Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Keleti befolyás: nálunk lubickolnak

Aktív a manipulációs befolyás a térségben orosz, kínai és török részről. Részben eltérő módszerekkel, de egy közös vonással mindenképpen: nálunk a legkönnyebb a dolguk az autoriter befolyással.

A kelet- és közép-európai régió kifejezetten sérülékeny az orosz, kínai és török autoriter befolyással szemben, mert demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista módszerekkel igyekeznek hatalomban maradni. A Keletről érkező autoriter befolyásnak azonban Magyarországon van a legkönnyebb dolga – áll a Political Capital friss nemzetközi tanulmányában.

A Political Capital (PC) Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, a cseh Prague Security Studies Institute-tal és és még egy neves alapítvánnyal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Arra keresték a választ, hogyan jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgálták, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben.

Megállapítják, hogy a régió országai két okból is fontos célpontok lehetnek Oroszország, Kína és Törökország számára. Mindenek előtt

rajtuk mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengíthetik a nyugati közösséget,

befolyásolhatnak bizonyos szakpolitikai döntéseket. Másrészt pedig örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Három ország, három szerep

A V3 (Magyarország, Szlovákia, Csehország) országaiban az autoriter befolyás ereje és elterjedtsége számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormányok nyitottságát az ilyen hatásokra. A három autoriter rendszer közül

Oroszország az egyetlen, amelynek kifejezetten érdekében áll az uniós integráció gyengítése.

Oroszország az úgynevezett „sharp power” eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be a térségben, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikai céljait. (A sharp power az, amikor egy ország manipulációs diplomáciai politikákat alkalmaz a célország politikai rendszerének befolyásolására és aláásására.)

Kína kapcsolata az unióval gyakran konfliktusos, Európára azonban multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint, legfőbb érdeke pedig, hogy virágzó uniós gazdaságot tudhasson kereskedelmi partnerének.

Kína a puha hatalmi módszerekre koncentrál,

leginkább kulturális és oktatási területeken, de időről időre más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes helyi politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontok képviseletétől. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve, vagyis hogy Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben, legalábbis sikerrel igyekszik eladni ennek a látszatát.

Elsősorban NATO-tagsága okán Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. Ennek következtében

Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte kizárólag a kultúrára korlátozódik, de Magyarországon politikai és gazdasági hatalmát is kiterjeszti.

Magyarország: mint kés vajban

A tanulmányban azt állapítják meg, hogy a keleti autoriter befolyás más-más módon jelenik meg a három V3-országban. Ránk nézve nem túl hízelgő következtetés, hogy

az autoriter rezsimeknek Magyarország esetében van a legkönnyebb dolguk.

A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében úgymond „hídszerepet” vállal Kelet és Nyugat között – szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik magyarországi befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek.

Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetés a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők

korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára.

Ezekben az országokban ezért az autoriter rezsimek, leginkább Oroszország és Kína, a pártpolitikai (például Nyugat-ellenes politikai erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (a kínai és orosz nagykövetségek aktivitása) és kulturális (oktatási együttműködések) területeken aktívak.

Közös és egyedi vonások a fenyegetettségben

A V3 országainak autoriter befolyással szembeni kitettségében közös és országspecifikus elemek is találhatók. Oroszország esetében

mindhárom vizsgált közép- és kelet-európai országban sérülékeny tényező az energiafüggőség,

a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a helyi lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei.

Budapest döntése, hogy megnyitja a kapukat az orosz befolyás előtt és a prágai Orosz Nagykövetség folyamatos orosz hírszerzőcsomópontként való működése kockázat a nyugati intézményrendszer egészére. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba.

Kína esetében az információhiány és a helyi kormányok

Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményei a legfontosabb közös probléma.

Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában, 2018-ban pedig Csehországban a CEFC energiavállalat ütközött anyagi problémákba, hogy aztán csődöt jelentsen. A Petr Kellner cseh üzletember és a kínai kormány között kialakult szoros kapcsolat is kockázatot jelenthet.

Korlátozott pénzügyi kapacitásai, NATO-tagsága és uniós tagjelölti státusza miatt Törökország kevésbé számít veszélyesnek a régióban. Itt is mi vagyunk azonban a rossz kivétel.

Egyedül Magyarországon alakult ki rendszerszintű sérülékenység Törökországgal szemben,

ami főképp a szoros személyes és nepotikus kapcsolatokat takarja a magyar miniszterelnök és török kormányzati és kormánypárti szereplőkkel. Ez a kapcsolat segíthette Ankarát abban, hogy uniós döntéseket befolyásolhasson, például észak-szíriai offenzívája esetében.

Dezinformáció helyi segítséggel, főleg nálunk

A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel megegyező magyarázatokat, sok közülük Kína esetében is támogató álláspontot vesz fel. Magyarország a dezinformáció tekintetében is különleges eset:

a legtöbb oroszbarát dezinformáció és a Kína nemzetközi szerepét döntően pozitívan megítélő álláspontot a magyar kormányzati irányítású médiabirodalom terjeszti.

Ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulatív kampányok finanszírozását az országban.

Nem veszik elég komolyan a problémákat

A PC következtetése az, hogy ha Kelet-barát kormány kerül hatalomra a nyugati intézményrendszerbe integrálódott valamely országban,

a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, amelyben politikai előnyöket ígér Oroszországnak (retorikában akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (az észak-szíriai offenzívát elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti).

A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak a nyugati szövetségesek számára. Ebben az első helyen áll az, hogy az EU külpolitikájára vonatkozóan az uniós intézményeknek és Nyugat-barát szereplőknek továbbra is a minősített többségi döntéshozatal bevezetése mellett kell érvelniük; ezzel volna csökkenthető az autoriter hatalmak EU-tagországokon keresztül kifejtett befolyása. (Vagyis az egyhangú helyett a minősített többség legyen elegendő a döntésekhez, megakadályozva egy-két ország ellenkezésének vétókénti lehetőségét.) Általában is komolyabban kellene venniük a keleti fenyegetést, olvasható ki a javaslatok sorából.

Handótlanítják az OBH-t?

Egyhangú szavazással támogatja a bírósági hivatal leendő elnökét a bírói tanács, miután meghallgatta Senyei György Barnát. A két szervezet háborúban állt Handó Tünde idején. Senyei szinte mindenben mást ígér elődjével szemben.

Több órás meghallgatás után az Országos Bírót Tanács egyhangú szavazással támogatja az Országos Bírósági Hivatal leendő elnökének megválasztását – jelentette be honlapján az OBT. Senyei György Barnát, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnökét Áder János jelölte az OBH elnöki tisztségére.

Senyei kinyilvánította, hogy

új alapokra kívánja helyezni az OBT-vel való együttműködést.

Arra törekszik, hogy az igazságszolgáltatást a békesség és rend jellemezze, az OBT és az OBH együttműködése a bíróságok törvényes működésének feltétele. Hangsúlyozta azt is, hogy személyesen kíván jelen lenni az OBT ülésein – olvasható a közleményben.

A jelölt hangsúlyozta a bírói hivatás tradicionális értékeit és az ítélkezési tapasztalat fontosságát, és utalt arra, hogy ezeknek az elveknek kell a bírói kinevezés, a vezetői kiválasztás és a bírák szakmai képzésében is előtérbe kerülniük. Szükségesnek látja a jövőben jobban elválasztani a szakmai és igazgatási feladatokat.

Fontosnak tartotta a bírák központi színhelyű képzéseinek visszaállítását, és a képzések előadóinak kiválasztásában a szakmai szempontok érvényesítését. A kezdő bírák képzésében a hangsúlyt inkább a helyi instruktori képzésre szeretné helyezni.

Kifejtette: úgy kíván eljárni, hogy a szervezet működését a jövőben a törvényesség jellemezze. A pályázatok kapcsán

az eredménytelenné nyilvánításokat és a vezetői megbízásokat a jövőben elkerülendőnek tartja.

Célja az is, hogy a bíróságról tájékoztató hírek a jövőben az ítélkezésről szóljanak.

Mindezek alapján az OBT Senyei szakmai

elképzeléseit meggyőzőnek találta és

– egyhangú szavazással – támogatta.

A közleményt sajtótájékoztatón az OBT szóvivője, Vadász Viktor bíró azzal egészítette ki, hogy Senyei arról biztosította az OBT tagjait,

nem ellenségeskedésre, hanem törvényes együttműködésre törekszik.

Az OBH és az OBT korábbi vitáira utaló újságírói kérdésre – miszerint eloszlottak-e az aggodalmak – az OBT szóvivője úgy reagált: nem oldódott meg minden probléma, de jó az irány,

„alappal bizakodhatunk”.

A többórás meghallgatás leiratát a napokban nyilvánosságra hozza az OBT.

A leendő OBH-elnök által elmondottak – ha valóra válnak – szinte teljes szakításként értelmezendők a Handó Tünde idején tapasztaltakkal. Handó „legfőbb bűne”, amit az OBT testületileg mondott ki, a vezetői pályázatok eredményeinek rendszeres figyelmen kívül hagyása volt. A neki nem tetsző jelöltek – helyben támogatott – pályázatait rendre eredménytelennek nyilvánította és ideiglenesen maga jelölt ki bírókat. Az emiatt (is) kitört háború nyomán Handó már el se ment az OBT üléseire, lényegében minden együttműködés megszakadt az OBH és a törvény szerint a működését ellenőrizni hivatott OBT között. Sőt, a bele szemben nemzetközi szakfórumon is szót emelőket egyszerűen hazaárulóknak nevezte, továbbá fegyelmiket indított ellenük.

Eltűnt a Handó-levél

Eltűnt a bírósági honlapról a Handó Tündének írt szervilis levél. A bírósági hivatal ex-elnökének címzett bolsevik hangütésű elköszönés nagy felháborodást váltott ki a bírói szakmában.

Szerdán már nem található meg a bíróságok hivatalos oldalán az a levél, amelyet 24 bírósági vezető írt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki tisztéből alkotmánybíróvá lett Handó Tündének.

Az Elnöki köszönet címet viselő iromány óriási felháborodást váltott ki a bírósági szervezetben. Legutóbb nagy nyilvánosság előtt a Magyar Bírói Egyesület adott ki elhatárolódó nyilatkozatot.

Az ötvenes évek bolsevik időszakát felidéző, végtelenül szolgalelkű köszöntőben a 24 vezető hálálkodik Handónak, a bíróságok aranykorának nevezve az ő elnöki idejét az OBH élén. Aki eddig nem olvasta volna, mi szó szerint közöltük a levelet.

Handót október végén választotta meg alkotmánybíróvá a parlamenti kétharmad. Több, mint egy évvel OBH-elnöki megbízásának lejárta előtt, amivel felfelé buktatták, mert nem sikerült neki pacifikálnia a bíróságokat, de végtelennek tűnő háborúba keveredett az OBH-t a törvény szerint ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanáccsal.

Csalás nélkül nem lenne kétharmada Orbánnak?

Rendszerszerű visszaélésekről számoltak be a tavalyi parlamenti választások közreműködői egy nemzetközi civil szervezetnek. Arra nincs bizonyíték, hogy ezt a kormány szervezte volna.

Az Unhack Democracy Europe aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal a tavalyi magyar választás során, az ebből készült jelentést tegnap mutatták be – derül ki az Euronews beszámolójából. Eszerint

a Fidesznek nem lenne abszolút többsége manipuláció és csalás nélkül.

Az Európai Parlamentben tartott a Demokratikus Koalíció képviselője, Dobrev Klára szervezte.

Ezek az interjúk azt mutatták, hogy sok helyen volt rossz gyakorlat, rendellenesség és volt csalás is országszerte, beleértve

a szavazatvásárlást, a szavazók és a szavazatszámlálók megfélemlítését.

Láttunk hamisított szavazási naplókat és buszokkal szállított szavazókat Szerbiából, Ukrajnából és Romániából – mondta az egyik kutató, Banuta Zsófia.

A civilek szerint rendszerszintű visszaélésekről volt szó, de arra nincs bizonyíték, hogy ezeket a kormány rendelte meg. A parlament összetétele azonban nem tükrözi teljesen a választói akaratot – állítják.

Többen beszéltek a központból érkező nyomásról és az incidensek mintázata arra utal, hogy

nem egy-két elszigetelt ügyről, hanem országos jelenségről volt szó.

Az azonban nem világos, hogy ez központi utasításra, vagy túlzott megfelelési vágyból történt. De az biztos, hogy megtörtént – mondta a szervezet vezetője, Garvan Walshe.

Az Unhack Democracy azt szeretné, ha jelentésüket figyelembe vennék a hetes cikkely szerinti eljárásban is.

A magyarországi parlamenti választásról szóló összefoglaló az Unhack Democracy első nagyobb projektje. A kutatás költségeit az aktivisták saját forrásból fedezték.

Hosszú Handó árnyéka

Távozása után se csillapul a bírósági belháború Handó Tünde körül. A Magyar Bírói Egyesület elhatárolódott a 24 bírósági vezető Handónak írt csöpögő, bolsevik időket idéző hálálkodó levelétől.

Kiakadtak a MABIE-ben attól a merőben szokatlan, az elmúlt több, mint hat évtizedben a magyar közéletből eltűnt stílusban íródott levéltől, amit az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – alkotmánybíróvá választott – távozott elnökéhez címzett 24 bírósági vezető, s amely a bíróságok hivatalos oldalán jelent meg a napokban.

A sokak (például a FüHü) által először viccnek, netán paródiának gondolt elköszönésben olyanokat találunk, mint „Soha el nem múló tudást, érzést kaptunk Tőled bírói hivatásról, bírói függetlenségről pártatlanságról, méltányosságról, elfogulatlanságról, igazságosságról, melyet ezúton is hálásan köszönünk.” Meg hogy „A hivatalba lépésed óta eltelt nyolc esztendő eredményei által hazánk bíróságainak történelemkönyve aranykort hirdető újabb fejezettel folytatódott”.

A MABIE a nyílt levelben írtaktól elhatárolódik és egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy

az abban írtak nem a bírói kar véleményét tükrözik, a levél stílusával és tartalmával nem tud azonosulni,

mert az nem felel meg a Bírák Etikai Kódexében foglalt elvárásoknak, az alkalmas a bírói hivatás méltóságának, pártatlanságának, illetve ezek látszatának veszélyeztetésére. Továbbá

„az aláíró vezetők megnyilvánulása saját méltóságukat és ezáltal az egész bírósági szervezet méltóságát is csorbítja”.

A MABIE a bírák nevében visszautasítja azt, hogy a távozó elnök tanította volna meg a bírói kart bírói hivatásra, függetlenségre, pártatlanságra, méltányosságra, elfogulatlanságra és igazságosságra, mint ahogy azt is, hogy a bírósági szervezetrendszer minden egyes eredményét egy személynek tulajdonítja.

Sőt, a MABIE

kifejezetten az elmúlt időszak történéseivel ellentétesnek ítéli

a levél a bírói önigazgatás „magasabb szintre” lépésével kapcsolatos állításokat. Szerintük az OBH (és egyes igazgatási vezetők) és az Országos Bírói Tanács (OBT) között az elmúlt másfél évben gerjesztett konfliktusok, az OBT működésének akadályozására és negligálására irányuló törekvések ezzel épp ellentétes irányba hatottak.

Vitatják a jelentős bírói béremelésre vonatkozó állítást is. Emlékeztetnek arra, hogy az elmúlt 8 évben elért jelképes mértékű illetményemelés eddig nem jelentett és az OBH által előterjesztett – és mára törvénytervezeti formát öltő – illetményemelési javaslat sem jelent pillanatnyilag érdemi előrelépést a beosztott és az alsóbb fokú bíróságokon ítélkező bírák számára. A MABIE már többször kiemelte, hogy az OBH által javasolt illetményemelés jelentős aránytalanságokat eredményez az ítélkező bíró és az igazgatási vezetők között, az utóbbiak javára. (Egyes számítások szerint a beosztott alacsonyabb szintű bírák körülbelül 25 százalék béremeléshez jutottak évek alatt, a bírósági vezetők kapnak jelentékeny, akár 60 százalékkal több javadalmazást.)

A MABIE köszönetet mond az ítélkező bíráknak és az igazságügyi alkalmazottaknak a bíróságok európai szinten is kimagasló eredményeiért és az elmúlt nyolc év sikereiért.

János kórház: SOS!

Evőeszköz, hőmérő, pelenka, vérnyomásmérő, popsitörlő, fésű, tisztálkodószerek, zuhanycsaptelepek, hűtők, öltözőszekrények: a töredéke annak, amit a János kórház kér adományként. Segélykiáltás karácsonyi ajándékba csomagolva.

Karácsonyi ajándékprogramot hirdetett a budai Szent János Kórház. A listát végigböngészve azonban azt láthatjuk, hogy szinte nincs olyan alapeszköz, amitől kórháznak nevezhető egy ilyen intézmény a 21. században.

A napokban vált ismertté, hogy október végére már 64 milliárd forinttal tartoztak beszállítóknak a kórházak, egyetlen hónap alatt 6 milliárddal nőtt a lejárt tartozások értéke, az adósság több mint kétharmadának már több mint két hónapja lejárt a fizetési határideje. A csőd árnyékába került beszállítókat képviselő szervezetek végső elkeseredésükben Orbán Viktorhoz fordultak.

A kórház december 1-24. között vár olyan adományokat, melyek segítenek a mindennapi betegellátásban. Összegyűjtötték osztályaik a hiányzó fogyóeszközök listáját, melyet folyamatosan frissítenek.

„Akinek módjában áll, komplett osztályok hiánylistáját örökbe fogadhatja”.

A teljes lista:

KARDIOLÓGIAI OSZTÁLY
Hajléktalan ellátáshoz szükséges eszközök:
– evőeszköz
– tisztálkodószerek
– pelenka
– hőmérő
– meleg téli ruha
– cipő
Szívesen fogadnának a karácsonykor bent fekvő betegek számára szaloncukrot, vagy valami kis asztali díszt, esetleg fenyőfát.

II. BELGYÓGYÁSZAT-DIABETOLÓGIAI OSZTÁLY
– nadrágpelenka L méret
– tisztitószerek
– pohár, evőeszköz (műanyag)
– inhalátor
– digitális lázmérő
– vérnyomásmérő
– párna, takaró

GYERMEKSEBÉSZETI OSZTÁLY
– gyermek pizsama fiúknak 110-128-ig (gombos) 5 db
– fürdőpapucs (műanyag mosható) 38-39-40-41-42-43, 1-1 db
– frottír törülköző fehér 20 db
– zuhanycsaptelep+gégecső+zuhanyrózsa 7 db
– baby pulzoxymeter
– vízforraló 1 db
– mikrohullámú sütő 1 db
– hűtőszekrény 110 l -es 3 db

GYERMEKOSZTÁLY
– hagyományos vagy digitális lázmérő
– gyerkeknek tálalóeszköz: tányér, pohár, bögre, evőeszköz – papírból is jó
– elektromos szúnyogírtó
– A/4-es papír
– kéz-és popsitörlő
– mosószer, öblítő
– mosogatógépbe mosószer, só, öblítő
– babaápoláshoz bármi
– kéztörlő
– elemek: góliát, AA, AAA
– szalvéta

ÁPOLÁSI OSZTÁLY
– digitális hőmérők
– automata felkaros vérnyomásmérők
– gumiszalag tornához
– kis labda, karika kézerősítéshez
– kreatív foglalkozásokhoz: színes papír, krepp papír, olló, vízfesték, színezők
– fali parafa tábla faliújságnak (nagy méretű)
– egyszer használatos pohár, kanál
– láberősítő pedál

– fésűk
– tusfürdő, sampon
– tisztítószerek
– rejtvényújságok
– papucsok

I. BELGYÓGYÁSZAT
– pelenka
– A/4-es fénymásoló papír

TÜDŐGONDOZÓ
– fém öltözőszekrények (zárható)
– új vagy használt irodabútorok, mint pl. forgószékek, irodai székek, íróasztalok, kartoték szekrények, irodai polcos tároló szekrények, irodai ajtós szekrények, stb.
– betegvárókba (2 db) falra szerelhető kijelző monitor

Tavaly júliusban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt festette fel a János kórház egyik épületének falára a híres brit graffitiművész, Banksy ihlette képet, a Thomast, a gőzmozdonyt meglovagló miniszterelnök stencilképét a János kórház állapotára felhívva a figyelmet.

Mai kérdés – Ha felkérnék Ön lenne az Orbán kormány tagja?

This poll is no longer accepting votes

Ha felkérnék Ön lenne az Orbán kormány tagja?

 

MSZP-s lehet a győri jelölt

A győri MSZP-elnök, Pollreisz Balázs lehet a közös ellenzéki jelölt a januári polgármester-választáson. Ő lenne Borkai Zsolt utódja, ha megválasztanák.

Pollreisz Balázs, az MSZP győri elnökét indítja közös jelöltként az ellenzék Győrben a lemondott Borkai Zsolt helyére – értesült a Nyugati Fény. Az időközi választás január 26-án lesz. A helyi választási bizottság döntése értelmében polgármesterjelöltet ajánlani és bejelenteni december 23-áig lehet.

Miután az ellenzék korábbi közös jelöltje, Glázer Tímea (DK) – aki októberben kikapott Borkaitól – bejelentette, hogy nem indul újra a tisztségért, az ellenzéki pártoknak új konszenzusos jelöltet kellett találniuk. Az információt az atv.hu-nak az MSZP-ből is megerősítették. A hivatalos bejelentést eredetileg szerdára ígérték.

Robotok: minden ötödik ember helyett

A 3,7 millió alkalmazott munkájának nagyjából ötödét (732 ezer embert) tudja kiváltani az automatizáció. Elsősorban a szakképzettséget nem vagy kevéssé igénylő foglalkozások, több, mint száz, vannak kitéve ennek a folyamatnak – derül ki egy kutatásból.

A szakmák automatizálhatóságát és ennek munkaerőpiaci hatását vizsgálta az MKIK Gazdaság-és Vállalkozáskutató Intézet tanulmánya. Az persze nem újdonság, hogy az automatizáció és a digitalizáció terjedése megállíthatatlan, a gazdaság versenyképességének vezérhajója lehet, hogy mennyi embert tudnak kiváltani automatikus, digitális eszközökkel.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme

Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz,

azaz a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak – áll az elemzésben. Az MKIK GVI a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta és vetette össze a foglalkoztatottságra vonatkozó adatokkal.

A rutintól az absztraktig

Automatizálható feladatnak tekintik a rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan programozható feladatokat, illetve azokat, amelyek a technikai fejlődésnek köszönhetően mai tudásunk szerint kiválthatók robotok és számítógépek által. Bizonyos területeken az automatizálás továbbra sem megoldott, egyes nem rutinszerű, absztrakt és összetett feladatok, valamint az olyan készségek, mint a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatók ki. Ezek esetében a számítógépek legfeljebb kiegészítő szerepet tölthetnek be az emberi munka mellett.

A foglalkozásokhoz tartozó feladatok automatizálhatósága alapján

a szakmákat öt kategóriába sorolták be

a szerint, hogy feladataik milyen mértékben automatizálhatók. A skálán 1-es értéket kaptak azok a foglalkozások, amelyek feladatai közül egyik sem automatizálható, 5-öst pedig azok, amelyeknél mindegyik feladat automatizálható lehet. A besorolás rávilágít arra, hogy az automatizáció nem jár feltétlenül az érintett szakmák megszűnésével: a legtöbb foglalkozás esetében a részfeladatok egy része potenciálisan automatizálható, míg más feladatokat jelenlegi tudásunk szerint nem lehet kiváltani az új technológiákkal.

A magyarországi szakmák többsége az elemzés szerint a nem automatizálható kategóriába tartozik: a FEOR nyilvántartásban

122 olyan foglalkozás van, amelyek részfeladatai nem automatizálhatók.

79 esetében a feladatok egy része már automatizálható, nagyobb részük azonban nem. 93 foglalkozás részben automatizálható, ezen szakmák részfeladatai között nagyjából egyenlő arányban szerepelnek automatizálható és nem automatizálható feladatok. 90 szakma esetében a részfeladatok többsége automatizálható, 26 szakma esetében pedig a jegyzékben felsorolt részfeladatok közül az összes vagy szinte az összes automatizálható.

Forrás: MKIK GVI

A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy

az utolsó két kategória foglalkozásai, 116 tekinthetők az automatizáció hatásai szempontjából leginkább érintetteknek.

Nagyjából minden ötödik embert érinti

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve tehát elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 dolgozott az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4 százaléka), további 567 313 (körülbelül 15 százaléka) pedig olyan munkát végez, amelyek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az összes foglalkoztatottnak tehát körülbelül ötöde dolgozik olyan szakmában, amelyek részfeladatai alapján egészében vagy nagy részében automatizálható.

Ez nagyjából 732 ezer ember.

A foglalkoztatottak legnagyobb része, 28 százaléka (körülbelül 1 millió fő) azonban olyan foglalkozást űz, amelyek esetében az automatizálás kiegészítő szerepet tölthet be, a feladatoknak egy része automatizálható. A munkavállalók további 9 százaléka olyan feladatokat végez, amelyek többségében nem automatizálhatók, míg 18 százaléka nem automatizálható szakmákban dolgozott 2018-ban.

Forrás: MKIK GVI

Az automatizálható szakmákban dolgozók aránya a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások esetében a legmagasabb. Az ilyen szakmákban dolgozók 15 százaléka (körülbelül 69 ezer) automatizálható feladatokat végez, további 24 százalékuk (mintegy 99 ezer) olyan szakmában dolgozik, melynek részfeladatai többségében automatizálhatók. Az érintett 167 ezerből a legtöbben, 135 ezren „egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozásokban” dolgoznak (ide tartoznak például a rakodómunkások, árufeltöltők, kézi csomagolók, kézbesítők, hordárok).

Az irodai, ügyviteli és ügyfélkapcsolati foglalkozások főcsoportjában körülbelül 169 ezer ember, azaz az összes adminisztrációs szakmában dolgozó 76 százaléka végez többségében vagy egészében automatizálható feladatokat. A gépkezelő, összeszerelő és járművezető szakmák csoportjában a munkavállalók 14 százalékát (54 ezer főt) foglalkoztatják automatizálható, 24 százalékát többségében automatizálható szakmákban.

Az átlagnál magasabb az automatizálható szakmákban foglalkoztatottak aránya az ipari és építőipari foglalkozások esetében is: a foglalkoztatottak 15 százaléka (17 ezer) automatizálható, további 43 százalékuk (111 ezer foglalkoztatott) pedig nagy részében automatizálható szakmában dolgozik.

A mezőgazdálkodási és erdőgazdálkodási foglalkozásokban kevesebb, mint ezer fő dolgozik automatizálható szakmában, ami az összes ilyen szakmában foglalkoztatott 3 százaléka. További 42 százalékuk, mintegy 10 ezer azonban olyan foglalkozást űz, amelyek részfeladatainak többsége automatizálható lehet. A kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások főcsoportjában a foglalkoztatottak 18 százaléka (77 ezer) dolgozik teljesen vagy többségében automatizálható részfeladatokból álló szakmákban.

A legkevésbé automatizálható foglalkozásoknak a felsőfokú végzettséget igénylő szakmák tekinthetők.

A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások és az egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások esetében nem találtak olyan szakmákat, amelyek teljes egészében automatizálhatók lennének. Utóbbi csoportban a foglalkoztatottak 8 százaléka (28 ezer fő) ugyanakkor olyan szakmában dolgozik, amely többségében automatizálható részfeladatokat tartalmaz.

Fejér megye az élen

A megyei szintű adatok szerint az azon szakmákban foglalkoztatottak aránya, amelyek részfeladatainak nagy része vagy egésze automatizálható, Fejér megyében a legmagasabb: 24 százalék. Ezt Komárom-Esztergom és Vas megye követi, ahol a foglalkoztatottak 23-23, Pest megyében 22, Bács-Kiskun megyében és Veszprém megyében egyaránt 21 százalék dolgozott 2018-ban ilyen szakmákban. A leginkább érintett szakmákban foglalkoztatottak aránya Nógrád (16), Baranya, Tolna és Heves (17 százalék) megyében a legalacsonyabb, Budapesten pedig 18 százalék.

Váratlan Handó-utód

Nem ismerten Handó-embert jelölt az Országos Bírósági Hivatal élére Áder János. Dr. Senyei György Barna a Fővárosi Ítélőtábla polgári szakos tanácselnöke. Az Országos Bírói Tanácsnak szerdán kellene meghallgatnia őt.

Dr. Senyei György Barnát jelölte az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztére Áder János. Senyei a Fővárosi Ítélőtábla polgári- gazdasági ügyszak megbízott tanácselnöke, bank- és hitelviszonyokkal kapcsolatos peres és nem peres eljárásokkal foglalkozik. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1993-ban.

A lényegében felfelé buktatott – alkotmánybíróvá választott – Handó Tünde (Szájer József EP-képviselő felesége, az Orbán házaspár családi barátja) utódja széles körű várakozás szerint Répássy Árpád, Handó helyettese és szoros híve, a korábbi igazságügyi államtitkár Répássy Róbert unokatestvére lett volna. Ezt látszott erősíteni, hogy a napokban az 50-es évek stílusát idéző elköszönő levél jelent meg Handó távozása alkalmából a hivatalos bírósági oldalon. Ezt 24 bírósági vezető írta alá.

A Handóval nyílt háborúba bonyolódott Országos Bírói Tanácsnak az előírások alapján meg kellene hallgatnia a jelöltet. Az OBT legközelebbi ülése e hét szerdán lesz. Ha a kormány a parlamentben még idén meg akarja szavaztatni Senyei kinevezését, ekkor kellene megjelennie az OBT-ben, amelynek honlapján jelenleg nincs más napra jelezve ülés.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK