Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Eurószázmilliárdok a klímaváltozás ellen

Az EU 100 milliárd eurót szán a klímasemlegességre. Ursula von der Leyen bemutatta a Zöld megállapodást. Brutális összeg kell a tervhez, a magyar kormány pénzt kér hozzá.

Az Európai Bizottság 100 milliárd euró értékű beruházást kíván mozgósítani, hogy segítse az unió gazdaságainak környezetbarátabbá válását az éghajlatváltozás elleni fellépésének jegyében – mondta Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke szerdán Brüsszelben az európai parlamenti vita előtt. Ám egyedül a 2030-ig szóló intézkedések évi 260 milliárd eurót igényelnek.

A bizottsági elnök Zöld Megállapodás (Green Deal) nevű klímacsomagjának európai parlamenti ismertetése előtt azt mondta:

elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt klímasemlegesség célkitűzése mellett.

A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van – mondta. Az európai Green Deal a kibocsátás-csökkentésre és munkahelyteremtésre, az innováció ösztönzésére irányul. Célunk, hogy összhangba hozzuk gazdaságainkat bolygónk érdekeivel – tette hozzá.

Von der Leyen az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén az európai zöld megállapodás nevű munkadokumentum bemutatásakor elmondta: a stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé fellendülő gazdaság és javuló életminőség mellett. Ütemtervet határoz meg, amelynek intézkedései

a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést.

Vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló összeget, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos legyen – közölte.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi,

mindenekelőtt a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart. Azt közölte, az Európai Bizottság célja, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon, s ennek érdekében 100 napon belül éghajlat-politikai jogszabályt terjeszt elő.

A célok elérésére a bizottság továbbá bemutat egy 2030-ig szóló programot,

biodiverzitási, új iparpolitikai stratégiát, cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát, valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését hivatottak szolgálni. Az uniós bizottság megkezdi a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát is, és ütemtervet dolgoz ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Von der Leyen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel.

A 2030-ra kitűzött jelenlegi éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség,

ami a 2018-as bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,5 százalékának felel meg.
A beruházási igények kielégítésének támogatása érdekében az uniós bizottság 2020 elején előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. S mivel

az unió hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlat-politikára kell fordítani,

az Európai Beruházási Bank további támogatást fog nyújtani. A bizottság 2020-ban előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását is a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

Von der Leyen felkérte az Európai Parlamentet és az Európai Tanácsot, hogy támogassák a jövő európai gazdaságára és környezetére vonatkozó törekvéseket, és segítsék azok megvalósítását.

A magyar kormány jelenlegi hivatalos álláspontja az, hogy csak akkor járul hozzá a terv végrehajtásához, ha ezt finanszírozza az EU.

Kultúrharc a fővárosban is

A „mi színházunk” és az „ő színházuk” jegyében új pályázatot ír ki a Szabad Tér Színház igazgatói tisztére a Fővárosi Közgyűlés. Az előző ülésen négyből három vezetői megbízás átment, ez nem. Az indoklás homályos.

Új pályázatot írnak ki a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. vezetésére – döntött szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. A fővárosi szabadtéri színpadok működését irányító társaság ügyvezetői posztjára még nyáron írták ki az első pályázatot, a szakmai bizottság támogatta a társaságot 15 éve vezető Bán Teodóra pályázatát, de azt a november 27-i közgyűlési ülésen érvénytelenítették.

Karácsony Gergely főpolgármester az új pályázat kiírását azzal indokolta, hogy az új működési struktúra kialakítása miatt van erre szükség. A november 27-i közgyűlési ülésre készült előterjesztésből kiderül, hogy négy színház vezetői megbízása jár le jövő február végén. A Bábszínház, a Kolibri, az Örkény és a Szabad Tér Színház vezetésére jelentkezettek (a Bábszínház kivételével a korábbi igazgatók) pályázatát

egyaránt ellenvélemény nélkül támogatták a felkért szakmai bizottságok.

A Karácsony Gergely által aláírt előterjesztés egyedül a Szabad Tér esetében javasolta eredménytelennek nyilvánítani a pályázatot. Az indoklás meglehetősen elnagyolt. Az előterjesztésben az olvasható, hogy a színház „jövőbeli működésének strukturális áttekintése okán” javasolta a főpolgármester a pályázat eredménytelenné nyilvánítását és

„az új szempontok figyelembe vételével”

új pályázat kiírását.

Fideszes Bán Teodóra?

Bán Teodórát régóta éri az a vád, hogy a Fideszhez  közelálló művész. Két napja arról érkezett hír, hogy a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság magyarázatot vár Budapest vezetésétől a Bán Teodóra ügyében. A legnagyobb hazai színházi érdekvédő szervezet azokra a hírekre reagált, hogy a „balliberális fővárosi vezetés” nem nevezte ki újra a Szabad Tér Színházat 15 éve vezető és munkájáért többszörösen kitüntetett Bánt. Bűne az, hogy 2013-ban kinevezték a főváros kultúráért és turizmusért felelős szervezete, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjének és ő a cég művészeti vezetője is. Öt éve zárt ülésen Tarlós István főpolgármester előterjesztésére a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy Bán Teodóra marad további öt évre cég ügyvezetője.

Ki kinek a színházát védi meg?

A közgyűlés mostani vitájában Hassay Zsófia (Fidesz-KDNP) etikátlannak és méltatlannak nevezte, hogy noha a szakmai bizottság egyhangúlag támogatta Bán pályázatát, a közgyűlés a legutóbbi ülésen nem támogatta azt.

Szerinte politikai tisztogatás kezdődött.

Elmondta azt is, hogy a parlamentben most fogadták el azt a törvényt, amely továbbra is garantálja a színházak művészeti szabadságát és anyagi kiszámíthatóságot hoz létre. Azt kérte, hogy legyen egyenlő bánásmód minden tekintetben, majd úgy fogalmazott, „ne csak az egyik színházigazgatót védjük szakmailag, hanem védjük meg a másikat is”.

Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) és Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester szerint is politikai tisztogatás folyik. Láng Zsolt megjegyezte azt is, hogy a fővárosi színházak tekintetében Tarlós István vezetése alatt az elmúlt kilenc évben béke volt. Szaniszló Sándor (MSZP) XVIII. kerületi polgármester Hassaynak azt mondta, hogy

a politikusnak a fideszes párttársaitól kell megvédenie a színházakat,

ugyanis nagy léptékkel haladnak, hogy a teátrumok szabadságát elvonják.

Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes szerint cinikusan hangzik Hassay Zsófia szájából az, hogy „hadd védjük meg a színházigazgatókat”. Ha ezt akarnák tenni, akkor nem terjesztette be volna a pártja az új, színházi támogatásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés el is fogadott már.

A vita után a képviselők egyhangúlag támogatták a Szabad Tér Színház új vezetői pályázatát és a Vígszínház ügyvezetői igazgatói posztjának betöltésére kiírandó pályázatot is.

A főváros nem enged a Városligetben

A fővárosi vezetés nem járul hozzá még el nem kezdett épület megépítéséhez a Városligetben – mondta az MSZP budapesti frakcióvezetője. Horváth Csaba szerint nem hagyják szó nélkül a „színháztörvényt”.

A budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget tönkretételét, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni – mondta Horváth Csaba, Zugló polgármestere a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt. A már megkezdett építkezésekről hatástanulmányokat végeznek arról, hogy a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést. Horváth Csaba arra kérte a kormányt, ne nehezítse ezeket a vizsgálatokat és engedje be az építési területekre a főváros műszaki szakembereit.

A szerdán elfogadott „színháztörvényt” Horváth szerint a kormány erőfitogtatásának tartják. A főváros vezetése azonban nem fogja szó nélkül hagyni a kultúra szabadságának megcsorbítását, valamint, hogy „kormányzati kinevezettek” vegyék át a tehetséges színházi vezetők helyét.

Ingyen bérlet álláskeresőknek

Ingyen utazhatnak a budapesti álláskeresők a fővárosi közösségi közlekedés járatain – döntött a Fővárosi Közgyűlés. A Fidesz is támogatta Karácsony előterjesztését, amely félmilliárdba kerül a BKV-nak.

A képviselők egyhangúlag támogatták Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztését a Fővárosi Közgyűlésben, amelynek értelmében januártól „a budapesti helyi menetrend szerinti közösségi közlekedési személyszállítást a fővárosi lakcímmel rendelkező regisztrált álláskeresők díjmentesen vehetik igénybe”. Az álláskeresőknek szóló havi bérletre való jogosultság megállapítására – a főváros kormányhivatalával együttműködésben –

új igazolást vezetnek be.

A bérletet a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kijelölt értékesítési helyein lehet kiváltani.

Az előzetes hatásvizsgálat szerint a díjmentesség mintegy bruttó másfél milliárd forint értéket képvisel a nyilvántartott budapesti álláskeresők számára, azonban az intézkedés tényleges becsült BKK-bevételi hatása mintegy bruttó félmilliárd forint elmaradó bevétel. Az intézkedéssel segíteni kívánt álláskeresők száma több, mint 14 ezer volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 decemberében. (A legutóbbi KSH-adat idén szeptemberi, eszerint mérsékelt csökkenéssel 13 793 volt Budapesten.)

A bérletet havonta kell megújítaniuk az azt igénybe vevő álláskeresőknek.
Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) azt tudakolta, hogy Karácsony Gergely kampányában szerepelt a 14 éven aluliak számára is az ingyenes tömegközlekedés, ám az erről szóló javaslatot még nem találta a közgyűlés jövő évi munkatervében. Karácsony Gergely közölte: a 14 éven aluliakat érintő díjmentesség bevezetéséhez jogszabálymódosításra van szükség, azt már kezdeményezték a kormánynál.

Megszavazták a színháztörvényt

Csak fideszes szavazatokkal megszavazta a parlament a színházak szorosabb állami felügyeletét lehetővé tevő törvényt. Az ellenzék színházi maszkokkal tiltakozott.

Az eredetihez képest enyhébb tartalommal, de változatlanul az állam felügyeletét lehetővé tevő szöveggel fogadta el a parlament fideszes többsége a kulturális életet szabályozó törvényt. A szöveg elkülöníti az állami, az önkormányzati fenntartású és a gyakorlatban most is létező vegyes finanszírozású kőszínházak kategóriáját.

Az önkormányzati fenntartású, de jellemzően vegyes finanszírozási igényű teátrumok esetén abban az esetben, ha „az önkormányzat nem tudja biztosítani teljeskörűen” a színház működéséhez szükséges pénzt, „akkor közös működtetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet elő” a kormányhoz. Amely „megvizsgálja” a kérelmet.

A tiltakozások nyomán kikerült a miniszteri egyetértési jog (vétó lehetősége) az igazgatók kinevezéséhez és leváltásához. A finanszírozás módja miatt azonban bekerül a rendszerbe a veszély, hogy csak „megfelelő” színház kap támogatást.

Megmaradt a Nemzeti Kulturális Tanács létrehozása, amelyben csupa olyan intézmény vezetője lesz, amelynek kivétel nélkül a kormány lojális kinevezettjei. Az egyes területeken ez a testület fogja megszabni a kulturális stratégiát a kormány igényei alapján.

Nem tiltanák meg a független színházak költségvetési támogatását se, bár kérdés, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni.

A parlament 115 fideszes igen,53 ellenzéki nem szavazattal, 3 tartózkodással szavazta meg a törvényt.

A szavazáskor az ellenzék egy része fekete maszkot arca elé tartva felállva tiltakozott.

Zuhant a NER-üdvöske

Vízbe dobott kőként zuhant a 4iG árfolyama reggel, miután tegnap meghiúsult a T-Systems felvásárlása. Ezzel a NER-Dávid nem veszi meg a baráti Góliát jelentős részét. A tulajdonosok oltják a tüzet.

Tegnap a tőzsde zárása után jelentette be a 4iG, hogy közös elhatározással megszakítják a T-Systems felvásárlásáért folytatott tárgyalásokat. Az okokról semmit se lehet tudni, de pletykák, „kremlinológiai” eszmefuttatások özöne támadt.

Ma reggel a budapesti tőzsdén ennek megfelelően 20 százalék eséssel nyitotta a napot a cég árfolyama (azóta felfelé araszolt, most mínusz 15-16 százalékon mozog). Pedig a társaság reggel rendkívüli tájékoztatást tett közzé (amire normális körülmények közt aligha kerül sor pár héttel az év vége előtt), amiben tudatja, hogy a tavalyi eredménybeszámolóban közöltnél sokkal jobb számokat várnak 2019-ben. Eszerint a tavalyi 14,5 milliárdos nettó árbevétel idén meghaladja a 40 (!) milliárdot (a harmadik negyedévben már 25 milliárdnál jártak), az adózott eredmény pedig 102 millió helyett 2,5 milliárdnál is több lesz (őszig 1,7 milliárd jött össze).

Ezután pedig Jászai Gellért vezérigazgató és meghatározó tulajdonos a Portfólióban megjelent interjúban igyekezett eloszlatni azokat a véleményeket, hogy a nagytulajdonosok közti nézeteltérés volt az egyik oka a felvásárlási buktának. Mint mondta, a T-Systems megvétele miatt nem tudtak volna osztalékot fizetni jó ideig, márpedig az „idei csúcsév” után szeretnének. (Nem világos, hogy ez miért most derült ki, a felvásárlást júliusban jelentették be, s az akkor is világos volt, hogy ezt csak pótlólagos pénz bevonásával fizethetik ki, azt pedig az év elejétől tudták, hogy a NER egyik kedvenceként dőlnek a megbízások idén.)

Az a kérdés változatlanul nyitott, hogy volt-e határon átnyúló nyomás a felvásárlásra. Nevezetesen hogy a németek (a Deutsche Telekom) nem akarták közvetlenül Mészáros Lőrinc kezébe adni a T-Systems nagy részét (az üzlet a kkv-szektor informatikai üzletágára nem terjedt volna ki). Mindenesetre a nyári bejelentés előtt a Mészáros-féle Opusból kivált a 4iG, a korábbi szoros üzlettárs Jászai vezette céghez került.

Az valószínűbb ok lehet, hogy a felvásárlás eldöntése után pár héttel a Microsoft váratlanul és indoklás nélkül felmondta a szerződést a T-Systemsszel, ahogyan azt a hvg.hu augusztus elején megírta. Ennek következtében szeptembertől a cég nem forgalmazhatja közvetlenül a Microsoft termékeit. A Magyar Telekom pedig úgy döntött, hogy a Microsoft-jogosultságokat és partneri kapcsolatot megtartja magánál. Vagyis a T-Systems végleg elesett egy jelentős nagy üzlettől (állami szoftvermegrendelésektől), ami nyilván jelentősen rontott értékén a 4iG szemében.

Az azonban megállapítható, hogy a Microsoft számára egyértelműen, de sok más – magára valamit adó – nyugati cégnem is egyre kellemetlenebb a NER-közeli csodavállalkozásokkal szorosan együttműködni. Tavaly augusztusban derült ki, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium és a tőzsdefelügyelet vizsgálatot indított több országban, közte nálunk a Microsoft korrupciógyanús kormányzati ügyletei miatt. Vagyis igen közel kerültek a NER-hez ezek az ügyek.

Egy év múlva a két amerikai hatóság megállapította, hogy a cég 2013 és 2015 közötti itteni szerződéseivel legalább 14,6 millió dollárnyi (4 milliárd forintot meghaladó) nyereséghez jutott megvesztegetésekkel. Hamis indokokkal és összejátszásokkal elért árengedményeket tártak fel a MS magyar leányánál, amelyek után azonban a szoftvereket jelentősen túlárazva adták el kormányhivataloknak,

a pénzből pedig megkentek hivatalos embereket.

Ennek alapján az anyacég elfogadta a 25,3 millió dollár (nagyjából 7,3 milliárd forint) büntetést, amelynek fejében eltekintettek a személyes felelősségre vonásoktól. A büntetésből két és fél milliárdot a MS itteni cége fizetett ki. Az egyezségből kiderül, hogy akadt olyan szerződés, amelynek ügyében – az itteni MS-alkalmazott e-mailje szerint –

magától Orbán Viktortól szerezték meg a jóváhagyást.

Ezután republikánus és demokrata képviselők terjesztettek be törvényjavaslatot július 25-én a képviselőháznak külföldi tisztviselők vesztegetésének ügyében. A jogszabály lehetővé kívánja tenni, hogy

az Igazságügyi Minisztérium vád alá helyezzen külföldi tisztviselőket vesztegetés miatt.

Azon amerikaiak ellen emelhető vád, akik a tengerentúlon kenőpénzt kifizetnek – ezzel a törvényjavaslattal az amerikai ügyészek képesek lennének utána menni azon külföldi tisztviselőknek, akik a kenőpénzt kikövetelik.

Mai kérdés – Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Lesz elég szavazata a holnapi brit választásokon Boris Johnsonnak amivel kiléptetheti Nagy Britanniát az EU-ból?

Óvakodj a biciklis gyilkostól!

Orosz halál osztagok járják keresztül kasul az Európai Unió tagállamait, hogy Putyin parancsára megöljék a Kreml ellenfeleit – állapítja meg a hamburgi Der Spiegel, amely összeállítást szentel az ügynek.

Kétszer gyilkolt a biciklis orosz ügynök

2013-ban Moszkvában Albert Nazranov oligarcha felé közelített a végzet: egy kerékpáros fejbe és mellkason lőtte a nyílt utcán. Meghalt.

2019-ben Berlinben ugyanez történt: az áldozat Zelimkan Kangosvili volt, Putyin régi ellenfele. A kivégzés módja pontosan ugyanolyan mint Moszkvában hat évvel korábban. A gyilkos ugyanaz a személy! – állapította meg a német rendőrség. Vagyim Kraszikov a valódi neve, de Berlinbe Vagyim Szokolov útlevelével érkezett.

A német főügyész szerint nem lehet szó tévedésről: Moszkvában Kraszikovot átkeresztelték Szokolovvá miután igazi nevén nemzetközi elfogatóparancs lépett életbe ellene. A német főügyész a gyilkossággal nyíltan megvádolta Moszkvát. Putyint az újságírók megkérdezték Párizsban az ügyről, de ő csak annyit mondott: a meggyilkolt grúz férfi „bandita” volt! Oroszországban régi jól bevált módszer a rendszer ellenfeleit banditáknak és terroristáknak bélyegezni illetve megvádolni őket azzal, hogy külföldi ügynökök. A németek ezúttal határozottan reagáltak: kiutasították az orosz nagykövetség két munkatársát, akikről okkal feltételezik, hogy a GRU, a katonai hírszerzés tisztjei Berlinben. A németek tudni vélik, hogy a gyilkos is a GRU tisztje.

A Szkripal ügy után nagytakarítás volt a katonai hírszerzésnél Moszkvában

Hiába parancsolta meg Putyin az orosz hírszerzés híres árulójának likvidálását Nagy Britanniában, mert a GRU tisztjei elszúrták a gyilkosságot. Nem sikerült megölniük a hírszerzés egykori személyzeti főnökét, aki százezer dollárért eladta társait az amerikaiaknak és a briteknek. A gyilkossági kísérlet kapcsán csúnyán lelepleződött az orosz katonai hírszerzés. Putyin hívatta a főnököt. Úgy letolta, hogy a főnök betegszabadságra ment. Majd nemsokára érkezett a rövid hír: villámgyorsan elhalálozott. Valószínűleg sohasem tudjuk meg, hogy miképp távozott az orosz generális az élők sorából. Azóta új vezetése van a katonai hírszerzésnek Moszkvában, de mint látjuk a módszerek, sőt a végrehajtó emberek is ugyanazok mint régebben.

Mi a célja mindezzel Putyinnak?

Ezt a kérdést feszegeti a hamburgi Der Spiegel, mely szerint a halál osztagok működése az Európai Unióban beleillik Putyin stratégiájába. Az orosz elnök egységes területnek tekinti Európát, mely Dublintól Vlagyivosztokig tart. Ebben a térségben akar uralkodni Putyin. Ehhez az Európai Unió felbomlasztására van szüksége hiszen Oroszország gazdasági törpe az unióhoz képest. A nyílt utcán elkövetett gyilkosságok az oroszok erejét és az uniós államok gyengeségét hivatottak illusztrálni. Erre Berlinben is rájöttek: ezért adtak határozott választ arra, hogy az orosz titkosszolgálat a német főváros kellős közepén fényes nappal levadászta Putyin egyik ellenfelét. Az orosz elnök persze nem esik kétségbe amiatt, hogy a katonai hírszerzés két tisztjét kiutasították Berlinből, de hogyha gazdasági szankciók is következnek, akkor az már fájhat Oroszországnak, amely a Szovjetunió bukása után 28 évvel sem tudott versenyképes rendszert létrehozni a hatalmas országban.

Hoppá: mégse lesz „közeli” a T-Systems

Visszalép a T-Systems megvételétől a NER informatikai kedvence, amely pedig a vételár miatt 30 milliárdért bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába. Egyelőre nem látni az okot.

Júliusban mindenki biztosra vette, hogy újabb területen jön létre megkerülhetetlen NER-cég: bejelentették, hogy előzetes megállapodást írt alá a piac óriása, a német tulajdonú T-Systems és az utóbbi években feltörekvő, újabb és újabb állami megrendeléseket elnyerő 4iG. Eszerint a tavaly 114 milliárd bevételt elért gigászt lenyeli a nyolcadannyi forgalmú cég (az adózott eredményben húszszoros volt a különbség).

Most azonban a 4iG közölte, hogy kezdeményezésére megszüntették a felvásárlási tárgyalást, és felmondták az előzetes megállapodást. De tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.

A közleményben még csak utalás sincs arra, miért esett kútba (egyelőre?) a NER számára fontos ügylet. Pedig még azt is megtették, hogy

a nyáron Mészáros Lőrinc helyett korábbi üzleti jobbkeze, Jászai Gellért lett a 4iG meghatározó tulajdonosa.

Ahogyan akkor megpendítettük, ennek egyik lehetséges oka az, hogy az itteni befektetésekben a magyarországi viszonyok láttán se túl finnyás német gazdasági-politikai döntéshozók legalább kipipálhassák: egy ekkora német cég mégse Mészáros Lőrincé lesz.

Pedig a 4iG-ben még október legvégén is azzal számoltak, hogy megveszik a T-Systemst, s erre az esetre 30 milliárdos tulajdonosi tőkeemelést határoztak el. És ugyanekkora összegre jelentkeztek be korábban az MNB Növekedési Kötvényprogramjába; vagyis ennyiért vásárolhatna vállalati kötvényükből a jegybank. Ezzel egyébként válasz is lett arra a nyári kérdésre, hogy mennyiért venné (vette volna) meg a magyar csodacég a multi itteni óriását. A becsült vételár júliusban 30-60 milliárd volt. Ismételjük meg: a T-Systems tavalyi árbevétele 114 milliárd volt.

Ennek alapján csak találgatni lehet az okról. Az már eleve kérdéses volt, hogy milyen üzleti megfontolásból akar megválni a jelen és a jövő húzóágazata (információtechnológia) itteni szereplőjének zömétől a német óriás. Lehet, hogy meggondolták magukat, lehet, hogy akkora árat kértek, amennyit a tulajdonon kívül valójában közel maradt Mészáros-birodalom se tudott előteremteni.

Megvan a „vádirat” Trump ellen

Hivatali visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása. E két pontban akarják felelősségre vonni a törvényhozásban Donald Trumpot az impechment eljárás keretében.

Hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával vádolják Donald Trump amerikai elnököt – jelentette be kedden Jerry Nadler, a demokrata többségű képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke és Adam Schiff, a hírszerzési bizottság vezetője. Nadler kijelentette: Trump veszélybe sodorja a demokráciát és a nemzetbiztonságot. A bejelentést a törvényhozók a képviselőházban tették meg Nancy Pelosi házelnök jelenlétében.

Nadler kijelentette:

Trump a törvények felett állónak tekinti magát,

de senki, még az elnök sem áll a törvények felett. Leszögezte, hogy a tét a következő választások tisztasága, és „ezért kell most cselekednünk”. Adam Schiff szerint Donald Trump „nem hagyott számunkra választási lehetőséget”. Hozzáfűzte: ha a demokrata törvényhozók nem tesznek semmit, akkor az elnök cinkosává válnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontja arra vonatkozik, hogy a feltételezések szerint Donald Trump nyomást gyakorolt Ukrajnára. Annak érdekében, hogy Volodimir Zelenszkij elnök indítson vizsgálatot politikai riválisa, Joe Biden, a demokraták egyik elnökjelölt-aspiránsa és volt alelnök ellen korrupció gyanújával az ukrajnai üzleti ügyei miatt.

A kongresszus akadályozására vonatkozó vádpont azért teszi felelőssé az elnököt, mert megakadályozta egyes munkatársai részvételét  az impeachment eljárás előtti vizsgálatokban. A két vádpontot a törvényhozók 17 tanú több, mint száz óráig tartó meghallgatása után fogalmazták meg.

Az igazságügyi bizottság várhatóan még a héten szavaz a vádakról, majd a döntést a ház egésze elé terjesztve, a képviselőház voksol az elnök alkotmányos úton történő felelősségre vonásának, azaz felmentési eljárásának a  megindításáról. Pelosi a bejelentés előtt közölte: Trump megpróbálta korrumpálni a soron következő választásokat és az elnök „továbbra is veszélyt jelent nemzetbiztonságunkra”.

Donald Trump szintén a bejelentés előtt a Twitteren azt írta, semmi rosszat nem tett, a két vádpont kihirdetése után pedig boszorkányüldözésről írt.

A republikánus többségű szenátus azonban várhatóan nem szavazza meg az elnök eltávolításához vezethető szavazást. A két házban együttesen kétharmad kellene ehhez.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK