslatot is benyújt, amelyben azt szorgalmaznák, hogy ne kaphasson támogatást olyan cég, amely EU-n kívülieket foglalkoztat. Megnéztem a szöveget, az MTI hírét a DK honlapján, onnan valók az idézetek, úgy hogy most már a szememnek sem akarok hinni. Képes a DK ilyen sajtótájékoztatót tartani?

Emlékezetes, hogy az Orbán-kormány első menekültellenes plakátkampányában szólították fel a nálunk járó külföldieket: ne vegyék el a magyarok munkáját. Ezt a retorikát veszi át most a DK? Illetve Nigel Farage-nak, a szélsőjobboldali brit párt, a UKIP vezetőjének retorikáját, aki a kelet-európai vendégmunkások foglalkoztatása ellen tiltakozott hasonló logikával a Brexit-kampányban. Vajon a DK politikusai nem tudnak arról, hogy Lengyelországban és Csehországban hosszú ideje dolgoznak nagy tömegben ukrán vendégmunkások, azt a munkát végezve el, amelyre lengyelek illetve csehek nem vállalkoznak? Ez a vendégmunka logikája: így kerültek egykor Németországba és Ausztriába a törökök és jugoszlávok, Franciaországba és Belgiumba az arabok és így tovább, és ezt támadja Európa-szerte a szélsőjobb. Most eljutott ez a jelenség hozzánk is. (Nem most, hiszen az építőiparban, az otthoni ápolásban és másutt régóta dolgoznak romániai és kárpátaljai magyarok és nem magyarok, csak most részben legalizálódik a vendégmunka.) Közgazdaságilag is helytelen, ami a sajtótájékoztatón elhangzott, politikailag pedig vállalhatatlan. Tényleg a „huszonhárom millió román” elleni hangulatkeltést tekintik követendő baloldali hagyománynak?

Legalább szégyellik magukat ilyenkor egy kicsit?

Bauer Tamás

Leszen-e még orbántalanítás nálunkfele?

FüHü

-

2019-01-17

0

Az elhatalmasodó populista hullám, már-már korszellemként határozza meg a politikai klímát, a közéletet és olyan politizálási stílust, valamint olyan politikai kultúrát hoz felszínre, mely mindeddig rejtett maradt, különösen a politikai nyugaton. Amely most viszont elemi erővel tör felszínre, nemcsak “távoli” és marginális helyeken, hanem a központi demokráciákban is. Az, hogy pontosan hol is van a központ és merre a periféria szintén nem egyértelmű, hiszen a “világfalu” kialakulása és a virtuális tér globális kiterjedése erősen relativizálta a társadalmi tér és idő fogalmait is.

Úgy tűnik a populizmussal nehéz, vagy szinte lehetetlen fölvenni a versenyt –

a jobboldalira nem lehet a baloldali populizmus a válasz, hiszen nem tartalmi, hanem politika stratégiai kérdésről beszélünk – hiszen populizmust populizmussal csak a babonaság, a népi ál-bölcsesség (“kutyamarást szőrével” típusú demagógia) szerint lehet gyógyítani. Ezért a legtöbb helyen a beletörődés, a vele való együttélés, a hallgatólagos belenyugvás, vagy a csöndes és reménytelen ellenállás a válasz, ami az irányzat még virulensebb és agresszívabb föllépését támogatja: a populista – nevezzük meg népiesen: “aki fölfele nyal lefele pedig rúg” – igenis a földön fekvő ellenfélbe rúg, ez a természete, nem ismeri a fair játékot, és félne szembenézni álló ellenzőivel. A civil társadalom és a populista kultúra, értsd politikai diskurzusok által meg nem fertőzöttek, önkéntes visszavonulása, behódolása, odadörgölőzése az igazi opportunizmus, ha nem egyenesen gyávaság. Még akkor is, ha rengeteg (ön)fölmentő utólagos racionalizáció, kibúvó és elterelő szöveg van forgalomban gyávaságuk elrejtésére, felelősségük szétterítésére.

Tisztelet a kivételnek, de úgy tűnik az a jellemző felállás, hogy

az egyik oldalon a felelőtlen populisták, akik „teszik, de nem tudják”, másikon az opportunista civilek, nézelődnek egyáltalán nem farkasszemet.

Nem túlságosan hízelgő kép szép új ezredünk kezdetének jellemzésére, de attól még valós, kezdve nemcsak a harmadik világ országaival, hanem az AEÁ-tól, Oroszországon, Brazílián, Törökországon, vagy Kínán, Magyarországon és egyéb hozzánk közeli országokon át, egyre inkább globálisan.

A populista vezér maga azonosul az alattvalók egy tömegeként fölfogott néppel, és ebből nem az következik, hogy zárt intézetbe utalják, hanem, hogy prófétaként (ha nem még magasabb régiók lakójaként) ünneplik, és vakon követik. A populista vezér, egy paradox kisajátítási gesztussal, nemcsak a hatalmat ragadja magához, hanem igényt tart arra is, hogy csak és csakis ő az aki a “az igazi” nép – legtöbbször nemzetként fölfogott alattvalók csoportja, ismétcsak legtöbbször egy egyszerű, sőt így-úgy, kvázi-szabad és kvázi-demokratikus választással összeverbuvált (lásd. még “fülkeforradalom”) alattvalók/követők csoportját nevezi így – igényeit ismeri, aki kommunikálni tud a nyelvén, aki érti a lelkületét. Azon igyekezetében, hogy közvetlenül a “nép nevében” szólhasson, illetve gyakorolhassa hatalmát a fennálló intézményeket akadályként, eltörlendő, felszámolandó entitásnak tekinti, míg végül egyetlen “intézmény” marad talpon a populista vezér. Persze amiről beszélek az a modális populista vezér alakja, a populizmus pedig egy olyan politikai stílus, politizálási módozat, illetve másik oldalon, olyan politikai kultúra, mely végső soron ebbe az irányba halad. Azt akarom mondani, hogy a populizmust nem, mint valamilyen politikai filozófiát, illetve tartalmas ideológiát érdemes tekinteni, hanem mint olyan stratégiát, mely nagyon sokféle és ellentmondásos konkrét tartalom mellett beindítható. Ehhez nemcsak egy (vagy néhány) autoriter személyiség kell (lásd Adorno klasszikus jellemzését az autoriter személyiségről: ezek jellemvonásai közé tartozik többek között a formalizmus, a feltétlen alárendelődés az autoritásnak, agresszivitás, értelmiségellenesség, babonaság, sztereotip gondolkodás, romboló szellem, cinizmus, stb.), akikből rövid úton “vezérkar” válik, hanem olyanok tömege is, akik alapból nem vonzódnának az ilyenekhez, de érdekből lecsatlakoznak, vagy manipulációval, félrevezetéssel, megtévesztéssel, morális és/vagy érzelmi zsarolással, stb. elfogadtatják velük a populista vezér hatalmát, sőt basáskodását is.

A populista politizálás tele paradox és többértelmű diskurzussal, tartalmatlan és légből kapott kijelentéssel, mely nyomán azután mégis merev és egyirányba sulykolt jelszavak és végtelenül lebutított félmondatok, soha végig nem gondolt utalások, stb. sarjadnak és válnak a populista bikkfanyelv állandó fordulataivá.

A gond ezekkel a képtelen ötletekkel és jelszavakkal, hogy a „vezér” általi kimondást követően, szinte instant módon hatnak. Üres és tartalmatlan, viszont erős szimbolikus kötőerővé lesznek a saját csoport számára. Vagy ahogy Ernesto Laclau mondja „üres jelölők” hoznak létre tartalmatlan közös nevezőt, melyben sokan megtalálni vélik saját érdekeiket is, akárcsak az előítéletek (melyre mindenkor apellálnak), olyan nyelvi és mentális konstrukciók, melyeket azután tabuk és sztereotípiák védelmeznek, megkérdőjelezhetetlen „igazságként” tűnnek föl a lusta elme számára (és ilyenek vagyunk így vagy úgy mindannyian). A populista valóságépítéshez – inkább, mint minden másfajta ideológián alapuló politikai nézet esetében, melyek a maguk során szintén nem mentesek a populizmus bizonyos kellékeitől – az ellenségépítés, illetve kijelölés szervesen hozzátartozik, ezért az ellenségképek dominálják, melyeket a(z akár tudatalatti) „néplélek” meglévő, de rég elfojtott alsó régióiból hívnak felszínre, mely lényege szerint a félelem, az idegentől, a mástól, a két agysejttel föl nem foghatótól, az empirikusan nem igazolhatótól, stb. Egyszóval ez a típusú gondolatkör és politikai stratégia a demokrácia-ellenesség maga: a populizmus Bibó teljes tagadása.

Jó példa a populista ellenséggyár működésére, de arra a makacs és szinte lebonthatatlan, a kollektív tudatból kitörölhetetlen képzetre, amit a sorosozás hozott, pontosabban Soros György egyre inkább globális ellenséggé kikiáltása, nemcsak Magyarországon, hanem ettől egyre szélesebb körben, és az a paradox működési mechanizmus, ami a jelenséget kíséri.

A politikai propagandagépezet szóvivői, a mindig „beszélő fejek”, olyan összefüggésekben és paradoxális helyzetekben hivatkoztak Soros állítólagos aknamunkájára, ami annyira abszurd volt, hogy már-már hihető. Akár konteoként, akár antiszemita gyűlölködés célpontjaként, akár vállalkozóként (persze spekulánsnak nevezve őt), akár mecénásként (szubverzív tevékenységeket pénzelt, mondják gyűlölködő influencerek), olyan komplex ellenségképet kreáltak a név köré, mely önálló életre kelt. Minden helyzetben bedobható volt, hogy „mert Soros …” és a kliensek, vazallusok, vak követők, cinikus érdekeltek, satöbbi, soha nem várták a mondat befejezését, vagy semmiféle logikus magyarázatot, a propagandisták szándékának megfelelően „értették”, sőt összekacsintva a bennfentesség biztos tudatával tovább terjesztették. Nos, most lelepleződött a Soros-ellenségkép fikciója, hogy egy (méghozzá zsidó spin doktorok által kitalált) „politikai kommunikációs termék” (akárcsak – de ki emlékszik már erre? – a polgár szó átmaszkírozott emlegetése volt, anno dacumal), alternatív tényekre és poszt-igazságokra való utalás, fake news és aljas rágalom egyben. Az aljas és alaptalan rágalom – igaz csak Magyarországon, máshol csupán populista pártok szólamainak konteójaként, hivatkozási pontjaként működik – kormányzati kommunikációt, plakátkampányt és rengeteg pénz kiszórását, valamint az ország legrangosabb egyetemének száműzését eredményezte, csakhogy. A populista politikai kultúra (a „parokiálishoz” való visszatérés fura eredményeként előállt torzképződményként) olyannyira magáévá tette a kitalált aljas rágalomhadjáratot, hogy attól tartok, még hosszú ideig olyan toposzként fog megjelenni a magyar (és egyéb) popkultúrában és nyilvános diskurzusokban, hogy egész korszakot meghatározó diskurzus-típusnak tekinthetjük. Hiába a leleplezés, hiába a józan ész, hiába a cáfolat, akik hinni akarnak, azok hinni fognak. A konteok működésének módozata, hogy minél nyilvánvalóbbak a cáfolatok, annál inkább megerősödik a benne foglalt gyanú:

„Mint tudjuk az elefánt a leginkább cseresznyefán legelészik, mondja a konteo. Azért nem láttunk még elefántot cseresznyefán, mert nagyszerűen álcázza magát”.

Szorult valamennyi szemérmesség a rommagyar politikába, és ezért (no meg gyakorlati meggondolásokból, hiszen errefelé és különösen magyar kultúrát, oktatást, stb., érdemben csak a Soros alapítványai támogattak az elmúlt harminc esztendőben, és különösen az EU-ba való belépést megelőzően) a Soros-konteo nem volt túl hangos, a „borzasztó tagság”, a kommentariátus és szakmájuk szerint trollkodók, stb., az viszont előszeretettel átvette és követte magyarországi karrierjét, és Dragnea and Co egyes diskurzusaiban is alkalmanként megjelent.

Viszont van itt egy pozitív, de hasonlóan elszállt, előítéleteken és alternatív tényeken valamint köznapi mítoszokon és sztereotípiákon alapuló „pozitív-konteo”, mely éppen olyan makacs és a legmagasabb körökig hatásos, mint Soros negatív imidzse, az Orbán-imádat.

A mítoszt Kató Béla püspök, Orbán régi barátja kezdte el építgetni, még a Fidesz első mandátuma alatt, amikor „Erdély fejedelmének” nevezte Orbánt. Persze, nem minden hatalmi/anyagi érdek nélkül hiszen mára ő lett a fő magyarországi költségvetési végrehajtó: a magyar kormánypénzek fő itteni elosztója, a pénzeszsákok ura. Sikeres volt a propaganda, hiszen ma a „közrommagyar” agyában nemcsak a politikai és egyéb döntések, hanem az amúgy hektikus, klienteláris és ezért is átláthatatlan kormányzati pénzosztás is „Orbán ajándékaként” jelenik meg. Azt mondani, hogy a pénz nem Orbántól, az ő kegyeiből és zsebeiből jön, szinte blaszfémia, nemcsak az opportunista és pénzéhes kedvezményezettek, hanem a „hasznos bolond” nézőközönség, a fan klub számára is.

A rommagyar egyes vagy kettős alattvaló, minden támogatást Orbán-pénznek vél, akként könyvel el – persze szimbolikusan, mert a valóságos könyvelésről rövid távon kiderülne, hogy nem pénzügyi szabályok, hanem a pénzmosás szabályai szerint működik – és minden támogatás Orbán-mítoszt erősít.

Hiába írták le és dokumentálták (jól összefoglalja ezeket Czika Tihamér írása), az elosztás átláthatatlanságát, a prioritás kijelölő szabályok hiányát, a pazarlást, az értelmetlen klienteláris és presztízs befektetések hatékonyságának nyilvánvaló hiányát, stb. a konteo, az Orbán-mítosz, csak erősödik, és ez még hosszú távon is kemény feladatokat ró egy eljövendő másik politikai felállásra: nem lesz könnyű felénk sem az orbántalanítás.

Magyari Nándor László

Állami vagy magánrendelés? A fogászat esetében nincs kérdés

Egyéb

FüHü

-

2019-01-17

0

Állami vagy magánrendelés? A fogászat esetében nincs kérdés

Az egészséges, fehér fogsor hozzájárul a mindennapi magabiztossághoz, és a vonzó megjelenés érdekében is fontos szerep jut neki. A táplálkozási és szájápolási szokások azonban éppen úgy hatással lehetnek a fogsor állapotára, mint a rendszeres fogorvos látogatás. Legalább félévente érdemes felkeresni a kiválasztott szakembert, s ilyenkor eltávolításra kerülhet a fogkő is, ezzel elejét véve a szuvasodásnak és a fogágy-betegségnek. De vajon milyen fogászati szolgáltatás mellett érdemes letenni a voksot? Az állami vagy a magánrendelés a gyakrabban választott napjainkban?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha fogászati kezelésekről van szó, akkor a magánrendelések viszik a pálmát. Sokak számára nem mindegy, mennyit kell várni, vagy éppen milyen minőségű ellátást kapnak a kezelés során. A fogkő eltávolítás és a fogfehérítés miatt sokan keresik fel a szakembert, de a fogtömés és a fogpótlás is gyakran válnak szükségessé. A korszerű érzéstelenítésnek köszönhetően teljesen fájdalommentes kezelésekre kerülhet sor a magánrendeléseken. Bővebben: https://clinident.hu

A magánrendelés népszerűségét egyébként még egy ok alátámasztja, ez pedig nem más, mint az emberközpontú hozzáállás és az empátia. Sokan tartanak a fogászati kezeléstől, sőt, a korábbi rossz tapasztalatok miatt akár már a rendelő felkeresése is komoly erőfeszítés lehet számukra. Ilyenkor korántsem mindegy, hogy mennyi ideig kell várakozni és idegeskedni a kezelés előtt, vagy éppen mennyire közvetlen és bizalmat keltő szakember fogad a rendelőben. A személyes szimpátia képes a félelmek oldására, ami sokak számára kezdő lépés lehet az egészséges fogsor megteremtésének irányába.

S hogy melyek a leggyakrabban szükséges fogászati kezelések? A fogszuvasodás még mindig népbetegségnek számít, ám kezelésére többféle lehetőség is kínálkozik. A saját fogak megőrzése a modern fogászat egyik fontos célja. Mindezek mellett a fogkő eltávolítása, mint megelőzés is kiemelt jelentőséggel bír. Ennek hiányában ugyanis fogágy-betegség alakulhat ki, ami akár a teljes fogsor állapotára rányomhatja bélyegét. Magánrendelés keretein belül előre egyeztetett időpontban kerül sor a vizsgálatra, és korszerű eljárások, alapanyagok és érzéstelenítés is állnak rendelkezésre. Felejtse el a korábbi félelmeket és rossz tapasztalatokat, hiszen a fogászat lehet emberközeli és problémamentes is.

FüHü

Elfogadható a tagállami integráció eltérő mértéke

Háromszorosára emelik a demokratikus értékeket védő civil szervezetek támogatását

Mindegyik ágazat közös követelése a rabszolgatörvény visszavonása,

Kiszivárogtak Washington közel-keleti béketervének részletei, amelyekkel az Egyesült Államok a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt szeretné rendezni – jelentette az izraeli tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna csütörtökön.

Nem a megszokott problémával néz szembe az a meleg pár, akik egy mobilteherautóban alakítottak ki maguk számára kalandos, mégis meghitt életet. Wyley és Stephan mindketten férfiak, egyik pedig terhes.

rendeletben nyilvánította “nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségűnek”

a már beérkezett kérelmet el kell bírálnia a GVH-nak a TASZ szerint.

egy kérdést körbejárunk, ahogyan azt a miniszterelnök is szereti,

az egyik oldalon a felelőtlen populisták, akik „teszik, de nem tudják”, másikon az opportunista civilek, nézelődnek egyáltalán nem farkasszemet.

„Mint tudjuk az elefánt a leginkább cseresznyefán legelészik, mondja a konteo. Azért nem láttunk még elefántot cseresznyefán, mert nagyszerűen álcázza magát”.

Viszont van itt egy pozitív, de hasonlóan elszállt, előítéleteken és alternatív tényeken valamint köznapi mítoszokon és sztereotípiákon alapuló „pozitív-konteo”, mely éppen olyan makacs és a legmagasabb körökig hatásos, mint Soros negatív imidzse, az Orbán-imádat.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA