Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Lemond a mandátumról Gréczy

December 31-ével lemond képviselői mandátumáról Gréczy Zsolt. A szexuális zaklatási ügybe bekevert politikus a DK-ról akarja levenni a terhet. A pereket ettől még végigviszi.

Az ATV-n az Egyenes Beszédben jelentette be Gréczy Zsolt, hogy lemond mandátumáról. Mint fogalmazott, most is áldozatnak tekinti magát azokban az ügyekben, amelyekbe belekerült.A perek ezekben az esetekben mennek tovább – mondta.

A DK fantasztikus éve volt 2019, s ha személye ezt a lendületet csak kicsit is megtöri, akkor inkább lemond a képviselőségről – indokolta döntését. A DK-ról akarja levenni ezt a terhet. Gyurcsány Ferenc pártelnök elfogadta döntését.

Három támadás indult ellene szexuális zaklatást emlegetve. Először egy ismert popzenész vádolta meg azzal, hogy kikezdett a feleségével Gréczy. Aztán a szélsőjobboldali, neonáci Mi Hazánk egyik parlamenti munkatársa közölte, hogy zaklatta őt a DK-s politikus. Végül egy névtelen személy ismételten a kormánypárti médiában közöltetett félreérthetetlen tartalmú fotókat, de zaklatás ezekből se derül ki.

Gréczy szerint az utóbbi személy nem létezik, a fényképeket valahogyan kívülről szerezték meg a telefonjáról. A képeket ma már nem készítené el – mondta el több alkalommal. Azt korábban megemlítette, hogy a Borkai-ügy után kapott figyelmeztetést a Fideszből, hogy ők és személyesen ő következik bosszúként.

Gréczy listás mandátummal ült be a parlamentbe. Pótlásáról a DK dönt.

Brexit: az első lépés

A kilépés általános kereteit megszavazta a brit alsóház, de ehhez még a Lordok Háza is hozzáfűzhet. Ez azonban csak a könnyebbik része a Brexitnek: a január 31-i kilépés után 11 hónap alatt kellene megállapodni az EU-val a szabadkereskedelemről.

A múlt heti választás nyomán kialakult 80 fős többséget is meghaladó 124-es fölénnyel a brit alsóház péntek délután jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás általános alapelveit. Ez

lehetővé teszi, hogy az egyezmény januárban a ratifikáció következő szakaszába lépjen.

Az alsóház megszavazta a korábbinál nem sokkal kevésbé feszes további tárgyalási menetrendet is. Ennek alapján a képviselők január 7-én, 8-án és 9-én is tárgyalják a kilépési megállapodást, amely ezután kerülhet a felsőház elé.

A mai tehát nem a végszavazás volt az októberben elért új Brexit-megállapodásról,

mert az egyezség ratifikálását tartalmazó törvénytervezetnek az alsóházban és a felső kamarában, a Lordok Házában is több további tárgyalási szakaszt meg kell járnia. Ez a megállapodás az utódja annak, amit Theresa May előző miniszterelnök kötött bő egy éve az EU-val, amit azonban az alsóház háromszor elvetett.

Ha a Lordok Háza módosításokat fűz az indítványhoz, akkor ismét az alsóház tárgyalja a törvénytervezetet. Boris Johnson miniszterelnök ígérete az, hogy az Egyesült Királyság január 31-én kilép az Európai Unióból. Johnson az alsóházi vita előtti nyilatkozatában úgy fogalmazott: a törvényhozók januárban, „az új évtized és az ország új hajnalának” kezdetén be is fejezik a Brexit-megállapodás ratifikációjának munkálatait és így az Egyesült Királyság január 31-én kiléphet az EU-ból.

A neheze azonban ezután következhet. Az érvényes egyezmény alapján

2020 végéig kellene kidolgozni az EU-val a szabadkereskedelmi megállapodást.

Addig, tehát 11 hónapig olyan átmeneti időszak kezdődhet, amelyben lényegében e jelenlegi tagsági viszony érvényes.

Minden eddigi tapasztalat szerint azonban

ennyi idő alatt képtelenség kidolgozni átfogó egyezményt.

Ez az álláspontja az EU-nak is. A megkötött Brexit-megállapodásban van erre megoldás: az átmenet meghosszabítható két alkalommal egy-egy évre. Első alkalommal jövő június végéig kellene megegyezni erről.

Johnson azonban

törvényben akarja megtiltani, hogy meghosszabbodjék az átmenet,

vagyis mához egy évre komplett szabadkereskedelmi egyezménynek kellene rendelkezésre állnia. Ellenkező esetben a megállapodás nélküli Brexit jönne létre, amelyben az EU szempontjából Nagy-Britannia úgynevezett harmadik féllé válna. Vagyis vámok terhelnék a kétoldalú kereskedelmet, ami a briteknek fájna jobban, mert az ő külkereskedelmük nagyjából 70 százaléka megy a közösségbe.

A lakosság még optimista

Decemberben a GKI konjunktúraindexe hároméves mélypontjára esett az üzleti várakozások markáns romlásának következményeként. A fogyasztói várakozások azonban, ha csak minimálisan is, de javultak – közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A prognózis meglehetősen hűen tükrözi a mérésekben testet öltő várható tendenciákat. A lassulás a világpiacon, elsősorban az EU-ban visszaveti a becsült termelést, az építőiparban a kedvezményes áfa részbeni kifutása az év elején csökkentheti a keresletet – ezzel számolnak az iparágakban. Ezzel szemben a lakossági fogyasztás változatlanul magas szinten áll, hovatovább ez húzza a magyar gazdaságot, s ez tükröződik az ágazati várakozásokban.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjuktúraindex az októberi mínusz 0,7 pontról 2,8 pontra erősödött novemberben, decemberben azonban már mínusz 1,1 pontra süllyedt. Az üzleti bizalmi index az októberi 2,5 pontról novemberben 7,0 pontra nőtt, decemberben pedig már csak 1,5 pontot ért el. A fogyasztói bizalmi index az októberben mért mínusz 9,8 pontról novemberre mínusz 9,2, decemberre pedig mínusz 8,4 pontra javult.

Az üzleti várakozásokon belül

az ipari és építőipari várakozások jelentősen estek novemberhez képest, a kereskedelmi és szolgáltatói bizalmi index viszont gyakorlatilag nem változott.

Az ipari bizalmi index két havi emelkedés után decemberi zuhanása következtében még a szeptemberi, nagyon alacsony szintjétől is kissé elmaradt, és ezzel hatéves mélypontjára esett. Romlott az elmúlt időszaki termelés és a rendelésállomány – ezen belül az exportrendeléseké is -, valamint a készletek megítélése, és kedvezőtlenebbek lettek a termelési várakozások.

Az építőipari bizalmi index decemberben számottevően esett, de továbbra is ez a legoptimistább ágazat. Az idei év utolsó hónapjában a magas- és a mélyépítő cégek is borúlátóbbá váltak. Az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is romlott novemberhez képest.

A kereskedelmi bizalmi index a novemberi enyhe emelkedéssel megegyező mértékben csökkent, míg a szolgáltatói bizalmi index decemberben stagnált. Az általános üzleti helyzet megítélése rosszabb lett, a forgalmi várakozások viszont javultak.

A foglalkoztatási várakozások a novemberi javulás után kissé romlottak,

ami az ipar és a kereskedelem gyengébb létszámbővítési szándékának következménye, az építőiparban és a szolgáltató szektorban ugyanis szerény erősödés történt. A lakosság munkanélküliségtől való félelme csökkent. Az áremelési szándék a kereskedelem kivételével gyengült. A fogyasztók inflációs várakozása viszont továbbra is hullámzó, decemberben éppen csökkent, igaz hibahatáron belül.

A magyar

gazdaság jövőjéről alkotott vélemény a novemberi javulás után összességében kissé romlott,

ezen belül az iparban és a kereskedelemben érezhetően, az építőiparban és a szolgáltató cégeknél javult, ahogyan a lakosság körében is. A GKI fogyasztói bizalmi index novemberhez hasonlóan decemberben is emelkedett kissé. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét javulónak érzékelte, a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlási lehetőségét viszont kissé romlónak.

Sok házasság, kevesebb gyerek

Október végéig kevesebb gyerek született, mint egy évvel korábban, a halálozások aránya is kisebb volt, de a népességfogyás nem állt meg. A termékenységi ráta is romlott, miközben rekordokat döntögetnek a házasságkötések. Ennek inkább üzleti oka van, mint gyerekvállalási szándék. A családok egy kis részére öntött százmilliárdok eredménye nem látszik.

Semmilyen lényegi trendforduló se látszik a népesség alakulásában: fogy a magyar – derül ki a KSH gyorstájékoztatójából. Az előzetes adatok szerint 2019 első tíz hónapjában a születések száma 1,6, a halálozásoké 0,3 százalékkal kevesebb volt, mint 2018 azonos időszakában. Ennek következtében a természetes fogyás 2,7 százalékkal, 897 fővel nőtt 2018. január–októberhez képest.

Októberben

Októberben 7780 gyerek jött világra. Ez 203-mal,

2,5 százalékkal kevesebb újszülött,

mint egy évvel korábban. 10 435 fő vesztette életét, 483 elhunyttal, 4,4 százalékkal kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké,

ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. októberi 2935-tel szemben 2655 fő volt, ami 9,5 százalék mérséklődés.

A tizedik hónapban a házasságkötések száma nagymértékben emelkedett,

5609 pár lépett frigyre, 65 százalékkal (!),

2201-gyel több a 2018. októberinél. Az októberi házasságkötések száma utoljára 1988-ban haladta meg a mostanit.

Tíz hónap alatt

Az első tíz havi statisztika 4 064 megszületett gyereket jegyzett fel, ami 1242-vel,

1,6 százalékkal elmaradt a tavaly január–októberi születésszámtól.

Január–márciusban, júniusban és októberben kevesebb, április–májusban és július–szeptemberben több volt az újszülöttek száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legjelentősebb, 2,7 százalék emelkedés áprilisban, a legnagyobb mértékű, 5,8 százalék visszaesés júniusban történt.

Tíz hónap alatt 108 123-an haltak meg, 345-tel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. Januárban, februárban és júniusban növekedett a halálozások száma, az év többi hónapjában viszont kevesebben hunytak el az előző év azonos havinál. A legnagyobb mértékű, 20 százalék emelkedés az év első hónapjában történt, amelynek hátterében a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott. A legjelentősebb, 14 százalék csökkenést márciusban regisztrálták.

Az élveszületések száma nagyobb mértékben mérséklődött, mint a halálozásoké,

ennek következtében a természetes fogyás a tavalyi első tíz havi 33 162-vel szemben 34 059 fő volt, ami 2,7 százalék növekedés.

Rohannak házasodni

Egészen elképesztő számsort közöl a KSH a házasságokról: 57 774 pár kötött házasságot október végéig. Ez

jelentősen, 24 százalékkal, 11 023-mal több esküvő

az előző év azonos időszakinál. Január volt az egyetlen hónap, amikor kevesebb frigyet anyakönyveztek, mint egy évvel korábban. Ezt követően február–márciusban kismértékben, április-májusban átlagosan 8,5, júniusban pedig számottevően, 16 százalékkal több házasságot anyakönyveztek az egy évvel korábbinál. Ez az emelkedő trend tovább folytatódott és július–szeptemberben kiugró mértékben, átlagosan 33, októberben pedig 65 százalékkal többen léptek frigyre, mint 2018 azonos hónapjaiban. A 2019. január–októberi időszakban kötött házasságok száma a legmagasabb érték 1990 óta.

A népesség alakulása szempontjából egyik leglényegesebb mutató,

a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke omlott.

Az egy hölgyre jutó gyerek rátája 1,48 volt az előző év első tíz hónapjára számított 1,49-gyel szemben.

Vagyis a fiatalok mintha hirtelen részben áttervezték volna az addigi szokásokat, és rohannak az anyakönv-vezetőhöz, aztán viszont még kevesebb gyerek születik a házasságokból. A megfejtés alighanem egyszerű. Az évek óta az elsősorban a felső középosztályra öntött százmilliárdos családtámogatások ellenére egyre kevesebb gyerek születik, tehát semmilyen trendforduló se látszik.

A házasságkötések hihetetlen megugrása pedig pontosan egybeesik a nyáron hatályba lépett babaváró kölcsönnel. Ebben kikötés a házassági kapcsolat, de a kedvezmények akkorák, hogy még gyerek nélkül is megéri felvenni a maximum tízmillió forint kölcsönt. Pláne, ha ebből egyenesen a kiugró hozamot ígérő Magyar Állampapír Pluszt jegyeznek, egyenesen bombaüzlet. Csak több gyerek nem lesz belőle.

A népességfogyás másik mutatója is egybevág a fő számokkal. Ezer lakosra 9,1 élveszületés és 13,3 halálozás jutott. Az előbbi 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb volt az előző év azonos időszakinál, az utóbbi nem változott, e tényezők eredményeként a természetes fogyás 0,1 ezrelékponttal, 4,2 ezrelékre emelkedett. 2019 első tíz hónapjában ezer élveszületésre 3,7 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékponttal több az előző év azonos időszakinál. A házasságkötési arányszám 7,1 ezrelékes értéke 1,4 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Scexit: a skótok elszántak

Eltökélt a skót kormány: jövőre megtartanák a népszavazást a kiválásról Nagy-Britanniából. Az ország többsége a Brexit ellen szavazott, a múlt héten pedig a választáson az EU-párti Skót Nemzeti Párt valósággal elsöpörte a torykat.

A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte, a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta (nagyjából kétszer annyit, mint Boris Johnson Könzervatív Pártja), 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson. Ezzel a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy

már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről

(amit már el is neveztek Scexitnek), és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Szerinte azonban

a brit kormánynak nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elutasítással az ügy le is zárul. 

Ebben az esetben ugyanis Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában.

Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi. A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta – amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt – olyan horderejű változások történtek, amelyek

indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a maradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint

Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London kirángassa az EU-ból.

A brit és a skót miniszterelnök a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt erről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy

Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz,

mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

A skótok azonban átverve érzik magukat, mert 2014-ben még szó se volt arról, hogy a királyság elhagyná az EU-t. Ez csak egy évvel később került napirendre, amikor David Cameron akkori brit miniszterelnök – belpolitikai okból – előállt a Brexit-népszavazással (abban bízva, hogy a lakosság többsége úgyis elveti). Skócia szerint ennek ismeretében más lett volna a 2014-es referendum végeredménye.

Karácsony: Ádert megvezették – vagy nem…

Megvizsgálják, hogyan tudnak a kerületekkel közösen segíteni az önhibájukon tb nélkül lehetetlen helyzetbe kerülőkön – közölte Karácsony Gergely. Szerinte Áder Jánost csúnyán megvezették, vagy nem…

Kollégáimat arra kértem, vizsgáljuk meg: miként tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe – írta a Facebookon a főpolgármester. Arról fejtette ki véleményét, hogy szerdán Áder János ellenvetésre nem találva okot aláírta a társadalombiztosítási ellátásokat – sokak esetében – igen súlyosan korlátozó törvényt.

„Attól tartok, a köztársasági elnököt csúnyán megvezették az egészségbiztosításra való jogosultság szabályainak módosításával kapcsolatban. Persze lehet más magyarázat is a tegnap kiadott, köztársasági elnöktől szokatlan hangvételű közleményre…”

– fogalmaz Karácsony Gergely.

A főpolgármester idézi Ádert, aki szerint „a törvénymódosítás nem érinti a sürgősségi ellátást és a mentést. Erre továbbra is – úgy, mint eddig – mindenki jogosult marad.” Egy dolgot nem tesz hozzá, mert valószínűleg nem tájékoztatták róla: hogy

a nem biztosítottaknak a sürgősségi ellátás és a mentés költségeit utólag meg kell fizetniük

– hangsúlyozza Karácsony.

Emiatt pedig huszonötezer forint – három havi – járuléktartozás miatt egy komolyabb baleset esetén akár több tízmillió forintot fog ráterhelni az állam az érintett családokra. Mindezt úgy, hogy nem vizsgálja azt, szándékosan vagy csak feledékenységből, netán a szociális helyzete miatt nem tudta befizetni az illető a havi járulékot. Még csak

fel se hívja előzetesen az állam az érintettet arra, hogy tartozása van, azt rendezni kellene

– sorolja a törvénymódosítással szembeni komoly ellenvetéseket.

Karácsony hangsúlyozza, hogy a társadalombiztosítás a közösség szolidaritásán alapszik. Ebben éppúgy benne van a nehéz helyzetűek segítése, mint az is, hogy a teherviselésből erejéhez mérten mindenkinek ki kell vennie a részét. Az államnak fel kell lépnie a tudatos adócsalók ellen, de ezt

nem teheti meg úgy, hogy közben családok egész jövőjét veszélyezteti.

Ezért döntött úgy a főpolgármester, hogy a kerületek közreműködésével megpróbálnak tenni valamit. Kollégáit arra kérte, vizsgálják meg: hogyan tud a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel együttműködve segítséget nyújtani azoknak, akik önhibájukon kívül, szociális helyzetük miatt kerülnének a törvénymódosítás miatt lehetetlen helyzetbe.

Újszínház: nem volt zaklatás

Az Újszínház vizsgálata nem talált arra utaló jelet, hogy megtörtént volna a feltételezett zaklatás a társulatban. Az eljárást lezárták és tájékoztatták a fenntartó fővárost.

Az Újszínházhoz december 6-án megkeresés érkezett Budapest Főváros Önkormányzata mint fenntartó, részéről, hogy tájékoztatást kér, mivel bejelentést kapott egy vagy több, 2016-ban elkövetett szexuális zaklatás ügyében, melyet egy akkor még névtelen bejelentő tett – ismerteti az előzményeket Facebook-oldalán a színház. Mint ismert, ezután kiderült, hogy a bejelentő Mihályi Győzőre, a társulat egyik vezető művészére utalt.

A színház vezetése december 9-én rendkívüli társulati ülés keretében tájékoztatta a társulatot, hogy etikai vizsgálat indul és ahogy eddig, ezután is van lehetőség bejelentést tenni, ha bárkit bármilyen zaklatás ér.

Az etikai vizsgálat a bejelentés és a színházi nyilvántartások összevetésével, a rendelkezésre álló iratok és írásbeli nyilatkozatok áttanulmányozása nyomán, továbbá meghallgatások alapján megállapította, hogy a bejelentésben több időbeli és tárgybéli pontatlanság van. A bejelentő maga se állítja, hogy az érintett színész szexuális zaklatást követett el,

nem is sértettként tette a bejelentést, hanem általa hallott információk alapján.

A vizsgálat során szexuális zaklatásra vonatkozó bizonyíték nem került elő,

ilyen cselekményt nem tárt fel a vizsgálat,

és hivatalos bejelentést sem akkor, sem azóta nem tett senki. Az Etikai Bizottság szerdán lezárta a vizsgálatot, és a színház a fenntartót ma írásban tájékoztatta.

A színház a továbbiakban nem kíván foglalkozni a sajtóban megjelenő híresztelésekkel, kizárólag a művészi munkára szeretne koncentrálni és kérjük a sajtó képviselőit, hogy ezt tartsák tiszteletben. Az Újszínház, valamint a társulat ezen üggyel kapcsolatban további nyilatkozatot nem kíván tenni.

A kórházi adósság egy részét kifizetik

A 71 milliárdos kórházi adósságból 48 milliárdot fizet ki a kormány – mondta Gulyás Gergely. A Biodómra viszont nem adja oda a hiányzó 20 milliárdot. Orbán Viktor beteg.

A szerdai kormányülésen betegsége miatt nem vett részt Orbán Viktor, Semjén Zsolt helyettesítette – mondta a Kormányinfón a kancelláriaminiszter.

Gulyás Gergely beszámolt arról a döntésről, hogy a szakminisztérium javaslatára 79,4 milliárd forintot utal ki a kórházaknak, amelyek kifizetetlen szállítói tartozása meghaladja a 71 milliárdot. Ebből azonban csak 42,8 milliárd forintból fizetnek lejárt adósságot, a többiről

a tárca fog tárgyalni a szállítókkal.

A Pénzügyminisztérium pénzügyi felügyelőt rendelt ki 13 intézményhez. A részbeni adósságrendezést követhetik cserék a kórházigazgatók körében – mondta Gulyás. (A pénz kisebb részét, 36,6 milliárdot fejlesztésekre adják.)

A minapi szörnyű győri gyermekgyilkosság ügyében a miniszter arról számolt be, hogy az elkövető apa korábban 5 évet (a legenyhébben kiszabhatót) kapott a feleségével szembeni emberölés kísérlete és kiskorú veszélyeztetése miatt. A feleség csodával határos módon túlélte a kalapácsos támadást. A feltételes szabadlábra bocsátásról a bv-intézet javaslatának figyelembe vételével döntött a bíróság. Ezt az elkövető kérelmezte, de az ügyészség és a bv-intézet is ellenezte. Szeptember 29-én szabadult, ekkor még folyt a válóper a feleségétől.

A bíróság kivételt tett a láthatással kapcsolatban, a pszichológus szakvélemény nem tárt fel ezt akadályozó körülményt. Ezután történt a gyilkosság. Az igazságügy-miniszter már elrendelte a vizsgálatot. Gulyás szerint ha

nem helyezik szabadlábra feltételesen az elkövetőt, és a bíró a középmértéket alkalmazza, a gyerekek ma is élnének.

Az igazságügy-miniszter törvénymódosítást fog javasolni, ami alapján emberölésnél ne legyen feltételes szabadlábra bocsátás, ne lehessen ilyen enyhe a bírói ítélkezési gyakorlat. Megerősítette azt a korábbi információt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás előtt nem készült új pszichológiai szakvélemény, a válóper során viszont igen. Az Igazságügyi Szakértői Kamara gondolkodjon el, hogy létének van-e értelme – mondta Gulyás Gergely.

Az ugyancsak a napokban történt jogerős Szeviép-ítélet kapcsán – amelyben felmentették a vádlottakat, de utóbb összeférhetetlenség gyanúja vetődött fel a tanácsvezető bíróval szemben – a kormány az Országos Bírósági Hivatalhoz fordul, mert

nyugtalanító, hogy a bírák függetlensége megkérdőjeleződik.

A bíró kijelölésével kapcsolatban is egyértelmű kifogások merülnek fel, ami akár perújítási ok is lehet – mondta Gulyás.

Lezárt ügyeket a kormánynak nincs joga újranyitni, ebben az ügyben legfeljebb az vizsgálható, hogy van-e olyan körülmény, ami miatt szó lehet perújrafelvételről – tette hozzá. Továbbá megismételte, hogy szerinte súlyos összeférhetetlenség van, tehát lehet dolga a kormánynak a bírák jogállásáról szóló törvény esetleges módosításával. Ugyanez a győri ügyben nem áll fenn a kancelláriaminiszter szerint.

Nem ad további pénzt a kormány a Biodóm befejezéséhez

– derült ki a miniszter szavaiból. Úgy látják, hogy ez fővárosi beruházás, nem kormányzati. A kormány megadta az idő közben felmerült több pénzt a 80 százalékkal megdrágult kiadásokra, több teendőjük nincs. Csak annyi, hogy „várják a meghívót az átadásra”. A Fővárosi Önkormányzat szerint viszont teljes egészében kormányzati pénzből épül az állatkerti Biodóm, nekik nincs pénzük a még hiányzó 20 milliárdra.

Törvényhozók-Trump: 1-0

A vártnak megfelelően a képviselőház demokrata többsége igennel szavazott a Trump elleni elmozdítási eljárásra. Ezután a szenátus jön, ahol viszont republikánus többség van.

Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban.

Hatalommal visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása a vád.

A szavazással döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.

Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is.

A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő – Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson – mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat viszont nem. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden

olyan körzetek képviselői, ahol Trump a 2016-os választáson nagy arányú győzelmet aratott.

A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy

az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak.

Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni.

A demokraták szerint viszont Trump korrupt módon visszaélt hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta elérni, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, ettől téve függővé egy nagy összegű katonai segély folyósítását.

A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel

idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választásba,

és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is.

A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva.

A hatalomról van szó: Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat – hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó – Dick Cheney volt alelnök lánya – pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának.

Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási

eljárás megosztja az amerikai közvéleményt,

ahogyan erről szerdán írtunk. A Gallup közvélemény-kutatása szerint amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Trump népszerűsége 39 százalékról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékról 46 százalékra csökkent.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőjével, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Schiff úgy fogalmazott: „most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”.

A képviselőházi szavazás után ugyanis

az impeachment a szenátusban folytatódik januárban,

ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz. A szenátorok egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. A felsőházban kétharmad kell az eljárás megszavazására, amihez

legalább 20 republikánus képviselőnek kellene átállnia. Erre semmi esély se mutatkozik.

Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának minősítette. Szerinte a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit.

Trump szerdán este – a szavazás idején – egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon „küldjék a pokolba” Nancy Pelosit. Hangsúlyozta, az ország „jobban áll”, mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett.

Bíróság előtt Salvini?

Bíróság elé kerülhet Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter egy menekülthajó kikötési tilalma miatt. A jelenlegi kormánypártok, köztük Salvini volt szövetségese, az 5 Csillag támogatja ezt.

Az olasz kormánypártok közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatja, hogy megvonják Matteo Salvini volt belügyminiszter, a Liga vezetőjének mentelmi jogát az ellene indított ügyészi eljárásban egy menekülteket szállító hajó kikötési tilalma miatt – jelentette be Luigi Di Maio, az M5S vezetője szerda este. Az olasz köztelevízió Porta a Porta című, népszerű politikai műsorában Luigi Di Maio hangsúlyozta, hogy pártja Matteo Salvini ellen fog szavazni a parlamentben. Kívánom Matteo Salvininek, hogy be tudja bizonyítani ártatlanságát, ahogyan ezt bárki másnak kívánnám – mondta.

Matteo Salvini kedd este közölte, hogy az ügyészség kérelmezte parlamenti mentelmi jogának megvonását, mert júliusban, még belügyminiszterként

nem engedélyezte 131 „illegális bevándorló” partra szállását.

A most már ellenzékben lévő, jobboldali Liga párt vezetője elmondta, hogy az ügyészség „túszejtéssel” vádolja, és akár 15 év börtön fenyegeti. Szégyennek nevezte, ha bíróság elé állítanák azért, mert „országa érdekeit védi”.

Az eljárás az olasz parti őrség egyik hajóját érinti. A Gregoretti július 26-ra virradó éjszaka 131 menekültet vett fedélzetére két másik olasz halászhajóról, amelyek előzőleg szintén segítséget nyújtottak a menekülteknek. A Gregoretti napokig a nyílt tengeren várakozott, majd a szicíliai Augusta katonai kikötőjében köthetett ki, de a menekültek nem szállhattak partra, kivéve 15 kiskorút. A többiek július 31-én hagyhatták el a hajót, miután öt EU-tagállam és az olasz egyház vállalta, hogy átveszi őket.

A menekülteket felvevő hajók kikötésének megtiltása miatt Matteo Salvinivel szemben az ügyészségek már több eljárást indítottak. Az elsőt a parti őrség Diciotti hajója miatt, amely 2018 nyarán majdnem egy hétig várakozott kikötésre 177 menekülttel. Ez az ügy eljutott a képviselőház mentelmi bizottságáig, amely azonban idén februárban nem tartotta megalapozottnak Matteo Salvini mandátumának megszüntetését. Ezt a döntést márciusban a szenátus is megerősítette.

Az M5S szokása szerint internetes szavazással választóira bízta a döntést,

és 59 százalék Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása ellen voksolt.

Luigi Di Maio most kijelentette, hogy a Diciotti esetében indokolt volt a hajó feltartóztatása, mivel ez volt az egyetlen módja, hogy az M5S és a Liga akkori közös kormánya elérje, hogy a menekülteket szétosszák Európában. Egy évvel később a szétosztás már működött, a Gregoretti kitiltása nem a kormány, hanem Salvini döntése volt. Ebben az esetben nem volt közérdek,

„Salvini saját egyéni érdekeit követte”

– hangoztatta Di Maio.

Az M5S jelenlegi szövetségese, a baloldali Demokrata Párt (PD) jelezte, hogy szintén támogatja a Salvinivel szembeni eljárást. A Liga politikusai szerint Luigi Di Maio „kicsinyes bosszút” áll Matteo Salvinin. Az Il Giornale című jobboldali napilap a felmérésekre emlékeztetett, amelyek azt mutatják, hogy Matteo Salvini minél inkább támadás alatt áll, annál inkább nő a támogatottsága.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK