לא תוכלו להסיר את העיניים מהמסך…הסברה זה לא רק לדעת את העובדות, אלא גם איך להציג אותן.הלהט והעוצמה הם אלו שעושים את כל ההבדל. וזה מה שהופך את הסרטון הזה ל – וואו.. פשוט וואו.—מי הופך ילדים לאפודי מגן? אתם מגינים על רוע כשאתם תומכים בחמאס, זעק בגרון ניחר הרב שמולי בוטח בדיון שהתקייםבין פרו ישראלים לפרו פלסטינים. באוניברסיטת אוקספורד באנגליה, האוניברסיטה המפורסמת ביותר בעולם, דרך הללו – הקרן לקידום ישראל בעולם
Közzétette: פרובוקטור – 2017. november 19., vasárnap
FüHü
No comment…
Kertész Imre halálainak története
Az irodalmi Nobel-díjas magyar íróról-íróval készült könyv, a Kertész Imre élete és halálai (Magvető) nemrégiben jelent meg magyarul, szerzője Clara Royer.
Az éjszakáit presszókban, bridzsezéssel, pókerezéssel töltő fiatal Kertész Imre megismerkedik egy nála kilenc évvel idősebb, korántsem dekoratív, nagyszájú nővel, aki bekéredzkedik hozzá éjszakára. A nemrégiben leszerelt, állandó munkahellyel nem rendelkező, alkalmi munkákból élő fiatalember maga is albérletben lakik – szigorú főbérlője másnap fel is szólítja, hogy minél hamarabb igyekezzen megszabadulni ettől a nőtől. Nem így történt: Vas Albina élettársa, majd első felesége lett a későbbi Nobel-díjas írónak, aki megismerkedésük idején, 1953-ban még nem találta meg élethivatását.
Kertész később „börtönszolidaritásnak” nevezte azt az érzést, mely Albinával összehozta: Albina ugyanis megismerkedésükkor szabadult Kistarcsáról, ahova hamis vádak alapján internálták. Meg akarta írni Albina történetét, úgy érezte, tartozik ezzel neki, hiszen az asszony neki szentelte életét, sokáig az ő fizetése biztosította a megélhetésüket, s ez tette lehetővé az író számára, hogy intenzíven a készülő regényeivel foglalkozhasson. „Az én munkám az ő emlékműve is” – mondta az író az Albina temetésén elhangzott búcsúbeszédben.
Látszólag kitárulkozó
A Kertész-életmű figyelmes olvasója szembesülhet a látszólag kitárulkozó, az önéletrajzi elemekkel mégis óvatosan bánó beszédmóddal. Ugyanakkor hajlamosak vagyunk Kertész fikciós műveit is önéletrajzként olvasni, főleg ha bizonyos elemek valóban találkoznak az önéletrajzi tényekkel. Az a hamis képzetünk alakulhat ki, mintha a műveket az életrajz tenné érdekessé, s egy valódi életrajz megírására nem is lenne szükség.
Egy francia irodalomtörténész idén magyarul is kiadott könyve cáfolja ezeket a tévhiteket.
Clara Royer, a Paris-Sorbonne Egyetem magyar irodalommal foglalkozó docense 2013-ban kereste fel először budapesti otthonában az akkor már idős, ápolásra szoruló írót. Előbb egy párizsi konferenciára szerette volna meghívni, később egy – kiadói megbízás alapján – készülő Kertész-életrajzához gyűjtött anyagot. Könyvében, mely magyarul Kertész Imre élete és halálai címmel jelent meg, a nyomtatásban is megjelent szövegek mellett a Kertésszel folytatott beszélgetéseinek rögzített hanganyagára, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumában található, az író engedélyével áttanulmányozott Kertész-kéziratokra, fényképekre, dokumentumokra is hivatkozik. De – ahogy a kötet alcíme (Életrajzi esszé – a szerk.) is mutatja – nem szokásos életrajzot ír, hanem a művek értelmezését kitágító, az életműben való elmélyülést segítő esszét.
A francia cím (L’histoire de mes morts – Halottaim története, a szerk.) még radikálisabb a magyarnál, élettörténet helyett a halálok történetét ígéri, Kertész mottóként is idézett kijelentésével összhangban:
„Életem története a halálaimból áll, ha el akarnám beszélni az életemet, a halálaimat kellene elmondanom.”
Clara Royer és Kertész beszélgetéseit is a közelgő halál árnyékolja be, végig bizonytalan, hogy a következő találkozó megvalósulhat-e. A beszélgetés magyarul folyik, az írót szórakoztatják a francia nő kiejtési hibái, a látogatótól megkönnyebbülést, felszabadító nevetést vár, nehezen viseli, ha a közös múltidézés könnyeket csal beszélgetőtársa szemébe, ezért „a legkegyetlenebb kérdések” mindig a következő alkalomra halasztódnak. Utoljára 2015 szeptemberében találkoznak. „Meg akartam óvni tőle ezt a könyvet, és őt ettől a könyvtől” – írja Royer. A végső szembesítés valóban elmarad. „Azt mondtam, áprilisban jövök legközelebb Budapestre. Jöttem is, 22-én, a temetésére.”
Áldozatból hóhér
Az életrajz nem a születéssel, gyerekkorral kezdődik, hanem az íróvá érés folyamatát követi. Ebből a szempontból meghatározó a buchenwaldi tábor elhagyása és a hazatérés között eltelt időszak. Kertész a rendszerváltás után tervbe vette ezeknek a történéseknek a regénybe foglalását. A legyőzött Németországban játszódó, Zóna című regény ugyan nem íródott meg, néhány eleme azonban bekerült a Sorstalanság forgatókönyvébe. A buchenwaldi tábor felszabadítása után a kissé már felerősödött, de az indulási súlyánál még mindig húsz kilóval kevesebb fiú a felszabadító nyugati hadsereg katonáinak intése ellenére a szovjet zónába lép át. Egy vonat tetején utazik, mikor táskáját – benne az amerikaiaktól kapott meleg takaró, konzervek – egy orosz katona erővel elveszi tőle, hiába magyarázza, hogy ő zsidó.
„Kertész ekkor értette meg, hogy mindaz, ami addig történt vele, semmi ellen nem nyújt majd védelmet”
– szögezi le Royer.
Az otthoni életbe való visszailleszkedés hamarosan egy újabb diktatúra szabályaihoz történő igazodással lesz egyenlő. Amint betöltötte a tizenhatodik életévét, Kertész lelkesen lépett be a kommunista pártba (igaz, amint erről a K. dossziéban is vall, kicsit meglepődött, mikor az egykori nyilas házmestert is meglátta az egyik gyűlésen). Érettségi után Kertész kommunista újságíróként szolgálta a rendszert. Royer beszámol olvasóinak a Világosság című lapban, 1950-ben megjelent sztahanovista cikkekről (például A Danuvia ezerszázalékos „Szabad Ifjúság”-brigádját lelkesedéssel követi az üzem fiatalsága címűről), majd a fiatal újságíró kiábrándulásáról is. Kertész a besorozást – barátjához hasonlóan – egyetemi beiratkozással próbálja elodázni, de hamarosan lelepleződik. Sorkatonaként az egykori áldozat hóhérrá válik: börtönőr lesz a katonai ügyészség központi börtönében. Ez az élmény ihlette első regénytervét, az Én, a hóhért, melynek egyes elemei A kudarc című regénybe kerültek bele. Ahogy a Mentés másként című könyvében írja: „Nem Auschwitz – az elszenvedés – tett íróvá, hanem a katonai börtön – a hóhér, a ‘Täter’ helyzete.”
Kettős élet
Az elhatározás, hogy író lesz, A kudarcban olvasható, egy L alakú hivatali folyosón történt föleszmélés során egyértelműsödik. Royer ezt úgy értelmezi, hogy „Kertész kilép a dionüszoszi tömegből”, elhatárolja magát a táborok, a sztálinista diktatúra által meghatározott „engedelmességre késztető mechanizmusoktól”. Belső emigránsként persze ez az elhatárolódás nem lehet tökéletes. A sok nyelvet beszélő, talpraesett Albina, aki teherautó-sofőrként, majd pincérnőként kénytelen dolgozni, 1956-ban el akarja hagyni Magyarországot. Kertész ugyan – mivel akkor még nem voltak házasok – felajánlja neki, hogy menjen egyedül (neki ugyanis a regényíráshoz magyar közegre van szüksége), de Albina szolidaritásból mellette marad.
Ezután következik Royer kifejezésével a „kettős élet” időszaka, a Kádár-rendszer idején ugyanis a titkos regényírás mellett Kertész kénytelen a közönség ízlését és bizonyos ideológiai elvárásokat is kiszolgáló vígjátékokat írni (egyrészt pénzszerzés miatt, hiszen csak Albinának van állandó bevétele, másrészt, hogy elkerülje a munkakerülés vádját). Az írónak ekkoriban még társadalombiztosítása sincs, betegségeit az ismerős orvos szerencsére hajlandó Albina kartonjára vezetni.
A regényírás mindemellett nem megy könnyen, az Én, a hóhér terve kudarcba fullad (ennek az első regénynek kiadatlan töredékei a hagyatékban találhatók meg), helyette a deportálás témája kezdi foglalkoztatni.
Közben barátai javaslatára fog bele vígjátékok írásába. A közös munkával született darabokat, melyek Royer szerint Kertészt középszerű szerzőnek mutatják, sikerrel játszották nemcsak Magyarország vidéki városaiban, hanem a határon túl is. A Bekopog a szerelem című színművet, mely főleg egyik betétdala, a slágerré vált Járom az utam miatt lett közismert, 1961-ben Pozsonyban és Komáromban is bemutatták.
Kertész kollaborációnak érzi ezt a tevékenységét, s gyakran elmélkedik színház és diktatúra viszonyáról. Ezeket a korai darabokat azután tagadta meg végérvényesen, hogy egy Nyugatra került volt barát a Nobel-díj miatt irigykedve plágiummal vádolta meg.
Az írói státus
Regénye, A muzulmán (az első terv szerint ez lett volna a Sorstalanság címe) nagyon lassan készült: az író 31 éves korábban kezdte el és 44 éves korában fejezte be. Közben a vígjátékok sikere a család előtt is kicsit megnyugtatóbbá tette a helyzetét, különösen anyja, a becsvágyó Aranka szerette volna megérni, hogy fiából végre legyen valaki. Az igazi siker azonban csak jóval később jött el. A deportálás témáját Kertész nemcsak saját emlékeire hagyatkozva írja meg, hanem emlékeit irodalmi forrásokkal, dokumentumokkal, filmfeldolgozásokkal, az eredeti helyszín látványával is szembesíti. A holokausztirodalom közhelyeitől tudatosan igyekszik elhatárolódni, és megpróbál egy irónián alapuló saját nyelvet kialakítani. A kéziratot elutasító Magvető Kiadó viszont éppen a közhelyekre tartana igényt: a Sorstalanság megjelenésének évében kiadják például Moldova György A Szent Imre-induló című regényét, melynek főszereplője egy tizenegy éves fiú, aki a vészkorszakban különféle megpróbáltatásokon megy keresztül.
Royer a két regényt összevetve megállapítja, hogy a Sorstalansággal szemben Moldova műve „mindenféle formai újítástól mentes”, a „heroikus és patetikus hagyományba illeszkedő” történet, s didaktikus szempontból is jobban megfelelt a kiadó elvárásainak, hiszen még a felszabadító szovjet csapatokat is dicsőítette.
A Szépirodalmi Könyvkiadó ugyan megjelenteti 1975-ben a Sorstalanságot, de Kertésznek nemcsak a kiadói apparátus közönyével, a szerkesztők erőszakos stiláris beavatkozásaival, hanem a szándékosan lefojtott recepcióval és a terjesztés anomáliáival is szembesülnie kell.
A megjelenés után azonban írói státusa lesz, beléphet az Írószövetségbe, jogosult lesz társadalombiztosításra, s a szigligeti Alkotóházban is dolgozhat. Bár Royer szerint Kertész „tagadhatatlan undort érzett a magyar ‘irodalmi közeggel’ szemben”, Szigligeten mégis megalapozódott barátsága például Pilinszky Jánossal, akinek a műveiért rajongott, vagy Ottlik Gézával, akivel a bridzsezés szenvedélye hozta össze.
Részben Szigligeten íródott a Kaddis a meg nem született gyermekért című könyv, melyet sokan vallomásként, „hitvesi kapcsolata feltárásaként” akartak értelmezni. A mű főszereplőjének Kertészhez hasonlóan nem született gyermeke, el is válik feleségétől, aki viszont gyereket szeretne. Royer könyvéből olyan életrajzi háttér információt tudunk meg ezzel kapcsolatban, hogy itt nem Albina és Kertész vitájáról van szó (Albinát meg is kellett volna műteni ahhoz, hogy egyáltalán gyereket vállalhasson, de addigra már egyébként is kifutott az időből). A meg nem született gyermek története az író egyik (a könyvben meg nem nevezett) szerelméhez kapcsolódik: a pár az abortusz mellett dönt, de az asszony még a művi beavatkozás előtt elvetél. „Ezúttal a szívembe markol: magtalanul távozom. Nem hagyok magam után életet. Könnyű volt szembenézni a kérdéssel addig, amíg a sors fel nem kínálta” – írja Kertész egy kiadatlan feljegyzésében.
Elodázott öngyilkosság
Royer könyvének hangsúlyai az intellektuális kihívásokon vannak, de az Auschwitztól a Nobel-díjig ívelő életút is élesen kirajzolódik. Külön fejezet foglalkozik Kertésznek a nyolcvanas években született műfordításaival (például Sigmund Freud, Joseph Roth, Friedrich Nietzsche, Ludwig Wittgenstein műveit magyarította), melyek révén a német nyelvhez és kultúrához is egyre szorosabban kötődött. Az anya halála (illetve az azt megelőző vegetatív állapot és a tábori muzulmánlét összefüggései), a szerettei kihasználása miatt érzett bűntudat, a rendszerváltás utáni utazások, az Albina halála utáni mély depresszió, a második feleség, Magda jótékony hatása férje hangulataira, a Nobel-díj megsemmisítő jellege, a magyarországi vádaskodások, majd a Parkinson-kór következtében a végső leépülés – mindezek nemcsak az életrajz fontos elemei, hanem az önarcképszerű művek témái és alapanyagai is.
Minden könyv egy elodázott öngyilkosság
– írja Kertész a Gályanaplóban. Clara Royer tényfeltáró munkán alapuló, elgondolkodtató könyve ezeknek az elodázott öngyilkosságoknak, az így megszületett műveknek, vagyis Kertész halálaiból összeálló életművének a tükre.
Clara Royer (1981)
Francia író, történész, irodalomtörténész. Több magyar vonatkozású könyv szerzője. Doktori munkájában a két világháború közötti magyar zsidó írókkal foglalkozott. 2015 és 2018 között a prágai Francia Társadalomtudományi Kutatóintézet (CEFRES) igazgatója volt. Jelenleg a Sorbonne docense, ahol a magyar irodalom és a szláv irodalmak, valamint a modernizmus a szakterülete. Első regényéhez magyar származású nagyanyjának története adta az alapötletet, a könyv Csillag címmel 2011-ben jelent meg franciául. (Magyarul 2013-ban a Geopen adta ki.) Nemes Jeles László alkotótársa, az Oscar-díjas Saul fia és a Napszállta társ-forgatókönyvírója. Itt elemzett kötete Kertész Imre: L’histoire de mes morts (Essai biographique) címmel 2017-ben jelent meg franciául.
Polgár Anikó írása
Nem akarunk kereskedelmi háborút , de nem is félünk tőle
Hszi Csinping elnök a hónapok óta húzódó amerikai vámháborúra utalva hangsúlyozta, hogy nem akar kereskedelmi háborút, de nem is ijed meg tőle. A kínaiakat különösen az nyugtalanítja, hogy Trump egyre inkább politikai síkra tereli a dolgot: nyíltan támogatja a lázadókat Hongkongban és szót emel az ujgurok ügyében is.
Ez csökkenti a kompromisszum lehetőségét az USA és Kína között, mert Hszi Csinping elnök attól fél, hogy elveszíti az arcát honfitársai előtt, hogyha meghátrál Trumppal szemben.
Közben viszont az amerikai sajtó arról ír, hogy
Trump Kína elleni kereskedelmi háborúja elveszítette az értelmét.
Egyre többen vannak ezen a véleményen ahogy ez a Bloomberg Business Week-ből kiderül, mert Trump elnök épp azt nem érte el, amit állítólag szándékozott. Azonkívül ugyanott tart most mint a háborúskodás kezdetén – csak közben komoly veszteségeket szenvedett el mindkét fél.
Konstruktív tárgyalások folynak Peking és Washington között
Ezzel a hírrel örvendezteti meg olvasóit a pekingi China Daily. Kínában megszokott dolog, hogy semmilyen konkrétumot nem közölnek ennek kapcsán, de az amerikaiak most ugyanezt játsszák el. Steve Mnuchin pénzügyminiszter, akire a jó rendőr szerepet osztotta ki Trump- ellentétben a kínaiak mumusával Lightizerrel – már úgy nyilatkozott, hogy tulajdonképp már meg is van az egyezmény, de egy-két apróság még hiányzik. Csakhogy senki sem látta ezt az egyezményt! – gúnyolódik az amerikai gazdasági sajtó. Csak annyit látnak, hogy Kína újra vásárol nagy mennyiségű szóját az Egyesült Államoktól. Méghozzá azoktól a farmer államoktól, ahol Trump elnök törzs szavazói élnek. Pekingben pontosan tudják: Trumpot igazában csak az újraválasztása érdekli. Mindent ennek rendel alá.
De mi van a szellemi tulajdonnal?
Trump arra hivatkozva indította meg a nagy offenzívát Kínával szemben, hogy a kínaiak lenyúlják az amerikai technológiát, és ezért tudnak oly gyorsan felzárkózni és az amerikaiak vetélytársaivá válni. Ebben sok igazság volt, ezt Európában is elismerték. Csak épp a kínaiak ezen a döntő ponton nem engedtek! Kivettek mindent az egyezmény tervezetből, amely szigorúan szabályozná ezt. Maradt helyette annyi, hogy Kínában immár törvény van a szellemi tulajdonról. A külvilág érje be ennyivel.
Pekingben is vita folyik erről: maga a főtárgyaló, Liu Ho miniszterelnök-helyettes azon a véleményen van, hogy engedni kellene az amerikaiaknak, mert a büntető vámok túlságosan is nagy károkat okoznak. A kormányfő, Li Kocsiang a hírek szerint viszont úgy véli, hogy nem kell engedni az Egyesült Államoknak. Peking ugyanis megengedheti magának azt a luxust, hogy hosszú távra tervezzen. Trump viszont a rövid táv embere: újra elnök akar lenni. Ezért beéri azzal, hogy a kínaiak szóját vásárolnak a rá szavazó államoktól, és nem forszírozza a szellemi javak ügyét. Ez ugyanis véresen komoly kérdés Kínában: ha komolyan veszik azt, hogy ezentúl fizetni kell a külföldi szellemi tulajdon után, akkor sok kínai cég lehúzhatná a rolót! Ezt pedig a gazdaság folyamatos lassulásával küzdő Kína aligha engedheti meg magának. Hszi Csinping elnök ezért láthatóan a kemény vonal mellett döntött. Trump pedig ott van, ahonnan elindult: olyan mint Don Quijote, aki a szélmalom ellen küzdött. Épp ezért az amerikai-kínai tárgyalások a komoly és a nevetséges között ingadoznak. Illetve eddig ingadoztak, de most már nevetségessé váltak – állapítja meg a Business Insider.
“A Sziget bebizonyította, hogy korlátok csak a fejünkben léteznek”
A Sziget megváltoztatta az életemet, ez a kedvenc fesztiválom és kedvenc helyem a Földön” – mondja Gal Mizrachi. A kerekesszékes fiatalember akkor vált világhírűvé, amikor az idei Sziget Nagyszínpadán – a zenekar biztatására – a földhöz vágta a Foo Fighters frontemberének gitárját.
Gal idei szigetes fesztiválozásáról az osztrák Das Rund Filmproduction egy dokumentumfilmet készített – Wheels of Madness címmel -, amit nemrég mutattak be Bécsben, most pedig itt látható:
2015-ben járt először Szigeten, azóta minden évben visszatér Gal Mizrachi, 33 éves izraeli srác. Az elmúlt években a Sziget kedvencévé vált, mint mondta: ”Itt sokat tanultam meg magamról, az emberiességről, a kedvességről, a barátságról és sok új zenét ismertem meg köszönhetően a világ minden tájáról érkező előadóknak.” Gal évközben multimédiát oktat Tel Avivban, de alig várja a következő fesztivált. “A Sziget bebizonyította, hogy korlátok csak a fejünkben léteznek” – mondja Gal, hozzátéve, hogy ő a Szigetnek köszönheti, hogy jobb emberré és sokkal jobb baráttá vált.
Felháborító a fideszes luxusutazások keretének emelése
Gréczy Zsolt országgyűlési képviselő, a DK frakciószóvivő közleményében tiltakozik a kormány tagjainak utaztatására elkölthető keret 15 milliárd forinttal való megemelése ellen.
Az Orbán-kormány külön pénzügyi keretet tart fenn arra, hogy minisztereket és államtitkárokat utaztasson. Az Mfor.hu vette észre, hogy a kormány 15 milliárd forinttal emelte meg az utaztatási keretet, így az már
nettó 35 milliárd forintra, azaz adókkal együtt közel 50 milliárd forintra rúg.
Ehhez képest az ország kevesebb, mint fele ennyit, 20 milliárd forintot költ az inflációval minden évben átvert idősek kárpótlására, azaz nyugdíjprémiumra.
A Demokratikus Koalíció szerint felháborító, hogy az Orbán-kormány kétszer annyit fog költeni a fideszes politikusok luxusutazásaira, mint nyugdíjprémiumra. Ez az adat mindent elmond arról, hogy a Fidesz mennyire becsüli azokat, akik végigdolgozták az életüket ebben az országban: fele annyira, mint a saját luxuspolitikusainak hobbiutazásait.
Fidesz: a szegény vidék pártja
Az összes szavazó egyharmada támogatja a Fideszt, az ellenzék vezető szerepéért a DK és a Momentum vív versenyt – derül ki a Závecz Research friss kutatásából. A Fidesz tábora csökkent, Budapesten nagyon sokat veszített.
A Závecz Research november második hetében felvett válaszai alapján a teljes választókorú népesség körében két irányú változás ment végbe 3-4 héttel az önkormányzati választás után – derül ki a HVG számára készült felmérésből. Szeptember óta
- a Fidesz tábora 35-ről 32 százalékra csökkent,
- a Momentum bővítette táborát 5-ről 8 százalékra,
- a DK támogatottsága változatlanul 9 százalék,
- a Jobbik is maradt 6 százalékon,
- az MSZP 6-ról 5 százalékra került,
- a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt 2-2 százalékon állt és áll,
- az LMP legutóbb 2, most 1 százalékot ért el,
- A Párbeszéd továbbra is 1 százalékos,
- a párt nélküliek aránya 33 százalék.
A legerősebb ellenzéki párt pozíciójáért tehát a Momentum a Demokratikus Koalícióval van szoros versenyben.
A biztos pártválasztók között a Fidesz ebben a hónapban 49 százalékot ért el. A DK az aktív szavazók 15 százalékára számíthat, a Momentum pedig 11 százalékukra. A Jobbik és az MSZP közel azonos táborral rendelkezik az elkötelezett szavazók csoportjában: 9, illetve 8 százalékot kapnak. A Mi Hazánk négy hónapja tartósan az elkötelezett szavazók 3 százalékára számíthat, az LMP-nek most 2 százaléka van ebben a körben, a Párbeszédnek 1 százaléka.
Látható, hogy az önkormányzati választás eredményét a Fidesz szenvedte meg egyedül, szignifikáns változást még a Momentum tudhat magáénak a nyár végéhez képest.
Jelentékeny táborvesztés, Budapesten brutálisan
Az önkormányzati választások tehát nem hagyták érintetlenül a pártpreferenciákat, a Fidesz tábora számszerűsítve 2,8 millió főről 2,5-2,6 millióra csökkent. A csökkenés korántsem egyenletes, vannak olyan társadalmi csoportok, ahol az átlagos aránynak több mint kétszeresét veszítette el a Fidesz. A harmincas-negyvenes-ötvenes korosztályokban 9, 11, illetve 10 százalékponttal lett kevesebb a támogató, az érettségizetteknél 8, a diplomásoknál 9 százalékponttal.
Látványos a visszaesés a fővárosban is, itt 15 százalékponttal csökkent a Fidesz tábora.
Érdekes fejlemény, hogy szeptember óta a falvakban is sok szavazó pártolt el a kormánypárttól, 8 százalékponttal kisebb lett a támogatók aránya. A Fidesztől távozók egyébként nem találhatók meg más párt hívei között, bizonytalanná váltak.
A szegény vidék pártja
Van néhány társadalmi csoport – a 30 év alattiaké, a szakmunkásoké –, ahol nem változott a Fidesz-tábor mérete, vagy – mint a 60 év felettieknél, az alapfokú végzettségűeknél, a vidéki városokban élőknél –, amelyekben valamelyest, 2-4 százalékponttal még nőtt is.
A Fidesz-tábor egyenletes társadalmi beágyazottsága most kevésbé érzékelhető. Amíg korábban például az egyes iskolázottsági csoportokban hasonló arányban találtak Fidesz-szavazókat, ezúttal az alapfokú végzettségűek és a szakmunkások körében 36-37 százalék, az érettségizettek és diplomások körében 26-27 százalék az arányuk.
A Závecz adatai megerősítik az eddig is ismert tényt, hogy a Fidesz mára tipikusan a 60 éven felüli, alacsony iskolázottságú, kis jövedelmű vidéki városi és falusi népesség pártja.
Ebben a körben még erősödött is, a jobb szociológiai mutatójú rétegekben pedig gyengült.
A fiataloknál zárulhat az olló
Ugyanakkor a Fidesz minden rétegben magasan vezet, legkisebb előnye a 30 év alattiak körében van, ott 25 százalékuk van, a Momentumnak pedig 14 százaléka.
Az ellenzéki párt főleg itt, a fiatal választók csoportjában erősített, 7 százalékponttal több támogatója lett. A többi társadalmi rétegben is erősödött valamelyest a Momentum, általában 1-3 százalékpontot, az érettségizetteknél 4-et. Iskolázottság szerint egyébként viszonylag kiegyensúlyozott a Momentum tábora a kutatóintézet szerint: az alapfokú végzettségűek 7, a szakmunkás képzettségűek 6, az érettségizettek 9, a diplomások 7 százaléka támogatja őket.
Tusk: populisták, manipulátorok
Donald Tusk lett az Európai Néppárt elnöke. Beszédében név említése nélkül egyértelmű harcot hirdetett a populistákkal szemben. A Fidesz nem volt jelen a kongresszuson felfüggesztése miatt.
Egyedüli jelöltként nagy fölénnyel választották meg az Európai Néppárt új elnökévé a lengyel Donald Tuskot, aki eddig az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot vezette.
Tusk nagy részt elődjéhez, a francia Joseph Daulhoz intézte köszönőbeszédét. A közelmúltig sokan úgy gondoltuk, hogy a modernitás növekedésével az olyan igények, mint a biztonság és az identitás, elveszítik jelentőségüket. És ennek következtében az állam és a közhatalom szerepe és feladatai is megváltoznak, de a valóság egészen más – kezdte beszédét Tusk, amelyet az MTI erősen megcsonkítva ismertetett.
Akik meglovagolják a félelmet
Manapság, még inkább, mint a múltban, a félelem játssza a legnagyobb szerepet a politikában, a legtöbb embert még mindig inkább biztonsága érdekli, mint bármi más. Például olyan pillanatokban, mint a migrációs válság és a terrorizmus új hulláma, a félelem dominál más társadalmi érzelmek felett – mondta Tusk.
Az EPP új vezetője ezután a nehéz helyzetekben hallható szóhasználatról beszélt azok részéről, akik meg akarják lovagolni a félelmeket. „Adj nekünk biztonságot” – erről hallottunk már az elmúlt években Európában, és aki ezt a felhívást a legjobban tudja megválaszolni, megkapja a nyilvánosság támogatását. Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy a hatalmon lévők nem hagyják el őket, hogy nem fordítanak nekik hátat. Ha egyedül maradnak, elkezdik keresni azokat, akik gondoskodást és figyelmet kínálnak problémáikra „Nézz ránk” – látszólag azt mondják – „itt vagyunk”. Más szavakkal:
azok, akik a megfelelő akkordot, a méltóság húrját találják meg, megkapják az emberek szavazatait
– szögezte le Tusk.
Mint mindig, az embereknek szükségük van rendre, harmóniára és a körülöttük lévő világ megértésére. Ezért kell mindannyiunknak mélyen gyökereznie hagyományainkban, az érthető kulturális kódexekben, és olyan helyekben, amelyeket sajátunknak nevezünk, és amelyek valahogy megkülönböztetik a többieket.
A rend és a liberális demokrácia nem egymást kizáró
Tusk arról beszélt, nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kereszténydemokrata gondolkodási iskola az úgynevezett Ordoliberalizmus volt, amely a szabadság, a rend és a hagyomány nehéz, de lehetséges szintézisét építette fel.
„Semmi esetre sem adhatjuk át a biztonság és a rend szféráját a politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik arra késztetik az embereket, hogy azt gondolják, a szabadság nem összeegyeztethető a biztonsággal”.
A határok és területünk védelme nem összeegyeztethető a liberális demokráciával és a hatékony kormányzás és a jogállamiság között – szögezte le Donald Tusk.
Ezt a vitát mielőbb le kell zárni
Szerinte ez az EPP-n belüli belső viták lényege. Szeretné, ha a párt a lehető leggyorsabban véget vetne egy nyilvánvaló jelenségnek.
„Nem fogjuk feláldozni az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztesség a közéletben a biztonság és a rend oltárán, mondván erre egyszerűen nincs szükség. Mert nem zárják ki egymást. Aki nem tudja elfogadni ezt, az de facto kívül került a családon”
– tette egyértelművé álláspontját.
Rutin kontra újbeszéd
Az egyik legnagyobb fenyegetés a rutinunk, az „újbeszéd”, az érzelmek és az unalmasság – mondta Tusk, felidézve Bono, az U2 vezetőjének neki mondott szavait. Szerinte veszíteni fognak, ha narratívájuk nem olyan melodramatikus, mint a populistáké, mert a politikában a benyomások néha fontosabbak, mint a tények. A menekültválságról szólva azt fejtegette, hogy milyen sokan mennyit dolgoztak azon, hogy visszaszorítsák a Törökország felől érkezők hullámát. Amelynek köszönhetően a menekültek beáramlása több, mint 90 százalékkal csökkent.
Valaki más gondoskodott a benyomásokról, meg kell állítanunk ezt
– mondta ismételten név említése nélkül az EEP elnöke.
Tusk más oldalról is megvilágította, mit gondol. Mint fogalmazott, politikai harcban
az igazság és a tisztesség nem lehet tehetetlen a hamis hírekkel, a manipulációval és a gyűlölettel szemben.
Hisz önmagában és érveinek hatalmában. Néha nagyon unalmasak vagyunk kommunikációnkban, ugye? De nem kell annak lenni – mondta.
Populizmus kontra népszerűség
Idézte Ferenc pápát, akit néhány héttel ezelőtt meglátogatott. A pápa megkérdezte, tudnánk-e különbséget tenni a populismo és a popolarismo között. Ez alapján Tusk arra szólította fel az EPP-t, hogy álljanak együtt ezen a legfontosabb politikai csatatéren,
az egyik oldalon a felelőtlen populizmus pártjai, a másik oldalon a felelősségteljes népszerűség pártjai.
Donald Tuskot a zágrábi kongresszuson 491 igen, 37 nem és 12 érvénytelen szavazat mellett választották meg. A kétnapos kongresszusnak több mint 40 országból 2000 résztvevője van. Az eseményre több miniszterelnök és államfő is érkezett, többek között Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bbizottság következő elnöke.
Tíz alelnököt is választani fognak ezután, amelyre 12 jelölés érkezett. Magyar nem lesz köztük, hogyan a Fidesz jelen sincs a kongresszuson, mert márciusban felfüggesztette tagságát az EPP (a KDNP-ét nem, amelynek küldöttei ott is vannak Zágrábban). Ennek nyomán a Fidesz semmilyen pártbeli posztra se jelölhet embert.
Kimenekítette Mészárost a veszteséges erőműből az állam
Szándéknyilatkozatot írt alá a Mátrai Erőmű 72,66 százalékának megvételére az MVM a Mészáros-féle Opus Globallal. A súlyosan veszteséges erőmű ezzel teljesen állami kézbe kerülhet.
Szűk két évig lehet a Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi tagja, az Opus Global érdekeltségében a Mátrai Erőmű meghatározó része, a 72,66 százalék a közeljövőben teljesen állami kézbe kerülhet. Az Opus Gobal a tőzsdén tette közzé, hogy szándéknyilatkozatot írt alá az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-vel a 72,66 százalék eladására. Kijelentik azonban, hogy
„hogy a szándéknyilatkozat – tartalma szerint – egyik fél számára sem keletkeztet szerződéskötési kötelezettséget vagy bármely más kötelező erejű kötelezettségvállalást, amely kizárólagosan a potenciális vevő általi független döntésen alapulhat”.
Ezzel az ország második legnagyobb erőműve kimenekülhet szorító helyzetéből. A korábbi nyereséges működés után az elmúlt két évben összesen 15 milliárd veszteséget hozott össze.
2017 végén az Opus Globalhoz tartozó Mátra Energy Holding Zrt. tulajdonába került a Mátrai Erőmű 72,6647 százaléka. Ezt a német RWE és EnBW-csoporttól vették meg. A Mátrai Erőmű hét blokkal működő villamos-erőmű. A Mészáros-féle visontai érdekeltség része még egy ipari park, az ország legnagyobb, 16 megawatt összteljesítményű, több, mint 72 ezer panelből álló naperőműve, két, külszíni fejtésű lignitbánya Visontán és Bükkábrányban, továbbá egy hatalmas biomasszacég, amit Csányi Sándortól vett meg – derült ki az akkori közlésekből.
A maradék kisebbségi hányad zöme, 26,15 százalék az MVM-é volt. Vagyis az erőmű – ha létrejön az üzlet –
teljesen állami ellenőrzés alá kerül.
A lehetséges vételárról semmit se közöltek a felek. Tavalyi információk szerint tavalyi ügyletben mintegy 40 milliárdot fizetett az Opus-csoport az erőműért.
A Mátraihoz kötődik az elmúlt napok botránya: a kénhidrogén és nitrogén-monoxid egészségügyi határértéket vélhetően meghaladó koncentrációját, valamint foszfor-hidrogént mutattak ki Visontán (ahol Mészárosnak keményítőüzeme is működik). Ez
nem csak rettentően büdös és fojtó szagú, hanem sokan rosszul is lettek tőle.
A hatóságok eddig tagadták, hogy bármi veszély lenne, s hogy a határértéket meghaladná a gázok koncentrációja.
Az erőmű erről ma tett közzé közleményt honlapján. Eszerint „riadalmat okozott” az a hír, hogy az erőmű visontai telephelyén múlt kedden erőteljes szagú bomlástermékeket észleltek. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a lakosság, az erőmű és az ipari park dolgozói az észlelés napján sem voltak veszélyben. A folyamatos légtérelemzési vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az erőmű és az ipari park területén a bomlástermékek jelenléte mára megszűnt, az Őzse-völgyi víztározó környékén pedig elenyésző mértékűre csökkent.
Fentiek alapján szerintük egyértelműen kijelenthető, hogy
„az erőmű környezetében élők és a dolgozók biztonságban vannak.”
A Mátrai Erőmű kizárólag a vizsgálat lezárulta után, annak eredményének ismeretében tud pontos tájékoztatást adni a bomlástermékek keletkezésének kiváltó okairól, majd a későbbiekben a helyreállítási folyamat eredményéről.
Közlemény és az előzménye…
A Katona József Színház Facebook oldalán jelent meg Gothár Péter közleménye:
„Eddigi szellemi bázisomat, szeretett munkahelyemet, a Katona József Színházat kérem meg arra, hogy közleményemet a nyilvánosság elé bocsássa.
Egy évvel ezelőtt erkölcsileg elfogadhatatlan módon közeledtem színházunkban egy munkatársnőmhöz. Pár nappal később bocsánatot kértem és kaptam tőle.
Most, hogy ez az eset a színház, s azon keresztül az ország nyilvánossága elé került, szeretném bocsánatkérésemet nyilvánosan is megismételni. Nagyon sajnálom, ami történt. Ahogyan azt is, hogy nyers stílusommal, rossz modorommal vagy erkölcsileg kifogásolható viselkedésemmel valaha bárkit megbántottam.
Gothár Péter”
Az előzmény:
A budapesti Katona József Színház vezetőségének tudomására jutott, hogy egy szerződéses munkatársa több esetben is erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival.
A sértettek írásbeli bejelentése alapján az Üzemi Tanács megbeszélést hívott össze, ahol a résztvevők egyhangúlag elítélték a történteket és vizsgálóbizottság felállítását kérték az üggyel kapcsolatban. Az igazgatóság – a korábban nyilvánosan is megfogalmazott és követendőnek tartott belső irányelvek, valamint a két évvel ezelőtt módosított Üzemi Szabályzat 4-es számú melléklete alapján – vizsgálóbizottságot állított fel. A vizsgálatot külső szakértők bevonásával lefolytatta, a vezetőség pedig azonnali hatállyal a következő döntéseket hozta meg: az érintett személy a mai naptól, azaz 2019. november 19-től kezdve nem léphet az intézmény területére, illetve a színház a vele való közös munkát a továbbiakban befejezi.
A Katona József Színház társulatát az eset mélyen megrázta, a vezetőség az érintetteknek valamint az egész társulatnak felajánlotta pszichológus segítségét az ügy feldolgozásához.
Ezzel párhuzamosan a színház a vizsgálóbizottság felállításával és a fenti lépések megtételével az ügyet lezártnak tekinti, arról a későbbiekben sem a vezetőség, sem az intézmény munkatársai további nyilatkozatot nem adnak. Az érintett kollégák kifejezett kérése volt, hogy személyük maradjon anonim. Bizalmuk megtartása és személyiségi jogaik védelme kiemelten fontos a színház számára, ezért fokozottan kérjük a sajtó képviselőit ennek tiszteletben tartására!
Erősít az ellenzék
Újabb nagy hal akadt a Demokratikus Koalíció hálójába. Kálmán Olga DK-ba való belépése és pozícióvállalása után ma Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy Dávid Ferenc, a Vállalkozások és Munkáltatók Szövetségének korábbi főtitkára párton kívüliként csatlakozik a párthoz.
Az októberi választás lehetőséget adott az ellenzéknek nemcsak egy új Magyarország építésére, hanem arra is, hogy a pártok szakszerű kritikát fogalmazzanak meg a kormánnyal szemben. A Gyurcsány szerint szerint az a cél, hogy minél többen kerüljenek közel a politikához, és csatlakozzanak a demokratikus ellenzék pártjaihoz.
