Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán türk barátai

Magyarország, vagy ha jobban tetszik az uralkodó kormánypártnak, akkor ’Macaristan’ miniszterelnökének legutóbbi azerbajdzsáni látogatása elsősorban a ’kipcsak vérű magyarokról’ és Nazarbajev kazah ex-elnöknek történő mély behódolásáról vált ismertté. – Ezzel a felütéssel kezdi Újhelyi István Európai Parlamenti képviselő heti nyílt levelét.

Orbán Viktor ennél jóval súlyosabb kijelentésekre is ragadtatta magát, amelyek mindenképpen fokozott figyelmet érdemelnek. A Fidesz kormányfője a keleti diktátorok bakui összejövetelén ugyanis egyenesen azt mondta, hogy Magyarország jelenleg is harcol a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióért az Európai Bizottságban és ha sikerül megszerezni ezt az európai tárcát, akkor

„örömmel állunk a rendelkezésére” Törökországnak és Azerbajdzsánnak. „Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (…) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal (…) örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”

– fogalmazott Orbán Viktor, így többes szám első személyben, mintha az Európai Bizottság, de legalábbis a bővítésért felelős magyar uniós biztos nevében tenne ígéretet.

Ez súlyosabb állítás annál, mint amilyennek elsőre látszik. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz elnöke jól behatárolható – nem kizárt, hogy személyes vagy családi – érdekek miatt barátkozik a keleti diktatúrák vezetőivel és keresi azok kegyeit mindenféle parasztvakító hazugsággal holmi vérbeli-törzsi kötelékekről. Az azonban, ahogyan kiárusítja – ki tudja mennyiért és kinek a gazdagodására – az uniós tagságunkat a keleti despotáknak, több mint veszélyes.

Orbán Viktor ugyanis fordítva ült fel a kipcsak lóra, amikor a leendő uniós biztos nevében ígérgetett mindenféle jószolgálatiságot a türk üzlettársainak. Az Európai Bizottság tagjai bár a tagállami kormányok által delegált személyek, kinevezésük után megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikke nagyon pontosan fogalmaz: a biztosok

„feladataik  ellátása  során  teljes  mértékben  függetlenek,  és  az  Unió  általános érdekében  járnak  el;  különösen  nem  kérhetnek  és  nem  fogadhatnak  el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől.”

Orbán Viktor tehát vagy nemes egyszerűséggel átverte türkmén vértestvéreit vagy beismerte, hogy az általa uniós biztosnak jelölt személy (jelen pillanatban Várhelyi Olivér) nem az Európai Unió, hanem az ő személyes szolgálatában fog továbbra is állni és kész üzletelni a biztos európai jogosítványaival.

Ez súlyosabb botrány, mint gondolnánk és egyszerre kell hogy elgondolkodtassa Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, az Európai Néppárt vezetőit és a magyar választókat is.

Vidéken a legerősebb ellenzék

A Momentum Mozgalom október 19-20-án tartott önkormányzati kongresszust a párt első megválasztott polgármestereinek és képviselőinek Várgesztesen.

 

Fekete-Győr András, a párt elnöke értékelte az elmúlt két választást és a Momentum erősödését is:

A Momentum számára az EP-választások tétje a túlélés volt, de túlélés helyett az ország harmadik legerősebb pártjává váltunk. Az önkormányzati választás tétje pedig az volt, hogy képesek vagyunk-e hosszú távra berendezkedni Magyarország politikai életében. Ez sikerült: a Momentum visszavonhatatlanul országos politikai közösséggé vált. Ezt mutatja az is, hogy a vidék Magyarországa az ellenzéki pártok közül a Momentumot támogatta a legtöbb szavazattal.

A következő időszak önkormányzati munkájáról

Magyarország számtalan települése október 13-án kapott egy esélyt arra, hogy helyben a politika végre a becsületről, az alázatról, a tisztességről szóljon. A Momentum polgármesterei és képviselői éppen ezért az átláthatóság őrei lesznek, a korrupcióval szemben pedig zéró toleranciát kell tanúsítaniuk, pártszínektől függetlenül.

“Baranyi Krisztina korrupcióellenes munkájának példája álljon előttetek, amikor önkormányzati képviselőként, alpolgármesterként közszolgálatot vállaltok” – emelte ki a pártelnök a megválasztott IX. kerületi polgármester munkásságát, aki egy kerekasztal-beszélgetés keretében szintén részt vett az eseményen.

A  klímavédelemről

“A mi generációnk felelőssége a Földünk, a környezetünk védelme. Minket a klímaváltozás napról napra, óráról órára, percről percre jobban érint. Ezért arra kérek minden momentumos képviselőt és polgármestert, hogy minden önkormányzatban, ahol csak lehet, vállalják a helyi környezet védelmével járó felelősséget. Hiszen nálunk jobban senki nem érzi át, hogy a jövőnk a tét.”

A 2022-es választásokról

9 éves letargia után a változást akaró emberek most először nézhetnek reménnyel a jövőbe. 30 évvel a rendszerváltás után megkaptuk a lehetőséget, hogy azt 2022-ben ténylegesen be is fejezzük – ebben pedig a Momentum-generációnak, vagyis a rendszerváltás környékén született nemzedéknek kell élen járnia.

De korai még a 2022-es együttműködés formáját kitalálni, mert először az önkormányzatokban kell  bizonyítanunk. 2022-ben csak akkor van esélyünk a győzelemre, ha minden figyelmünket és erőnket a főváros, a felszabadított megyei jogú és nagyobb városok kormányzására, felvirágoztatására, megtisztítására fordítjuk.

2022-ben az lesz a feladatunk, hogy a magyar államot, a magyar médiát és a magyar gazdaságot megszabadítsuk a Fidesztől – ehhez pedig először a helyi önkormányzatokat, a helyi médiát és a helyi gazdaságot kell felszabadítanunk.

Boris Johnson a Brexit elhalasztását kérte

Boris Johnson telefonon értesítette az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, hogy Nagy Britannia  még a szombati napon, hogy levelet küld, amelyben kéri a Brexit újabb halasztását kéri.

Annak ellenére, hogy a miniszterelnök ragaszkodott ahhoz, hogy nem fog „tárgyalni” az Egyesült Királyság EU-tagságának további meghosszabbításáról, szombat este megerősítette, hogy ilyen meghosszabbítást kér.

Tusk várhatóan konzultál az EU vezetõivel a reagálás módjáról. „Ez néhány napot vehet igénybe” – mondta a forrás.

A brüsszeli tisztviselők szerint nem volt kétséges, hogy Johnson benyújtja a meghosszabbítás iránti kérelmet annak ellenére, hogy a miniszterelnök megpróbálta megkérdőjelezni egy ilyen döntést szükségszerűségét.

A szóvivő azt mondta: „Az Európai Bizottság tudomásul veszi az Alsóházban szombaton zajló szavazást az úgynevezett Letwin-módosításról, ami azt jelenti, hogy magáról a visszavonási megállapodásról nem a tegnapi napon szavaznak.

„Az Egyesült Királyság kormányának az a feladata, hogy a lehető leghamarabb tájékoztasson minket a következő lépésekről.”

Halasztást kell kérni a Brexitről

Egy csavaros módosító elfogadásával a brit alsóház arra kényszeríti Boris Johnsont, hogy mindenképpen kérje a Brexit újabb halasztását január végéig. Magát a megállapodást nem is tárgyalták meg.

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás jogi szövegét a parlament teljes egészében törvénybe nem iktatja. A 322-306 arányban elfogadott módosítás

gyakorlatilag a Brexit halasztását is jelenti,

mivel következményeként nagy valószínűséggel szombaton a tervekkel ellentétben nem lesz szavazás a Brexit-egyezmény jóváhagyását célzó kormányzati indítványról.

Ennek egyenes következményeként érvénybe lépett az a törvény, amelynek alapján Boris Johnson miniszterelnöknek még szombaton, brit idő szerint 23 óráig kezdeményeznie kell az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a Brexit halasztását a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határnapon túl.

A képviselők azt a módosító indítványt szavazták meg, amelynek célja a Brexit feltételrendszerét rögzítő, e héten elért megállapodás formális jóváhagyásának halasztása mindaddig, amíg a megállapodás törvénybe iktatásához szükséges összes joganyagot, köztük az egyezmény szövegét a parlament törvénybe nem iktatja.

Reagálásában Johnson kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni az EU-val a halasztásról, és a törvény őt erre nem is kötelezi. Azt ugyanakkor nem mondta, hogy nem írja meg a halasztást kezdeményező levelet.

Az Európai Bizottság tudomásul veszi, hogy a brit alsóház egyelőre nem szavazott a Brexit-megállapodásról.

Ez után a brit kormány feladata az, hogy mielőbb tájékoztassa az Európai Bizottságot a továbbiakban tervezett lépéseiről.

Boris Johnson brit kormányfő csütörtökön írta alá a módosított Brexit-megállapodást Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, amit aznap az állam- és kormányfők szerve, az Európai Tanács azonmód jóvá is hagyott. Johnson ezt a megállapodást szerette volna jóváhagyatni ma a brit parlament alsóházával.

A csel azonban ekkor érkezett egy Oliver Letwin nevű képviselő javaslataként. A megállapodás elmaradása esetére a halasztás kérését kötelezővé tevő szeptemberi törvény megszavazása miatt a konzervatívoktól kizárt mintegy 20 képviselő egyike a szerzője a módosítónak. Ezt többpárti támogatással nyújtotta be.

A módosítóként elfogadott törvény lényege az, hogy megfordítják a Brexit-kilépési jogalkotást. Vagyis előbb (a parlament által) ratifikálni kell a brit kilépés szövegét és utána szavazni a megállapodásról. A képviselő szerint ezzel lehet kizárni azt a veszélyt, hogy megállapodás nélkül esik ki az Egyesült Királyság október végén az EU-ból.

Az első lépésként most megszabott „előszavazásra” akár sor is kerülhet október 31-ig, de nagy a veszélye annak, hogy kicsúsznak a határidőből. Aminek következménye az, hogy megállapodás nélkül esne ki az ország az EU-ból.

A szeptemberi törvény ma éjfélig adott időt a megállapodás megerősítésére, pontosabban arra kötelezte Johnsont, hogy ennek hiányában kötelező kérnie a Brexit elhalasztását három hónappal január végéig. Ezért lényegében nincs más választása Johnsonnak, hogy kezdeményezze ezt. A megállapodás nélküli kilépést már hónapokkal ezelőtt kizárta az alsóház.

Tehát egy jogtechnikainak álcázott módosítással mégis csak arra kényszerül Johnson, hogy mindenképpen kezdeményezze a Brexit újabb elhalasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére. Ehhez azonban Az EU-nak is hozzá kell járulnia.

Mesterházy Attilát a NATO Parlamenti Közgyűlése az alelnökévé választotta

A NATO Parlamenti Közgyűlése egyhangú szavazással alelnökévé választotta Mesterházy Attilát, az MSZP volt elnökét. Ő az első magyar politikus, aki betöltheti ezt a vezető pozíciót.

A NATO Parlament londoni ülésén a személyi döntéseken túl bizottsági ülések keretében és a plenáris ülésen kiemelten foglalkoztak a Törökország szíriai beavatkozása révén kialakult helyzettel. Külön érdekessége az ellenzéki politikus megválasztásának, hogy akkor lett először magyar politikus a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke, amikor a NATO és EU tagállamok közül a török invázió egyetlen elszigetelődött támogatója Orbán Viktor és kormánya.

A NATO Közgyűlés londoni, 65. ülésén napirenden szerepelt sok más téma mellett az ukrajnai helyzet, a határbiztonság kérdése, a fegyverek modernizációja és kontrollja, a kiberbiztonság, továbbá a gazdasági szankciók kérdése, amelyek a külpolitika egyre gyakrabban alkalmazott eszközei.

Mesterházy Attila 2018 óta tölti be a NATO Parlamenti Közgyűlés szocialista frakciójának vezetői posztját is.

Rekordszinten Trump tweetjei

Ontja magából a Twitter-üzeneteket Donald Trump, de szeptemberben eddigi csúcsát produkálta, csaknem 800 üzenetet. Várható, hogy októberben ezt is megdönti.

A reality show szintjére süllyesztett elnökség egyik jelképe az órákon át tartó tévézés (Fox News), a másik a szakadatlan twitterezés. Trump szeptemberben eddigi csúcsát állította be, de várható, hogy október felülmúlja ezt.

Erős hónapok vannak az elnök számára. Ekkoriban pattant ki a legbotrányosabb ügy, az ukrán elnök megzsarolása támogatások befagyasztásával annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij adjon információt Joe Biden, egyik lehetséges demokrata kihívójának fiáról. Az ezt követően a demokraták részéről bejelentett

impeachment eljárás azóta is folyamatosan vezető témája Trump tweetjeinek.

Ahogyan az elmúlt napok szíriai eseményei. Amelyben először Trump odadobta a kurdokat a törököknek, majd észbe kapva büntetőintézkedésekkel fenyegette meg Recep Tayyip Erdogant.

A statista.com grafikája azt mutatja, hogy  az elnök tweetjeinek száma az év eleje óta folyamatosan növekszik. Az elmúlt hónapokban egyre növekvő számú vita merült fel, például leplezte kifogásolt állításait, miszerint a Dorian hurrikán megütné Alabamát, és a tálibokkal tárgyalásokat kezdeményezett Camp David-be a szeptember 11-i évfordulón.

A Twitter-archívum azt mutatja, hogy szeptemberben az elnök 797-szer tweetelt, ami jelentősen felülmúlta a három évvel ezelőtti rekordot. Naponta átlagosan 26-szor írt véleményt a múlt hónapban.

Októberben eddig 580 üzenetet küldött szét, ez már 32 minden nap.

Trump utóbbi időszakbeli üzeneteinek legtöbbször használt kulcsszava az Oroszország és az összejátszás szavak voltak. Ezt követi kedvenc kifejezése, a fake news.

A világ vezető hatalmát vezető ember vajon hogyan látja el elnöki teendőit mindezek mellett?

A Fővárosi Közgyűlést is akarják blokkolni a kifogásokkal

Öt kerület választási eredményét támadták meg az utolsó pillanatban valakik. Közülük három polgármesteré, akik így nem tudnak beülni a Fővárosi Közgyűlésbe se, ahol ezzel egy ideig kisebbségbe kerülnének az egyesült ellenzékiek.

Csütörtökön az új polgármesterek hivatalba lépése előtt az utolsó percekben érkeztek kifogások a kilencedik kerület (Baranyi Krisztina), az első (V. Naszályi Márta) és a nyolcadik (Pikó András) választási eredményét kifogásolva. Ugyanígy történt Kőbányán is, ahol azonban három egyéni választókerület – kis különbséggel – ellenzéki győzelmét támadták meg – írta meg a Mérce. Újpesten pedig két kerületi és a polgármesteri eredményt is megtámadtak – derül ki a hvg.hu híréből.

Itt Déri Tibor több, mint kétezerrel verte meg a fideszes Wintermantel Zsoltot, ebben tehát aligha lesz fordulat. Két szoros eredményű körzetben próbálnak megszerezni mandátumot, de ezzel se sokra mennének, mert a 6-14-es vereséget így se tudják megfordítani a fideszesek.

A X. kerület az egyike azoknak, amelyekben ugyan fideszes lett (maradt) a polgármester D. Kovács Péter személyében, de a képviselő-testületben 8-8 fideszes és többpárti ellenzéki, valamint egy LMP-s van. Ebben a kerületben tehát a kis különbségű ellenzéki többséget próbálják megfordítani. Az eljárás befejeződéséig nem tud összeülni a képviselő-testület.

Ugyanez a helyzet a másik négy kerületben. Ezeknek a kifogásoknak azonban van egy járulékos következményük is. A kerületi polgármesterek egyben a Fővárosi Közgyűlés tagjai is. A választási eredmény alapján a 33 tagú testületben a főpolgármesterrel (Karácsony Gergely) együtt 18 Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-s, 13 Fidesz-KDNP-s és 2 független (de mindkettő kormánypárti támogatású) polgármesteri mandátum van.

A kifogásolt négy kerületi eredmény függő volta miatt nincs meg a többségük az egyesült ellenzékieknek. Sőt, átmenetileg kisebbségben lennének.

Ezekkel a kifogásokkal nagyjából kilenc nappal tudják elhúzni az új berendezkedés munkakezdését. Vagyis addig nem tudja a közgyűlés elé terjeszteni javaslatait Karácsony Gergely se.

Megtorpedózná valaki Baranyi Krisztina polgármesterségét

Egy magánszemély az utolsó pillanatban megtámadta Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármesteri győzelmét. A politikus nagy fölénnyel verte a fideszes kerületvezetőt.

„Ma 16:00 órakor léptem volna hivatalba. 10 perccel a jogerőre emelkedés előtt megtámadták a polgármester-választás eredményét. Nyertek 3 napot. Ez két dolgot jelenthet. Vagy ennyire pitiáner, kisstílű a banda, vagy kell még idő, hogy eltüntessenek mindent, amiért börtönbe mehetnek. Rettegnek. Van miért” – tette közzé a Facebookon Baranyi Krisztina.

Az ellenzéki politikus óriási fölénnyel nyerte a polgármester-választást: 57,53-39,54 arányban verte meg a fideszes Bácskai Jánost. Emellett elsöprő fölénnyel vette be az ellenzék a képviselő-testületet is.

Megvan a Brexit-alku, kérdés a londoni parlamenti jóváhagyás

Megszületett a megállapodás a felek között az Egyesült Királyság rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről – jelentette be Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő. Kérdés azonban a paktum londoni parlamenti elfogadása.

Juncker tisztességesnek és kiegyensúlyozottnak nevezte az elért egyezséget, és javaslatot tett annak jóváhagyására a délután kezdődő EU-csúcstalálkozón.

A brüsszeli testület vezetője levelet küldött Donald Tusknak, a tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökének, amelyben arról számolt be, hogy sikerült egyetértésre jutni a bénultság fő okának számító ír-északír helyzet rendezésére szolgáló rendelkezésekről és a jövőbeli viszonyrendszerről szóló politikai nyilatkozat szövegéről is.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója leszögezte, hogy a szöveg megfelel a bennmaradó tagállamok által korábban lefektetett követelmények mindegyikének, és jogbiztonságot teremt minden területen, ahol a rendezetlen kilépés bizonytalanságot okozna.

Arról is beszámolt emellett, hogy Johnson délelőtt magabiztosnak mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy sikerül az ügyben többséget szereznie a londoni alsóházban.

A sajtóban megjelentek alapján az október 31-i kilépési határidő előtt szinte a végórában kidolgozott londoni javaslat az, hogy

ha nem lehet határellenőrzés Írország és Észak-Írország között, akkor az Észak-Írország és Nagy-Britannia között húzódjon, tehát a királyságon belül.

A meglehetősen komplikáltnak tűnő, és első ránézésre nem biztos, hogy könnyen alkalmazható megállapodásról Michel Barnier azt mondta, hogy

a brit hatóságok a brit vámokat fogják kivetni azokra a harmadik országokból származó termékekre, amelyek Nagy-Britanniában is forgalomba kerülnek.

Azoknál viszont, amelyeknél

fennáll annak lehetősége, hogy tovább értékesítik az EU-ba, az európai vámrendszert fogják alkalmazni.

Az árukat már akkor meg fogják vizsgálni, amikor belépnek az Ír-sziget területére, nem pedig akkor, amikor Észak-Írországba szállítják őket. Vagyis nem Írország és Észak-Írország között lesz az ellenőrzés. Barnier szerint Észak-Írország Nagy-Britannia vámrendszeréhez fog tartozni, de az egységes európai piac belépőpontja marad.

Lehet azonban, hogy a pezsgőket még kár kinyitni, mert az egyezséget a tagállamoknak, így a brit parlamentnek még jóvá kell hagyni. Ma délelőtt az angolpárti észak-ír Demokratikus Unionista Párt (DUP), a kormányzó konzervatívok koalíciós partnere közölte: ebben a formában nem fogadják el a megállapodást. Semmi olyan megoldást nem hajlandók támogatni, amely Észak-Írországot az Egyesült Királyság többi részétől eltérő vámjogi viszonyrendszerben hagyná az EU-val.

A DUP mindenekelőtt a javasolt vámügyi szabályozást veti el, és tisztázatlannak ítéli az áfa-szabályozási javaslatot is.

A DUP nélkül nincs többsége Johnsonnak, de még velük együtt se biztosan. Ugyanis a tory párt kizárta soraiból azokat a képviselőket, akik megszavazták szeptemberben a munkáspárti kezdeményezést az alsóházban, hogy ha nem sikerül megállapodásra jutni az EU-val október 19-ig, akkor Londonnak kötelező újabb halasztást kérni. Ha őket nem sikerül meggyőzni, akkor a Munkáspárttal kell egyezkedni a többség értelmében.

Ennek elnöke, Jeremy Corby azonban máris bejelentette: a megállapodás még rosszabb, mint az előző, amelyet a londoni parlament háromszor is elvetett. A Labour szerint az egyezség a munkavállalók védelme és jogosultságai szempontjából „lefelé tartó versengést” indíthat el, emellett kockára teszi az élelmiszerbiztonságot, aláássa a környezetvédelmi normákat és lehetővé teszi, hogy a brit állami egészségügyi ellátó szolgálatot (NHS) amerikai magánvállalatok felvásárolják. Corbyn szerint mindezek alapján a megállapodást vissza kell utasítani. A Munkáspárt vezetője ezért újabb Brexit-népszavazást akar.
Boris Johnson ma bejelentette, hogy a kormány a szombati rendkívüli parlamenti ülésen szavazásra bocsátja a megállapodást.

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság először tavaly novemberben állapodott meg a kilépés feltételeiről, ám azt a megállapodást a brit parlament háromszor is elutasította. Az egyezség legvitatottabb pontja az volt, hogy tartalmazott egy vészmegoldást, amely abban az esetben lépett volna életbe, ha a kilépést követő átmeneti időszak végéig nem sikerül megállapodnia Londonnak és Brüsszelnek olyan megoldásról, amely szükségtelenné teszi az ellenőrzést az EU-tag Ír Köztársaság és Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország határán.

A határ átjárhatósága része az úgynevezett nagypénteki megállapodásnak, amely 1998-ban a több évtizedes ír-szigeti konfliktust zárta le, de miután a britek az EU-s vámunióból és az egységes piacból is kilépnek, más megállapodás híján muszáj lenne ellenőrzést bevezetni a két ország határán. Ez Nagy-Britannia és az EU között közös vámtérséget hozott volna létre.

Boris Johnson ezt a vészmegoldást elutasította, az EU viszont elzárkózott a már elfogadott megállapodás újranyitásától. Alternatív lehetőség kialakítását viszont elfogadta, amely ugyanúgy garantálja az unió egységes piacának épségét, valamint az ír szigeti uniós külső határ átjárhatóságát.

 

Karácsony: átvette, Tarlós és Demszky díszpolgár lehet

Átvette hivatalát Tarlós Istvántól Karácsony Gergely. Új korszakot akar nyitni, amiben nem nem lesz „vérengzés” a hivatalban. Díszpolgárnak javasolja elődjét és Demszky Gábort.

Megtörtént a főpolgármesteri átadás-átvétel Tarlós István és Karácsony Gergely között a Főpolgármesteri Hivatalban, ahová biciklivel érkezett az új városvezető. Tarlós és Karácsony találkozója több mint egyórás volt, benne egy hosszú kötetlen beszélgetéssel.

Ezután sajtótájékoztatón Karácsony elmondta,

rendkívül korrekt, a város iránt elkötelezett és barátságos volt

az átadás-átvétel, amely a jogszabályoknak megfelelően megtörtént. Tarlós István ígérete szerint nyitott arra, hogy információval, véleményével segítse munkáját.

Budapesten új korszakot kell nyitni, amely visszaadja a főváros megtépázott szabadságát,

és felkészíti arra, hogy reagálni tudjon a világ összes nagyvárosát érintő nagy kihívásokra – mondta Karácsony. Nagyon kemény kampány után vagyunk, és nagy a felelősségünk abban, hogy a háborgó lelkeket megnyugtassuk és Budapest továbbra is békés város legyen, ahol az együttműködés a meghatározó – jelentette ki. Olyan főpolgármester szeretne lenni, aki mindenkit képvisel, azokat is, akik nem rá szavaztak. Kiemelte, tudja, hogy a bizalmat meg kell szolgálnia.

A hivatalban

„semmilyen vérengzésre vagy politikai boszorkányüldözésre nem kell felkészülni”,

fél év türelmi időt kapnak az ott dolgozók, hogy kiderüljön, hogyan tudnak együtt dolgozni a továbbiakban – jelentette ki.

A Liget projektről Karácsony elmondta, hogy az építési engedélyekről tájékozódik hivatalba lépése után. Az új Fővárosi Közgyűlés az első ülésén meghozza azokat a döntéseket, amelyek alapján

a Városliget területén új épület nem épülhet.

Azokkal az épületekkel kapcsolatban, amelyekre már van építési engedély, jelezte, hogy több olyan építkezés is van, ahol az építési engedélyt a bíróságon megtámadták, és ennek nyomán azt törölte a bíróság.

A sportberuházásokról azt mondta: Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy a Tarlós István és a kormány között korábban létrejött egyezség fennáll, és ez biztosítja a vétójogot a főpolgármesternek. Ezzel a jövőben tervezett sportberuházásokkal kapcsolatosan ennek

a vétónak érvényt fog szerezni.

A főpolgármester-helyettesek személyére vonatkozó javaslatait a jövő hét második felére meghozza. Addig semmilyen nevet nem erősít meg és ne is cáfol.

Karácsony Gergelyt Tarlós István bőrdzsekiben fogadta. Mondván ebben kezdte harminc éve politikai pályafutását, és most így fejezi be.

Demszky Gábor és Tarlós István

korábbi városvezetők díszpolgárrá választását kezdeményezi

a magyar önkormányzatiság – jövő évben esedékes – 30. évfordulója alkalmából Karácsony Gergely. Mindkettőjükre nagyon sokan szavaztak, egyikőjük sem volt hibátlan, voltak jó és rossz döntéseik, de mindketten nagyon szerették Budapestet – indokolta javaslatát Karácsony Gergely.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK