Heinz-Christian Strache Ibizán tett kijelentései sokat ártottak Ausztriának, még akár büntetőjogi következményei is lehetnek – mondta Sebastian Kurz kancellár a lemondott alkancellárról. A Bild című lapnak úgy fogalmazott, hogy a videófelvétel „a hatalommal való visszaélésről”, valamint „nyílt korrupciós ajánlatokról” és „a szabad sajtó elleni támadásokról” szól.
Arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államokban ezért akár 25 év börtönbüntetés is járhat, azt mondta, hogy Ausztriában is lehet „büntetőjogilag releváns” mindaz, ami a felvételen elhangzott. Ezt majd az ügyben indított vizsgálatok során kell megállapítani.
Heinz-Christian Strache már a 2017-es választási kampányban is tett „kétes kijelentéseket”, de „amit ebben a videóban elmond, az egy nagy botrány, politikai tevékenysége végét jelenti, és vélhetően büntetőjogi következményekhez is vezet” – mondta Kurz.
Kétes módszer, de a tartalom a nagy botrány
Az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke hozzátette: maga a felvétel is „kétes módszerek” alkalmazásával készült, de „a nagy botrány a tartalom, az ötletelés a hatalommal való visszaélésről”.
A Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnökének kijelentései „ártottak a politika tekintélyének és az ország tekintélyének”, és ezekkel a kijelentésekkel „az FPÖ tönkretette saját magát” – mondta Sebastian Kurz.
A rejtett kamerákkal készített videófelvételen Heinz-Christian Strache a választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízások elnyerését helyezte kilátásba egy magát ausztriai befektetésre készülő dúsgazdag orosznak valló nőnek 2017 júliusában, néhány hónappal az ausztriai parlamenti választás előtt.
A felvételről pénteken számolt be a Der Spiegel című német hírmagazin és a Süddeutsche Zeitung című német lap. Másnap Heinz-Christian Strache lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről, Sebastian Kurz pedig felmondta a koalíciót az FPÖ-vel és kezdeményezte előrehozott választások kiírását.
A botrányos ibizai videó miatt hétvégén lemondott osztrák alkancellár, Heinz-Christian Strache a felvételen beszél Heinrich Pecináról is, aki Magyarországon sem ismeretlen, illetve arra is utalást tesz, hogy az üzletember különböző közbeszerzéseket nyert el a magyar kormánytól.
Pecina 2016-ban bezárta a Népszabadságot, majd nem sokkal később a vidéki lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt pedig eladta Mészáros Lőrincnek. Az általa felvásárolt további vidéki lapok is kormánypropaganda üzemmódba álltak át.
A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdést nyújt be a kormánynak: kapott-e Heinrich Pecina közbeszerzési ajánlatot a Népszabadság megszerzéséért cserébe? Mi, európai magyarok nem fogjuk tovább tűrni, hogy korrupt gazemberek kezében legyen az irányítás, és ők irányítsák agymosó propagandájukkal a magyar közvéleményt. Továbbra is dolgozunk az Európai Egyesült Államok és az Európai Ügyészség tervének megvalósításának tervén, hogy ne menekülhessenek el azok, akik trükközéssel és csalással akarják irányítani az országot.
„Vajon azok, akik megszervezték Strache tőrbecsalását, a felvétel publikálásának időzítésével csak figyelmeztetni próbáltak, vagy már megindult az a folyamat, amely egyenként levadászhatóvá teszik Putyin unión belüli ügynökeit? Mert ha még mindig csak a figyelmeztetésnél tartanak, akkor nagyon nem értik azt, hogy az Orbán típusú vezetők soha nem fogják feladni ama tervüket, hogy Európát a szélsőségek felé lökjék, hisz nagyon is tisztában vannak azzal, hogy csak a hatalom erőszakos megtartása és a börtön között választhatnak a nap végén.”
Három teljes nap sem kellett hozzá, hogy összeomoljon az a kormánykoalíció, melyről Orbán Viktor nemrég még azt mondta:
„Szeretném, ha olyan változások történnének Európában, mint amilyenek Ausztriában történtek. Ha Ausztriában lehetséges, hogy a jobbközép kormányzópárt együttműködik a jobboldali, hazafias párttal, miért ne történhetne meg ez európai szinten is.”
Mint ismeretes, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, Heinz-Christian Strache alkancellár két évvel ezelőtt (2017. július 24-én), egy ibizai nyaralás alkalmával találkozott egy magát orosz milliomosnak valló nővel, aki jövendő mesés ausztriai beruházásaihoz kért a politikustól tanácsokat. Strache az építőipari nagyvállalat, a Strabag rovására ígért neki beruházási előnyöket cserében azért, ha a nő segít neki olyan médiabirodalmat kiépíteni, mint amilyennel Orbán Viktor rendelkezik. Lezserül azt is hozzátette: egy gyanús, sőt rovott múltú osztrák milliomos, Heinrich Pecina segítette Orbánt az ellenzéki sajtó teljes felszámolásában, ami több, mint vonzó perspektíva a szélsőséges osztrák párt számára is.
Ezt követően az események gyorsan követték egymást. Első lépésként Strache lemondott pártja elnöki tisztségéről és az alkancellárságról, majd miután Sebastian Kurz kancellár megvonta a teljes bizalmat az FPÖ-től és megtagadta, hogy továbbra is szabadságpárti politikus töltse be a belügyminiszteri pozíciót, a koalíció felbomlott.
Az eset élesen rávilágít a Szabadságpárt és valamennyi más európai szélsőjobboldali tömegszervezet nehéz helyzetére azt követően, hogy Európában mára megszűnt a közvetlen migrációs veszély; már pedig ezek a pártok 2015 óta lényegében ezt a veszélyt használták politikai felhajtóerőként. A néppárti kancellár, Kurz pedig gyorsan élt a lehetőséggel, hogy megszabaduljon kellemetlen koalíciós partnerétől, mely nemzetközileg súlyos teherként nehezedett kormányára, belpolitikailag pedig lehetőséget adott a Szabadságpártnak, hogy kormányzati lehetőségeit felhasználva igyekezzen magához vonzani olyan választókat, akik hagyományosan a Néppárthoz (ÖVP) vonzódtak, de fogékonyak voltak a szabadságpárti radikalizmusra is. Strache pont ugyanazokat az illúziókat dédelgette, mint Vona Gábor legszebb éveiben, de ennek veszélyeit az Osztrák Néppárt egy pillanatig sem tévesztette szem elől.
Most mindenki azt latolgatja, vajon ki húzza a legtöbb hasznot az esetből, s vajon ki áll az események mögött.
Könnyű lenne azt feltételezni, hogy az FPÖ által többször körbelőtt Strabag szervezte volna meg a Strachének előkészített ibizai csapdát, ám ha így történt volna, a felvétel nyilvánosságra hozatalával nem vártak volna közel két évet.
A vállalat nem várt volna az európai parlamenti választásokra, hanem felhasználhatták volna azt 2017 októberében, a parlamenti választások előtt. Sőt, 2018-ban tartományi választások voltak, melyeken az FPÖ nagyot szakított, ez is jó alkalom lett volna mind a Strabagnak, mind pedig a Néppártnak. Ráadásul aligha lehetett volna titokban megszervezni egy efféle provokációt az osztrák titkosszolgálat orra előtt, melyet a 2017-es koalícióalakítás óta a szabadságpárti belügyminiszter, Herbert Kickl felügyel. Az osztrák érintettség ezért nagy valószínűséggel kizárható, annak dacára, hogy a legtöbb hasznot az esetből maga Ausztria, s ezen belül a Néppárt húzza most.
Sokkal valószínűbb azonban, hogy
valamelyik nagy, európai titkosszolgálat – meglehet a német – számlájára írható a Szabadságpárt botránya,
amire nagyon sok jel utal.
Itt van mindenekelőtt az időzítés. Leginkább a németek céljait zavarja az, hogy formálódik egy szélsőjobbos, európai szintű összefogás. Ők voltak azok, akik – politikai és titkosszolgálati módszerek elegyével – állították félre 2011-ben Silvio Berlusconit, hogy aztán most azzal szembesüljenek, utóda egy javított kiadású másolat, aki fiatal és sokkal radikálisabb, ráadásul kötődése az alvilághoz közel sem olyan nyilvánvaló, mint amilyen volt ez Berlusconi esetében. Strache és a Szabadságpárt kilövésével ugyanakkor nem csak a Salvini-féle szélsőjobbos európai összefogás egyik pillérét döntötték ki, de Orbánnak – aki nincs két hete, Budapesten még Strachével, előtte pedig Salvinivel páváskodott –, ha lehet, még többet ártottak.
Amióta Manfred Weber is az európai szélsőjobb, főként Orbán célkeresztjébe került, a CSU-hoz mindig is közel álló német titkosszolgálat külön inspirációt kaphatott arra, hogy épp most mozduljon rá a fejleményekre. Ugyanis az, hogy Orbán vagy Strache mit csinál otthon, a mára már legendássá vált négy fal között, az európai szinten a németeket nem nagyon érdekelte eddig sem, de kilépve onnan könnyen élhetetlen körülményeket teremthetnek Európában, főként a középjobb számára.
Az eset mesteri voltára utal, hogy az oroszokat is bevonták s ezzel teljessé vált a mozaikkép. Látványos bizonyságot nyert egyrészt, hogy elég orosznak lenni ahhoz, hogy az európai szélsőjobb egy olyan vezetője, mint Strache azonnal megnyíljon. Másrészt az is nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen típusú politikusokat eleve a bűnözői logika mozgatja, nemzeti jelszavaik ellenére bárkivel összefognak céljaik elérése érdekében, s a morális szempontok egyáltalán nem játszanak szerepet az életükben.
A mesteri megkomponálás is egy profi titkosszolgálatra utal, hisz a provokáció végrehajtói orosz útlevelekkel, érvényes vízumokkal, s megfelelő rejtett technikai felszereléssel kellett rendelkezzenek. Azt sem lehet kizárni: legendájuk része volt, hogy Orbán Magyarországán át jutottak be az unió területére.
Az is a profi megrendezettséget igazolja, hogy az eseményre semleges területen, Spanyolországban került sor, ami a legmegfelelőbb körülmény, hogy a nyomok ne legyenek visszavezethetők az elkövetőkhöz.
Egy dolog van, amit egyáltalán nem lehet most még biztosan látni: vajon azok, akik megszervezték Strache tőrbecsalását, a felvétel publikálásának időzítésével csak figyelmeztetni próbáltak, vagy már megindult az a folyamat, amely egyenként levadászhatóvá teszik Putyin unión belüli ügynökeit?
Mert ha még mindig csak a figyelmeztetésnél tartanak, akkor nagyon nem értik azt, hogy az Orbán típusú vezetők soha nem fogják feladni ama tervüket, hogy Európát a szélsőségek felé lökjék, hisz nagyon is tisztában vannak azzal, hogy csak a hatalom erőszakos megtartása és a börtön között választhatnak a nap végén.
Akkor beszéljünk egyenesen: az osztrák alkancellár csúfos le- és elbukása egyértelműen bizonyította annak a sötét putyini háttérhatalmi rendszernek a meglétét, amelyről eddig is volt sejtésünk, de ilyen kézzel fogható és tagadhatatlan bizonyítéka eddig nem volt.
Hiába mosakszik és próbál szánalmasan terelni a fideszes médiagépezet, Heinz-Christian Strache bukása csak az első dominó, amely eldőlt a sorban; felkészül Salvini, LePen, Orbán és a többi moszkvai pórázon lévő szélsőjobboldali bábfigura.
Az összefüggések világosak és egyértelműek. Az osztrák szélsőjobboldali alkancellár abba bukott bele, hogy korábbi választási kampányának remélt anyagi támogatásáért és a legnagyobb osztrák bulvárlap megvásárlásáért (valamint neki kedvező áthangolásáért) cserébe állami megbízások korrupt elnyerését ígérte egy magát putyini kapcsolatokkal rendelkezőnek mondó személynek. Vagyis orosz „befektetőktől” várt piszkos pénzt és médiatámogatást saját hatalmi érdekeinek érvényesítéséhez, ezért pedig korrupt állami visszaosztást ígért cserébe. Ismerős, nem?
Strache ráadásul kebelbarátját és szélsőjobboldali elvtársát, Orbán Viktort – és vele együtt a narancsos lakájmédiát – is lebuktatta, amikor arról beszélt, hogy „olyan médiaviszonyokat akar, mint amilyen Orbánnak van”, ráadásul ehhez megoldó-embernek azt az osztrák strómant, Heinrich Pecinát ajánlotta, aki a Fidesz érdekeinek megfelelően vásárolta meg, majd szántotta be annak idején a Népszabadságot, illetve játszotta fideszes kézre a médiaportfolió többi részét.
De ne felejtsük a gyáva magyar kormányfő másik sztárbarátját, az olasz Matteo Salvinit sem, akinek pártja körül szintén bűzös, putyini árnyékú botrány kering: legutóbb az derült ki, hogy eurómilliókat akartak EU-ellenes kampányra átvenni egy orosz állami olajvállalattól, az üzletet pedig törvénytelen módon nemzetközi olajüzletnek akarták álcázni. És ne felejtsük akkor már ki a sorból a francia szélsőjobb vezetőjét – az EU-ellenesek közé csúszott Fideszt tárt karokkal ölelő – Marine LePen-t sem, akinek pártja közel hárommilliárd forintnyi hitelt vett fel orosz bankoktól EU-ellenes kampányra, az Európai Parlamentben pedig Putyin szóvivőjének lányát alkalmazták gyakornokként.
Micsoda csapat! Micsoda roncsválogatott, a középpályán a magyar miniszterelnökkel! Hát nem szégyelli magát Orbán Viktor, hogy ilyen sötét, korrupt és zavaros hátterű hatalmi érdekeket szolgáló együttműködésekbe rángatja bele hazánkat?
Ugye mindenki emlékszik még arra, hogy a Fidesz egykori pártpénztárnoka és érinthetetlen háttérembere, Simicska Lajos azért veszett össze Orbán Viktorral, mert – ahogyan ezt magától az érintettől tudjuk – a miniszterelnök úgy akarta bekebelezni a számára kellemetlen RTL Klubot, hogy „megveszi majd neki a Roszatom”? Emlékszünk még erre?
Pontosan ugyanarról beszéltek, mint amiről a mostani botrányvideón az azóta megbukott osztrák alkancellár. Látják az összefüggéseket, az összeérő szálakat, a moszkvai árnyjátékot a magyar kormányfő körül?
Strache bukása több mint figyelmeztetés. Bizonyosan nem véletlen kiszivárogtatás és egy véletlen politikus elbotlás. Elkezdték ledönteni a dominókat. A jobboldalon kezdenék aggódni, hogy kit temetnek majd maguk alá a következő darabok.
A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenharmadik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá.
És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.
Orbán Viktor gyűlöletkampánya célba ért.
Kocsis Olivió párbeszédes képviselőtársamról ilyen plakátok jelentek meg az utcán. Az ember gyomra összeszorul. Ha nem ismerjük fel idejében vagy hagyjuk szabadon burjánzani ezt az uszítást bárki ellen is, akkor az a béke, az a társadalom, amit ma ismerünk el fog tűnni a Föld színéről. Az a legkevesebb, hogy feljelentést tettünk ebben az ügyben, a mi felelősségünk ennél sokkal nagyobb. Véget kell vetnünk a gyűlöletnek! Minden egyes nap dolgoznunk kell azért, hogy egyesével győzzük meg az embereket arról, hogy a szolidarításnak, az egymás iránti tiszteletnek nincs alternatívája, ha egy boldog országot akarunk teremteni. Mindig is voltak Orbán Viktorok, Kövér Lászlók, Bayer Zsoltok, de az ő milliókat megalázó politikájuk sosem volt és nem is lesz tartós. Nekünk mindenki számít, és arra hívlak titeket is, hogy ebben dolgozzunk együtt! Martin Luther King azt mondta: amikor mindennek vége, nem ellenségeink szavaira fogunk emlékezni, hanem barátaink hallgatására. Barátaim, mi ne hallgassunk!
Húsz éve nem élek Magyarországon. Mikor húsvét előtt hazalátogattam a svéd párommal, egy a bazilikához közeli drága étteremben két magyar vendég lenácizta őt az északi kinézete miatt.
Mi így éltük meg személyesen, hogy a gyülölet kampány teljesen átitatta a magyar társadalmat. Eszméletlenül kínos. Ami ma Magyarországon történik az egy agyrém…
Ez ma Mo. Soha még ilyen gyűlölet hullám nem söpört végig az országon mint ami most van. Ezt érte el a Fidesz kormány kitartó munkája. Tudom minden diktatúra alappillere a gyuloletkeltes de régen álmomban sem gondoltam hogy a magyarok ennyire ostobák. Tisztelet azoknak akikben még maradt emberség ebben az embertelen világban.
Mintha Hitler idejében élnénk, mesélte az édesapám ugyanilyen gyűlölet plakátok jelentek meg. Szégyen, ez a nép nem tanul, el kell kergetni az ilyen vezetőt, aki ilyen gyűlöletet szít
Magyarországot nem a „migránsoktól kell megvédeni”, hanem az ilyen fajta megnyilvánulásoktól! Borzasztóan bomlasztó a hatása. Ez főbenjáró bűn , amit a magyar társadalom ellen követnek el. Ezzel valóban tönkre lehet tenni egy ország népét és ez a valódi veszély! Nem pedig az álszent mantrák a migránsokról!
Tudjuk, hogy orban cigány származású mégsem ezzel politizálunk ellene, hanem a hazugságai, a lopasai, korrupt magatartása és kétszínű politikája miatt!
A bécsi múzeumi negyed közepén rajtam kívül senki se követi az élő közvetítést a sajtókonferenciáról, amelyen Strache lemondását jelenti be. A kancellári hivatal előtt viszont tömeges fütty fogadta a lemondás hírét. Az ORF az FPÖ „hatalmi centrumában” Hofer infrastrukturális minisztert (aki majdnem államelnök lett) és Kickl igazságügy-minisztert sejti.
A botrány kitörése előtt már voltak pletykák, hogy Hofer külügyminiszter lesz a Putyinnal az esküvőjén (nem Putyinén, a sajátján) táncoló Kneissl helyett. Ez most bukik, ugyanakkor eddig Strache tagadta legvehemensebben ezt. Az FPÖ mindenesetre óvatosabb lesz az orosz kapcsolatokat illetően.
Az európai parlamenti választásokra is kihatásokkal lehet az ügy: egyrészt kérdés, hogyan változik ettől az eredmény. Az FPÖ már a botrány előtt megpróbált halászni a nagyobbik kormánypárt, az ÖVP választóinak „tavában”. Ezért nyomták előtérbe a listán második igazságügyi államtitkárt, aki nagyon nem Fideszes módon a szexuális kizsákmányolás és erőszak ellen terjesztett be szigorító törvényjavaslatot. De azt is rebesgették, hogy EU-biztosnak jelölik. Ha az igazságügyi-állampolgári jogi tárcát kapta volna, az érdekes lett volna Magyarország számára is, izgalmas parlamenti meghallgatást vetítve előre, de ez a kormány lemondása, az új osztrák választás miatt (egyelőre?) elmarad.
A francia Olympique Lyon hatodszor, magyar származású középpályása, Marozsán Dzsenifer negyedszer nyerte meg a női labdarúgó Bajnokok Ligáját, amelynek budapesti döntőjében 4-1-re legyőzték az FC Barcelonát.
A női BL-ben ez volt a tizedik döntő, de az első, amit a férfiak fináléjától független időpontban és városban rendeztek. A Lyon a 2001-ben alapított – és 2009-ig női UEFA Kupának nevezett – sorozat legeredményesebb klubja: két finálét veszített és immár hatot nyert, köztük a legutóbbi négyet.
Női Bajnokok Ligája, döntő:
Olympique Lyon (francia)-FC Barcelona (spanyol) 4-1 (4-0)
Egy ígéretes katalán helyzettel indult a találkozó, a vezetést a hatodik percben – a német válogatottal olimpiai aranyérmes és Európa-bajnok – Marozsán révén mégis a címvédő szerezte meg.
Közeli találata után a budapesti születésű támadó középpályást „Ria, ria, Hungária!” rigmussal köszöntötték a lelátóról a magyar szurkolók.
A Barcelona – amely első spanyol csapatként jutott el már az elődöntőig is – 665 perc után kapott gólt, mivel a mostani idényben korábban csak az első BL-meccsén találtak a hálójába, utána sorozatban hét mérkőzést nyert kapott gól nélkül.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Lehetőségek mindkét oldalon akadtak, de a Lyon a folytatásban is pontosabbnak bizonyult a kapu előtt, és az aranylabdás norvég csatár, Ada Hegerberg bő negyedóra alatt mesterhármast ért el, ezzel már a szünet előtt elődöntötte a meccset. Legutóbb a tíz évvel ezelőtti fináléban fordult elő, hogy egy játékos három gólt szerzett.
A második félidőben is gyakran eljutottak az ellenfél kapujáig a csapatok, jó iramú volt a játék, ám a befejezések – még francia részről is – pontatlanabbra sikeredtek, mint az első felvonásban. A 69. percben egy színes jelmezbe öltözött szurkoló berohant a pályára, de a nézők számára nemcsak ez okozott izgalmat, hanem az is, hogy a katalánoknak több lehetőségük is volt a szépítésre, és ez végül a csereként beállt Asisat Oshoalának a 89. percben sikerült is.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
A mezőny legjobbjának Hegerberget választották. Csapatának összesen 19 lövése volt, ebből 11 találta el a kaput, a túloldalon 10/2 volt az arány.
A Lyon keretében hárman is vannak – Wendie Renard, Sarah Bouhaddi és Eugenie Le Sommer -, akik a klub mind a hat BL-győzelmének részesei voltak, közülük Renard, a francia válogatott és a Lyon csapatkapitánya most lépett pályára 82. alkalommal a BL-ben, amivel rekordot döntött.
Marozsán gólja – Fotó: MTI/Czagány Balázs
A BL-trófeát Marozsán emelhette magasba, miután Renard átengedte neki ezt a lehetőséget.
„Nagyon hálás vagyok ezért a gesztusért neki, mert szívből jött” – fogalmazott a közmédiának nyilatkozva a Budapesten született Marozsán. – „Azt mondta nekem: Dzsenifer, te itthon vagy és itt van a családod. Óriási meccset játszottál, azt akarom, hogy te vidd a csapathoz a trófeát, és emeld fel a levegőbe.”
Elárulta: bár nagyon szeretett volna gólt lőni a fináléban, nem képzelte, hogy az ő találatával szereznek vezetést. Mint mondta, ez olyan számára, mint egy hollywoodi film.
„Nagyon örülök, hogy góllal tudtam segíteni a csapatom, a végén pedig nyertünk, így happy enddel zárult a film” – fejtette ki.
Marozsán tavaly márciusban Lyonban is betalált a katalánok ellen, az akkori 2-1-es sikerből a most triplázó Hegerberg is góllal vette ki a részét. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: „ezek szerint szeretek betalálni a Barcelona ellen”.
A finálét elemezve elmondta: az első félidőben dominálták a mérkőzést, nem sok esélyt hagyva a Barcelonának, amelynek így alig volt helyzete a szünetig, míg ők szinte minden lehetőségüket gólra váltották.
„Nagyon szép focit játszottunk, így megérdemeltük ezt a sikert” – hangsúlyozta. Kitért rá, az ellenfél Barcelona is remek idényen van túl, jó csapat és megérdemelten jutottak el a döntőig.
A díjakat többek között Aleksander Ceferin, az európai szövetség (UEFA) szlovén elnöke, valamint Csányi Sándor, a magyar szövetség (MLSZ) elnöke adta át.
A női BL gólkirálya a német Wolfsburg dán csatára, Pernille Harder lett nyolc találattal. (MTI)
Orbán Viktor kedvenc osztrák politikusa, Heinz-Christian Strache nemcsak saját magát buktatta le korrupciós-oligarchás megbeszéléseivel, hanem az Orbán-kormányt is.
Strache magyar mintára állíttatta volna a Szabadságpárt szolgálatába Ausztria legnagyobb bulvárlapját. Az állítólagos Putyin-közeli oligarchanővel folytatott egyeztetésén a következőt mondta az osztrák alkancellár: „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak”. Ismert, Pecina több országos kiadású újságot is felvásárolt, 2016-ban bezárta a Népszabadságot, a megyei lapok nagy részét kiadó Mediaworksöt pedig eladta Mészáros Lőrincnek. Teljesen elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor diktatúráját hozza fel példaként egy korrupt, oroszbarát politikus.
Figyelembe véve azokat az információkat is, miszerint Orbán Viktor titkos megbeszéléseken orosz segítséggel szeretett volna hozzájutni a jelenleg is ellenzéki hangvételű RTL Klubhoz, a Jobbik ezúton szólítja föl a miniszterelnököt és a Fideszt, hogy valljon színt, és adjon egyértelmű választ a következő kérdésekre: Az oroszok strómanja-e Heinrich Pecina, akivel Orbán Viktor miniszterelnök maga is tárgyalt? Miről tárgyalt a kormányfő Pecinával? Mit ajánlott Orbán az oroszoknak a segítségért cserébe? Van-e köze mindehhez annak, hogy a Paksi Atomerőmű fejlesztését orosz vállalat nyerte el tisztázatlan körülmények között? Az évek óta formálódó Orbán-Strache-Salvini tengely az orosz előretörést készítette-e elő Európában azzal a céllal, hogy az Európai Uniót meggyengítse? Előkerülhet-e a mostanihoz hasonló kompromittáló felvétel Orbán Viktorról, vagy a közvetlen környezetébe tartozókról is? Végül pedig, miért tartják célravezetőnek egy orosz érdekeket kiszolgáló tekintélyuralmi rezsim kiépítését Magyarországon?
A mai napon a Momentum beindította a kampány hajráját az Európa Hajón. Az esemény első felében felszólalt:
Fekete-Győr András, a Momentum elnöke,
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, a V21 képviseletében,
Donáth Anna Júlia, a Momentum alelnöke és EP-képviselőjelöltje,
valamint Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője.
Momentum
Fekete-Győr András beszédében elmondta, be kell bizonyítanunk, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral – és ha ez sikerül, meg fogjuk tudni menteni az EU-s pénzeket a magyar embereknek. Fekete-Győr ismertette azt a három javaslatot, melyet elsőként be fognak terjeszteni:
Csak abban az esetben kaphasson egy ország uniós támogatásokat, ha az csatlakozik az Európai Ügyészséghez!
Az uniós támogatások közvetlenül az érintettekhez jussanak el: a kórházakhoz, iskolákhoz, munkaadókhoz!
A mindenkori magyar kormány tagjai és közvetlen családtagjai ne kaphassanak uniós támogatást!
“Ha ezeken túl vagyunk, akkor pedig kezdeményezzük azt is, hogy a támogatásokat a valóban fontos dolgokra költsük: egészségügyre, oktatásra és munkahelyekre.” – tette hozzá. Emellett Fekete-Győr kiemelte, hogy a Momentum programjával – miszerint az EU-s forrásokat csak egészségügyre, oktatásra és munkahelyteremtésre lehessen költeni – a magyar lakosság több, mint ⅔-a egyetért, amely a Fideszes szavazók felét is magába foglalja.
Bod Péter Ákos: “vizsgaidőszak van, vizsgázik az ország”.
A volt jegybankelnök szerint a magyar társadalom hallgat, talán azért, mert azt érzik az emberek, hogy ez most megint egy olyan időszak, amikor hallgatni érdemes. De ez szerinte nem így van, és meg kell törni a csendet! Akár halkabban, akár harsányabban, de beszélni kell a problémákról, méghozzá felkészülten. Bod elmondta, mivel a mostani kormány kifelé kalmárkodik a diplomácia helyett, nagyon fontos, hogy ezt megfordítsuk, és szövetségeseket találjunk Európában, ezzel megmentve Magyarországot a saját rossz hírétől.
Donáth Anna, a Momentum alelnöke szerint a legfontosabb feladat az, hogy a fiatalokat is bevonjuk a politikába. “Kell, hogy legyen hangja a fiatalságnak, mert csak így tudjuk elérni, hogy a múlt és a jelen csatái helyett a jövőnkkel foglalkozzunk. Nem szabad, hogy elhiggyük, amit mondanak: várjuk ki a sorunkat! Nem várjuk!” Donáth szerint azért kell a fiatalokat is meghallgatni és aktivizálni, mert ők azok, akik értik és tudják, hogy mit szeretnének a jövőjükkel kezdeni.
Dr. Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője szerint az Európai Uniós tagság a legjobb dolog ami valaha Magyarországgal történt.
Beszédében rámutatott: “Nem áll meg a munka május 26-án. Tégláról téglára kell lebontani a NER-t. Az EP-választáson rést ütünk a falba, az önkormányzati választásokon pedig kiütjük majd az első téglákat. Reményt kell adni azoknak, akik azt gondolják, hogy már sosem leszünk igazi európai ország, azoknak, akik elkeseredtek, akik politikai apátiába zuhantak.”
Az esemény második felében a Momentum tagjai osztottak meg egymással kampánnyal kapcsolatos élményeket, tapasztalatokat, valamint a vezetőség megajándékozta a legsikeresebb aktivistákat is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.