Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Pótvizsgára utalták Várhelyi Olivért

Nem kapta meg a kétharmados támogatást Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. Ezután pótlólagos írásbeli kérdéseket fog kapni. A délelőtti meghallgatáson rendre kikerülte a magyar jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.

Pótvizsgára küldte az Európai Parlament külügyi bizottsága Várhelyi Olivért, a magyar kormány által jelölt európai bizottsági tagot. Várhelyi a bővítési és szomszédságpolitikai biztosa lenne.

A Népszava Brüsszelben úgy értesült, hogy a 48 bizottsági tagból kétharmad helyett csak 30 támogatását (62,5 százalék) sikerült megszereznie, valamennyien a néppárti, euroszkeptikus és széljobb sorokból. A szocialista, liberális, zöld és szélbal frakció keresztbe feküdt.

Ezután a bizottság tagjai pótlólagos írásbeli kérdéseket tehetnek fel, a válaszok után újabb szavazás következik, esetleg még egy meghallgatást kezdeményeznek.

Donáth Anna (Momentum, liberális frakció) szerint indokolt vesszőfutás újabb állomásához ért a Fidesz, mert a bizottság továbbra sincs meggyőződve arról, hogy képes lenne az őt delegáló párttól függetlenül, a nevében előre „türk üzleteket” bonyolító Orbán Viktor befolyása nélkül dolgozni. Bármi lesz a vége, két következmény teljesen biztos: a Fidesz kettős beszéde lelepleződött, elbukott, pontosan tudják már Európában is, hogy mit kell tőlük kérdezni. Másfelől pedig az idén májusban vállalt feladatunkat az Európai Parlamentben eddig következetesen végrehajtottuk: a szabad, tisztességes és demokratikus Európát, benne Magyarország esélyét védjük az önkényuralmi befolyástól. Erdogantól, Putyintól, és igen, míg előbbiek szolgája, addig Orbán Viktortól is – írta a politikus.

Várhelyi meghallgatása délelőtt zajlott, a diplomata felkészültnek tűnt, pontosan felmondta a bővítéssel járó összes feladatot. Fellépése idejének nagy részében azonban arról faggatták, hogyan vélekedik a hazai jogállamisági helyzetről, Orbán Viktor illiberális felfogásáról, a különösen szoros Putyin-szövetségről, képes lesz-e ellátni a biztosi feledatokat azután, hogy Orbán lényegében felajánlotta (az uniós joggal ellentétesen) a bővítési biztost a kazah, azeri és török közeledéshez. A néppártiak csak a biztosi feladatkörről kérdezték Várhelyit.

A diplomata kisiklott a kényes kérdések elől. Rendre azt hangsúlyozta, hogy a firtatott kijelentések a miniszterelnöktől származnak, azokért ő felelős. Ő azonban biztosként nem fogad el utasítást senkitől, még saját kormányától se, a jogállamiság nem az ő területe, azokra van két más biztos a bizottságban.

Azt azért elismerte egy kérdésre válaszul, hogy ha „lenne olyan jelölt ország”, amelyben ilyen állapotok vannak a bíróságok, a sajtószabadság és mások terén, mint nálunk, azt nem engedhetné be az EU.

Meghallgatás: az angolnaszerű Várhelyi

Ő független minden kormánytól, befolyástól mentesen fogja végezni biztosi munkáját – ezt ismételgette meghallgatásán Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. A szakmai és a politikai kérdések a néppárt-többiek mentén váltak szét. Várhelyi kisiklott minden olyan kérdés elől, ami az itthoni jogállamisági problémákra vonatkozott.

Az Európai Parlament külügyi bizottságában délelőtt meghallgatáson Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztosjelölt valójában nem határolódott el az őt jelölő Orbán-kormány politikájától. Szemmel láthatóan

gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.

Forrás: Európai Parlament

Kettévált a terem

Az nagyon gyorsan kiderült, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek jelenleg felfüggesztett tagja a Fidesz, igyekezett a bővítés és szomszédságpolitika témáján belül maradni, a többi frakció és a függetlenek képviselői viszont az albániai, észak-macedón és török kérdések kapcsán rendre a magyarországi jogállam helyzetére kérdeztek rá. Talán csak nyelvbotlás volt, amikor az egyik néppárti képviselő kérdésekor elöljáróban gratulált Várhelyi kinevezéséhez.

Mantrába menekült Várhelyi

Az illiberális demokráciára, a „menekültek valójában terroristák”, a magyar kormány túlzott Putyin-barátságára, a hazai jogállam állapotára feltett kérdésekre rendre ugyanazt felelte Várhelyi: ő eddig is függetlenül végezte munkáját a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként, így fog eljárni biztosként is. Őt egyetlen kormány, a magyar se utasíthatja, mindenkitől befolyásmentesen fog dolgozni, számára az uniós érdekek képviselete az előírás.

Az Orbán Viktortól idézett mondatokra pedig azt válaszolta: azok miniszterelnöki kijelentések. Ugyanezzel utasította el azt a kérdést (Gyöngyösi Mártontól, aki a függetlenek közt ül), hogy Orbán Viktor kézivezérelhető bábként tekint rá a bővítés során a magyar kormány érdekeinek érvényesítésére. Azt is mondta, hogy mivel egyetlen pártnak se tagja, ezért nem is lehet pártkatona.

Több kérdést kapott a Gruevszki-ügyről is. Ezeket éppúgy elütötte. Azzal, hogy

a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.

Rengeteg kérdést (mások mellett a holland szocialista Kati Piritől, aki visszakérdését magyarul tette fel) kapott a magyarországi jogállami állapotokról: a bíróságok megkérdőjelezett függetlenségéről. Itt már annyit tett hozzá a sztenderd válaszhoz, hogy ezekben az ügyekben legalább két biztosa lesz az Európai Bizottságnak.

Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.

Minden állásfoglalás elől azért nem tudott kibújni Várhelyi. Feltették neki a kérdést, hogy akár a magyar kormánnyal szemben eljárna-e, ha szükséges. Azt mondta, hogy

ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.

Egy másik kérdésben hipotetikusan azt tudakolták tőle, mi történne, ha egy jelölt országban elnyomják az ellenzéket, sérül a bíróságok függetlensége, korlátozzák a sajtó szabadságát. Várhelyi szerint ebben az esetben az EU nem lenne abban a helyzetben, hogy beengedje ezt az országot.  Majd kifejezetten a nyugat-balkáni területre értelmezve közölte, hogy a jogállamisági alapelveket, köztük a fékek és ellensúlyok követelményét fogják képviselni. Még korábban egy kérdésre azt mondta, hogy a csatlakozásban reménykedő országok esetében akár a támogatások felfüggesztését is fel lehet használni a jogállami elvárások betartására.

Döntés később lesz Várhelyi személyéről.

Olasz tudósítás a varsói fasiszta tüntetésről

A zsidók, homoszexuálisok, és az Európai Unió ellen irányuló gyűlölködő és erőszakra buzdító jelszavakkal vonult fel Varsóban az a tömeg, amelyet a tüntetés szervezői 150 ezer, a rendőrség 50 ezer főre becsült.

Annyi bizonyos, hogy ők uralták a terepet november 11-én, a lengyel függetlenség napján – számolt be róla Andrea Tarquini, az olasz La Repubblica tudósítója. A hatalmas tüntetésen más országokból is érkeztek újfasiszták, köztük az olasz Forza Nuova tagjai.
Egyidejűleg két másik tüntetés is zajlott Varsóban, a kormányé és a demokratikus, európai ellenzéké, de mindkettő messze elmaradt a fasiszta megmozdulás méreteitől. A szélsőjobboldali tömeg fenyegetően vonult: éltette az 1920-as ’30-as évek antiszemita tetteit, lengyel neonáci zászlókat lengetett közepén fehér körrel, benne a horogkeresztet idéző jelképpel.
„Állítsuk meg a zsidó köröket, 300 milliárd dollárt akarnak elrabolni tőlünk”, „Irtsuk ki a kommunista gazt”, „Tiltsuk be a buzikat”, „Isten, dicsőség, haza”, „Keresztények vagyunk, a haza nem juthat a kozmopolita Nyugat-Európa sorsára”, „Lengyelország csakis fehér” (Polska cala tylko biala) – állt molinóikon.
A tavalyitól eltérően a kormányon lévő Jog és Igazság Párt (PIS) az idén nem fogadta el, hogy együtt vonuljon fel a neofasisztákkal a függetlenség napján, mindazonáltal azzal vádolják, hogy ultranacionalizmusával, és a jogállamisággal, valamint az európai értékekkel szembeni következetesen kihívó magatartásával erősítette az újfasiszta megmozdulást – számolt róla be a La Repubblica tudósítója.

Ferenc pápa: a zsidók a testvéreink!

Az Apostolok cselekedeteit idézte fel a pápa, és ennek kapcsán beszélt az antiszemitizmus erősödéséről. Claudius császár kitiltotta a zsidókat Rómából. Ennek kapcsán a pápa elmondta: a zsidókat sokáig üldözték, de azt hittük, hogy ennek vége.

Most azonban azt kell tapasztalnunk, hogy az antiszemitizmus újra felütötte a fejét. „Ez sem nem humánus sem nem keresztény! A zsidók a testvéreink!” – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki ebben elődei: II. János Pál és XVI. Benedek irányvonalát követi.
Ferenc pápa az antiszemitizmus megerősödése kapcsán egyetlen államot sem említett konkrétan , de Olaszországban különösen nagy visszhangra találnak szavai. Olaszország egy veterán, Auschwitzot megjárt szenátora ugyanis olyan parlamenti bizottságot javasolt, mely megvizsgálná a rasszista és antiszemita bűncselekményeket. Ezt nem szavazták meg a jobboldali pártok. Utána viszont olyan gyűlölet kampány indult meg a holokauszt túlélő szenátor ellen, hogy a kormány szükségesnek látta védőőrizet elrendelését Olaszországban.

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

Gyárfás: nem ő ölette meg Fenyőt

Tagadta bűnösségét a Fenyő-gyilkosság ügyében felbujtóként előre kitervelten elkövetett emberöléssel megvádolt Gyárfás Tamás médiavállalkozó, sportvezető a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén kedden.

Elkezdődött, egyelőre úgynevezett előkészítő üléssel Gyárfás Tamás büntetőpere. Az ügyészség azzal vádolta meg az ismert üzletembert, a Nap TV korábbi tulajdonosát, hogy bérgyilkost fogadott Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban elkövetett megölésére Jozef Rohác személyében. Utóbbi már az emiatt kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti.
Az ügyészség emellett a Tasnádi Péternek és Portik Tamásnak adott megbízással is vádolja Gyárfást. Eszerint Portik Tamás szervezte meg a gyilkosságot, ami miatt Portik ellen is folyamatban van perújítási eljárás. Ezt egyesíthetik a Gyárfás ellen folyó eljárással.

Üzleti viták után gyilok

Az előkészítő ülésen röviden ismertetett vád szerint Fenyő és Gyárfás között az 1990-es évek elején üzleti, elszámolási viták, hatalmi harc robbant ki az RTV Újság és a Nap TV miatt. (Fenyő megpróbálta megszerezni a Nap TV-t Gyárfástól.) Perek indultak,

nyilvánosan fenyegették egymást a felek,

Fenyő terhelő adatokat próbált gyűjteni Gyárfásról, és lejárató cikkeket íratott róla az akkor a tulajdonában lévő Népszavában.

Emiatt

Gyárfás elhatározta, hogy megöleti riválisát.

Előbb Tasnádi Pétert bízta meg azzal, hogy 12 millió forintért végezzen Fenyő Jánossal. Tasnádi Péter ebből 6 milliót meg is kapott, aki azonban nem teljesítette a megbízást. Ezután fordult Gyárfás Portik Tamáshoz, hogy ölesse meg Fenyőt. A vádhatóság 52 tanúval, okiratokkal, szakértőkkel és „legfőképp” a Portik és Gyárfás közti, előbbi által rögzített hangfelvételekkel kívánja bizonyítani a vádlott bűnösségét – közölte az ügyész.

Nincs mit beismernie

Gyárfás Tamás felolvasta az előkészítő ülésre készített védekezését, melynek lényege, hogy az ügyészség feltételezése abszurd, az ő

személyiségétől idegen az erőszak.

Fenyő Jánossal fennálló lényeges nézeteltérései pedig már több mint egy évvel a gyilkosság előtt lezárultak, ezért nem is állt érdekében megöletni riválisát. Leszögezte: nem ismeri be bűnösségét, mert nincs mit beismernie. Se Portik Tamást, se Tasnádi Pétert, se senki mást

nem bízott meg gyilkossággal.

Több mint egyórás védekezésében Gyárfás arra is felhívta a figyelmet, hogy Tasnádi éveken át teljesen mást mondott a történtekről, az inkriminált hangfelvételekkel pedig Portik csapdát akart állítani, zsarolni akarta őt, továbbá az 515 perces hosszúságú, 2003-2004-ben készült felvételeken 3551 kihagyás, illetve számtalan nem érthető részlet van, ezért nem lehet alkalmas bizonyíték. Mint mondta, azért nem fordult a hatóságokhoz, mert félt a bűnözők bosszújától.

Sok tanút akarnak meghallgattatni

Gyárfás Tamás ügyvédje az előkészítő ülésen indítványozta többek tanúkénti meghallgatását. Például Pintér Dezsőét, a TV2 volt elnökét, Németh Péterét, a Népszava volt (de nem akkoriban) főszerkesztőjét, Pallagi Ferencét, a Blikk volt főszerkesztőjét (aki a Fenyővel zajlott vita idejében a Népszava főszerkesztő-helyettese volt) és Ihász Sándor volt fellebbviteli főügyészét. Továbbá kérte többek között a hangfelvételek kirekesztését a bizonyítékok közül.

A törvényszék jövő februárra tűzte ki a következő tárgyalási napokat, akkor folytatják Gyárfás Tamás meghallgatását.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

„A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

Az „alkalmatlan”-kampány a kormánymédiában

Csak öt kormánypárti médium majd’ félezerszer írta le Karácsony Gergelyről, hogy alkalmatlan. Ez a jelző volt az önkormányzati választási kampány vezérszava.

Az Euronews és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása öt kormányközeli médium cikkeit vizsgálta meg az önkormányzati választási kampány utolsó 30 napjában. Az alkalmatlan szó csaknem 500-szor szerepelt a választásokról szóló cikkekben.

Elsöprő koncentráció

A közismerten koncentrált, a Mérték szerint

a hazai sajtó bevételeinek 78 százalékát besöprő kormányzati befolyású médiakonglomerátum

(közte úgynevezett közszolgálati csatornák is) hatékony működése eddig is ismert volt. Ennek az óriásnak központi szereplője a Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány (KESMA). Az erősen centralizált, közel 500 kiadványt összefogó, az országos kereskedelmi rádiók, az ingyenes és a megyei napilapok piacán monopóliummal bíró szereplőt a versenyjogi szabályok kiiktatásával tömörítették egyetlen közös tulajdonos alá. (Mint ismert, mindezt „önkéntesen” és ingyen tette például Mészáros Lőrinc a Mediaworksszel, vagy Schimdt Mária a Figyelővel.) Az alapítvány a híreket is szolgáltató médiumok teljes piacán a bevételek 24 százalékát összpontosította – írja az elemzés.

Eddig bevált

Jól láthatóan ezt a bevált receptet írta fel magának a Fidesz az önkormányzati kampányra is. A vizsgálat során ugyan csupán öt médiumot vizsgáltak, de ezekben is legkevesebb 26 olyan cikket találtak, amelyek szóról szóra megegyező tartalommal jelentek meg legalább három felületen – így a magánkiadó által működtetett lapokon és az ezektől elvileg független, közszolgálatinak nevezett televízió oldalán is.

A vizsgálatba bevont médiumok:

  • origo.hu: a KESMA tulajdonában lévő, a kormánypártok érdekeit teljes körűen kiszolgáló hírportál, amely még mindig a második legnagyobb elérésű a hírportálok között,
  • 888.hu: a szintén KESMA-tulajdonú, a fiatalabb korosztályt megszólító, hangvételében az alt-right (az amerikai szélsőjobb által kitalált fake news) vonalhoz tartozó, erősen kormánypárti portál,
  • Magyar Nemzet Online: a KESMA tulajdonában lévő, a napilap online verziójaként megjelenő, a kormánypárti szavazók idősebb és magasabb végzettségű rétegét megszólító, erősen kormánypárti portál,
  • hirado.hu: az állami média online hírportálja, erősen kormánypárti irányultságú
  • bama.hu: a KESMA tulajdonában lévő, az Új Dunántúli Napló című Baranya megyei napilap online portálja, elsősorban a pécsi kampányban töltött be jelentős szerepet, erősen kormánypárti.

A központi jelző

Sokaknak feltűnt a választás előtt, hogy egyszer csak szinte minden kormánypárti megnyilatkozásban elhangzott-olvasható volt az „alkalmatlan” jelző Karácsony Gergelyről. Ezzel szemben álltak Tarlós Istvánról az „alkalmas”, „tapasztalt” minősítések. (Az Origónál például gyakran olvashattunk olyan megjelenést, amelyekben a nyitóoldalon nem is voltak mások, mint a jelzőt már címében is hordozó írások.)

A vizsgálat erről azt hozta ki eredményként, hogy csaknem ötszázszor jelent meg Karácsony „alkalmatlan” jelzője, a következő bontásban:

  • 888: 303 cikk, 47-szer,
  • Origo: 151 cikk, 166-szor,
  • hirado.hu: 336 cikk, 108-szor,
  • Magyar Nemzet: 288 cikk, 153-szor,
  • bama.hu: 94 cikk, 22-szer.

Összesen 496 alkalommal olvashatták csak ennek az 5 médiumnak az olvasói a voksolás előtti hónapban azt a szót, hogy Karácsony alkalmatlan.

Polyák Gábor, a Mérték kutatója, médiajogász szerint jól látható a jelzők (alkalmatlan/alkalmas) teljesen következetes használata. Vagyis az a központi akarat, hogy márpedig ugyanazokat a szavakat a lehető legtöbbször kell megjeleníteni, teljes mértékben átment ezen a médián. (A bama.hu a pécsi, politikai szempontból igen kényes polgármester-választás kapcsán került képbe.)

Mama kedvence és társai

Tarlós István esetében az alkalmas és a tapasztalt mellett még a legesélyesebb szavak jelentek meg legtöbbször a vizsgált oldalakon, Karácsony esetében csupa negatív, néhol személyeskedő jelző volt olvasható. Leggyakrabban az, hogy alkalmatlan, de volt bukott polgármester, megbízhatatlan, tájékozatlan, erőtlen, gátlástalan, tutyimutyi, tétova, mama kedvence is. A pécsi két jelölt, Vári Attila (Fidesz) és Péterffy Attila (ellenzék) esetében két fő jelzőt használtak. Vári volt a kétszeres olimpiai bajnok, Péterffy pedig az erdőégető.

Ugyanaz több helyen

Megnézték azt is, hogy mekkora volt az átfedés a megjelent tartalmak között, mennyi volt a (szinte) szó szerinti átvétel az elvileg magántulajdonú és a „közszolgálati” média között.

Összesen 26 ilyen cikket találtak a tanulmány készítői. Néhány esetben az állami hírügynökség, az MTI cikkét vették át szóról szóra a vizsgált médiumok (tegyük hozzá, ez elég gyakori az írott sajtóban). Több olyan cikkegyezést is találtak azonban, például a Fidelitas búcsúajándéka, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetőjének sajtótájékoztatója, vagy éppen a Századvég kutatásai, amikor ugyanarról a rendezvényről írták szinte szóról szóra ugyanazt a kormányközeli sajtóban és a hírügynökségben. A Századvég október 11-én kiadott kutatását, mely szerint továbbra is Tarlós a legesélyesebb, az Origo, a hirado.hu (az MTI-hírt közölve), a 888.hu és a Magyar Nemzet is szóról szóra közölte.

Három nappal a választás előtt, október 10-én a közvélemény-kutató intézetek rendezvényéről a Hír TV és az MTI is tudósított. Érdekesség, hogy a Közvéleménykutatók.hu oldalon is megjelent egy cikk, melynek az volt a címe, hogy „Egyik kutatócég sem állítja, hogy Karácsony Gergely győzhet”. Ám az ötből kettő (Medián és Publicus) vezetője is jelezte, hogy nem ért egyet a címmel. Mindkettő nagyon szoros eredmény jósolt a Karácsony-Tarlós-versenyben. A vizsgált médiumok közül

egyik sem hívta fel erre a figyelmet.

Az MTI a választás napján két interjút is közölt, melyek aznap hangzottak el a közrádió adásában. Az egyik vendég a kormánypártok támogatásával induló Tarlós István volt, a másik pedig Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Szintén a választás előtti pénteken jelent meg az Origón egy cikk Karácsony 10+1 szerencsétlenkedéséről, melyet a Magyar Nemzet és a BAMA is közölt, érdemi változtatás nélkül. (Utóbbi két esetben a cím is ugyanaz.)

A választás eredményeit ismerjük. Budapesten és Pécsett is.

Magyarázat magyarázkodás helyett

Három héttel ezelőtt az Európai Parlament egy migrációs tárgyú politikai nyilatkozatról szavazott. A javaslat elbukott, a DK képviselői a – szűk – többséggel együtt a nyilatkozat ellen szavaztak.

Erről hetekig senki sem beszélt itthon, ami nem meglepő: egy jogi kötőerővel nem bíró EP-nyilatkozat, főleg ha meg sem szavazzák, nem szokott izgalmas politikai kérdés lenni sem nálunk, sem máshol Európában. Aztán néhányan mégis rátaláltak, és erőteljesen bírálták az ellenszavazatunkat. Azt hiszem eljött az idő, hogy erre válaszoljunk, lévén a bírálatok nem állják ki a tényszerű valóság próbáját. A bírálók szerint ugyanis a DK képviselői egy, a menekültek tengeri mentését célzó uniós szabályt szavaztak le, ezzel életveszélybe sodorva sok-sok, a Földközi-tengeren sodródó menekültet. Nos, lássuk akkor tételesen, mert ennek az állításnak egyetlen eleme sem helytálló:

1. A valóság az, hogy a javaslat csak részben szólt a menekültek tengeri mentéséről, az erről szóló részeket és módosító javaslatokat természetesen meg is szavaztuk. Ugye nem gondoljátok, hogy én, aki a férjemmel együtt menekülteket fogadtunk be a saját házunkba, másként gondolom? Hogy bármelyikünk is az emberség ilyen alapvető parancsa ellen szavazna?

Az ellenszavazatunk fő oka az volt, hogy az utolsó pillanatban, közvetlenül a szavazást megelőzően, egy nem egyeztetett módosítóval becsempésztek a javaslatba egy, a kötelező áttelepítési kvótáról szóló szövegrészt (többen írták, hogy nem találtak ilyet a szövegben, ennek az oka egyszerű: módosító javaslatként lett benyújtva, ezért az eredeti szöveg nem tartalmazta, viszont a végszavazásra kerülő szövegben már benne volt).

A DK politikája ebben évek óta világos: a kötelező migrációs kvóták bevezetése a tagállamok jelentős részének ellenállása miatt teljesen kizárt, és tartalmilag is kiderült róla az elmúlt öt évben, hogy nem végrehajtható. Mi az EP-választási kampányban is ezt képviseltük, a szavazóink ennek tudatában támogattak minket. Vagyis mi a programunknak és a választóink felé vállalt kötelezettségünknek megfelelően nem szavazhattunk igennel a kötelező áttelepítési kvótákra. Mivel ez a szövegrész bekerült a végszavazásra bocsátott javaslatba, ezért – a tengeri mentésről szóló részek megszavazása mellett – a végén nemmel szavaztunk.

2. Nem igaz az az állítás sem, hogy ezzel menekülteket sodort volna veszélybe a javaslatot végül elvető Európai Parlament. Ugyanis ez nem jogszabályként, hanem semmiféle jogi kötőerővel nem bíró, úgynevezett resolutionként, vagyis egyszerű politikai nyilatkozatként került az EP asztalára. Vagyis sem az elfogadásnak, sem az elutasításnak semmilyen következménye nem lett volna és nem is lehetett volna a menekültek életére, esetleges segítésére. Az ilyen resolutionoknak az EP működési rendje szerint semmiféle következményük nincs, azokat az uniós társjogalkotó szervek meg sem tárgyalják, jogszabály nem lesz belőlük.

3. Általában nem tartjuk jónak – ezt az elmúlt években több alkalommal is jeleztük is –, hogy az Európai Parlament minden jogi kötőerő nélküli „politikai papírokat” gyárt szakmányban. Egy parlamentnek nem ez a dolga, a parlamentek a nép kizárólagos képviselőjeként szabályokat készítenek az államok-társadalmak működtetésére és ellenőrzik a végrehajtó hatalmat.

A konszenzus nélküli, senkit semmire nem kötelező és az utolsó pillanatban toldozgatott politikai nyilatkozatokat még a pótcselekvésnél is rosszabbnak tartjuk: ezek ugyanis csak ártani tudnak. A menekülteken – lévén semmiféle jogi következményük nincs – nem segítenek, de rombolják a Parlament tekintélyét („uniós sóhivatal, amely csak papírokat gyárt”) és hivatkozási alapot biztosítanak az Európa-ellenes szélsőjobboldali erők hazugságainak.

A menekültválság mára lecsengett, 2019-ben kevesebb menekült érkezett Európába, mint a migrációs válság kitörése előtti „békeévekben”. Egy ilyen jogi következmények nélküli politikai nyilatkozat, melybe végül a kötelező kvóta is bekerült, csak egy dologra jó: az EP-választáson mindannyiunk nagy örömére nagyot bukott európai szélsőjobboldal visszaerősítésére.

4. További problémát jelentett, hogy a javaslathoz nem volt politikai konszenzus az EP két legnagyobb pártja között. EP-képviselőként megtanultuk, hogy jelentős uniós döntésekhez, ha azt akarjuk, hogy azok a gyakorlatban is működjenek, többpárti – a bal és a jobboldal legnagyobb pártját magában foglaló – konszenzus kell. Európa így működik. Ez a javaslat konszenzus nélkül lett beterjesztve, ami magában hordozta a bukás kockázatát. Ha valóban segíteni akarunk a menekültek tengeri mentésében és nem csupán nyilatkozatokat gyártani, akkor ahhoz megállapodás kell, mert ezt erőből átverni senki sem tudja a sokpárti Európai Parlamenten. Ez most sajnos elmaradt.

5. Bírálóink szerint a döntésünkkel az európai szélsőjobbal és a Fidesszel kerültünk egy platformra menekültügyben. Nem sorolnám, hogy mit tettünk a menekültek életének védelme érdekében az elmúlt években, hogy a menekültek életét védő minden jogszabályt megszavaztunk az EP-ben, nem törődve azzal, hogy itthon mit kapunk ezért a Fidesztől és a lakájmédiától. Csak a parlamenti matematikára hívnám fel a figyelmet: a szélsőjobbnak egyötödnyi szavazataránya sincsen az EP-ben, ők nem tudnák megakadályozni semminek az elfogadását.

A javaslatot a Parlament többsége szavazta le.

Rengeteg mérsékelt szociáldemokrata, liberális és konzervatív EP-képviselő is velünk együtt szavazta le a nyilatkozatot, köztük sokan olyanok, akiket még a legvehemensebb bírálóik sem vádolhatnak menekültellenességgel. Talán azt gondolták, amit mi is: következmények nélküli politikai nyilatkozatok és kötelező kvótával való fenyegetés helyett valódi megoldás kell.

Lássunk tisztán: a tengeren menekülő emberek megsegítéséhez pénz és politikai akarat szükséges. Ehhez uniós szinten jogszabályalkotás kell, amihez pedig konszenzus szükséges: először az EP nagy pártjai között, aztán pedig az EP és a tagállamokat képviselő Európai Tanács között. Az Unió így működik. Mi mindig készen állunk, ahogy eddig is készen álltunk ilyen szabályok megalkotására, mert az élet szentsége mindennél előbbre való.
Mi küzdünk Orbán hazug rendszerével. Akkor is támogatjuk a menekültek életének védelmét, ha emiatt megtámad minket a kormánypropaganda és „hazaáruló bevándorláspárti politikusokként” mutogatnak bennünket az állami tévében. Megszoktuk, fel sem vesszük. De azzal sem akarjuk támogatni Orbán menekültellenes hangulatkeltését, hogy egy semmire sem kötelező, a menekülteknek segítséget nem nyújtó, de a migrációs áttelepítési kvótát támogató politikai nyilatkozathoz adjuk a nevünket. Mert ez a menekülteknek semmit sem segít, de itthon tovább szíthatja a gyűlölet politikáját. Abból pedig nem kér az ország.

Dobrev Klára/Facebook

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK