Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

EPP – tájkép csata előtt és után – 2019. március

„Ha intézkedik – ezt ajánlotta Alexander Stubb, volt finn miniszterelnök, amikor megpályázta a csúcsjelölti pozíciót múlt év nyarán –, akkor rövidtávon, de később korrigálható mértékben csökken ereje és befolyása. Ha ismét csak halogat, ahogy tette azt Manfred Weber eddig – aki végül is elnyerte a csúcsjelölti tisztséget –, akkor viszont hosszú távon az EPP-ből csak egy tájkép marad, csata után.”

Sorozatban lépnek ki pártok az Európai Néppárt-családból arra hivatkozva: a vezetés sokáig nem volt hajlandó komolyan venni azt a veszélyt, amit a Fidesz jelent, s személyesen Orbán Viktort már rég el kellett volna távolítani abból az együttesből, amelyet befelé rongál, kifelé pedig nap mind nap kompromittál. A sort a Horvát Parasztpárt (HSS) kezdte, a legújabb pedig a belga Humanista Demokratikus Centrum (CHD), mely levelet küldött az EPP elnökének, Joseph Daul-nak arról, hogy nem kíván többé tagja lenni a pártcsaládnak. Ki tudja, mire ez a cikk megjelenik, hánnyal bővül majd a távozók sora.

Ugyanakkor, ha közelebbről megnézzük ezeket a pártokat, azt látjuk, hogy valójában valamennyi apróbb szervezet, ám igen határozott értékekkel és elképzelésekkel. Érdekérvényesítő erejük ugyan kicsi, ám politikai mozgásterük sokkal nagyobb, mint a nagy pártoké, nem is beszélve magáról az EPP-ről.

Az is szembeötlő, hogy csak nekünk, magyaroknak tűnik úgy: döntésük fókuszában a Fidesz néppárti jelenléte állna. Ez közel sincs így, viszont az igaz, hogy az eddigi problémáik, a néppárttal szembeni kritikáik summázataként most mégis egyedül Orbánt és a Fideszt jelenítik meg. Ez egyértelműen arra utal, hogy

Orbán azzal ártott magának a legtöbbet, amiért oly kitartóan és eltökélten küzdött az elmúlt években, vagyis, hogy számottevő figura legyen a nagy Európai sakktáblán – hogy Zbigniew Brzezinski metaforájával éljünk.

Ám az, hogy konstruktív módon járuljon hozzá a közös problémák megoldásához, eleve kudarcos vállalkozás lett volna – legalábbis fideszes logika szerint. Egy ilyen célhoz egy sokkal nagyobb ország miniszterelnöke kellene legyen. Ám még egy apró országgal a háta mögött is tud figyelemreméltót tenni, ha rombol. Hogy ennek az elképzelésnek vannak határai, azt épp most látjuk, de elég lett volna odafigyelni a közel 40 milliós, tényleg nagyon jelentős Lengyelországra, melynek sikerült egy excentrikus, egoista és ostoba politikával magát leküzdenie Orbán jelenlegi szintjére.

Tény persze, hogy Orbán felismerte: az EPP rendkívüli problémákkal küszködik. Ahhoz, hogy a pártcsalád a legnagyobb és legbefolyásosabb frakciót adhassa az Európai Parlamenten belül, tulajdonképpen számos rettenetes politikai formációt kell elviselnie házon beül. Ha valaki azt hiszi, Orbán olyannyira egyedi figura az EPP-ben, az téved;

Orbán mindössze elhitte magáról, hogy ordító egérként elefántnak látszik, s ezt a szerepet a végletekig vitte.

A hozzá hasonlóak megfontoltabbaknak bizonyultak, s most azt hiszem áldják a pillanatot, amikor úgy döntöttek: nem vállalják a kockázatot.

Annyi előnye mindenesetre van fellépésének, hogy megnyitott egy tisztulási folyamatot az EPP-n belül, melyet a pártcsalád vezetése vagy levezényel, vagy ismét szőnyeg alá söpri a gondot. Mindkét esetben veszíteni fog befolyásából. Ha intézkedik – ezt ajánlotta Alexander Stubb, volt finn miniszterelnök, amikor megpályázta a csúcsjelölti pozíciót múlt év nyarán –, akkor rövidtávon, de később korrigálható mértékben csökken ereje és befolyása. Ha ismét csak halogat, ahogy tette azt Manfred Weber eddig – aki végül is elnyerte a csúcsjelölti tisztséget –, akkor viszont hosszú távon az EPP-ből csak egy tájkép marad, csata után. Churchill szavával élve Weber a háború és a becstelenség közül a becstelenséget választotta és ezért most nem kerülheti el a háborút. De még van lehetőség a korrekcióra.

A jelek szerint ehhez biztosan számíthat Orbán Viktorra, aki a közeli napok minden percét kihasználja majd, hogy az EPP vezetésének megmaradt integritását is szétzilálja, terveit felborítsa. Elvégre megkezdődött az 2019-es esztendő európai választási kampánya, melyet Orbán az EPP-vel szemben vív, nem a jövő héten vagy a jövő hónapban, hanem már ma.

Ara-Kovács Attila

Itt az új minimális bérek

Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik. A mérték mindkét esetben 8-8 százalék.

A bejelentésen Varga Mihály pénzügyminiszter közölte: a magyar gazdaság idén kimagasló mértékű növekedést produkált, a GDP várhatóan közel 5 százalékkal emelkedett 2019-ben: a Pénzügyminisztérium számításai szerint éves átlagban 4,9 százalékkal. Ezt a növekedést a kétszámjegyű béremelkedés is nagyban támogatja a fogyasztás erősödésén keresztül – tette hozzá a tárcavezető.

Varga elmondta, hogy a keresetek növekedésére érdemi hatással van a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is. Ennek is köszönhetően az idei első háromnegyed-évi bérnövekedés 2017 és a tavalyi év után újra kétszámjegyű volt. Idén

az első háromnegyed-évben közel 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek

– fűzte hozzá a miniszter. (Ez csak az öt főnél nagyobb cégek esetében igaz, ezek figyelembe vételével a számok becslések szerint 25-27 százalékkal alacsonyabbak lennének.)

A miniszter kifejtette: az idei bértárgyalások a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán folytatódhattak a kiváló makrogazdasági adatoknak köszönhetően, mely feltétele volt a tárgyalások újraindításának. A munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseletek között az egyeztetések azonban nem vezettek eredményre. (A szakszervezetek kétszámjegyű növekedést akartak. Sőt, a legnagyobb, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, egyedüliként, már az idei 8 százalékot se írta alá egy éve.) A miniszter közölte: a kötelező legkisebb bérek a 2018. végén – a hatéves bérmegállapodás keretén belül – kötött két évre szóló egyezségnek megfelelően növekednek.

Varga Mihály jelezte: a kormány célja továbbra is az, hogy a jövőben tovább emelkedjenek a bérek Magyarországon. 2020-ban várakozásaik szerint 8-9 százalékot meghaladó átlagkereset-emelkedés várható Magyarországon.

Két év a Mol-vezérnek – Horvátországban

Első fokon 6 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn a Zágráb megyei bíróság Ivo Sanader volt horvát kormányfőt, az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója távollétében 2 év börtönbüntetést kapott – közölte a horvát köztévé. Újra felerősödhet a Mol kiszállása az INA-ból.

A bíróság az egy év és két hónapja kezdődött egyesített perben a két vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetés elfogadásában, illetve vesztegetés elkövetésében. Maja Stampar Stipic bírónő indoklása szerint Sanader megegyezett Hernádi Zsolttal, hogy

tízmillió euró fejében a magyar társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett,

és arról, hogy az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Sanader a kormányülésen azt kérte, hogy fogadják el azt a jelentést, amelyben átengedik a Molnak az INA irányítását, ezt a kabinet megtette – mondta a bírónő.

Az ítélethirdetésen egészségi okok miatt nem vett részt Sanader. A volt kormányfő egy másik ítélet miatt börtönben van, miután az ország legfelsőbb bírósága jogerősen 6 évre felemelte büntetését a Planinska néven ismert korrupciós ügyben.

A bíróság Sanadert ötmillió euró értékű vagyonelkobzásra is ítélete.

Sanadernek és Hernádinak mintegy 60 ezer kuna (nagyjából 2,6 millió forint) perköltséget is ki kell fizetnie.

Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Az ítélet szerint Jezicnek ezt a pénzt most át kell utalnia.

Sanader ügyvédei a sajtónak elmondták, fellebbeznek az ítélet ellen. Jadranka Slokovic ügyvéd elmondta: nem lepte meg őket az ítélet.

A perben szisztematikusan megsértették a vádlott és a védőügyvédek jogait is

– hangsúlyozta.

Sanadert ebben az ügyben korábban már jogerősen elítélték.

A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a testület pedig

2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek. A Mol és Hernádi  visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért.

A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását Hernádi ellen,

mert álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében lekerült az Interpol körözési listájáról, mert a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Horvátország a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult. A szervezet 2016. deceemberében a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó

valamennyi horvát kérelmet elutasította.

Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárást, és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmet azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták.

A magyar

Fővárosi Törvényszék tavaly augusztusban ismét megtagadta az európai elfogatóparancsot.

A törvényszék a döntést azzal indokolta, hogy „fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása”.

A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez.

A Mol-csoport csalódottan értesült az ítéletről

a Sanader-perben, hiszen a korábbi határozatok, mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbíróság (UNCITRAL) részéről azt állapították meg, hogy a Mol nem követett el bűncselekményt – közölte a cég. Azt is megjegyezték, a Mol ragaszkodik korábbi érveihez, határozottan visszautasítja a nem megfelelő üzleti magatartásra vonatkozó állításokat, és továbbra is minden eszközzel védekezik a bűncselekménnyel kapcsolatos alaptalan vádak ellen. Csalódás van bennünk, de meglepetés nincs:

ez már nem az első tisztességtelen eljárás volt, amit Horvátországban folytattak le

– írták.

Leszögezték, az elnök-vezérigazgató továbbra is teljes mértékben élvezi a Mol-csoport Igazgatóságának bizalmát és támogatását. A Mol INA-val kapcsolatos stratégiája pedig változatlan, ahogyan azt néhány hete is bebizonyítottuk a rijekai maradékfeldolgozási projekttel kapcsolatos beruházási döntés jóváhagyásával” – áll a közleményben.

Az ügy hátterében a Mol fokozatos tulajdonszerzése áll a horvát olajcégben. Hosszú évek után a magyar vállalat 49,08 százalékot szerzett, 44,84 százaléka pedig a horvát államé maradt. Vagyis csupán relatív többséget élvez a Mol, amely azonban az idők során eurómilliárdokat költött a korábban lerobbant állapotú INA korszerűsítésére. Miután a legnagyobb részvényes lett (akkor 47 százalékkal), a horvát kormánnyal kötött megállapodás nyomán megkapta az irányítói jogokat is az INA-ban.

Az abszolút többség megszerzése nem sikerült,

mert időközben feltámadt a nacionalista közhangulat Horvátországban, amelynek korábbi kormánya megakadályozta a különféle kisebb befektetők részesedésének megvételét. Ebben a hullámban a horvátok többször kinyilvánították szándékukat, hogy visszaveszik a Mol részét az INA-ban. A vita az elmúlt tíz évben elérte a kormányok szintjét (már csak azért is, mert a magyar államnak negyedrésznyi tulajdona van a Molban), és Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: a békesség érdekében megfontolandó a visszavásárlás. A Mol vezetése nem zárkózik el ettől, de

Horvátországnak nincs annyi pénze, amennyi kellene a visszavételhez.

Lehetséges, hogy a Mol rövidre zárhatta volna a vitát már évekkel ezelőtt. Ha a privatizációs szerződés – amelyet még Medgyessy Péter magyar miniszterelnök jelenlétében írtak alá bő másfél évtizede – tartalmazna valamit arra a helyzetre, ha a Mol az eredeti szándékkal szemben nem tudna abszolút többséget szerezni az INA-ban; az irányítási jog egyértelmű tisztázása vállalati érdek.

Különösen azért lenne ez jó, mert

a vád Hernádival és Sanaderrel szemben meglehetősen gyenge lábakon áll.

Az első számú bizonyíték egy éttermi belső felvétel, amelyen – hang nélkül – annyi látható, hogy kettejük beszélgetése közben Hernádi egy cédulára felír valamit (ez nem olvasható el a felvételen) és átadja Sanadernek. Fontos, hogy az irányítás engedélyezése ekkorra megtörtént, és Sanader addigra elvesztette a választást, tehát

már nem volt miniszterelnök.

Ráadásul a per koronatanúja, Robert Jezic, korábban üzletelt az INA-val (sőt, baráti viszony fűzte Sanaderhez), és nagy összegű tartozása lett a horvát céggel szemben. Ezt pedig csak úgy tudta volna megúszni, ha a Mol nem veszi át a cég feletti irányítást.

A Mol kiszállása a mostani ítélettel újra napirendre kerülhet. A cég változatlanul nyitottságát hangoztatja. Kérdés újra csak az ár.

Diána, te seggfej! – 2019. március

Tegnap délután Nagy Blankával beszélgetett oktatásról, politikáról, közéletről, fiatalokról és az ő jövőjükről, a jelenlegi kormányról, annak hibáiról, demokráciáról és annak hiányáról Bősz Anett, a Liberális Párt parlamenti képviselője az On Liberty – A Szabadelvű Gondolkodásért Alapítvány rendezésében.

Nagy Blanka: Áderrel ellentétben én elolvasom, amit aláírok

Nagy Blanka csak pár hónapja robbant be a köztudatba egy tüntetésen elmondott dühös beszédével, közélettel, politikával azonban nem most kezdett el foglalkozni. A Független Diákparlament korábbi képviselőjeként számos javaslatot tett a jelenlegi oktatási rendszer javításáért, ezek a javaslatok azonban a közvéleményhez nem jutottak el, vagy maximum három sorban jelentek meg a helyi lapban. Aztán egy nap arra ébredt, hogy a nevével van tele az internet, és egy pillanat alatt a NER céltáblájává vált.

Nagy Blanka – mint mondta – sosem félt a megtorlástól, a lejáratástól, csak az bántotta, hogy ezt hazugságokkal próbálták megtenni. Sosem félt, azt azonban igazságtalannak érezte, amikor azt mondták: neki nincs vesztenivalója. De, igenis volt és van veszíteni valója – jelentette ki. Mi van, ha a beszéde miatt nem veszik fel az egyetemre? Mi van, ha azért nem kap munkát, mert ő AZ a Nagy Blanka? Ezek a gondolatok merültek fel benne akkor is – mesélte Bősz Anettnek -, amikor egy néni élete legnagyobb paradoxaként azt kérdezte tőle: szólásszabadság van, de hát miért merte kinyitni a száját, ha félt a következményektől? Hát, így van ma Magyarországon szólásszabadság. Bayer Zsoltok, Fidesz-hívők mondhatják ezt, el is hihetik, de azon azért ők sem lepődnek meg, ha valakit kirúgnak az állásából a véleménye vagy politikai nézete miatt, ahogy az Nagy Blanka ismerősével is történt…

Mondhatják, hogy demokrácia van, de akkor miért érezzük magunkat úgy a saját hazánkban, mint egy fullasztó szobában, ahol egyre fogy a levegő? Mondhatják, hogy jogállamban élünk, de akkor miért kell halkabban beszélnünk, ha politikára terelődik a szó? Miért kell akkor csendben maradnunk?

Elgondolkodtató kérdések, érdekes válaszok… Nagy Blanka hitelesen és határozottan állt ki korábbi kijelentései és véleménye mellett. Bősz Anett kérdéseire adott válaszaiból kiderült: tudja, mit vár a politikától, mit akar a politikusoktól és milyen országban szeretne élni. Bár nyitva az út Amerika előtt, ő mégis itthon szeretne maradni, ez a hazája. De nem akar olyan Magyarországon élni, ahol nemtől, bőrszíntől vagy származástól függetlenül nem lehet bárkit szeretni. Nem akar olyan országban élni, ahol korlátozzák a véleményében, a jogaiban, a szabadságában, ahol csak bizonyos keretek között lehet ember. Blanka szerint mondhatják, hogy Magyarországon van demokrácia, szólásszabadság meg jogállam, de ez nem igaz: Magyarországon sem szabadság, sem kereszténydemokrácia sincs, mert a Fidesz-KDNP gyűlöletkampánya se nem keresztény, se nem demokrata.

Nagy Blanka azért emelte fel mégis a szavát, mert hisz abban, hogy változtathatunk a sorsunkon, fordíthatunk a jövőnkön. Hisz abban, hogy ez a kormány leváltható. Ezért sem bánta meg, hogy a tavalyi felszólalásában káromkodott. Mert mondhatjuk bármilyen trágárul is, attól még igaz: a kormány olyan dolgokról dönt önkényesen, ami a mi jövőnkről szól. Lehetünk, sőt, legyünk dühösek azért, mert a kormányt nem érdekli a véleményünk! – Talán ez az On Liberty rendezvényének egyik legfőbb tanulsága.

És hogy mi derült még ki Bősz Anett és Nagy Blanka beszélgetéséből? Például egy különbség, amire Bősz Anett hívta fel a figyelmet: Bayer Zsoltban gyűlölet van, Nagy Blankában azonban csak indulat. És még egy különbség, amit Nagy Blanka említett: ő elolvassa az elé rakott szöveget, mielőtt aláírja, Áder János köztársasági elnök azonban nem. Ennél erősebb és igazabb mondattal nem is lehetett volna lezárni ezt a beszélgetést.

Lehet-e művészet a smink? – 2019. március

Romanie-Jade Tulloch esete azt bizonyítja, hogy igen, lehet. A 20 éves lány az angliai Nottinghamben él és szereti megdöbbentő, néha optikai illúziót okozó arcfestésekkel meglepni a követőit.

Követő pedig sok van, máris több százezren követik az Instagramon és a YouTube-on.

Adóváltozások káoszban

Ember legyen a talpán, aki eligazodik a januárban és júliusban hatályba lépő adóváltozások dzsungelében. Jön a négygyerekes anyukák szja-mentessége, a nyugdíjasok adókönnyítése és a tb-szabályok átalakulása. A vállalkozásoknak is figyelniük kell.

Nem az adózás önkéntes követését segítő évként fog bekerülni a történelembe 2020. A kormánytöbbség több menetben nyúlt bele az adótörvényekbe, még azonos tárgykörbe tartozó szabályok is eltérő időpontban módosulnak: hol januártól, hol júliustól. Megpróbáltuk összeszedni legalább a legfontosabbakat.

Sokgyerekes anyák előnyben

A 2020-ban hatályba lépő adóváltozások leghangosabban beharangozott eleme a legalább négygyerekes anyák szja-mentessége januártól. Ez kiterjed a végkielégítésre (a törvényben meghatározott mértéket meghaladó részét kivéve), az egyéni vállalkozásból származó jövedelem esetén a vállalkozói kivétre, a mezőgazdasági őstermelésből, az európai parlamenti és a helyi önkormányzati képviselői tevékenységből származó jövedelemre, a választott könyvvizsgálói tevékenységből és a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló más szerződés alapján végzett tevékenységből származó jövedelemre. A bérbeadásból származó vagy a külön adózó jövedelmekre nem alkalmazható a mentesség.

A jogosultak köre a négy vagy több gyermeket nevelő nőkre terjed ki, akik vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként nevelnek gyermeket (tehát a nevelőszülők nem esnek a kedvezményezetti körbe), és akik családi pótlékra jogosultak vagy legalább 12 évig jogosultak voltak.

A tb-t is átszabják

A (már nem létező, mert adózásra átalakított) társadalombiztosítást érinti, hogy

az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7500-ról 7710 forintra,

napi tétele 257 forintra emelkedik január 1-től. Ezt azok fizetik, akik munkaviszony vagy más jogosultság híján elveszítik a biztosítást. Ezzel kapcsolatban fogadott el a közelmúltban nagy vihart aratott módosítást a parlament kormánypárti többsége. Megmarad az az előírás, hogy három havi nemfizetés után megszűnik a tb-ellátás, ám júliustól nem lesz türelem. Az ellátást nyújtók (például háziorvos) számítógépe nem piros színnel fogja jelezni a rendezetlen jogviszonyt – ami után befizetéssel pótolható a hiány -, hanem barna színnel azt közli, hogy érvénytelenség áll fenn (mintha halott lenne); ekkor azonnali fizetéssel a piaci áron vásárolható meg az ellátás.

Ezt a kört érinti a júliusi változás, amellyel egységes 18,5 százalék tb-járulékban olvad össze a nyugdíjjárulék, a természetbeni és a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerőpiaci járulék. Ez csak adminisztrációs könnyítés a kifizetőknek, az viszont a nyugdíjasok sokaságának kínál kedvezményt, hogy szintén júliustól a munkaviszony mellett már

bármely forrásból származó jövedelem esetén is csak az szja-t kell befizetniük.

Az egységes tb-járulékkal párhuzamosan csökken a gyermekek után járó családi kedvezmény. Most a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékból nem lehet levonni a kedvezményt, de július 1-je után már a teljes, 18,5 százalékos mértékű tb-járulék terhére érvényesíthető lesz a családi kedvezmény.

Eva, kata, kiva, online-számla

Az év elejétől megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó. Ezt már idén se lehetett választani, most végleg eltűnik. Helyette lehetséges a kisvállalati adó (kiva), amely 13-ról 12 százalékra csökken, és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata). Utóbbi havi 50 ezres tétele egy ideje már sok cég kedvenc adókikerülési formája („számlaképes” munkatársak) az alkalmazotti státusz helyett. Ebben a körben a NAV ellenőrzéseket ígér, bár nem kell feltalálnia a spanyolviaszt: az adóhivatal 2006-ban már tételesen ismertette azokat a körülményeket, amelyek esetén a vállalkozói szerződés semmis, azt bújtatott munkaviszonynak kell tekinteni.

A vállalkozásokat érinti – nem kis mértékben, főleg a kis cégeket -, hogy

lényegében minden számláról online-adatot kell szolgáltatni.

A NAV most csak a 100 ezer forint áfaösszeget elérő számlák adatait látja, jövő júliustól viszont már lényegében minden vállalkozói számlát (2021. január 1-től pedig a magánszemélyek részére kiállítottakat is).

Csökken a számlakibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra. És bővül a bizonylatra kötelezettek köre is júliustól: az áfamentes egyéb oktatási szolgáltatások, humán-egészségügyi szolgáltatások, fogászati ellátások, valamint ingatlanértékesítések is bekerülnek ebbe a körbe. Mindezért cserébe a kormány azt ígéri, hogy a NAV már 2021 tavaszától elkészíti a vállalkozások áfabevallási tervezetét.

A cégek, különösen a nagyobbak számára figyelemmel kísérendő változás például a külföldre történő tőkekivonás adóztatásának megváltozása a tao-n belül. Az áfatörvény pedig meghatározott körben lehetővé teszi az adóalap csökkentését behajthatatlan követelés jogcímén.

Zombik itt is, zombik ott is, zombik mindenhol – 2019. február

Itthon a csapból is folyik a migránsozás. Forog a gyomrom a néphülyítéstől. A politikai szándékot megértem, meg kell indokolni egy megmentő intézkedéseit, pénzköltéseit, stb. csupán az agyak tömegeit nem értem, akik ezt beveszik.

Eszembe jut, hogy minket, magyarokat is sokszor elkerülnek nyugaton a ránkrakódott előítéletek miatt, melyeket lehet, hogy pár bűnöző honfitársunk váltott ki, mégis tömegek hordozzák ennek keresztjét. A menekültekkel is ez a helyzet. Érdekes, hogy keleten nincs magyarokkal szembeni rossz érzés. Nyugaton van. A keleti befogad, madzsarnak mond, a nyugati egy birodalmi szemléletet és érdeket kiszolgáló középkáderéként alkalmaz, de saját magasságába sose emel. Ez a középkáder kell a multik vezérkara és a tömegesen beáramló zombik tömege közé, akikkel tősgyökeres osztrákként, németként stb. snassz foglalkozni. Mégis e középkáderi lét sokkal nagyobb anyagi biztonságot nyújt, mint a hazai bizonytalan jövőtlenség, ahol mindent átitat a politika. Politikával osztják meg a családokat, teremtenek gyűlöletet, értetlenséget és hoznak létre a valós világi trendektől való eltávolodást. Így saját hazánkban jutunk el kulturális leépülésünk után oda, ahova egy menekült nyugaton automatikusan eljut: a zombi létig. Az emberek tudatáig nem ér fel, hogy tömegesen nincs szükség szakképzettségre, szisztematikus gondolkodásra. Sőt, ennek ellenkezőjére van szükség: agyatlanságra, a rendszerek át nem látására. A multik által működtetett világban zombik tömege kell, akik a pirosat piroshoz, zöldet zöldhöz tudják illeszteni, okoskodókra, akik a rendszert átlátják és belekotornak, nem kellenek. Arra ott vannak azok a kiváltságos rendek, akiknek ez osztályrésze lehet, de ezek nem mi vagyunk.

Szóval mi is migránsok vagyunk, de mi a saját hazánkban lettünk azok.

És fel sem fogtuk! Ahhoz, hogy felfogjuk, nem a kommunikáció igazságtartalmát kellene ész nélkül követni, hanem körbenézni és saját helyzetünkön elgondolkodni. Csak zombi kap állást. Ebben semmi politika nincs. Egyszerűen csak zombi állások vannak. És a jövő még ennél is rosszabb lesz. A robotok, digitalizált applikációk jobbak nálunk. Százszor gyorsabbak és pontosabbak. Akkor miért kellenénk? Lassan kiváltanak minket az élet sok területén. Innen pedig irracionális egymásban, egymás vallásában, politikai felfogásában keresni a hibát!

Lássuk, mi van az idegennek kommunikált kultúrával, iszlámmal?

Alkalmam van rengeteg beszélgetést lefolytatni menekültekkel. Kérdezem őket ideérkezésük okairól. Igen, vannak szélsőséges szemléletűek közöttük, de a tömeg nem ez. Általánosságban két okra hivatkoznak. Az egyik a hazájukban dúló háború, éhínség, ökológiai viszonyok, stb. A másik ok sokkal érdekesebb és itt csak iszlám országokból érkezőket említek meg: a sok agyatlan, balfasz sejk, imám, vallásvezető, akikkel tele van a tökük. Igen, léteznek mecsetbe járó, radikalizálható fiatalok, de én a tömegekről beszélek, akik nem ők. Egyébként ez a radikalizált réteg is zombi, csak nem a technikai fejlődés szintje tette őket azzá, hanem a tudatlanság és beilleszkedésre való képtelenség. A mérsékelt tömegek azonban, nem fogadják el sem az otthoni helyzetet, sem a kőkorszaki vallási gondolkodást, ami nem tudott megújulni 1924, azaz a kalifátus intézményének bukása óta. A muszlim gondolkodás (tehát nem az Iszlám!!!) válságban van és a jelenlegi vallási vezetéssel képtelen lesz megújulásra. Sőt, Iszlámon kívüli politikai érdekek is vannak e helyzet konzerválására, ebből adódó konfliktusok élesztésére. Ha pedig a nyugati társadalomba integrálódni kívánó muszlim tömegek előtt nem nyílik lehetőség, akkor számukra is opció a radikalizálódás, ami tárt karokkal várja őket. Ha a kommunikáció bármely oldalon hibát követ el és nyomatja a zombik számára az ellenségképet, akkor minket, akik középen állnak hamar le fognak nyomni és sokkal kellemetlenebb hangok fognak megszólalni. A zombik pedig teljesen mindegy, hogy melyik oldalon zombik, ha begurulnak, kiszámíthatatlanok.

Mihálffy Balázs

A rossz zsidó – Basler Zeitung – 2019. január

A lap nagyon hosszú cikket közölt arról, hogyan tette Arthur J. Finkelstein Soros Györgyöt éppen a magyarországi aljas kampány közellenség-figurájává. Most legközelebbi munkatársa, Eli Birnbaum beszélt erről.

Soros nemrég még pénzember volt, akit elvei miatt (is) mindenhol tiszteltek, és aki jobbá akarta tenni a világot. Ma ő az Antikrisztus, a világ legveszélyesebb embere, spekuláns, aki összeomlasztotta a brit fontot 1992-ben, és aki az 1997-es ázsiai, valamint a 2008-as pénzügyi válságot okozta. Lerombolta a Szovjetuniót és Jugoszláviát, hogy szabaddá tegye az utat az afrikaiak és arabok előtt, meg akarja buktatni az amerikai elnököt, drogkereskedelemből és pénzügyi bűncselekményekből él, emellett finanszírozza a szélsőbalt, az eutanáziát, a cenzúrát és a terrorizmust, és már gyerekkorában is zsidókat szolgáltatott ki a náciknak, holott maga is zsidó.

Mindenhol ez olvasható, de ebből csak egyetlen szó igaz: az, hogy Soros zsidó.

A szerző egy Birnbaummal 2018 nyarán lezajlott sajtóbeszélgetésről számol be cikkében, amelyben úgy véli: Finkelstein és Birnbaum – mindketten zsidók –, Soros pellengérre állításával jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az új jobboldal világszerte megerősödött, és hogy az antiszemitizmus újra politikai fegyverré vált. A cikk szerint minden a Yitzhak Rabin izraeli miniszterelnök elleni halálos merénylettel, és az utána kiírt választásokkal kezdődött. Az jelölt a szociáldemokrata Simon Perez volt, aki Rabin békefolyamatát akarta folytatni, a másik egy Banjamin Netanjahu nevű gazdasági tanácsadó, akkor még új figura a politikában. Pereznek 20 százalék előnye volt, amikor Netanjahu pártja sötét jóslatokkal kezdte bombázni az országot. Arthur J. Finkelstein volt a kampánytanácsadója, akit Ronald Lauder ajánlott neki. Az izraeli esetben Finkelstein nem csak a kampányt dolgozta ki, hanem a jelöltet is megdolgozta.

Finkelstein a vörös vonal az amerikai republikánusok legújabb kori történetében Barry Goldwatertól és Nixonon át Trumpig, túlélte a Watergate-ügyet, dolgozott az idősebb Bushnak és egy Donald Trump nevű vállalkozónak. Finkelstein formulája a negatív kampány: a saját program terjesztése helyett az ellenfél kampányának támadása és lejáratása. Könnyebb az embereket demotiválni, mint motiválni, és ezzel jelentős veszteségeket lehet okozni az ellenfélnek.

Célja a szavazók maximális megosztása volt, és ehhez az eszközt a félelem keltésében látta, abban, hogy mindent, ami rossz, át kell tolni az ellenfélre, hogy elbizonytalanodjanak a szavazói. Támadni kell, elsőként ütni, és főleg megszemélyesíteni az ellenfelet.

A csapda: bármit állítani az ellenfélről, aki majd a cáfolatokkal jól ellehetetleníti saját helyzetét. Amint reagál a vádakra, azonosul azokkal. Ha viszont ignorálja a vádakat, akkor a vádak ott maradnak a levegőben. Jobb esetben maga az állítás már eleve olyan sajátságos, vagy sokkoló, hogy a média felkapja és megsokszorozza azt.

Finkelstein az izraeli sikerek után Európa felé fordult, és ezzel kezdődött meg együttműködése Eli Birnbaummal: 2006-ban közös céget is alapítottak. Birnbaum keresett ügyfeleket Finkelsteinnek, és talált is: Romániában Călin Popescu-Tăriceanut, Bulgáriában Szergej Stanisevet segítették hatalomra.

2008-ban Magyarországon akart újra hatalomra kerülni Orbán Viktor: régi barátja, Benjamin Netanjahu összehozta Finkelsteinnel és Birnbaummal. Magyarországon először hivatalosan a Századvég szerződött velük. A 2010-es választáson Finkelstein receptjét alkalmazták: az ellenfél gyengéinek támadását. A szociáldemokratákat lehengerelték támadásokkal. Mivel pedig a pénzügyi válság és a hitelek nyomán a nemzetközi pénzügyi szervezetek megszorításokat írtak elő, a két amerikai azt javasolta Orbánnak, hogy forduljon a bürokraták és a külföldi nagytőke ellen. Masszív jobbratolódás következik, és a Fidesz kétharmados győzelme. De nem volt megfelelő ellenségkép. Orbán nekilátott az alkotmány átírásának, az amerikai tanácsadók pedig ellenséget kerestek, mert nem volt ellenzék: a szocialisták és a szélsőjobb nem voltak sehol, a többi kicsi csoportokból állt.

Márpedig a bázist „áram alatt kell tartani, hogy legközelebb is elmenjen szavazni” – véli Birnbaum. „Minden sikeres kampánynak ellenségre van szüksége, és nem pártok, vagy intézmények, hanem személyek képében, ez a legjobb eszköz a csapatok összetartásában”.

„Orbán nemzete történelmének drámaibb fordulatait helyzete a középpontba s tekinti mérvadónak, és az egyik hajtóerő ebben Schmidt Mária lett, egy agresszív nőszemély, aki sok pénzt örökölt. Ő a Hitlerrel paktáló Magyarországot ártatlan áldozatnak ábrázolja, amelyet körös-körül ellenség ostromol, de amely kitartóan és bátran őrzi saját ősi identitását. Számára Magyarország az örökös ostromállapotban lévő nemzet: előbb a törökök, aztán a nácik, majd a kommunisták. Magyarország missziója: a külső befolyások elhárítása és a kereszténység védelme”

– írta a cikk. Ekkor támadt Finkelsteinnek az az ötlete, amely olyan hatalmas és annyira ördögi, hogy túlélte őt magát is: Soros György. Soros a tökéletes ellenség: olyan hatalmas, hogy az egész országnak Orbán mögé kell állnia legyőzéséhez. Különös ötlet: Soros nem politikus, nem él Magyarországon. Öregember, akit az egész országban mecénásként és segítőként ismernek. Aki a fordulat előtt az ellenzéket támogatta a kommunistákkal szemben, aztán iskolai étkeztetést adott gyerekeknek, majd Budapest belvárosában felépítette Kelet-Európa egyik legjobb egyetemét, és aki még Orbánt is támogatta. Ők ketten csak egyszer találkoztak: amikor Soros György 2010-ben egy katasztrófa után Magyarországra érkezett, hogy egymillió dollár segélyt bocsásson rendelkezésre.

Magyarországon született meg Soros, a szörnyeteg képe, amelyet később oly sokan a magukévá tettek világszerte, és amely nem volt más, mint eszköz a cél eléréséhez.

Orbán számára a Soros elleni kampány kül- és belpolitikai szempontból észszerű volt. Külpolitikailag számíthatott az orosz szomszéd tetszésére, hiszen Putyin a színes forradalmaktól tartva már kezdett fellépni Soros ellen. És a közös ellenség, ugye összeköt. Belpolitikailag megfelelt Schmidt Máriának, akinek meggyőződése volt, hogy Soros áll az amerikai demokraták Schmidt revizionista meséjével szembeni bírálata mögött. „Ezt a Saturday Night Live című műsorban látta” – mondta Schmidt teljesen komolyan egy újságírónak. [A Saturday Night Live szatirikus műsor – a szerk.] 2008-ban látta, hogy fellépett a műsorban egy színész, aki Sorost testesítette meg, és akit „a Demokrata Párt tulajdonosának” neveztek, és ezt Soros soha nem cáfolta – mondta Schmidt, és ezzel számára egyszerre minden világossá vált.

Finkelstein és Birnbaum magyarországi befolyásáról keveset lehet tudni, viszont jól látható, hogy mi történt a következő években Magyarországon, és hogy mi következett ebből világszerte.

Csak össze kellett gyűjteni a Soros elleni érveket Keletről és Nyugatról: az újdonság mindössze annyi volt, hogy Soros Györgyöt megtették ellenségnek a kampányban.

Ezt követően a szerző részletesen ismertette a Soros elleni kampányt, amely 2013-ban kezdődött a Heti Válasz egy cikkével, amely a civil szervezeteket támadta. Végül a vizsgálódó szervek nem találtak semmit a nevezett szervezeteknél, de megszületett a veszélyes kapcsolatokkal rendelkező civil szervezetek rémképe. 2015-ben, a menekültválság kapcsán hozták először szóba Sorost egy nagy, nemzetközi összeesküvés részeként, amikor Orbánnak éppen fel kellett adnia a civil szervezetek elleni fellépést, mert az nem vezetett semmire.

A Soros elleni egyre gyakoribb támadások a feltűnést keltő „leleplező” cikkek és a hivatalos „reagálások” rafinált pingpongjaként zajlottak, és a mocsokdobáló kampány egyre gátlástalanabbá vált: megkezdődött a támadás a CEU ellen. A Soros elleni kampány eddigi csúcspontját 2017-ben érte el, amikor teleragasztották az országot Soros-elleni plakátokkal.

A Nyitott Társadalom Alapítvány 2016-ban Magyarországon összesen 3,6 millió dollárt költött, a 2017-es Soros elleni kampány ennek több mint tízszeresébe, 40 millió dollárba került, de hatásos volt: egy egész ország fordult ellene. Soros sakk-matt helyzetbe került. Birnbaum szerint, ha minél többször cáfol, annál jobban alátámasztotta volna az állítást, hogy beavatkozik a politikába, és az sem jöhetett szóba, hogy jelöltként induljon Orbán ellen. Sakk-matt. Birnbaum:

„Soros ideális ellenség volt. Olyan, akit újra és újra lehet ütni, és aki soha nem üt vissza. Személye kézenfekvő volt: kezdetben csak a csomagolás és a marketing hiányzott”.

Finkelstein terméke olyan jó volt, hogy magától hozta saját marketingjét és bejárta a világot. Amerikától kezdve Kolumbián, Izraelen, Kenyán, Ausztrálián, Lengyelországon át egészen Németországig és Oroszországig jöttek Soros elleni érvek.

„Magyarország hídfőállás a Trump és Putyin közötti retorikai csapatmunkában” – írta a szerző. De Birnbaum tagadja, hogy máshol is vezetett volna Magyarországon kívül Soros-ellenes kampányokat. Ez azonban talán nem is volt szükséges. Ő és Finkelstein Magyarországon megteremtette a jobboldali mozgalom legújabb-kori legerőteljesebb ellenségképét – tökéletes anyag az internet számára. Egyrészt az olyan jobboldali digitális orgánumok, mint a Breitbart, vagy a Russia Today felkarolták a magyar kampányt, lefordították idegen nyelvekre, és érvekkel táplálták. Másfelől a közösségi honlapokon önállósult a gonosz Soros mémje. A jobboldali mozgalmak ma már a világhálón is halászhatnak „Soros-anyagot” kampányaikhoz. A Soros-ellenesség globalizálódott, ingyen rendelkezésre álló, alkalmazkodóképes, nyitott forráskódú fegyver. Birnbaum szerint „a nacionalista mozgalom közös nevezője”.

És meg kell említeni a történet egy különös és jelentős aspektusát:

két zsidó politikai tanácsadó egy antiszemita vonásokkal bíró kampány célpontjává tett egy zsidót.

Amit Finkelstein és Birnbaum felépített, pontosan illeszkedik a nyugati történelem egyik legősibb antiszemita narratívájához: a gonosz, kapzsi zsidó, aki uralni akarja a világot. Ezzel kapcsolatban a szerző emlékeztetett arra, hogy Orbán soha nem használta a „zsidó” szót, de idegennek, hazátlannak nevezte az ellenségét, és logikus, hogy a szavazók ezek után azzal fejezték be a kampányt, hogy Dávid-csillagokkal mocskoltak be ellenzéki plakátokat. A vallásos zsidó Birnbaum szerint visszatekintve talán őrültség, amit csináltunk, de akkor helyes volt.

„Pusztán ideológiai projektről volt szó, Soros mindent képviselt, amit Orbán ellenzett. Amikor a kampányt tervezetük, egy pillanatig sem gondoltunk arra, hogy Soros zsidó”.

Azt mondja, az Orbánnal való együttműködés megkezdése előtt Izraelben érdeklődött jól tájékozott körökben Orbán zsidókhoz való viszonyáról.

Ezzel kapcsolatban a szerző szerint érdemes megjegyezni, hogy a két tanácsadó nem csak évtizedek óta ismerte Soros nevét, hanem Finkelstein már a nyolcvanas években botrányba keveredett, amikor egy jelölt szavazóinak antiszemitizmusát mérte, és használta fel. „Ezúttal azonban a következmények súlyosabbak. A kampány megváltoztatta a világot. A szavakból valóság lett” – írta a szerző, és felhozott több merényletet, amelyeknek elkövetői „a nemzetközi zsidó összeesküvés” ellen akartak fellépni. Birnbaum ma azt mondja a kampányról:

„Az antiszemitizmus örök és kiolthatatlan. A kampányunk nem tett antiszemitává senkit, aki előtte is nem volt az. Talán új áldozatot mutatott. Ennél több nem történt. Ma is így tennék”.

Azóta elköltözött Budapestről a Nyílt Társadalom Alapítvány, és bejelentették a CEU Bécsbe költözését is. Orbán bővíti sajtóbirodalmát, nem csak odahaza, hanem máshol is. Nagy tervei vannak. Májusban európai választások lesznek. Magyarország világszerte a jobboldal példaképe lett. És egy Fidesz-potentát szerint Orbán új kormányzási formát alkalmaz: minden lépését előzetes felmérésekre építi. A politikusoknak nem új víziókat kell megfogalmazni, hanem azt kell leképezni, ami éppen mozgatja a népet. Orbán ezt „illiberális államnak” nevezi.

Finkelstein 2017-ben elhunyt. Magyarország az utolsó projektje volt. Az egyik utolsó nyilvános beszédében azt mondta:

„Meg akartam változtatni a világot. Sikerült. Rosszabbá tettem”.

Ara-Kovács Attila

18. SZÁMÚ JELENTÉS HÁTASZTÁNBA – 2019. február

Most, hogy ismét vita van az ügyészségről, ide másolom egy 2010-ben a Klub Rádióban elhangzott jegyzetemet (1/2 X jelenti). Én időben szóltam….

18. SZÁMÚ JELENTÉS HÁTASZTÁNBA

Jelentem, őrizetbe vettek. Történt pedig, hogy hajnalban megjelent a lakásomon négy kommandós és közölték, hogy őrizetbe vesznek. Majd a kezemre és a lábamra is bilincset tettek, a kezemen lévő bilincsre vezetőszíjat, majd vártunk. Én kértem, hogy akkor essünk túl rajta, induljunk, mert nem szeretném a szomszédok nyugalmát megzavarni, de mondták, hogy nem lehet. Értesítették ugyanis a Hír Tv-t, ez ugyanolyan rutineljárás, mint a vezetőszíj alkalmazása, de még nem érkeztek meg, anélkül pedig nem lehet őrizetbevételt foganatosítani. Ezt megértettem, a protokoll az protokoll, ezt már megtanultam itt.

Nem írom le a teljes procedúrát, idemásolom viszont a kihallgatási jegyzőkönyv érdemi részeit, azok magukért beszélnek:

Ügyész: – Tudja, hogy miért vettük őrizetbe?

Én: – Nem tudom, de feltételezem, hogy alapos indoka lehet, mert önök indok nélkül senkit nem szoktak őrizetbe venni.

Ügyész: – Ne feltételezgessen itt semmit, maradjunk a tényeknél. Ön eltulajdonította szomszédja pénzét, egészen pontosan száznegyvenezer forintot. Beismeri?

Én: – Nem ismerem be, nincs mit beismerni, nem követtem el bűncselekményt. A szomszéd megkért, hogy az éves biztosítási díját adjam postára, a biztosító címére.

Ügyész: – A bejelentés szerint azonban a pénz nem érkezett meg a címzetthez, vagyis ön nem adta fel. Beismeri?

Én: – Ezt beismerem, de nem tudhattam, hogy ez bűncselekmény. Pénzzavarban voltam ugyanis, válságban volt az anyagi helyzetem, ennek a problémának az áthidalása érdekében megtartottam azt az összeget magamnak.

Ügyész: – Azt állítja tehát, hogy kölcsönvette, nem pedig ellopta? Akkor viszont mikor szándékozott visszaadni azt a pénzt?

Én: – Nem tudom, nem tudok ezzel kapcsolatban konkrétumot mondani, de a szomszéd akinek elvettem a pénzét, jobban fog járni, azt garantálom. Ugyanis, ha a pénz nálam van, ő semmiképpen nem fogja eltőzsdézni, vagy hülyeségekre költeni.

Ügyész: – Na, és ön sem fogja hülyeségekre költeni?

Én: – De, én igen, ebben bizos lehet, de a szomszéd megnyugodhat, ő a jövő érdekében gondosan járt el.

Ügyész: – Uram, ez így bűncselekmény, ezért bíróság előtt kell felelnie.

Én: – Már bocsánat, de hogy lenne bűncselekmény, amikor nem tettem mást, mint a kormány a magánnyugdíjasok pénzével. Megmondták, hogy tabukat döntenek, a magántulajdon szentsége is egy tabu volt eddig, most ledöntötték, én pedig ennek megfelelően jártam el. Akkor a kormány is bűncselekményt követett el?

Ügyész: – Ez viszont így már felségsértés is bűnlajstroma ezzel újabb cselekménnyel bővült.

Én: – Már bocsánat, de hogy lehet felségsértés, amikor köztársaságban élnek, nincs is királyi felség.

Ügyész: – Most még nincs, viszont tavasszal elfogadjuk az új Alkotmányt, akkor visszaállítjuk a királyságot, az Alkotmány pedig visszamenőleges hatályú lesz, így ez a vádpont is megáll.

Én: – Nem baj, ez itt jogállam, majd az Alkotmánybírósághoz fordulok. A mostani miniszterelnök is azt mondta 2007. júniusában, hogy: „Magyarország olyan ország, ahol az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek. Nincs kibúvó, kiskapu, ez a magyar demokrácia egyik vastörvénye”. Majd ők megvédenek.

Ügyész: – Ezt kötve hiszem, egyrészt a miniszterelnök ezt akkor mondta, amikor még ellenzékben volt, most meg már nem gondolja, másrészt az Alkotmánybíróság jövőre Alkotmánnyal és más jogszabályokkal már nem fog foglalkozni.

Én: – Hát akkor mit fognak csinálni?

Ügyész: – Semmit, éppen ez a dolog lényege. Most tárgyalja a parlament a kormánypártok által benyújtott javaslatot, melynek címe: „Törvény az Alkotmánybíróság megerősítéséről”. Ennek lényege, hogy egy demokráciában szükség van egy erős Alkotmánybíróságra, mintegy a végrehajtó hatalom bírájaként. A miénk pedig nem elég erős még, ezért addig, amíg meg nem erősödik, felfüggesztik a tevékenységét.

Én: – Nos, akkor a köztársasági elnökhöz fordulok.

Ügyész: – Motorozni akar? Ő csak motor szerepet vállal. Meg egyébként is azt fogja mondani, hogy ő olimpiai bajnok.

Én: – Akkor majd a környezetvédelmi államtitkárhoz fordulok, ő nemrégiben az ürgék védelmében megparancsolta egy útépítésen dolgozó úthengernek, hogy azonnal álljon meg. A gépkezelő azóta is rémeket lát. Csak megvéd engem is, ha az ürgék olyan fontosak voltak.

Ügyész: – Ez nem az ő kompetenciája. Az ürge, az más, az fontos.

Én: – Egyáltalán, ilyen körülmények között miért van szükség új Alkotmányra?

Ügyész: – Megmondták, a régi elfáradt. Meg kommunista is volt. Meg fülkeforradalom is volt, annak pedig végképp nem felel meg. Meg aztán akadályozza, hogy a kormány boldoggá tegye az embereket. Ez pedig a legfontosabb.

Én: – Nem hiszem, hogy akit csak úgy őrizetbe vesznek, akinek elveszik a vállalkozását, akinek kevesebb lesz jövőre a jövedelme, akinek einstandolják a megtakarításait, azok nagyon boldogok lennének ettől.

Ügyész: – Azok nem is, de akiket ezek az intézkedések nem érintenek, azok boldogok, hogy másokkal történik ilyesmi. Ők pedig sokan vannak.

Én: – Akkor majd Navracsics miniszterelnök-helyetteshez fordulok, aki a Nemzeti Ügyek Politikája című választási programba a következőt írta: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Navracsics biztosan megvéd majd, hiszen megmondták, hogy ez az első kormány, amelynek a választási programja megegyezik a kormányprogramjával, akkor viszont itt jogállam van.

Ügyész: – Ember! Hol él maga?

Én: – Ami azt illeti, egyébként a Szíriuszon.

Ügyész: – A Szíriuszon? Azt állítja, hogy a Szíriuszról érkezett?

Én: – Igen, a magyarok onnan származnak, engem pedig azért küldtek, hogy számoljak be az otthon maradottaknak Hátasztánba az itteni történésekről.

Ügyész: – Értem. Beszámoló. Hátasztánba. A Szíriuszra. Akkor most egy kis türelmet kérek.

Eddig a jegyzőkönyv. Kiment a teremből, majd fehérköpenyesek jöttek és elszállítottak egy másik intézménybe. Itt jól érzem magam. Csupa egyenes, őszinte ember. Ha pofánvágnak, nem mondják azt, hogy éppen együttműködünk. Ha elveszik a köpenyemet, nem mondják, hogy rajtam akartak segíteni. Ha elzavarnak, nem kell hallgatnom az összetartozásunkkal kapcsolatos szövegeket. Tegnap beszélgettem egy Napóleon nevezetűvel, aki azt mondja, hogy a seregei a kapuk előtt állnak, hamarosan kiszabadítanak minket. Hiszek neki. Ha kijöttem, azonnal jelentkezem.

Hajrá Hátasztán, naésaztán!

Üdvözlettel: ½ X

Kuncze Gábor

Nem találunk szavakat – 1.

Esterházy Pétertől vettük a címet. Nem találunk szavakat – ez az író Termelési-regény című könyvének első mondata. Mindnyájan sok jó könyvet ismerünk, s bár a legtöbbjüket régen olvastuk, ám a jellegzetes mondatokra többnyire emlékszünk. Vagy nem emlékszünk, de jó felidézni a régi olvasmányokat, újból átélni, ha csak egy mondat erejéig is, az olvasott történeteket.

Játékra invitáljuk az olvasót: ismert – magyar és nem magyar – regények első mondatait olvashatják az alábbiakban. Próbálják meg kitalálni, melyik mondat, melyik regény kezdőmondata.

Ha nem sikerül, segítünk. És talán az ünnepek alatt, vagy a két ünnep között, még arra is jut idő, hogy valamelyik egykori kedvencünket újból elolvassuk. Jó szórakozást az első mondatokhoz!

Dr Strauss aszongya lekel irnom amit gondolok és emlékszek meg mindent ami velem történik mostanától. Nem tudom mér de aszongya fontos mer igy fogják látni hogy használhatnak e engem. Reméllem tudnak használni mer Miss kinnian aszongya lehet hogy meg fognak okositani. Szeretnék okos lenni.

MEGFEJTÉS ITT.

Nem akart ő gazdag lenni, híres sem, hatalmas sem, még boldog sem akár, csak civilizált – ez volt élete álma. Hogy milyen az efféle élet, azt, amikor az állam északi erdőségében maga mögött hagyta az atyai házat, illetve kalyibát, meg nem tudta volna fogalmazni: úgy tervezte, hogy egyenesen Chicagoba megy, és ott majd kitapasztalja.

MEGFEJTÉS ITT.

Az első rész cselekményének női főszereplője egy negyvennyolc éves asszony, német: magassága 171, testsúlya 68,8 kg (háziruhában), tehát csak 30-40 dekával kevesebb az ideálisnál: a szeme hol sötétkék, hol fekete, a haja enyhén őszes, igen sűrű szőke, lazán lebontva hordja, sisakszerűen simul a fejére.

MEGFEJTÉS ITT.

Már sötéttel érkeztem meg Bonnba, rákényszerítettem magam, hogy érkezésemet ne aszerint az automatika szerint pergessem le, amely öt év örökös utazás során alakult ki: peronlépcsőn le, peronlépcsőn föl, útitáskát le, jegye a kabát zsebéből ki, útitáskát föl, jgyet leadni, az újságoshoz esti lapokat megvenni, kimenni és odainteni egy taxit.

MEGFEJTÉS ITT.

A házasság első két évében – ma már megállapíthatom – tökéletes volt a viszonyunk. Ezt úgy értsék, hogy ebben a két évben az a homály kísérte az érzékek teljes és mély összehangját, vagy ha jobban tetszik, az a szellemi csönd, amelyben hallgat a józan ész: az ember csak a szerelemre bízza magát, és nem méricskéli az értékeit annak, akit szeret. Egyszóval: Emiliát én hibátlannak láttam, és úgy gondolom, hogy ő is engem.

MEGFEJTÉS ITT.

Gyerekkorában Marcellót úgy elbűvölték a tárgyak, mint valami szarkát. Talán mert a szülei, inkább nemtörődömségből, mint szigorúságból, sose gondoltak rá, hogy a gyerek birtokló ösztönét kielégítsék: vagy mert mélyebb és sötétebb ösztönyilallásai álcázkodtak benne mohó kapzsisággá: valami dühöngő vágy volt ez, hogy a legkülönfélébb tárgyakat megkaparintsa.

MEGFEJTÉS ITT.

Legelőször is azt kell elmondanom, miért írtam naplót. Az ember sokféle okból írhat naplót: hogy följegyezze a fontosnak tartott tényeket: hogy megörökítse titkait, hogy kiöntse a szívét, hogy megvallja a bűneit: egyfajta takarékossági ösztön sugallatára, amely arra bíztatja az írót, hogy élete morzsáit is gyűjtse be, hiszen azokból is összejöhet egy könyvre való: indíték lehet a hiúság és az önteltség is.

MEGFEJTÉS ITT.

Hosszú évekkel később, a kivégzőosztag előtt, Aureliano Buendia ezredesnek eszébe jutott az a régi délután, mikor az apja elvitte jégnézőbe. Macondo akkor húsz vályog- és bambuszházból álló falu volt egy folyó partján, melynek áttetsző vize őskori tojás nagyságú, sima, fehér köveken hömpölygött. Annyira új volt a világ, hogy sok minden még nevet se kapott, s ha meg akarták említeni, ujjal mutattak rá.

MEGFEJTÉS ITT.

Hej, ezek a mi alföldi folyóink…Lomhák, lassúak. Éppenhogy folydogálnak, találomra. Parasztosan.

MEGFEJTÉS ITT.

Először is azt mondhatom el, hogy gyalog laktunk a hatodikon, és hogy rosa mama részére, amilyen rengeteg kilót cipelt azon a két árva lábán, ez nmaga volt a gonddal-gyötrődéssel teli mindennapi élet forrása. Ezt mindannyiszor eszünkbe juttatta, amikor épp másra nem panaszkodott, mert ráadásul zsidó is volt.

MEGFEJTÉS ITT.

Sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, SÉRveim, sérveim, sérveim – sérveim, SÉRveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, SÉRveim, SÉRveim, SÉRVEim – sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, SÉRveim – sérveim, sérveim, sérveim, sérveim, nyolcas a poén, poén a nyolcas, sérveim, sérveim – SÉRveim, sérveim, sérveim, mehet, sérveim, sérveim, sérveim, tiszta a nyolcas, sérveim, sérveim, SÉRVEim, sérveim, sérveim, SÉRVEim, sérveim, sérveim, SÉRveim, sérveim, sérveim, sérveim, sérveim

MEGFEJTÉS ITT.

Reggel ötkor – mint mindig – a parancsnoki barakk előtt lógó síndarabon a kalapács elkongatta az ébresztőt. Szaggatott csörömpölése gyengén hatolt át a kétujjnyi vastag jéggel bevont ablaküvegen és hamarosan elhalt: a nagy hidegben a felügyelőnek nem volt kedve sokáig kongatni.

MEGFEJTÉS ITT.

Derült, hideg áprilisi nap volt, az órák éppen tizenhármat ütöttek. Winston Smith, állát leszegve, gyorsan besurrant a Győzelem-tömb üvegajtaján, hogy megszabaduljon a gonosz széltől. De nem tudott olyan gyorsan besurranni, hogy ne törjön be vele együtt egy kavicsos porörvény. Az előcsarnokhoz vezető folyosó főtt kelkáposzta és öreg rongy lábtörlők szagát árasztotta. Egyik végén egy ­épületen belüli elhelyezés céljára túlságosan is nagymére­tű-plakát volt a falra szegezve. Csak egy hatalmas arc volt látható rajta, méternél is szélesebb arc: egy negyvenöt év körüli, sűrű fekete bajuszos, durva vonású férfi arca.

MEGFEJTÉS ITT.

Amadis Dudu minden meggyőződés nélkül haladt a keskeny utcácskán. Mindennap három és fél jegyet szokott kezeltetni, mert menet közben, még a megálló előtt szállt le, s most megtapogatta mellényzsebét, hogy meggyőződjék róla, maradt-e még jegye. Igen. Maradt. Egy madarat pillantott meg: szemétrakás tetején ült, s csőrével olyan ügyesen kapirgált három üres konzervdoboz belsejében, hogy sikerült kikopognia az Ej uhnyem első ütemeit.

MEGFEJTÉS ITT.

Gaal Dornicknak hívták, s igazi falusi gyerek volt, aki még sohasem látta Trantort. Mármint a valóságos várost, mert a hipervideón rengetegszer látta már, meg alkalomadtán a császári koronázásról vagy a Galaktikai Tanács megnyitásáról közvetített nagyméretű, háromdimenziós híradókban. Mert habár egész élete Synnaxon telt is el, amely a Kék Sodrás legszélén kering csillaga körül, azért, ugyebár, ő sem volt elszakadva a civilizációtól. Mint akkoriban egyetlen sarka sem a Galaktikának.

MEGFEJTÉS ITT.

Élt egyszer egy híres mérnök, egy nagy feltaláló, aki éjjel-nappal boszorkányos szerkezeteken törte a fejét, és csudálatosan okos gépeket épített. Fabrikált például egy pici szerkentyût, amely olyan gyönyörûségesen énekelt, hogy elnevezte pacsirtomatának. Bátor szív volt a kézjegye, ezt viselte minden atom, amely kikerült a keze alól; álmélkodtak is utóbb a tudósok, mikor a színképekbõl vidám szívecskék hunyorogtak rájuk. Sok mindenféle hasznos gépet szerkesztett ez a mérnök. Egyszer aztán gondolt merészet és nagyot: összeötvözi az életet a halállal, és imigyen véghezviszi a lehetetlent.

MEGFEJTÉS ITT.

Vedd már le azt a szemüveget – mondta Tortose Pierrot-nak – vedd már le, ehhez a melóhoz igazán nem való. Pierrot engedelmesen, gondosan a tokba dugta. Öt méterre még csak ellátott, de a hordó, meg a nézők székei már ködbe vesztek.

MEGFEJTÉS ITT.

– Mejixagosijenszörnyen – háborgott magában Gabriel. – Mégiscsak abszurdum, hogy sose tisztálkodnak. Azt írja az újság, Párizsban a lakások tizenegy százalákában ha van fürdőszoba, ami nem is meglepő, de azért mosakodni anélkül is lehetne.

MEGFEJTÉS ITT.

Többé-kevésbé mindez megtörtént. Ami a háborús részleteket illeti, azok mindenesetre jócskán valóságosak. Egy tagot, akit ismertem, valóban agyonlőttek Drezdában, mert elvitt egy teáskannát, ami nem az övé volt. Egy másik fickó, akit ugyancsak ismertem, valóban azzal fenyegette személyes ellenségeit, hogy a háború után felbérelt fegyveresekkel meggyilkoltatja őket. És így tovább. A neveket mind megváltoztattam.

MEGFEJTÉS ITT.

Brenda hatéves volt, amikor lepottyant az almafáról. Felmászott a tetejére, és a finom almákkal teli főág letörött. Gary kapta el, mikor az ág recsegve ropogva földet ért. Nagyon megijedtek.  Az almafák hozták nagyanyjuknak a legjobb termést, és a gyümölcsösben tilos volt fára mászni. Brenda segített a fiúnak elvonszolni az ágat, és remélték, hogy senki sem veszi majd észre. Ez volt Brenda legkorábbi emléke Garyről.

MEGFEJTÉS ITT.

A szülőföld sokszor olyan, mint az ember szíve: ha kicsiny a szív, akkor parányi, ha nagy a szív, akkor mérhetetlen. Engem sohase bántott a hazám picinysége, bár nem állítom, hogy nagy szívem van. Ha módomban volna, itt Guadeloupe-on újra megszületni, szenvedni és meghalni.

MEGFEJTÉS ITT.

Verričres nagyon csinos kisváros Franche-Comté tartományban. Piros cseréppel fedett, csúcsos tetejű, fehér házai egy domb oldalán ereszkednek alá, legenyhébb hajlatait is hatalmas gesztenyefák koronái élénkítik. A Doubs néhány száz lábnyira folyik az erődítés alatt, a várost még a spanyolok építették; a falak ma már romokban hevernek.

MEGFEJTÉS ITT.

Valahányszor elmélkedéseimben elgondolom, bájosabbnál bájosabb hölgyeim, hogy ti valamennyien természettől fogva mily érzékeny szívűek vagytok, belátom, hogy könyvem felfogásotok szerint komoran és gyászosan fog kezdődni, mivelhogy az elmúlt halálos járvány fájdalmas emlékezetét viseli homlokán, melyet egy értelemmel átkoz mindenki, akár megélte, akár más úton-módon tud róla. De azért nem akarom, hogy ez visszariasszon benneteket a továbbolvasástól, mintha bizony olvasás közben szüntelenül sóhajok és könnyek között vezetne utunk. Vegyétek úgy e borzalmas kezdetet, mint a vándor a zordon és meredek hegyet, melynek lábánál szépséges és kellemes síkság terül, melyben annál nagyobb gyönyörűségök telik, minél fáradságosabb volt a felkapaszkodás és a leereszkedés.

MEGFEJTÉS ITT.

Itt most egyedül vagyok, védett helyen. Odakint esik, lehajtott fejjel megy az ember az esőben, egyik kezét a szeme elé emeli, de azért maga elé is figyel, néhány méterre maga elé, a néhány méternyi nedves aszfaltra: odakint hideg van, süvít a szél a lombok között, egész ágakat himbál meg, himbálja, himbálja őket, az ágak odavetődik a falak fehér vakolatára.

MEGFEJTÉS ITT.

Gyönyörű délután volt. Az ég kéklett, a nap sárgállott, a pillangók csapongtak, a madarak csiviteltek, a méhek döngicséltek – hogy rövidre fogjuk, mosolygott az egész világ.  Lord Emsworth kisebbik fiára, Freddie Threepwoodra, aki egy farkaskutya társaságában, sportkocsijában ült a blandingsi kastély bejárata előtt, mindez csekély hatást gyakorolt. Az  ő gondolatait a kutyakeksz foglalta le.

MEGFEJTÉS ITT.

Emsworth grófja, e rokonszenves arisztokrata, a blandingsi kastély tágas könyvtárában, a nyitott ablaknál állott – összeesve, akár egy vizesharisnya, mint mindig, ha nem támaszkodhatott neki valaminek – és végigjártatta tekintetét birodalmán.

MEGFEJTÉS ITT.

Elzászban, 1850 táján, egy gyermekek által sújtotta tanító beletörődött, hogy áttér a szatócs pályára. Ám valamilyen kárpótláshoz ragaszkodott e kiugró pedagógus: ha neki kell mondania arról, hogy az elmék épülésén munkálkodjék, valamelyik fia munkálkodjék majd egyszer a lélek épülésén: a család egyik sarja lelkésznek megy, mégpedig Charles.

MEGFEJTÉS ITT.

Legjobb volna napról napra följegyezni az eseményeket. Naplót vezetni, hogy tisztán lássak. Nem engedni, hogy elsikkadjanak az árnyalatok, a legapróbb tények, még akkor sem ha merőben jelentéktelennek látszanak: és főként: osztályozni őket. El kell mondanom, hogyan látom ezt az asztalt, az utcát, az embereket, ezt a csomag dohányt, minthogy éppen ez változott meg.

MEGFEJTÉS ITT.

Ahogy a tizenhat éves Karl Rossmann – akit szegény sorsú szülei Amerikába küldtek, mert egy cselédlány elcsábította, s gyereket szült tőle – a mind lassabban sikló hajón megérkezett New York kikötőjébe: a szabadság istennő messziről figyelt szobra egyszerre mintegy fölerősődő napfényben tárult eléje. Mintha most emelte volna magasba karját a karddal, alakja körül pedig szabad szelek lengedeztek.

MEGFEJTÉS ITT.

Hát megölték a Ferdinándot – mondta a takarítónő Svejk úrnak, aki évekkel ezelőtt búcsút vett a katonaságtól, miután a katonaorvosi bizottság végérvényesen hülyének nyilvánította : azóta kutyakereskedelemből élt, azaz ronda korcsokat vásárolt és hamisított pedigrével eladta őket.

MEGFEJTÉS ITT.

Kilenc kilométernyire tanyázunk a front mögött. Tegnap fölváltottak: most tele a gyomrunk szemes babbal, marhahússal, jóllaktunk és elégedettek vagyunk. Még estére is kapott mindenki egy tele csajkával: azonkívül megduplázták a kolbász- és kenyérporciót – ez már döfi.

MEGFEJTÉS ITT.

Szombaton, ebéd után minden zárva, Bohunka austová kiugrott a villamosból, átszaladt a téren, és kifulladva berontott az üzletbe, épp hogy csak beengedték, s máris bezárták mögötte az ajtót és szüntelen kulcscsörgetlés közben elédobták azt a megálmodott kis holmit : sebtében a vállához illesztette és megállapította, hogy két ujjnyival a véniuszdombja alatt végződik, Bohunka nyelt egyet, a kulcsok a pulthoz ütődtek, Bohunka sietve fizetett, és miután kituszkolták az üzletből, boldogan fellélegzett a hangos csattanással kulcsra csukódott ajtó előtt.

MEGFEJTÉS ITT.

A 7. sz. Gyors Bukarest, Budapest és Pozsony felől szerdán, április 1-én a szokásos késéssel befutott a brnói Főpályaudvar első vágányára. Mialatt az alkalmi utasok fejetlenül szaladgáltak ide-oda, mert mindig a középső kocsikba akarnak beszállni, de a középső kocsik mindig fönntartott, vagy hálókocsik, azalatt Jacek Jost (33/175, arca ovális, szeme, haja barna, különös ismertetőjele nincs) a helyjegyes kocsik mindig meglepő sorrendjét fürkészte, amíg magában derülve, a 34-es és a 38-as között föl nem fedezte az 52-est.

MEGFEJTÉS ITT.

Június 2-án hétfőn reggel egy fekete szolgálati 603-as süvített az Elba-parton Ústítól Prágába, három mérnök, meg egy ellenszenves sofőr (kilógatta a könyökét az ablakon, és a kanyarokban nemcsak fütyörészett, hanem köpködött is).

MEGFEJTÉS ITT.

Értelmetlenül túlvilágított meztelen ég, tülekedés a túlzsúfolt autóbuszok és villamosok előtt, elhagyatott asztalkák és szánalmasan szűretlen fénytől megvilágított üres széksorok a kávéházban, amelyen izzadt sörfiúk szaladgálnak keresztül a piros-fehér ernyők alá, sikongató gyereksor a fagylaltos előtt, kókadt szombat, minden zsúfolva, vagy zárva, Milan Renc elhagyta a teret, megszokott utcáin át hazament, a lépcsőházban leemelte az asztalkáról az újságjait fürdőszobás, távfűtéses lakásában a heverőre dobta őket, és bekapcsolta a tranzisztoros rádiót.

MEGFEJTÉS ITT.

Már megint horkolsz – nyögött föl Aranka, csukott szemmel beledöfte a térdét férje oldalába (ezúttal a veséje tájékát találta el), hátat fordított neki és tovább aludt. De én most már nem alszom el, sóhajtotta Sarlik Libich (30), és pár percnyi forgolódás után kilopózott a hálószobából.

MEGFEJTÉS ITT.

1954. június elsején, kora hajnalban a frissen diplomázott (három nappal azelőtt a pardubicei vegyipari főiskolán) Marek Paar mérnök (nem egészen huszonkét éves) egyik kezében a kofferével, másikban a cipőjével kiosont (hogy ne kelljen kifizetnie az utolsó hét hónap albérleti díját) a Pardubice szélén álló házacskából, és felült a gyorsra, hogy jelentkezzen élete első munkahelyén, silány minőségű, szürke kockás öltönyében (a diplomakiosztáson a 106 végzős közül egyedül én nem voltam feketében) és 59 koronás, lyukacsos, szürke műbőr félcipőjében.

MEGFEJTÉS ITT.

Néhány fiú kosárlabdázik egy telefonoszlop körül, amelyre valami deszkőát szögeztek. Nagy iramodások, kurjantások. A sikátor kavicsa csikorog és pattog a tornacipők gumitalpa alatt, s mintha felröppentené hangjukat a nedves márciusi ég kékjébe, a drótok fölé.

MEGFEJTÉS ITT.

Caldwell megfordult, s amint megfordult, bokájába nyíl fúródott. A osztályban kitört a röhögés. A fájdalom felszökött sípcsontja karcsú velején, ott örvénylett térde útvesztőiben, megduzzadt, s még bömbölőbben öntötte el zsigereit. Szemét kénytelen-kelletlen a táblára szögezte, ahova krétával fölírta a világmindenség valószínű életkorát, az 5 000 000 000 évet.

MEGFEJTÉS ITT.

Fogytán a benzin, gondolja Harry (Nyúl) Angstrom, ahogy ott áll a Springer motors bemutatótermének nyári por borította ablakánál és a forgalmat figyeli a 111-es úton, a forgalmat, mely valahogy gyér és aggodalmas, ahhoz képest, hogy valamikor milyen volt. Ennek a büdös világnak fogytán a benzinje.

MEGFEJTÉS ITT.

Egy este, vagy húsz évvel ezelőtt, a kisebbik húgomat, Frannyt, minthogy népes családunkat éppen a mumpsz ostromolta, babaágyastól, mindenestől, áttelepítették abba a feltehetően nem fertőzött szobába, amelyet én osztottam meg legidősebb fivéremmel, Seymourral. Tizenötéves voltam, Seymour tizenhét.

MEGFEJTÉS ITT.

Ragyogó napsütés volt ezen a szombat délelőttön, de azért mégiscsak felöltő-idő az egész heti ballonkabát-idő után, pedig mindenki azt remélte már, hogy a jó idő megmarad a várva várt hétvégére is – a Yale meccse vikendjére. Vagy huszonöt diák cárta az álliomáson, hogy a tíz-ötvenkettessel befusson a szerelme, de legfeljebb hatan, vagy heten merészkedtek ki a nyitott, szeles peronra.

MEGFEJTÉS ITT.

Ott vannak kinn.

Fehér ruhás fekete fiúk játszanak a folyosó végén, aztán gyorsan feltörlik, amíg odaérek.

Már törlik is, mire jövök ki a hálóból. Mind a hárman gonoszul vicsorognak a napvilágra, erre az egész házra, akikre dolgoznak, az emberekre, mindenre.

MEGFEJTÉS ITT.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK