Kezdőlap Szerzők Írta FüHü

FüHü

9400 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁS

Orbán kiviszi a Fideszt az EPP-ből?

Orbán azt fontolgatja, hogy kilépteti a Fideszt az Európai Néppártból és átviszi a kisebb euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerekhez – értesült a Politico. Ez egybevág más információkkal.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök pártja, a Fidesz komolyan fontolgatja, hogy kilép a jobbközép Európai Néppártból (EPP) – mondta a Fidesz egyik vezető tagja az amerikai Politicónak. Eszerint a Fidesz vezetése vizsgálja annak lehetőségét, hogy csatlakozzon az Európai Parlamentben a lengyel kormányzó Jog és Igazságossághoz az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójában – tette hozzá a Fidesz képviselője, megjegyezve, hogy ilyen megállapodás alapján Orbán vezető szerepet kaphat az ECR-ben. Ezzel jelentősen gyarapodna az ECR, amely jelenleg 62 képviselővel van jelen a 751 tagú EP-ben. Legnagyobb tagpártja a lengyel ókonzervatív Jog és Igazságosság, Jaroslaw Kaczynski pártja.

A Fidesz tagságát tavaly márciusban függesztette fel az EPP, amely eredetileg novemberben döntött volna a hogyan továbbról, de ezt elhalasztották idén februárra. A Népszava pénteken arról írt, hogy elkészült az EPP „három bölcse” által összeállított jelentése, amely Donald Tusk, az EPP új elnökének asztalán hever.

Tusk – aki saját bevallása szerint baráti viszonyt ápol Orbánnal – az EPP novemberi kongresszusán elnöki székfoglalójában világossá tette, hogy aki nem fogadja el a demokratikus jogállami követelményeket, az kívül találja magát az EPP-n.

A napokban a Fidesz egyik vezető ideológiai háttérembere, G. Fodor Gábor a HírTV-ben arról beszélt, nem hiszi, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Ezek az információk egybevágnak azzal, hogy Orbán nem várja meg az EPP vizsgálatának nyomán készülő ajánlást, hanem önként kiviszi a Fideszt az EP legnagyobb frakciójából.

Felülvizsgálják a metróbeszerzést

Átfogó vizsgálat indul a „felújított” orosz metrószerelvények beszerzéséről – derül ki Karácsony Gergely közléséből. A főpolgármester a szétrohadt hat kocsi ügyére reagált. És minden friss problémára.

Mozgalmasan indul az év, jól van ez így, vegyük is sorba a napirenden lévő budapesti ügyeket – írta a Facebookon a főpolgármester. A 3-as metró vonaláról – a padlózat teljes szétrohadása miatt – kivont hat kocsiról azt írta, hogy az orosz metrókocsik ügye éppen elég témát adott a kampányban is. Új fejlemény, hogy néhány felújított kocsit ki kellett venni a forgalomból rozsdásodás miatt, a 222 kocsiból ez hat darabot érintett.

Önmagában ez a szám nem okozna gondot a működtetésben, a gyártó garanciálisan, kötbér mellett javította is, de azért ez mégiscsak beismerése a korábban tagadott ténynek:

sok gond van a „felújított” orosz kocsikkal

– szögezi le Karácsony. Szerinte itt az ideje az egész korábbi metróbeszerzést, annak minden körülményét érintő átfogó vizsgálatnak. Erre a BKV és a BKK felügyelőbizottságát kéri fel, úgy hiszi, két hónap elég a teljes körű tisztázásra.

Ugyancsak mai hír, hogy a Lánchídról szombattól kitiltják az öt tonnánál nagyobb nehézjárműveket (a BKV-buszokat nem, de a turistabuszokat igen) a szerkezet állapota miatt. Karácsony azt írja, hogy ez része a városvezetés örökségének, az előző városvezetés, a kormánnyal együtt lezáratlan ügyként hagyta hátra a híd felújítását. Lépni kellett – fogalmaz a főpolgármester -, mert Budapest, és az egész ország egyik legfontosabb szimbóluma – nem mellesleg zsúfolt közlekedési útvonal – nem maradhat ilyen állapotban.

A híd állapota nem ad okot semmiféle pánikkeltésre, de a felújítás már nem húzható sokáig, ezért már a jövő héten egyeztetést kezdenek a kormánnyal a híd felújításához még hiányzó mintegy 20 milliárd forint előteremtéséről. Át kell gondolni a felújítás műszaki tartalmát, utána pedig a budapestiek megkérdezésével döntenek a Lánchíd esetleges funkciómódosításáról.

Foglalkozik a színházak ügyével is Karácsony. Megismétli, hogy meg fogják védeni a színházakat. Ebben okoz némi zavart, hogy önellentmondásos az év végén megjelent kormányhatározat. Állítólag hiba történt, hogy így van-e, avagy tudatos a független színházak további fojtószorítása a kormány részéről, kiderül hamarosan – fogalmaz. (A határozatok egyike ellentétben az elfogadott törvénnyel kizárja a működés támogatását, éppen úgy, ahogyan a kiszivárgott tervezetben állt.)

Akárhogy is, már

a következő napokban egyeztetünk a függetlenekkel és a kőszínházakkal

a további lépésekről, mert a kormány szoros, márciusi határidőt szabott a megállapodásokra – írja Karácsony. Még januárban előállnak javaslataikkal, amelyekben lesznek újítások az eddigiekhez képest, és amelyek egy dologból indulnak ki: a kultúra nemzeti alap. Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes ma azt közölte, hogy

szponzorok segítségét is várják a színházak működéséhez.

Az egészségügyi fejlesztések – amelyeket az atlétikai Európa-bajnokság megrendezése és a stadion felépítése fejében szabott meg a főváros, s amelyet a kormány elfogadott – kapcsán a főpolgármester azt közli, hogy a megjelent hírekkel szemben a Budapest számára megszerzett 50 milliárd forint nagy részét nem viszi el a korábban betervezett fejlesztések áremelkedése. Ez a pénz – a közgyűlés egyhangú döntése szerint, amit kormányhatározat is megerősített az év végén – az eddigieken felül jár a fővárosiaknak, másrészt eszük ágában sincs ezt a teljes összeget betonra költeni. Érdemi javulást akarunk az ellátásban, nem szépre festett épületeket.

Az antiszemitizmus gazdasági gyökerei

A pénz kölcsönzés protestáns forradalma erősítette fel az antiszemita tendenciákat a német tartományokban – állítja két amerikai tudós, akik az American Economic Review-ban fejtették ki a véleményüket erről a témáról, amely ma újra előtérbe került hiszen az antiszemita jelenségek fokozódása szembeötlő mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Hatszáz évet tekint át a két szerző: Sacha O. Becker és Luigi Pascali, akik művüknek ezt a címet adták: Religion, Division of Labor and Conflict: Anti-Semitism in Germany Over 600 years (Vallás, munkamegosztás, konfliktus: antiszemtizmus Németországban több mint hatszáz éven át).

A szerzők állítása pofonegyszerű: Luther Márton fellépése előtt a keresztények és a zsidók között munkamegosztás létezett. Az egyház tiltotta a kamat szedését, ezért a zsidók ezen a téren monopóliumot élveztek. Ráadásul műveltebbek is voltak mint a keresztények, akiknek csak az elitje tudott írni és olvasni. Erre jött a reformáció gazdasági forradalma, amely lehetővé tette a kamat szedését a keresztények számára is.

Kálvin Jánost ezért hívták meg Genfbe

A nagyhírű teológus bizonyította: nem isten ellen való vétek, ha valaki kamatot kér a kölcsönadott pénz után egy másik kereszténytől. Genfben a protestáns közösség ezért is hívta meg Kálvin Jánost, akit Franciaországban üldöztek protestáns nézeteiért. A XV-XVI-ik században így új helyzet alakult ki a zsidók és a keresztények között a gazdasági életben.

Immár keresztények is működtethettek bankokat

A konkurenciaharc megindult. A korábban komplementer keresztény-zsidó kapcsolat a gazdaságban versenyhelyzetet teremtett. A két amerikai szerző példákkal bizonyítja, hogy a protestáns többségű német tartományokban jóval erősebb volt az antiszemitizmus mint ott, ahol katolikus maradt a többség. Jud Süss híres ügye is olyan fejedelemségben történt, melyben a fejedelem katolikus volt, de a lakosság többsége a protestáns hitet vallotta. Ráadásul a protestánsok – ellentétben a katolikusokkal – a saját nyelvükön olvashatták a Bibliát!

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy felerősödött az antiszemitizmus azokban a német fejedelemségekben, ahol protestáns volt a lakosság többsége.

Ez a teória, melyet a huszadik század tényei nemigen támasztanak alá.

A nácik igen erősek voltak a katolikus tradíciókkal rendelkező Bajorországban és Ausztriában is. Vezérkaruk jelentős részben épp ebből a két erősen katolikus országrészből került ki.

Ezért mindössze gazdasági érdekellentétekre visszavezetni az antiszemitizmust valószínűleg erős túlzás még akkor is, ha valóban kialakult verseny helyzet a protestáns és a zsidó tőke között Európa sok országában. Felmerül az uralkodó elitek felelőssége, melyek már a harmincéves háború idején is meglehetősen cinikusan használták ki a vallási előítéleteket. A francia Richelieu bíboros például a protestáns ligát erősítette, mert úgy ítélte meg, hogy a fő ellenfél a Habsburg birodalom – és ez felülírja a katolikus-protestáns ellentéteket.

A modern antiszemitizmus gazdasági gyökereiről szóló vitát a párizsi Le Monde ismerteti, ahol egy Toulouse-i professzor foglalja össze a különböző állításokat. Paul Seabright professzor különösen kiemeli az olyan protestáns városok szerepét mint Genf, melyek egész Európának mintát mutattak. A napóleoni háborúk után Svájc részévé vált város – Zürich-el együtt – ma is fontos szerepet játszik Európa sőt az egész világ pénzügyeiben. A vallás és a pénz tehát valóban összekapcsolódik a protestáns városok esetében, de az már nagy kérdés, hogy ezek a városok mekkora hatással lehettek a maguk világára hiszen akkoriban Európa népességének döntő többsége a földeken gazdálkodott és a pénzügyekkel csak nagyon kevesen foglalkoztak komolyan.

Az amerikaiak kilőtték Irán egyik legfőbb katonai vezetőjét

Amerikai rakéta támadás ért egy konvojt Bagdad repülőterének közelében. A támadás következtében meghalt két fontos katonai vezető: az egyikük az iráni forradalmi gárda külföldi erőinek parancsnoka volt, a másik pedig a shia milícia parancsnok helyettese Irakban. Két másik iraki síita katonai vezetőt az amerikaiak elfogtak Irakban.

 

Ki volt Kászím Szoleimani?

Az Al Kudsz erők parancsnokaként ő hangolta össze Irán külföldi hadműveleteit a Közel Keleten. Teheránban ezért siettek az USA-t és Izraelt megvádolni Szoleimani meggyilkolásával. Irán nem ismeri el Izraelnek még a létjogosultságát sem. Teherán aktívan támogatja Libanon Hezbollah milíciáját az Izrael elleni „csendes háborúban „, és ezenkívül mind nagyobb szerepet játszik a palesztin szélsőségesek fegyver ellátásában a gázai övezetben.

Szoleimani tábornok irányította ezeket az akciókat éppúgy mint a háborút Jemenben, ahol Szaúd Arábia és szövetségesei a helyi huthi milíciával küzdenek a hatalomért. Több rakéta támadás is érte Szaúd Arábiát, mely ezért egyértelműen Iránt tette felelőssé.

Mit keresett Kászím Szoleimani tábornok Irakban?

Bagdadban a síita milíciák, melyek egy része beolvadt a hadseregbe, szabályosan ostromolták az Egyesült Államok követségét. Irakban az USA a saját csapdájába esett: miután megbuktatta Szaddám Huszein diktatúráját, a demokratikus választások a síita többséget hozták helyzetbe. A síiták Irakban évszázados kapcsolatot ápolnak Iránnal, legfontosabb vallási vezetőjüket is onnan importálták. Amíg tartott az atomalku Irán és a nagyhatalmak között addig ez csak belpolitikai problémát okozott Irakban, de miután Trump felrúgta a megállapodást kiéleződött a helyzet. Irán egyrészt iraki zászló alatt kezdte eladni kőolaját, melyet az amerikaiak szankciókkal sújtottak, másrészt pedig megkísérelte az USA kiszorítását Irakból. Felbátorította erre az iráni iszlamista vezetést az, hogy Trump – Törökország sürgetésére – csapatainak egy részét kivonta Szíriából. Ebből azt a következtetést vonták le Teheránban, hogy az USA távozik a Közel Keletről, és helyébe az orosz-török-iráni szövetség lép. Szoleimani tábornok halála azt mutatja, hogy ez némiképp elsietett következtetés volt …

Szétrohadnak a „felújított” metrókocsik

Kivonták a forgalomból az első hat „felújított” orosz metrókocsit a 3-as vonalról, mert a padlólemezt szétrohasztotta a rozsda. Olyannyira, hogy beszakadhat a padlójuk – értesült az mfor.hu.

Kivonták a forgalomból a felújított orosz metrószerelvények elsőként érkezett hat kocsiját, a padlólemezeket ugyanis gyakorlatilag felzabálta a rozsda. A 69 milliárdért beszerzett szerelvényekkel nagyobb a baj, mint korábban gondolták. A járműveket a javításig nem engedik ki a forgalomba, mert félő, hogy beszakad a padlójuk – írta az mfor.hu.

A kocsiszekrények szokatlan mértékű korróziójára már néhány hónappal a kocsik érkezése után felfigyeltek. Az

ajtóküszöbnél megjelent rozsdafoltokat

először 2017 májusában, az első 15 kocsi beérkezése után jelezte a BKV az orosz gyártónak. A Metrovagonmas az első 13 szerelvény (darabonként hat kocsival) leszállítása után közölte, hogy a gyártó megváltoztatta a technológiát, most már nem lehet gond. (Meg nem erősített információk szerint a problémás első 13 szerelvény kocsiszekrényei évek óta áztak a cég udvarán, miután korábbi megrendelője visszamondta a szerződést. Ezért jelent meg ezeken hamarabb a rozsda.)

Később azután találtak rozsdát és bemaródásokat a tetőfelületen is. Most pedig

a padlóról derült ki, hogy felzabálta a rozsda.

Mindezt a BKV új igazgatóságának decemberi ülésén ismerte el a fővárosi közlekedési cég egyik vezetője, de szerinte felesleges a probléma kivizsgálásával független szakértőt megbízni, hiszen minek ahhoz külsős szakértő, amit maguk is tudnak. Érvelésüket az igazgatóság is elfogadta és nem támogatta a független szakértő bevonására vonatkozó javaslatot. Holott ennek eredményét később érvként használhatták volna fel az orosz gyártó ellen indított perben.

A BKV folyamatosan tagadta, hogy a régi-új kocsik rozsdásodnának. Ehhez képest igazgatóság decemberi ülésén a BKV illetékes vezetője úgy fogalmazott:

„a problémát letagadni tök felesleges, rozsdafoltok jelentek meg”.

Igaz, rögtön azt is hozzátette mintegy megnyugtatásul, hogy minden kocsin tud ennél tíz nagyobb problémát is, de ezzel együtt is fele annyi bajt okozott eddig az orosz jármű, mint amennyit az Alstom szerelvények és a CAF-villamosok. Az ülésen következetesen beszerzésként emlegetett, a BKV és a városvezetés által korábban makacsul felújítottként emlegetett orosz metrók kétségtelenül számos korszerű megoldást vonultatnak fel, de a kocsiszekrény nem rozsdamentes szerkezet, hanem olyan acél, amelyeken rozsda lesz és tízévente, akárki fogja üzemeltetni, valamit kell vele kezdeni – emlékeztet az mfor.hu.

Az ülésen az is elhangzott, hogy a rozsdásodást, amiről tudnak két és fél éve, most egy nagyobb jellegű probléma követte a metrók életében. A prototípus jármű padlójának megbontása után ugyanis azzal szembesültek, hogy oda a rozsda zabálni jár.

A forgalomból kivont kocsik három évig se bírták.

Ezért kellett kivonni a kocsikat a forgalomból.

A cég vezetése azzal nyugtatgatta az igazgatóságot, hogy a gyártónak a garanciaidőn belül meg kell javítania minden hibát, sőt, ezzel nő a jótállási idő is. Ha pedig egy hiba miatt ki kell vonni egy járművet a forgalomból és a javítása két napnál tovább tart, akkor onnantól napi 23 ezer eurót kell fizetnie az orosz félnek kártérítésként.

A Metrovagonmas azonban nem fizetett, ezért tavaly februárban hatmilliárd forint összegű pert indított a BKV. Márpedig az átadás óta tapasztaltak szerint joggal feltételezhető, hogy a gyártó által vállalt 25 éves élettartam csak komoly ráfordítások és javítások árán lesz tartható.

A szerződés egyébként meglehetősen körmönfontan fogalmaz. Az orosz cég ugyan 25 évet garantált, de a kocsiszekrények és az alvázak rozsdamentességére vonatkozó jótállás csak 10 évre szól, a tervezési, valamint az anyag- és megmunkálási hibákra vonatkozó garancia pedig csupán 36 hónap.

A vállalkozási szerződés értelmében a vállalkozói díj maximum 30 százalékát köteles megtéríteni a gyártó, de azt is csak akkor, ha az előírt karbantartási rend betartása ellenére meghatározott szint alá csökken a forgalomba állítható szerelvények száma.

Karácsony Gergely főpolgármester mindenesetre még jelöltként kijelentette, hogy a Metrovagonmas-üzlet  „inkább metrókocsi-vásárlásnak” minősül, mintsem felújításnak. Ami Karácsony szerint nem is lenne baj, ha a főváros valóban új járműveket vett volna, de olyan kocsikat vásárolt, amelyeket már Moszkvában sem sikerült eladni.

A BKV a hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért késedelem miatt követeli. Vagyis a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált. A szerződésben szereplő egyik kikötés szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem – kérheti a megrendelő.

Késedelmi kötbér címén a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhetett volna a BKV. A hibás teljesítés ráadásul hosszadalmas bizonyítási eljárást von maga után szakértők és ellenszakértők bevonásával, amelynek vége beláthatatlan messzeségbe nyúlik.

Autóeladás a válság előtti szinten

A válság előtti értéket most érte utol az új autók eladása. A többi adattal együtt arra lehet következtetni, hogy az elmúlt évek növekedése nem volt olyan mélyre ható, mint azt a hivatalos közlések mutatják. A többségnek az agg használtak jutnak.

Tavaly 15,6 százalékkal bővült az új autók eladása: 136 601-ről 157 906 ezerre nőtt egy év alatt a forgalomba álló új személygépjárművek száma – közölte csütörtökön a Datahouse. (A KSH statisztikája ennél nagyobb 2018-as számot mutat, 141 ezres értékesítést.) A cég Carinfo adatai alapján 2017-hez képest még nagyobb, 35,8 százalék a különbség.

Az év végén különösen sok, 16 139 új autó állt forgalomba, vagyis 66,6 százalékkal több,

mint 2018 decemberében, de 2017 utolsó hónapjához képest is 48,9 százalék a bővülés. Ilyen mértéket 2019 egyik hónapjában sem ért el a növekedés. Éves alapon visszaesést csak júniusban mértek, 4,4 százalékot. Az év vége hozta a legjelentősebb növekedést a negyedéves összevetések alapján is. 2019 utolsó három hónapjában 42 802 új személygépjármű állt forgalomba, meghaladva nemcsak az előző két év azonos időszakát, hanem a tavalyi előző negyedéveket.

Szép, szép, de nem annyira

Eszerint tehát töretlen a növekedés ebben az ágazatban is. Csakúgy, mint a gazdaság egészében, amelyben a beruházások (nagy részben uniós forrásból) és a belső fogyasztás tolja előre a gazdaságot.

Ha megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a tavalyi várhatóan 158 ezres újautó-értékesítés valóban imponáló.

A 2010-es 46 ezerről folyamatos a felfelé ívelés.

Az évtizede kevesebb, mint 50 ezer új személykocsi a válság okozta sokk mélypontján mért adat. Két évvel korábban, 2008-ban még 155 ezer új négykerekűt vettek meg. Vagyis

tavaly sikerült utolérni (kissé meghaladni) a krízis előszelét már bőven érző autópiaci teljesítményt.

És még ez is alatta marad a 2002-es 160 ezres számnak – nem beszélve a 2005-ös csúcsévről, amikor 204 ezren tetőzött az értékesítés. Már ezek is azt sejttetik, hogy koránt sem olyan mélyre ható a lakosság jövedelmének javulása, ahogyan az a kormányzati közlésekből látszik (a személykocsik egy részét természetesen cégek és egyéb intézmények, például az államiak veszik meg).

Eközben a kohószökevények

Ha ezek mellé rakjuk a használtan először forgalomba helyezettek adatait, még árnyaltabb a kép. Évtizedek óta sokkal több volt az új kocsik eladása a használtaknál, még a válság időszakában is. A KSH számaiból kitűnik, hogy rendre harmad-negyedannyi levetett kocsit hoztak be az országba, mint amennyi újat vettek meg. A már idézett 2008-as 155 ezres újértékesítéskor alig 21 ezer használt került forgalomba. Érdekes módon

a fordulat akkor következett be, amikor a gazdaság elindult erőteljesen fölfelé,

2013-ban 60 ezer új mellett már 66 ezer használt kelt el.

És az olló egyre csak nyílt, 2018-ban 141 ezer új mellé 153 csotrogányt vettek a magyarok. Nem véletlen a minősítés, ugyanis

mindeközben drámaian (ismét) emelkedett a hazai járműpark átlagéletkora.

A 2000-es évek folyamatos javulásának köszönhetően (amikor évente 50-80 ezer használtat importáltak) 10 év felé közeledett az érték a rendszerváltás utáni 16-ról (amikor még itt volt a tengernyi szocialista járgány). Ezután aztán visszafordult a tendencia, és 2017-2018-ban ismét 14 évnél idősebb volt az átlagszám. Merthogy valósággal ömlött az országba az elsősorban németek által olcsón eladott 13-15 éves – besorolásuk szerint prémium kategóriájú – BMW, Audi, Mercedes. Amelyek állapotuk alapján bízvást nevezhetők kohószökevényeknek. Arról nem is beszélve, hogy ezek zöme dízel, amelyek ráadásul irgalmatlanul szennyezők ilyen korban és több százezer kilométerrel a motorjukban.

Tör fel a SUV, mint a talajvíz

Érdemes azt is megjegyezni, hogy az új kocsik értékesítésében megállíthatatlanul törnek fel a SUV-ok, más néven hobbiterepjárók, 2018-ban már

minden harmadik ebből a kategóriából került ki.

Ezek nem éppen a kis jövedelműek autói…

Visszanőtt a piac, de nem teljesen

Az is beszédes adat, hogy a 2000-es évek második felében – amikor tehát 170-190 ezer volt a jellemző újautó-eladás – 1100 márkakereskedés volt az országban az ágazatot képviselő Gémosz szerint. A válság idején ez 470-re (!) zuhant (a tulajdonosok száma ennél kisebb mértékben, vagyis felvásárlásokkal is kísérve jelentős koncentráció zajlott). A Carinfo friss kimutatása szerint mostanra csak 696-ra nőtt vissza. (Az utcasarki vagy foghíjtelken felvert ilyen-olyan kereskedések számáról semmilyen adat sincs.)

Elmondható tehát, hogy az új személyautók eladása is azt tükrözi, hogy az elmúlt évek – a kormányzat szerinti – „gazdasági csodája” sokkal kisebb arányban ért le az alsó és középső társadalmi csoportokba, mint fel a fölső két jövedelmi tizedbe. A szegényeknek maradt – sőt, egyre nagyobb arányban – a használt import tragacs.

Zöldhullám és árcsökkentés a Deutsche Bahn vonalain

  • Németországban 10%-kal olcsóbb a vasút, mert a legkörnyezet-kímélőbb szállítóeszköz

  • Ausztriába az államfő után az új kormány egy része is bezöldült

Január elsejétől 10%-al csökkentek a jegyárak az 50 kilométernél hosszabb utak esetében a német államvasutaknál. Ez azért vált lehetségessé, mert a kormány csökkentette az áfát, hogy ezzel is elősegítse az utasok átirányítását a légi közlekedésből és az országútról a vasútra. Ez ugyanis jóval kevésbé károsítja a környezetet. Németországban komolyan veszik a klímaváltozás elleni harcot, mert a közvélemény igen érzékeny erre. A környezetvédő zöldek mind népszerűbbek.

Ausztriában konzervatív-zöld koalíció alakul

Hosszas tárgyalások után Sebastian Kurz megegyezett a környezetvédő zöldekkel, így megalakulhat az új kormány, melyben először lesznek benne a zöldek. A köztársasági elnököt már ők adják Ausztriában. Korábban a konzervatívok a szélsőjobboldali Szabadságpárttal kormányoztak együtt, de Strache, a párt vezetője belebukott egy korrupciós botrányba. Ezt követően Kurz új partnert keresett, és ezt a zöldekben találta meg.

Túl sokan akarnak kivándorolni Oroszországból Izraelbe

395-en jöttek 2016-ban, de az idén több mint 4000-en! „Ez egy iparág. Tapasztaltuk ezt már Ukrajna és Georgia esetében is. Most ugyanezt a módszert alkalmazzuk az oroszokkal szemben” – nyilatkozta a Haaretz-nek az év végén a Bevándorlási hivatal igazgatója Jeruzsálemben.

Slomo Mor Juszef elmondta, hogy két hónapja vezették be azt a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren, hogy visszafordítják azokat az orosz bevándorlókat, akikről gyanítják: nem megalapozott a kérelmük az alijához. Hagyományosan azt a bevándorlót, aki beadja az alija kérelmet, nem lehet kiutasítani mindaddig amíg el nem bírálják a kérelme jogosságát. Ez általában hosszú több hónapos folyamat. Ezért azt találták ki a Bevándorlási hivatalban, hogy gyorsított eljárással már a repülőtéren elbírálják a kérelmeket. A döntő többséget visszautasítják: idén már több mint 5700 ilyen eset volt a Ben Gurion repülőtéren. „Az esetek 90%-ában igazunk van, 10% a tévedés. Ezt állapította meg az utólagos ellenőrzés. Hát istenem, emberek vagyunk” – mondta a Bevándorlási hivatal főnöke.

Amióta gazdasági nehézségek vannak, megnőtt a kivándorlási kedv Oroszországban

Putyin rendszere nem tudta kivédeni azt a csapást, hogy legfőbb exportcikkének, a kőolajnak és a földgáznak az ára csökkent a világpiacon. Emiatt a kormányzat megszorító intézkedésekre kényszerült, a lakosság egy része pedig újra az emigrációban keresi a megoldást. Csakhogy Oroszországot szankciók sújtják Észak Amerikában és Európában, ezért kevés jó hely maradt a kivándorlásra. Izrael ilyen célpont lett, de a lelkesedés az új orosz alija iránt igen visszafogott. Erős a kétség: nem a zsidó identitás keresése vonza az orosz kivándorlókat hanem a magasabb életszínvonal. Ráadásul Oroszország és Izrael viszonya is feszültebbé vált, és ennek a levét a két állam polgárai isszák meg.

Oroszország nyomulását gyanakodva figyelik Izraelben

Putyin és Netanjahu évente legalább egyszer találkozik egymással és a telefon kapcsolat állandó. Izraelben megrendezték az orosz, az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó első találkozóját, melyet több is követ majd – állítják a résztvevők. Csakhogy azóta Trump kivonta csapatainak nagy részét Szíriából, és helyükre oroszok és törökök érkeztek. A kurdok, akiket Izrael aktívan támogatott kénytelenek voltak lepaktálni Asszad elnökkel, hogy életben maradhassanak.

Még aggasztóbb Izrael számára Irán nyomulása. Nemrég közös hadgyakorlatot tartott az orosz, a kínai és az iráni flotta. Ez komoly aggodalmat kelt Izraelben hiszen Irán a zsidó állam létjogosultságát sem ismeri el.

Kémeket küld Putyin Izraelbe?

A kémelhárítás gyanúja az Izraelben, hogy az orosz bevándorlók között lehetnek olyanok, akiket hírszerzés céljából küldtek Oroszországból. Ennek már régi hagyománya van: Sztálin azért támogatta Izrael megalakulását, mert abban bízott, hogy ügynökei szovjetbarát rendszert hoznak létre a zsidó államban. Sztálin számításai nem váltak be, de azóta gyanakvással kísérik az Oroszországból érkező bevándorlókat Izraelben. Ezzel is magyarázható, hogy ezerszámra utasítják ki a bevándorolni szándékozó orosz turistákat a Ben Gurion nemzetközi repülőtéren. A Bevándorlási hivatal igazgatója nem hagyott kétséget afelől, hogy jövőre is folytatódni fog a szigorú gyakorlat: gyorsított elbírálással megfosztják az alija lehetőségétől azokat az orosz turistákat, akiknek a jogosultságát nem tartják megfelelőnek.

Ilyen se volt: fekete-zöld koalíció Ausztriában

Megállapodott a kormányalakításról a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Zöldek – jelentette be Sebastian Kurz, az ÖVP listavezetője, volt kancellár. Ezzel először alakul ilyen felállású kormány a szomszédban.

Sikerült eredményt elérni a koalíciós tárgyalásokon; sikerült áttörést elérni és megegyezni a tartalmi kérdésekben – jelentette be Sebastian Kurz. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi év politikailag eseménydús volt; ezek között említette, hogy a szeptember 29-i parlamenti választásokon a két párt, az ÖVP és a Zöldek jelentősen megerősödött. A Szabadságpárt eredménye alapján nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy részt vegyen a kormányzati munkában, ezért az ÖVP úgy döntött, hogy a Zöldekkel kezdi meg a koalíciós tárgyalásokat – mondta Kurz.

Távol, mégis közel

Nem volt egyszerű, mert

a két párt programja tartalmilag nagyon eltérő

– értékelte a tárgyalásokat, amelyeken, mint mondta,  „kitűnő eredményt” értek el, sikerült mindkét párt programjából a legjobb elemeket átemelni a kormányprogramba, és ezzel mindkét párt tartja választási ígéreteit is. Példaként említette, hogy míg

a Zöldek számára központi kérdés a klímaváltozás elleni küzdelem és az átláthatóság, az ÖVP adócsökkentést ígért, valamint következetes intézkedéseket az illegális migráció és a politikai iszlám elleni fellépésben.

Ezek egyaránt benne lesznek a kormányprogramban – húzta alá. Sikerült áthidalni az ellentéteket, sikerült hidakat építeni – mondta Werner Kogler, a Zöldek listavezetője.

A zöld politikus hangsúlyozta: Ausztriának egész Európában és nemzetközi viszonylatban is éllovasnak kell lennie a klímavédelemben, de hangsúlyos egyebek mellett az adórendszer átalakítása, a társadalmi egyenlőség és összetartás erősítése is.

Önálló zöld „szupertárca” alakulhat

A megállapodást szombaton még a zöldek mintegy 300 küldöttből álló kongresszusának is jóvá kell hagynia. Ha létrejön a (színeik alapján hagyományos elnevezéssel) „fekete-zöld” kormánykoalíció, akkor Ausztria történetében első alkalommal alakítanak szövetségi kormányt a konzervatívok a zöldekkel.

A kormányprogramból eddig annyi derült ki, hogy létrejön egy integrációs minisztérium, amelyet Sebastian Kurz egyik bizalmasa, Susanne Raab vezet. Ő eddig a külügyi tárca integrációs részlegének élén állt. A zöldek vezetése alá kerül viszont egy „szuperminisztérium”, amely a környezetvédelem, a közlekedés, az energia, az infrastruktúra, a technológia és az innováció területéért felel. Ezt a Global 2000 környezetvédő szervezet egykori vezetője, a 43 éves Leonore Gewessler irányítja várhatóan.

Első alkalommal kerülhet nő a konzervatív Klaudia Tanner személyében a katonailag semleges ország védelmi minisztériumának élére. A belügyi tárcát a szintén konzervatív Karl Nehammer vezetheti. A külügyminisztérium élén pedig várhatóan a helyén marad a külügyeket az ideiglenes kormányban irányító Alexander Schallenberg.

Ausztriában szeptember végén előrehozott választásokat tartottak, miután a hatalomba most visszatérő Sebastian Kurz vezette ÖVP koalíciója felbomlott a jobboldali Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ). Az ÖVP-FPÖ-koalíció azért jutott válságba, mert a párt akkori vezetőjéről tavaly tavasszal napvilágot látott egy titokban rögzített videófelvétel, amelyen Hans-Christian Strache akkori alkancellár nyíltan korrupcióról beszél, és támogatásért cserébe komoly haszonnal kecsegtető üzleti lehetőségeket ajánl egy nőnek, aki egy orosz oligarcha rokonának adta ki magát. Ezt követően az FPÖ támogatásával a bécsi parlament megvonta a bizalmat Kurz kormányától.

Az előrehozott választásokon megerősödött és magabiztos győzelmet aratott az ÖVP, amely a voksok 37,5 százalékát kapta meg. A harmadik helyre befutó FPÖ támogatottsága csaknem 10 százalékponttal esett vissza, míg a negyedik helyet megszerző zöldek több, mint 10 százalékponttal növelték támogatottságukat, és a voksok 13,9 százalékát szerezték meg. Strachét azóta kizárták az FPÖ-ből, ő pedig a jelek szerint átigazol egy még inkább széljobb alakulathoz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK