FüHü
Az Európai Bizottság megcáfolta Orbán propagandáját
„Tények az uniós migrációs politikáról” címmel írt választ az Európai Bizottság magyarországi képviselete az Orbán-kormány gyűlöletkampányára.
„Az Európai Bizottságnak nincsenek „titkos tervei” a migráció fokozására, és amúgy sem születhet semmilyen uniós döntés a tagállamok és az Európai Parlament nélkül. Vagyis a magyar kormány tagjai és a magyarok által választott EP-képviselők is szavazhatnak a Tanácsban, illetve az Európai Parlamentben – ahogy ez minden egyéb esetben is történik” – írják a bevezetőben, hozzátéve, hogy „az EU-ban a tagállamokkal együtt, közösen sikerült visszaszorítanunk az illegális migrációt a 2015-ös menekültválság előtti szint alá”.
Ezután pontról pontra írnak a múlt héten, a magyar kormány által indított tájékoztatási kampányában szereplő állításokról.
Nem lesz humanitárius vízum
Így a humanitárius vízumról azt írják, hogy az Európai Bizottság nem szándékozik javaslatot tenni az úgynevezett humanitárius vízumok bevezetéséről, annak ellenére, hogy az Európai Parlament elfogadott egy határozatot, ami erre kérte.
Nem vesznek el határvédelmi jogköröket a tagállamoktól
A határvédelmi jogok kérdésében azt a tavaly szeptemberi bizottsági javaslatot idézik, ami az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítéséről szólt, „mivel Európában mindenki számára egyértelmű: az EU külső határainak védelme alapvető fontosságú közös biztonságunk érdekében”. Hangsúlyozzák, hogy a 10 ezer fős, új, közös határvédelmi alakulat, melynek létrehozását javasolták, minden akciója során azon ország irányítása és felügyelete alatt működne, amelyben éppen szolgál, azaz nem venne el jogköröket a tagállamoktól, csak támogatná őket.
Nincs azonosítás nélküli bankkártya
A bevándorlóknak adott bankkártyákról leírják, hogy a program egyedül Görögországban létezik, a regisztrált menedékkérők számára legfeljebb fél éven át adnak támogatást előre meghatározott összeggel feltöltött, készpénzkártyák formájában, melyeket csak görög földön lehet használni. Hozzáteszik, hogy a kártyatulajdonos személyazonosságát és jogosultságát havonta ellenőrzik, és bármilyen visszaélés esetén letiltják a kártyát.
Nincs kötelező kvóta
A kötelező kvótákról azt írják, hogy az érvényes uniós menedékjogi szabályok nem tartalmaznak ilyen követelményt az EU-ba érkező menekültek elosztására. Hozzáteszik, a Bizottság úgy gondolja, hogy minden tagállamtól elvárható, hogy szolidáris legyen a többiekkel, de ez a szolidaritás sokféle formában elképzelhető. Mint írják, már a Bizottság eredeti, 2016-os javaslatában is volt egy olyan lehetőség, amely szerint a tagállamok pénzügyi hozzájárulással is kiválthatnák a menedékkérők átvételét. Kiemelték, hogy a végső jogszabályról döntő Tanácsban már több tagállam jelezte, hogy számára elfogadhatatlan lenne egy kötelező áthelyezési rendszer.
A tájékoztató kitér a Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége, a büntető jellegű uniós költségvetés és az EU-n kívülről való kötelező áttelepítések kérdésére is. (Euronews)
A tájékoztató itt olvasható >>>
A mi kultúránk
Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke rettenetesen boldog és büszke. A Vatikánban rendezett konferencia után, amelyen a kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett egyházi abúzusokat tárgyalták a püspökök, Veres az alábbiakat ujjongta el: „Hála Istennek, azt kell mondani a nagy szomorúság közepette, Magyarországra nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik.
A családok statisztikai felmérései is azt mutatják, hogy a magyar ember családban gondolkodik, a gyermek az érték, azt védeni kell. Ilyen kulturális háttérben kevésbé fordulnak elő visszaélések, ahol viszont szükség van erre, ott megtesszük a lépéseket.”
Igaz, Veres püspök még nem is olyan régen, 2011-ben egyszerre bagatellizálta az egyházon belüli pedofil eseteket, s egyszerre rágalmazott ködös utalgatással: „irányított botrányokkal támadják a katolikus egyházat” – mondta, hangot adva annak, hogy „ez az egész egy mesterségesen, nem tudom, kik által irányítottan, a média által felerősített probléma, támadás az egyház ellen.”
Szóval Veres püspök szerint Magyarországon minden rendben. Nem arról van szó, hogy a hazai sajtó- és véleményszabadság gyenge (egyre gyengébb) lábakon áll; nem arról van szó, hogy az áldozatok félnek, egzisztenciálisan éppen úgy, mint a lakájsajtó minden bizonnyal őket érő támadásaitól; nem arról van szó, hogy az egyház a Fidesz-KDNP legfontosabb ideológiai támasza, így a hatalommal szemben kellene saját gyötrelmeiket és szenvedéseiket nyilvánosságra hozniuk az áldozatoknak; nem arról van szó, hogy a magyar közvélekedésben még mindig (túlsúlyosan) van jelen a hagyományos áldozathibáztatás; nem arról van szó, hogy a rendőrség, a bíróság és az ügyészség szerepét és munkáját nagyfokú bizalmatlanság övezi; nem arról van szó, hogy Magyarországon még mindig nem kellőképpen és méretekben megoldott az áldozatok megfelelő szakmai alapokon nyugvó utógondozása és így tovább, hanem arról van szó, hogy Magyarországra – mint azt a püspök úr kinyilatkoztatta – „nem nagyon jellemző az ilyenfajta bűncselekmény, ami szerintem a kultúránkból is következik… a magyar ember családban gondolkodik…”
Igaz, nem valamikor a középkorban, hanem 2003-ban (!!!) nyilatkozta azt minden következmény nélkül, no nem a faluvégi segédharangozó, hanem Gyulay Endre, az akkori Szeged-Csanádi egyházmegye püspöke, a hazai egyházon belüli szexuális visszaéléseket firtató kérdésre válaszolva, hogy
„ha bármilyen gyanú felvetődne, először beszélnék a pappal. Ha a megbotlás csak egyszeri, folytathatná szolgálatát, ám ha többször előfordulnak ilyen esetek, ki kell vonni az illetőt a forgalomból.” (Magyar Hírlap, 2003. október 27.)
A szép és fennkölt megfogalmazáson túl (ki kell vonni a forgalomból) tessék csak ízlelgetni a megyéspüspök szavait: ha csak egyszeri a megbotlás, akkor annak nincs semmi következménye, csak egy kis beszélgetés. Vagyis egyszeri esetben még nem minősül bűncselekménynek, csak megbotlásnak. (Kérdem: ugyanez vonatkozik – teszem azt – a gyilkosságra is? Egyszeri esetben még csak botlás?) Ám ha többször fordul elő – folytatja a megyéspüspök… Többször. Hányszor? Négyszer? Ötször? Tízszer? Tizenhétszer? Hatvannyolcszor? Kétszáznegyvenháromszor?
Milyen érdekes, amit egy bizonyos Hans Zollner – mintha csak Veres Andrásnak válaszolta volna – mondott a minap a New York Times (2019. február 20.) Survivors of Sexual Abuse Want Church Reform. Here’s Why It Might Not Happen című cikkében: “And if you don’t have cases now,” he said, it’s “because people haven’t started to speak about it”.
”Ha nincsenek ügyek – mondta -, az csak azért van, mert az emberek még nem kezdtek el erről beszélni.”
És mielőtt félreértenénk: Hans Zollner nem a dühöngő antiklerikalizmus vagy a háttérhatalom embere, aki „irányítottan támadja az egyházat”, hanem filozófiát, teológiát és pszichológiát tanult jezsuita atya, az 1553-ban alapított római Pontificalis Universitas Gregoriana pápai egyetem rektora (ennek az egyetemnek a hallgatója volt – mások mellett – Erdő Péter bíboros), a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bántalmazások szakértője, a Centre for Child Protection (CCP) elnöke, a német kormány által összehívott Round Table on Child Abuse tudományos munkacsoportjának tagja, a Chiesa e pedofilia. Una ferita aperta. Un approccio psicologico-pastorale (2010) c. könyv társszerzője, s aki legfontosabb feladatának a kiskorúak védelmét tekinti.
Igaz, Hans Zollner nem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
Gábor György
A férfi kosárlabda válogatott legyőzte a horvátokat a vb-selejtezőn
A továbbjutásról már lemaradt magyar férfi kosárlabda-válogatott magabiztosan 84-65-re legyőzte a horvátokat a világbajnoki selejtezősorozat hatodik, utolsó fordulójában.
Eredmény, J csoport, 6. forduló:
Magyarország-Horvátország 84-65 (24-16, 24-17, 18-15, 18-17)
A magyar csapat pontszerzői: Vojvoda 21, Ferencz 17, Keller 14, Eilingsfeld 9, Jones 8, Perl 6, Benke 3, Filipovity 2, Horti 2, Váradi 2
Ivkovics Sztojan szövetségi kapitány együttese annak tudatában lépett pályára Szombathelyen, hogy már nincs esélye kijutni a szeptemberi, kínai vb-re. Ehhez ugyanis az utolsó két selejtezőjét meg kellett volna nyernie, ám pénteken 75-41-re kikapott Olaszországban.
A vb-ről szintén lemaradt horvátok novemberben 74-69-re megverték a magyarokat Eszéken. A „visszavágónak” a házigazdák számára annyi tétje maradt, hogy győzelem esetén előnyösebb kalapból várhatják majd a 2021-es – esetleg részben magyar rendezésű – Európa-bajnokság selejtezőjének sorsolását.
Az adriai gárda csak 2-0-ig vezetett az Arena Savariában, majd a hazaiak Vojvoda Dávid vezetésével nyolc ponttal elhúztak (21-13). Ez a különbség állandósult, majd a második negyedben a Monacóban légióskodó, honosított Jones Jarrod is elkapta a fonalat, Keller Ákos hatalmas zsákolásával pedig már 33-22 állt a nagyórán. Az ellenfél három percen át nem talált gyűrűbe, ezalatt a magyarok egy 9-0-ás rohammal még jobban megléptek, a nagyszünetben 48-33 volt az állás.
A folytatásban Vojvoda bedobta 17. pontját, s ekkor ugyanennyivel vezetett az Ivkovics-legénység (54-37), amit hangos „Ria, Ria, Hungária!” biztatással hálált meg a közönség. Nemsokára 21 pontra nőtt a különbség, így a zárószakaszra már nem maradtak izgalmak. A mezőny legjobbja a 21 pontos Vojvoda lett.
A selejtező első szakaszából a legutóbb Európa-bajnoki nyolcaddöntős válogatott júliusban Litvánia és Lengyelország mögött a C csoport harmadikjaként jutott a kvalifikáció második szakaszába, amelyben a D jelű négyes első három helyezettjével, azaz a horvátokkal, az olaszokkal és a hollandokkal került össze. Az így kialakult J jelű hatos csoportból a legjobb három válogatott jutott ki a Kína nyolc városában sorra kerülő világbajnokságra, azaz Litvánia, Olaszország és Lengyelország.
A válogatott a J csoport negyedikjeként hat-hat győzelemmel és vereséggel fejezte be a kétszakaszos világbajnoki selejtezősorozatot. A magyarok még sosem szerepeltek férfi vb-n.
A csoport további eredményei:
Litvánia-Olaszország 86-73
Lengyelország-Hollandia 85-76
A végeredmény:
1. Litvánia 23 pont, 2. Olaszország 20, 3. Lengyelország 20, 4. Magyarország 18, 5. Horvátország 16, 6. Hollandia 15 (MTI)
Bréking (fék)nyúz, 2019. február 25. – Tudósítás a másik valóságból
A Médianéző Központ kiderítette, hogy nagy az ellenzéki sajtó túlsúlya, sőt újabban nőtt is a befolyásuk. Az interneten már csaknem háromnegyedes a túlsúlyuk. Kovács Zoltán leleplezi: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából. A Magyar Hírlap megtudta, hogy a svéd néppártiak is Soros-ügynökök.
A kormánykritikus sajtó dominál
Múlt év vége óta nőtt a kormánykritikus orgánumok dominanciája a magyar médiapiacon, s az online portálok esetében az elérések aránya megközelíti a háromnegyedes túlsúlyt – olvasható a Médianéző Központ tanulmányában.
A különböző típusú médiumok közül egyedül a rádiók terén kerültek többségbe kormánybarát adók: múlt év végén még a kabinetet bíráló állomások – amelyek közül a legnagyobb a Klubrádió – bírták az elérések 53 százalékát, januárra a politikailag releváns konzervatív rádiók – amelyekből a Karc FM, a Gong Rádióra és a Part FM tagjai a holdingnak – tudják eljuttatni műsoraikat az emberekhez ebben az arányban.
A televíziók terén még úgy is nőtt a kormánykritikus médiumok – elsősorban az RTL Klub és az ATV – dominanciája, hogy a KESMA-csatornák – Echo TV, Hír TV – híradói mellett a holdinghoz nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsorainak eléréseit is vizsgálta a tanulmány: a decemberi 54-46 százalékos arány 55-45-re módosult az év elejére. (Magyar Nemzet: Továbbra is túlsúlyban a kormánykritikus média)
Kovács Zoltán: az Európai Bizottság tervei ellentétesek azzal, amit a magyar emberek vallanak
Az Európai Bizottság migráció kezelésével kapcsolatos tervei ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak, Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni, ezzel viszont Magyarország nem ért egyet – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn újságíróknak.
A politikus felidézte: az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban.
Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.
Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum, valamint a kötelező betelepítési kvóta, amelyet az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről. (MTI: Kovács Zoltán: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából)
A svéd néppártiak is Soros-ügynökök
Liberális Soros-lobbistákként jellemezték a Magyar Hírlapnak svéd bevándorlásellenes politikusok a Fidesz kizárását követelő néppártiakat. Az érintettek valóban a milliárdos szövetségeseinek számítanak.
A múlt héten az Európai Néppártban (EPP) a svédek mentek a legmesszebb a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő bírálatában. A jobbközép pártcsalád több vezetője elítélte a magyar kormány tájékoztató kampányát – igaz, a Bundestag bajor alelnöke védelmébe vette –, de csak a svédek javasolták a Fidesz kizárását. Ulf Kristersson, a Mérsékeltek (Moderaterna) elnöke, és Peter Kullgren kereszténydemokrata (KD) párttitkár egyaránt azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a magyar kormánypárt „alapvető kérdésekben” megy szembe az EPP alapelveivel. A két politikus a George Soros alapítványa által is támogatott Freedom House jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott.
Nem meglepő, hogy a magyar kormány és több szakértő által is élesen bírált jelentést készpénznek veszik a svéd néppártiak, hiszen négy EP-képviselőjük közül hárman is rajta vannak azon a néhány éve kiszivárgott listán, amely Soros szövetségeseit gyűjtötte össze. A negyedik képviselő csak azért maradt le, mert ő a tavaly őszi parlamenti választások után váltotta le a stockholmi törvényhozásba bekerült elődjét, aki rajta volt a Soros-listán.
A néppártiaktól jobbra álló, bevándorlásellenes erők nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni támadásokkal. Björn Söder, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti képviselője a lapnak úgy fogalmazott: a jelenlegi kritikák inkább a liberális baloldal politikai kampányának a részei, amit sajnos a svéd néppártiak is, úgy tűnik, fenntartások nélkül támogatnak. Gustav Kasselstrand, az Alternatíva Svédországnak (AfS) elnöke úgy fogalmazott: a Néppárt konzervatív pártjait már régen meggyengítette és „pacifikálta az új liberális burzsoázia”. (Magyar Hírlap: Soros-lobbi a svéd támadások mögött)
A Horvát Parasztpárt részben Orbán miatt kilép az Európai Néppártból
A Horvát Parasztpárt (HSS) elnöksége egyhangúlag úgy határozott, hogy a párt kilép az európai kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártból (EPP), a végleges döntést a közgyűlés hozza majd meg – írta a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List.
Kreso Beljak, a parasztpárt elnöke szombaton az elnökségi ülés után a sajtónak eljutatott közleményében leszögezte: „nincs helyünk olyanok között”, akik Horvátországgal szemben területi igényeket támasztanak, mint Alexandar Vucic szerb államfő, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki „be szeretne törni a horvát médiapiacra, hogy gyűlöletet szítson, és a parasztpárt számára elfogadhatatlan eszméket népszerűsítsen”. „A legkevésbé van helyünk ugyanakkor a hazai árulókkal egy csoportban, akik magukat a horvát nemzeti érdekek őrzőinek nevezik, miközben csendben mindent külföldi kézre juttattak, utoljára éppen az INA-t” – hangsúlyozta a nemzeti olajvállalatra utalva.
Zdravko Petak politológus a lapnak elmondta: a parasztpárt mindenekelőtt néppárt, republikánus párt, semmiképpen nem szociáldemokrata, liberális vagy zöld párt. „Kulcskérdés, hogy hány HSS-est lehet beszorítani ez alá az egy ernyő alá, mert a párton belül erős hagyománya van a centrista politizálásnak” – mondta.
A horvát parasztpárt éveken keresztül természetes partnere volt a jelenleg is kormányzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). Miután 2016-ban a HSS élére megválasztották Kreso Beljakot, a párt erősen balra tolódott. Jelenleg négy parlamenti képviselője ellenzékből politizál. Bár 2015-ben még a HDZ-vel, 2016-ban már a szociáldemokratákkal indult közös listán az előrehozott parlamenti választásokon. Az elmúlt két évben a HSS számos tagját kizárták a pártból, mert azok nem értettek egyet az új vezetéssel, köztük Marijana Petir európai parlamenti képviselőt is.
Az EP választáson inkább a liberálisokkal indulnak közös listán
Az európai parlamenti választásokon a HSS az Amszterdami Koalíció néven működő liberális pártok közös listáján méretteti meg magát.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) zuhanását követően – amely még ma is tart – a horvát liberális erők az európai liberális pártokat tömörítő ALDE 2017. decemberi kongresszusán határoztak a szorosabb együttműködésről. A HSS-en kívül az Amszterdami Koalíció tagja még a liberális GLAS, amely a Horvát Néppártból vált ki, miután az koalícióra lépett a HDZ-vel, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), a Tengermellék-Hegyvidék Szövetség (PGS), mindkettő regionális párt, a Horvát Nyugdíjas Párt (HSU), továbbá a munkáspártiak és a Demokraták. (MTI)
Harc az antiszemiták ellen
A külföldre sok nyelven sugárzó német közszolgálati rádió „Az antiszemiták ellen politikai harcot kell folytatni, nem keblünkre ölelni őket” című cikkében megállapította: az Európai Néppártnak és a német kereszténydemokratáknak most lépni kell, mert kudarcba fulladt az utóbbi évek minden kísérlete, hogy ártalmatlan színben tüntessék fel a budapesti autokrata politikailag kiszámított tabutöréseit, elsimítsák a kiváltott felháborodást, és befogják valahogy a kritikusok száját.
Az unió, az európai kereszténydemokraták és Németország nagy sikere lenne, ha Manfred Webert választanák meg a Bizottság elnökének, de Németország, a kereszténydemokraták, és Weber számára nagy szégyen lenne, ha – egyebek mellett – antiszemiták szavazataival jutna ebbe a tisztségbe. Ezért megálljt kell parancsolni, méghozzá most. Az autokrata Orbán pártbarátainak rövidlátó toleranciáját csak undorító stratégiájának további eszkalációjával viszonozta. Újabb kampányában, amely náci publicisták szellemét idézi, olyan összeesküvés-elméleteket állít fel, amelyek „nem csupán nem felelnek meg a valóságnak, hanem teljesen őrültek is” – írta a szerző.
Az uszító plakátot mindenki ki tudja egészíteni a mögötte rejlő üzenetekkel: Juncker a világuralomra törő szörny altisztje. Ebben nem csupán antiszemita felhangok, vagy a náci jelszavakkal való hasonlatosságok vannak, hanem ez maga a színtiszta antiszemitizmus. És ezt nem csak tudni lehet, hanem tudni kell, különösen, ha az ember német, és/vagy európai. Markus Söder kijelentései ellenére tudható, hogy a CSU egy része még mindig fejet hajt Orbán előtt, épp úgy, mint Horst Seehofer idején, és csak néhány fokozattal jobb, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer bizonyítékokat követel Orbántól arra nézve, hogy még mindig az EPP-hez tartozónak érzi-e magát.
Milyen bizonyítékokkal kell még Orbánnak szolgálnia, hogy ez nem így van? Hanem hogy komolyan gondolja, amikor Matteo Salvinivel közösen bejelenti, hogy az egész EU-t a maga világképére akarja formálni? A német kereszténydemokratáknak jelt kell adni, nem elég, ha a CDU elnöke most Orbánra vár, mert az EPP-ben sokan a CDU-ra várnak, a jelre, hogy most a német kereszténydemokraták is ki akarják zárni Orbánt. Az antiszemiták ellen harcolni kell, nem dédelgetni őket – írta a szerző.
Orbán lejtmenetben
Orbán csúszik lefelé – írja a konzervatív lap kommentárja. A kormányfő a jól bevált módszerekkel akarta folytatni a kampányt, miután azok csaknem 50%-ot hoztak neki a legutóbbi választáson. Azaz a Bizottság, az EU migrációs politikája, a muzulmánok és kedvenc ellensége, a Soros elleni harc jelszavával vonult hadba. Csakhogy nála mindig emelni kell a tétet, ez a populizmus természetéből fakad. Neki mindig fenn kell tartania a nyugtalanság légkörét, amit újabb és újabb tabuk megtörésével lehet elérni. Egy populistának nem lehetnek gátlásai. Orbán ezt pontosan felismerte, szinte mindenki másnál jobban. Így azután az utóbbi napokban radikalizálódott, messzire vitte országát a jogállamtól, a Fideszt pedig a kereszténydemokrata értékektől.
Ennélfogva jött az újabb provokáció, ezúttal Soroson kívül Junckert is célba vette. A magyar vezető szemszögéből volt ebben némi logika. A Bizottság elnöke támogatja a szorosabb uniót, Orbán viszont elutasítja azt. A menekültválság még inkább eltávolította egymástól őket. De most hozzájön még valami: a luxemburgi politikust úgy ábrázolják a plakátok, hogy az a náci időket idézi. Ezt a baljós antiszemita játékot a kormányfő már Soros kapcsán is előadta, az része a saját radikalizálódásának. Csakhogy ezúttal elszámította magát, a Néppárt nem hagyja annyiban. Az „Állj!’-kiáltás éppen eddigi legfőbb szövetségesétől, a CSU-tól érkezett. Sőt, Söder a lépést összehangolta a CDU új elnök asszonyával és Weberrel. Nem követelik a Fidesz kizárását, de komolyan mérlegelik a lehetőséget.
Úgy hírlik, hogy ha a magyar miniszterelnök nem visszakozik, akkor elszabadulnak a dolgok és még a májusi választás előtt jöhet a robbanás. Nem csupán a németek gondolják így. A svédek javaslatot kívánnak előterjeszteni ez ügyben és készen állnak a franciák, a görögök, a lengyelek és a románok is. Vagyis hamar összejönne a többség. Az EPP jelenleg főként taktikai meggondolásokból nem kíván gyorsítani. A kizárás után ugyanis a választási hadjárat átfordulna Európa barátainak és ellenfeleinek küzdelmévé, amit Weber szeretne elkerülni, mert az csak a populisták kezére játszana. Azon kívül Orbán egyfajta Visegrád-pártot hozhatna létre a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal. Sok konzervatív örülne, ha beadná a derekát, de ilyesmit egyelőre nem tapasztalni nála. Képes egyáltalán még rá?
Szelestyei Lajos
A Queen fellépett az Oscar-gálán – videó
Az, hogy a Queen lépett fel az Oscar-gálán nem véletlen: a Freddie Mercury életét feldolgozó Bohemian Rhapsody (Bohém Rapszódia) című film is a jelöltek között volt, sőt be is söpört négy Oscart.
Az eredeti Queen együttesből Brian May gitáros és Rogert Taylor dobos volt jelen (Freddie Mrecury 1991-ben elhunyt, John Deacon basszusgitáros pedig már régóta nem tagja a zenekarnak). A frontember Adam Lambert, aki az American Idolban futott be.
Moldvai főpróba az ukrán választások előtt
„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában” – kezdi Ara-Kovács Attilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.
A Moldvai Köztársaság mintegy hárommillió szavazati joggal bíró polgára járulhat február 24-én az urnákhoz. Az aktust megelőző kampányra ugyanakkor rányomta bélyegét az, ami a többi kelet-európai országban is oly jellemzővé vált mára: az életkörülményekre való hivatkozás és ígérgetés, a szociális szempontok és érvek dominanciája.
Sok oka van ennek, nem utolsó sorban a jövedelmek jelentős emelkedésének elmaradása, az összehasonlítás lehetőségének bővülése Nyugat-Európa országaival. És igen, a fiatalok masszív elvándorlása, részben Romániába, de potenciálisan onnan is még nyugatabbra. Márpedig az ország valódi gondjait és jövőjének valódi tétjét nem feltétlenül a szociális problémák és azok orvoslása jelentik. Mint ahogy egyebütt sem.
Moldva is vár a maga sorára az uniós csatlakozási előszobában; helyzete már amiatt is kényes, mert a nála jóval nagyobb Romániával történő egyesülés gondolata soha nem került le bizonyos politikai csoportok napirendjéről, s ezek hangja még fel is erősödik minden választáskor. Ha Moldva – feltéve, de meg nem engedve – egyesülne az uniós tag Romániával, ez a gond látszólag automatikusan megoldódna. De miként Moldovában is csak egy relatíve szűkebb nacionalista mozgalom gondolja úgy, hogy ennek megvalósulásához csak politikai akarat kell, addig Romániában még kevesebben támogatnának egy ilyen célt. Minthogy az egyszerű román számára is világos: ezer vadonatúj bajt szabadítana rá az amúgy is politikailag ingatag országra az egyedülés.
Az Oroszország jelentette veszély viszont már erőteljesebb hangokat kapott a kampányban, amin nem is lehet csodálkozni. Moszkva szívós módszerességgel dolgozik azon, hogy visszaszerezze pozícióját a volt szovjet befolyási övezetben. Sokan okkal mutattak rá, hogy Moszkva szempontjából a moldvai választás akár a március végi ukrajnai parlamenti választásoknak főpróbája is lehet. Egymás után jönnek a jelentések, hogy a választás napján masszív tömegeket szállítottak át szavazni a Moszkva által támogatott transznyisztriai területről olyan vidéki választási körletekbe, melyeket a Chişinău-i (Kisinyov) kormány ellenőriz.
A két nagy, az EU-ba való belépést szorgalmazó párt közül az egyik, a – baloldali és nem minden alap nélkül oligarchák által vezetett – demokrata párt (PDM), ez adta eddig a kormányt, bár a leggyakrabban ez említette az európai perspektívát, de a kormányzás kétes – vagy megengedőbben: szerény – gazdasági sikerei következtében érvei nagyrészt inflálódtak. A másik nagy párt, a jobboldali ACUM választási szövetség viszont minden erejével kizárólag a korrupciót támadta, így meg se jelent érvei között Európa. A szocialista párt (PSRM) viszont teljes mellszélességgel az ország csatlakozását hirdette meg programjában a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, miközben Moldva összes aktuális problémájáért az Európai Uniót tette felelőssé.
A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság 39 százaléka van a Moszkvához – vagyis az Eurázsiai Unióhoz – való kötődés mellett; ez az adat megegyezik a szocialisták országos támogatottságával. Ezzel szemben az Európai Unióhoz való csatlakozást a lakosság 46 százaléka támogatja. Viszont a demokratáknak és az ACUM választási szövetégnek a közös támogatottsága 36 százalék, vagyis nem világos, mire és kire szavaz az a 10 százalék, amely a jelek szerint sem a demokratákra, sem az ACUM-ra nem akarja voksát adni, de európai szempontból elkötelezett.
Az viszont már nyilvánvaló, hogy ha a demokraták most vesztenek, azt csak maguknak köszönhetik, nem elsősorban a rossz kormányzás miatt – bár ez is egy megkerülhetetlen tényező –, hanem főként amiatt, mert egyáltalán nem tudtak harmonikus kapcsolatokat kiépíteni az Európai-uniós intézményekkel, sok esetben azok ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Így történt ez a múlt júniusban esedékes önkormányzati választások elhalasztásakor, illetve szeptemberben, az unió által kilátásba helyezett hiteltámogatás felfüggesztésekor, minthogy Chişinău nem egyezett bele az Európai Központi Bank megszabta feltételekbe.
Persze érthető a kormány nehéz helyzete, így lépéseinek logikája is. Tavaly igyekezett minden olyan lépést elkerülni, amivel a Moszkvához köthető politikai erők, főként a szocialisták önkormányzati választási esélyeit növelhette volna, de ezért idén azt kockáztatja, hogy elporlad támogatottsága, s a szocialisták ölébe hullhat a kormányhatalom.
Ha a PSRM győztesen kerül ki február 24-én, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában.
Ha viszont nem jönnek be Putyin moldvai számításai, manipulációinak nem lesz szocialista győzelmet teremtő erejük, Moszkva feltartóztatása akkor sem csak az Európa felé tekintő parlamenti erőknek lesz köszönhető, hanem az uniónak messze legelkötelezettebb parlamenten kívüli ellenzéknek. Ez is azt mutatja, Kelet-Európa számos más társadalmához hasonlóan Moldvában is rendkívül megosztott az a politikai tábor, mely Brüsszel felé tekint.
