FüHü, Author at Független Hírügynökség Page 197 of 940

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

FüHü

-

2019-10-04

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

Önkormányzati választások egyik valódi tétje

FüHü

-

2019-10-02

0

Önkormányzati választások egyik valódi tétje

A 23 megyei jogú városban 1,96 millió ember lakik, ez több, mint a főváros teljes lakossága. Az elmúlt választási ciklus alatt 4 ezer milliárd forint kiadás felett rendelkeztek ezek a települések. Sem politikai, sem fejlesztéspolitikai szempontból nem lényegtelen, hogy az ellenzék és a kormánypártok választási küzdelme hogyan végződik. A Policy Agenda a megyei jogú városok költségvetése alapján elemezte az elmúlt öt évet. Megnézte, hogy mennyire igaz az, hogy vannak „bűnös ellenzéki városok”.

Választás tétje

A 23 megyei jogú város közül az október 13-ai választások előtt mindössze négy helyen van ellenzéki polgármester. Lakosságszámot tekintve ez a megyei jogú városok 15%-át jelenti. Sok helyen ugyan a regnáló polgármester személye felülírja a pártpreferenciákat, de konzervatív becslések alapján is várható, hogy több településen képes lesz az ellenzék megfordítani a jelenlegi erőviszonyokat. Ezzel akár a megyei jogú városokban élők egyharmada ellenzéki polgármester „irányítása” alá kerül. Ez pedig politikai lehetőséget jelentene arra, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt alternatívát, kormányzóképességet mutassanak fel a választók előtt.

A települések politikai mozgásterét, erejét többi között az mutatja, hogy mekkora forrásokat tud szakpolitikai, gazdaságfejlesztési célok érdekében mozgósítani. Ennek elemzése érdekében a 2015-2019. évek költségvetéseit néztük végig a 23 megyei jogú városban. A 2015-2018. évek közötti időszakra a valós teljesítéseket mutató zárszámadásokat dolgoztuk fel, míg az idei évre vonatkozóan a költségvetési tervből indultunk ki. Ez alapján az látszik, hogy a megyei jogú városok 4.050 milliárd forint kiadás felett rendelkeztek.

A választási ciklusnak a kiadási oldalra gyakorolt hatását nézve látszik, hogy miközben ezeken a településeken 2015-2018 között évente átlagosan 720 milliárd forintot költöttek el összesen, addig a 2019-es tervekben ennél 62%-kal többet. A választás előtt érezhetően választási költségvetések készültek.

Győr kivételével minden településen a választási évben több pénzt költöttek el, mint az azt megelőző négy év átlaga. Nagykanizsa kiemelkedik a többi megyei jogú város közül, mivel a terveik szerint több mint négyszer annyi pénzt költenek el 2019-ben, mint a 2015-2018-as időszak éves átlagában. Természetesen az csak jövőre derül ki, hogy mekkora is volt a tényleges forrásfelhasználás.

Bűnös ellenzéki városok?

A választási kampányban a kormánypártoknak az egyik folyamatosan visszatérő üzenete, hogy nehezebb azon települések helyzete, ahol nem kormánypárti lesz a polgármester. Ez a kérdés már a 2014-es választások idején is előkerült.

Megnéztük, hogy a lakosság arányában a kiadásokat tekintve milyen az erősorrend az egyes települések között. Az utolsó három helyezett mindegyike kormánypárti (Nagykanizsa, Miskolc, Pécs), bár előzetes vélemények alapján éppen ezeken a helyeken lehet leginkább esélye az ellenzéknek arra, hogy megszerezze a polgármesteri posztot.

Az egy főre jutó kiadási összeget és a kormánypárt támogatottsága, választási esélyei közötti kapcsolatot az is mutatja, hogy hátulról a negyedik helyezett Szombathely is éppen billegő körzetnek számít.

Fontos aláhúzni, hogy az önkormányzatok számára rendelkezésre álló kiadási összegek nagysága és a kormány prioritásai között lehet kapcsolat. A fejlesztési pénzek ugyan nagyrészt az Európai Uniótól érkezik, de ezek elosztása felett a kormányzat bír meghatározó befolyással. Ugyanakkor

sem politikai, sem gazdasági értelemben nem engedheti meg a kormány, hogy kizárjon ellenzéki vezetésű településeket a fejlesztési forrásokból.

Ez ugyanis saját, ott lévő szavazótáborát is elidegenítheti, illetve az ott lévő gazdasági szereplőket is akár olyan lépésre késztetheti, amely a nemzetgazdaság szempontjából is károsak lehetnek. Az adatok is ezt támasztják alá. Amennyiben elfogynak a mostani EU-s támogatások, akkor még kevésbé lesz lehetősége a kormánynak arra, hogy politikai preferenciák alapján irányítsa a forrásokat.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

FüHü

-

2019-10-01

0

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak „azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

„Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

Tízezrek érkeznek a nyugdíjasoknak

FüHü

-

2019-10-01

0

Átlagosan 20 ezer forint nyugdíjprémiumot és 11 ezer forint nyugdíj-kiegészítést fizetnek novemberben – mondta Orbán Viktor nyugdíjasok előtt. A „nyugdíjasokkal kötött megállapodás alapján”, ami persze törvényi kötelezettség. Jövő évre is ígért prémiumot.

A nyugdíjprémium átlagos összege 20 160 forint, a nyugdíj-kiegészítésé pedig 11 ezer forint lesz idén, a pénzt novemberben egy összegben kapják meg a nyugdíjasok – közölte Orbán Viktor miniszterelnök kedden az Országházban, az Idősek Tanácsa ülésén.

Mint mondta, a nyugdíjprémium – a nyugdíjasokkal kötött megállapodás alapján – a gazdaság jó teljesítményével, a nyugdíj-kiegészítés pedig az infláció mértékével függ össze. (Valójában a 3,5 százalék feletti gazdasági teljesítmény esetén fizetendő prémiumot tíz éve még a Bajnai-kormány idején cikkelyezték be, a kiegészítés szintén törvényi kötelezettség, a költségvetésben alultervezett infláció miatt lesz ekkora az összeg.)

A kormányfő az idősek világnapja alkalmából tartott tanácskozáson emlékeztetett arra is, hogy a nyugdíjasoknak az előző években Erzsébet-utalvány formájában biztosítottak időközönként különböző juttatásokat, idén pedig – miután az Erzsébet-utalvány megszűnt – pénzügyi segítségként rezsiutalványt kaptak. Arról is beszélt, hogy a családvédelmi akcióterv részeként 2020. január 1-jétől igénybe vehető a nagyszülői gyed.

Orbán hangsúlyozta: az elmúlt egy évben a gazdaság a kormány reményeinek megfelelően, sőt, kicsivel a várakozásai fölött teljesített, ami a nyugdíjasoknak is jó hír. A magyar gazdaság bővülése idén minden bizonnyal 4 százalék fölött lesz, az óvatos becslések szerint talán 4,6 százalék is lehet – közölte. Hozzátette: az európai gazdaság lehetőségei jövőre ugyan szűkebbek lesznek, mint idén, de a magyar gazdaság ezt a következő évben még nem fogja megsínyleni, a kormány ugyanis képes lesz olyan növekedésfenntartó mechanizmusokat elindítani, amelyek 2020-ban is lehetővé teszik a magas növekedést. Ezért várhatóan a jövő év második felében is lehet számolni nyugdíjprémium kifizetésével – mondta a miniszterelnök.

Fagyos finn-magyar-viszony

FüHü

-

2019-10-01

0

Orbán szerint szlogen, Rinne szerint komoly szándék a jogállamisághoz kötni az uniós kifizetéseket. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba erre az esetre.

Finnország elkötelezett az iránt, hogy a következő uniós költségvetésből a pénz felhasználását jogállamiság betartásához kössék, ahogyan a klímaváltozást és a menekültüggyel kapcsolatos intézkedéseket is vegyék figyelembe. Erről beszélt Budapesten késő este Antti Rinne finn miniszterelnök, miután találkozott Orbán Viktorral.

Finnország jelenleg az EU soros elnöke, Rinne eme minőségében tárgyalt előbb Prágában, majd Budapesten. Szeretnék, ha már ebben a félévben dűlőre jutnának a költségvetési alapelvek ügyében. A jogállamisági feltételről azt mondta:

kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.

A finn miniszterelnök láthatóan kerülte a kérdés mélyebb rétegeiben elmerülni. Nem úgy Orbán, aki miniszterelnököktől szokatlanul élesen utasított vissza minden kritikát.

Orbán azt mondta, hogy a magyarok nem voltak olyan szerencsések, mint a finnek, mert a második világháború után bennünket megszálltak, itt diktatúra volt több mint negyven évig. Kijelentette:

„a jogállamiság ezért Magyarországon nem jogi, hanem becsületbeli kérdés.”

„Amikor kérdőre vonnak bennünket vagy megkérdőjelezik a magyar jogállamiságot, akkor belelépnek a becsületünkbe, és javaslom, ezt jól fontolják meg” – mondta a kormányfő. Szerinte a nemzetközi kapcsolatok nem arra épülnek, hogy egyik ország sértegetheti a másikat, hanem a kölcsönös tiszteletre, tények, bizonyítékok nélkül pedig nem vádoljuk meg egymást.

Nehéz dolog – folytatta – jogállamisági teljesítményeket összemérni: van például olyan jogintézmény, amely Magyarországon létezik, és a jogállamiság alapja, Finnországban viszont nincs. „De nem mondanám azt, hogy ettől Finnország gyengébb jogállam, mint Magyarország” – tette hozzá. Ebben tusványosi beszédére utalt vissza, amikor azt állította – nyomában pedig a teljes kormánymédia hónapokon át -, hogy a finnországi jogállamiság sokkal rosszabb helyzetben van, mint a miénk.

„De nem javaslom, hogy odajussunk Európában, hogy egyik miniszterelnök vagy bármely tisztségviselője az uniónak egy másik országba ellátogat, hogy megmossa a fejét jogállamiságügyben, mert akkor sok minden lesz, de európai egység nem” – fogalmazott.

Kiemelte: Közép-Európában a demokrácia, a sajtószabadság, az alkotmányosság nem egy politikai játék, hanem becsületbeli ügy, „komolyan vesszük, és szeretnénk, ha más is komolyan venné, és nem használná politikai fegyverként Magyarország ellen”.

De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért

– mondta.

A jogállamiság és az uniós támogatások összekapcsolásának ügyében közölte: ma is létezik egy mechanizmus az EU büdzséjében, mely szerint ha egy ország, úgy tűnik, nem tud jól gazdálkodni a rá bízott pénzzel, akkor a bizottság nem folyósítja a támogatást. (Ezzel kapcsolatban a lényeget nem Orbán, hanem Kovács Zoltán államtitkár jelentette ki, amikor közölte: Magyarország kész megvétózni az EU költségvetését, ha ilyen feltételt építene be a kifizetésekhez.)

Most ezen kívül létre akarnak hozni egy másik mechanizmust is – közölte, hangsúlyozva, hogy ebben az esetben kiérlelt javaslatra van szükség, amely választ ad a legfontosabb jogi kérdésekre. Egyelőre azonban ilyet nem lát – folytatta -, ma inkább csak politikai szlogenről van szó, nem pedig leírt javaslatról. Magyarország ezt nem tartja szükségesnek, de minden kiérlelt javaslatot megfontol.

Brüsszelből küldene biztost Orbán

FüHü

-

2019-09-30

0

A brüsszeli magyar képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak Orbán Viktor – értesült a Reuters. Pár órával korábban az EP jogi bizottsága megerősítette: Trócsányi Lászlót alkalmatlannak tartja a tisztségre. Várhelyinek se lesz könnyű dolga.

A brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli az uniós biztosi posztra Magyarországi – írta a Reuters. Nem sokkal ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság következő elnökének szóvivője közölte, hogy az EB vezetője új biztosjelöltet fog kérni Magyarországtól Trócsányi László helyett.

Délben várt ismertté, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága második alkalommal utasította el a bővítési és szomszédsági biztosnak jelölt Trócsányit. Etikai-politikai okok miatt döntöttek úgy, hogy alkalmatlan a bizottsági biztosi pozíció betöltésére.

Várhelyi Olivér négy éve a brüsszeli magyar képviselet vezetője (előtte a második ember négy évig), vagyis az elmúlt szűk tíz évben az Orbán-kormány politikájának védelmét látta el az EU-ban. Úgy ismerik, mint aki keményen,

teljes mellszélességgel állt ki a vitákban a kormány álláspontja mellett.

Biztosként, a bizottság tagjaként azonban nem a küldő kormány álláspontját kell(ene) képviselnie a közösségben, hanem a bizottságét a terület (bővítés és a szomszédságpolitika) uniós kötelezettségét az összes országban.

Vagyis akár a magyar kormánnyal szemben is

(szomszédsági ügyek), illetve a tagságra pályázó balkáni országokban például a jogállamisági szabályokat számon kérni. Már Trócsányi kapcsán szóba került, hogy a külügyi bizottságban kemény kérdésekre számíthat a jelölt a hazai jogállam felszámolásában játszott szerepe, illetve a balkáni államokban végrehajtott magyar beavatkozás miatt. Most Várhelyi számíthat ugyanezekre.

A portfóliócsere valószínűtlen, mert a biztosjelöltek EP-bizottsági meghallgatásai már a héten elkezdődnek.

Neonáci terroristák pere Drezdában

FüHü

-

2019-09-30

0

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Revolution Chemnitz – ez a terrorszervezet neve. Chemnitz városában egy szír migráns megölt egy német férfit. Erre a hírre a szélsőjobboldali nagyszabású tiltakozó kampányt kezdett. A városban a rendőrség csak nehezen tudta helyreállítani a rendet. A szír migránst elfogták, és nemrég a bíróság kilenc és féléves börtönbüntetésre ítélte.

Szászország a szélsőjobboldali mozgalmak fellegvára lett miután az egykori NDK átalakulása sok embert a perifériára sodort. Amikor Angela Merkel több mint egymillió migránst engedett be Németországba, akkor itt volt a legerősebb a tiltakozás. A szélsőjobboldali Alternative für Deutschland párt a szeptemberi választáson a második helyen végzett 27%-al, alig lemaradva Angela Merkel kereszténydemokrata uniójától /32%/.

A belbiztonság helyzetét elemezve Horst Seehofer belügyminiszter hangsúlyozta: Németország számára éppoly nagy veszély az iszlamista terrorizmus mint a szélsőjobboldali erőszak. A neonáci csoportok egyre agresszívabbak. Nemrég megöltek egy polgármestert, aki pártolta a migránsokat. Az Alkotmányvédelmi hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy a neonáci szervezetek előszeretettel toboroznak a hadsereg és a rendőrség soraiban Németországban.

Trócsányi végleg elbukhat

FüHü

-

2019-09-30

0

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az EP jogi bizottsága (JURI) másodjára is kimondta, ezúttal egyértelművé téve, hogy a magyar biztosjelölt nem felel meg a vele szemben támasztott összeférhetetlenségi feltételnek. A múlt csütörtöki határozatot helyben hagyta a testület. A mai ülésre azért került sor, mert David Sassoli EP-elnök szerint az nem egyértelmű, és nem tesz javaslatot a hogyan továbbra.

A JURI kifogásolta Trócsányi tulajdonosi szerepét a nevét viselő ügyvédi irodában igazságügyi minisztersége idején, az ugyanekkor az irodának adott Paks 2-vel kapcsolatos kormányzati megbízást. Továbbá felrótták neki, hogy a magyar kormány az Egyesült Államok helyett Oroszországnak adott ki két fegyverkereskedőt (ahol aztán szabadon engedtek), akiket az USA közreműködésével nálunk tartóztattak le (a kiadás igazságügyi miniszteri hatáskör). Általánosságban is kifogásolták az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat.

A JURI döntéséről Cseh Katalin (Momentum) azt tette közzé a Facebookon, hogy Trócsányi végleg megbukott: a Fidesznek vissza kell vonnia a jelölését. „Nehéz lehet a Fidesznek megértenie, hogy Európában nem az történik, amit ő szeretne, ám ha nem változtat, nem csak saját, de az egész ország tekintélyét rombolja tovább” – fogalmaznak. Szerintük itt az ideje, hogy a magyar kormány is belássa: Trócsányiból nem lesz uniós biztos. Orbán Viktornak mielőbb vissza kell vonni jelöltjét és másikat állítani helyette.

Ezt követően Sassoli tájékoztatja Ursula von der Leyent, a bizottság elnökét, akinek határoznia kell: más feladatot ad a bővítés és szomszédságpolitika helyett, vagy új jelöltet kér. Előbbi esetében azonban újból ki kell kérni a JURI véleményét. A szakbizottsági meghallgatások pedig a héten elkezdődnek, a bizottság egészéről pedig egyben szavaz az EP.

Bohóctámadás az állami tévénél

FüHü

-

2019-09-30

0

Ezúttal is bohócnak öltözött ember zavarta meg az ellenzéki képviselők tájékoztatóját, akik az állami tévében jártak. Nem kaptak ígéretet kiegyensúlyozott kampány-tájékoztatásra.

Nem kaptak semmilyen ígéretet arra, hogy az önkormányzati választási kampányban kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtanak, hogy lesz bármilyen vita Karácsony Gergely és Tarlós István, nagyvárosok polgármester-jelöltjei között – mondta Gréczy Zsolt (DK) az állami tévé előtt. Ezt megelőzően ellenzéki képviselők Papp Dániel vezérigazgatóval tárgyaltak. A hírhamisítóként aposztrofált vezető azt is elutasította, hogy beolvassák hírműsorban a múlt heti bírósági ítéltet, amely szerint törvénytelen volt a politikusok eltávolítása tavaly decemberben a tévé épületéből.

A tájékoztatót ezúttal is bohóctámadás zavarta meg. Egy idős – olykor zavartnak tűnő – férfi, aki Orbán Viktor feltétlen hívének nevezte magát, percekig akadályozta a sajtó informálását.

Hadházy Ákos (független) elmondta, hogy nem kaptak választ arra: ha a miniszterelnök két hetente kap élő műsoros megszólalási lehetőséget, ellenzéki pártvezető miért nem már évek óta. Bősz Anett (független, Liberálisok) szerint el kell tenni az MTVA-ban készült felvételeket, hogy azok később felhasználhatók legyenek abban a perben, amelyet a rezsim kiszolgálói lenne indítanak.

Kocsis-Cake Olivio szerint az állami média gyakorlata „90 milliárdos választási csalás” (ekkora az intézmény éves költségvetése). Semmilyen választ se kaptak azokra a hírekre, hogy a Fidesz közvetlen utasításai szerint készítik az ellenzékiek lejáratásait, és a munkatársakat megfélemlítik. Ugyanerről beszélt Varju László (DK) is.

Az MTVA leváltotta azt az őrző-védő céget és munkatársait, akik tavaly decemberben felléptek a képviselőkkel szemben – mondta Harangozó Tamás (MSZP). Papp Dániel nem indokolta meg, miért, ha meg voltak elégedve velük.

Gréczy Zsolt közölte, hogy a történtekről az Európai Uniós és az Európai Parlament illetékeseit tájékoztatni fogják. Varju László pedig visszatérésüket ígérte meg.

Csak cinizmusra futja a kormánytól

FüHü

-

2019-09-30

0

Tényleg vérlázító a fideszes államhatalom pökhedni cinizmusa. Miután családról és keresztény értékekről papolnak, az ember azt gondolná, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben ha minimálisan is, de józan helyzetértékelést és felelős tetteket lehet elvárni tőlük. De nem. A narancsuralmi rendszerben tényleg csak a cinizmus, a felsőbbrendű pökhendiség, a tények otromba semmibevétele létezik. – írja Ujhelyi István szokásos hétvégi levelében.

A Fidesz nem is titkolja, hogy harmadrangú területként kezeli az egészségügyet, amelyben – már az orvosi kamara szerint sem – garantálható a biztonságos betegellátás. Ezért fontos és szükséges az a javaslatunk, hogy hozzuk létre az egészségügyi minimálbér intézményét az ágazatban, amely tisztességes bérezést garantál az orvosoknak, illetve ápolóknak, és amely egyszerre jelenthet megoldást az elvándorlás kezelésére, így az egészségügyi rendszer működési biztonságának garantálására.

A napokban írásbeli kérdéssel fordultam Kásler Miklós emberminiszterhez, amelyben rámutattam: ha a kormány szándékai szerint „garantált ágazati bérminimumot” akarnak bevezetni a turizmusban a „tartósan kritikus munkaerőhiány miatt”, akkor egyszerű kormányzati döntés kérdése ugyanezt megtenni az egészségügyben is. Levelemre Rétvári Bence EMMI-államtitkár reagált, de válaszában az előző kormányok mocskolásán és szemfényvesztő hazugságokon túl sokra nem futotta, az egészségügyi minimálbérre vonatkozó javaslatra például egyetlen szóval sem válaszolt.

Az önmagában szánalmasan nevetséges, hogy majd tíz év kormányzás (még egyszer: tíz év!) után is csak óvodás visszamutogatásra telik, de vérforraló, ahogyan a mindenki számára világos tényeket is megpróbálják habonyi szótrükkökkel elfedni.

Rétvári államtitkár ugyanis azzal érvel, hogy a Fidesznek köszönhetően „egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ-végzettségű, E2 fizetési osztályba besorolt ápoló bruttó átlagkeresete (mozgóbér-elemekkel és pótlékokkal együtt)” immár meghaladja a háromszázezer forintot, azt azonban elhallgatja, hogy a kezdő szakdolgozók bére alig duplája a létminimumnak, viszont kevesebb, mint fele az országos bruttó átlagkeresetnek. Ez ám a vonzó életpálya modell, nem csoda, hogy volt olyan időszak nemrég, amikor naponta három orvos és legalább két szakdolgozó hagyta el az országot.

Az egészségügy válságos helyzetére az ágazati bérminimum, az orvosok, ápolók és szakdolgozók tisztességes minimálbérének megállapítása jelentene rapid megoldást, míg a rendszerszintű problémákra egy európai egészségügyi minimumszolgáltatás meghatározása, támogatása és megkövetelése a tagállamoktól. Ez utóbbit egyik kiemelt feladatomnak tekintem EP-képviselőként, ezért is vállaltam munkát az Európai Parlament vonatkozó szakbizottságában. Miközben tehát a kormányzatról továbbra is csak cinikus pökhendiségre telik, mi a megoldáson dolgozunk. Mert nekünk a magyar emberek az elsők.

FüHü

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

Választás tétje

Bűnös ellenzéki városok?

sem politikai, sem gazdasági értelemben nem engedheti meg a kormány, hogy kizárjon ellenzéki vezetésű településeket a fejlesztési forrásokból.

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Orbán szerint szlogen, Rinne szerint komoly szándék a jogállamisághoz kötni az uniós kifizetéseket. A magyar kormány vétót helyezett kilátásba erre az esetre.

kiegyensúlyozott és jogilag világos eszközre van szükség.

De persze ha kell, küzdeni fogunk, mert az ember küzd a becsületéért

A brüsszeli magyar képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli uniós biztosnak Orbán Viktor – értesült a Reuters. Pár órával korábban az EP jogi bizottsága megerősítette: Trócsányi Lászlót alkalmatlannak tartja a tisztségre. Várhelyinek se lesz könnyű dolga.

teljes mellszélességgel állt ki a vitákban a kormány álláspontja mellett.

Vagyis akár a magyar kormánnyal szemben is

Komoly rendőri készültség mellett kezdődött meg a nyolc fiatal neonáci pere, melynek során az ügyész azt kívánja bizonyítani, hogy tavaly ilyenkor fegyveres akciót akartak végrehajtani a német egység napján (október három – a berlini fal leomlásának évfordulója).

Trócsányi László nem felel meg a biztosi kinevezéshez szükséges összeférhetetlenségi követelménynek – mondta ki immár véglegesen az Európai Parlament jogi bizottsága. Ezzel valószínűleg elszállt Trócsányi biztosi szerepe.

Az önmagában szánalmasan nevetséges, hogy majd tíz év kormányzás (még egyszer: tíz év!) után is csak óvodás visszamutogatásra telik, de vérforraló, ahogyan a mindenki számára világos tényeket is megpróbálják habonyi szótrükkökkel elfedni.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA