Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

A „magyar modell” működhetett Moszkvában

Mandátumainak egyharmadát elvesztette Putyin pártja Moszkvában, de a jelek szerint a „magyar modellt” választották. A kormánypárt „függetlenként” indította jelöltjeit, az ellenzék koordináltan a legerősebb támogatását kérte. A számok alapján Putyin simán hozta országosan az önkormányzati választást.

Végleges adatok még nincsenek, de az eddigi számok alapján Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország (JeR) pártja valószínűleg mind a 16 most megrendezett oroszországi kormányzóválasztást megnyerte. A nem hivatalos eredmény szerint a moszkvai képviselő-testületben azonban a kormányerőnek csak mandátumai mintegy harmadát elveszítve sikerült megőriznie többségét. Jól látható a tendencia: Putyin népszerűsége lefelé tart országszerte.

A moszkvai városi dumában a Reuters jelentése szerint képviselői helyeinek egyharmadát elvesztette a JeR. Öt éve 28 helyet szerzett saját nevében, további tízet támogatott függetlenekkel. Most a 45-ből valószínűleg 26 helye lesz a JeR-nek.

Mintha minket másolnának

A brit hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy működött az Alekszej Navalnij vezette ellenzék taktikája. Azt javasolták híveiknek, hogy azokra a jelöltekre szavazzanak, akik képesnek látszanak legyőzni a JeR embereit. Akik nem is voltak olyan könnyen azonosíthatók, mert a kormánypárt jelöltjei színleg „függetlenként” indultak Moszkvában.

A JeR helyzetét erősíti azonban a Kommunista Párt és a Tisztességes Oroszország, amelyek Putyin szövetségeseinek tekinthetők. Előbbi 5 helyett valószínűleg 13, utóbbi három helyet kaphat. Három képviselője lehet a Liberális Jabloko pártnak.

Az eredmény annak tükrében azért figyelemre méltó, hogy

Putyin nem válogatott a módszerekben, hogy lehetetlenné tegye ellenzéke indulását és szereplését.

A választási bizottságok sorra zárták ki a jelölteket, letartóztatások és börtönbe zárások kísérték a hetek óta tartó tüntetéssorozatot.

A kormányzóválasztások győztesei közül hárman teljes jogkörrel, tízen pedig ideiglenes ügyvivőként az általuk elnyert tisztséget eddig is betöltötték. A szavazatok 89,61 százalékának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15 százalékkal. A nyertesek között van a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov is, aki függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz.

Az oroszországi választások keretében 16 régió vezetőjéről, 13 regionális törvényhozás képviselőiről, 22 adminisztratív központ önkormányzati képviselőiről és 3 ilyen központ vezetőjéről döntöttek. Emellett a parlamenti alsóház négy egyéni választókörzetében tartottak pótválasztást, és mintegy ötven referendumot is megrendeztek.

Meg fogjuk változtatni a szabályokat!

„Meg fogjuk változtatni a szabályokat!” – ezt Frans Timmermans, az Európai Bizottság jelenlegi és leendő első alelnöke mondta, amikor arról beszéltünk vele az általam meghívott ellenzéki polgármester-jelöltekkel, hogy a jelenleginél több közvetlenül megpályázható uniós forrásra van szüksége az önkormányzatoknak. – tájékoztatta Újhelyi István a polgármester jelölteket.

Az nyilván egyelőre megvalósíthatatlan, hogy a jelenlegihez képest nagyobb arányban dönthessenek a fejlesztési pénzek felhasználásáról a helyi döntéshozók a kormányok helyett, az azonban mindenképpen reális és fontos cél, hogy érdemben növeljük azon pénzügyi keretek számát és mértékét, amelyekre közvetlenül – a tagállami kormányok kihagyásával – pályázhatnak az önkormányzatok. Erre nem pusztán azért van szükség, hogy az európai közösséget érő új kihívásokhoz igazodni tudjunk és a fenntartható fejlődést biztosítsuk, de azért is, mert vannak olyan tagállamok (az OLAF jelentéséből is egyértelműen látszik, hogy Magyarország ilyen), ahol a kormányok nem a szükség, hanem az oligarchikus családi érdekek mentén, „pofára” osztják az uniós közpénzt.

Az európai szociáldemokraták világos célkitűzése és vállalása volt, hogy a következő uniós költségvetésben prioritást kell élvezzen az Ember, leegyszerűsítve: költsük az uniós forrásokat térkő helyett a szociális biztonságra és fenntarthatóságra.

Az elmúlt napokban féltucat ellenzéki polgármestert és polgármester-jelöltet láttam vendégül Brüsszelben, parlamenti tisztségviselők és képviselők mellett négy uniós biztossal is tárgyaltunk, köztük a fentebb idézett Frans Timmermansszal. Tény, hogy a jelenlegi Európai Bizottság letette már az asztalra a következő hétéves költségvetésre vonatkozó javaslatát, amelyet elsősorban a Parlament és a Tanács fog majd továbbformálni. Az Ursula von der Leyen által vezetett új testületről azonban már most tudható, hogy új helyekre akarja helyezni a hangsúlyt. A várhatóan Timmermans által felügyelt New Green Deal, vagyis a környezeti fenntarthatóságra fókuszáló stratégiai terv megvalósítása például új lehetőségeket nyithat az önkormányzatok számára is: a zöld reform ugyanis egyaránt érinti az egészséges életkörülményeket, vagy akár a közlekedést.

Európai parlamenti képviselőként vállaltam, hogy mindent elkövetek annak érdekében, hogy a magyar önkormányzatok a jövőben több és jobban felhasználható közvetlen forráshoz jussanak. Ez nemcsak a fenntartható és célzott fejlődés záloga, de az orbáni korrupció kizárásának is egy lehetséges eszköze. Míg a Fidesz azt nézi, hogy melyik havernak játszhatóak ki az uniós pénzek, addig mi azt nézzük: hogyan fordíthatóak azok még hatékonyabban az emberek mindennapi életének jobbítására. Számíthatnak rám a narancsuralom alól felszabaduló önkormányzatok, ahogyan az emberek is számítanak az ellenzéki együttműködéssel valós alternatívát garantálni tudó, leendő új városvezetőkre. A valódi rendszerváltás, a NER lebontása itt kezdődik.

9/11 – Putyin figyelmeztetését csapdának hitték

A CIA egyik volt ügynöke könyvet adott ki a 9/11 körüli időkről, és ebben megerősítette azt az orosz állítást, hogy két nappal az iszlamista merénylet előtt a Fehér Ház értesült arról, hogy nagyszabású terrorakció várható az Egyesült Államok területén. Putyin elnök személyesen tájékoztatta akkor az ifjabb Bush elnököt, hogy szaúdi terroristák nagyszabású merényleteket készítenek elő, melyeket az Egyesült Államok legfontosabb központjai ellen hajtanak végre.

The Russian Trap – az Orosz Csapda – ez a könyv címe, melyet George Beebee adott ki. Ebben leírja, hogy a CIA és az FBI az oroszokon kívül figyelmeztetést kapott a brit hírszerzéstől is szeptember 11 előtt. Ezeket az üzeneteket továbbították a Fehér Házba. Ahol nem vették figyelembe őket. Miért nem?

Putyin figyelmeztetését csapdának hitték

Condoleeza Rice, aki előbb nemzetbiztonsági tanácsadó, majd külügyminiszter volt Bush elnök idején, azt írta az emlékirataiban, hogy azért nem vették komolyan Putyin szavait a terrorakcióról, mert tudták: Oroszország elnöke korábban a KGB-nél szolgált. Ahol az ellenfél megtévesztését tanítják a főiskolákon. A Fehér Házban arra gondoltak: az oroszok még mindig dühösek azért, mert az USA – Pakisztán és az iszlamista erők támogatásával – rákényszerítette a Szovjetuniót Afganisztán kiürítésére. A tálibok egykor az USA szövetségesei voltak, Oszama bin Laden pedig olyan iszlamista csapatokat vezetett, melyek a szovjet megszállók ellen küzdöttek Afganisztánban. Oszama bin Laden édesapja a szaúdi királyi család udvari építésze volt. Oszama bin Ladent Turki herceg, a szaúdi titkosszolgálat akkori főnöke ajánlotta a CIA figyelmébe. Washingtonban azt gondolták: az oroszok ezzel az „álhírrel” akarják össze ugrasztani őket egyik legfontosabb közel-keleti szövetségesükkel, Szaud Arábiával. Tévedtek …

Hidvéghi hazudik, létezik európai jogállamiság

Ma éles vita alakult ki az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának ülésén. Frans Timmermansszal vitázva Hidvéghi Balázs azzal próbálkozott, hogy a jogállamiságnak nincs érvényes leírása, annak több változata létezik. – írja Gréczi Zsolt, a DK parlamenti frakciójának szóvivője.

A bizottsági szavazásig el sem jutó, bukott fideszes EP-képviselő természetesen hazudik, és alávaló módon mentegetni próbálja az Orbán-kormány súlyos törvénysértéseit.

A helyzet egyszerű: ahol nem szállják meg az állami médiát, ahol az ügyészség nem mentegeti a hatalmon levők bűneit, ahol nem szállják meg az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, ahol nem üldözik a civileket, ott jogállam van.

A DK szerint Magyarország nem jogállam, Hidvéghi az orbáni diktatúra ócska közkatonája. És mivel Magyarország nem jogállam, Orbán és csapata miatt hazánk több százmilliárd forint értékben eshet el uniós fejlesztési forrásoktól.

Brexit: mattolták Johnsont, teljes a káosz

A rendezetlen Brexitet megtiltó törvényt fogadott el a londoni alsóház. Boris Johnson miniszterelnök ezután közölte: előrehozott választást kezdeményez. Ennek kétharmados többsége azonban nem jött össze.

Nem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban késő este az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a szerda éjjeli szavazáson nem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség.

Mindenki mindenkit mattolt

Ezzel szinte átláthatatlan helyzet állt elő. A megelőző órákban a londoni alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja Boris Johnson miniszterelnök konzervatív párti kormányának Nagy-Britannia rendezetlen, megállapodás nélküli kiléptetését az Európai Unióból. Az előterjesztés azonban azt is tartalmazta, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A 327-299 arányban jóváhagyott tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül további vitára. (A törvényre egy konzervatív párti képviselő is igent mondott, ellene pedig a beterjesztő Munkáspárt egyik tagja szavazott – írta a BBC.)

Johnson az alsóház szerda esti döntése után bejelentette, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére. Szerinte a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt által beterjesztett törvényjavaslat elfogadása lehetetlenné tette a további érdemi tárgyalást az Európai Unióval a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodásról.

Johnson kijelentette: saját és kormányának meggyőződése szerint is

a kialakult helyzet megköveteli, hogy előrehozott választásokat tartsanak Nagy-Britanniában.

Az előrehozott választáshoz azonban kétharmados szavazattöbbség lett volna szükség. De 434 helyett csak 298-an szavaztak az indítványra. Ráadásul a szerda este elfogadott – a no dealt megtiltó – javaslatot a felső háznak (Lordok Háza) is meg kell szavaznia ahhoz, hogy ennek törvényi ereje legyen. Erre várhatóan csütörtökön kerülhet sor.

Még egy csavar

A javaslat beterjesztői – elsősorban a Munkáspárt – érdeke az volt, hogy a no deal Brexitet elutasító javaslat törvénnyé válik, hogy az – új választás esetén –

az új kormányt is arra kötelezze, hogy betartsa a tiltást.

Enélkül egy Johnson vezette új konzervatív kormány nem köteles betartani a parlament döntését. Ez is magyarázat lehet arra, hogy az új választás nem kapta meg a szükséges többséget. Emellett Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a szavazás előtt kijelentette, hogy a Labour csak akkor hajlandó megszavazni az előrehozott választást, ha az Európai Unió előbb hozzájárul a brit kilépés halasztásához.

Mi a terv?

A szavazás előtti vitában a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn arról beszélt, hogy Johnsonnak semmilyen stratégiája nincs a Brexitre, az általa folyton hangoztatott újratárgyalásra a feltételekről. A kérdésre a miniszterelnök nem tud válaszolni, azért,

mert nincs semmilyen beterjesztés az Európai Bizottsághoz

– mondta Corbyn.

Erre utalt az Európai Bizottság szóvivője is délután, amikor arról beszélt, meglehetősen nagy a valószínűsége annak, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki október végén az Európai Unióból. Mina Andreeva hangsúlyozta, hogy az úgynevezett kemény Brexit nem a brüsszeli testület által preferált forgatókönyv, a legjobb megoldás a már elfogadott, de a londoni parlament által háromszor elutasított kiválási megállapodás ratifikálása lenne.
Eddig nem érkezett javaslat a brit kormánytól a politikai bénultság fő okának számító ír-északír pótmegoldás (backstop) kiváltására – mondta a szóvivő.

Korábban már elvetették a no deal Brexitet, és a megállapodást is

Az esti szavazásra azután kerülhetett sor, hogy egy nappal korábban 21 tory képviselő is arra szavazott, kerüljön az alsóház elé a rendezetlen kilépést megakadályozó törvényjavaslat. Ez amúgy összhangban áll a tavasszal megszavazott – nem törvény erejű – határozattal, amelyben a parlament elutasította a megállapodás nélküli kilépést. Azután, hogy az előző miniszterelnök, Theresa May által a bizottsággal tető alá hozott szerződést három alkalommal hajította a szemétbe.

A fő probléma az úgynevezett backstop, az a tartalékmegoldás,

amely megoldást kínál a tagság megszűnésének súlyos következményei alól. Amely szerint vissza kell állítani a határt az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország közti 500 kilométeres közös szakaszon. Ez azonban ellentétes a Dublinnal kötött 1998-as úgynevezett nagypénteki egyezménnyel, amely lezárta a felekezetközi polgárháborút Észak-Írországban. Nagy-Britannia vállalta, hogy a jövőben nem lesz határellenőrzés.

Bezárult a csapda

Az Európai Bizottsággal megkötött – és az alsóház által háromszor elvetett – szerződés azt tartalmazza, hogy Észak-Írország bennmaradna a közös vámövezetben, és Nagy-Britannia is a közös kereskedelmi térség része maradna. Ezt azonban nem fogadják el a kemény brexiterek, mondván: nem lehet kétféle szabály Észak-Írországra és a korona többi részére, illetve ezzel az ország lényegében nem is lépne ki az EU-ból.

Ezzel bezárult a csapda a Brexit felett.

A bizottság ugyanis egyértelművé tette: nem hajlandó módosítani a feltételeken, és nem veszi ki a backstopot a szerződésből.

Márpedig ez volt Johnson feltétele bármilyen további tárgyaláshoz. A kormányt támadók érve viszont az, hogy a kilépési népszavazás nem adott felhatalmazást a kormánynak a megállapodás nélküli Brexitre.

Johnson sokszor kinyilvánított elve az, hogy bármi áron kiviszi az országot az EU-ból, ehhez azonban arra is szüksége lett volna, hogy az október 17-i EU-csúcson már tisztségében megerősített miniszterelnök képviselje az országot. A rendkívüli választás elmaradásával erre aligha kerül sor. Tehát, ha csak nem történik csoda, Johnson üres kézzel megy Brüsszelbe másfél hónap múlva.

Egyes értékelések szerint elvileg nem kizárt annak lehetősége, hogy Johnson bizalmi szavazást kér maga és kormánya ellen. Ekkor egyszerű többség is elegendő ahhoz, hogy megbuktattassa magát, és új választást kényszerítsen ki.

Budapesti önkormányzati választás az EP választások tükrében

A főváros az egyik kiemelt terület, ahol lényegében az összellenzéki összefogás és a kormánypártok „összecsapnak”. A választás három szinten zajlik: egyéni önkormányzati képviselők, polgármesterek, főpolgármester. Ennek kapcsán a 2014-es szavazóköri eredményekig visszamenve vizsgálta meg a Policy Agenda a lehetséges politikai forgatókönyveket, taktikákat.

Fidesz vs. személyes támogatottság

A 2014-es önkormányzati választásokon a Fidesz-KDNP egyéni önkormányzati képviselőjelöltjei a szavazatok 43,43% százalékát kapták meg a fővárosi kerületekben. Amennyiben azt nézzük, hogy milyen skálán szóródtak a kerületi szintű szavazatok, akkor az látszik, hogy a legkisebb támogatottságuk a XXIII. kerületben volt (27,33%), míg a legnagyobb a XVII. kerületben (55,72%).

Amennyiben pedig a 2014-es európai parlamenti választások eredményét vizsgáljuk, akkor ott a Fidesz-KDNP listájára leadott szavazatok 44,06%-os arányát látjuk, amely szinte megegyezik a pár hónappal későbbi egyéni önkormányzati választások eredményével. Természetesen annyiban érdemes óvatosan bánni az adatokkal, hogy van néhány kerület (IV., XVI., XVII.), ahol sokkal erősebbek voltak a kormánypártok egyéni önkormányzati jelöltjei, mint az EP eredmény. Ugyanakkor volt három kerület (XIII., XIX., XXIII.), ahol sokkal rosszabbul szerepeltek a FIDESZ-KDNP jelöltjei, mint azt az EP eredmény mutatta.

kerületek FIDESZ-KDNP egyéni önkormányzati képviselői leadott szavazatok (%) Európai Parlamenti választás FIDESZ-KDNP 2014. Európai Parlamenti választás FIDESZ-KDNP 2019.
I. 50,9% 50,1% 45,3%
II. 50,0% 49,0% 44,2%
III. 43,0% 42,2% 39,4%
IV. 45,0% 40,0% 38,2%
V. 51,9% 48,3% 45,4%
VI. 45,0% 42,6% 38,9%
VII. 38,1% 40,9% 37,7%
VIII. 49,7% 45,6% 41,9%
IX. 42,6% 42,7% 38,3%
X. 46,1% 41,5% 41,8%
XI. 46,3% 46,8% 42,4%
XII. 51,1% 51,0% 45,6%
XIII. 24,6% 32,3% 31,7%
XIV. 37,5% 40,9% 37,7%
XV. 40,0% 42,8% 42,3%
XVI. 52,9% 47,6% 46,0%
XVII. 55,7% 46,8% 44,7%
XVIII. 44,1% 44,2% 43,5%
XIX. 34,6% 40,5% 39,8%
XX. 38,9% 43,2% 42,6%
XXI. 42,8% 40,4% 41,5%
XXII. 44,8% 48,9% 44,8%
XXIII. 27,3% 45,1% 43,8%
összesen 43,4% 44,1% 41,6%

 

Megnéztük azt is, hogy a FIDESZ-KDNP polgármester-jelöltjei mennyivel voltak erősebbek, mint a kerületi jelöltek. Azaz mennyivel voltak képesek több szavazatot hozni. Ezek szerint pedig 9,3%-százalékkal több szavazatot kaptak a polgármester-jelöltek a kormánypártoknál, mint az önkormányzati képviselők. Ez tekinthető a „személyes faktornak”, amely sok esetben a regnáló polgármestert erősíti.

Az EP eredményhez – azaz a FIDESZ-KDNP törzsmag szavazókhoz – képest ekkora új szavazói réteget tudtak bevonni. Szavazói létszámra átszámítva ez 23,6 ezer szavazatot jelentett. Ennek megoszlása természetesen jelöltenként más és más volt. Négy kerülete volt a kormánypártoknak (XIII., XIX., XX., XXIII.), ahol a polgármester-jelölt rosszabbul szerepelt, mint a kormánypárti önkormányzati képviselők. Ugyanakkor volt egy kerület, ahol a polgármester-jelölti faktor 24,4%-kal több szavazatot jelentett, ez pedig a III. kerület volt.

Tarlós-faktor

Az öt évvel ezelőtti főpolgármester-választás végtelenül hektikus volt az ellenzéki oldalon. Két héttel a választások előtt az addigi baloldali-liberális jelölt visszalépett a konzervatív Bokros Lajos javára. Közben az LMP, a Jobbik, és a Magyar Liberális Párt is saját jelöltet indított, amely az ellenzéki szavazatok 29%-át aprózta szét.

Egy ilyen politikai helyzetben nem volt meglepő, hogy a „Tarlós-faktor” működött, azaz ő a stabilitás ígéretével képes volt ellenzéki szavazókat is magához vonni. Ez oly mértékben sikeres politikai taktikát eredményezett, hogy míg – ahogy korábban is írtuk – a Fidesz-KDNP egyéni önkormányzati képviselői 43,43%-ot kaptak, Tarlós ennél 36,4 ezer szavazattal többet ért el (49,06%).

Mi következik ebből?

Az öt évvel ezelőtti adatok jól mutatják, hogy érdemes kiindulópontnak venni az európai parlamenti választásokat. Ebből a szempontból fontos megjegyezni, hogy 2014-hez képest 2019-ben a FIDESZ-KDNP a fővárosban 1,8 százalékponttal kevesebbet ért el a mostani EP választáson. Azaz 41,6%-os eredmény vehető kiindulópontnak, és erre jönnek rá a kerületi polgármesterek személyes „hozzáadott értékei”, illetve Tarlós István személyes többlete.

Ez utóbbi esetben óvatosnak kell lenni a tekintetben, hogy nem egyértelmű; vajon képes-e Tarlós István 2019-ben is 7,4 százalékponttal jobban szerepelni, mint a kormánypártok önkormányzati képviselőjelöltjei. Most ugyanis sokkal rendezettebbnek néz ki az ellenzéki oldal, mint öt évvel ezelőtt volt, így kisebb átszavazási hajlandóságra lehet számítani az ellenzéki szavazótábor részéről.

Az ellenzéki pártok győztes stratégiája az ország többségével ellentétben abban áll, hogy minél inkább erősíteni a kormánypárti indulók kormánypárti titulusát. Ezáltal minél inkább közelíteni a szavazatarányt az EP választás szintjéhez.

Ez a taktika nem csak a főpolgármester, hanem a kerületi polgármester választás szempontjából is kulcskérdés.

Azt is érdemes kiemelni, hogy nem volt 2019 májusában egyetlen kerület sem, ahol a FIDESZ-KDNP szavazati aránya elérte volna a 47%-ot (nyolc kerületben még a 40%-ot sem). Ez önkormányzati szintre átszámítva azt is jelenti, hogy még ha több helyen képes is a kormánypárti polgármester-jelölt „újrázni”, de a képviselőtestületben komoly nehézségei lesznek a többség biztosítására. Ez pedig megnöveli a koalíciókényszert a kormánypártok és az ellenzék között.

Brexit: mélyül a káosz, új választás jöhet

Ma megszavazhatja a brit parlament, hogy megtiltja a megállapodás nélküli Brexitet. Az éjszakai vereség után Boris Johnson új választást helyezett kilátásba, amihez viszont kétharmados szavazat kell az alsóházban. Jelenleg már a sima többség is megszűnt Johnson mögött.

Kedd éjjel a brit alsóház napirendre vette a Munkáspárt előterjesztését, amely törvényben tiltaná meg, hogy október 31-én Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. A 328-301 arányú szavazáshoz az kellett, hogy 21 konzervatív képviselő is a kormány ellen szavazzon. Ezzel

az alsóházi többség kivette a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását.

A vitában Boris Johnson megismételte, hogy kizárt újabb halasztás a Brexit időpontjára, az ország akár így, akár úgy, október végén otthagyja az EU-t. Johnson felszólalása közben Philip Lee egykori igazságügyi államtitkár meglehetősen színpadiasan felállt helyéről és a konzervatív frakcióból átült a Brexitet ellenző Liberális Demokratákhoz. Ezzel

megszűnt a kormány többsége,

amit eddig is csak az északír – Brexit-párti – Demokratikus Unionista Párt támogatásával kapott meg.

Johnson a szavazás eredménye után előrehozott választások kiírását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a parlament ma megszavazza az ellenzéki indítványt. Az alsóház várhatóan szerda este veszi napirendre a Munkáspárt által beterjesztett tervezetet.

Ennek lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg,

Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig.

A további három hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges.

Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy

semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az EU-nál a kilépés elhalasztását.

Sokszor hangoztatott álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az Európai Unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem.

Johnson szerint a törvénytervezet az EU kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát. Ő ebben nem vesz részt – mondta -, ezért ha az alsóház szerdán elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten.

Vagyis addigra új választással kell miniszterelnököt pajzsra emelni. Erre október 14-én vagy 15-én kerülhetne sor.

Johnson szerint „mindenki tudja”, hogy ha a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn lenne a miniszterelnök, akkor „könyörögne” az EU-nak a Brexit halasztásáért, és elfogadná az EU minden követelését. Én nem akarok választásokat, de ha a képviselők szerdán a Brexit újabb értelmetlen, potenciálisan évekig tartó halasztását írják elő, akkor ez lenne az egyetlen megoldási lehetőség – mondta Johnson.

Ez azonban nem ilyen egyszerű. Korábbi törvénymódosítás 5 évre rögzítette a két választás közötti időszakot. Ennek alapján a következő választás 2022-ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fős alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. Amiben elvben érdekelt a Munkáspárt is, bár elnöke, Jeremy Corbyn is inkább euroszkeptikus. Ráadásul a közvélemény-kutatások jelentős előnyt mérnek a Toryk javára. Tehát

nagy az esélye annak, hogy Johnson megerősödve kerülne ki az előre hozott választásból,

kényelmes többségbe kerülve az alsóházban.

Amely ráadásul végleg el is tűnhet, mert megerősítették, hogy Johnson terve az: a szavazáson szembe forduló 21 képviselőt kizárják a Konzervatív Pártból, akiknek megtiltják, hogy a párt színeiben induljanak a következő választáson. Közöttük van számos egykori kormánytag, például Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája.

A liberálisok végre nem csak beszélnek, cselekednek

Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt országgyűlési képviselője visszatért Röszkére, hogy száraz élelmiszerekből és angol nyelvű könyvekből álló adományt adjon át a tranzitzóna lakóinak.

Bősz Anett azután indított könyvgyűjtést a Facebookon, miután júliusi látogatása során azt tapasztalta, hogy a bent lévő gyermekek oktatása nem megoldott. Napi 3 órát foglalkoznak a jelenleg 99 bent tartózkodó gyerekkel, korcsoportokra bontás nélkül, így az idősebbek szellemi fejlődése nem biztosított.

Az angol nyelvű könyvek nagy segítséget jelentenek a bent lévő gyerekeknek, megfelelő színvonalú oktatás nélkül ugyanis pár hónap alatt is nagy lemaradást kell behozniuk a korosztályukhoz képest. Ezúton is köszönjük a segítséget azoknak, akik részt vettek a könyvgyűjtésben!

A tranzitzónában a nem megfelelő oktatás mellett jelentős probléma a természetes közeg, a fák, a zöldterület teljes hiánya is, amely természetes árnyékot és élhetőbb környezetet biztosíthatna a menekülteknek. A Liberálisok országgyűlési képviselője ezért zöldterület kiépítését kezdeményezi a tranzitzónában annak érdekében, hogy ne pusztán kavics, homok és sivárság vegye körül a bent tartózkodókat, hanem egy olyan természetesebb környezet, amely ha csak egy kicsit is, de elviselhetőbbé teszi a tranzitzóna lakóinak életét. 

Bősz Anett adományosztás utáni sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a kormány menekültekhez való embertelen hozzáállását. A Fidesz nem érti, hogy bezárt körülmények között egy emberről, különösen egy gyermekről nem csak fizikailag, de szellemileg is gondoskodni kell. A tranzitzónában fogolyként élnek a menekültek, egy parkba vagy egy játszótérre kísérettel sem mehetnek ki, ez pedig rendkívül megterhelő a bent lévők számára, nem is beszélve a jövőjükkel kapcsolatban érzett állandó bizonytalanságról. A Liberálisok képviselője a zöldterület kialakításával barátságosabbá és élhetőbbé szeretné tenni a tranzitzónában rekedtek életterét, hogy könnyebben elviseljék a hosszú bent töltött hónapok megpróbáltatásait.

Hidvéghi kipipálva

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője elbukott az Európai Parlamentben. A Néppárt frakciója holnap még rajtvonalhoz sem engedi állni. Trócsányi László után ő a második „potentát” akit visszavonnak elkerülve az egyre bebizonyosodó szégyent: a Fidesz Európában a kispadra – de nevezhetjük nyugodtan szégyenpadnak is – került.

Hidvéghi a Parlament LIBE szakbizottságának alelnöke szeretett volna lenni. Abban a bizottságban kívánt magának és a Fidesznek vezető szerepet, amely a tagállamok emberi jogi helyzetével, a demokrácia kérdéseivel foglalkozik.

Néppárt megértette, hogy azok után, hogy a Fidesz feldúlta a Magyar Köztársaságot, képviselőit senki nem fogja megválasztani. Ezért aztán, hogy megmeneküljenek egy kínos vereségtől, Hidvéghit már el se merik indítani. Sőt! Egyetlen fideszest se. Trócsányi tegnap magától visszalépett, Hidvéghit meg visszaléptették.

„Valóban azért küzdöttünk, hogy Európa megértse: nem lehet erősebb az Unió, ha sorsát a Fidesz kezébe adja. Megtettük a dolgunkat. Egyre kínosabb fideszesnek lenni az Európai Parlamentben. Megérdemelten.” – adta hírül a DK közleményében.

EU-költségvetés: a kormány fúrja a jogállamisági feltételt

Kettős mércét lát a kormány a 2021 utáni uniós költségvetésben. Elsősorban persze a jogállamisági feltételek bevezetését utasítják el.

Elfogadhatatlan a 2021-2027-es időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről szóló javaslatban alkalmazott kettős mérce, ahogy a kohéziós és a közös agrárpolitika finanszírozásának tervezett csökkentése is – szögezte le Varga Judit igazságügyi miniszter, miután az EU soros elnökségét betöltő Finnország európai ügyekért felelős miniszterével tárgyalt hétfőn Brüsszelben.

Magyarország ebben a formájában elutasítja a tervezetet,

részben azért, mert a kohéziós források a közép-európai térség, különösen Magyarország esetében csökkennének leginkább, ami szerinte teljességgel ellentétes ezen politika elvrendszerével és célkitűzéseivel.

A kohézió jól működik, azt folytatni kell, nem lehet útközben megváltoztatni a szabályokat

és a korábbival ellentétes logika szerint elkezdeni elosztani a forrásokat  – fogalmazott Varga.

Az eddig megismert adatok alapján Magyarország nagyjából negyedrésznyivel kevesebb pénzre számíthat. Ennek egyik oka a Brexit után kieső brit befizetés elmaradása.

A miniszter szavaiból kiderült, hogy szerinte amolyan „visszás logikájú” bónuszrendszert is bevezetnének, amelynek keretében például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó vállalásaikat nem teljesítő tagállamok pluszpénzt kaphatnának a kohéziós alapokból, míg a kötelezettségeiket teljesítő „jó tanulóknak”, például Magyarországnak nem jutna egyetlen eurócent sem ezen címszó alatt. Valójában Magyarország a rendszerváltás utáni iparvisszaesés miatti emissziócsökkenés alapján teljesítette a vállalást, az utóbbi időben azonban nőtt a szennyezés.

Varga Judit beszélt a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak tervezett megvágására is. Nem feledkezhetünk meg a gazdákról sem, nem tudjuk elfogadni ezen jelentős csökkentést, amelyet Magyarország számára a KAP terén is javasolnak – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a gazdáknak egyre nagyobb kihívásokkal kell szembenézni, de ehhez nem biztosítanak pluszpénzt.

A lényeg mégis az, amit a miniszter a közösségi pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről mondott.

Ezt a kormány határozottan elutasítja, mondván, továbbra is nyomást gyakorolnak az EU azon országaira, amelyek elvetik a migrációt, és most ezt „jogállamisági köntösbe bújtatják”. A valóság azonban az, hogy az általános alkotmányossági követelményeket akarja az EU feltételül szabni.

Mint Varga mondta, a finn EU-elnökség nagyon ambiciózus, még idén le akarják zárni a költségvetési tárgyalásokat, a magyar kormány szerint azonban „a minőség fontosabb a gyorsaságnál”. A szerinte kifutó Európai Bizottság a meglévő eszközök mellé újabb, jogilag megalapozatlan politikai eszközt akar létrehozni, ennek nincsen köze a költségvetéshez, s nem is fogja előmozdítani a pénzügyi fegyelmet. Reményének adott hangot, hogy a november elején hivatalba lépő, új összetételű brüsszeli testület megfelel a szerződések betűjének, nem akar feleslegesen, politikai nyomással hatáskört bővíteni, illetve érdemi lépéseket fog tenni a valódi problémák kezelése érdekében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK