Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Botrányt okozott Kovács Zoltán

Távozásra szólította fel a magyar államtitkárt a luxemburgi külügyminiszter a 7. cikkelyes meghallgatáson Brüsszelben, és írásos bocsánatkérést várnak a magyar kormánytól. Kovács végig sorosozott az ülésen.

A Magyarország ügyében zajló 7. cikkelyes eljárás keretében újabb jogállamisági meghallgatást tartottak az Általános Ügyek Tanácsában (az EU Tanácsában), amelyen magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter vett részt, ott volt továbbá Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár is.

Kovács a szabályokat megszegve végig „élő közvetítést” adott a zárt ülésről a Twitteren, ráadásul egyfolytában sorosozott. Ahogyan a Euronews írta, egyfolytában a Soros-kórus („Soros orchestra”) megnyilvánulásáról írt. Michael Roth Németország EU-ügyekért felelős minisztere visszaszólt a magyar államtitkárnak. „Kedves államtitkár úr, sajnos nem vagyok zenész. Csak egy egyszerű politikus vagyok világos elkötelezettséggel az európai értékek iránt” – írta. A magyar politikus válasza: „csatlakozzon a klubhoz”, ők mindannyian az európai értékek hívei. Majd azt kérdezte, hogy „mi történt az eljárás szabályaival a mai napon”. A Népszava szerint azt is írta a Twitteren, hogy „a sorosisták megint egy ideológialag vezérelt politikai csatába rángatták bele az EU Tanácsát”.

A posztokat megelégelték az európai politikusok. A meghallgatás vége felé Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter azt mondta:

elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal.

Ekkorra azonban véget ért a meghallgatás. Az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra.

Az EU-elnök közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt.

A Tanács jogi szolgálata megerősítette az Euronewsnak, hogy a szabályzatban van olyan kitétel, amely szerint zárt ülésről nem szabad semmilyen információt megosztani a nyilvánossággal.

A mintegy kétórás ülésen 12 tagállam képviselője kért szót. A miniszterek az akadémiai és a sajtószabadságot, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét vették nagyító alá. A megbeszélésen Varga Judit igazságügyi miniszter és Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter ismertették a magyar álláspontot a három kérdéskörben.

Húszperces beszámolójuk után a jogállamiság érvényesítésért felelős két európai bizottsági tag, Vera Jourová alelnök és Didier Reynders fejtették ki a véleményüket. EU-s diplomaták a Népszavának elmondták, hogy mindketten leszögezték, Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárások folynak például a CEU ügyében, és

a kormánypárti médiamonopólium létrehozása Brüsszelben is aggályokat kelt.

A két biztos az ülés előtt tett sajtónyilatkozatában a 7. cikkelyes eljárás folytatását ígérte, és közölte, hogy

az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni a jogállam tiszteletben tartása érdekében.

A meghallgatáson sorrendben a svéd, a belga, a francia, a dán, a luxemburgi, a holland, a portugál, a német, az olasz, a szlovén, a spanyol és az ír tárcavezető kért szót, illetve tett fel kérdéseket.

A svéd és a dán hozzászóló arra volt kíváncsi, hogy miért „egyszínű”, vagyis csak Fidesz-delegáltakból álló a médiatanács, illetve a kormányzati médiamonopólium miért kerülhette el a versenyjogi vizsgálatot Magyarországon. A belga és a francia hozzászóló alkotmányügyi témákban várt felvilágosítást a magyar kormány képviselőitől, a luxemburgi és az ír pedig a CEU távozásának okairól és azt ezt követő európai tiltakozási hullám okairól érdeklődött. Michael Roth német miniszternek mindhárom kérdéskörben volt mondanivalója: rákérdezett

az újságírók parlamenti tevékenységét korlátozó újabb szabályokra és a kutatás-fejlesztés intézményi átalakítására.

Varga Judit, Palkovics László és Bóka János igazságügyi államtitkár válaszait „részletesnek és jogi természetűnek” nevezték EU-diplomaták.

Az ülés után Michael Roth azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. Kijelentette, a szövetségi kormány attól tart, hogy a jogállamiság tovább romlik Magyarországon.

„Aggodalommal  szemléljük  a jelenlegi helyzetet”

– mondta a német EU-ügyi miniszter.

Az EU Tanács ülése előtt az uniós soros finn elnöksége informális találkozót rendezett a 7. cikkelyes eljárást kezdeményező Európai Parlament küldöttségével. A megbeszélésen részt vett Gwendoline Delbos-Corfield zöldpárti francia EP-képviselő, aki a dosszié felelőse a képviselő-testületben. A politikus a Népszavának azt mondta: minden tagállam részt vett miniszteri vagy nagyköveti szinten. (Magyarország és az ugyancsak 7. cikkelyes eljárás alá vont Lengyelország jogi szakértővel képviseltette magát.) Delbos-Corfield „bátorítónak” nevezte, hogy valamennyi résztvevő felkészültnek mutatkozott a tárgyalt témákból, és figyelmesen végighallgatta a hozzászólásokat. Több tagország – például Németország, Hollandia és Dánia – képviselője hangoztatta, hogy

az eljárást végig kell vinni.

Az EP-küldöttsége arra kérte a kormányokat, hogy világos határidőket szabva tegyenek ajánlásokat a magyar kormánynak.

Mindezek után lemondták Varga Judit sajtótájékoztatóját. Az általános ügyek tanácsán elhangzottakról beszélt volna a magyar igazságügyi miniszter.

Elfogadták a szájzár-törvényt

A parlamenti többség megszavazta a brutális pénzbírságot és kitiltást lehetővé tevő szabályokat. Elfogadták a frakcióalakítást szűkítő módosítást is.

Az ellenzéki képviselők kivonulásával a fideszes kétharmad megszavazta az „üléstermi rendbontás” miatti drákói szigorú szabályokat. Hat hónapos kitiltással is büntetheti a parlament elnöke azokat a képviselőket, akik „fizikai erőszakot” alkalmaznak a parlament ülésén. A pénzbüntetések összege több millióra,

egyéves fizetésmegvonásra is nőhet.

A kitiltott képviselő helyett viszont szavazhatnak társaik, titkos szavazáskor a házelnök külön helyiséget adhat a megbüntetett képviselőnek.

A másik elfogadott szabály a bevallottan a „Lex Párbeszéd”. Előírják, hogy csak a választásokon induló pártok színeiben alkothassanak képviselők frakciót, amely csak a választásokon induló párt nevét viselheti. Vagyis

a független képviselők nem alakíthatnak közösen frakciót.

A szabályozás értelmében a soros levezető elnök előzetes figyelmeztetés nélkül is megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki az ülésvezetést kifogásolja. Akitől a felszólalási jogot megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanazon napirendi pont tárgyalása során nem szólalhat fel, de kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Azonnali kitiltást vonhat maga után az, ha valaki „megzavarja” vagy „akadályozza” az ülést, a vitát vagy szavazást.

Jelentős szigorítás annak a képviselői jognak megszüntetése, hogy bármikor bemehetnek közintézménybe tájékozódni, információt kérni. Mostantól csak előzetes egyeztetés után tehetik meg ezt.

A Párbeszéd az Alkotmánybírósághoz fordul,

hogy az semmisítse meg a szabályok módosításait. Szabó Tímea, a párt társelnöke keddi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: „a szájzár-örvénynek” az lényege, hogy „újból megfélemlítse az ellenzéki képviselőket” és megtiltsa nekik, hogy kritizálják a kormány működését.

Orbán Viktor, Kövér László és barátaik

nem tudják elviselni az önkormányzati választáson elszenvedett vereségüket, ezért ahol tudnak, ott állnak bosszút

– mondta a képviselő.

Az elfogadottak számos ponton sértik az alaptörvényt, nem felelnek meg a szükségesség és arányosság elvének, mert a szankciók alkalmasak a képviselői munka ellehetetlenítésére – jelentette ki. Jogbizonytalanságot okoz, hogy a büntetéseket nem kell mérlegelésnek megelőznie, ugyanis Kövér László házelnök saját hatáskörében vonhatja el a képviselők több havi, akár éves fizetését is – érvelt Szabó Tímea.

Az alkotmányosság elvét a jogorvoslathoz való jog hiánya is sérti – tette hozzá. Az is alkotmányos alapelvekbe és az alaptörvénybe ütközik, hogy a képviselők parlamenti szavazási jogát tartósan korlátozhatják – tette hozzá. A frakcióvezető aggályosnak nevezte, hogy Kövér László mennyire fogja „politikai bunkósbotként” használni a jogszabályt.

Nyomás alatt

Ma délben Kerpel-Fronius Gábor bemutatta a Momentum jelöltjét az XIII. kerületi időközi választáson, főpolgármester-helyettessé történő megválasztásával ugyanis a XIII. kerületi egyéni képviselői mandátumáról összeférhetetlenség miatt le kellett mondania. 

Kerpel-Fronius Gábor Facebook-posztjában jelezte: a Momentumnak továbbra is az a szándéka, hogy az időközi választásra a jelenlegi MSZP-Párbeszéd-DK-LPE13-Momentum-LMP közös jelöltje induljon.

“Azt tartjuk fairnek és helyesnek, ha ebben a körzetben a Momentum állíthat jelöltet, ahogy eddig is. Annak ellenére, hogy

Tóth József és a kerületi szocialisták a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése előtti estén erős nyomás alá helyeztek, hogy a jelölés jogát adjam át nekik.

Ezt az erős nyomás alatt meg is tettem, néhány perccel az alakuló ülés kezdete előtt. A Momentum országos elnöksége azonban ezt a döntésemet egy héttel később felülbírálta – bár ez nekem személyesen kellemetlen helyzetet eredményezett, a döntés tartalmi részével messzemenően egyetértek. (…) az ellenzéki pártok közötti együttműködés szelleméből az következik, hogy ilyen esetben az addigi jelölő szervezetet illeti meg a jelölés joga.” Hozzátette: Momentum már eleve nagyon komoly kompromisszumot kötött, amikor az EP-választás 21,37%-os XIII. kerületi eredményét követően elfogadta azt a kerületi együttműködési megállapodást (a DK-val teljesen azonos módon), amely az EP-választáson 13,54%-ot elért MSZP 13 jelöltjével szemben egyetlen képviselőjelölti helyet juttatott a Momentumnak.

A Momentum új jelöltje, a 28 éves Polyák Krisztina elmondta: azért döntött úgy, hogy Gábor nyomdokain a Momentum és remélhetőleg az összellenzék jelöltjeként elindul az önkormányzati választáson, mert kerületiként, valamint az EP- és önkormányzati kampányok során betekintést nyert a 9-es körzet nehézségeibe. Példaként említette, hogy a környék számos lakóházában a lakások nem összkomfortosak, és az ivóvíz minősége sem megfelelő. “A körzet önkormányzati képviselőjeként a lakóházak felújításán, az utcák megtisztításán, a macskaköves utak cseréjén és a gyermekes családok számára több szabadidős zöldterület létrehozásán fogok dolgozni.” – mondta.

Az időközi választásra várhatóan tavasszal kerül sor.

A magyarok még erősebb EU-t szeretnének

A friss Eurobarométer kutatás szerint a magyarok majd’ kétharmada még befolyásosabb Európai Parlamentet szeretne, 60 százalék EU-párti. Relatíve legtöbben a klímaváltozást tartják legfontosabb kérdésnek.

Nem követi a kormány retorikáját a magyarok nagy részének gondolkodásmódja és értékrendje, olvasható az Európai Parlament (EP) honlapján a legfrissebb, őszi Eurobarométer felmérés alapján.

Az Európai Unió tagországai lakosságának összesített értéksorrendjében

  • az emberi jogok, a szólásszabadság és a nemek közötti esélyegyenlőség vezetik a polgárok számára legfontosabb uniós értékek listáját,
  • a válaszadók 52 százaléka szerint a legfontosabb környezetvédelmi kérdés a klímaváltozás,
  • 59 százalékuk támogatja országa uniós tagságát.

Élre állt a klímaváltozás

A felmérésben hagyományosan arról kérdezik a polgárokat, hogy szerintük milyen szakpolitikai kérdésekkel kellene az EP-nek legsürgetőbben foglalkoznia. A sorrend ugyan a tagállamokban eltérő, de most először mondható el: az éghajlatváltozás a polgárok legfontosabb ügye. Majdnem minden harmadik megkérdezett (32 százalék) szeretné, ha az EP legfontosabb feladatának a klímaváltozás elleni küzdelmet tekintené. A magyar válaszadók szintén legnagyobb csoportja, 30 százaléka ért ezzel egyet.

Sorrendben ezután a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (31 százalék), a terrorizmussal szembeni harc (24 százalék) és a munkanélküliség leküzdése (24 százalék) a legfontosabbak az európaiak szerint. Magyarországon a fogyasztók jogainak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása (24 százalék) valamint a megfizethető és biztonságos élelmiszerek és a megfelelő életszínvonal (24 százalék) a fontossági listán.

A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem (21 százalék) azonban a sor végére került,

ami a szolidaritás erősen gyenge állapotára mutat.

Az elmúlt évben Európa- és világszerte több millió embert mozgósítottak a főként a fiatalokra támaszkodó klímatüntetések. Az éghajlati vészhelyzet-érzést tükrözi a 2019-es Parlaméter adat is, amely szerint a válaszadók abszolút többsége (52 százalékuk) úgy gondolja, a klímahelyzet a legfontosabb környezeti kérdés napjainkban. Ezt a légszennyezettség (35 százalék), tengerek és óceánok szennyezése (31 százalék), az erdőirtás (28 százalék), és a növekvő hulladékmennyiség (28 százalék) követi. Ezen felül tízből hat európai úgy véli, hogy az éghajlattüntetések mind nemzeti, mind európai szinten hozzájárultak a politikai intézkedések számának növekedéséhez.

A kormány lényegében elutasító, de mindenképpen a problémát kisebbítő magatartása dacára

a magyar megkérdezettek 45 százaléka is a legégetőbb problémaként az éghajlatváltozást,

42 százaléka a növekvő szemétmennyiséget, 36 százaléka pedig a légszennyezést nevezte meg.

Itt se fog a propaganda

Ami az európai uniós értékeket illeti, a válaszadók leginkább az emberi jogok védelmét az egész világon (48 százalék), a szólásszabadságot (38 százalék), a nemek közötti egyenlőséget (38 százalék) és a tagállamok közötti szolidaritást (33 százalék) emelték ki mint az unió legfőbb alapvető értékeit.

Magyarország itt is figyelmeztetést küld a kormánynak.

A válaszolók az emberi jogok védelmét egy százalékkal többen (49 százaléknyian) nevezték meg az uniós átlagnál, ezt követi a szólásszabadság (35 százalék), a tagállamok közötti szolidaritás (35 százalék) és a kisebbségek védelme (24 százalék).

Népszerű az unió

Tízből hat európai (59 százalék) támogatja országa uniós tagságát. Ez az adat már harmadik éve ilyen magas. A 2019 októberi adatok szerint az emberek egyre jobban értékelik az EU-ban működő demokráciát: 52 százalékuk érez így (ez három százalékpont emelkedés).

Magyarország esetében az adat ennél magasabb: 60 százalék.

Ez a tavaszi európai választások pozitív hozadéka is, hiszen a megnövekedett választói szám hozzájárul a demokráciával kapcsolatos elégedettség-érzet növekedéséhez – értékeli az eredményt az EP.

Az európai polgárok támogatják az Európai Parlament erősebb szerepét is: a válaszadók 58 százaléka befolyásosabb EP-t szeretne a jövőben. Ez hét százalékpont emelkedés 2019 tavasza óta, és ebben a kérdésben a legmagasabb mért adat 2007 óta. Nálunk ez az arány még nagyobb növekedést mutat:

12 százalékponttal, 64 százalékra nőtt a befolyásosabb közös parlamentet váró magyarok aránya.

A 2019-es Parlaméter végül, de nem utolsó sorban megmutatja, milyen típusú tájékoztatást várnak az uniós állampolgárok az Unióval kapcsolatban – és milyen módon tudnának jobban bekapcsolódni az uniós szakpolitikák kialakításába. Összeségében az európaiak háromnegyede (77 százaléka) szeretne az uniós intézmények munkájáról több információt. Az európaiakat leginkább az uniós törvényhozás hatása érdekli a mindennapi életükre (helyi, regionális és nemzeti szinten), és a parlamenti képviselőik tevékenysége iránt is élénken érdeklődnek.

A világ legjobbjai a 2020-as Soundon

Az idén csúcsra járatott Balaton Soundot – a most bejelentett fellépőket nézve – kínálatban akár felül is múlhatja jövőre a nyár legnagyobb európai vízparti bulija. Több mint húsz név már biztos, köztük olyan headlinereké, mint a DJ Mag éllovasai, a Dimitri Vegas & Like Mike duó, a Sound kívánságlistájának állandó vezetője, Martin Garrix, vagy Kygo, aki legutóbb is teltházas koncertet adott a fesztiválon. A Sound 2020 az eredeti időben és helyszínen lesz: július 8-12 között, Zamárdiban.

Nagyon ígéretesnek ígérkezik az jövő évi Balaton Sound line-up-ja, hiszen a világ legjobb Dj-it listázó DJ Mag éllovasai már ott vannak a fellépők listáján. 2020-ban például már biztosan fellép Zamárdiban az épp világelső Dimitri Vegas & Like Mike duó, a listán őket követő Martin Garrix, illetve a Sound közönségének nagy kedvence, Kygo is. Rajtuk kívül érkezik Zamárdiba a Nagyszínpadon Robin Schulz, aki az egyik legnagyobb név a német mainstream house szcénából, a DJ Mag listán jelenleg hatodik pozíciót elfoglaló Don Diablo, a brit DJ-társadalom egyik legfrissebb tehetsége, Jonas Blue és élő produkcióval érkezik a DJ-ként és zenei producerként egyaránt ismert brit Jax Jones. A Nagyszínpadon hallhatjuk továbbá a rendkívül tehetséges angol DJ/producert, Sigala-t és a kanadai zenei produkciót és DJ duót, a Loud Luxury-t.

A techno, dance és az EDM kedvelők számára is erős line-up érkezik a Dreher Arénában,

ahol a külön tervezett techno nap keretében Deborah De Luca már biztosan ott lesz. Fellép továbbá az EDM műfaj egyik showmanje, Salvatore Ganacci, a méltán világhírű DJ páros, Vini Vici és ott lesz a fesztiválon a Blastoyz is. Az estéket olyan élő produkciókkal nyitja a Dreher Aréna, mint a Modestep vagy Zhu.

Az underground DJ világ kedvenc helyszínei idén is felépülnek a Balaton Soundon:

ismét jelentkezik a népszerű ELROW és a 2019-es fesztiválon új helyszínként debütált The Club. Az ELROW idén egy közel 5000 bulizó befogadására képes, egyedi kialakítású sátorba költözött. A spanyol Elrow Club által létrehozott világhírű partisorozat jövőre is extravagáns díszlettel, magával ragadó látványvilággal érkezik a Balaton partjára és a helyszín fellépői között már biztosan ott lesz Loco Dice, Meduza és Ilario Alicante és nem utolsó sorban a maratoni szettjeiről híres New York-i house legenda, Danny Tenaglia.

Tavaly mutatkozott be a Sound új, és egyből nagy sikernek örvendő helyszíne,

a The Club, melynek koncepciója egy modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idézi, ahol a nemzetközi underground elektronikus zenei szcéna ikonikus alakjai lépnek fel a fesztivál ideje alatt. Idén ide érkezik egy legendás fellépőkből álló páros, név szerint Hernan Cattaneo és Nick Warren, akik közösen állnak majd színpadra. Rajtuk kívül a The Club közönsége előtt lép majd fel Julien Jeweil is.

Idézd fel a 172 ezer fős látogatói csúcsot produkált 2019-es Balaton Sound legjobb pillanatait:

A 2020-as Balaton Soundra idén december 18-tól 3 napon át VIP Early bird kedvezményekkel is megvásárolhatóak a 3,4 illetve 5 napos VIP bérletek.

Visszagyorsult az infláció

Ismét jelentős, 3,4 százalék volt az áremelkedés novemberben. Az októberi 2,9 után visszatért a korábbi időszakban mért bő három százalékos szintre. Az élelmiszerek változatlanul erősen drágulnak.

Novemberben a fogyasztói árak átlagosan 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben – közölte a KSH. Az előző hónapban 2,9 százalék volt a pénzromlás, a megelőző hónapokban viszont a mostanihoz hasonló mértéket mértek.

Az egy évvel korábbihoz képest az élelmiszerek ára 5,5 százalékkal nőtt, ezen belül

a sertéshúsé 14,8, a párizsi, kolbászé 11,9, a cukoré 10,6,

az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) pedig 8,7 százalékkal lett magasabb. A nem mindenkit érintő szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 8,3, ezen belül a dohányoké 12,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 3,4 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakbér 10 százalékkal nőtt. A háztartási energia 0,7, ezen belül a tűzifa 6,4 százalékkal drágult.

Októberhez viszonyítva az átlagos infláció 0,1 százalék volt. Az élelmiszerek ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2, a tojás 1,7 a péksütemény 1,3 a párizsi, kolbász pedig 1,1 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkek 0,9 százalékkal kerültek többe. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4, ezen belül az új személygépkocsikért 2 százalékkal kellett többet fizetni. Az üzemanyagok ára 0,7 százalékkal alacsonyabb volt. A szolgáltatásokért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

A január–novemberi drágulás (éves alapon) 3,3 százalék volt. A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 4 százalék volt novemberben, annyi, mint az előző hónapban.

Szinte kivégzések voltak Ostravában

Öngyilkos lett az ostravai ámokfutó. Kilenc embert lőtt meg, hatan meghaltak. Áldozatait szinte kivégezte. Valószínű, hogy elégedetlen korábbi beteg volt a tettes.

Az ostravai oktató kórházban történt lövöldözés elkövetője autójában öngyilkos lett, főbe lőtte magát – közölte frissített tudósításában a Euronews. A halálos áldozatok számáról ellentmondóak a jelentések. Először úgy szóltak a hírek, hogy a helyszínen élet vesztett négy ember után elhunyt a két sérült is. A páneurópai tévécsatorna viszont egy kórházi orvosra hivatkozva hét halottról tud. Ezzel szemben az iDNES.cz a kórház igazgatóját, Jiří Havrlantot idézve

a támadó összesen kilenc embert lőtt le, hat meghalt.

Az áldozatok között négy férfi és két nő volt, mind a kórház betege. A cseh jelentés szerint a három sérült egyike fejlövéssel, életveszélyes állapotban az intenzív osztályon van.

Az idézett cseh forrás szerint a támadó a traumatológia várótermébe lépett be, a gyerekeket kirángatta onnan, majd a bennlévőkre nyitott tüzet 9 mm-es kézifegyverrel. Szinte kivégezte áldozatait,

közelről fejre és nyakra célzott.

A lövöldözés után evakuálták a kórházat, a kommandósok pedig elindították a hajtóvadászatot. A cseh jelentés szerint négy órával később egy rendőrségi helikopter megtalálta a menekülő tettes autóját. A merénylő ekkor főbe lőtte magát.

Róla annyit közöltek, hogy 42 éves, opavskói lakos és nem volt engedélye lőfegyverhez. Fél órán át próbálták újjáéleszteni, de nem sikerült. Azóta azonosították V. Ctirad építőmérnökként.

Azóta az is kiderült, hogy a kórház egy korábbi páciense volt a tettes (ezt Andrej Babis miniszterelnök el is mondta), aki úgy vélte, nem bántak vele megfelelően. A cseh miniszterelnök arról is beszélt, hogy

hazament édesanyjához, bejelentette, hogy megölt embereket, aztán távozott azzal, hogy öngyilkos lesz.

Kollégáit megdöbbentette az eset, nem ilyennek ismerték.

Az ostravai Oktató Kórházban nem sokkal reggel hét órakor hallották az első lövéseket, az egyik járóbeteg osztályon. A rendőrség 7:19-kor kapott értesítést a lövöldözésről, az első járőr 7:24-kor érkezett a helyszínre. Öt perc múlva a bevetési egység is a helyszínre ért.

Jan Hamáček cseh belügyminiszter a merénylet után közölte, hogy a gyors reagálású egységek a helyszínen vannak, és helikoptereket is bevetnek a merénylő utáni kutatás során.

Karácsony menesztette a Főtáv-vezért

A főpolgármester keddi nappal menesztette a Főtáv Zrt. vezérigazgatóját. Mitnyan György régi fideszes, korábban a XII. kerület polgármestere is volt.

Karácsony Gergely főpolgármester holnapi hatállyal meneszti Mitnyan Györgyöt, a Főtáv vezérigazgatóját.  A pozícióra a főpolgármester pályázatot ír ki, 2020.  január 31-ig Barócsi Zoltánt bízza meg a vezérigazgatói feladatok ellátásával – tudatta a Főpolgármesteri Hivatal.

Mitnyan 1994-ben lett XII. kerületi önkormányzati képviselő, egy évvel később alpolgármester. 1998-ban a Fidesz színeiben polgármesternek választották, 2006-ig, Pokorni Zoltán érkezéséig irányította a kerületet. Ekkor Mitnyan a Fővárosi Önkormányzathoz került tanácsadóként, 2010-től Tarlós István főtanácsadója lett. A Főtáv-ot 2015 óta vezette.

Karácsony egy hete az FKF-vezérnek, Nagy László Albertnek mondott fel.

Prága szolidáris a magyar színházzal

0

Zöldbe borult a Prágai Nemzeti Színház, szolidaritást vállalva a magyar színházakkal. Arra hívják fel a figyelmet, hogy az elnyomott társadalom lehet, hogy az autoriterek álma, de nem az öntudatos demokrata politikusoké.

Megszokott kivilágítása helyett zöld színben pompázott este a Prágai Nemzeti Színház, amikor a budapesti tüntetés zajlott a szabad kultúra mellett. A Katona József Színház által közzétett üzenetben a cseh teátrum mély aggodalmát nyilvánítja ki a független művészet és kultúra finanszírozásának tervezett megvágása miatt, s mert a magyar művészek erőfeszítései a tervezett intézkedések miatt súlyosan veszélybe kerülnek a független kultúra terén.

Azt is írják, hogy egy olyan társadalom, amely nem engedi, hogy a kultúra szabadon fejlődjön, fuldoklik, elveszíti a kritikus gondolkodás képességét, hanyatló lesz morálisan és szellemileg. Egy ilyen társadalom könnyű célpont a populista szélsőségesek, az összeesküvési elméletek számára. Egy ilyen társadalom lehet, hogy az autoriterek álma, de nem az öntudatos demokrata politikusoké.

„A kultúra nemzeti alap”

Amit most megszavaznak, nekünk csak diktátum lesz – mondta Karácsony Gergely a kultúra melletti tüntetésen. Pintér Béla szerint ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas.

Megtöltötte az utcát a Madách téren összegyűlt sok ezer ember a kulturális életet elfoglalni akaró törvényjavaslat elleni tüntetésen, amelynek összefoglaló mondta az volt, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint

olyan készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismeretű embernek fel kell lépnie.

Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója névadójukat idézte, aki szerint a dolgokat létre kell hozni, meg kell csinálni és cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szétgurulnak, füstbe mennek, szerte fosztanak. Arról is ír, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni. Meg kell maradni annak, akik vagyunk és meg kell őrizni derűnket, nyugalmunkat és humorunkat.

Pintér Béla, a Pintér Béla Társulat alapítója a törvényjavaslat módosítása miatt kérdőjellel látta el korábban megírt mondatait. „A magyar kormány mégsem szünteti meg a független színházak éves támogatását? Most egy pillanatra lehullt a lepel, mégsem döfik a kést a szívünkbe? A függetlenek mégis kapnak néhány fillért? Nem a Nemzeti Színházat és Mága Zoltánt gazdagítják?”

Majd arról beszélt, hogy „eddig is hozzánk jártatok, ha sírni vagy nevetni akartatok. A kormánypropagandában elviselitek a hazugságokat, a színházban már ti sem”. „Ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas”.

Mégsem mészároltok le bennünket meg a Katona József Színházat?

„Megijedtetek, hogy eljöhet a perc, mikor felelni fogtok a magyarok Istene előtt? Hogy bűnhődni fogtok, a pokolban kipeckelt szemmel kell néznetek Balázs Péter rendezéseit, meg a Bayer-showt? Mégsem fogtok bűnhődni, mégsem vagytok gyilkosok, a magyar kultúra gyilkosai?”

– kérdezte.

Nagyon nem örül annak, hogy itt kell állnia és arról beszélnie, hogy kik veszélyeztetik szabadságunkat – kezdte beszédét Karácsony Gergely. A színpad, ahogy a kultúra, nem a politikusoké, hanem a művészeté és a közönségé – mondta.

„Amikor a színház szabadságát védjük, akkor a város szabadságát védjük.”

Amit a parlamentben megszavaznak, az csak nekik lesz törvény, nekünk diktátum – szögezte le a főpolgármester. Ez a diktátum azonban a kormánypárti polgármesterek, színházba járók számára is diktátum lesz – folytatta. Szerinte ez a törvényjavaslat Budapestnek szól azért, hogy megtorolják, hogy október 13-án

a fővárosiak kiemelték fejüket a mocsárból, és arra szavaztak, hogy visszavegyék a szabad városukat.

Értjük a diktátum üzenetét, de visszaüzenünk. Azt, hogy nem engedjük színházainkat, megvédjük szabadságunkat – mondta Karácsony. Zárásképpen azt mondta, hogy küzdelmes évek jönnek, tudjuk, mi vár ránk, sokszor kell itt állnunk megvédeni a szabadságot. A szabad Budapest nem engedi elvenni a szabadságot.

A tüntetés végén ismét elskandálta a tömeg, hogy „a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK