Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.
Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.
A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).
Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.
A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.
Forrás: gallup.com
Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.
Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.
A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.
Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.
Nincsenek aggályai Áder Jánosnak. Se a tb-ellátás, se a kulturális élet szigorításával. Aláírta a törvényeket. A tb-változásban a lényegről nem beszél.
A társadalombiztosítási ellátásra vonatkozó szigorító törvény aláírásának indoklása már megjelent Áder közleménye, a kulturális élet, elsősorban a színházak életébe jelentős kormányzati beavatkozást lehetővé tevő törvényről még nem, de a parlament honlapján már mindkettő státusa: kihirdetésre vár, illetve kihirdetés előtt.
Áder szerint nincs probléma a tb-ellátások szigorításával. Mint írja, az elmúlt napokban élénk vita alakult ki az új rendelkezések társadalmi hatásáról. Néhányan azt vizionálták, hogy 700 ezer ember „eshet ki” az egészségügyi ellátó rendszerből. Fel is teszi a kérdést magának is.
Mi az igazság?
Az új szabályozás alapján – úgy, mint eddig – teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult minden kiskorú, minden tanuló, minden nyugdíjas és minden biztosított munkavállaló. A hatályos törvények ma is biztosítják a szociálisan rászorultak, hajléktalanok egészségügyi ellátását. Ezen a most elfogadott törvény nem változtatott – szögezi le Áder. Hozzáteszi a azt is, hogy a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.
Majd felteszi a második kérdést.
Miért indokolt a törvénymódosítás?
Az elmúlt időben jelentősen nőtt azok száma, akik – közülük nem kevesen szándékosan – nem fizettek egészségügyi szolgáltatási járulékot.
(Azt nem írta le, mennyi ez, s milyen forrás igazolja a „jelentős” növekedést.)
De az egészségügyi szolgáltatást ők is igénybe vették. Ez igazságtalan és méltatlan a járulékot becsületesen fizető honfitársainkkal szemben.
Ezért az új törvény úgy rendelkezik, hogy azok a személyek – és csak azok –, akik a jövőben szándékosan nem fizetnek egészségügyi szolgáltatási járulékot, az egészségügyi szolgáltatást csak akkor vehetik igénybe, ha tartozásukat rendezték – sorolja a szigorú változást. Ugyanakkor a sürgősségi ellátásra a tartozásukat még ki nem fizető polgárok is jogosultak.
Néhányan azt mondták a törvényről, hogy szégyenteljes. „A törvény alapos áttanulmányozása után kijelenthetem, hogy nem a törvény szégyenteljes”, hanem azok magatartása, akik – különösen advent idején – indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.
A lényeg maradt ki
Ha elolvassuk Áder indoklását, feltehető a kérdés, mi szükség volt egyáltalán a módosításra. Mert, valóban, eddig és ezután is a három hónap volt a választóvonal. Csakhogy – és efelett Áder kecsesen átsiklik – jelenleg pirossal jelez a rendszer annál, akinél probléma lehet, de van érvényes taj-száma. Ez
előállhat egyszerű adminisztrációs hibából, például a munkáltató más számlára utalta a járulékot, de az is előfordulhat, hogy nem fizetett, ám erről az alkalmazott természetesen nem tud. Ilyenkor az ellátást megkapja, de felszólítják a helyzet rendezésére.
Ez esetben mód van az elmaradt járulékok utólagos befizetésére, a munkáltatóval szemben az adóhivatal járhat el.
Jövő júliustól (pontosabban a három hónap elteltével októbertől) azonban rögtön barna színre vált az értesítés, érvénytelen taj-számot mutat. Mint például az elhunytaknál. Ebben az esetben
nem lesz türelmi idő, csak a teljes ár azonnali megfizetésével kaphat ellátást,
ami mondjuk egy végtagtörés miatti műtét esetén már tetemes összeg. Erre (is) hívta fel a figyelmet a Magyar Orvosi Kamara, amikor a törvény aláírásának elutasítására szólította fel és Karácsony Gergely is Ádert. Hiába.
A vélhetően szintén jóváhagyott törvénymódosítás sok egyéb mellett a színházak életébe engedi bele mélyebben a kormányt. Jogszabályilag is elválasztják az önkormányzati, az állami és a vegyes fenntartású színházakat. Utóbbiak esetében – ha az önkormányzat rászorul költségvetési pénzre – az önkormányzatnak kérelmet kell benyújtania, amit a kormány megvizsgál. Ha belemegy, akkor megállapodást kell aláírni a területet felügyelő miniszterrel a színház közös fenntartásának szabályairól és a finanszírozás összegéről, arányáról.
Vagyis valóban kikerült a végleges szövegből az egyoldalú vétó lehetősége, de mivel nem egyenrangú felek fognak tárgyalni, a például nem kormánypárti vezetésű önkormányzat aligha tudja maradéktalanul érvényesíteni érdekeit.
Úgy fest, mind a 225 alkalmazottját elküldi az Eckerle Automotive Zala Kft., és leszerelik a gépeket is. A PM bízik abban, hogy Zala megyében elég üres állás van.
Két hete jelezte alkalmazottainak a német tulajdonú Eckerle Automotive Zala Kft., hogy csoportos létszámcsökkentés keretében 2020 elején elbocsátja 225 emberét – írta meg az Alfahír. A levélben „a munkáltató működésével összefüggő ok, a külföldi kereslet, megrendelésállomány lecsökkenése, abból adódóan tulajdonosi döntés értelmében a gyártási tevékenység 2020 év eleji leállítása és így a működéshez rendelkezésre álló források beszűkülése áll”.
A furmányos megfogalmazásból nem egyértelmű a tény, hogy mivel a cégnek Zalaegerszegen 225 alkalmazottja van, ez
lényegében az üzem bezárásával egyenlő. Ezt erősíti az az információ, hogy a gépek leszerelése is elkezdődött.
Vagyis mindössze kedélycsillapításnak fogható fel, amit az egyik cégvezető mondott, hogy jelen pillanatban átstrukturálások, optimalizálások zajlanak, és hogy mit fog hozni 2020 második, harmadik negyedéve, azt ma még nem tudja megmondani. Ha nem szűnik meg a gyár teljes működése, és csak egy átstrukturálás zajlik le, abban az esetben még nem tudni, hány embert érinthet az elbocsájtás, de az is reális forgatókönyv, hogy a zalaegerszegi üzemet is csődbe viszi a nyugati autóipar hazánkba is begyűrűző válsága.
Az Eckerle Industrie Kft. magas szinten automatizált gyártósorok fejlesztését és gyártását végzi, egyebek közt az autóipar számára. A cégnek három telephelye van Magyarországon: az Eckerle Automotive Kft. és az Eckerle Industrie Kft. Kiskőrösön, az Eckerle Automotive Bóly Kft. Bólyon és a zalaegerszegi Eckerle Automotive Zala Kft. Nem túl informatív honlapja (az utolsó „aktuális” bejegyzés 2015. októberi) mindenesetre nem tartalmaz üres állást.
Mai közleményében a Pénzügyminisztérium megerősíti az elbocsátást, bár arra nem tér ki, hogy a jelek alapján az egész zalai egységet bezárják. Üres álláshelyek közvetítésével, képzésekkel, munkaerő-piaci tanácsadással segítik az Eckerle Automotive Zala Kft. elbocsátás előtt álló dolgozóit, ezzel is könnyítve a létszámleépítéssel érintett munkavállalók mielőbbi elhelyezkedését – írják.
Az érintett 225 dolgozó újbóli munkába állását az is segítheti, hogy Zala megyében összesen 3500, míg a Zalaegerszegi járásban közel 2000 betöltetlen álláshely van a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által megvalósított „Létszámleépítések megelőzése és kezelése” projekt is nagy segítséget jelenthet az érintett munkavállalóknak. Az 5 milliárd forintos keretösszegű program a leépítéssel érintett személyek képzését 100 százalékban finanszírozza, emellett a munkahelyi beilleszkedés és betanítás költségeihez is hozzájárul – a PM szerint.
Rengeteg helyről jelzik elsősorban a szakszervezetek, hogy csökkentik a műszakok számát, és első helyen a kölcsönzött munkaerőt kezdik elküldeni. Az autóipar globális visszaesése itt kopogtat az ajtón.
Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.
Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.
Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.
Erdogan előre menekül
A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.
A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.
Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan
Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.
Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.
Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …
Bár egy hete meghiúsult a nagy üzlet, a NER-kedvenc 4iG-hez azért dől a megrendelés. A maival együtt csaknem 3 milliárd forint értékű közbeszerzési megrendelést nyert el. Most éppen az adóhivataltól.
A NAV számára szállíthat informatikai eszközöket (Oracle ZFS Tárolóbeszerzés és Storage TEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítés) a 4iG – tudatta a cég reggel a tőzsdén. A megbízás értéke nettó 669 999 824 forint.
A NER egyik kedvence, az informatikában a piacvezetői helyre törő 4iG múlt hétfőn jelentette be, hogy mégse veszi meg a multinacionális Deutsche Telekom itteni egyik leányát, a T-Systemst. Az ügylet a fordított Dávid és Góliát üzleti esete lett volna. Ennek lehetséges hátteréről itt írtunk bővebben.
De aggodalomra semmi ok, a nyáron (mielőtt a T-Systems-ügyletet bejelentették) Mészáros Lőrinc egykori üzleti jobbkeze, Jászai Gellért felügyelete alá került 4iG (Mészárosnak maradt kevesebb, mint tíz százaléka) nem esett ki a pikszisből. Csak e pár nap alatt több, mint nettó 2,8 milliárdért nyert el közbeszerzést. Kiépíthet wi-fi-rendszert az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak az Egészséges Budapest programban részt vevő intézményekbe, tegnap a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési, Innovációs Hivatal genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszköz beszerzését jelentették be nettó 829,8 millióért.
A NATO Parlamenti Közgyűlés vezetése egyhangúlag Mesterházy Attila alelnököt kérte fel a NATO-parlament elnöki teendőinek ellátására. Ez az első alkalom, hogy magyar politikus vezethet egy nemzetközi szervezetet.
A NATO Parlamenti Közgyűlés elnöki tisztsége azután üresedett meg, hogy Madaleine Moon képviselőasszony a december 12-i brit parlamenti választásokon nem szerzett újra mandátumot, így a továbbiakban nem láthatja el a NATO Parlamentjének elnöki feladatait.
Mesterházy Attila 2006 óta tagja a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának. Két évig első magyar rapportőrként tevékenykedett, számos jelentés fűződik a nevéhez. A volt pártelnök 2018 óta vezeti a Parlament szocialista frakcióját, valamint a Transzatlanti Védelmi és Biztonsági Együttműködés Albizottságot. 2019-ben pedig első magyar politikusként a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnökének választották.
Mesterházy Attila a következő egy évben vezetheti a NATO Parlamenti Közgyűlést, ahol több mint 50 ország parlamentjének majd 300 képviselője van jelen.
A volt pártelnök nagy megtiszteltetésnek tartja a felkérést, és bízik abban, hogy ezzel az új pozícióval képes lesz megmutatni Magyarország elkötelezettségét a transzatlanti értékek és együttműködés iránt.
Jávor Benedek vezeti januártól a főváros brüsszeli képviseletét – jelentette be a V4-es Szabad Városok Szövetségének aláírásán Karácsony Gergely az azonnali.hu szerint. Az erről megjelent hivatalos közlésekben ennek nyoma sincs.
Január 1-jétől Jávor Benedek fogja vezeti a fővárosi önkormányzat brüsszeli képviseletét a klímaváltozás és az innováció képviselete érdekében, az ő munkáját a magyarországi nagyvárosoknak is felajánlanák – jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester a V4-es országok fővárosainak polgármestereivel közösen tartott konferencián az azonnali.hu közlése szerint.
A fellelhető forrásokban azonban nyoma sincs ennek. Karácsony Gergely beszédében, amely a fővárosi portálon megnézhető, mindössze az a rész hangzik el, hogy „Budapest ezért döntött brüsszeli képviseletének fejlesztéséről, és felajánlja, hogy a képviselet a szövetség többi városának érdekeit is képviselni fogja”. A főváros brüsszeli képviselete is csak a V4-es fővárosok vezetőinek összefogásáról, a Szabad Városok Szövetsége létrehozásáról tudósít. Ahogyan oldalán Jávor Benedek is mindössze ezt az eseményt osztotta meg.
A budapesti eseményen Budapest, Varsó, Prága és Pozsony városvezetői írtak alá megállapodást. Karácsony Gergely közleménye szerint az európai Szabad Városok Szövetségét azért kötötték meg, hogy választóik sok százezres tömegét képviselve hitet tegyenek a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, a jogállam, a világnézeti tolerancia és a kulturális sokszínűség mellett, és
összefogjanak a régiónkat gúzsba kötő, bezárkózó nacionalista populizmus és a nyers önkény ellen.
De amellett, hogy kiállnak értékeinkért és megmutatják, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország nem egyenlő kormányaik politikájával, egyéb céljuk is van. Tapasztalatcserével és együttműködéssel próbálják kezelni legsúlyosabb közös kihívásainkat, a klímakrízist vagy a lakhatási válságot, és közösen lobbiznak azért, hogy az EU különítsen el több közvetlenül pályázható pénzt a városok számára.
„És hogy hol kötöttük meg szövetségünket? Hol máshol, mint a Közép-európai Egyetemen”, a korszerű tudás, a nyitottság, a kritikus gondolkodás és a nemzetköziség immár szimbólummá vált helyszínén. Budapestnek, Pozsonynak, Prágának, Varsónak egy a hangja, és ez a hang valódi demokráciáért, átláthatóságért, haladásért és fenntartható várostervezésért kiált – írta Karácsony.
Erős nemzettudat jellemzi a társadalmat, amelyet a Fidesz következetesen használ ki az etnocentrista politikához. Mindemellett az országhoz kötődés nagyot csökkent, az európai identitás viszont óriásit nőtt 2010 óta, ahogyan a törzsi mentalitás és háborús logika.
A magyar társadalmat erős nemzettudat jellemzi, amely a nyelvhez és a nemzeti jelképekhez való viszonyát tekintve egységesnek mondható, a nagy történelmi traumák mentén ugyanakkor mély törésvonalak alakultak ki – olvasható a Political Capital (PC) több éves kutatásokat és elemzéseket összegző tanulmányában.
A múlt, ahogyan látjuk
A részletes adatokból – noha ezek egy része 2013-as – azt olvashatja ki az érdeklődő, hogy az erős – és a történelmi tényeket olykor meglehetősen „lazán” kezelő – propaganda ellenére
meglepően reálisan látja a társadalom a közeli és távolabbi múltat.
A hat évvel ezelőtt végzett felmérés eredménye a két legsikeresebbnek vélt történelmi időszak egyértelműen a honfoglalás és Hunyadi Mátyás uralkodása. Az utóbbi korokból nem említett örömteli eseményeket a többség. Az Orbán-éra politikájában egyre erőteljesebb szerepet kapó Horthy-korszakot ítélték a legkevésbé sikeresnek. (Mint említettük, ezek 2013-as eredmények, nem tudni, azóta ez változott-e.) A Kádár-éra a listán csak két hellyel végzett előbbre, közvetlenül az 1989-es rendszerváltás mögött. vagyis lehet, hogy a korszak iránti nosztalgia feltételezése némi felülvizsgálatra szorul.
Meglepőnek is nevezhető, hogy
az 1989-2010 közötti időszakot gondolják a legkevésbé kudarcosnak a magyarok.
A rendszerváltás megítélése tehát meglehetősen kettős: sem a sikertörténetek, sem a kudarcok között nincs kiemelt helye.
A nemzeti tragédiák közül egyértelműen a trianoni békeszerződést tartják a legnagyobb traumának: a megkérdezettek kétharmada említette a három legnagyobb nemzeti tragédia között. Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő megtorlások említettsége 48 százalék, a zsidóüldözést, deportálásokat, a holokausztot 37 százalék említette.
Országhoz, városhoz kötödés
Érdekes folyamat figyelhető meg az uniós Eurobarometer felmérések idősoros adataiban. A magyarországi eredmények azt mutatják, hogy a magyarok nagy többsége nagyon kötődik az országhoz. A településhez való kötődés szintén erős, de mértéke elmarad a Magyarországgal való kapcsolat szintjétől. A 2004-2019 között lezajlott 15 felmérés mindegyike ezt mutatja.
Az időbeni trendek ugyanakkor azt jelzik, hogy a 2004-2006 között tapasztalt nagyon erős kötődés azóta mérséklődött. Az akkor tapasztalt 70-75 százalékos arány az elmúlt évtizedben tartósan 60 százalék körülire esett vissza. A lakóhely esetében is hasonló a trend, de mértéke lényegesen kisebb. Így mára alig van mérhető különbség abban, hogy a magyarok az országhoz vagy a településükhöz kötődnek-e nagyobb mértékben.
Magyar vagy/és európai?
A legérdekesebbnek a magyar és az európai identitás kapcsán 2010-2019 között bekövetkezett érdemi változás tekinthető. Azt az éves mérések (miként a pár hete publikált 2019-es) is felszínre hozzák, hogy a magyar társadalom bőven többsége ért egyet hazánk uniós tagságával, nagyobb hányadban, mint az EU-átlag. Az identitás mikéntjére vonatkozó válaszok azonban azt mutatják, hogy
szignifikánsan csökkent azok aránya, akik kizárólag magyarnak érzik magukat, európainak nem.
Kilenc éve még a megkérdezettek közel fele mondta ezt magáról, 2019 tavaszán már csak 23 százalékuk. Ezzel párhuzamosan
meredeken emelkedett azoknak aránya, akik elsősorban magyarnak, de európainak is gondolják magukat.
A 2010 májusában mért 47 százalékról idénre 65 százalékra bővült ez a társadalmi csoport. Azaz a magyar identitás mellett egyre hangsúlyosabbá vált az európai identitás. Éppen azokban az években, amelyekben egyre erősödő unióellenes kormányzati retorika záporozik a lakosságra.
Forrás: Political Capital
A tábor összetartása: „mi vagyunk a nemzet”
A különféle elemzések alapján a PC megerősíti azt az érzetet, hogy a hatalmon lévő Orbán-rezsim politikai stratégiája a konfliktuskeltésre épül: amellett, hogy elmélyíti a régóta meglévő társadalmi-politikai törésvonalakat, újakat is teremt (főként identitáspolitikai eszközökkel). Teszi mindezt úgy, hogy
a relatív többség a Fidesz oldalán álljon, és ezt abszolút többségként mutatja fel.
A rezsim legfőbb, egyre inkább etnonacionalista identitáspolitikai magyarázata szerint a kormányzó Fidesz (és személyesen Orbán Viktor miniszterelnök) a mindenkori nemzeti érdeket képviseli, sőt, szinte azonos a nemzettel, ebből következően politikai ellenfelei a nemzettel állnak szemben. Ez a kormányoldal örök érvényűnek tekintett „többségének” alapja; a 2019-es önkormányzati választás viszonylagos kudarca után is ehhez az alaptételhez igyekszik visszatérni, hogy saját táborát összetartsa.
A baloldalon mindeddig nem sikerült a Fideszével versenyképes ellentörténetet alkotni. Ez csak hosszú távon alkalmazott, következetes, nem reaktív, hanem a kormánypárti elbeszélés kereteiből kilépő, pozitív nemzetkoncepcióval volna lehetséges; ez azonban egyelőre teljes egészében hiányzik – vonja le a következtetést a PC.
Erősödő törzsi gondolkodás és háborús logika
Választási szempontok is meghatározzák a Fidesz nemzetpolitikáját. A külhoni magyar állampolgárok választójogának megadásában ugyanis a nemzetpolitikai szempontok mellett bizonyosan döntő szerepe volt annak, hogy a Fideszben felmérték, ezzel a lépéssel növelni képesek szavazótáborukat. Mivel a társadalmi és politikai vita ebben is teljes mértékben elmaradt,
a külhoni magyar állampolgárok választójogával és szavazatuk súlyával kapcsolatban is hamar két szélsőségbe hajlottak az álláspontok.
Voltak, akik az új intézmény bevezetésével eleve lefutottnak tekintették a 2014-es választásokat a határon túlról érkező voksok miatt, mások pedig pusztán szimbolikusnak nevezték a kizárólag pártlistára való szavazás lehetőségét, mondván, a választás alapvetően az egyéni kerületekben dől el. A valóság valahol középen húzódik: a határon túli voksoknak csak kivételes esetben lehet döntő hatásuk, igaz, 2014 rögtön ilyen választást hozott. A külhoni szavazatok ekkor épp azt az egy pluszmandátumot hozták a Fidesznek, amely nélkül nem szerezte volna meg újra a kétharmados parlamenti többséget.
A baloldali pártok mindezek következtében politikájukban tovább távolodtak a határon túli magyaroktól, és főként a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő által vezetett Demokratikus Koalíció hívei tekintenek rájuk bűnbakként. Ennek eredményeként pedig
még könnyebbé válik a Fidesz számára a nemzetpolitika kisajátítása.
A nemzeti ügyekben kialakult éles jobb-bal konfliktus hatása is szerepet játszik abban, hogy a társadalomban erősödik egyfajta törzsies politikai gondolkodásmód (tribalizmus). Ez a tekintélyelvűség, az identitásféltés, az antipluralizmus és a fekete-fehér világnézet kombinációja.
A politikai szembenállás háborús felfogása is erős.
A szélsőségesen tribalisták aránya itthon 10 százalék. Jelzésértékű, hogy az ebbe körbe sorolhatók felülreprezentáltak a kormányzati oldalon: 59 százalékuk szavazna a Fideszre. Az ellenzéki pártok közül leginkább a DK szavazóira jellemző ez az attitűd.
Rendszerszintű etnonacionalizmus – nálunk is
Az Orbán-kormány a külpolitikában partnerei lépéseit is etnonacionalista látásmódon keresztül értékeli, ahogy azt például Ukrajna esetében is láthatjuk. Budapest válaszai vagy az ezeket kihasználó harmadik államok befolyásolhatják a határon túli magyarok megítélését a helyiek körében, és
ezzel célponttá teszik őket a helyi szélsőjobboldali csoportok szemében.
Az etnonacionalizmust Oroszország Európa-szerte felhasználja a szomszédok közötti törésvonalak mélyítésére, hogy saját geopolitikai céljait segítse elő. Ukrajnában Moszkva igyekezett konfliktusokat szítani lengyel és ukrán nacionalisták között, például azzal, hogy elrendelte a helyi lengyel kisebbségnek fontos temetők és emlékhelyek megrongálását. A Kreml lengyel szélsőségeseket használt fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának felgyújtására is, mire a magyar külügyminiszter az Ukrajnában terjedő „szélsőséges politikai nézetek” kritizálásával reagált. A PC szerint az etnonacionalizmus rendszerszintű veszély Európában.
Még a választási iroda fideszes vezetője és Kocsis Máté is megkapta a Józsefváros című lap teljes tartalmát megjelenési előtti ellenőrzésre – október előtt. Az új polgármester szinte teljes informatikai gyalulás után találta meg a bizonyítékokat.
A VIII. kerületi helyi lap teljes és közvetlen Fidesz-irányítás mellett működött: erre a következtetésre jutott Pikó András, az ellenzék közös jelöltjeként nyert polgármester. Facebook-írásában olvasható, hogy az átadás-átvétel folyamatának leginkább érthetetlen és megmagyarázhatatlan momentuma az volt, amikor a Józsefváros szerkesztőségének teljes rendszerét törölték, voltak gépek, ahonnan a háttértárolót is kiszerelték. Most már tudjuk, mi állhatott a kétségbeesett akció mögött:
el akarták tüntetni a helyi újság direkt pártirányításának és kézi vezérlésű szerkesztési gyakorlatának nyomait
– fogalmaz Pikó.
A polgármester mellékelt két elektronikus levelet, mindkettő feladója Nyerges Zoltán korábbi főszerkesztő. Mindkét levelezés hivatali email-ek használatával történt, ahol magán email-címeket használtak, azokat kitakarta Pikó.
Ezek az újság augusztus végi számának és egyik szeptemberi számának teljes anyagait tartalmazzák. Még megjelenés előtt, levélben észrevételeket kér, értsd: jóváhagyást a címzettektől. A címzettek kiléte a levelezés későbbi menetéből egyértelmű, a névsor illusztris. S valóban.
Kocsis Máté a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetője (korábban a kerületet vezette), a kerület egyik parlamenti képviselője, Sára Botond, Kocsis utódja és Pikó elődje. Címzett még Rimán Edina jegyző, a törvényesség helyi őre, aki akkor már a Helyi Választási Iroda vezetőjeként a választási folyamat pártatlansága és kiegyensúlyozottsága felett is őrködött. Ott van a címzettek között Sára Botond fideszes polgármester és Egry Attila fideszes alpolgármester mellett Farkas Örs is, aki akkor épp a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Felügyelő Bizottságának elnöke volt, korábban viszont Kocsis Máté kabinetfőnökeként tevékenykedett, és aki a választási kampányban politikai elemzőként írt többek között a józsefvárosi politikai helyzetről a Magyar Nemzetben.
A polgármester két kérdést tette fel ezek láttán.
Mit keres a címzettek között Kocsis Máté frakcióvezető? Ha egy kerületi lap esetében a főszerkesztő szükségesnek tartja egyeztetni a tartalmakat a Fidesz egyik legfontosabb vezetőjével, a parlamenti frakcióvezetővel,
mi lehet vajon a gyakorlat a fideszes sajtóbirodalom többi orgánumánál?
Oda már kérdéseket is a pártközpontban írják? Ha a közpénzből finanszírozott helyi újságot a választási kampányban ilyen módon sajátította ki a Fidesz, akkor válik igazán érthetővé az állami média fideszes lenyúlása és az ellenzék kiszorítása onnan.
Mit keres a címzettek között Rimán Edina, a Helyi Választási Iroda vezetője? Nyilván a korábbi gyakorlatnak megfelelően még jegyzői minőségében kapta meg a küldeményeket a szerkesztőségből és ez felveti a kérdést, mennyire lehetett ő pártpolitikától független szereplő az elmúlt években? De Rimán ekkor már a Helyi Választási Iroda vezetője volt, esküt tett arra, hogy őrködik a választás pártatlansága felett. Ez
az esküje hogyan volt összeegyeztethető azzal, hogy a fideszes frakcióvezetővel és polgármesterjelölttel közösen
vesz részt a választási kampányban különösen elfogult Józsefváros újság „informális szerkesztőbizottságában”?
A Józsefváros újságot az elmúlt évek választási kampányaiban mutatott elfogult, az ellenzéket negligáló szerkesztési gyakorlata miatt a különböző választási bizottságok rendre elmarasztalták, a legutóbbi önkormányzati választás idején a Kúria emiatt félmillió forint büntetést szabott ki rá a Józsefvárosi Önkormányzatra, amit már az új önkormányzati vezetésnek kell kifizetnie – fűzte hozzá Pikó.
A sajtó pártirányítása, amire ez a levél bizonyíték, egyértelműen sérti a közfinanszírozott sajtó függetlenségének elvét, és a demokrácia írott és íratlan szabályainak sokaságát. A helyi választási iroda vezetőjének közreműködése a kampány alatt a helyi sajtó tartalmának fideszes politikusok általi meghatározásában sérti a választás tisztaságát. Különösen súlyossá teszi ezt a szerepvállalását Rimán Edinának az, hogy a választási iroda vezetőjeként feladata épp a választás tisztaságának biztosítása lett volna.
Tetteikért vállalniuk kell a politikai és az esetleges büntetőjogi felelősséget
– szögezi le a polgármester.
Maga a két levél nem véletlenül került az új vezetés kezébe, a váltás után elrendelt informatikai átvilágítás eredménye, amelyet minden önkormányzatnál az átadás-átvételkor le kell folytatni, és amelyet azért is rendelt el Pikó, mert az önkormányzat különböző szerveinél és cégeinél, többek között a Józsefváros újság szerkesztőségében
törvénytelen adatmegsemmisítés zajlott hivatalba lépése előtt.
Azért nem lehetett meglepő ez a fejlemény: először meg se jelent a Józsefváros, csak december 4-én adták ki az első új lapszámot. Eltűnt a teljes szerkesztőség, s már akkor látták, hogy mindent töröltek a Józsefváros szerkesztőségi rendszeréből, eltűntek háttértárolók. Aztán kiderült, hogy az a kerületi Facebook-oldal, amelyre minden évben tízmilliókat állítottak be a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt kommunikációs divíziójának üzleti tervében, egy ausztrál magánszemély tulajdonában van – aki végül törölte az eredeti oldalt.
Miért kíséri hat testőr a vécére is minden oroszok urát? Ennyire fél Vlagyimir Putyin? De vajon mitől? Ezen tanakodik a nyugat-európai sajtó, amely megfigyelte, hogy még az Élysée palotában is hat testőr kísérte Putyin elnököt a mellékhelyiségbe. Ráadásul a személyi testőre mindvégig vele is maradt! Vajon miért?
Putyinnak üldözési mániája van
Ezt állítja a francia, német és brit sajtó egy része, mely titkosszolgálati forrásokra hivatkozik. Az orosz elnök, aki két évtizede irányítja hazáját, egyre jobban elszigetelődik. Régi híveit vagy ő tette el láb alól mint Berezovszkijt, akit gyanús körülmények között holtan találtak Nagy Britanniában vagy pedig maguk látták jobbnak, hogy inkább külföldről lelkesüljenek minden oroszok uráért. Erre jó példa Roman Abramovics, aki egykor a pénzügyi zseni volt Putyin csapatában, de ma már inkább külföldön élvezi a megszerzett dollár milliókat, mert nagyon gyorsan észrevette, hogy a mai Oroszországban nincs életbiztosítása azoknak sem, akik híven szolgálták minden oroszok urát. A titkosszolgálatok mind nagyobb szerepet játszanak a rendszerben, amely egyre kevésbé hatékonyan működik. Putyin, aki a KGB alezredeseként fejezte be pályafutását a fegyveres testületeknél mindig nagyon ügyelt a saját biztonságára. De most már nemcsak erről van szó…
Putyin attól fél, hogy összeroppan a rendszere
Erre mutatnak rá azok a szakértők, akik nem a 67 éves orosz elnök lelki világában keresik a magyarázatot hanem az orosz társadalomban. Amely a legutóbbi időkig lelkesen támogatta Putyint hiszen soha nem élt oly jól mint ebben a furcsa hibrid rendszerben. Csakhogy ennek vége: az elmúlt években az életszínvonal stagnál, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős társadalmi csoportok szakadnak le. Végképp. A felső szférában sem jobb a helyzet: az elit külföldre küldi a fiait és unokáit, mert nem bízik a jövőben.
Putyin a nemzeti büszkeséggel kívánja kifizetni mérges népét, de mind kisebb sikerrel. Márpedig a népszerűség elengedhetetlen Putyin számára, mert mindenképp meg kell nyernie a választásokat, melyek a rendszer legitimitását adják. Így magának Putyinnak a léte rendkívül fontos a rendszer stabilitása szempontjából. Utóda nincs. Medvegyev miniszterelnök kiváló helyettes, de nem elég erőskezű. A fegyveres erők őt semmiképp sem fogadnák úgy el mint Putyint, aki már sok gyilkosságra adott parancsot. Ezért féltik annyira minden oroszok urát, akit hat testőr kísért a vécére is az Élysée palotában, ahol Ukrajnáról tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel valamint Angela Merkel kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Ezek az újság augusztus végi számának és egyik szeptemberi számának teljes anyagait tartalmazzák. Még megjelenés előtt, levélben észrevételeket kér, értsd: jóváhagyást a címzettektől. A címzettek kiléte a levelezés későbbi menetéből egyértelmű, a névsor illusztris. S valóban.
