Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Czeglédy nélkül folytatták

Tagadták bűnösségüket a Human Operator Zrt. kedden meghallgatott vezető munkatársai a cég ügyében indult per előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken.

Az ügyben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emeltek vádat.

A hétfőn ismertetett vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint az egyéb közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Az ügyben kitűzött előkészítő ülés második napján meghallgatott vádlottak egyike sem akart most vallomást tenni, de egy kivételével jelezték, hogy az előreláthatólag az év végén kezdődő tárgyaláson ezt megteszik majd.

A vádlottak védői közül többen is indítványozták, hogy a bíróság a tárgyaláson hallgassa meg tanúként a céget vezető Czeglédy Csabát, aki eljárásjogi okok miatt nincs a vádlottak között.

Czeglédy Csabát a DK európai parlamenti képviselőjelöltjeként mentelmi jog illette meg, ezt a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást.

A választás eredményének jogerős megállapítása után az ügyészség az eljárás folytatását indítványozta, amit azonban a bíróság elutasított. A döntés ellen az ügyészség fellebbezett, de a Szegedi Ítélőtábla erről még nem döntött.

A politikus – azért, mert később tanúként szerepelhet az ügyben – hallgatóként sem lehetett jelen a tárgyalóteremben, a bíróság folyosóján azonban nyomon követte az eljárást, és az ülés szüneteiben konzultált az ügyvédekkel és vádlottakkal.

Az ügyvédek több tanú – így a Human Operator Zrt.-vel partneri kapcsolatban álló cégek képviselői, valamint munkát vállaló diákok – meghallgatására is indítványt tettek. Kezdeményezték a nyomozás alatt eljáró könyvszakértő és írásszakértő megidézését is. Ezt utóbbinak a bíróság helyt adott, a tanúk többségének meghallgatásáról később határoz.

A bíróság döntött arról is, hogy elkülöníti egymástól a bűnösségüket tagadó, valamint az ügyészséggel egyezséget kötő, és ennek tényét az előkészítő ülésen megerősítő vádlottak ügyét, így utóbbiak ügyében jogerős ítélet születhet. A bíróság szintén ítéletet hozhat annak a vádlottnak az ügyében, aki az előkészítő ülésen jelezte, hogy beismerő vallomást tesz és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Az elkülönítést ellenezték a bűnösségüket tagadó vádlottak védői, akik azzal érveltek, hogy az ügy összetettsége és a bűnszervezet vádja miatt csak egységesen bírálhatja el a történteket a törvényszék.

Érveikre reagálva Tóth Tibor tanácsvezető bíró kifejtette, az egyezségek megkötése a beismerő vallomást nem tevő vádlottak ügyében semmilyen jelentőséggel nem bír, mivel az ügyészséggel megállapodó terheltek csak saját bűnösségük kérdésében nyilatkoznak, a tárgyaláson pedig tanúként igazmondási kötelezettség vonatkozik rájuk.

Az előkészítő ülés szerdán az egyezséget kötő vádlottak meghallgatásával folytatódik.

(MTI)

Banki para: négy hónappal elhalasztva

Október végéig lesz lehetőségük az adategyeztetésre a banki ügyfeleknek a parlament döntése nyomán. Egymilliónál többen mentesülhetnek a számla zárolásától.

Holnap járt volna le a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni törvény rendelkezése nyomán az a határidő, amely alapján a teljes körű, jellemzően 2017 nyara előtt számlát nyitók, teljes körű adategyeztetése és –rögzítése megtörténhetett volna. Akik ezt elmulasztják, azok számlájuk zárolásával szembesülnek, semmilyen kifizetést se teljesít a bank.

A múlt héten aztán kiderült, hogy

még több, mint egymillió számla tulajdonosa

nem végezte el ezt a műveletet, köztük rengeteg cég. Akkor Gulyás Gergely azt mondta, hogy a bankszövetségnek kell kezdeményeznie a határidő kitolását. A szervezet ezt azonnal megtette, a benyújtott törvényjavaslatot az Országgyűlés ma mindössze egy ellenző szavazattal elfogadta.

Az úgynevezett ügyfél-átvilágítás érdekében új értesítési kötelezettséget is bevezet a módosítás: a szolgáltatóknak a hatálybalépést követő 3 napon belül tájékoztatniuk kell azon ügyfeleiket, akiknek esetében az átvilágítás még egyáltalán nem vagy nem teljes körűen történt meg. Így az érintett ügyfélkör egyértelműen tudomást szerez a hiányzó adatok és nyilatkozatok pótlására vonatkozó kötelezettségéről és annak meghosszabbításáról október 31-ig.
A módosítás a kihirdetés napján 18 órakor hatályba is lép. Ez valószínűleg legkésőbb holnap megtörténhet.

Áder fizesse vissza az alapítványának utalt közpénzt!

Vajon hogy érzi magát most Áder János? Vajon nem szégyelli magát a Fidesz kufárpolitikája miatt? Nem ég az arca, Elnök úr?! Az Ön főnöke, Orbán Viktor és kormánya épp a minap akadályozta meg az uniós klímatervet: pontosabban, hogy 2050-re csak annyi szén-dioxidot bocsássanak ki az európai uniós országok, amennyit ki tudnak egyenlíteni. – kezdi 249. nyílt levelét Újhelyi István, az MSZP EU parlamenti képviselője.

Az Európai Unió vezetői azon dolgoznak, hogy az egyre fenyegetőbb, világszerte aszályokkal, árvizekkel, szélsőséges hőmérséklet-ingadozásokkal járó klíma-szükségállapotot kezelni lehessen. De erre jön Orbán Viktor az illiberális haverjaival és botot dugnak a küllők közé. Mert nekik semmi sem drága. Zavaros módon a „rezsidémon” legyőzésére hivatkoznak, de valójában útszéli gazemberekként egyszerűen megzsarolják az európai közösséget: Brüsszelben előbb virítsanak valami lóvét, a gyermekeink sorsáról csak utána tárgyalunk.

Szégyen.

A Fidesz undorító magatartása több szempontból is gyalázatos. Egyfelől a jelenlegi kormány illetékes tagja nemrég még az EU álláspontjával azonos klímapolitikai célokról beszélt, mégis megakadályozták a vonatkozó kitétel elfogadását. Áder Jánost azonban nyilván többszörösen is elfogta az undor az elmúlt időszakban, hiszen nemrég a Fidesz európai parlamenti képviselői például leszavazták a közlekedésből, mezőgazdaságból és energiaszektorból származó légszennyezés megfékezéséről szóló EP-állásfoglalást, vagyis annak ellenére nem támogatták a légszennyezettség súlyosbodó problémájának megoldását, hogy Magyarországon évente legalább tízezer ember hal meg olyan betegségekben, amelyek közvetlenül összefüggésbe hozhatók a szennyezett levegővel.

Áder János államfőnek, a környezeti fenntarthatóság önként felkent lovagjának, a zöldpolitika közjogi méltóságának azonban egyetlen szava sem volt. Ahogy Áder Jánosnak most sem volt egyetlen józan szava sem a saját párttársaihoz a fideszes klíma-puccs után sem.

Ezúton szólítom fel Áder Jánost, hogy tegye világossá álláspontját a narancskormány által elgáncsolt uniós klímacélokkal kapcsolatban!

Ha valóban fontos számára a fenntarthatóság és a klímavédelem, akkor legyen bátor szembeszállni párttársaival!

A környezetünk és jövőnk iránt felelősséget viselő magyarok nevében felszólítom arra is: ha néma bűntársként továbbra is hallgatásával támogatja az Orbán-kormány környezetellenes politikáját, úgy azonnali hatállyal számolja fel a klímavédelem támogatására létrehozott alapítványát és haladéktalanul fizesse vissza az államkasszába azt a közel másfélmilliárd forint közpénzt, amelyet a magyar emberek adóforintjaiból kapott zöldpolitikájának építésére! Ideje lenne államfőként és valóban felelős környezetvédőként viselkednie, nem pedig gyáva és sunnyogó orbáni bábként.

A magyar kormányfő vízválasztó, az illiberális államot meghirdető, 2014-es tusványosi beszéde után megfogadtam, hogy európai képviselőként nyílt levélben fogom minden héten figyelmeztetni a közvéleményt a rezsim bűneire. Kétszáznegyvenkilencedik alkalommal kongatom a harangokat, mert úgy látszik, még mindig szükség van rá. És mert radikális európai demokrataként ez a dolgom.

Meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor lebonthassa a demokráciát

Európának véget kell vetni a szégyennek, hogy Orbán Viktor lebontja a demokráciát, és mindenekelőtt nem szabad megválasztania Manfred Webert az EU-Bizottság elnökévé – követelte a brit liberális lapban megjelent cikkében Timothy Garton Ash neves történész.

Az EU brüsszeli csúcsa elé időzített írásban a szerző megállapította: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és de facto legfőbb vezetője az elmúlt évtizedben valójában lerombolta hazájában a liberális demokráciát, és az EU anyagi támogatásával, az EU adófizetőinek pénzével konszolidálja illiberális rezsimjét.

A választások utáni új Európai Parlamenttel és az új intézményi vezetőkkel az Európai Uniónak meg kell mutatnia, hogy megvédi a demokráciát a tagállamaiban, ellenkező esetben az alapszerződés 2. cikkelye semmit sem ér.

Garton Ash leírta: Magyarország már nem demokrácia. Ez erős állítás, és sokat olvasott és gondolkodott, mire eljutott ennek kimondásához. Gyakran Orbán meghatározását használják, az „illiberális demokráciát”, de ez önmagában ellentmondás. Emellett hasznos lehet ahhoz, hogy leírjuk a liberális demokrácia eróziójának egy átmeneti fázisát, mint amilyet például Lengyelországban látunk, de Magyarország messze túl van ezen.

A szerző megemlítette, hogy Magyarország idén egyetlen uniós tagállamként viselte azt a szégyent, hogy a Freedom House a „részben szabad” kategóriába sorolta. Garton Ash számára a legsemlegesebb még használható leírás a hibrid rezsim: nem demokrácia és még nem teljesen diktatúra.

Csak néhány példa az Orbán által kialakított NER-re – mennyire imádta volna Orvell ezt a meghatározást –: a kormányzó Fidesz annyira átitatta a közigazgatást és az államapparátust, hogy

Magyarország már újra egypárti állam.

A történész beszámol arról, hogy legutóbbi látogatásán sok példát látott arra, hogyan használják fel rutinszerűen az állami szerveket a politikai ellenőrzés eszközeiként.

Az államigazgatás Orbán haverjainak és családjának kedvez a közbeszerzéseknél, önkényes adóhivatali vizsgálatokkal bünteti a független sajtóorgánumok tulajdonosait, a civil szervezetek és az ellenzék támogatóit, közpénzeket használ fel a Fidesz propagandájának finanszírozására, mi több, megtagadja az engedélyeket egy Fidesz-ellenes beállítottságáról ismert helyi építésztől.

A Fidesz hatékonyan lerombolta az igazságszolgáltatást, amint azt az EP Sargentini-jelentése dokumentálja. Megváltoztatta saját javára a választási törvényt – írta a szerző, és ezt adatokkal illusztrálta. A már egyébként is Orbánhoz közelállók által uralt médiát egy alapítványban, gyakorlatilag egy kormánypárti kartellben konszolidálta. A sajtószabadság-indexen az ország idén a 87. helyre csúszott le.

Szólt a szerző a civil szervezetek ellen irányuló jogszabályról, és megállapította: az gyakorlatilag elűzte az országból a Nyílt Társadalom Alapítványt, akárcsak a CEU-t, miközben a Soros elleni kampánnyal a kormány antiszemita gyűlöletet szít, és a kampány plakátjai az európai történelem legszörnyűbb időszakaira emlékeztetnek, most pedig épp az az MTA intézeteit vonja ellenőrzése alá a kormány. „Mindezt úgy teszi, hogy fenntartja az európai normáknak megfelelő liberális demokrácia látszatát” – írta Garton Ash.

Leszögezte: a legnagyobb botrány az, hogy az EU pénzét használja fel illiberális céljaira és haverjai bőkezű megjutalmazására. Magyarország évente nettó több mint 3 milliárd eurót kap, ami a GDP nem egészen 3 százalékát teszi ki.

Az állampárton át ezek az összegek egyenesen azokhoz folynak, akiknek a Fidesz kedvezni akar. Hatalmának konszolidálására a brüsszeli tortát, és ezzel párhozamosan a „Stop Brüsszel!” propagandát használja fel. „Mindezek ellenére Manfred Weber és az Európai Néppártja (EPP) ugyan felfüggesztette a Fidesz tagságát, de még mindig a tagjai közé számítja a Fidesz 13 képviselőjét, és ez szégyen” – írta a szerző.

Rámutatott: Orbán rombolása nem visszafordíthatatlan, végső soron az 1989-ben véget ért poszt-totalitárius rendszer is visszafordíthatónak bizonyult, és ennek a hibrid rezsimnek annál sokkal több sebezhető pontja van. Az őszi közigazgatási választáson az ellenzék hatékony koalíciója visszaszerezheti Budapestet. Az EU is sokat tehet: legelsősorban Webert nem szabad megválasztani az EU Bizottságnak elnökévé, főleg azért, mert nincs magas szintű kormányzati tapasztalata, de azért sem, mert a Fidesz EPP-ben tartásával legitimálta azt, ahogyan Orbán lebontja a magyar demokráciát.

„Az EPP-nek – a Három Bölcs jelentése nyomán – végre ki kell zárnia a Fideszt. És ha a Három Bölcs nem látná, amit ez a cikk is részletez, akkor vakok és alkalmatlanok feladatuk elvégzésére.

A Fidesz kizárásának önmagán messze túlmutató jelentősége van, mert a civilizált középjobb pártok számára korunk imperatívusza, hogy nagyon egyértelmű határt húzzanak önmaguk és az idegengyűlölő, populista szélsőségesek között.

„Aztán az EU-nak véget kell vetnie a tragikus bohózatnak, hogy Orbán az unió pénzét használja fel az unió értékeinek aláásására. A román Laura Codruţa Kövesit kell megválasztani az Európai Ügyészség élére, mert ő pontosan tudja, hogyan is fest a posztkommunista kelet-európai korrupció.

Emellett az EU-nak tovább kell lépnie abba az irányba, hogy

a támogatásokat egyre nagyobb mértékben közvetlenül a helyi önkormányzatoknak és civil szervezeteknek adja, és ne hagyja, hogy ezeket a pénzeket egy korrupt pártállam hatalmas, centralizált alapként használja fel.

„Nem utolsó sorban minden európai intézménynek és kormányfőnek folyamatosan reflektorfényben kell tartani ezt az Európa szívében zajló tragédiát. Orbán soha nem engedi magát visszafogni az udvariasság szabályaitól – az európai vezetőknek sem szükséges udvariaskodni vele. Amit az EU tesz Magyarország ügyében, az nem csak a magyaroknak, hanem Európa egésze számára fontos. Az európai kontinensen sok különböző féle rezsim van, de az Európai Uniónak a demokráciák közösségének kell lenni” – írta Timothy Garton Ash.

Ara-Kovács Attila

Csernobil és a magyar jövő

„Bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.” – kezdi Diplomáciai jegyzetét Ara-Kovács Attila.

Szokatlan pillanatnak vagyunk tanúi: ezekben a hetekben egy filmsorozat okozta döbbenet sokkolja a kontinenst. Az HBO elkészítette az 1986-os csernobili katasztrófa dramatizált változatát, nagy szakmai hozzáértéssel és a tények abszolút tiszteletével. Nem politikai állásfoglalás ugyan a film, de az Európában kialakult általános mai helyzet politikai drámát és állásfoglalásra kötelező iránymutatást kreált belőle. Nem vagyok szakember, hogy pontosan megmondjam, mennyi idő kell ahhoz, hogy egy forgatókönyv megszülessen, s egy ennyire precíz film forgatása és annak utómunkálatai megtörténjenek, de az időt években lehet lemérni, még optimális esetben is.

Viszont megkockáztatom, hogy az az idő, ami 2016 óta eltelt, ha nem is bőséges, de elégséges volt, hogy a Chernobyl (Csernobil) című film megszülessen. Miért datálom a szándékot pont 2016-ra? Azért, mert Donald Trump és az általa felbátorított Európa- és demokrácia-, valamint tudomány-ellenes erők ekkortól tették magukat megkerülhetetlenné. Állásfoglalásaik a klímaváltozással és egyáltalán a megújuló energiákkal szembeni szkepszissel, netán ellenséges magatartással ekkortól kaptak legitimitást. Mindezek 2016-ot megelőzően az őrültség szférájába tartoztak, illetve olyan rezsimek programjaiban, melyek csak a pillanatnyi hatalmi és pártpolitikai sikerre törekedtek, nem pedig a társadalom hosszú távú hasznára. Ilyen az orosz rezsim, mely a 2000 utáni időszakot arra használta és azóta is használja fel, hogy újra tömegtámogatást szerezzen az egykori szovjet gyakorlatnak; vagyis a politika teljes leuralásának és minden más, így főleg a tudomány és a kultúra totális kontrolljának.

De hozzuk a problémát egy kissé közelebb hozzánk! Ha valaki közömbösen nézi a Magyar Tudományos Akadémia munkájának leminősítését és az ott foglalkoztatott tudósok szétzavarását, nézze meg a Chernobyl-t, hogy lássa: az a politikai gyakorlat, ami Oroszország után Magyarországon jutott a legmesszebbre, milyen következményekkel jár. Ha valaki az egyetemi oktatásban tulajdonképpen felesleges luxust lát, mint teszi azt a Fidesz által kinevezett Kereskedelmi és Iparkamara félanalfabéta elnöke, az nézze meg újra a sorozatot, hogy döbbenjen rá: mi vár a magyar társadalomra tudás és intellektuális autonómia nélkül, s mit jelent az, ha az ember elveszíti szuverenitását, hogy saját maga tervezze meg a jövőt. És ha valakit hidegen hagy, hogy a Közép-európai Egyetemet elüldözik Magyarországról, az nézze meg újra a Chernobyl-t, hogy rájöjjön:

a Fidesz által meghonosítani kívánt társadalmi modell nem innovációkon, hanem a történelem ismétlésén nyugszik, melynek természete, hogy sajnos a sikereket megismételni nem lehet, viszont a kudarcok annál inkább.

Persze e film megszületése hátterében felsejlik egy vadonatúj hidegháborús helyzet, melyhez az alkotók összehasonlítási alapot kínálnak azoknak a generációknak, amelyek 1986 – vagyis az orosz kommunizmus – eme traumáját lényegében hírből sem ismerik. Nem véletlen, Putyin menten bejelentette: történelemhamisítás az HBO által leforgatott film, ezért ők is elkészítik a maguk verzióját.

Tulajdonképpen lelkem mélyén örülök óvatlanságuknak. És bár megjósolható hazugságaik, s a sztálinizmus utórendszereinek mentegetése ugyan a nyílt társadalmak felől nézve nagyon leleplező lehet, de az is biztos, az orosz nacionalizmusba belebolondított homo putinicus-ok el fogják hinni annak minden otrombaságát. És ha addig elégséges számban „elkészülnek” az új magyar homo fidelicus-ok, vagy homo orbanicus-ok, ők is elhisznek majd minden marhaságot, amit a fideszes hazugsággyárak, méretre szabottan számukra elkészítenek.

Macronnak a német Néppárt szúrja a szemét nem Weber

Amennyiben a néppárti Manfred Weber az európaiak előtt mutatkozott volna be, mint az Európai Bizottság elnökjelöltje, támogatása nem jelentett volna problémát , de ő a német lista vezető jelöltje volt, ez pedig így nem működik – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő a brüsszeli EU-csúcstalálkozót követően újságíróknak adott nyilatkozatában pénteken.

Macron hangsúlyozta: tudja, hogy a németek nagyon ragaszkodnak az alkotmányhoz.
„Van azonban egy közös európai alkotmányunk. Ez az alkotmány pedig azt mondja ki , hogy az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács tagjai választják meg, akit az Európai Parlament megerősít pozíciójában” – közölte.

Ha egy nap az európaiak úgy döntenek, hogy olyan alkotmányt fogadnak el, amely azt mondja, hogy az uniós bizottság elnökét az európai nép választja, akkor valódi európai választásokat fogunk tartani, és abban a pillanatban bárki, közvetlenül megválasztható lesz, de jelenleg nem ezt mondják a szerződések – mondta a francia elnök.

A szlovák külügy bírálja a nemzeti összetartozás évéről hozott magyar döntést

0
„A történelmi évfordulókról szóló megemlékezéseknek nem szabadna felszakítaniuk a régi sebeket és állandóan életben tartaniuk a történelmi traumákat, ami károsítja a kölcsönös bizalmat és a jószomszédi kapcsolatokat” – mutatott rá a szlovák külügyminisztérium pénteki nyilatkozatában, reagálva a magyar Országgyűlés keddi döntésére, amely 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.

A szlovák diplomácia kifogásolja a többi között a magyar parlament azon állítását, miszerint a békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig megoldatlanok – írja a közszolgálati TASR hírügynökség. Ez az állítás Pozsony szerint olyan érzést vált ki, mintha a magyar nemzeti kisebbségeket veszélyeztetnék, diszkriminálnák és jogaikat korlátoznák a Magyarországgal szomszédos országokban, tehát Szlovákiában is. A külügyminisztérium úgy látja, hogy ez az állítás indokolatlan, mert a nemzeti kisebbségek minden tagja teljes jogú állampolgára Szlovákiának. „Amit azonban elutasítunk, az a nemzeti közösségek határozatban említett önrendelkezési jogának a támogatása” – áll a külügyminisztérium állásfoglalását.

A tárca hangsúlyozza: nem kívánja megkérdőjelezni egyetlen állam jogát sem a történelmi események értékelésére és a megemlékezésekre, amelyek országonként eltérőek lehetnek. „Fontos azonban, hogy ezek az eltérések ne gyakoroljanak negatív befolyást a jelenlegi és jövőbeni jó kölcsönös együttműködésre” – közölte a szlovák külügyminisztérium, és hozzátette, hogy ennek alapjait Pozsony a szlovák-magyar szerződésben, a két ország EU- és NATO-tagságában, valamint a visegrádi együttműködésben látja.

MTI/Új szó

Az EMMI megsértette a gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletet hirdetett abban a közérdekű polgári perben, amelyet az Európai Roma Jogok Alapítványa felperes kezdeményezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) alperes ellen. Az FT a felperes keresetét csak részben találta megalapozottnak.

A felperes keresete szerint az alperes megsértette a Nógrád megyében élő gyermekek, közülük pedig különösen a roma származású gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő jogát.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében megállapította, hogy az EMMI elmulasztott szakmai – módszertani segítséget nyújtani az ágazati irányítása alatt álló gyermekvédelmi szerveknek, és ellenőrzési kötelezettségének sem tett eleget. Ezen mulasztásával fenntartotta az ágazati irányítása alatt álló Nógrád megyei gyermekvédelmi szervek azon jogellenes gyakorlatát, amely nem zárja ki, hogy gyermekek családból történő kiemelésére kizárólag anyagi okból kerüljön sor. Ez a gyakorlat kifejezetten ellentétes a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint gyermek családból történő kiemelésére kizárólag anyagi ok miatt nem kerülhet sor.

A minisztérium mulasztását a bíróság az érintett gyermekek közvetett hátrányos megkülönböztetésének minősítette, mert ennek következtében gyermekek családjuk rossz anyagi körülményei miatt másoknál kedvezőtlenebb bánásmódban részesültek. A bíróság a jogsértés megállapításán túlmenően kötelezte a minisztériumot arra, hogy 6 hónapon belül bocsásson ki a gyermekek anyagi okból fennálló veszélyeztetettsége felismerésének, megállapításának és az anyagi okon alapuló veszélyeztetettség megszüntetését célzó intézkedések egységes elveire vonatkozó módszertani útmutatót, valamint utasítsa ennek alkalmazására az ágazati irányítása alatt álló államigazgatási szerveket. A felperes további igényeit a bíróság eljárási indokokból elutasította.

A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend

Az elmúlt években világunk egyre nyugtalanabbá és összetettebbé vált, és a változások is felgyorsultak. Ez egyszerre jár lehetőségekkel és kihívásokkal. Az elkövetkezendő öt évben az Unió megerősítheti szerepét e változékony környezetben, és ezt meg is fogja tenni. – áll az EU Tanácsa által kiadott stratégiai menetrendben.

A stratégiai menetrend  melyet felvázolnak általános kereteit és irányát hivatott meghatározni, irányt szabni az uniós intézmények munkájának az elkövetkezendő öt évben.
A következő négy kiemelt területre összpontosítanak:

  • a polgárok és a szabadságok védelme
  • erős és életteli gazdasági bázis kialakítása
  • a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása
  • az európai érdekek és értékek előmozdítása a globális színtéren.

Meghatározzák azt is, hogy miként kell megvalósítani a fenti prioritásokat.

A polgárok és a szabadságok védelme

  • Európának olyan helynek kell lennie, ahol az emberek szabadnak érzik magukat és biztonságban vannak.
  • Az Uniónak ki kell állnia a polgárait a Szerződések alapján megillető alapvető jogok és szabadságok mellett, és védelmeznie kell őket a meglévő és az újonnan felmerülő fenyegetésekkel szemben.

Ezen értékek védelme szempontjából az egyik legfontosabb tényező a minden demokratikus rendszer alapját jelentő jogállamiság, melyet mind a tagállamoknak, mind az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania.

Tudnunk kell, ki lép az EU területére, és nekünk kell meghoznunk a döntést arról, hogy ezt megteheti-e.

A külső határok hatékony ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni tudják a biztonságot, fenn tudják tartani a közrendet és biztosítani tudják az európai szakpolitikák megfelelő működtetését.

Érdekeltek az átfogó, teljeskörűen működőképes migrációs politika kidolgozását mellett, amely szorosabbá fűzi az együttműködést a származási és tranzitországokkal az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem, valamint a visszaküldések eredményességének biztosítása érdekében. Konszenzust kell elérni a dublini rendeletre vonatkozóan, hogy a felelősség és a szolidaritás egyensúlyára építve – a kutatási-mentési műveleteket követően a szárazföldre érkező személyek figyelembevételével – meg lehessen azt reformálni.

Meg fogják tenni a schengeni térség megfelelő működéséhez szükséges lépéseket.

Fokozni kell a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet.

Meg kell védeni társadalmat az ellenséges államokból, illetve nem állami szereplőktől származó rossz szándékú kibertevékenységekkel, hibrid fenyegetésekkel és dezinformációval szemben. Az ilyen fenyegetések kezeléséhez átfogó megközelítésre, ezen belül pedig az együttműködés és a koordináció fokozására, valamint az erőforrások és a technológiai kapacitások bővítésére van szükség.

A gazdasági bázis fejlesztése: a jövő európai modellje

Európa versenyképessége, jóléte és a világban betöltött szerepe, valamint a munkahelyteremtés szempontjából elengedhetetlen a szilárd gazdasági bázis megléte. A globális viszonyokat átrendező technológiai, biztonsági és fenntarthatósági kihívások fényében új alapot kell teremteni az Unió hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedéséhez, valamint meg kell erősíteni az Unión belüli kohéziót.

Mélyíteni kívánják a gazdasági és monetáris uniót annak minden dimenziójában, kiteljesítve a bankuniót és a tőkepiaci uniót, és meg kell erősíteni az euró nemzetközi szerepét.

Az egységes piac és annak minden vonatkozása kulcsfontosságú előnyt jelent e tekintetben. Az EU nem teheti meg, hogy nem használja ki mindazokat a lehetőségeket – különösen a szolgáltatások terén –, melyeket egy fél milliárd fős piac jelent. Ezzel párhuzamosan pedig magabiztosabb, átfogóbb és koordináltabb iparpolitikát kell kialakítaniuk. Az Uniónak mindkettőre szüksége van, mégpedig sürgősen.

A digitális átalakulást a  szakpolitikának elő kell segítenie az inkluzivitást és összeegyeztethetőnek kell lennie az európai életformával.  Ezt a szolgáltatásalapú gazdaság fejlesztésének és a digitális szolgáltatások általános előmozdításának kell kísérnie.

Fokozni kell az oktatásába irányuló beruházásokat, többet kell tenni a vállalkozói készség és az innováció ösztönzése, továbbá a kutatási erőfeszítések fokozása érdekében.

Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása – többek között a kereskedelem területén. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell a tisztességes versenyt az EU-n belül és globálisan is, támogatni kell a piacra jutást, fel kell lépni a harmadik országok tisztességtelen gyakorlataival.

A klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítása

Európának inkluzivitásra és fenntarthatóságra van szüksége, és nyitottnak kell lennie a zöld átalakulásból, a technológiai fejlődésből és a globalizációból fakadó változásokra, biztosítva egyszersmind azt is, hogy senki se maradjon ki a fejlődés előnyeiből.

Az éghajlatváltozás hatásai egyre szembetűnőbbé és elterjedtebbé válnak, így sürgősen meg kell erősítenünk az ezen egzisztenciális fenyegetés kezelését célzó fellépést. Az EU e küzdelem élére állhat, és ezt meg is kell tennie, mégpedig azáltal, hogy a klímasemlegesség megvalósítása érdekében vállalja saját gazdaságának és társadalmának mélyreható átalakítását.

Az éghajlatvédelem céljából végrehajtott átállás valódi lehetőséget ad a korszerűsítésre, és egyúttal arra is, hogy az EU a zöld gazdaság éllovasává váljon. Szakpolitikáinknak összhangban kell állniuk a Párizsi Megállapodással.

Ezzel párhuzamosan városainkban és vidéki területeinken továbbra is jobbá kell tennünk a környezeti viszonyokat, javítanunk kell a víz- és a levegőminőséget, továbbá elő kell mozdítanunk a fenntartható mezőgazdaságot, amely létfontosságú az élelmiszer-biztonság garantálásához és a magas színvonalú termelés ösztönzéséhez.

Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre. A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg.

A megfelelő szociális védelem, az inkluzív munkaerőpiacok és a kohézió előmozdítása, csakúgy mint a magas szintű fogyasztóvédelem, a szigorú élelmiszer-biztonsági előírások és az egészségügyi ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés hozzá fognak járulni a jelenlegi európai életforma fenntartásához.

Be kell ruházni a kultúrába és a kulturális örökségbe, amelyek az európai identitás gyökerét jelentik.

Az európai érdekek és értékek előmozdítása a világban

Világunk egyre összetettebbé válik, a bizonytalanság nő, a változások felgyorsultak, ezért az Uniónak tevékenységei során stratégiai irányt kell követnie és növelnie kell az autonóm fellépésre irányuló kapacitásait, hogy védelmezni tudja érdekeit, meg tudja őrizni értékeit és életformáját, és hozzá tudjon járulni a világ jövőjének alakításához.

Az Unió a befolyását felhasználva vezető szerepet fog vállalni a globális kihívásokra adandó válaszokban azáltal, hogy utat mutat az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, előmozdítja a fenntartható fejlődést és végrehajtja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet, továbbá migrációs kérdésekben együttműködik a partnerországokkal.

Ahhoz, hogy képes legyen megfelelőbben megvédeni érdekeit és értékeit, valamint hogy részt tudjon venni az új globális környezet alakításában, az Uniónak magabiztosabbá és hatékonyabbá kell válnia. Ehhez egységesebben kell képviselnünk álláspontjainkat, továbbá eltökéltebben és hatékonyabban kell élni befolyásolási képességünkkel.

E tekintetben alapvető jelentőségű a tisztességes versenyt, kölcsönösséget és minden fél számára előnyöket biztosító ambiciózus és erőteljes kereskedelempolitika mind a megreformált WTO-n belül multilaterális szinten, mind pedig az Unió és partnerei közötti kétoldalú kapcsolatok szintjén.

Az Uniónak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért és védelméért is, mindenekelőtt a védelmi beruházások, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét fokozásával. Az EU szoros együttműködésben fog fellépni a NATO-val a Szerződésekben rögzített és az Európai Tanács által meghatározott elvek – többek között az inkluzivitás, a kölcsönösség és az EU döntéshozatali autonómiája elvének – maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

Erőteljes külpolitikánkban kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégiai partnerekkel – köztük a transzatlanti partnereinkkel – és a feltörekvő hatalmakkal ápolt kapcsolatoknak. Ezért lényegesen több szinergiára van szükség az uniós és a kétoldalú szintek között. Az EU és más globális hatalmak együttműködésében csak akkor valósulhat meg az egyenrangúság, ha az Unió széttagoltság helyett az uniós és tagállami erőforrások által támogatott egységes frontot alkot.

Prioritások megvalósítása

Az EU-nak integrált módon kell kezelnie a külső és a belső kihívásokat. Ahhoz, hogy a külső fellépésünk hatékony legyen, erős belső gazdasági bázisra van szükség.

Levegőhöz kell juttatnia a gazdasági és társadalmi szereplőket, és teret kell engednie számukra ahhoz, hogy kreatívak és innovatívak lehessenek. Fontos a polgárokkal, a civil társadalommal és a szociális partnerekkel, valamint a regionális és helyi szereplőkkel megvalósuló együttműködés.

A jó kormányzás feltétele az elfogadott szakpolitikák és szabályok szigorú végrehajtása és érvényesítése, amit szorosan figyelemmel kell kísérni.

Minden intézménynek felül kell vizsgálnia munkamódszereit és át kell gondolnia, hogy miként tudja a legmegfelelőbb módon elvégezni a Szerződések által ráruházott feladatokat.

Az EU-nak gondoskodnia kell a törekvései valóra váltásához, céljai eléréséhez és szakpolitikái megvalósításához szükséges eszközökről.

Az intézményeknek és a tagállamoknak vállvetve kell dolgozniuk és jelentős forrásaikat e közös törekvés céljára kell felhasználniuk. A regionális és helyi szintű szereplők képességeit az átfogó erőfeszítés szolgálatába kell állítani.

Ez a stratégiai menetrend az intézmények és a tagállamok által előmozdítandó folyamat első lépését jelenti. Az Európai Tanács szorosan figyelemmel fogja követni e prioritások megvalósítását és szükség esetén további általános politikai irányokat és prioritásokat fog meghatározni.

EU egy évvel meghosszabbította a szankciók hatályát

2019. június 20-án a Tanács 2020. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát.

Az intézkedések uniós személyekre és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak. Területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos:
• a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba;
• a Krímbe és Szevasztopolba irányuló beruházás: ez azt jelenti, hogy európai személyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem szervezeteket a Krím-félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak kapcsolódó szolgáltatásokat;
• a turisztikai szolgáltatások nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így például európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten;
• a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges bizonyos termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére vagy a félszigeten történő felhasználás céljából. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, brókertevékenységre, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik.

Amint azt a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a 2019. március 17-én az EU nevében tett nyilatkozatában kimondja, öt évvel a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálását követően az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. Az EU nem ismeri el és változatlanul elítéli a nemzetközi jog ezen megsértését.

Az Unió 2014 márciusa óta – Ukrajna szándékos destabilizációjára válaszul – több lépésben korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben, a mai napon megújított szankciókat is beleértve. Az ukrajnai válságra reagálva az EU más intézkedéseket is bevezetett, így például:
• az orosz gazdaság bizonyos ágazatait célzó gazdasági szankciókat, amelyek a jelen állás szerint 2019. július 31-ig vannak érvényben;
• egyedi korlátozó intézkedéseket – a vagyoni eszközök befagyasztását és utazási tilalmat – az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó tevékenységek miatt, amelyek jelenleg 170 személy és 44 szervezet tekintetében vannak érvényben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK