Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A részeges, az akasztó és a szekus

0

Az értelmiség nagy létszámban szólt hozzá az RMDSZ által bemutatott, Erdély jövőképét vázoló dokumentumhoz. Ja, nem, bocs. Arról nagy a csend.

Annál nagyobb volt a pironkodás és az ájuldozás az RMDSZ politikusainak egy része által arccal, névvel felvállalt képes üzenet miatt, amely a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen címet viseli. Persze, semmiképpen nem beszélhetek általában az erdélyi magyar értelmiségről, hiszen nincs lehetőségem az általános hangulatot felmérni, azt viszont látom, hogy a Facebookon amúgy is hangos és kritikus véleményformálók egy emberként ugrottak a plafonig. Az ellenzők oldalán a fő üzenet arról szólt, hogy a Szövetség kampányfogása olcsó, túl mélyre ment, gyűlöletet szít, kihasználja a védtelen embereket, és erre eddig csak a Fidesz hírhedt stratégái vetemedtek. Minden bizonnyal ez így is van. A másik oldalon, viszont látható a tízezres nagyságrendű megosztás és lájk.

A napokban egy nyilvános beszélgetésen is elmondtam, hogy megértem az RMDSZ lépését, még akkor is, ha én nem mertem volna ennyire meredeket lépni. Az idők során a Szövetség szerepelt már negatív kampányok hátterében, de nem az első sorában. Érdemes azonban megnézni, hogy mi lehetett az „RMDSZ fejében”, amikor kitalálta és útjára indította ezt a képes üzenetet. Általában a kommunikáció, ezen belül pedig a politikai kommunikáció az elmúlt években nagyon leegyszerűsödött: egy-két szavas szlogenek és a mögöttük lévő, az érzelmekre és kevésbé az értelemre ható, tőmondatokban megfogalmazható üzenetek irányítják a tömegeket. Tudatosan fogalmaztam ilyen csúnyán, hogy irányítják a tömegeket, de gyakorlatilag erről van szó. Amikor százezrek vonulnak az utcára egy hashtag zászlaja alatt, akkor keveseket érdekel, hogy miről szól egyik vagy másik, az igazságszolgáltatás törvényi hátterét módosító tervezet, a lényeg, hogy

„Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”.

Vagy: „Kövesi egy hős, Nagy Zsolt, Markó Attila, Horváth Anna ügye sajnálatos tévedés, ők a járulékos veszteség”. De mi tudjuk, hogy „Dragnea és a bandája lopott, és meg akarják úszni”. Ugye, milyen egyszerű a politikai kommunikáció? Éjszaka, mint a tolvajok – zengett az utca hónapokon keresztül. Érthető, rövid hívószavak, amelyeket az általam emlegetett, Facebookon jelen lévő értelmiségiek gyakran ünnepelve vesznek át, osztanak meg. Nem populizmus, nem morálisan aggasztó, ha valaki boldogan megoszt egy bejegyzést, amelyben az áll, hogy

az RMDSZ ellopja a magyarok pénzét, a politikusai korruptak,

hiszen „ezt mindenki tudja”. Teljesen rendben van, ha egy Dragnea-Toader-Tăriceanu fényképes üzenet díszeleg a falakon, hiszen „ők a rosszak”. Amikor viszont ugyanabban a stílusban, ugyanazzal a céllal – mármint az emberek érzelmeire hatva érni el eredményt –, de számukra nem tetsző üzenettel találkoznak, akkor elkezdődik a sopánkodás. Valószínű, hogy az RMDSZ kommunikációs stábja számára is könnyebb lett volna kiadni egy közleményt, amelyet a bullshit-generátor ír, tele olyan lózungokkal, hogy „megdöbbenéssel vettük tudomásul”, „érthetetlen, hogy a 21. században”, „határozottan ellenkezünk”, és „minden eszközzel megvédjük”. Minden bizonnyal

a francot sem érdekelte volna,

és két nappal a kongresszus után már az óriási ledfalakra sem emlékezett volna senki. Hat napnak kellett eltelnie, hogy megjelenjen az első érdemi írás az RMDSZ kongresszusán ismertetett, Vitaindító Erdély jövőjéről című dokumentumról (» Kelemen Attila Ármin: Miért félkész az RDMDSZ jövőkép-dokumentuma?). Igen, mert ez több oldalnyi szöveget tartalmaz, mint ahány betű van a Másnaposok szövetsége – együtt a magyarok ellen képen. A mindannyiunk jövőjét vázolni próbáló dokumentumot el kell olvasni, meg kell rágni, meg kell érteni, és nehezen lehet egy Facebook-üzenetben lereagálni. A másik, a piros-fekete, a részegessel, az akasztóval és a szekussal viszont üt. Mellbe ver. Érzelmeket gerjeszt. Egy pillantás elég ahhoz, hogy megértsd, és még egy pillantás, hogy felháborodj vagy szeresd. Formailag ma, 2019-ben ennyiről szól a politikai kommunikáció.

Megér egy misét az is, hogy mikor dobta be a Szövetség az elhíresült fényképes üzenetet: választási kampányban. Vagyis „háborúban”. Egy olyan időszakban, amikor a szereplők többet engednek meg maguknak, az eszközök szélesebb tárházához nyúlnak, mert győzni akarnak. Van egy kedvenc gondolatom, amit a politikaikampány-szakirodalomból vettem át:

a kampányban azt kell mondani, amit az emberek hallani akarnak. Miután megválasztottak, azt kell csinálni, ami nekik jó.

Az RMDSZ kampánystratégái profibbak annál, hogy ne mérték volna fel az ezzel a lépéssel járó veszélyeket és veszteségeket. Nagyon jól tudták, hogy kik lesznek a leghangosabb ellenzők, ki az a színész, nyelvész, újságíró vagy éppen EU-s bürokrata, amelyik kiborul, melyik az a médiaorgánum, amely hadjáratot indít. Fel kellett tudják mérni, hogy mennyit hoz és mennyit visz egy ilyen döntés. És vállalták az üzenethordozó terjesztését. Pontosabban, sokan vállalták, sokan nem, és nem egy olyan esetbe botlottam, hogy a cirkusz láttán a politikus törölte a bejegyzést.

Erről szól a politikai felelősség: a választás napján az emberek, pecséttel a kezükben (vagy akár a távolmaradásuk révén) ítélkeznek fölötted, politikai szereplő fölött.

Közéjük tartozik az is, aki 30 év után először nem szavaz rád, és az is, akit éppen ezzel a lépéssel győztél meg. A legtartalmasabb programfüzet, a legszebb plakát, a leghitelesebb jelölt és a legjobb beszéd sem képes megnyerni a választást. A választást az egyszerű és agyonismételt üzenetek nyerik meg.

A 4,99 százalékos eredménynél a Majális utcai kampányközpontban nem fogják veregetni egymás vállát, hogy Istenem, be szép kampányt folytattunk, csak az eredményeinkről, a közösségünk céljairól, törekvéseiről beszéltünk, milyen kár, hogy nem sikerült. Amíg mindenkinek egy szavazata van, a négy elemi osztályt végzett választónak és az egyetemi professzornak is, addig jobb 6,5 százaléknál kinyitni az ablakot, kiszellőztetni, hogy menjen ki a Másnaposok szövetsége által okozott kellemetlen bűz, és neki lehet fogni azt csinálni, ami az embereknek jó.

Kovács Péter/Transzindex

Meghalt Koós János

0

Rövid ideig tartó betegség után, 81 éves korában elhunyt Koós János táncdalénekes, parodista-színész – közölte a család.

„A család most arra kéri az elektronikus és a nyomtatott sajtó munkatársait, hogy a halálesettel kapcsolatos híreikben tartsák tiszteletben Koós János emlékét és a hozzátartozók gyászát” – olvasható a közleményben, amelyet lányának, Koós Rékának a menedzsere, Csábi Zsolt juttatott el az MTI-hez a család kérésére.

A temetés részleteiről később adnak tájékoztatást.

Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után Zeneművészeti Főiskolán oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje.

Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert -, legemlékezetesebb dala a Kislány a zongoránál. Énekesi karrierjével párhuzamos volt színészi pályafutása is, 1966 és 1970 között három filmben is szerepelt: Az oroszlán ugrani készül (1966), Bűbájosak (1969), A gyilkos a házban van (1970).

A Mikroszkóp Színpad tagjaként színész és parodista volt 1982-től 1985-ig. Pályája itt és ekkor kapcsolódott össze Hofi Gézával, akivel énekes-parodista duót alakítva számos sikeres színpadi és televíziós produkciót készített. Később a karmesterséggel is megpróbálkozott: szimfonikus zenekart vezényelt a Zeneakadémián is, 1999-től televíziós szórakoztató műsorokat vezetett.

Felesége az énekesnő Dékány Sarolta, lánya, Réka énekes színésznő, Gergő fia is a családi hagyományt folytatva a zenével foglalkozik.

Örökzöld slágerei: Annyi ember él a földön, Én, aki nála jártam, Kapitány, Mondjátok meg Máriának, Nem vagyok teljesen őrült, Sír a telefon.

Koós János megkapta az Artisjus zenei életműdíját, a Hungarotontól életműlemezt vehetett át, és 2008-ban ő kapta meg elsőként a tiszteletbeli pénzügyőr címet. 2014-ben Szenes Iván Életműdíjjal tüntették ki. (MTI)

Karnevál, szamba és politikai tiltakozás

0

Elkezdődött tegnap a riói karnevál. Természetesen Brazília más városaiban is zajlik a karnevál, de a szambaiskolák vetélkedője miatt a riói a leghíresebb és a leglátványosabb felvonulás.

Idén a fesztivált az is fontossá tette, hogy kiváló alkalmat adott a tiltakozása az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro homofób, szexista, és a kisebbségeket sértő nézetei ellen. Több szambaiskola élt is a lehetőséggel.

Rio de Janeiro jelképes aranykulcsát a hivatalos ünnepségen átadták a karnevál királyának, akit idén Wilson Neto színész alakít.

Győzött a Veszprém, megőrizte második helyét a kézilabda BL csoportkörében

0

A Veszprém 36-35-re győzött a lengyel Kielce otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének 14., utolsó fordulójában, ezzel megőrizte második helyét.

A veszprémiek sorozatban hetedik meccsüket nyerték meg a BL-ben, és tíz győzelemmel, illetve négy vereséggel zárták a csoportkört. A rájátszás első körében, a negyeddöntőbe jutásért az alsó ágról érkező portugál Sporting CP lesz az ellenfelük.

A második helyezés egyben azt is jelenti, hogy a két magyar csapat biztosan elkerüli egymást a negyeddöntőben, ha a Veszprém és a Szeged is eljut odáig.

Eredmény:

Férfi Bajnokok Ligája, csoportkör, 14. (utolsó) forduló, A csoport:
Vive Kielce (lengyel)-Telekom Veszprém 35-36 (21-18)

a Veszprém gólszerzői: Mahé 8, Nenadic 6, Nagy L. 5, Gajic 4, Nilsson, Mackovsek, Lékai 3-3, Manaszkov, Ilic, Tönnesen, Strlek 1-1

A vendégeknek a csoport második helyének megtartása, a hazaiaknak pedig a negyedik hely megszerzése miatt volt fontos a találkozó. A Kielce keretéből sérülés miatt hiányzott Alex Dujshebaev, Daniel Dujshebaev, illetve a csapatkapitány Michal Jurecki, a veszprémieknél pedig a balátlövő Jamali Iman, illetve a dán beálló René Toft Hansen nem játszhatott.

Nagy László és a francia Kentin Mahé vezérletével remekül kezdett a vendégcsapat (3-6), amelynek elsősorban a támadójátéka működött jól. Mikler Roland védései ellenére a lengyelek egyenlítettek, és egy 5-1-es sorozat végén a 21. percben már két góllal vezettek (14-12). Momir Ilic hibáit kihasználva a Kielce növelte a különbséget, ezért David Davis vezetőedző időt kért, de csapatának védekezése továbbra sem állt össze, és a szünetig 21 gólt dobtak a hazaiak.

A második félidőre becserélt Sterbik Árpád bravúros védésekkel mutatkozott be, de társai a labdaeladások miatt eleinte nem tudtak egyenlíteni. A 43. percben volt újra egyenlő az állás, ám a – nyártól már Veszprémben játszó – szerb kapus, Vladimir Cupara nagy védéseinek köszönhetően a vezetést ekkor még nem tudták átvenni a vendégek.

A magyar csapat egy 5-0-s sorozattal háromgólos előnyre tett szert, miután hatékonyabbá vált a védekezése, Sterbik pedig továbbra is remekelt a háló előtt. A hajrá ennek ellenére izgalmasan alakult, a Kielce egyenlített, de Manuel Strlek gólja eldöntötte a rangadót.

A lengyel csapat legeredményesebb játékosa a szlovén Blaz Janc volt hét találattal.

A két együttes 11. alkalommal találkozott a BL-ben, a mérleg a Veszprém szempontjából két döntetlen, egy vereség, és immár nyolc győzelem.

A szombati játéknapon az is eldőlt, hogy a címvédő francia Montpellier HB nem jutott tovább a csoportból.

A csoport végeredménye: 1. Barcelona (spanyol) 24 pont, 2. Telekom Veszprém 20, 3. Vardar Szkopje (macedón) 19, 4. Vive Kielce 14, 5. Rhein-Neckar Löwen (német) 14, 6. Meskov Breszt (fehérorosz) 9, 7. Montpellier HB (francia) 7, 8. IFK Kristianstad (svéd) 5
Pontazonosság esetén az egymás elleni eredmények rangsoroltak.

Az első közvetlenül a negyeddöntőben folytatja szereplését, a 2-6. helyezettek a rájátszás első körébe jutottak, a 7-8. helyezettek kiestek. (MTI)

Kontrollált kiszorítás

„A jelek arra utalnak, hogy a Fidesz kontrollált kiszorításának a forgatókönyve az EPP-ből mára elkészült. Ehhez mindössze két fontos intézkedésre van szükség: egyrészt fel kell mérni a lépés támogatottságát az Európai Néppáron belül, másrészt már most el kell kezdeni Orbánt annak tekinteni és annak láttatni, ami: a néppárt ellenségének” – kezdi Ara-Kovács Attila diplomáciai jegyzetét.

Ismerik ugye a játékot: két gépkocsi, nagy sebességgel rohan egymás felé egy versenyben, s az veszít, aki elsőként rántja el a kormányt. Valami ilyesféle zajlik az Európai Néppárt (EPP) és a Fidesz között. Ha tapasztalataink alapján mérlegeljük az esélyeket, akkor valószínűleg nem Orbán lesz az, aki elsőként kitér.

Gulyás Gergely most Berlinben igyekszik olyan ígéreteket tenni, melyeket Orbán nyilvánvalóan nem fog betartani. Ugyan lehet, hogy március 15. után leszedik a Soros-Juncker plakátokat, de majd lesz helyettük másik, s lehet, hogy nem is a plakát lesz az az eszköz, mellyel tovább folyik a Fidesz részéről a kampányháború az európai polgári jobboldal ellen. Mert az elmúlt hónapok pont erről szóltak, s az elmúlt hetek ehhez szolgáltattak egyértelmű bizonyítékokat. Ezek a bizonyítékok mellett pedig már azok sem mehetnek el szótlanul, akik – akár saját önös érdekeik miatt, akár racionális okokból – Orbán viselt dolgaival kapcsolatban nagyon igyekeztek eddig félrenézni.

Nyilvánvaló önöknek is, Orbán egyetlen pillanatot sem vesztegetett arra, hogy európai szinten támadja a baloldalt, a liberálisokat, vagy a Zöldeket annak dacára, hogy mindhárom politikai család – az Európai Parlamenten belül az S&D, az ALDE, valamint a Zöldek – fokozódó módon emelte vele szemben a hangerejét. Az okok nagyon egyszerűek:

a Fidesz nem a szocialistáktól s nem is a liberálisoktól, de még csak nem is Zöldektől akar mandátumokat rabolni, hanem a jobboldaltól.

Igaz, a baloldal és a liberálisok sem várhatják, hogy kritikájuk majd Orbánnak okoz gondokat, de céljuk a behemót néppárt meggyengítése s olyan kompromisszumokra kényszerítése, melyek nekik az európai vezetésben nagyobb mozgásteret biztosíthatnak majd.

Orbán egyedül a néppártot támadta már azzal is, hogy korábban Brüsszelt tette meg bűnbaknak, hisz Brüsszelt és az uniót a néppárti Jean-Claude Juncker jelenítette meg. Azzal, hogy a néppárti vezetés – elsősorban Manfred Weber taktikázása nyomán – ennek dacára is igyekezett kíméletes lenni Orbánhoz, valójában félreértette a helyzetet, s így csak önmagának köszönhetik a kelepcét, amiben most vergődik.

Weber: „Orbán Viktor politikailag rossz úton jár…”

De itt érdemes megállni egy percre, hisz vitathatatlan: Weber taktikázásának is megvolt – legalább háromféle – racionális indítéka.

1. Az első a német csúcsjelölt múltjából fakad. A CSU-nak a leggazdagabb német tartomány, Bajorország az „otthona”; hosszú évtizedeken át kétség sem férhetett a párt ottani politikai dominanciájához, így az messzemenően összefonódott a bajor iparral és pénzügyekkel. Hatott a gazdaságra az érdekérvényesítések és egyéni karrierek formálásában, de még inkább hatott rá maga a gazdasági élet, annak összes prioritásával. Márpedig a német tartományok közül Bajorország került a legszorosabb kapcsolatba a magyar gazdasággal, s ez egyáltalán nem szűkíthető le a Fidesz hatalmi periódusaira, gyakorlatilag valamennyi magyar kormány nagy előnyöket biztosított bajor cégeknek, mind az adózás, mint pedig a munkáltatói jogok gyakorlását illetően. Igaz, 2010 óta ez a folyamat felgyorsult, s eddigi csúcspontját az úgynevezett rabszolgatörvénnyel érte el.

2008 óta a CSU élén az a Horst Seehofer állt, aki számára prioritás volt a bajor cégeknek megfelelő politikai hátteret biztosítani a kelet-európai államokban, mindenekelőtt Magyarországon. Márpedig Weber számára Seehofer egyfajta mentornak számított. Csakhogy tavaly, a parlamenti választásokon a CSU sikertelensége egyfajta történelmi mélypontot ért el, így az elnöki pozícióban váltás történt, s az új vezetője az a Markus Söder lett, aki nem csak ellentéte Seehofernek, de nyílt ellenfele is. A CSU siralmas választási eredményei és a párton belüli hatalmi változás Webernek a legrosszabb pillanatban jött, meg kellett küzdenie a csúcsjelöltségért, s úgy kellett tennie a szépet Södernek, hogy feledtesse korábbi szoros kapcsolatait az előző elnökkel, illetve ügyelnie a nagyon érzékeny egyensúlyra Söder Orbán-ellenessége és a Fideszes szavazatok biztosítása között csúcsjelöltté választásakor.

2. A másik racionális megfontolásról, ami a Fidesszel szembeni mérsékelt kritikákban testesült meg, már többször írtam. Weber – és az EPP vezetése – nem akarta a táboron kívül hagyni a Fideszt s ezzel előállítani egy olyan helyzetet, hogy Orbán az európai kampányt a néppárt ellen folytassa. S nem akarta megszerezni Orbánnak azt az örömet sem, hogy a szélsőjobb ünnepelt mártírjává váljék.

3. Ugyanakkor Webert az is fokozott óvatosságra intette, hogy máig nem lehet tudni, a Fidesz elleni kizárási eljárás végén meg lesz-e a szükséges számú szavazat. Mert ha nem, azzal akár Weber csúcsjelölti álmainak is vége szakadhat: minthogy a Fidesz továbbra is az EPP-ben marad, de tálcán kínálják neki az indokot, hogy most már nyíltan rátámadjon a pártcsaládra.

A helyzet nagyjából március elejére ért meg annyira, hogy Webernek most már nem csak azzal kell számolnia, mi lesz, ha a Fidesz továbbra is az EPP tagja marad, hanem azzal is: mi lesz, ha Orbán valamilyen formában tovább emeli a téteket annak érdekében, hogy lehetetlen legyen őt benn tartani.

A jelek arra utalnak, hogy a Fidesz kontrollált kiszorításának a forgatókönyve az EPP-ből mára elkészült.

Ehhez mindössze két fontos intézkedésre van szükség: egyrészt fel kell mérni a lépés támogatottságát a néppárton belül, másrészt már most el kell kezdeni Orbánt annak tekinteni és annak láttatni, ami: az Európai Néppárt ellenségének. A Der Spiegelnek adott minapi Weber interjú azt sugallja, az elhatározás megszületett. Talán ő is felismerte azt, hogy az autósversenyben hamarabb rántaná el a kormányt, mint Orbán – ezért életbe vágó, hogy elkerülje a versenyt.

Már csak azért is, mert a CDU és a CSU vezetői is eltűnődhettek azon: az eddigi bizalmi – és egyéb természetű – válságok elsimítására mindig Orbán rohant el a német fővárosba, hogy ott mindent megmagyarázzon és megígérjen. Majd hónapok múlva derült csak ki: minden marad a régiben. Most viszont Gulyást és a politikai konfliktusok menedzselésében feltűnően tehetségtelen Balog Zoltánt küldte maga helyett, hogy aztán az ígéretekből most se legyen semmi.

Egy volt amerikai külügyminiszter szerint Orbán fasiszta rendszert épít

0

Madeleine Albright könyvet írt Fasizmus: egy figyelmeztetés (Fascism: A Warning) címmel és az egyik általa említett példa a világot fenyegető veszélyekre Orbán Viktor rendszere.

Az amerikai Vox magazinnak adott interjúban Albright hangsúlyozta, hogy a fasizmus igazából nem egy ideológia, sokkal inkább egy módszer a hatalom megszerezésére és megtartására. A fasiszták megosztják a társadalmakat (általában sértett) többségre és kisebbségre, az előbbiek élére állnak, és minden jogot a többségnek követelnek, miközben a kisebbségek jogait megsértik. „A fasizmus nem a problémák megoldására, hanem mélyítésére törekszik.” Leépíti a szabad sajtót és az igazságszolgáltatást, de fontos eleme az erőszak is.

„Az identitás rendben van, de ha az identitásom miatt utálom az ön identitását, akkor nagyon veszélyessé válik, és hipernacionalizmusba süllyed. Hirtelen a csoportok egymás ellen fordulnak, vagy bűnbakká válnak, és az egész politikai élet törzsi konfliktusokká válik. És láthatjuk, hogy ez több helyen megtörténik. Erre jó példa, hogy Orbán Viktor etnikai tisztaságot szeretne Magyarországon.”

„A fasiszta ideológiát más ideológiáktól az különbözteti meg, hogy az erőszakot és a népharagot használja a célok eléréséhez, az embereket a propaganda eszközeivel állítják szembe egymással” – mondta a volt amerikai külügyminiszter, aki szerint a fasizmus terjedőben van.

Albright persze a legtöbbet Trumpról beszélt, de őt (egyelőre?) nem sorolja a fasiszták közé, mivel szerinte nem alkalmaz erőszakot a hatalom megtartásához. „Ha végül kihirdeti a vészhelyzetet a határon a bevándorlás miatt, megváltozhat a véleményem.” Azonban már most is őt tartja Amerika történetének legkevésbé demokratikus elnökének, mivel ijesztő módon megveti a törvényeket.

Számára az erőszak alkalmazása a vörös vonal

„Például Kim Dzsong Un egyértelműen fasiszta, embereket küld munkatáborba, éhezteti őket, a hadseregét pedig arra használja, hogy kivégezze politikai ellenfeleit. Más vezetők, mint például Magyarországon Orbán mutatnak fasiszta vonásokat, de nem vagyok benne biztos, hogy már átlépték ezt a vonalat.”

Madeleine Albright szerint világszerte annak lehetünk a tanúi, hogy a demokrácia veszélyben van, elnyeli az antidemokratikus örvény.

Madeleine Albright 1997 és 2001 között, Bill Clinton elnök második kormányában volt külügyminiszter, előtte már évekig az USA ENSZ nagykövete volt. Ő volt az Egyesült Államok első női külügyminisztere. Bár rövidesen 82 éves lesz, még ma is aktív a közéletben.

(Forrás: Vox, Wikipédia. Az interjú két hete jelent meg a Voxban, de tegnapig elkerülte a magyar sajtó figyelmét, akkor a hvg.hu hívta fel rá a figyelmet.)

Aranyláz és szükségállapot

0

Peruban több évtizedes hagyománya van az illegális aranybányászatnak, de az utóbbi években már annyira eldurvult a helyzet, hogy tegnap szükségállapotot hirdettek ki a leginkább érintett amazonasi tartományra. 60 napra felfüggesztették az alkotmányos jogokat, és ezzel egyidejűleg 1500 rendőrt és több katonai egységet rendeltek ki a Brazíliával határos perui Madre de Dios tartományba.

Mi vezetett ehhez a drasztikus lépéshez?

A spanyol hódítók óta tudva levő, hogy Peru tényleg egy igazi aranybánya, és ma is az évi 1500 tonnás termelésével Dél-Amerikában a legnagyobb, de világviszonylatban is a 6. helyen áll a legfontosabb nemesfém kitermelésében. Ez a publikus arany mennyiség azonban az Andok hegyeiből származik, olyan bányákból, mint például a Yonacoda, ami a világon a második legnagyobb külszíni arany lelőhelye, és már legalább 7 milliárd dollárt termelhetett a Newmont Mining Corporationnak. Ez a bányavállalat is, akár csak a legtöbb nagy bánya, külföldi tulajdonban van.

Viszont ezen a hivatalos mennyiségen túl egyre elképesztőbb méreteket öltött az okosban bonyolított aranybányászat is. Egyesek szerint ennek pénzbeli értéke már felülmúlja a szintén nem kis volumenű illegális koka termesztést, az erre épülő háztáji vegyiparral és kereskedelemmel együtt. A legnagyobb problémája az államnak azonban nem a potya arany mennyiségével van. A „kézműves” bányászat ugyanis, a legális iparral szemben, nem az Andok hegyeiben okoz mérhetetlen károkat, hanem a perui Amazonasnak az egyik leggazdagabb állat-, és növényvilággal rendelkező területét teszi véglegesen tönkre.

Ezt az aranylázat is a természetes vizek hordalékának a kiemelkedő aranykoncentrációjára indította be, de a régi aranymosók a 21. századi kollégái irdatlan mennyiségű higany felhasználásával nyerik ki a nemesfémet, amivel valószínűleg örökre megmérgezik a munka közben kiirtott dzsungel talaját és vizeit is. A perui aranyláznak az eddig elpusztított 60 ezer hektárnyi erdőn kívül még áldozatai az itt élő őslakosok is. (Az amazonasi indiánok egy része korábban még soha nem került kapcsolatba a „civilizációval” és a kormány törvényekkel próbálja megvédeni ezeknek a „no contact” törzseknek a területét, nagyjából olyan hatékonysággal, mint az érvényben lévő környezetvédelmi szabályok a helyi őserdőt.)

Az évtizedek óta tartó illegális bányászatnak a gazdasági válság következtében megugró aranyár adott aztán rendes lökést. Az 1-2 ezer dolláros beruházással (motoros fűrész, szivattyú, szita, hatósági kenőpénz, önvédelmi fegyver: kb ennyivel már bele lehet vágni egy sufnituning arany stratupba), és némi szerencsével akár ezerszeres hozamot is el lehet érni. Nem nehéz elképzelni, hogy ez nemcsak Peru szegényebb részéből vonzott tömegeket a régióba.

Az eddig immel-ámmal intézkedő hatóságoktól eddig csak annyira futotta, hogy évente néhány lelőhelyről elzavarták az aranyásókat, de ahogy továbbálltak, pár patakkal arrébb már folytatódott is tovább a termelés. Az elmúlt 10 év alatt putrivárosok sora nőtt ki a semmiből a környéken, amihez az időközben kiépített, 2 óceánt összekötő „merőleges panamericana” is hathatós logisztikai támogatást biztosított. Az aranyásó kultusz vadnyugati hangulatához híven felvirágzott a kényszer prostitúció, az emberkereskedelem és a gyermekmunka is. Annyira eldurvult az illegális bányászat okozta pusztítás, hogy még a pápa is szót emelt ellene, amikor 2018-ban Puerto Maldonadóban, a környék legfontosabb városában misézett. A rengeteg környezetvédő szervezet és a nemzetközi sajtó vészharang kongatása mellett talán ez is hozzá járult ahhoz, hogy a kormány ilyen drasztikus lépésekre szánja el magát.

Csak bízni tudok benne, hogy ha már szükségállapotot vezettek be, akkor sikerül is megállítani ezt az esztelen természetkárosítást.

Soós Tamás

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 1. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origóból megtudhatjuk, hogy Brüsszel már egy rémes város, ahol teljesen átvették az uralmat a migránsok. A 888 arra hívja fel a figyelmet, hogy a Jobbik már gyurcsányi szlogeneket pufogtat Brüsszel védelmében. Bakondi György pedig elmagyarázza nekünk, hogy Brüsszel migránsvízumot akar bevezetni.

Brüsszelben átvették az uralmat a bevándorlók

Iszlamizáció, növekvő bűnözés, koszos utcák és lerobbanó bevándorlónegyedek – ilyenné vált mára a bevándorláspárti Brüsszel köszönhetően annak, hogy az elmúlt évtizedekben, sőt még napjainkban is nyakló nélkül engedik be a migránsokat. Ha nem lesz semmilyen változás, akkor pár évtizeden belül a muszlimok lesznek többségben a belga fővárosban, ahol már most is egyes negyedekben szinte lehetetlenség keresztényekkel találkozni.

a valaki igazán kíváncsi arra, hogyan is néz ki egy bevándorlóország bevándorló fővárosa, akkor elsőként Brüsszelbe érdemes ellátogatnia. Belgium fővárosa mára szinte teljesen elvált az ország többi részétől, és az egykori többségből kisebbség lett.

Csak Molenbeekben 51 olyan szervezet működik, amely kapcsolatban állhat szélsőséges dzsihadistákkal, vagy éppen maga próbál merényleteket szervezni.

A városban a legutóbbi helyhatósági választáson a baloldali-liberális és zöld pártok szereztek elsöprő többséget, a jobboldali pártok gyakorlatilag nem léteznek. Jól látszik, hogy nemcsak a bevándorlás ügyében, hanem politikailag is teljesen elvált Brüsszel Belgiumtól. (Origo: Így vették át Brüsszelben az uralmat a bevándorlók)

A Jobbik gyurcsányi szlogeneket pufogtat

A Jobbik tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott Brüsszellel kapcsolatos mondatok tökéletesen megállták volna a helyüket a Demokratikus Koalíció egyik házi rendezvényén is. A Jobbik alelnöke, Bana Tibor bevándorláspárti politikusokat megszégyenítő módon kelt a Soros György és Jean-Claude Juncker által kézivezérelt Brüsszel védelmére.

Mint mondta, „a Jobbik szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartja a kormánynak az Európai Unió ellen folytatott kampányát, és egy értékközpontú Európai Unióban képzeli el a szabad, európai és demokratikus Magyarország jövőjét”.

Az efféle gyurcsányi szlogenek pufogtatása Bana Tibor által különösen viccesnek hat, hiszen néhány évvel korábban pont ő sürgette a kormányt a parlamentben, hogy tartsa meg az EU-ból való kilépésről szóló vitát. (888: Gyurcsányi szlogeneket pufogtat a Jobbik Brüsszel védelmében)

Bakondi György: Brüsszel szándékai teljesen egyértelműek

A kormánypártok azért fognak kampányolni, hogy a migrációellenes erők kerüljenek többségbe – mondta a Magyar Hírlapnak a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Természetesen szükség van a magyarok tájékoztatására, hiszen az EB lényegében elismerte a bevándorlási terveit. Elég csak a migránsvízumra gondolni, amellyel kapcsolatban beismerték, hogy az Európai Parlamentnek (EP) van egy ilyen javaslata. Az általuk humanitárius vízumnak nevezett kezdeményezés valójában arról szól, hogy ha valaki Afrikában bármely uniós tagállam nagykövetségére bemegy és jelzi, hogy humanitárius okokból be kell utaznia Európába, akkor kap egy vízumot, onnantól kezdve pedig nem lehet a határon feltartóztatni. Ezután, ha megérkezik az adott országba, benyújthatja a menedékjogra való kérelmét, és függetlenül attól, hogy megkapja-e a menekültstátuszt, szinte képtelenség többé kitoloncolni. A Bizottság hiába próbál hárítani, a brüsszeli bürokrácia szándékai teljesen egyértelműek, és az EP-választást követően meg is akarják valósítani az elképzeléseiket. Éppen ezért minden korábbinál komolyabb jelentősége van a közelgő EP-választásnak.

A Frontexszel kapcsolatban azt javasolták, hogy jöjjön létre egy tízezer fős alakulat, amely válsághelyzetben határvédelmi beavatkozásokról dönthetne, vagyis a határőrizet jogát átvenné a nemzetállamoktól. Ez számunkra nem fogadható el, hiszen egy ilyen lépés a nemzeti szuverenitás súlyos sérelmét jelentené. (Magyar Hírlap: Bakondi: Brüsszel elismerte bevándorláspárti terveit)

Mai kérdés – Marad az MSZP fájának olyan ága, amit nem fűrészelnek le maguk alatt?

0

 

This poll is no longer accepting votes

Marad az MSZP fájának olyan ága, amit nem fűrészelnek le maguk alatt?

Az Európai Bizottság videóban cáfolja a kormány plakátkampányát

0

Az Európai Bizottság magyar nyelvű Facebook-oldalán közzé tett videó hangsúlyozza: „Az Európai Bizottság egyetért: a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az EU.”

Egyben határozottan cáfolják a kormány kampányának állításait. Nem igaz, hogy be akarnák vezetni a betelepítési kvótát, migránsvízummal könnyítenék a bevándorlást és csökkenteni akarják a bevándorlást ellenző országok támogatását.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK