Elnézést kérünk olvasóinktól a DIGI technikai problémája miatt az anyagaink csak időszakosan frissülnek. A probléma elhárításán dolgoznak.
FüHü
Tüntettek a tanárok – ITM: Soros, Gyurcsány
Több ezer pedagógus és szimpatizáns követelte a tanárok béremelését és a legutóbbi törvénymódosítások visszavonását. A kormány válasza: Soros és Gyurcsány.
Déltől három óráig tartott a Pedagógusok Szakszervezetének tiltakozó vonulása a Magyar Tudományos Akadémia elől, majd a tüntetés a Kossuth téren. A demonstrációt azután hívták össze, hogy több, mint egy év alatt semmilyen érdemi tárgyalásra se adott lehetőséget a kormány.
Menet közben követeléslistát adtak át az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőinek. A felsorolt követelések:
- 2020. január 1-től egyszeri 30 százalékos pedagógus béremelés,
- a javadalmazás alapja 2022-től a tárgyévi minimálbér 100 százaléka legyen,
- a gyakornokok bérezése 2020-tól 250 ezer forintnál kezdődjön,
- a pedagógusok heti kötelező óraszáma a 2019/2020-as tanév második félévétől 24 óra, 2020. szeptember 1-től 23 óra, 2021. szeptembertől pedig 22 óra legyen, az efölötti órákat túlóraként fizessék ki,
- a nevelést-oktatást segítők és a technikai munkások bérének emelése,
- pályakezdő pedagógusok támogatási rendszerének kiterjesztése a Pedagógus II. minősítési eljárás időpontjáig,
- lakhatási támogatás,
- 2021-től érje el a költségvetési kiadások beruházási keretének 5 százalékát a köznevelési beruházások aránya,
- állítsák vissza a rugalmas iskolakezdés lehetőségét.
Az ITM-től – ahová a felsőoktatás után átkerült a szakképzés is – a szakképzési törvény bevezetésének egy évvel elhalasztását követelik.
A Kossuth téren a demonstrációhoz csatlakozott Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, Kordás László a rabszolgatörvény elfogadása után megtapasztalt összefogás láttán ők is szolidárisak a tanárok harcával és minden megmozdulással, ami az oktatás színvonalának emelését szolgálja. Nem túlterhelt, hanem megbecsült pedagógusokat akarnak látni, akik elvezetik a diákokat a felsőoktatásig – mondta. Szerinte ma a kiváltságosoké a felsőoktatásba jutás lehetősége, a MSZSZ azt akarja, hogy a munkások gyerekeinek is legyen erre módjuk.
Sztrájk esetén is a tanárok mellett lesznek.
(A PSZ januárra lengette be a sztrájk lehetőségét, ha követeléseikről ezúttal se jutnak megegyezésre.)
Szolga Bálint 16 éves, a Független Diákparlament tagja a poroszos tanítási módszert ostorozta és az alternatív oktatást méltatta. Már egy negyedikes diáknak is lehet napi hét órája, az egyéb foglalkozások csak ezután jönnek, egy tizedikes szakgimnazistának pedig 9-10 órája is lehet. Mint mondta, élvezné gyerekkorát, ha nem rabolnák el tőle az idejével együtt. Rengeteg a felesleges tananyag, az oktatás fő feladata felkészíteni a felnőtt életre, ehhez pedig nem magolásra van szükség.
Tóth Margit, a Szülői Hang Közösség képviselője is felolvasta követeléseiket:
- tekintsenek a szülőkre partnerként,
- legyen társadalmi párbeszéd és szakértői egyeztetés a változások előtt,
- vonják vissza a kötelező hatéves kori beiskolázást, állítsák vissza az eddigi rendszert,
- csökkentsék a gyerekek túlterheltségét,
- magolás helyett készségfejlesztés,
- ismerjék el a tanárhiányt és hozzanak lényegi lépéseket,
- legyen beleszólásuk az érintetteknek a vezetői kinevezésekbe,
- állítsák vissza a magántanulói státuszt.
Szabó Zsuzsanna, a PSZ elnöke azt mondta, hittek abban, hogy a kormány hajlandó tárgyalóasztal mellett megoldást keresni, de nem ez történt. De
nem adják fel, amíg nem teljesítik követeléseiket.
A pedagógusok bére mellet van sok más baj is. A kötelező beiskolázási életkorról azt mondta, hogy nem hagyhatják, hogy hatóság dönthessen az iskolaérettségről. A diákok pedig többet dolgoznak, mint egy felnőtt. A tanárhiányról szólva azt említette, hogy van olyan iskola, ahol nyolc tantárgyat tanít egy pedagógus. Sok a felesleges tudás, egyentankönyvekből egyengyerekek tanulnak, ebből csak biztos kudarc következhet – mondta.
Felháborítja a tanárokat az is, hogy megkérdezésük nélkül szakították ki a szakképzést a közoktatásból. És hiába ígérnek béremelést nekik, elhallgatják, milyen veszélyek leselkednek rájuk, ha már nem lesznek közalkalmazottak – derült ki Szabó Zsuzsanna szavaiból. Áder János kérésük ellenére aláírta a szakképzési törvény módosítását.
Az emberminisztérium még a tüntetés kezdete előtt közleményt adott ki, amelyben azt írta, hogy a kormány megbecsüli a pedagógusokat és kész megvizsgálni további bérigényeiket. Ők voltak az elsők, akik számára életpályaprogram és átfogó béremelési program indult – írták.
A pedagógusok bére az elmúlt években átlagosan 50 százalékkal emelkedett, amelynek hatására jövőre már legalább 390 milliárddal többet költenek a pedagógusbérekre, mint 2010-ben. (A GDP-arányos költségvetési kiadás azonban most alacsonyabb, mint 9 éve volt. A ketyegő bombáról itt írtunk pár hónapja.) A béremelés jövőre is folytatódik, mintegy 17 ezer tanár bére a minősítésnek köszönhetően emelkedik, a szakképzésben dolgozó pedagógusok bére pedig júliustól átlagosan 30 százalékkal nő, és már tárgyalja a kormány az iskolaigazgatók béremelésének előterjesztését is.
Szerintük a minisztérium eddig is nyitottan állt a már hónapok óta zajló tárgyalásokhoz, és ezután is nyitott, kész megvizsgálni a további bérigényeket. Úgy vélik, hogy a pedagógusok nem a kormány ellen, hanem a még magasabb bérekért tüntetnek, ezért felháborító, hogy a szombati rendezvényre
„az ellenzék és a Soros-hálózat is rátelepedett, és megint csak saját politikai céljaikhoz akarják felhasználni a pedagógusokat”.
Teszik ezt úgy, hogy amikor Gyurcsány Ferenc és a szocialisták kormányoztak, akkor több ezer pedagógust tettek utcára, elvettek tőlük egy havi bért, és az elmúlt években sem szavazták meg a pedagógus-béremeléshez szükséges pénzügyi forrásokat.
Menesztették Éger Istvánt
Dübörgő taps közepette megválasztották a Magyar Orvosi Kamara elnökévé Kincses Gyulát, az Újratervezés csoport jelöltjét. Ezzel 16 év után menesztették Éger Istvánt.
Meggyőző arányban, 202-120 arányban az orvostársadalom megújulását zászlóra tűző Újratervezés csoport jelöltjét, Kincses Gyulát választotta elnökévé az orvoskamara. Az eredményhirdetésről és a bejelentést követő kitörő, dübörgő tapsról tudósít a Facebookra felrakott videó.
Ezzel leváltották a 16 éve a MOK-ot vezető Éger Istvánt, akinek beszámolóját előző este példátlan módon nem fogadta el a küldöttgyűlés. A szombati fordulat még nagyobb, mert alelnöknek választották Lénárd Ritát és Álmos Pétert, mindketten az Újratervezés (és az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport) tagjai. A fogorvosi alelnök Nagy Ákos lett, aki évek óta szervezi a fogászok elégedetlensége miatti tiltakozást és az őszi sztrájkot.
Az Égerrel szembeni ellenérzés évek óta gyűlt. A megújulás hívei túlzott kormánypártisággal vádolták, aminek azonban nem lett semmi kézzelfogható eredménye, miközben például vendégként és felszólalóként is exponálta magát a szeptemberi zártkörű kötcsei Fidesz-pikniken. Ahol azonban egyáltalán nem beszélt az egészségügyről. Korábban évekig nem volt hajlandó elárulni kamarai elnöki javadalmazását, az ezt firtató taggal szemben etikai eljárást indított, és 88 ezer forintot kért volna eljárási díjként. Eközben jelentősen megemeltette a (kötelező) kamarai tagsági díjat.
A most 67 éves Kincses Gyula fül-orr-gégész volt, a rendszerváltás után egészségpolitikusként működött az összes kormány idején: 1990-ben MDF-képviselő a parlamentben, Orbán első kormányának kancelláriáján dolgozott, Gyurcsány kormányában egészségügyi államtitkár, 2001-2010 között az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet vezetője.
Kincses Gyula célja az, hogy egyenrangú partner legyen a kormánnyal. Új etikai normákat szeretne az orvostársadalomban, célja a hálapénz eltüntetése, megfelelő fizetésekkel. Égerrel szemben az is folyamatos vád volt, hogy átláthatatlan a kamara működése és gazdálkodása, különféle ügyletek lezajlása. Kincses ezen is változtatna.
Paródia vagy komoly?
Szöveghűen közöljük a 24 bírósági elnök aláírásával kiadott Elnöki köszönet című levelet Handó Tündének címezve a hivatalos bírósági portálról. Handót éppen egy hónapja alkotmánybíróvá választotta a fideszes parlamenti kétharmad, noha még két éve volna az Országos Bírósági Hivatal élén. Ahonnan ezzel kivonták abból a tűzvonalból, amely Handó ténykedése az Országos Bírósági Hivatal élén és a bírói társadalom (Országos Bírói Tanács) között állt fenn.
A lelkes, az 50-es évek személyi kultuszát idéző méltatás utolsó sora szinte paródiába illik az előzmények tükrében.
„Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.”
Az aláírók egyike a Győri Ítélőtábla elnöke, amelynek 14 (!) beosztott bírája tavaly októberben nyilatkozatban tiltakozott, mert szerintük
a megelőző OBT-küldöttgyűlés lezajlása törvénytelen volt.
Amelyre azért került sor, mert a Handó munkáját ellenőrizni akaró testület több tagját lemondásra kényszerítették, a jelölésekkor viszont az OBH-elnök pártját fogó elektorok megakadályozták a „nem megfelelő” bírák jelölését. A Handó-OBT-háborúban voltak még törvénytelenül eredménytelen vezetői pályázatok – amelyekről ugyancsak a Győri Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezlete tett fel kérdéseket Handónak -, továbbá ítélőtáblára szóló valótlan indokú bírói kirendelések.
A mostanság kötelező Wass Albert-idézettel felvezetett szöveg a következő.
Kedves Elnök Asszony!
A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott, amelynek írásában jelentős szerepel vetted ki a részed. 2012 óta a bírósági szervezet mérföldes léptekkel haladt előre, melyek nyomán a siker, az eredményesség és a fejlődés hangjait visszhangozták a magyar igazságszolgáltatás „templomai”.
Köszönjük, hogy támogatásoddal az Alaptörvény szellemének legjobb értőivé, a merőben új eljárás jogi kódexrendszer legfelkészültebb alkalmazóivá váltunk, hogy iránymutatásod mellett a digitális fejlődés motorjai, és a társadalmi felelősségvállalás számos területének nagyszerű példái lettünk. Nem lehetünk elég hálásak azért, ahogy a bírósági szervezetet – a hagyományaiban rejlő értékek megőrzésével és ápolásával – átvezetted a 21. századba.
Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket, a jogszerűség-időszerűség-megalapozottság kihívásaira vitathatatlan eredményekkel válaszoltunk: a bíróságok ügyhátraléka és régi ügyeinek száma tovább csökkent, döntéseink elfogadottsága újfent javult.
Az innováció iránti elhivatottságodnak köszönhetően a bírósághoz fordulók a legmodernebb körülmények között, korszerű ügyfélközpontokban, egyszerűbben, gyorsabban intézhetik ügyeiket. A szervezet iránti közbizalom erősödött, az ügyfelek elégedettsége nőtt.
Magasabb szintre léptünk a bírói önigazgatás gyakorlásában és annak tökéletesítésében is. Soha annyi lehetőség nem kínálkozott a bíróságok dolgozóinak arra, hogy részt vállaljanak a szervezet működésében, és személyes közreműködésükkel, szerepvállalásukkal alakítsák annak sorsát, mint ma.
A bírói hivatás jelentőségét méltó módon elismerő illetmény iránti elszánt kitartásod célba ért, melynek eredményeként a bíró illetmény immár versenyképes jövedelmet, kiszámítható életpályát biztosít a hazánk bírói kara számára. Áldozatos és mindannyiunk iránt érzett felelősséggel végzett munkádnak hála a bírák és az igazságügyi alkalmazottak megbecsültsége megérdemelt helyre került. Köszönet és elismerés érte.
Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.
Klímatüntetés
Vészhelyzet van, ne vásárolj: tizenöt helyen az országban, több százon világszerte tüntettek a klímaváltozás miatt. A kormány szerint van tervük.
Több ezren vonultak a budapesti Belvárosban a Kossuth térre, főleg fiatalok, a negyedik klímasztrájk alkalmával. A svéd aktivista, Greta Thunberg alapította Fridays for Future alkalmából is a pusztító éghajlatváltozás volt a téma.
Pribéli Levente, a Fridays for Future aktivistája arról beszélt, hogy a világ kifordult önmagából, a mai fiatalok kivételes helyzetben vannak, mert tehetnek a változásért. A mai demonstráció nem véletlenül a Black Friday napjára került,
a klímagondolatok egybefonódtak a felelőtlen fogyasztás elutasításával.
Szerintük a magyar kormány egyáltalán nem teljesít jól a klímaváltozás ellen, hiába állítja ennek ellenkezőjét. Ezért is azt követelik, hogy Budapesthez hasonlóan országosan is hirdessék ki a klímavészhelyzetet, készítsenek számon kérhető cselekvési tervet, legyen a klímaválság az iskolai tananyag része, azonnal zárják be a Mátrai Erőművet, és kerüljön be az Alaptörvénybe az ökológiai és klímavészhelyzet ténye.
A klímaváltozással szemben cselekvéssel lehet fellépni, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű intézkedéseket tett, és a kitűzött célok felé eredményesen, következetesen halad – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteken. Az ITM szerint Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai, akcióterve, intézkedései vannak. Az ország az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.
A 2030-as uniós célkitűzéshez képest Magyarország többet is vállalt. Vállalta, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százalékban kibocsátásmentes lesz – közölték. A tárca hangsúlyozta, hogy az eddigi intézkedéseknek köszönhetően
a kibocsátás-csökkentésben kiemelten jó eredményeket ér el Magyarország.
Az üvegházhatású gázkibocsátás 1990 óta harmadával csökkent, ami megegyezik Dánia kibocsátás-csökkentési értékével, és ezzel uniós összevetésben, Dániával holtversenyben a kilencedik helyen áll Magyarország. Valójában
ezt a csökkenést a rendszerváltás után szinte azonnal elérte az ország
a sorban megszűnő állami iparvállalatok leállásával. Az elmúlt években növekvő kibocsátási értékkel számol a kormány.
A magyar kormány mindenki véleményét fontosnak tartja, mindenkire odafigyel az éghajlatváltozás ügyében is, de az is egyértelmű, hogy az ellenzéki pártok klíma-téma mögé bújtatott kormányellenes politikai nyilatkozatai valójában nem a klímaváltozás szembeni harc, hanem politikai harc részei.
Az álhírek és az oktatás
Az oktatási rendszer semmilyen segítséget se nyújt az álhírekkel szembeni küzdelemre, pedig a tanárok és a diákok is fontosnak tartanák. A fiatalok leginkább a celebekkel kapcsolatos (ál)hírekkel találkoznak, a tanárok szerint a „tudományos” fake news az ártalmasabb.
Tanárok és 16-24 éves fiatalok véleményét, tapasztalatait vette górcső alá a Political Capital (PA). A tudományos ismeretekkel és közéleti témákkal kapcsolatos álhírekről, a jelenség mértékéről, az álhírekkel szembeni fellépés lehetséges módjairól, valamint az ezzel kapcsolatos tanári igényekről tudakozódtak kérdőívvel és mélyinterjúkkal.
A kutatás eredményeinek kapcsán megállapítható, hogy olyan készségek fejlesztését (például önálló, kritikus gondolkodás, vitakészség) kívánna a diákok részéről, amelyeket a jelenlegi politikai akarat egyáltalán nem tart kívánatosnak. Hasonló a helyzet a tananyag módosításával, önálló médiahasználati ismeret oktatásával, ehhez a tanárok terheinek enyhítésével. De a hagyományos tanítási módszer helyett az interaktivitást, a segédanyagok készítését és használatát, szakértők igénybe vételét is lehetetlenné teszi az egységesítő, mindent központosító kormányzati felfogás.
Mindenki eldöntheti, mennyi realitása van a PC által javasoltaknak. Akár saját tapasztalatai alapján, akár annak ismeretében, hogy az EU-ban a magyar kormány az, amelyik (2010 óta) messze a legtöbb álhírrel bombázza saját lakosságát.
Látják a problémát
A PC szerint a kutatásból világosan kiderül, hogy
az álhírek problémáját a diákok és a tanárok egyaránt jelentősnek látják,
a téma iránt erős az érdeklődés. A diákok magabiztosan vallják, hogy ki tudják szűrni az álhíreket, a fókuszcsoportos foglakozások során azonban túlzottnak bizonyult az önbizalmuk, ami nem feltétlenül járt együtt a megfelelő ismeretekkel. A kérdőívet kitöltő tanárok kétharmada szerint pedig a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek.
A kutatásban részt vevő tanárok és diákok – egymástól függetlenül – részben hasonló területeket, készségeket neveztek meg, amelyeket erősíteni, fejleszteni kell az álhírek elleni védettség növeléséhez. Ilyenek például a közügyek iránti érdeklődés, a kritikus gondolkodás, a médiaismeret, a forráselemzői készség, az együttműködés, a vitakultúra.
Gyorsan és lassan ható mérgek
A kérdőívet kitöltő 210 pedagógus nagy többsége arról számolt be, hogy hetente vagy még gyakrabban találkozik olyan hírekkel, információkkal, amelyekről úgy gondolja, azok félrevezetően mutatják be a valóságot. A tanárok többsége online közösségi hálózatokon (főként Facebookon) találkozik álhírekkel.
A válaszadó tanárok meglehetősen magabiztosak abban, hogy tudják azonosítani az álhíreket. A mélyinterjúkból az derült ki, hogy
elkülönítették magukban azokat a forrásokat, amelyekben megbíznak, és azokat, amelyekben nem vagy kevésbé.
A vélt álhírekkel kapcsolatos kritikai beállítottság elsősorban attól függ, mennyire fontos, érdekes számukra a hír. Olyan hírrel, amelyről nem tudják első ránézésre eldönteni, hogy igaz-e, csak akkor foglalkoznak, ha annak témája kifejezetten érdekli őket. Egyéb esetben nem fordítanak energiát az ellenőrzésre.
A válaszadó oktatók nagyon veszélyesnek tartják az álhíreket, mind a társadalom egészére, mind az iskolájuk diákjaira nézve. A mélyinterjúk során megoszlottak a vélemények arról, hogy a közéleti témákkal vagy a tudományos ismeretekkel kapcsolatos álhírek-e a veszélyesebbek. Míg többségük szerint
a közéleti témájú álhírek rövid távon gyorsan hatnak, a tudományos ismeretekkel kapcsolatos álhírek hosszabb távon, a hatásuk pedig tartósabb.
A diákok inkább bulvárhírekkel találkoznak
A többség azonban kiemelte, hogy tanulóik jelentős része elsősorban nem ilyen témájú álhírekkel találkozik.
A diákok inkább a celebekkel és életmóddal (például étrend-kiegészítőkkel) kapcsolatos, bulvártémájú álhírekkel,
valamint saját társasága tagjainak magánéletével kapcsolatos pletykákkal találkozik. Ez annak tükrében érdekes eredmény, hogy a hatalom célzottan politikai tartalmú manipulációja eszerint sokkal rosszabb hatékonysággal éri utol a fiatalokat, ha azok alig olvasnak-néznek-hallgatnak közéleti tartalmakat.
A kérdőív kitöltőinek kétharmada szerint a középiskolás korosztály a felnőttekhez képest jobban ki van téve az álhíreknek. A tanárok túlnyomó többsége szerint a diákok nem tudják jól azonosítani az álhíreket. A mélyinterjú során azonban többen is azt mondták, hogy
a diákoknak jobb „antennájuk” van az álhírek felismerésére, mint az idősebbeknek.
A fiatalok jobb álhírkorrekciós képességét támasztja alá több kognitív pszichológiai vizsgálat is, a fiatalok sérülékenységét és erősebb kitettségét viszont sokan kiemelik.
Politikailag érzékeny téma
Teljes az egyetértés a vizsgálatban résztvevő tanárok között abban, hogy szükség volna az álhírek felismerésével kapcsolatos készségfejlesztésre és a tudatosság erősítésére. A nagy többség szerint a szülőknek, a pedagógusoknak és az iskoláknak egyaránt nagy szerepet kell vállalniuk az álhírek elleni fellépésben és készségfejlesztésben.
A kérdőívet kitöltő pedagógusok többsége arról számolt be, hogy
iskolájukban nem volt szervezett foglalkozás, készségfejlesztés az álhírekről.
Az viszont gyakran előfordul, hogy a pedagógus – tanórán vagy azon kívül – beszélget diákjaival álhírekről, nem ritkán a diákok kezdeményezésére.
A középiskolás korosztályban tehát egyértelműen kitapintható az érdeklődés és az igény, hogy beszélgessenek álhírekről.
A szervezett iskolai programok legnagyobb akadálya, hogy az intézményvezetők, pedagógusok, oktatási szakemberek nincsenek kellően felkészülve arra, hogyan lehetne, kellene az álhírekkel foglalkozni az iskolában. Emellett az időhiány és a tanárok leterheltsége is akadály. A tanárok egy jelentős része szerint
a téma politikailag érzékeny volta miatt sincs több fejlesztés, a válaszadók fele pedig bizonytalan abban, hogy szabad-e egyáltalán az iskolában közéleti témájú álhírekről beszélni.
A kérdőívet kitöltők több mint fele egyáltalán nem kap iskolájában segítséget ahhoz, hogy erősítse a diákok álhírekkel szembeni immunitását – pedig igény volna rá. Részletes útmutatókra, segédanyagokra mindenképp szükség van, ahogy viszonylag nagy igény mutatkozott a tapasztalatcserére, a kollégákkal, szakértőkkel való egyeztetésekre is.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen készségeket érdemes fejleszteni a diákok körében, hasonló javaslatokkal éltek, mint amiket a fiatalok a fókuszcsoportokban maguk is megfogalmaztak. Egyebek mellett javasolták a közügyek iránti érdeklődés és általános tájékozódásra való igény felkeltését, a kritikus gondolkodás, a médiaismeret, a forráselemzői készség fejlesztését, az álhírekben rejlő veszélyek és a közösségi szerepvállalás fontosságának tudatosítását, az empátia, az együttműködés, a kommunikáció és a vitakultúra fejlesztését.
Más az álhír értelmezése a fiataloknál
A válaszok alapján a fiatalok mintha másképpen értelmeznék a fake news fogalmát és tartalmát. Ők az álhíreket leginkább az átveréssel, a félrevezetéssel, a lájkvadászattal, a pénzszerzéssel azonosítják, csak kisebb részben a politikai manipulációval. Saját tapasztalataik az álhírekkel kapcsolatban korlátozottak,
álhírként elsősorban a legegyszerűbb „átverések” jutnak eszükbe.
A részigazságokra épülő, de következtetésében teljességgel hamis álhír nem igazán ismert számukra, legalábbis saját példát alig tudtak hozni rá. Az álhírek terjedését ugyanakkor zavaró, negatív és veszélyes folyamatnak tartják.
A közélet megvitatása szinte nincs is
A közélet, a politika, azaz a világ eseményeinek feldolgozása, megvitatása többnyire nem a kortárscsoportban zajlik. Kisebb mértékben családi körben történik, de
sokaknak ez szinte teljesen hiányzik az életéből.
A fókuszcsoportban végzett, az álhírek azonosítását és ellenőrzését célzó gyakorlat azt mutatta, hogy elsődleges „radarjuk” viszonylag jól működik: jó arányban kiszúrták (gyanúsnak találták) a megadott hírekbe kevert álhíreket. Sokan voltak ugyanakkor azok is, akik ezeket az álhíreket inkább igaznak tartották. Az álhíreket egyszerű, kulcsszavas Google-kereséssel ellenőrizték, álhírellenőrző, „leleplező” oldalakat nem, vagy alig használtak. Sokat elmond továbbá, hogy
a résztvevők számára ez volt az első alkalom, hogy fókuszáltan ellenőrizték egy hír hitelességét.
Többet gondolnak magukról a diákok, mint a valóság
A diákok általában magas digitális jártassággal jellemzik magukat, és ezért kevésbé tartják megvezethetőnek magukat az álhírek által. Úgy vélik, technikai-gyakorlati ismereteik jók, többnyire idegen nyelvet is beszélnek. Sokan arról is meg vannak győződve, hogy néhány „külső tulajdonság” alapján el tudják dönteni egy hírről és/vagy hírforrásról, mennyire megbízható, és képesnek tartják magukat a becsapós honlapok kiszűrésére. Az önbizalom ugyanakkor sokszor túlzott, és nem feltétlenül jár együtt a megfelelő ismeretekkel és jártassággal.
Bár néhányan részt vettek korábban médiaismeret órákon, a túlnyomó többség egyáltalán nem részesült semmilyen képzésben, szisztematikus oktatásban az álhírekről (és általában a médiaértésről). Ez a téma
sem a tanáraikkal való beszélgetésekben, sem egymás között nem jön elő elmondásuk szerint.
Az álhírekre fókuszáló speciális oktatást, tréninget a megkérdezett diákok jó ötletnek tartják. Hozzáteszik azonban, hogy ennek a jelenlegi mainstream oktatástól nagyon eltérő formában és módszerekkel kell történnie. A lexikálisismeret-átadás helyett a cél a gondolkodás megtanítása kell, hogy legyen. Említették továbbá a vitakultúra fejlesztésének, a pro és kontra érvelés elsajátításának, valamint a másik nézőpontja elfogadásának fontosságát. Olyan gyakorlati, interaktív módszereket tartanak érdekesnek és hatékonynak, amelyek során a fiataloknak maguknak kell megtapasztalniuk, hogy milyen készségekre van szükségük az álhírek kiszűréséhez, és ehhez milyen eszközök állnak rendelkezésükre.
Ötlet van elég, de mire mennek velük?
A kutatók megfogalmazták javaslataikat, mit kellene tenni az álhírekkel szembeni védelem érdekében.
Az álhírekkel kapcsolatos oktatást be kell építeni az oktatási rendszerbe. A készségek hatékony fejlesztéséhez,
a fiatalok immunitásának széles körű erősítéséhez politikai akaratra
és rendszerszintű beavatkozásra van szükség: a médiaértéssel és álhírekkel kapcsolatos oktatásnak a tanterv szerves, kötelező részévé kell válnia, azt minél korábban meg kell kezdeni.
A rendszerszintű beavatkozás előfeltétele, hogy felkészült pedagógusok foglalkozzanak a témával. Ehhez kiemelten fontos az álhírekkel kapcsolatos oktatáshoz szükséges ismeretek, készségek és módszerek beépítése a tanárképzésbe, erre szakosodott civil szervezetek és szakemberek részvételével.
Rendszeres tanári továbbképzésekre van szükség. A tanároknak szóló tréningek, továbbképzések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy
az egyszeri képzéseken oktatott technikák ritkán épülnek be a mindennapi gyakorlatba.
Szükség van az iskola és a külső szereplők együttműködésére. A külső szereplők (civilek, szakértők) nagy terhet vehetnek le a tanárok válláról, és új módszereket, ismereteket vihetnek be az oktatásba. Az oktatási rendszernek nyitnia kell a kompetens külső szereplők felé, az oktatásirányításnak és az intézmények vezetésének pedig ösztönöznie kell a velük való együttműködést.
A tanárok kapacitásának bővítése,
a leterheltség csökkentése és a tananyag reformja elengedhetetlen,
hogy a tényanyag megtanítása mellett nagyobb hangsúly, több idő és kreatív energia jusson a gyakorlati élethez, a társadalmi-közéleti részvételhez szükséges társas kompetenciák (vitakultúra, empátia, együttműködés), valamint a médiaértés, az álhírekkel szembeni immunitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére.
Frontális oktatás helyett alkalmasabbak az interaktív módszerek.
A médiaoktatás már a 90-es évektől kezdve a legmodernebb pedagógiai eszköztárral dolgozik, tevékenységalapú, kooperatív, gyakorlatias, a diákok élményvilágához közel álló. A rendelkezésre álló álhír-témájú tananyagok mind ilyenek. Ezt a megközelítést kell alkalmazni más tárgyak esetében is az álhírekkel kapcsolatos kompetenciák fejlesztéséhez.
Együtt és szervezetten többre mennének
Bár több civil szervezet és állami szerv foglalkozik álhírekkel kapcsolatos oktatási segédanyagok fejlesztésével, ezek alig vagy egyáltalán nem kapcsolódnak össze. A pedagógusok magukra vannak hagyva: maguknak kell kidolgozniuk az álhírekkel foglalkozó oktatási anyagokat, és nem vagy alig ismerik a témával foglalkozó oktatási szakembereket, szervezeteket, de még a hozzájuk hasonlóan aktív kollégáikat sem.
A téma iránt érdeklődő, azzal foglalkozó különböző szereplők közötti hálózat, valamint az információ-megosztást, tapasztalatcserét és a már kidolgozott oktatási anyagokhoz és jó gyakorlatokhoz való hozzáférést segítő felület létrehozásával
lehetőség nyílna a tapasztalatcserére és a szinergiák jobb kihasználására.
Szakórai keretekhez kapcsolódó segédanyagok elérhetővé tétele. Az álhírek témakörével minden szakóra keretében lehet és érdemes foglalkozni, de az elsődleges szaktárgyak, amelyek a téma mélyebb megbeszélésére alkalmasak, a médiaismeret, technika, életmód, történelem és állampolgári ismeretek, magyar nyelv és irodalom, valamint az idegennyelv órák. A témát be lehet építeni a tananyagba, akár az adott tantárgy álhíreire és téves információira fókuszálva.
A diákok nyelvén, ami őket érdekli
Fontos azonban, hogy az órai foglalkozások olyan témákat dolgozzanak fel, amelyek érintik és érdeklik a diákokat (emberekkel, viselkedésekkel, képességekkel kapcsolatos, illetve influenszerekről és hírességekről szóló álhírek). Így
a közéleti álhírek témájának elkerülése mellett is lehetőség adódik az álhírek kiszűréséhez
és ellenőrzéséhez szükséges készségek fejlesztésére.
A médiaoktatásra fokozottan igaz, hogy hatékonyan csak a család és az iskola szoros együttműködésében valósítható meg. Elengedhetetlen a szülők tudatosságának és ismereteinek fejlesztése, bevonása a szervezett képzésekbe. A programokba olyan elemeket is be kell építeni, amelyekben a szülő, a tanár és a diák együttműködik.
A tanárok egy jelentős része bizonytalan abban, hogy a közéleti témák mennyire dolgozhatók fel az iskolában, ami sokszor ezek tabusításához vezet.
A köznevelési törvény tiltja, hogy az oktatási intézményekben pártpolitikai tevékenységet folytassanak. A közéleti témák pártsemleges, aktuálpolitikától mentes feldolgozását, a diákok közéleti részvételének felkészítését azonban nem tiltja a törvény, sőt, erre kifejezetten szükség van. Ezért
növelni kell a tanárok tudatosságát és magabiztosságát
saját jogaikkal és munkájuk kereteivel kapcsolatban.
A kutatásban részt vevő tanárok és diákok – egymástól függetlenül – részben hasonló területeket, készségeket neveztek meg, amelyeket erősíteni, fejleszteni kell az álhírek elleni védettség növeléséhez: közügyek iránti érdeklődés és általános tájékozódásra való igény; kritikus gondolkodás, médiaismeret, forráselemzői készség; empátia, együttműködés, kommunikáció és vitakultúra; az álhírekben rejlő veszélyek és a közösségi szerepvállalás fontosságának tudatosítása.
CEU, az EU első száműzött egyeteme
„A közép-európai egyetem önkényes magyarországi elüldözése két reális kérdést vet fel az Európai Unióval kapcsolatban. Egyrészt az EU-nak viszonylag kevés hatalma van a szervezet polgárainak jogi védelmére, és másodszor, a vezető európai politikusoknak nem hajlandóak megállítani az olyan autokratákat, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnök.” – Kezdi az idézett mondatokkal Bruszt László a Projeckt Syndycate portálon.
November 15-én a Közép-európai Egyetem (CEU) hivatalosan megnyitotta új kampuszát Bécsben, miután az egyetemet önkényesen kiszorították Magyarországról. Jellemző, hogy ugyanezen a napon Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormánya újabb nagy sportstadiont nyitott Budapesten.
A kormány által ellenőrzött média természetesen ez utóbbi eseményről számolt be részletesen, meg sem említve az európai és globális rangsorban is vezető egyetemének bécsi működését. A cikk szerzője kifogásolja, hogy az Unió vezetői nagyon „fülsértően és félelmetesen” csendben maradtak azon a napon amikor az Európai Unió első száműzött egyeteme megnyitotta kapuit az unió egy másik országában.
A kampusz megnyitóján Bécs polgármestere Michael Ludwig hangsúlyozta.
„Két évvel ezelőtt mindannyian tanúi voltunk valami olyannak, amelyről úgy gondoltam, hogy elképzelhetetlen, és amelynek valójában nincs helye egységes Európában”
– mondta.
2017-ben a CEU rektora még azt mondta „Van támogatás Washingtonban. Van támogatásom Berlinben, támogatásom van Budapesten, […] támogatást kaptam Münchenben. Itt az ideje, hogy valamilyen támogatást kapjunk Brüsszelben.” – idézi Ignatieffet Bruszt
„És Ignatieff valamilyen támogatást kapott, legalábbis kezdetben. Az Európai Bizottság 2017 decemberében az Európai Bíróság elé vitte a kormány úgynevezett „CEU törvényét”, amely szerint az egyetem célja az volt, hogy az országból kiszorítsa. Ahogyan a The Guardian akkoriban beszámolt: „Brüsszel fokozza küzdelmét a közép-európai demokratikus értékek védelme érdekében”.”
Ezután 2019 márciusában az Európai Néppárt (EPP), ha nem is ezzel az indokkal, de felfüggesztette Orbán Fidesz pártját. Az EPP ugyanakkor azt is követelte, hogy Orbán kormánya tisztázza „a Közép-európai Egyetemet érintő, folyamatban lévő jogi kérdéseket”.
A magyar kormány ennek ellenére nem tisztázta a CEU helyzetét az ország jogrendszerében. Szomorúnak tartja a szerző, hogy ezzel precedenst teremtett az EU Orbánéhoz hasonló gondolkodású vezetői számára. Nem véletlen, hogy öt nappal később Magyarország és Lengyelország vétózott egy EU-állásfoglalást, amelyben javasolja, hogy a Bizottság készítsen éves jelentést a jogállamiság helyzetéről az egyes EU-országokban.
Hiába mértek a májusi választásokon vereséget az EU szuverenista pártjaira a lengyel és a magyar kormány tovább lengeti a „populista-szuverenista zászlót”. Számukra nem a gazdasági szabadság fontos, hanem inkább a nemzeti kormányok szabadsága az elsődleges – állítja a szerző.
„Valójában az Orbán-kormány CEU zaklatása csak a magyar állampolgárok politikai jogainak és szabadságának egyik támadása.
Az EU intézményei képtelenek megállítani Orbán támadását az igazságszolgáltatási függetlenség, valamint az akadémiai és médiaszabadság ellen, ezáltal feltárják az alapvető intézményi egyensúlyhiányt a szervezetben. Az EU szankcionálhatja a tagállamokat a gazdasági szabadság korlátozásáért, és nagyobb hatáskörrel rendelkezik a nemzeti kormányok pénzügyi és gazdasági politikájának bevezetésére, mint az Egyesült Államok szövetségi kormánya az 50 állammal szemben – állítja Bruszt László és idézi a jogtudós, Dimitry Kochenovot: „Az EU „demokráciája”, bár a jogi szövegekben dicséri… valójában inkább védi a piacot a polgároktól, és nem fordítva”.
„A CEU sorsa, a magyar kormány egyéb állampolgári jogok megsértésével együtt, rámutat arra, hogy a vezető európai politikusok nem akarják megállítani az Orbán-típusú autokratákat. Az EPP tagjai megvethetik Orbánt és a szovjet korszak szuverenitás-megértésének újjáélesztését. De amint azt R. Daniel Kelemen állította, Orbánnak az EPP koalíciójának juttatott szavazatok nyeresége jóval meghaladja azokat a hírnévköltségeket, amelyek a támogatásával járhatnak.”
Végezetül Bruszt kifejti, hogy „Orbán „Brüsszel” elleni támadása kellemetlen lehet, de az „Európa Egyesült Államokkal” szembeni ellenségessége hozzájárul az európai konzervatívok erőfölényének megerősítéséhez.”
EP: klímavészhelyzet!
Éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett ki az Európai Parlament. A fideszesek is megszavazták, pedig itthon hasonlóra nem hajlandók.
Az Európai Parlament 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadta el az éghajlatváltozási vészhelyzet kihirdetését. A határozatok nagyon komoly javaslatokat tettek az Európai Bizottságnak és a tagországoknak a pénzbeli hozzájárulásig és a közlekedési kibocsátás csökkentéséig bezáróan. Betiltanák a fosszilis tüzelőanyagok bármilyen támogatását is.
Az EP kimondta, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy
minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedést szolgálja,
az uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen, és a hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást. A törvényhozók szerint
a 2050-ig szóló klímasemlegesség mellett kell elköteleznie magát az Európai Uniónak
a jövő heti ENSZ-konferencián.
A képviselők a bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.
A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent arra kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal” tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.
Az EP szerint
meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás.
A képviselők úgy látják, hogy a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevéssé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe e két területből származó kibocsátást. A bizottságnak
a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonnia.
Nagyobb támogatást vár az éghajlatváltozás elleni fellépéshez az EP. Az uniós
tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat,
mondta ki a parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét, az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait.
A fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.
A képviselők felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.
Az EP ezekkel a döntéseivel a bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtek pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt – mondta Pascal Calfin (Renew Europe frakció), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vitában.
Az állásfoglalásokat az Európai Néppártban ülő fideszesek is elfogadták, noha itthon a kormány eddig elutasította a hasonló vészhelyzet kinyilvánítását. Az új Fővárosi Közgyűlés első döntései között megtette ezt Budapestre. Most a DK indított aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy a kormány is lépjen.
Hát persze, hogy gyengült a forint
Pár fillérrel ugyan, de ismét gyengült a forint, az új rekord 337,28 az euróval szemben. Az ok a makacs ragaszkodás az alacsony alapkamat, amiben nem várható változás.
Két napja a forint a 337,24-gyel érte el sokadig mélypontját. Ma reggel ennél alacsonyabb szinten, de azért magas értéken, 336,5-ön kezdődött a nap. Ezután aztán meredeken indult felfelé az eurókurzus,
és 337,28-cal új magaslaton állt meg.
Most ismét 336,5 körül zajlik a forgalom.
A probléma nem az úgynevezett feltörekvő piacú országok egységes csoportjáé. A magyar deviza az egyik legnagyobb értékvesztést elszenvedő a világban. Idén a mély válságba zuhant argentin pesót kivéve a kosárból, a forint a brazil reál, a chilei peso és a török líra kétes dicsőségű csoportjában bekövetkezett mértékhez hasonlóan romlott a dollárhoz képest. A térség devizái mind sokkal értékállóbbaknak bizonyultak.
A gyengülés fő oka az, hogy a Magyar Nemzeti Bank mereven ragaszkodik az alacsony alapkamathoz – ami persze a banki hozamokban is megmutatkozik. Ebből az álláspontjából legfeljebb valami drámai romlás billenthetné ki az eddigi közlések alapján.
