Szél Bernadett nem nyugszik bele a kormány törvénysértő húzásába, hogy nem hajlandó kiadni, mik is a tervei a fóti Károlyi István Gyermekközponttal és az ott élő gyerekekkel. Ezért a Magyar Helsinki Bizottság jogi segítségével bírósághoz fordult a független országgyűlési képviselő. Abszurd, hogy a gyermekek elhelyezéséről szóló bármilyen döntés vagy terv tíz évig titkos lehetne, ahogy azt az Emberi Erőforrások Minisztérium szeretné.- kezdi közleményét a Helsinki Bizottság.
Évek óta hírek szólnak arról, hogy a fóti kastély parkjában működő gyermekközpontot felszámolják, és a gyereket elköltöztetik. Aztán februárban a kormány kész tényként jelentette be: idén ez mindenképpen meg fog történni. Fülöp Attila szociális államtitkár pedig arról beszélt, hogy egy korszerű szakmai megfontolás, a „nagy létszámú tömegintézmények” felszámolása, a településközponttól messze lévő, leromlott állapotú otthonok ún. kitagolása áll a döntés hátterében.
Csakhogy Fót esetében erről szó sincs. Mint Szél Bernadett felhívta rá a figyelmet:
a gyermekközpont a város közepén található, a gyerekek nem a kastélyban, hanem több külön álló, korszerű, kis létszámú lakó- otthonban vannak most elhelyezve a parkban, a zöld, megnyugtató környezet pedig egyenesen ideális.
Három gyerekcsoportról van szó. Az egyik gyermekotthonban súlyos pszichés problémákkal küzdő gyereket ápolnak, mintegy 20 főt. A másikban vannak a tartósan beteg és sérült gyerekek, ők 24-en vannak. És vannak még a felnőtt kísérő nélkül érkező menedékkérő és menekült gyerekek is, most éppen 6-an. Szó sincs tehát tömegekről. Viszont ezeknek a gyerekeknek nagy hozzáértésre és stabil viszonyokra van szükségük, és Fóton ezt eddig biztosították is nekik.
Az államtitkár azt is megígérte, hogy a gyerekek a mostaniaknál jobb körülmények közé kerülnek. Ennek nyoma sem látszik. A beteg és sérült gyerekeket valószínűleg Kalocsára és Zalaegerszegre vihetik át, de éppenséggel ezek az intézmények vannak túlzsúfolva, és a gyerekeknek ma is hosszan kell várakozniuk, hogy felvegyék oda őket. A menekült gyerekeket a hírek szerint az aszódi javítóintézet hátsó kertjébe paterolnák át, de ott még semmilyen felújítás nem kezdődött el.
Éppen ezért volna fontos megtudni, pontosan mi is a szándéka a kormánynak a fóti gyerekekkel.
Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy miért is közérdekű adat a kormány „kilakoltatási terve”. Ép ésszel felfoghatatlan, hogy mi titkolni való lehet ebben az ügyben. Hacsak valójában nem a gyerekek jobb elhelyezése, hanem valamilyen homályos magánérdek áll az evakuálás hátterében. Vagyis ha előbb született döntés arról, hogy a fótiakat mindenképpen kipaterolják, és az illetékesek csak utólag törnék a fejüket azon, hogy hova is telepítsék át a speciális szükségletű gyerekeket.
Szél Bernadett március 12-én kérte ki, hogy hova viszik át a fóti gyerekeket és mi a Károlyi István Gyermekközpont bezárásának részletes szakmai terve.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban megtagadta a kért közérdekű adatokat. Csak annyit válaszoltak, hogy döntéselőkészítő adatokról van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak.
A független képviselő a Magyar Helsinki Bizottság segítségével most bírósághoz fordult, hogy a külön gondoskodást igénylő gyerekek és hozzátartozóik megismerhessék végre, mire készül a kormány. A tízéves „titkosítás” egyenesen abszurdnak tűnik, hiszen a gyerekek átszállítása után mindenképpen „megismerhető válik”, hova is kell átmenniük.
„Egy írónak fantasztikus érzés, amikor a szeme előtt elevenedik meg a könyv. Szerencsés vagyok, mert velem megtörtént” – kezdte a magyar írónő, akit teljesen elvarázsolt regényének helyszíne.
„A Gyalázat trilógiám az amishok elzárt világába enged betekintést, ezért a kutatómunka nélkülözhetetlen volt. Messzire vitt az utam. Az amishok maguk közé engedtek, láthattam a mindennapjaikat, és cseppet sem zárkóztak el tőlem. Láthattam a kézimunkaműhelyüket, amiben mesés takarókat varrnak, az asztalos – üzemet, amiben azokat a bizonyos színes hintaszékeket faragják. Közös tengerparti élmény is volt, noha ők kicsit másképp értelmezik a strandolás fogalmát” – mondta az Álomgyár kiadó szerzője, aki Az Arab című sorozatának köteteivel minden eladási toplistát többször vezetett, eddig megjelent 10 könyvét több mint 100 000 példányban adták el, négyszer is jelölték Aranykönyv díjra. Legsikeresebb regényét hamarosan tizedjére kell utánnyomni, mert minden példányt elkapkodtak a boltok polcairól.
A kormány most egy kevéssé ismert dzsihadista csoportot, a Nemzeti Tauhít Dzsamaatot vádolja a robbantásokkal, bár az összehangolt terrortámadást egyelőre egy szervezet sem vállalta fel.
